Magyar Szó, 1968. december (25. évfolyam, 330-360. szám)
1968-12-09 / 338. szám
Hétfő, 1968. december 9. Megnyílt a Topolyai Művésztelep tárlata A Topolyai Művésztelep fennállásának 15. évfordulóját ünnepli. A másfél évtizedes jubileum jegyében nyílt meg szombaton este a művésztelep idei őszi kiállítása. A megnyitón a művészeken és a műpártolókon kívül ismert közéleti személyiségek is részt vettek. A vendégek között ott volt Stevan Doronjski és Nagy József elvtárs, Géza Tikvicki, hazánk budapesti nagykövete és Dušan Knežević konzul, Vukovics Géza, a Magyar Szó főszerkesztője, Girizd László, a Tartományi Tankönyvkiadó igazgatója, Ipacs József képviselő, Insztitórisz Sándor és Dušan Vladković, a topolyai községi szkupstina elnöke, illetve alelnöke, továbbá írók, újságírók és kultúrmunkások. A tárlaton 17 vajdasági és fővárosi művész több mint 30 alkotását mutatja be. A kiállítás anyagát Szabadkán is bemutatják. Szerbiában valamennyi út járható A szerbiai útifelügyelőség közli, hogy a köztársaság területén. Valamennyi út járható. Sehol sincs hó, sem jég, csak néhány helyen a köd akadályozza a zavartalan közlekedésit. MAGYAR SZÓ Irodalmunk ünnepe: Szenteleky emlékének Mézé®® Barátok, tisztelők, kultúr- és közéleti munkások, írók gyűltek össze a ködös, sáros őszbe burkolt bácskai kisközségben Szivácon, hogy emlékezzenek Szenteleky Kornélra, a jugoszláviai magyar irodalom egyik első írójára, szervezőjére, vezérére, aki 35 évvel ezelőtt, negyvenéves korában halt meg. Irodalmi munkásságát, regényei, karcolatai, novellái, színművei, tanulmányai, műfordításai jelzik, de emlékét ezeknél is nyomatékosabban élete utolsó néhány évtizedében kifejtett nagy irodalomszervező munkássága őrzi. Erről tanúskodik a halála után kiadott levelezéseinek vaskos kötete, s erre emlékeztek elsősorban a tegnapi sziváci ünnepség részvevői, a vajdasági Kazinczy emlékének méltatói. — Ne féljünk a szótól, s mondjuk ki fennhangon újra: hőskor volt valóban, amelyben mozgalmunk zászlaját kibontotta. Teljes érdektelenségben, minden erkölcsi és anyagi támogatás nélkül, a tökéletes vidéki közöny és sötétség fojtogató viszonyai között, de ugyanakkor lenéző fennhéjázástól és sanda gyanakvástól kísérve, ő mégis meggyújtotta a lélek lámpafényét ezen a tájon... Most, amikor az az irodalom, amelyet negyven évvel ezelőtt Szenteleky Kornél indított útnak, az övénél kedvezőbb éghajlati viszonyok között megnőtt, megerősödött, nagykorú lett és művek sokaságával képes már kilépni a regionalizmus határkövei közül, most nemcsak őrá emlékezünk, hanem a megtett útra is visszanézünk egy pillanatra ... Egyszer már el kellett jönnünk e roskatag falusi ház elé megvallani, hogy mi jugoszláviai magyar írók, fiatalok és öregek, modernek és nem-modernek egyaránt még mindig az ő igézetében élünk és írunk — mondta az emléktábla leleplezésekor Herceg János. A sárgára festett, sokablakos falusi ház előtt a vidéki vendégek és a helybeliek, köztük több idős bácsi és néni, valószínűleg Szenteleky, dr. Sztankovics Kornél egykori páciensei hallgatták Herceg János és az utána következő dr. Božiđar Kovaček szavait. Kovaček példákkal idézte Szenteleky írói-emberi törekvéseit, hogy a két nemzet kultúráját közelebb hozza egymáshoz, mert ezt kötelességének tartotta, mert úgy vélte, hogy az irodalom a legjobb és a leghumánusabb kapcsolat a népek és a nemzetek között, és mert az volt a szándéka, hogy e bácskai föld egymás mellett élő, különböző ajkú népei ismerjék és szeressék is egymást. • Az emléktábla leleplezése után a falu végén fekvő temetőbe vitt a sziváci ünnepség részvevőinek útja; megkoszorúzták Szenteleky Kornél sírját, s minden részvevő egy-egy szál fehér szegfűt helyezett a sírra, amely előtt dr. Bori Imre emlékezett Szentelekyre. — A legnagyobb hatást kiváltó örökségünk földiségében, testiségében éppen itt, a sziváei temetőben van. Szenteleky Kornél ugyanis több volt, mint a toll munkása, itt Vajdaságban. Teljes egyéniség volt, kinek példája és műve, emberi magatartása és gondolatai egyaránt beleépültek tudatunkba, s ha irodalmunkról, kultúránkról beszélünk, valójában őt is emlegetjük, ki nemzedékek tanítója, felfedezője és mestere lehetett. Neve éppen ezért kötelez is, hiszen tájunkon egyike volt a szép szó legszenvedélyesebb elkötelezettjeinek, s nyilván akkor dolgozunk valóban annak a hagyománynak a szellemében, amit tőle örököltünk, ha mostani viszonyaink, s a magunk új feltételei között az írástudók mai feladatait, felismerve a szellem igényét, a művelődés szép eszményeit, a művészetek becsülését, az alkotómunkát képviseljük, sa magunk módján hozzájárulunk ahhoz, hogy tartományunk ne csak népek hazája legyen, de valóban a szellemnek, a művészeteknek, a tudásnak a tartománya is. A tegnapi Szivács ünnepség részvevőit fogadták a helyi vezetők, a délutáni órákban pedig megnyitották a Szenteleky-emlékszobát, ahova a költő könyveit, kéziratait, fényképeit gyűjtötték össze a helyi művelődési egyesület tagjai, akik továbbra is munkájuk jelentős feladatának tekintik a kallódó emlékek egybegyűjtését, s kérnek minden Szenteleky dokumentumot őrző egyént, juttassák el hozzájuk, hogy így szerény múzeumuk minél teljesebb legyen. A Kossuth Lajos Művelődési Egyesület vezetősége díszülést tartott, amelyen elhatározták, hogy ezentúl Szenteleky Kornélról nevezik el a helyi kultúrkört. Este írók, kortársak, fiatalok, és legfiatalabbak részvételével irodalmi ■estet tartottak Szivácon, ahol a jugoszláviai magyar irodalom vezére élete utolsó másfél évtizedében élt és orvosként működött. Herceg János méltatja Szentcsey Kornél munkásságát. Vukovics Géza, a Magyar Szó főszerkesztője és dr. Juhász Géza a Fórum Könyvkiadó főszerkesztője elhelyezik a Fórum koszorúját a költő sírján . (Brezsán Gyula felvétele) . Miért drágul az új lakás Zágrábban adtak el legtöbb lakást Szlavónbródban a legdrágábbat Hihetetlen, de igaz: minél messzebb van a beköltözés pillanata, annál többet fizetnek a vásárlók a lakásért. Pillanatnyilag a legolcsóbbak a kész lakások 1496 dinárba kerülnek négyzetméterenként. A most készülő lakások már drágábbak, 1577 dinárba kerül négyzetméterük. A legdrágábbak azonban azok a lakások, amelyeknek építése még meg sem kezdődött. Ezeknek négyzetmétere 1582 dinárba kerül. Ennek a drágulásnak két oka van. Egyrészt gyorsan emelkedik az építőanyagok ára, másrészt korszerű kivitelezésben építik az új lakásokat. Az a lakás, amelybe csak a vizet és az áramot vezették be, 1453 dinárba kerül négyzetméterenként, központi fűtéssel 1570 dinár. Ha pedig lift is van az épületben 1667 dinárra emelkedik a lakás ára négyzetméterenként. Az év első felében a beruházók 12 329 lakást adtak el. Az utóbbi években egyre több lakást építettek eladás céljából. Az idén azonban a múlt évhez képest nem változott az arány az összesen felépített és az eladásra szánt lakások száma között. 1964-ben 51 520 lakást építettek, társadalmi eszközökből és ebből mindössze 7460-at szántak eladásra. A múlt évben 45 150 lakás közül már 24150-et eladtak. A vásárlók között első helyen a gazdasági szervezetek állnak. Az első félévben 6360 lakást vettek meg. A gazdaságon kívüli szervezetek 3379, a magánszemélyek 1651, a közigazgatási szervek pedig 939 lakást vásároltak. Legtöbb lakást 2217- et Zágrábban adtak el. Belgrádban 1924, Ljubljanában 568, Rijekán 564, Újvidéken pedig 557 lakás talált gazdára. A legdrágább lakások Szlavongródban épültek, ahol 1780 dinárba kerül a lakások négyzetmétere. Svetozarevón mindössze 1281 dinárt fizettek az új lakások négyzetméteréért. — Mit csinálsz koma? — Az adóhivatal szerint önálló értelmiségi szolgáltatást végzek! Nemzetközi temásskozás a családról Belgrádiján Belgrádiban december 12- étől 14-éig A család a korszerűbádraadeijemben címmel nemzetközi tanácskozást tartattak. A jugoszláv Nők Szövetsége szervezte meg. A jugoszláv képviselőkön kívül részt vesztnek rajta Ausztria, Belgium, Franciaország, Finnország, Guinea, Indonézia, Oileororsziág, Mali, Magyarország, Svájc, Szíria, Csehszlovákia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió, valamint a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, a Nemzetközi Nőtapács, a Nemzetközi Szociális Segélynyújtási Hivatal és más nemzetközi szervezeteik képviselői. A nagy érdeklődésit az eddigi öt tanácskozás sikerével lehet magyarázni. Ezek nagyon hasznosnak bizonyultak, mert lehetőséget nyújtottak a''tapasztalat- és véleménycserére ez okban a kérdéseikben, amelyek gátolják a nőket, hogy a mai modern társadalomban részt vegyenek a gazdasági és társadalmi életben. • A tanácskozáson Dr. Milan Bosanac, a zágrábi jogi kar tanára olvas fel beszámolót. Kis postaládát helyeztek el az iskola folyosóján. A diákok felírják egy papírra, milyen témáról akarnak előadást hallani, milyen kérdésekre szeretnének választ kapni, s a papírt bedobják a postaládába. Az iskola orvosa nyitja fel a ládikat, ő olvassa el a leveleket, és ezek nyomán készíti el előadásait arról, hogyan kell vigyázni az egészségre. Talán nem is lenne szükség arra a postaládára, de így érdekesebb az egész, nem unalmas előadássorozatot hallgatnak a diákok, hanem afféle „kérdezz—felelek” játékot játszanak. Meg biztosan arra is gondolt az orvos, hogy a serdülőkorban levő fiúk, lányok szégyellősek, sok mindenről nem is mernének kérdezősködni egyébként. Számtalan módja van annak, hogy érdekes, eredményes, egészségügyi felvilágosító munkát szervezzenek az iskolákban. Nem kell hozzá nagy fantázia, csak egy kis jóakarat. Sajnos a legtöbb iskolában megfeledkeznek arról, hogy a diákokat egészségük megóvására is meg kell tanítani. A pedagógusok azt mondják, hogy az egészségügyi felvilágosítás inkább az orvosok dolga. Orvosok azonban ritkán fordulnak meg az iskolákban. Valójában arról van szó, hogy sem az iskolák, sem az egészségházak munkatervében nincs pontosan meghatározva, kidolgozva az egészségügyi nevelés programja. Merőben más lenne a helyzet, ha a társadalombiztosító intézet megkövetelné az egészségügyi intézményektől, hogy munkatervükben a felvilágosító munka is helyet kapjon, s azután év végén számon kérnék: hány előadást tartottak az orvosok az iskolákban, üzemekben stb. mit tettek az egészségügyi nevelés érdekében. Mert így, amíg csak agy-egy orvos vagy pedagógus jóindulatától függ, nem sok olyan iskolát találunk, ahol komolyan veszik a betegségek megelőzésének egyik legfontosabb részét, az egészségügyi felvilágosítást. K. E. 3. oldal