Magyar Szó, 1969. augusztus (26. évfolyam, 210-240. szám)

1969-08-15 / 224. szám

S. oldal Temetőké a szó Beszélgetés Szőke Alajos kishegyesi magántermelővel — Huszonnyolc mázsa az átlag búzahoz­ama — Rekord napraforgó- és kukoricatermésre számít — Reális nyugdí­jbiztosításra van szükség — AZ IDÉN igazán ked­vezett a szerencse, mert el­értem az átlag huszonnyolc mázsás búzahozamot — mondja Szőke Alajos kishe­gyesi magántermelő, miköz­ben betessékel bennünket a zentai úti tanyájának udva­rára. Szőke Alajos azoknak a magántermelőknek egyike, aki tagja a KSZ falusi szer­vezetének, és már több mint tíz éve, hogy társasterme­lési viszonyban van a kishe­gyesi földművesszövetkezet­tel. Ezenkívül a könyvtár egyik legszorgalmasabb ol­vasója. — Tizenhét hold földön gazdálkodók. Meg kell em­lítenem, hogy eredetileg nem földművesnek indultam, má­sok voltak a terveim. Kö­zépiskolába kezdtem járni, de a háború miatt végül is megmaradtam az ősi foglal­kozás mellett. Nem is bán­tam meg, mert a jó gazdál­kodónak mindig megtelik a magtára, no meg az ólakban is hízik a jószág. Az idén öt hold Bezosztaja búzám volt, igen elégedett vagyok, mert a szorgalmamat 28 mázsás átlaghozam koronázta. Ezt annak köszönhetem, hogy a földemnek mindent idejében megadtam. Igaz, megfogad­tam a szövetkezet szakem­bereinek tanácsait is. Nekik is hálával tartozom, hogy rekord napraforgó- és kuko­ricatermésre számítok az idén. ■fr Voltak-e aratási gond­jai? — Nem voltak, mert jó­szomszédi viszonyban va­gyok a szövetkezet első gaz­dasági egységével. Így ide­jében el tudtam végezni az aratást és a betakarítást. Azért mégis van megjegyzé­sem munkájukra. Ugyanis megtörtént, hogy a kilenc arató­ cséplő összevissza ván­dorolt a kishegyesi határ­ban, ahelyett, hogy sorba vette volna a parcellákat.­­ Jó volna, ha a jövőben eb­ben a dologban a termelők szava lenne a döntő. Szőke Alajos kiváló jó­szágtenyésztő is. Jelenleg három tehene van. — A szorgalmas ember mindig megtalálja számítá­sát. Négy anyakocát is tar­tok. Pillanatnyilag ez a leg­kifizetődőbb, mert a szövet­kezet szavatolja a felvásár­lást és a minőségi takar­mányt. ti. Mi a véleménye a föld­művesek nyugdíjbiztosításá­ról? — A biztosításról szóló ja­vaslatot alaposan meg kelle­ne vitatni, mert vannak még kifogásolni valók ben­ne. No de a Szocialista Szö­vetség ülésein majd csak megoldódnak a problémák. KOLLÁR Lajos A CSERVENKAI cukor­gyárban az idén 130 nap alatt 38—40 ezer vagon ré­pa feldolgozását tervezik,­­ mivel a hektáronkénti átlag az idén eléri a 4,5 vagont. Ebből a répamennyiségből mintegy 5200 vagon krís­tály- és kockacukrot állíta­nak majd elő. A verbászi cukorgyárban 120 napos kampányt tervez­nek. Ez idő alatt 36 000 va­gon répát dolgoznak fel — azaz 4500 vagon cukrot állí­tanak elő. Jelenleg még fo­lyik az újjáépítés, de remé­lik, hogy — akárcsak a cser­venkaiak — szeptemberi el­sején üzembe­ helyezik a gépeket. A verbászi gyárban egy érdekességet is megtudtunk, amely főleg a teherkocsik és traktorok vezetőit fogja érdekelni. A gyárba érkező első szállítmányok sofőrjei értékes jutalomban részesül­nek. (b-s) Bizakodnak a cukorgyárak Jó a cukorrépa minősége — ennek örülnek legjobban a cservenkai és a verbászi gyárban BIZAKODÁSSAL tekintenek a kampány elé az ország két legnagyobb cukorgyárában — a cserven­­kaiban és a verbásziban. Nem is alaptalanul, szögez­hettük le a minap, amikor körüljártuk a gyárakat, és elbeszélgettünk szakembereikkel. Mind a cser­­venkaiak, mind a verbásziak elmondták, hogy a cu­korrépa minősége sokkal jobb a tavalyinál, és ha az idény kezdetéig jó idő lesz, a répa cukortartalma a 16 százalékos átlagot is eléri. A szakemberek éppen ezért nyíltan kimondják, jó eredményeket várnak, még akkor is, ha nincs remény arra, hogy a két év­vel ezelőtti rekordot megdöntik, et ••*eeeees*eeeeeeese9seerae**»',TíA »• *ejau§iieef9e«esíeíí»«' »« f ^ ■«»íMáPeac***- »« SS *>• •• »■ SS •» *«91» ma .»••• *••• W ÍIÜ! e * e џ /íSlfeX К§1 • • é • • e»»ai ЛШ ИИ еж?«#да «м>| «•*»» ШШ ||«н .«•••• • e e e • w' H •« * e * * • * e e • -irtfca Basa ituM *reeo• jtfff KB® Ш »mii *»*»• kH Ш «oeoea eeae* Ätüw Ш9 Bsffi ansae» • ee e • в ШЗ SSsa _ »P?«»? »»#»• ВИмШ< Гг^ГВЈГ* -líIMI «оое»- KSP 1 iiMMt •eeeei ” »sees** eeeee» leteiM «tetii «Him «•«»«• («MHI • tetei ifinii •eeec• «eniei • •ten «••••«• «••••I -»••••oe* • bmu ,#j. •««■■••■ • e e e • e , ..amimíti ••■•••*• • eresei .••e«iai«eiea>eiH> liieieaitaMaaaatiaiaBaaaaaaaaaeaai Cservenkán minden készen áll, kezdődhet a kampány HAT ÜZLETE VAN Fejlődik a zrenjanini Gvoždjar Kereskedelmi Vállalat A GVOŽDJAR Nagy- és Kiskereskedelmi Vállalatnak tavaly még csak két boltja volt, lerakatán kívül.. Ma már hatra nőtt az üzletek száma, ezekből kettő a köz­ségen kívül,­ egy Kikindán és egy Zomborban nyílt meg. A forgalom 38 százalékkal múlta felül a tavalyi fél év eredményét. Az idei 1 710 000 dináros beruházáson kívül a vállalat alapjaiba ismét 350 000 dinár került. Az új üzletek új alkalmazottak felvételét vonták maguk után. Az idén 40 szakkép­zett kereskedőt alkalmaztak, és még 11 munkásra lesz szükségük. A személyi jö­vedelmek átlaga is 28 szá­zalékos növekedést mutat, azaz 940 dinár. A vállalat legnagyobb problémája — ami egyúttal országos jellegű is —, hogy nagyok a követelései. Mint­egy 40 százalékkal­­ na­gyobbak, mint tavaly ilyen­kor. ( ön) kikindai hírek Bővítik a vízvezeték-hálózatot . A napokban Kikindáról egy agronómusokból és közgaz­dászokból álló csoport utazott Portugáliába, hogy tanulmá­nyozza egyes konyhakerti nö­vények, főleg a paradicsom ot­tani termelési és feldolgozási módját. A külföldi tapasztalatokat ké­sőbb idehaza hasznosítják. A ki­kindai csoport visszafelé jövet rövid időt Franciaország­ban tölt, ahol ugyancsak az a kertgazdálkodást tanulmányoz­za. A tanulmányút augusztus 25-éig tart.­­ Nemrégen a kikindai isko­lafenntartó közösség kezdemé­nyezésére referendumot írtak ki, a helyi munkásegyetem és a felnőttképző esti iskola munka­köziségében, azzal kapcsolat­ban, hogy ez a két intézmény továbbra is két különálló léte­sítmény legyen-e, vagy egy in­tézménnyé egyesüljön. A referendumon a két kol­lektíva kifejezte óhaját, hogy a munkásegyetem és a felnőtt­­képző esti iskola egyesüljön. Az egyesülés szeptember 1-én meg­történik. BARANYAI BÖKKENŐ ★ SZÍVESEN JÁTSZIK az ember, ha alkalma nyílik rá. Hiszen a játék az, amellyel levezethetjük a munkahe­lyen, az utcán, sokszor pe­dig odahaza is, a bennünk felhalmozódott feszültséget. A napokban Pélmonostor utcáján sétáltam. Egyszer­­csak lezuhant mellettem egy tégla. Természetesen meg­hökkentem, mert az épülő ház környékén, ahol elhalad­tam, egy lélek sem tartóz­kodott. Később ugyanerre vitt az utam. Akkorra már egy csoport munkás tevé­kenykedett az új ház mel­lett, ismét egy tárgyat lát­tam zuhanni lefelé ... Alig két centiméterre csapódott le az egyik munkás mellett a sárba. Valamennyi mun­kást befröcskölte a sár. A negyedik emeletről hangos röhögés hangzott fel. Teli­találat! Ha a fegyelmezetlen mun­kások játszani akarnak, ne a gyanútlanul arra járók idegzetével tegyék, mert ez nem vezet jóra. Pedig ez a játék igen gyakori, panasz­kodnak az állomásra siető emberek. A munkálatokat a Beljei Kombinát Építőipari Vállalata végzi. Jó lenne, ha a vállalat vezetői utánanéz­nének, mit csinálnak munká­sai munkaidő alatt. Mert hát a játéknak is vannak hatá­rai . .. A CSÚZAI fiatalok is szívesen játszanak, csak az a szerencse, az ő játékuk már kevésbé veszélyes. A napokban ott-járttunkkzor szemtanúi voltunk, amint három fiatalember szódás­üvegekkel párbajt vívott egymással. Az üvegek tar­talmát fröcskölték egymásra. Szerencsére a párbaj nem volt halálos kimenetelű, mi­vel hamar kifogyott a szóda­víz, amit aztán jófajta bor­ral helyettesítettek! D. I. —О— ★ Az év végéig még mintegy 5 km hosszú aszfaltút készül el Kikindán. A Dimitrije Tucović és a Zarko Zrenjanin utcában aszfaltoznak. A költségek 100 millió régi dinárra rúgnak. —®— ★ Tavaly Kikindán a helyi Közművesítési Vállalat 40 km hosszú gyalogjárdát betonozott 70 millió régi dinár értékben. Ennek az összegnek a felét a kikindai községi szkupszb­a, a másik felét a lakosság szava­tolta. Az idén tovább aszfaltozzák a gyalogjárdákat, de a Közműve­­sítő Vállalat helyett ezúttal a kikindai földművesszövetkezet útépítő részlege és az ifjúsági szolgáltató szerviz emberei vég­zik a munkáit. A tervek szerint a rossz idő beálltáig 30 km hosszú járdát kellett volna aszfaltozni, de mivel a munka kitűnően halad, 30 km helyett 60 km fog el­készülni. —›$‡— ★ Kikindának mintegy 100 km hosszú vízvezetéke van, ami azt jelenti, hogy a város területé­nek 90 százaléka van vízvezeték­kel behálózva. Mivel az idén az elhasznált (köbméterenkénti) víz díját nö­velték, ezt az összeget teljes egészében a kikindai vízveze­ték-hálózat bővítésére használ­ják fel. Már ki is dolgozták a terveket. 1972-ig Kikindán min­den szivattyútelepnek lesz sa­ját áramfejlesztője: 6 áramfej­lesztőt állítanak fel a szivattyú­­telepeken. Basahídon az idén 15 km hosz­­szú utcai vízvezetéket építettek meg, 50 millió régi dinár ér­tékben. Jövőre a munkák folytatód­nak, de természetesen­ attól füg­gően, lesz-e elegendő pénz. HHtKOVIK: 1 MAGYAR SZÓ Péntek, 1969. augusztus 15. Kisipari kiállítás Zrenjaninban • A KISIPAR és a há­ziipar fejlődése, valamint a termékek népszerűsíté­se érdekében az önálló iparosok egyesülete kiállí­tást rendez. A vásárral egybekötött kiállítást szep­tember 7-e és 14-e között nyitják meg a sportcsar­nokban, a város felszaba­dulásának 25. évfordulója alkalmából. A sportcsar­nokban több mint 600 négyzetméter terület áll a kiállítók rendelkezésére. Egy négyzetméter bére 60 dinár, a felszereléssel együtt. Ezenkívül a sport­­csarnok körüli szabad tér alkalmas ipari vásárra is. Az egyesület tagjainak körében nagy az érdeklő­dés a kiállítás iránt. Már eddig több mint 50 rész­vevő jelentkezett, a szer­vezők azonban még leg­alább ennyi jelentkezőre számítanak. hl) Még a táncteremben is búzát forgatnak , MIKOR KÖZVETLE­NE­TÜL a felszabadulás 1­­*• után hazajött Ivano­­vóra egy amerikás magyar, és mesélgette, hogy ott túl a nagy vízen nem aratnak kaszával, hanem gépek vág­ják, csépelik, a gabonát, és zsákokba is gyűjtik a ma­got, a hallgatóság szinte fel­hördült a méltatlankodástól: — Bolondnak tartasz ben­nünket, hogy ilyen mesékkel traktálsz?! —­ Ha még azt is mondod, öcsém, hogy kész kiflik es­­znek ki a gép hátulján, hát akkor én fenéken rúglak —– mondta egy hitetlenkedő nagygazda. És­­most, az idén mi sem arattunk-csépeltünk már úgy, mint azelőtt: kaszapen­géssel, udvarról udvarra já­ró cséplőgéppel. Most a gabona betakarítá­sa után, amikor a falut el­árasztja a kenyérmag sem­mivel össze nem hasonlítha­tó illata, édes kenyérszagú péküzletté válik minden ud­var ... Termett az idén. Még a volt táncteremben is búzát forgatnak ütemes kezű, lapá­tos mezítlábasok. Magtárak telnek, padlások hajladoz­nak a még mindig fő táplá­lékunkat képező gabona sú­lya alatt. Ezekben a napok­ban kora reggel és estén­ként utcaszélességet elfog­laló piros gépszörnyek csö­römpöltek ki és be a ha­tárba. A „kombajok­”, ahogy itt Ivanován mondják. Bi­zony a kenyérgabona de­geszre töltött zsákokban. Csendben, szinte észrevétle­nül bekerült a magtárakba, a mezőről. A bálákba pré­selt szalmát most hordják gumikerekű „stráf kocsikon”. Nem­ búgtak az idén már a­ cséplőgépek. — Pedig — mondja Jaki Pista bácsi, aki már vagy két évtizede minden évben etető a cséplőgép dobján —, nincs annál édesebb érzés a világon, mint mikor az em­ber karjába öleli a simuló búzakévét__ Meg a kalá­szok anyacsókra hasonlító si­mogatása az arcon... A pi­ros búzaszemek pattogása a dobban, s az a tudat, hogy lent zsákokba ömlik az édes mindennapi kenyerünk ... — Nekem nem igazi nyár ez az idén. Nem volt csép­­lés, nem találom a helye­met ... Bizony nem csépeltünk az idén. Jövőre sem. Többé már sohasem. Egy megszokott nyári ténykedéssel szegé­­nyebbek lettünk. Az itteni napszámos emberek, akik az egész évi kenyerüket a csép­lőgépeken keresték meg, kénytelenek voltak más ke­reset után nézni. Még Crna Gorában is kubikolnak ... H. Zs. SZÉPÜL A FALU Ma szinte rá sem lehet ismerni Martonosra AZOK AZ EMBEREK, akik néhány évvel ezelőtt jártak Martonoson, talán nem is ismernének rá a ré­gi falura, annyit változott. Már a kanizsa—horgosi be­­kötőúttól, a vasútállomástól a beltér felé, szép, szegélye­zett utcákon, házak előtt vi­rágos kertek mellett halad az utazó. Az első, amin az ember szeme megakad, az újonnan megnyílt vegyeske­reskedés, ahol a fűszertől a vasáruig minden beszerezhe­tő. A központ rendezett. A helyi közösség jóvoltából két évvel ezelőtt parkokat léte­sítettek. Este a ráérő embe­rek a Crvena Zvezda ven­déglátóipari vállalat szépen berendezett vendéglőjében szórakozhatnak. A korszerű egészségház előtt két park is van. A Jó­zsef Attila Általános Iskola és még számos impozáns magas épület igen кеПетез lát­ványt nyújt. A Tisza , is sok idegent, külföldit vonz ide. Ha továbbira is így épül Martones, néhány év múlva kedvelt kirándulóhely lehet. cs-r Martones főutcája az állom­ásról jövet

Next