Magyar Szó, 1969. október (26. évfolyam, 271-301. szám)
1969-10-18 / 288. szám
2. oldal A tisztogatás tovább tart Hét csehszlovák parlamenti képviselőt megfosztottak mandátumától — Jan Prohaskát kizárták a Pártból Prágából jelenti a Tanjug. A csehszlovák parlament szövetségi gyűlése hét képviselőt megfosztott mandátumától, és négy helyébe már újakat is nevezett ki. Goréak, a Cseh Népfront elnöke, kijelentette, hogy az intézkedés összhangban áll az alkotmányerejű törvényekkel. Ez az első eset, hogy egyszerre több képviselő sorsáról így, nem pedig a választási körzetekben döntenek. Goréak a hét képviselőről szólva, azt mondta, hogy nem tekinthetők tovább a nép képviselőinek, mert tevékenységük ellentétben áll a nép érdekeivel, és mert viszszautasítják a CSKP politikai irányvonalát, nem tartják tiszteletben a Központi Bizottság áprilisi, májusi és szeptemberi bővített ülésének határozatait. Megfosztották mandátumától Kriegelt, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagját, a Népfront voltelnökét is. Jan Prohaska cseh írót kizárták a pártból. Az indokolás szerint pártellenes beszédeivel és írásaival durván megszegte a CSKP alapszabályzatát. Mint ismeretes Prohaska volt az úgynevezett kétezer szavas kiáltvány szerzője. A kiáltványt később a szocialistaellenes erők ellenforradalmi tartalmú iratának minősítették. Kizárták a pártból a prágai városi pártbizottság titkárát is. A kiutazási korlátozások további részletei Prágában újabb részleteket közöltek a csehszlovákok külföldi utazásainak korlátozásáról. Egy személy évente csak egyszer utazhat Nyugatra, de ehhez is a vállalati igazgatónak vagy helyettesének jóváhagyása szükséges. Nem engedik külföldre azokat, akikről a rendőrség feltételezi, hogy külföldön maradnak. A vízumkérőknek mellékelniük kell külföldön élő hozzátartozójuk hatóságilag hitelesített meghívó levelét. Enélkül magánszemély csak akkor utazhat külföldre, ha a bank valutát utal ki számára. A kiutazási vízum a korábban szokásos egy év helyett három hónapra szól. Megszüntetik Líbiában a külföldi támaszpontokat Kairóból jelenti az AP. El Gazafi ezredes, a Líbiai Forradalmi Tanács elnöke, Tripoliban egy nagygyűlésen mondott beszédében foglalkozott az ország területén levő angol és amerikai támaszpontok sorsával. Hangsúlyozta, hogy a szeptemberi forradalom után nyilvánvaló a külföldi támaszpontok sorsa, fennállásuk csak ideiglenes jellegű lehet Az ezredes hozzátette, hogy Líbia szükség esetén harcolni fog szabadságáért és függetlenségéért. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az USA és Nagy-Britannia békés úton kiüríti Vilusban és El Ademban levő támaszpontjait és hogy a két ország továbbra is baráti kapcsolatokat tart fenn Líbiával. Időpontot nem említett, viszont hangsúlyozta, hogy a támaszpontokra vonatkozó szerződéseket semmiképpen sem hosszabbítják meg. Az egyik támaszpont szerződése 1970 decemberében, a másiké pedig 1971-ben jár le. A japán gazdasági csoda sikerei Tokióban hivatalosan közölték, hogy Japán valutatartalékai elérték a 3,23 milliárd dolláros csúcsszintet. A külkereskedelmi mérleget szeptemberben szintén csúcseredménnyel, 340 millió dolláros többlettel zárták. Nem vitás, hogy Japán a gazdasági csoda időszakát éli, és hogy mind jelentősebb szerepet játszik a világgazdaságban. Fukuda pénzügyminiszter kijelentette, hogy országa nagy léptekkel halad előre, az USA és Nyugat-Európa gazdasága viszont lassabban fejlődik. A miniszter egyúttal utalt a rohamos fejlődéssel járó veszélyekre is. Japán évente 15 százalékkal növeli termelését. A kormány bizonyos korlátozásokkal szeretné a termelés fokozását évi 10 százalékra csökkenteni. Fuikuda szerint ugyanis az országnak jelentős pénzügyi problémái lesznek, ha további öt éven át évi 15 százalékkal növeli a termelést. Az ország külkereskedelme még rohamosabban fejlődik. Mint már mondottuk, szeptemberi külkereskedelmi mérlegét 340 millió dolláros többlettel zárták, az augusztusit 200 milliós, a júliusit pedig 282 millió dolláros többlettel. Fukuda miniszter mindezek figyelembe vételével kívánatosnak tartja, hogy a kormány több pénzt fordítson közmunkákra. A hazai és a külföldi tőkések is fokozott érdeklődést mutatnak a japán gazdaságba való beruházások iránt. Rohamosan fejlődik a nehézipar, amely az idén 15 millió tonnával növeli az acéltermelést. A gépkocsigyártás a világranglista második helyén áll, közvetlenül az USA után következik. Tokióban hangsúlyozzák, hogy a japán gazdasági csoda többek között a második világháború előtti militarista politika feladásának eredménye. Japán politikájának gyújtópontjában most a gazdasági tevékenység áll, következésképp csökkent a szigetország szerepe a nemzetközi fegyverkezési versengésben. (17) A földesúrnak való feltétel nélküli kiszolgáltatottság állapotában éltek, az korlátlanul rendelkezett életükkel. Ez a helyzet, sajnos, még ma is fennáll. Meg kell mondtanom, hogy a köztársasági forradalom kitörésekor ezek a páriák deliriumos örömrivalgásban törtek ki, mivel egyes politikusok azt ígérték nekik, hogy megváltásuk évszázados szenvedéseiktől a küszöbön áll, szükségleteik arányában kioszttatik köztük a föld, s a nekik juttatandó területek örökös tulajdonukba mennek át. „Sajnálatos tény, hogy azok a politikusok, akik ezeket a szivárványos ígéreteket tették a parasztságnak, a későbbiekben képtelenek voltak megtalálni a gyakorlati megvalósítás módjait. A reformokhoz nem elég annyi, hogy kijelentjük: ezt meg ezt tesszük, aztán meg még ezt és ezt is keresztülvisszük. El fogjuk venni az arisztokrácia földjeit, melyeket az ősi jogon tart birtokában, és az utolsó holosig ki fogjuk osztani a nyomorult parasztok között, akik tagadhatatlan tény, évszázadokon keresztül arcuk verítékével művelték meg ezeket a földeket... Ismétlem, ez nem elég, mert ez a kérdés ennél jóval bonyolultabb és kényesebb. „Hadd állapítsam meg végül: a kezdeti republikánus kormányok sok ígéretet tettek a népnek, és kétségkívül a legjobb hittel és szándékkal, csak sajnos nem mérték fel jóelőre a megvalósítás lehetőségeit, módjait és szükségszerű határait.” Mit mondott a szép szavak köntösében Azana miniszterelnök? Azt, hogy a parasztok milliói, minden köztársasági ígéret ellenére,tegyenek le egyszers mindenkorra a földreformnak még a lehetőségéről is, mert a spanyol föld elidegeníthetetlenül és mindörökre a spanyol arisztokrácia ősi jussa. Ez az arisztokrácia, szövetségben a pénzmágnásokkal, már akkor ugrásra készen állt, s aztán 1936-ban, az európai fasizmus tevőleges támogatásával, jogai teljes visszaszerzésére kirobbantotta a szörnyű testvérháborút, melyben spanyolok egymást gyilkolták halomra, a közömbös Európa szeme láttára.” „La Espana de Franco vendida a los imperialistas norteamericanos...” Mielőtt belemerülnénk a Franco-klikk hazaáruló politikájának elemzésébe, érdemes fellapoznia Dolores Ibárruri drámai szavainak és Manuel Azana miniszterelnök cinikus nyilatkozatának ismeretében — egy közgazdász-szociológus, Cristóbal de Castro vaskos tanulmányát, melynek címe így hangzik: Al servicio de los campesinoe, vagyis „Parasztságunkért”. Lássuk csak: „A Dirección General de Propiedades (Birtokügyi Főigazgatóság) 1950-ben közzétett Évkönyve szerint olyan minta-tartományoknak nevezett országrészekben, mint Ciudad Real 894 000 hektár megművelt terület mellett 1 022 000 hektár műveletlen, Granadában 588 000 megművelt mellett 605 000 műveletlen, a „miinta”-tartománynak kikiáltott Valenciában pedig 172 000 hektár megművelt szántóföld mellett 327 000 hektár műveletlen található! Ezek hivatalosan beismert adatok, mi lehet a helyzet a valóságban? Megállapíthatjuk, hogy 50 millió hektár szántóföldből a mai napig (1961) még mindig 31 millió hektár áll parlagon Spanyolországban! Teljes joggal állapíthatják meg tehát a nyugati és keleti közgazdászok egyaránt, hogy a 20. ez. derekán egyetlen országban maradtak fenn még középkori latifundiumok: Spanyolországban... hogy egyedül a spanyol rezsim hajlandó még ma is eltűrni ebben az országban a nagybirtokos oligarchákkiskirályságát, s azt, hogy a termőföld ilyen óriási területeit megműveletlenül hagyják... hogy közgazdasági öngyilkosság egy országra nézve, amit a spanyol rezsim közel 30 éve folytat, hazárd módon ebek harmincadijára hagyva értékes termőterületeket, miközben a nép elképesztő tömegei élelem híján gyógyíthatatlan betegségeket kapnak, vagy egyszerűen éhen halnak. A Spanyol Köztársaság rövid néhány évéről is meg kell tárgyilagosan állapítanunk, hogy a föld népének szörnyű helyzetében vajmi kevés javulás történt. Továbbra is sok millió emberi lény tengődött vályog-, pala-, szalma-, tőzeg- és egyéb kunyhókban és más leírhatatlan odúkban, földbe vájt barlangokban. Együtt laktak állataikkal, romlott ételeket ettek, vagy azt habzsolták fel, amit az állatok meghagytak a moslékosdézsa fenekén, fertőzött vizet ittak. A csecsemők 87%-a halva jött a világra, s a megmaradottak között is döbbenetesen sok lett gyengeelméjű, vagy súlyos testi hibákkal terhelt. Nem tudták meg soha, hogy van a világon higiéné is, létezik olyasmi, hogy kultúra, vannak kórházak, vasutak, újságok, könyvek, mozi, színház ... Hozzá kell tennünk rögtön azt is, hogy ennek a rettenetes közállapotnak a folytatódása nem írható a Köztársaság számlájára, hiszen a Spanyol Köztársaság rövid léte alatt egyebet sem tett, mint küzdött az őt folytonosan elpusztítani akaró reakció mesterkedései ellen, s ezeknek a mesterkedéseknek a következtében pusztult is el később, anélkül, hogy valójában hozzá is foghatott volna beígért társadalmi-gazdasági reformjai megvalósításához. Így aztán megállapíthatjuk, hogy a Diadalmas Technika Huszadik Századában mégis van egy darabja a földnek, ahol a nép a legsötétebb középkor, az Inkvizíció fénykorának állapotai között tengeti nyomorult életét, ezt az életnek sem nevezhető vegetálást, mely leginkább a gályarabok szörnyű létére emlékeztetés ez a föld, ez a megdöbbentő ország a mi hazánk. Cervantes, Lope de Vega, Velázquez, Murillo és Unamuno Spanyolországé.. Afejezet címe: La Espana vendida a los Imperialistas norteamericanos, arra a tragikus folyamatra utal, amelynek során Spanyolországot felelőtlen és rablógazdálkodó új urai. Franco Falangista klikkje, kényre-kedvre kiszolgáltatták az USA agresszív katonai terveinek. (Folytatjuk) ВИЈШ.arriba.1^p^aZ1 MAGYAR SZÓ A Fiat igazgatóságának válasza a munkások sztrájkjára Torinóból jelenti a Reuter. A Fiat gyár tulajdonosai pénteken bezáratták a gyár irodahelyiségeit. Az intézkedést azzal magyarázzák, hogy viszály támadt a munkásság és az igazgatósági alkalmazottak közt, s az igazgatóság képtelen gondoskodni a tisztviselők biztonságáról. Pénteken egyébként országszerte sztrájkoltak a magánvállalatok dolgozói. A szakszervezetek ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy a munkaadókkal az új kollektív szerződésekről folytatott tárgyalásokon semmi haladás nem történt, s ezért a sztrájk mellett döntöttek. .................................•Ilin.................. BELGRÁD. — Nijaz Dizidarevic, a JKSZ Elnöksége ■ Végrehajtó Irodájának tagja, a belgrádi nemzetközi , ifjúsági szemináriumon előadást tartott hazánk külpo litikájáról, a nemzetközi kapcsolatokról és a világ haladó erőinek izmosodásától. (Tanjug) LUXEMBURG. — A Közös Piac külügyminiszterei Luxemburgban tárgyalnak Nagy-Britannia csatlakozási kérelméről. (AP) BERLIN. — A lengyel, a csehszlovák, a keletnémet és a szovjet katonai egységek törzskari hadgyakorlatot tartottak. (ADN) NEW YORK. — U Thant, az ENSZ főtitkára, hétfőn fogadja William Rogers amerikai külügyminisztert. (AFP) MOSZKVA. — Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Guiscard d’Estaing francia pénzügyminiszter vezetésével a két ország képviselői a szovjet—francia gazdasági kapcsolatok 1974-ig várható alakulásáról tárgyaltak. (TASZSZ) NEW YORK. — Észak- Korea kérte, hogy képviselője részt vehessen az ENSZ-közgyűlés koreai viitájában. (UPI) FRANKFURT. — Jedrychowski lengyel külügyminiszter a nyugatnémet tévének adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Lengyelország minden feltétel nélkül bármilyen kérdésről hajlandó tárgyalni a nyugatnémet kormánnyal. (AP) RIO DE JANEIRO. — Pinto brazil külügyminiszter felmentését kérte. (Tanjug) LONDON. — Vasárnap angol szakértői csoport utazik Algériába és Marokkóba, hogy tanulmányozza az angol kivitel csökkenésének okait. (Tanjug) KAIRÓ. — Az egyiptomi iparügyi miniszter közölte, hogy az ország kőolajtermelése elérte az évi 17 millió tonnát, jövőre pedig előreláthatólag 25 millió tonna lesz. (Tanjug) LONDON. — Anglia tavaly 207 millió font sterlinggel, a nemzeti jövedelem 0,7 százalékával járult hozzá a fejlődő országok támogatásához. Főleg a Brit Nemzetközösség tagállamait segíti. (Tanjug) KAIRÓ. — A Szudáni Forradalmi Tanács elnöke közölte, hogy a kormány nem szándékozik államosítani a külföldi bankokat (AFP) ESSEX. — Chester Bowles, az USA volt indiai nagykövete, kérte Nixon elnököt hogy jövő nyárig vonja ki az amerikai csapatokat Vietnamból. (UPI) Kép a csehszlovák nemzetgyűlés csütörtöki plenáris üléséről. Oldriciniszterelnök, a kormány programnyilatkozatát olvassa Cerník mi- Szombat, 1969. okt. 18. RIO DE JANEIRO — Bolívia továbbra is kijáratot kér Chilétől a tengerre, amely egy korábbi hadviselés során elfoglalta Bolívia tengerpartját. (Tanjug) PÁRIZS. — Franciaország lényegesen bővíti gazdasági kapcsolatait Spanyolországgal. Többek között 2,5 milliárd frank értékű kőolajat szállít Spanyolországnak. (AFP)