Magyar Szó, 1969. november (26. évfolyam, 302-329. szám)
1969-11-19 / 320. szám
2. oldal Kiesinger marad a kereszténydemokraták elnöke Csökkent a volt kancellár népszerűsége A nyugatnémet Kereszténydemokrata Párt kongresszusán ismét Kurt Georg Kiesinger volt kancellárt választották a párt elnökévé. A jelekből ítélve azonban gyérül Kiesinger híveinek tábora, csak 386 küldött szavazott rá, két évvel ezelőtt viszont 423 szavazatot kapott. A kongresszusi küldöttek egy része hangoztatta, hogy az 1973-ban tartandó parlamenti választásokon már nem Kiesingernek kell vezetnie a pártot. Reiner Barzel pártvezér Kiesinger megválasztása után felszólította az NSZK új kormányát, hogy kezdjen tárgyalásokat Kelet-Németországgal „bizonyos kérdésekről”. — Willy Brandt kancellárnak indítványoznia kell Kelet-Berlinnek, hogy vitassák meg a konkrét kérdéseket — mondta Bartel. Elmondta továbbá, hogy az ellenzékben levő Kereszténydemokrata Párt hajlandó együttműködni a kiskoalícióval, de csak akkor, ha a kormány a fontos határozatok előtt kikéri a párt véleményét. Egyúttal a szociáldemokraták és a liberálisok szemére vetette, hogy elhamarkodva alá akarják írni az atomstop-egyezményt. — Egyelőre arról sincs tudomásunk, hogy a kormány mit tervez a Közös Piac tagállamainak csúcsértekezletén,továbbá arról sem, hogy milyen álláspontra helyezkedik a Lengyelországgal és a Szovjetunióval az Európa biztonságáról folytatandó megbeszéléseken — mondotta Bartel. A Bad Godesberg-i véleménykutató intézet körkérdésének eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezett nyugatnémetek 74 százaléka helyesli az NDK és az NSZK közötti megbeszéléseket, 11 százalékuk ellenzi, 15 százalék nem nyilvánított véleményt. A Kereszténydemokrata Párt híveinek 68 százaléka is szükségesnek tartja a tárgyalásokat, de 45 százalékuk nem hiszi, hogy eredményesek lesznek. |iiiiiiiimMuiiiiiiiiai'iiiu TAvnwn JHflWEttli • •.•■••'■•MIMIIIIIIIIIIIIIIIIII PÁRIZS. — Habib Burgiba tunéziai köztársasági elnök Franciaországba érkezett. Az orvosok tanácsára Párizsban gyógykezelteti magát. (UPI) BONN. — Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter fogadta Szemjon Carapkin bonni szovjet nagykövetet. Az összeurópai értekezlet megtartásáról tárgyaltak. (AP) BUDAPEST. — Péter János magyar külügyminiszter több hetes betegeskedés után ismét elfoglalta hivatalát. (Tanjug) PRÁGA. — Alojz Indra, a CSKP KB titkára, Budapestre utazott. A magyar pártvezetőkkel folytat megbeszéléseket. (CSTK) BELGRÁD. — Szocialista Szövetség Szövetségi Választmányának meghívására, Sibli al Ajszmi vezetésével kedden hazánkba érkezett az iraki Baath-párt küldöttsége. (Tanjug) PRÁGA. — Oldrich Gertlik csehszlovák miniszterelnök fogadta a DNFF és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségét. (CSTK) KAIRO. — Jordánia, Kuvait és Dél-Jemen közölték, hogy részt vesznek az arab országok államfőinek december 20-án Ratoatban tartandó értekezletén. (Tanjug) BELGRÁD. — Kedden hazatért Iránból a Szövetségi Szkupstina küldöttsége. A delegációt Peko Dapčević, a Szövetségi Szkustina elnöke, az Interparlamentáris Unió jugoszláv csoportjának elnöke vezette. (Tanjug) • ji-LlJ-11111III I 111 Bill I II I m U 11 I Hl 1111 III I 110T000TI11 11111 I t ГТПТГП1111-i.n.m i.i 1 fol.i i.I KOPOGTAT AZ ÉHHALÁL «I I I I fc« 111 I I I I.j-ii.1111 1Ш1 mi 1 m I TT 1 0TTTTT i тттттттттттт t птттг i rrm 11 i 1 mm 11 n 111 11 11 i 11 m (8) A hitelező országok — mivel külpolitikai céljaik megkövetelik — nagyon sokszor szemet hunynak, amikor látják, hogy a segélykérő államokban a dollár, a rubel, a frank, a márka és egyéb valuták milliói a korrupció, a hatalmi mánia csatornáin keresztül, nyomtalanul eltűnnek, vagy csak Potemkin-falvak épülnek belőlük. A fejlesztési segély 90 százalékát bilaterális alapon osztották, noha sokkal hasznosabb lett volna, ha a nemzetközi szervezetek útján, multilaterális alapon jut el a kérelmezőkhöz. A nemzetközi szervezeteknek ugyanis nincsenek egyéni politikai érdekeik, s a segélykérőkben sem merülhetne föl a különben indokolt gyanú, hogy a támogatók nyomást akarnak gyakorolni rájuk. Sötét kilátások - mégsincs minden veszve A legilletékesebb világszervezet minden bizonnyal az ENSZ, de sajnos, örökké anyagi nehézségekkel küszködik, átfogó segélyprogramot jobbára csak elvben dolgozhat ki, a megvalósításhoz nincs elég pénze, a tagállamokból pedig már nem lehet nagyobb anyagi hozzájárulásokat kisajtolni. A kilátások sötétek, a túlnépesedés kétségbeesésbe és az az erőszak útjára kergeti a fejletlen világ lakosai. A gazdag országoknak nincs átfogó, egységes segélyprogramjuk, egy-egy állam különsegélye pedig képtelen serkenteni az elmaradottak gazdasági fejlődését. A reményt azonban mégsem szabad feladni. Robert McNamara 1968-ban átvette a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetését. Az 1945-ben alapított pénzintézetnek több mint száz állam a tagja, és egyetlen intézet sem serkentette olyan nagy mértékben a fejletlenek haladását, mint a Világbank az utóbbi két évben. Sok pénzzel, tehát nagy hatalommal rendelkezik, és rendszeresen, folyamatosan nyújt segélyt. A nyugati országok évente összesen 12,8 milliárd dollár külföldi segélyt folyósínak, és ebből 1,7 milliárdot a Világbank osztott föl az 1968/69. költségvetési évben. McNamara közölte, hogy becslései szerint 1973-ban a Világbank 2,5 milliárd dollár segélyt ad a fejletleneknek. Terve valószínűleg sikerül. Egyévi tevékenysége alatt ugyanis többet tett, mint elődei. — Nem vagyunk emberszerető szervezet, fejlesztési beruházásokat eszközlő intézmény vagyunk — mondta egy alkalommal. (Folytatjuk) Éhező afrikai MAGYAR SZÓ Szerda, 1969. nov. 19. A Brit Kommunista Párt kongresszusa elítélte csehszlovákiai beavatkozást Jack Woodis nyilatkozata A Brit Kommunista Párt kongresszusa elfogadta végrehajtó bizottságának azt a határozati javaslatát, amely elítéli a Varsói Szerződés tagállamainak csehszlovákiai beavatkozását. A kongresszus 295 szavazattal 118 ellenében elfogadta a határozatot, amely „nem ért egyet azzal a móddal, ahogyan a kelet-európai országok 1968 augusztusában a veszélyeztetett csehszlovák szocializmus védelmére keltek”. A határozat követeli, hogy az idegen csapatok azonnal vonuljanak ki Csehszlovákiából. A Brit KP vezetőségének álláspontját indokolva, Jack Woodis, a nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke kijelentette, hogy a brit kommunisták nem érthetnek egyet és nem támogathatják azt az elméletet, hogy bármelyik pártnak vagy országnak joga van beavatkoznia más párt és ország ügyeibe, „különösképpen nem ilyen módon”. Woodis azt mondta, hogy az a tény, hogy a Csehszlovák KP jelenlegi vezetősége, Gustav Husákkal az élen, semmisnek nyilvánította a korábbi vezetőség tiltakozását a Varsói Szerződés tagállamai hadseregének beavatkozása miatt”, semmit sem változtat a történelmi tényen, hogy a fegyveres erők a csehszlovák nép, párt, állam, parlament és kormány akarata ellenére vonultak be”. Kubában elhalasztották a karácsonyt Fidel Castro kubai miniszterelnök közölte, hogy július végére halasztják a karácsony és az újév megünneplését. Akkor fejezik be ugyanis a cukornád aratását. A becslések szerint rekordtermést, 10 millió tonna cukrot takarítanak be. A cukornád aratása november elején kezdődött. — Tízmillió tonna cukrot kell termelnünk, egy kilóval sem kevesebbet — mondta Castro a közelmúltban. Havannában hangsúlyozzák, hogy ez nemcsak tekintélykérdés, hanem a nép nagyon fontos gazdasági érdeke is. A cukoreladásból kívánják ugyanis megszerezni az ország egyéb problémáinak megoldásához szükséges devizát. Sztálin védelme Néhány szó a Tulajdonképpen mit akarsz? című regényről Moszkva, november Az Oktyabr című folyóirat, az orosz Írószövetség lapja, egymás után következő három számában ismertette Vszevold Kocsetov Tulajdonképpen mit akarsz? című regényét, amely moszkvai irodalmi és politikai körökben heves vitákra adott okot. Kocsetov ugyanis regényében felsorakoztatta mindazoknak a nézeteit, akik úgy vélik, hogy a Sztálin idejében kiaalkult rendszer volt az igazi szocializmus. (2) Kocsetov regényében azt állítja, hogy a „sztálinizmus” kifejezést Trockij „agyalta ki”, hogy kigúnyolja az igazi forradalmárokat, a desztatinizáción pedig „két kézzel kaptak a hitleri táborok gerinctelen karrieristái és hóhérai”. Kocsetov, úgy látszik, átaludta a Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusát és a Központi Bizottság azon plénumát is, amelyen meglehetősen sok szó esett arról, hogy milyen óriási és jóvátehetetlen kárt okoztak a Szovjetuniónak a Sztálin idejében kialakult felfogások és viszonyok. Kocsetov ennek ellenére is azt predesztalinizáció kizárólag a desztalinizáció kizárólag a nyugati imperialisták érdeke, akik ezt a folyamatot a szovjet társadalom aláásására akarják felhasználni. A regényben Klaubergnek, az egykori SS-tisztnek Szovjetunióba való utazása előtt „nyugati gazdája” többek között ezeket mondja: „... Mi rendkívül ügyesen kihasználtuk Sztálin tekintélyének rombolását. Ehhez azonban, uraim, száz meg száz rádióállomásra, ezer meg ezer kiadványra, több ezer propagandistára és több száz millió dollára volt szükség, így, mint mondottam, Sztálin trónfosztásával párhuzamosan sikerült egyes fejekben megingatni a hitet mindabban, amit harminc éven át ennek az embernek a vezetésével teremtettek. Egyik bölcs kortársunk — bocsássanak meg, nem mondhatom meg nevét — egyszer ezt mondta: „A trónfosztott Sztálin a mi támpontunk, hogy az egész kommunista világot felforgathassuk ...” Ez a tézis — számos változatban — az egész regényen végighúzódik. A szovjet főváros értelmiségi körei igyekeznek megfejteni, kik állnak Kocsetov regényalakjai mögött. Az író valójában nem is túlságosan álcázta alakjait. A regény legsötétebb személyisége, Zavodov történész például nem véletlenül kapta éppen ezt a nevet. „Zarodisz” oroszul ugyanis embriót jelent, Zarodov tehát még nem ember, s talán sohasem lesz azzá. A regény másik főhőse, Bulatov író, szintén nem véletlenül kapta nevét. „Bulat” oroszul damaszkuszi acélt jelent, méghozzá annak is a legfinomabb fajtáját, amelyből a legjobb kardok és más gyilkos fegyverek készülnek. Az oroszok különben az acélt „sztaly”nak nevezik, Sztálin neve azt jelenti, hogy acélos, kemény. Bulatov tehát szintén acélos, csak még élesebb és veszedelmesebb. Mert a mai időben — úgy látszik Kocsetov ezt akarja mondani — a sztálinistának nagyobb sztálinistának kell lennie magánál Sztálinnál is. Kocsetov regényében, sokszor nem nehéz felismerni a mai szovjet kulturális és politikai élet szereplőit. Kocsetov felháborodva ír a gazdaságról is és úgynevezett „rekonstruktor-fejekről” beszél, szemmel láthatóan megbélyegezve a gazdasági életben kezdeményezett reformokat. Kocsetov számára minden külföldi gyanús, a vegyes házasságok torzak, a vendégművészek csak azért jönnek a Szovjetunióba, hogy „ideológiai aknamunkát folytassanak”, a külföldi kommunisták pedig holmiféle operett-forradalmárok és csak akkor lehet komolyan venni őket, ha — mint azt a regény egyes személyiségei is — kijelentik, hogy a Szovjetunió az egyedül és mindenki számára érvényes minta, és aki a Szovjetunió bármelyik tettét bírálja, tekintet nélkül indítékaira, tulajdonképpen áruló. (Folytatjuk) Francia pénzügyi szakértők Belgádban Belgrádból jelenti a Tanjug. Hazánkban tartózkodik az egyik legnagyobb francia bank, a La Banque de l’ Union Européenne küldöttsége. Ez a pénzintézet részt vesz a bori, majdanpeki és kutinai ipari objektumok fejlesztésének pénzelésében. A küldöttség vezetője, Jean de Dreuzy vezérigazgató, Belgrádba érkezésekor kijelentette, hogy a bank már sokoldalú kapcsolatokat létesített a jugoszláv gazdasággal, és hogy ez a látogatás is hozzájárul továbbfejlesztésükhöz. — Áttanulmányoztuk a jelentős ipari beruházási terveket és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy hozzádáruljunk megvalósításukhoz — mondotta De Dreuzy. A francia küldöttség Belgrádban és Borban tárgyal a jugoszláv szakemberekkel. Kétszázmillió, tonnás búzatermés Kínában Pekingből jelenti a Tamjug: Kínában befejeződött az aratás, és a hírek szerint, 200 millió tonna gabonát takarítottak be. A Remmin Ribao című újság ezt írja, hogy Jünnan tartomány Csin Cseng nevű kommunájában tíz százalékkal volt nagyobb a termés, mint tavaly. A földművesek a hozam túlnyomó részét beszolgáltatták, és takarékoskodni fognak a megmaradt élelmiszerrel is. A forradalmi bizottság népszerűsíti a kommuna tagjainak példáját, és hangsúlyozza, hogy országszerte így kell gazdálkodni. A Csekjang tartományban levő Hszinkjang kommunát néhány évvel ezelőtt súlyos árvíz sújtotta, és azóta a lakosság minden évben sok élelmiszert tesz félre. Az idén is 60 tonna, búzát tartalékolnak, kétszer annyit, mint tavaly. A parasztok elmondták, hogy a tartalékok elemi csapás vagy háború esetén több hónapig is elegendőek. Kína más vidékeiről is hasonló beszámolók érkeznek, amelyek szerint a lakosság minél több gabonát szándékozik tartalékolni, nehogy az elemi csapások vagy egy esetleges háború felkészületlenül érjék őket. Teljes sikerrel zárult Losonczi Pál indiai látogatása Magyar politikai körökben megelégedéssel nyugtázták Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hatnapos indiai látogatásának eredményeit. Losonczi Pál hétfőn — mint ismeretes — Delhiből Teheránba utazott. A Népszabadság hírmagyarázója megállapítja, hogy az Elnöki Tanács elnökének indiai látogatása teljes sikert hozott, és mindenesetre jobbá, szorosabbá és sokoldalúbbá tette India és Magyarország kapcsolatait. A lap hozzáfűzi, hogy a Giri elnökkel és Indira Gandhi miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseken nem volt nehéz közös nevezőre és kölcsönös megértésre jutni. A magyar küldöttséget kellemesen meglepte, hogy az indiai politikai életben felmerült viszály ellenére, Losonczi Pál látogatásának programja nem szenvedte a legkisebb változtatást sem. Házi Vencel, a küldöttség tagja, a magyar sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy India és Magyarország számos problémáról azonosan vélekednek, elsősorban a leszerelésről, a nemzetközi feszültség enyhítéséről és az európai biztonságról. A nézetek azonossága jutott kifejezésre a közel-keleti és a kelet-afrikai helyzet megítélésében is. A Magyar Tudományos Akadémia megjutalmazta Lukács György marxista társadalomtudóst A Magyar Tudományos Akadémia 30 000 forintos jutalomban részesítette Lukács György ismert magyar marxista társadalomtudóst, Az esztétikum sajátossága című művéért, amelyet nemrégen adtak ki magyar nyelven. A díj odaítélésének indokolásában az áll, hogy „Lukács műve az első tényleges tudományos kísérlet a marxista esztétika rendszerének kidolgozására”. A Magyar Tudományos Akadémia még tizenhét tudóst jutalmazott meg.