Magyar Szó, 1970. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1970-07-10 / 187. szám

a­­..... m AGIARjlO vidék Д nemzetiségi zászlókat is ki lehet tűzni •ааааааааааааааааааааавааааааааааааеаапааааеаваааааавее*аааааааеаааааааа11а*авааав«ваавв ** ааааваааваааавваваааааааааааававаааааааааввевааввеаааааваааааааавеаавввваааааааав&аввша ооооша ааааеааа «slaaea ::::::: XXVIL évf. ш. (8зо1.) szám :::::::: Péntek, 1970. július 10. ssfifs: Fontos határozatokat hozott a Szocialista Szövetség szövetségi «aaaaaasaiaaaaaiaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaeeBoasaaaaiaaaaaaaaaaeaao«4MMNo«a«aaaaeffitteNoaaa ■ wmuv? iiuiuivhiiavnui M 3 3 ....................................................................................... V87BJDS0f18 la _ Országos akció a Tisza­ Is fejenkénti 1000 dolláros nemzeti jövedelem jegyében összeült a Szerb Szocialista Köztársaság szábora — Csakis a termelési és a gazdálkodási kritériumok megszigorításával kapcsolódhatunk be a nemzetközi munkamegosztásba — A tár­sadalmi termékek egyötödét az idén már külföldre szállítjuk — A lakosság egynegyedét isko­láztatjuk — Vajdaság lemaradását a mezőgazdaság hátrányos gazdálkodási feltételei és az ipar elavultsága okozta Milenko Bojanić, a Köztársasági Végrehajtó Tanács elnöke mondott expozét Draža Markovicnak, a Köztársasági Képviselőház elnökének az elnökletével Belg­rádiján a Szakszervezeti Otthon nagytermében tegnap összeült a Szerb Szocialista Köztársaság szábora, hogy értékelést adjon az év végéig érvényben levő ötéves terv, illetve a gazdasági és társadalmi reform eddigi eredményeiről és kijelölje a köz­társaság társadalmi és gazdasági feladatait a következő öt évre. A száboron részt vettek a Szerb Szkupstina mind az öt házának képviselői, a társadalmi-politikai szervezetek, a tartományok, a kamarák, a községi választási testületek küldöttségei és elnökei, a szövetségi kormány és a szövetségi szervek képviselői, valamint a Népek Tanácsának szerbiai képviselői, összesen 1168-an. A szábor tegnapi ülésén Milenko Bojanic, a köztársasági kormány elnöke az ötéves terv teljesítéséről és az 1971/75. évi középtávú terv célkitűzéseiről mondott expozét,­ hessük a köztársaság közép­távú tervébe. A szábort meg­előző széles körű előkészü­letek ismertetése után az elnök hangsúlyozta, hogy az előttünk álló öt esztendő a társadalmi és gazdasági re­form hosszú távú célkitűzé­seinek a döntő szakaszát ké­pezi, és a köztársaság jövő-A munkaszervezeteknek 0,5 százaléka rendelkezik az akkumuláció felével Expozéjának bevezetőjében a kormány elnöke megemlí­tette, hogy a tervezet és a tervjavaslat elfogadása, il­letve kidolgozása közé azért ékeltünk be több hónapos időszakot, hogy a szoborral kezdődő közvita megjegyzé­seit és sugallatait is beépítősének megalapozása érdeké­ben ez idő alatt számos stra­tégiai feladatot kell végre­hajtanunk.­­ A mostani ötéves ter­vet az alábbi célkitűzésekkel jelöltük meg: a gazdálkodás fellendítése, a nemzeti jö­vedelem átcsoportosítása az (Folytatása az 5. oldalon) Milenko Bojanic expozéját olvassa Peru köszönete Titónak Belgrádból jelenti a Tan­­jug. Ante Dradié helyettes kül­ügyi államtitkár pénteken fogadta Carlos Vasquezt, Pe­ru belgrádi nagykövetét. A perui diplomata kormánya nevében köszönetet mondott Tito elnöknek Jugoszlávia népeihez és a nemzetközi köz­véleményhez intézett felszó­lításáért a perui katasztrófa áldozatainak megsegítése ér­dekében, valamint azért a segítségért, amelyben a ju­goszláv kormány, a társadal­mi, politikai és gazdasági szervezetek részesítették Fe­ni­t. A nagykövet a jugoszláv kormány támogatását kérte egy nemzetközi segélyakció megindításához a perui föld­rengés áldozatai javára. Ma érkezik a belga külügyminiszter Mirko Tepavaccal tárgyal Pierre Harmel, a belga kormány külügyminisztere •— Mirko Tepavac külügyi államtitkár meghívására — ma feleségével négynapos hi­vatalos látogatásra Jugo­szláviába érkezik.­­ A belga külügyminiszter Marko Ni­­kezic volt külügyi államtit­kár 1967 áprilisában tett bel­giumi látogatását viszonozza. Harmel jugoszláviai láto­gatása jó alkalmat nyújt a véleménycserére a bilaterá­lis kapcsolatokról és az idő­szerű nemzetközi problé­mákról. Az utóbbi években a ju­goszláv—belga kapcsolatok kedvezően fejlődtek, magas szintű tanácskozások foly­tak a két ország képviselői között, és számos megálla­podás is történt. A két ország árucsere­forgalma tavaly jelentős mértékben növekedett, 60 millió dollárt tett ki, de még nem érte el azt a szintet, amely megfelelne a lehető­ségeknek. Az elmúlt évben 70 000 belga turista járt hazánk­ban, és az együttműködés ezen a téren is mind jobban fejlődik. A nemzetközi problémákat illetőleg valószínűleg az európai együttműködés és biztonság kérdései kerülnek előtérbe, a két miniszter azonban bizonyára véle­ményt cserél a közel-keleti és délkelet-ázsiai helyzetről, a leszerelés problémáiról és az ENSZ-jubileum előkészü­leteiről is. ARA 50 PARA . INTÉZET­­ ) ­ Össze kell-e vetni az autóés tervének két változatát? A Végrehajtó Tanács és egy szkupstinai bizottság szerint: nem — újvidék és egy másik képviselőházi bizottság szerint: igen Tovább folytatódik a végtelen vita Az­­Újvidéki Képviseleti Testület — mint korábban megírtuk — eljuttatta a Tartományi Képviselőházhoz és a Tartományi Végrehajtó Tanácshoz az autóút nemrég elkészült Fruska gora-i változatának tervét, és kérte a Képviselőházat, juttassa el a képviselőkhöz. A Végrehajtó Tanácsot külön arra kérte a székváros, bízzon meg egy olyan tudományos intézetet a keleti változat és a Fruska gora-i változat összevetésével, amely nem vett részt egyik elképzelés tervezésében sem, tehát objektív véleményt nyilváníthat mind a két koncepció előnyéről és fogyatékosságáról egyaránt. Mielőtt a Végrehajtó Ta­nács döntött volna Újvidék kéréséről, előzetes informá­ciót kért a szakemberek egy csoportjától, akiknek egy része — mint a Tartományi Képviselőházban hallottuk — közreműködött a keleti vál­tozat elkészítésében. Értéke­lésük alapján a Végrehajtó Tanács július 3-án olyan döntést hozott, hogy mivel a Fruska gora-i változat nem nyújt semmi újat, illetve el­fogadhatóbb megoldást, nem fordul tudományos intézet­hez a két változat, összeha­sonlítása végett. Tervcsere nem jöhet számításba A Végrehajtó Tanács jú­lius 3-i üléséről kiadott közlemény, amelyet a kép­viselők is kézhez kaptak, egyebek között leszögezi, hogy a Fruska gora-i válto­zat semmivel sem lenne jobb megoldás, mint a keleti. Amennyiben eltekintünk a péterváradi bekötő úttól, és a kátyi útig vezetjük az au­­tóutat, akkor lényegtelen az eltérés a két változat meg­(Folytatása a 4. oldalon) Csütörtökön délelőtt, Bené Zupancic elnökletével, ülést tartott a Szocialista Szövetség Szövetségi Vá­lasztmányának Végrehaj­tó Bizottsága. Napirenden a Tisza menti árvízkárosultak anyagi segélyezésére irányuló országos megmozdulás volt, azonkívül a nem társult termelőmunka társadalmi helyzetének politi­kai értékelése, a nemzetiségek egyenjogú zászlóhaszná­latának érvényesítése, a Szocialista Szövetség több évi tapasztalatának és a szükséges átalakulás lehe­tőségeinek vizsgálata és néhány apróbb gyakorlati kérdés. Az első és számunkra oly fontos napirendi ponttal, a Tisza és a Temes áradása folytán kárt szenvedett la­kosság megsegítésével kap­csolatban a Szocialista Szö­vetség Végrehajtó Bizottsá­ga határozati javaslatot fo­gadott el, amelyben tudo­másul vette a Tartományi Végrehajtó Tanács jelenté­sét az 1 milliárd dinárt meg­haladó károkról, és kimond­ta, hogy jól összehangolt s minden községre, köztársa­ságra, a szövetségi intézmé­nyekre, a munkaszerveze­tekre, a társadalmi szerve­zetekre, az egész jugoszláv társadalomira kiterjedő meg­mozdulást indít el az anyagi eszközök előteremtése érde­(Folytatása az 5. oldalon) Az árak és a megélhetési költségek erélyesebb szabályozása szükséges ötmillió dinár segély a Tisza menti árvízkárosultaknak A Szakszervezeti Szövetség Elnökségének ülése Belgrádban tegnap összeült az Országos Szakszer­vezeti Szövetség Elnöksége, és Marijan Rozicnak, a Tanács titkárának beszámolója után megvitatta a gazdaságpolitika idei előirányzatainak érvényesítését. A JSZSZ tanácsa, mint ismeretes, az alábbiakban határozta meg a gazdaságpolitika 1970. évi feladatait: " A termelés, valamint a dolgozók társadalmi-gazda­sági helyzetének, továbbá az árak és megélhetési költsé­geknek a megszilárdítása és az önigazgatási viszonyok fejlesztése a gazdálkodás leg­jelentősebb előfeltétele.­­ Irányvételünk helytál­lóságát a gyakorlat igazolta, mondotta Mariján Rožič, majd hozzáfűzte, hogy a szakszervezet ezzel kapcso­latos javaslatairól és állás­pontjairól az illetékes tém­bok gyakran csak formáli­san vettek tudomást. Az árak és a piac megszi­lárdításáról évközben szám­talan megbeszélést, tanács­kozást tartottunk, de ezek többé-kevésbé abban merül­tek ki, hogy a fórumok a felelősséget egymásra hárí­tották. A nemzetgazdaság idei eredményéről szólva Rozié elmondotta, hogy az év első öt hónapjában a termelés 9,8 százalékkal volt nagyobb mint az előző év azonos idő­szakában. A kivitel 24,2, a behozatal 14,5 százalékkal növekedett. A foglalkozta­tottak száma 4,2, a munka­termelékenység pedig 7,4 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. A beruházásra fordított összeg 43,5, a tár­sadalmi-politikai közösségek költségvetési bevételei 32, a lakosság jövedelme pedig 27 százalékkal emelkedett. A fogyasztási kölcsönök 19, a polgárok bankbetétei pedig 32 százalékkal növekedtek. A foglalkoztatottaknak az év (Folytatása az 5. oldalon)

Next