Magyar Szó, 1971. december (28. évfolyam, 346-359. szám)
1971-12-18 / 346. szám
Szombat, 1971. dec. 18. Mai котттишмАг: Elhallgattak a fegyverek A hadműveletek befejeződtek: az indiai csapatok bevonultak Daccába, a pakisztáni csapatok letették a fegyvert Kelet-Pakisztánban, és Jahja Khan pakisztáni elnök elrendelte a tűzszünetet a nyugati hadszíntéren is, a punjabi és a kasmíri fronton. Véget ért hát a kéthetes háború India és Pakisztán között, amely a határvillongásokkal jóval korábban, már áprilisban megkezdődött. A háború elhúzódott, de kevésbé volt véres, mint sokan vélték a fellángolt szenvedélyek miatt. A katonaság parancsnokai mindkét részről hideg szakszerűséggel viseltek háborút, szinte beleláttak egymás kártyáiba, hiszen java részük az angol Sandhurst hadiakadémia növendéke volt. Daccában kitűzték az új Bangladesh állam zöldpiros zászlóját, és India elsőként elismerte a meghódított Kelet-Pakisztánban létrejött új államalakulatot. Nem kétséges, hogy a bengál nép az Egyesült Nemzetek okmányaiban is lefektetett önrendelkezés elve alapján jogosan követelt előbb önkormányzatot, majd függetlenséget és elszakadást a kizsákmányoló, majd a március óta véres elnyomást gyakorló nyugat-pakisztáni uralom alól, azonban szabadságát idegen fegyverek hozták, aminek a következményei a jelen pillanatban kellően fel sem mérhetők. Hihető, hogy az indiai csapatokat előbbutóbb kivonják és hogy az indiai Calcuttában székelő ideiglenes öttagú Bangladesh kormány rövidesen átveszi az ország irányítását. A jövő titka, mennyire lesz önálló a kis Bangla Desh a nagy India árnyékában. Az Egyesült Nemzetek Szervezete már kész tények előtt áll, a háború véget ért anélkül, hogy a Biztonsági Tanács teljesítette volna feladatát, megállította volna a háborút, ami alapvető feladata. A Biztonsági Tanács már csak elvi vitát folytathat az előtte álló szovjet, illetve amerikai—japán javaslatokról. December 6-án egymás után buktatták meg a tűzszüneti javaslatokat a Biztonsági Tanácsban, ami a tanács tehetetlenségéről tanúskodott. Feladatát nem tudta teljesíteni, mert öt állandó tagjának, a nagyhatalmaknak nem sikerült összhangba hozni érdekeiket. December 8-án a Közgyűlés elé terjesztették a dél-ázsiai háború kérdését és ekkor a világszervezet tagállamainak óriási többsége — 104 szavazattal — tűzszünetet és a csapatok kivonását követelte, amit a Biztonsági Tanácsban újfent megvétóztak. Az indiai szubkontinens térségében erőteljesen ütköznek a nagyhatalmak érdekei és a Pakisztán széthullásával előállt erőviszony miatt aligha várható tartós megnyugvás az érzékeny földrészen. Az Egyesült Nemzetek újabb vereséget szenvedett, ami tovább ront amúgy is megtépázott hírnevén és újabb veszélyt hord magában, hiszen a béke védelmére hivatott világszervezet semmi mással nem helyettesíthető. S. T. Tilos tüntetni Kambodzsában A Reuter értesülései szerint a kambodzsai kormány pénteken betiltotta a politikai nagygyűléseket és a kormányellenes tüntetéseket. A rendőrséget felhatalmazta, hogy belátása szerint indítson nyomozást a gyanús elemek ellen és végezzen letartóztatásokat. Az indiapakisztáni háború vége: Megkezdődött a tűzszünet Jahja Khan az ENSZ-közgyűlésre bízza a végleges megoldást Jahja Khan pakisztáni köztársasági elnök pénteken mondott rádióbeszédében kijelentette, hogy a béke és a biztonság érdekében elfogadta Indira Gandhi indiai miniszterelnök csütörtöki tűzszüneti javaslatát. Jahja Khan parancsot adott a nyugati fronton küzdő csapatoknak is, hogy pénteken 14 óra 30 perckor hagyják abba a harcot. Hangsúlyozta azonban, hogy az ENSZ-közgyűlés tűzszüneti határozatának szellemében egyezett bele az ellenségeskedés megszüntetésébe, azzal a feltétellel, hogy a közgyűlés határozata alapján hoznak végleges megoldást. A pakisztáni elnök kijelentéseiből az tűnik ki, hogy még mindig reméli, megmentheti Kelet-Pakisztánt. Csütörtökön este közölte, hogy új alkotmányt hoznak, amelyben Kelet-Pakisztán teljes autonómiát kap. Hangsúlyozta, hogy a háború egyetlen kérdést sem old meg, India és Pakisztán képviselőinek tehát tárgyalóasztal mellett kell rendezniük a vitás kérdéseket. Végezetül hangsúlyozta, hogy Pakisztán a végsőkig fog harcolni és sajnálkozását fejezte ki, hogy India viszszautasította az ENSZ-közgyűlés tűzszüneti határozatát. Aurora tábornok, a keleti fronton harcoló indiai csapatok parancsnoka, pénteken kijelentette, hogy a pakisztáni katonák a kapituláció után mindaddig megtarthatják fegyvereiket, amíg hadifogolytáborokba nem helyezik el őket. Ezt azzal indokolta, hogy fennáll a veszély, hogy csak ily módon védekezhetnek a bosszúálló bengáliaiaktól. A továbbiakban elmondta, hogy egyes pakisztáni csapatok, amelyek úgy látszik, nem értesültek a fegyverletételről, még mindig harcolnak az indiaiak ellen. Khulna, Sylhet és Comille kikötővárosok közelében még lövöldöznek. A tábornok szerint az indiai csapatok még egy ideig Kelet-Pakisztánban maradnak, hogy őrizzék a hadifoglyokat és helyreállítsák a rendet. Az indiai kormány egyik képviselője — a Reuter szerint — kijelentette: amikor Jahja Khan a kelet-pakisztáni hadsereg parancsnokára bízta a döntést, hogy megadja-e magát az indiaiaknak vagy sem, valójában elismerte Kelet-Pakisztán autonómiáját. Pakisztánban polgári kormányt alakítanak Ali Bhutto pakisztáni külügyminiszter a New York Timesnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: Pakisztánban az ügyek intézését polgári kormányra kell bízni. Elmondta, hogy nemsokára visszatér Rawalpindibe és azonnal hozzálát a belső reformok előkészítéséhez és a bengáliaiakkal való tárgyalásokhoz. Hangsúlyozta továbbá, hogy Kelet-Pakisztán nem veszett el végelegesen, a háborút azonban be kell fejezni, mert ily módon nem lehet megoldani a sürgető kérdéseket. , Még mindig tart az alkudozás a Biztonsági Tanácsban Noha a nyugat-pakisztáni csapatok letették a fegyvert Kelet-Pakisztánban, a Biztonsági Tanács csütörtök esti ülésén sem tudott egyöntetű döntést hozni az indiai —pakisztáni helyzetről. A Szovjetunió, valamint az USA és Japán két határozat-tervezetet nyújtottak be. A szovjet határozat-tervezet csak a tűzszünetről szól, míg az USA és Japán a tűzszünet mellett a hadseregek kivonását is követelik. A Szovjetunió javasolja, hogy a Biztonsági Tanács helyeselje a háború befejezését és fejezze ki reményét, hogy mindkét fél tiszteletben tartja a tűzszünetet, mert csak ez szavatolja az 1970 decemberében törvényesen megválasztott képviselők törvényes jogait. A VII. flotta nem távozik a Bengál-öbölből A Pentagon közleménye szerint az amerikai VII. flotta mindaddig a Bengál-öbölben marad, amíg a háború végérvényesen be nem fejeződik és a Pakisztánban tartózkodó amerikaiakat semminemű veszély nem fenyegeti. Egy daccai lakos és egy Indiai katona szívélyesen ölelik meg egymást, miután a kelet-pakisztáni hadsereg parancsnoka aláírta a feltétel nélküli kapitulációt Ki lesz U Thant utóda? Zárt ajtók mögött tárgyalt a Biztonsági Tanács Az AP New York-i jelentése szerint pénteken délután megtartották az ENSZ Biztonsági Tanácsának zárt körű ülését, amelyen U Thant utódjáról tanácskoztak. Az öt nagyhatalom előzőleg már megvitatta ezt a kérdést, de nem tudott megegyezni. ___ Állón: Izrael figyelembe veszi arabok kívánságait Tel Avivból jelenti az UPI. Yigal Állón izraeli miniszterelnök-helyettes csütörtök este kijelentette, hogy Izrael a közel-keleti válság részleges vagy általános megoldására vonatkozó tárgyalásokon hajlandó tekintetbe venni az arabok kívánságát is. Egy nagygyűlésen mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány elfogadja Gunnar Jarring és az USA képviselőinek közvetítését, de véleménye szerint sem Jarringnak, sem Washingtonnak nem szabad külön terveket kidolgoznia és másokra ráerőszakolnia. A továbbiakban tanácsadója az arab vezetőknek, hogy szívleljék meg Husszein jordániai király szavait, aki a napokban kijelentette, hogy az arabok még nem készültek föl a háborúra, és Jordánia emiatt nem engedi meg, hogy belevonják egy újabb fegyveres összecsapásba. „Ha háborút akarunk, biztosnak kell lennünk a győzelemben” — írja Hejkai Herikal, a kairói Al Ahram főszerkesztője, pénteki hírmagyarázatában azt írja, hogy a közel-keletiválságot csak úgy lehet megoldani, hogy Izraelt kiűzik a megszállt arab területekről. Hangsúlyozta azonban, hogy az arabok mindaddig nem folyamodnak az erőszakhoz, amíg nem biztosak a győzelemben. „A Biztonsági Tanács 1967. november 5-én hozott határozatát sem lehet erőszak nélkül életbe léptetni. Megengedhetetlen azonban, hogy elhamarkodják a dolgot, amikor egy nép sorsa függ a döntéstől. A háború nem népünnepély. Ha a harc mellett döntünk, biztosnak kell lennünk benne, hogy győzünk”- írja Herkai. az MAGYAR SZÓ Németközi egyezmény az átmenő forgalomról nátus és az NDK kormányának képviselői hétfőn Kelet-Berlinben aláírják a nyugat-berlini lakosok Kelet-Berlinbe és az NDK más városaiba való utazásáról és az enklávé területek kérdésének rendezéséről szóló egyezményt. Iron Barn nyugatnémet és Micnael Kohl NiJK-beli államtitkár tárgyalásainak sikeres befejezése, noha csak a négyhatalmi berlini megállapodás kiegészítésére vonatkozó véleménycsere végét jelenti fontos eseménye az európai kedvező folyamatoknak. A Német Szövetségi Köztársaság és a Nyugat- Berlin közötti közlekedés pontos meghatározásával újabb lehetőségek nyílnak az európai országok együttműködésének fejlesztése felé. A két német állam képviselőinek megegyezése a személyi és árucsere-forgalomra vonatkozó megállapodás aláírása után ugyanis bátran mondható, hogy javulnak és megszilárdulnak a kapcsolatok a két német állam között, hiszen az aláírás pillanatában mindkét ország képviselője elfogadta a tényt, hogy két szuverén ország nevében tárgyalt és állapodott meg. Bizonyos azonban, hogy a megállapodás még nem jelenti a végleges németközi szerződés megszületését, amelyet azonosítani lehet az úgynevezett keleti egyezményekkel, a Bonn és Moszkva, illetve a Bonn és Varsó közötti megnemtámadási szerződésekkel. Huzamosabb ideje vita tárgyát képezi már, hogy az NSZK és Nyugat-Berlin közlekedésére, illetve a Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin lakosainak látogatására vonatkozó egyezmény hozzájárul-e a keleti szerződések ratifikálásához, tehát az európai problémák megoldásához. A válasz csak ez lehet: minden bizonnyal. Ugyanakkor azonban kétségtelen, hogy még sok nehézség és akadály tornyosul a végső cél, a keleti szerződések aláírása elé. A nyugatnémet parlamentnek el kell fogadnia Bahr és Kohl, illetve Müller és Kohrt megegyezését, márpedig bizonyos, hogy ez korántsem megy simán. A nyugatnémet ellenzék vezetője, Rainer Barrel, moszkvai látogatása alkalmával nyilvánvalóvá vált, hogy az ellenzék minden tőle telhetőt megtesz a keleti szerződések életbeléptetésének megakadályozására, valószínű tehát, hogy alaposan kihasználja az igen hevesnek ígérkező parlamenti vita lehetőségeit hogy a két német állam megegyezésének akadályozásával elodázza a Lengyelországgal és a Szovjetunióval való kapcsolatok végérvényes rendezését. Köztudomású továbbá, hogy a négy nagyhatalom csak május elején szándékozik aláírni a németközi megállapodással kiegészített és a Berlin státusára vonatkozó szerződést, akkor pedig bőven lesz alkalom a szociáldemokrataszabaddemokrata kormánykoalíció és a keresztény szociális-kereszténydemokrata ellenzék erőpróbájára. Bonn tehát a következő hónapokban a haladó szellemű irányzatok és a reakciós törekvések összecsapásának középpontja lesz, alig hihető azonban, hogy föl lehet tartóztatni a Brandtkormány indította folyamatot, amely híven tükrözi a két német állam lakossága többségének és az egész európai közösségnek a törekvéseit és szükségleteit.J. I. A Tanjug jelentése szerint Bonnban pénteken délben Egon Bahr nyugatnémet államtitkár és Michael Kohl, az NDK államtitkára, aláírták az NSZK és Nyugat-Berlin közötti átmenőforgalomra vonatkozó szerződést. Ez az első nemzetközi jellegű szerződés a két német állam között. A tranzitforgalomról szóló szerződés a négyhatalmi berlini egyezmény összetevője. A nyugat-berlini szer Heath: Egyesülhet a két Írország Edward Heath brit miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány elfogadja Észak-Írország és az Ír Köztársaság egyesülését, ha Dublin és Belfast így kívánja. Hangsúlyozta azonban, hogy az egyesülést nem lehet erőszakkal kicsikarni. Figyelmeztette az ír köztársasági hadsereg tagjait, hogy Nagy-Britannia továbbra is meghiúsítja minden kísérletüket, amelynek célja erőszakkal egyesíteni a két Írországot. Heath és Trudeau villámtárgyalása A brit miniszterelnök már elutazott a Bermudákra Londonból jelenti a Tan- lanti szövetségeseinek vélejég. Edward Heath brit miniszterelnök — mint közöltük — pénteken Ottawában kétórás megbeszélést folytatott Pierre Eliot Trudeau kanadai miniszterelnökkel, majd a Bermuda-szigetek felé folytatta útját, hogy találkozzék Richard Nixon amerikai elnökkel. Heath és Trudeau megvitatták az úgynevezett atlanti politika időszerű kérdéseit, az európai biztonság problémáit, valamint a két ország viszonyát Nagy-Britanniának a Közös Piacba való belépése után. A londoni diplomáciai körök rendkívül fontosságot tulajdonítanak Heath és Nixon találkozójának. Köztudomású, hogy az amerikai elnök pekingi és moszkvai útja előtt kikéri az USA étményét a jövőre tervezett amerikai—kínai, illetve amerikai—szovjet véleménycseréről. Londonban tehát valószínűnek tartják, hogy a bermudai találkozó kedvező alkalom lesz, hogy Heath és Nixon véleményt cseréljenek az amerikai elnök útjáról, valamint a nemzetközi pénzügyi válságról, mert nyilvánvaló, hogy megoldása a további politikai lépések feltétele. Nagy-Britannia úgy véli, hogy a dollár valószínű 8 százalékos leértékelése komoly következményekkel jár a nyugat-európai országokra, mert a nyugati bankoknak hatalmas dollártartalékaik vannak. Ezenfelül napirendre kerül a leszerelés és az európai biztonsági értekezlet összehívásának kérdése is. 3. oldal Diplomáciai látogatások Tito elnöknél Belgrádból jelenti a Tanjug: Josip Broz Tito köztársasági elnök és felesége pénteken délelőtt búcsúlátogatáson fogadta Walther Peinsippet, Ausztria eddigi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét és feleségét. A fogadáson jelen volt Djura Ninčić, a szövetségi külügyi titkár tanácsosa és felesége is. Elnökünk az osztrák nagykövetet, a Jugoszláv Zászlórend vállszalagos rendjelével tüntette ki, Ausztria és Jugoszlávia baráti kapcsolatainak megszilárdításán végzett munkájáért. Tito elnök és felesége búcsúlátogatáson fogadták Gündogdustünt, Törökország eddigi rendkívüli és meghatalmazott jugoszláviai nagykövetét és feleségét. A fogadáson jelen volt Djura Ninčić és felesége. Elnökünk a török nagykövetet is a Jugoszláv Zászlórend vállószalagos rendjelével tüntette ki a két ország hasznos együttműködésének megszilárdításán végzett munkájáért.