Magyar Szó, 1972. május (29. évfolyam, 120-132. szám)
1972-05-14 / 131. szám
rs-eT. Magyar Sió јШшттшШвкввшв*а»тамлв*твтпа»ааи1втввшавиитлаав*шатотшшалл*втвшшшшшлл»шашшшшмшшФЛФЛ'*9ШШШШт !ававе!завев*васвваатаававвваваатттштаташтатавшввваааваатттшттштташажша*ататтшт*атаааашваа oaseeeß авсаааа? naaaaaa aaasfiS XXIX. évf., 131. (8963.) sz. iaüaaaa! Vasárnap, 1972. május 14. ■ seoeeoi aesaeeoi J MeaSti ' У*А 1 d,nar Magyarországi nagykövetünk Vas-és Zala-megyében Dr. Ziga Vodušek,hazánk budapesti nagykövete, a napokban ellátogatott a Jugoszláviával határos Vas- és Zala-megyébe. Szentgotthárdon Vodušek nagykövet átadta a Szlovén Köztársaság művelődésügyi titkárságának ajándékát, egy kis könyvtárat az ottani szlovén iskoláknak. újabb államosítás Chilében Salvador Allende chilei elnök kérte a parlamenttől, hogy államosítsa a ITT nemzetközi telefon- és távíró részvénytársaság chilei tőkéjét. Kijelentette, hogy a nemzet becsülete megkívánja, hogy ilyen, intézkedéshez folyamodjanak. Az ITT a chilei telefonvállalat részvényeinek 70 százalékát birtokolja. Jack Anderson ismert amerikai újságíró a múlt hónapban leleplező cikket írt, amely szerint az amerikai ITT összeesküvést szervezett Allende chilei elnök ellen, s az ügyben kapcsolatot teremtett az amerikai kormány funkcionáriusaival. A diákok megzavartak egy Nixon-párti választási gyűlést Pénteken 3500 diák San Franciscóban megütközött a rendőrséggel. A tüntetők a vietnami háború beszüntetését követelték. A rendőrség ötven diákot letartóztatott. A felvonulást egy szálloda előtt tartották, amelyben Ronald Reagan kaliforniai kormányzó választási beszédet tartott Nixon elnök újbóli megválasztása érdekében. Tizenkét halottja van a madaszkári zavargásoknak Madagaszkár fővárosában, Tananarivéban — a Reuter jelentése szerint — szombaton diákzavargások voltak. A rendőrség és a diákok összecsapásában 12 ember meghalt és sokan megsebesültek. A Televízió mai műsora a 24. oldalon Washingtonból jelenti a Tanjug. Az USA fővárosában várakozva tekintenek a jövő év eseményei elé. A megfigyelők érdeklődéssel várják, milyen lesz az amerikai kormány válasza a szovjet kormány nyilatkozatára, mi történik Párizsban, hogyan alakul a vietnami helyzet az észak-vietnami kikötők elaknásítása után. Ebben a problémakörben a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó a legfontosabb. Noha pénteken, különösen a Washingtonban tartózkodó Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter kijelentése után minden jel arra mutatott, hogy szovjet részről nem támasztanak nehézségeket Nixon látogatása elé, amerikai hivatalos körökben senki sem erősítette meg, hogy az amerikai elnök május 12-én valóban elutazik Moszkvába. Noha hivatalosan nem reagáltak a szovjet nyilatkozatra, félhivatalos körökben a szovjet kormány magatartását mérsékeltnek minősítik. Rámutatnak, hogy a Szovjetunió követelte az aknák eltávolítását az észak-vietnami kikötőkből, de nem tűzött ki határidőt. Megállapítják, hogy a közleményben egy szóval sem említették Nixon elnök látogatását, és ezt úgy értékelik, hogy a Szovjetunió nem csapta be a kaput a csúcstalálkozó előtt. E részletek alapján egyes körökben feltételezik, hogy Nixon elnök és Leonyid Brezsnyev, a Szovjet KP főtitkára, esetleg megállapodhat az aknák eltávolításáról. A hírmagyarázók azonban figyelmeztetnek, hogy a váratlan fordulatok nincsenek kizárva, különösen a délvietnami harctereken, és éppen ezért az amerikaiak sokkal tartózkodóbbak, mint a Szovjetunió a moszkvai csúcstalálkozó megtartását illetően. Az amerikai újságokat élénkem foglalkoztatja a kérdés: mit hozhat a május 22-ére tervezett szovjet— americai csúcstalálkozó. A New York Times neves kommentátora, C. L. Sulzberger Párizsból keltezett írásában azt írja, hogy Nixom elnök — mivel szemlátomást nem tudott kitörni „a vietnami háború bűvös köréből” — elhatározta, hogy a „kört háromszögesíti”. „Vagyis — írja Sulzberger — a vietnami véres események mögött nyilvánvalóan csendes tanácskozások folynak Washington, Moszkva és Peking között.” A tekintélyes amerikai újságíró tudni véli, hogy dr. Kissinger moszkvai látogatása idején szó volt azokról a kockázatokról, amelyeket mindkét félnek vállalnia kell, ha a vietnami események olyan súlyos fordulatot hoznak, mint a jelenlegi, s hogy valószínűleg szó volt „a kockázatok végső határáról is”. „Az ember nem szabadulhat a benyomástól — írja —, hogy Brezsnyev és Kissinger megállapodtak a kockázatok határáról, mielőtt Nixon elnök rászánta magát avietnami kikötők zárlatára. Az újságíró azt is megírja, hogy az utóbbi időben igen élénk titkos tanácskozások voltak Peking és Washington között is. Feltételezi, hogy az amerikai fél biztosította Kínát, hogy tiszteletben tartja délkeletázsiai érdekeit. Sulzberger figyelmeztet, hogy Giap tábornok elsöpörhetia Saigoni csapatokat Hueból, veszélyesen előretörhet a Központi fennsíkon, és megingathatja „az egész dél-vietnami politikai és katonai épületet”, mielőtt még Nixon valóra válthatja elképzeléseit. Stanley Kamon, a Washington Post hírmagyarázója, ismert Kína-szakértő, tudni véli, hogy Nixon elnök, amikor elrendelte az észak-vietnami kikötők blokádját és a légitámadások fokozását, abból indult ki, hogy ez még jobban elmérgesíti a kínai—szovjet viszonyt. Az NHK japán rádióállomás értesülése szerint a Szovjetunió tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal a Vietnammal kapcsolatos problémák megoldásáról, beleértve az észak-vietnami kikötők zárlatának megszüntetését is. A rádió tudósítója úgy értesült, hogy a Szovjetunió eljuttatta „követeléseinek listáját” az Egyesült Államoknak”, s hogy e követelések teljesítése nélkül nem valószínű, hogy fogadják Nixont Moszkvában. A Pravda szombati számában az Egyesült Államok vietnami háborújáról írva leszögezi, hogy „az amerikai imperialistáknak meg kell érteniük, hogy nem érhetnek el katonai megoldást Indokínában”. A Pravda szerint a vietnami népnek van bátorsága és ereje folytatni igazságos harcát. Küzdelmében a szocialista országok testvéri segítségére és a világközvélemény egyre nagyobb támogatására támaszkodhat. Az újság szerint a bonyodalmakat csakis a párizsi tárgyalásaikon lehet megoldani. Sok áldozatot követelnek az amerikai bombázások A Reuter jelentése szerint az amerikai légierő folytatja az észak-vietnami területek kíméletlen bombázását. Ku Nam városban a bombázók szövőgyárakat és más üzemeket támadtak. A légitámadásnak sok áldozata volt a polgári lakosság körében. Bombázták Hanoi külvárosát is. Az elmúlt napokban súlyos légitámadások folytak Kvamg Min tartományban. Bombázták Hong Gai tartományi székhelyét, Kua Dung kikötőt, Kok Sau és Kam Fa városokat. A támadásoknak saik civil áldozata volt. A hámoriak nyugodtan, pánik nélkül fogadták az újabb amerikai légitámadásokat. A városban rendes élet folyik, csak a légitámadás idején mennek az emberek az óvóhelyekre. A támadás után azonnal eltakarítják a romokat, hogy (Folytatása a 2. oldalon) lág egyik legnagyobb energiatermelő létesítményét, a vaskapui vízi erőművet. Itt most valóban minden e nagy esemény jegyében zajlik. A kladovói sajtóirodában a postaigazgató komor arccal le-fel sétál a serényen dolgozó technikusok között és minden újonnan érkezettnek azt módja: se villámlás, se mennydörgés ne legyen az ünnep napján. A telefonvonalak egy része ugyanis vezetékes, és végtelenül érzékeny a villámlásból eredő mágneses örvényekre, s ez zavart okozhat a vonalakban. Márpedig az ünnep napján 80 hazai és 30 külföldi újságírónak kell továbbítani jelentését innen Kladovóból a világnak mind a négy tája felé. A vízi erőmű igazgatóságát már nem találjuk Kladovón, átköltözött a gátra, már az új igazgatósági épületben székek Odafelé haladva ismét alkalmunk volt meggyőződni, hogy az ember türelmetlen kíváncsiságának nem lehet határt szabni: a vízi erőmű környékét már ellepték a csoportosan érkező turisták, és keresztül-kasul járták az egész vidéket új élményekre vadászva. Itt pedig valóban a hiteles erőteljes élmények zuhataga (stílszerűen) várja az embert. A hegyes-völgyes vidék a kanyargó Duna panorámájából egyszer csak előbukkan az a hatalmas duzzasztógát, amelyről az energetika és a folyami hajózás elhivatottjai évtizedekig álmodoztak. Az első kép: a duzzasztógát 14 zsilipkapuja közül csak kettőnek az aljában pezseg, habzik és morajlik a Duna vize, a többi zárva. Ez annak a jele, hogy alacsony a vízállás, a két kapu is fenntartja a víz felső szintjét. Most, ebben a pillanatban a jugoszláv oldalon a hajóát vezető zsilip kamrájából négy uszályból álló szovjet hajóraj bukkan elő, s ekkor kiderül, hogy a szűknek tűnő vízifolyosóban két uszály párhuzamosan is haladhat. A műveletet sokan végignézik. Azzal kezdődik, hogy magasabb szintű kamrába beúsznak a hajók, aztán leszállítják a víz szintjét az alsó kamra, szintjére, majd innen egyszerűen kiúszik a hajókülönítmény. Az egész művelet mintegy 30 percet vett igénybe. Egy technikustól halljuk, hogy mintegy ezer ember szorgoskodik a vízi erőmű környékének a rendbe hozásán, pázsitkockákkal rakják ki a domboldalt, úgyhogy zöld fű szépíti majd kedden, május 16-án a kopár hegyoldalt. Mellette csodálatos elrendezésen teraszművelésű virágligetek. Ez is hozzátartozik a képhez. Egyébként minden eltörpül a hatalmas létesítmény arányaiban. Az igazgatósági épület csupán egy ablakokkal teletűzdelt betonsáv a gát vonulatában. A harmadik emeleten találjuk meg Panta Jakov- Ijevic vezérigazgató szobáját . . . Az előszobában két gépírónő az ünnepi beszéd szövegét másolja, elkapjuk a zárómondatokat: — ... úgyhogy az eddigi tapasztalatok alapján beszélve elmondhatjuk, hogy mi nagyon szívesen vállalnánk egy újabb közös akciót a román munkásokkal, s ennek reményében üdvözlöm az egybegyűlteket. Panta Jakovljevic igazgató zsebre dugott kézzel lefel sétál, s úgy látszik, hallgatja az idézett szavakat. — Na, fiúk — szólít meg bennüket kedélyesen, de nem akarjuk zavarni, csupán néhány egészen rövid és általános jellegű kérdést teszünk fel. — Az aggregátorok?... — Mind a hat működik. Tehát: mind a hat aggregátor már termeli az áramot a vaskapui vízi erőmű jugoszláv oldalán, és ez azt jelenti, hogy zavartalan a beszerelt gépek működése. Zavartalanul üzemel az a vízierőmű-rendszer, amely büszkén vallja magát nagyságrendben a negyediknek a világon, a kilowattórák milliói távoznak naponta innen az ország minden részébe. Halljuk, nagy bankett lesz az ünnep végén. Jakovljevic szeme felcsillan: — Bankett lesz, de odaát a románoknál, azok vendégei leszünk mindannyian. A vajdasági származású vezérigazgató végezetül üdvözölte a Magyar Szó olvasóit, és annak reményének adott kifejezést, hogy kedden viszontlátjuk egymást a gáton. SZAVICS György A Vaskapun minden a nagy esemény jegyében történik Különtudósítónk telefonjelentése Kladovo, május 13. Két nap múlva nagy esemény színhelye lesz Kladovo, Tito és Ceausescu, Jugoszlávia és Románia államfője átadja rendeltetésének a vb- Még mindig lehetséges a szovjetamerikai csúcstalálkozó? Washingtoni találgatások szerint Nixon és Brezsnyev egyezik meg az aknák eltávolításáról . Sulzberger szerint már Kissinger megállapította a kockázat végső határát Tito és Ceausescu a vaskapui vízi erőműnél 1969-ben tátogassa meg !'ASUJA a Galenika standját vásáron (fni GALENIKA A vásárlátogatók figyelmébe! Ha vásárlátogatás közben a vásáron levő pénztárunkon 500 dinárt leköt, részt vesz a rendkívüli tárgysorsjátékon. Munkaidő 8-tól 19 óráig. • LÁTOGASSON MEG BENNÜNKET — VEGYEN RÉSZT A TÁRGYSORSJÁTÉKON. NOVOSADSKA BANKA 1943-1.