Magyar Szó, 1972. június (29. évfolyam, 149-163. szám)

1972-06-02 / 150. szám

­ Péntek, 1972. június 2._______________________________________________MAGYAR SZÓ.................................................... .......____________________________9. oldal ★ VAJDASÁG ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG ★ VAJDASÁG * VAJDASÁG ★ VAJDASÁG ★ Kikindán: Ma kezdődik a műkedvelő egyesületek tartományi szemléje Tizenhárom szerbhorvát, magyar, szlovák és ruszin egyesület vesz részt Kikindán már napok óta készülnek az év legnagyobb kulturális rendezvényére. A város ünnepi külsőt öltött, várja a tartományunk min­den tájáról érkező műked­velő egyesületeket. A vaj­dasági műkedvelő egyesüle­tek 13. tartományi szemléje ma este fél 8-kor kezdődik. Tartományunk legjobb mű­kedvelő csoportjai lépnek kö­zönség elé a helyi Amatőr­­színházban. Ez nemcsak tartományi, hanem egyben nemzetiségi találkozó is, mert a szerb­horvát és magyar együtte­seken kívül bemutatkoznak a szlovák és ruszin nemze­tiség legjobb műkedvelő cso­portjai. A kilenc napig tar­tó szemlén összesen 13 együt­tes lép színre. A legjobb cso­portok részt vesznek a köz­­társasági, illetve a szövetsé­gi szemlén. A mai ünnepélyes megnyi­tó után a kikindai Amatőr­színház mutatkozik be Zo­ran Petrovic: Pa, izvolite u Sakule című darabjával. A találkozó részletes műsorát a Bánáti Híradó holnapi szá­mában ismertetjük. P. P. Csókán bezárták a mozikat A községi képviselő-testület határozatot hozott a mozik bezárásáról A csókai községi képvise­lő-testület szerdai ülésén megvitatták a művelődési in­tézmények pénzelését, és ha­tározatot hoztak a mozik be­zárásáról. A község mozijai már évek óta gyéren láto­gatottak és nagy veszteség­gel működnek. Veszteségü­ket, évi 100 000 dinárt, 1969- ben és 1970-ben a művelő­désre folyósított szűkös, 190 ezer dinárból fedezték. Ez nem volt célszerű, ezért 1970- ben a község kisebb telepü­léseinek mozijait, a szaná­­dit, a Crna Bara-it és a vrbicait bezárták. Ennek el­lenére a megmaradt három mozi, a csókai, a tiszaszent­­miklósi és a pádéi vesztesé­ge szintén nagy, több mint 70 000 dinár volt. A községi művelődési közösség az idén is kevés pénzt (210 000 di­nárt) kapott szükségleteinek fedezésére. Ezért nem vál­lalhatta a mozik veszteségei­nek fedezését. Ez a teher teljesen megbénította volna a munkáját, nem jutott vol­na eszköz a könyvtárak fenn­tartására, vagy nem tehe­tett volna eleget a kikindai múzeum és történelmi levél­tár iránti, törvényszabta kö­telezettségének. Így a mozik ügye az alapító testület elé került, amely szerdai ülésén úgy döntött, hogy a község még működő mozijait is be­zárja június 1-étől kezdve. Ez mindaddig tart, amíg nem lesznek meg a kellő elő­feltételek a mozik működé­séhez. Jelenlegi állapotában egy moziterem sem felel meg a követelményeknek. A beren­dezés elavult, jórészt hasz­nálhatatlan. A vagyonjogi viszony is rendezetlen. A termeket, ahol a mozik al­bérletben vannak, más cé­lokra is használják. Megesik, hogy a vetítés időpontjában ülést tartanak. A káderprob­léma is felmerül. Olcsó a belépőjegy (1,20-tól 2,50 di­nárig) és ennek ellenére is gyenge a látogatottság stb. Néhányan hangsúlyozták, hogy a község nem marad­hat mozi nélkül, de tekin­tettel a felsorolt problémák­ra, a testület célszerűbbnek látta bezárásukat, mint a költségek további fedezését. Csókán az elmúlt két év­tized alatt nagyon kevés gon­dot fordítottak a művelődés­re, a művelődési otthonok karbantartására stb. így nem csoda, hogy mindjobban ki­ütközik a művelődési élet­hez szükséges előfeltételek mielőbbi megteremtésének kérdése. Csak jól, korsze­rűen felse­relt, biztos anya­gi forrásból táplálkozó és képzett szakemberekkel ren­delkező művelődési intézmé­nyek működhetnek sikerrel. Felemás megoldással, meddő határozatokkal nem lehet a kultúrát helyes mederbe te­relni.­­ A képviselő-testület ülé­sén néhány képviselő a prob­léma lényegére tapintott, hangsúlyozva, hogy a mű­velődési élet pangása és a mozik vesztesége szorosan összefügg a helyiségkérdés­sel. A problémát csakis új művelődési házak építésé­vel, vagy a meglevők, erre a célra előirányzott középü­letek alapos átalakításával, tatarozásával lehet megol­dani. sl Jókedv, derű és bizalom A Jován Jovanović-Zmaj nevét viselő általános iskolák II. találkozója Sremska Mitrovicán Mitrovica az ország, min­den részéből összesereglett pionírok zsivajától, hangos énekétől zajos. Itt adtak egy­másnak háromnapos találko­zót a vajdasági Zmaj-isko­lák és a más köztársaság és tartománybeli vendégek. Jú­nius 1-étől 3-áig több mint száz pionír ismerkedik egy­mással, Mitrovicával, és ver­seng abban, hogy ki ismeri jobban szeretett költőjüket, Jovan Jovanović-Zmajt. Hivatalosan a Zmaj-isko­lák II. találkozóját tartják a napokban, d­e valójában ez az első. Tavaly ugyanis csak próbaképpen és a­lmai Já­tékok keretében rendezték meg Kamenicán. Az ötlet bevált, és az idén már ön­álló, tartományi jellegű, de az egész ország pionírjait fel­sorakoztató rendezvénnyé nőtte ki magát. Az új, korszerű és tágas iskolában 27 város és falu: Cservenka, Djurdj­evo, Gar­­dinovci, Hajdučica, Kanizsa, Kovin, Križevci, Maribor, Martinci, Neštin, Törökka­­nizsa, Pancsova, Priština, Ruma, Szarajevó, Sót, Szi­vcc, Sremska Kamenica, Sremska Mitrovica, Szentta­más, Szabadka, Surduk, Ti­tograd, Titov Veresz, Vranje, Zmajevo és Zrenjanin kül­döttei kaptak helyet. A csütörtök délelőtti meg­nyitón még az idő is kegyes volt a gyülekezethez. Gyö­nyörű napsütésben sorakoz­tak fel az iskolaudvarban — fiatalok és felnőttek —, ahol Miroslav Antic néhány ke­resetlen szóval megnyitotta a találkozót. Zmaj történel­mi jelentőségét hangsúlyoz­ta, amikor kijelentette, hogy Zmaj munkássága nélkül nem lehetett volna sem Branko Ćopić, sem Mira Aleč­kovic, sem jómaga a költő. A megnyitó után a­­talál­kozó részvevői megkoszorúz­ták a kivégzett hazafiak e­m­­lékteme­tőjét, azt követően pedig városnéző körútra in­dultak. A találkozó azonban nemcsak szórakozásból áll, komoly feladatok megoldá­sa vár a pionírokra. Be kell bizonyítaniuk, hogy meny­nyire ismerik Zmaj életét és költészetét. Erre bőven lesz alkalmuk az irodalmi dolgo­zatok írásakor, a képzőmű­vészeti alkotások készítése­kor és a Tudás Vetélkedő­jén.­­ Az ősi Sirmium helyén ki­alakult szerémségi város há­rom napra megfiatalodott. A testvériség-egység szelleme ragadott magával minden­kit, a jókedv, derű és biza­lom tükröződött a fiatal ar­cokon. Zmaj halála után is egybefogja, egymás szerete­­tére és megbecsülésére ne­veli az embereket —■ időse­kig, fiatalokat egyaránt. FEHÉR István Befejeződtek a Májusi Játékok A Ruski Krstur-i általános iskolások előadását nyilvánították legjobbnak Nagy Ferenctől, a játékok védnökétől plakettet és díszoklevelet kaptak a gyermekszínjátszók sz­emléjének szervezői A becsei Zdravko Glo­­žanski Általános Iskola szín­játszói­­kedden délután meg­tartott előadásával befejező­dött tartományunk kisszín­­játszóinak tizenötödik jubi­­láris vetélkedője, amelyen összesen 14 gyermekszínját­szó-csoport vett részt Itt voltak tartományunk minden nemzetiségének képviselői. Az előadások színvonala méltó volt a jubileumhoz. Ér­tékesek voltak a kísérőren­dezvények is. Három szak­tanácskozást tartottak, amelynek keretében a mu­zsikusok, az írók és a rajz­tanárok fejthették ki a Má­jusi Játékokkal kapcsolatos véleményeiket és javaslatai­kat. Az idén először két-há­­rom napig élvezhették a Ti­sza-parti város vendégszere­tetét a kis színjátszók, és így egymás előadásait is vé­gignézhették. Feledhetetlen volt a tartományi szavaló­verseny győzteseinek bemu­tatkozása is. Szerdán délelőtt tartották meg a Májusi Játékok bizottságának Ünnepi ülését, amelyen jelen volt NAGY Ferenc, a Tartomá­nyi VT elnöke, a játékok véd­nöke, továbbá a község társa­dalmi-politikai és művelődési életének vezetői. Jovan VILO­­VAC, a Májusi Játékok bizottsá­gának alelnöke ismertette a ti­zenötéves munkát, kiemelve a Májusi Játékoknak a testvériség­egység ápolásában szerzett érde­meit. Ezután Nagy Ferenc pla­kettal és díszoklevéllel jutalmaz­ta meg a szemle szervezőit. Hu­szonnégy művelődési munkás: Zsolnai István, Marina Glavaš­­ki-Miković, Veljko Milanović, Csasznyi István, Emil Petrovic, Iván Piroska, Milutin Zikic, Nagymélykúti István, Bukovics András, Kovács László, Sulhof József, Stevan Jotié, Jovan Vi­­lovac, Girizd László, Boško Ze­­kovic, Miroslav Antic, Saffer Pál, Hartig Sándor, Djordje Damjanov, Földi Sándor, Miloš Joskic, Milica Dragin, Ivan Ma­­ćašev és Kovács Viktor, vala­mint a Sever Djurkić, a Zdrav­ko Gložanski, a Petőfi Sándor és a Samu Mihály becsei álta­lános iskola részesült elismerés­ben. A bíráló bizottság — amelynek tagjai voltak NÉMETH P. István, Jovan VILOVAC, GIRIZD László és Bojko ZEKOVIC — az ünne­pi záróműsor keretében hirdet­te ki az eredményt. Legjobb elő­adásnak a Ruski Krstur­ i álta­lános iskolások A bátor kisegér és a kalandor vitézek című elő­adását nyilvánította. A legjobb rendezőnek kijáró díjat Stojan­­ko Hadžimehmedović, a kátyi Djura Jakub­ Iskola színjátszói által bemutatott Találd ki, ho­gyan növünk című és Jevgen Medjeli, a Ruski Krstur-i isko­lások által bemutatott Bátor kis­egér és a kalandor vitézek cí­mű színművek rendezéséért kap­ták. A legjobb jelmezért Viktor Ró­zsa oroszlámosi tanárnő, a leg­jobb kísérőzenéért Irineja Tim­ka, Ruski Krstur-i pedagógus részesült elismerésben. A legszebb színpadi beszédért az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola színjátszóit ju­talmazták meg, akik a Szőke hajtincs című színművet mutat­ták be. A gyermekek által írt legjobb színpadi szövegért kijáró díjat a szabadkai Ivan Milutinović Ál­talános iskola színjátszói kapták, akik közösen írták az általuk bemutatott Vigyázat, felvétele­zés című színművet. A legjobb zenei válogatásért Antonija Pešić, az újvidéki So­nja Marinković Általános Isko­la pedagógusa kapott díjat. A színészi teljesítményért tíz egyenrangú díjat osztották ki. Díjat kapott: Marina Aradski, az újvidéki Boris Kidric­­Általá­nos Iskola tanulója, Barko Vasi­­ljev és Eleonora Djurkovic, az újvidéki Sonja Marinković Ál­talános Iskola tanulója, Јобко Orovec aradáci kisszínjátszó, Mi­roslava Skenđerovlć, a szabad­kai Ivan Milutinović Általános Iskola tanulója, Mirjana Tátié verses kislány, Fark Ildikó­­ oroszlámosi pajtás, Miša Rac Ruski Krstur­i diákszín­játszó, Zorán Maksimovic, a becsei Zdravko Gložanski Iskola tanu­lója és Goran Ljubinković go­­lubinci pajtás. A Jó Pajtásnak a beszéd-kultúra ápolásáért kiosz­tott különdíját, a töltőtollat, az oroszlámosi kisszínjátszók kap­ták. A becsei Tisza Kefegyár kü­löndíját a kátyi Djura Jakoić Iskola színjátszói, a Találd ki, hogyan növünk című színpadi összeállítás bemutatásáért kap­ták. A legjobb előadásnak nyilvá­nított színművet bemutató Ruski Krstur-i diákszínjátszók Emil Boba újvidéki festőművész egyik alkotását kapták. A legjobb rendező, a jelmez­­tervező és zeneszerző jutalma 500 dinár volt. A legjobb zenei aláfestést "hanglemezkollekcióval jutalmazták, a legszebb színpa­di beszédért a kisszínjátszók egy kiskönyvtárat kaptak. A színészi teljesítményeket 100 dináros be­tétkönyvvel, az újvidéki Gazda­sági Bank ajándékával jutal­mazták. A bíráló bizottságban voltak a felnőtteken kívül: Nagy Zoltán, Milivoj Marin, Szabó Erzsébet és Pajkó Valéria becsei, Duškca Ciric újvidéki és Nagy András debelyacsai pajtások is. A gyer­­mekzsűri is kiosztotta saját dí­jait. Legjobb darabnak az új­vidéki Sonja Marinkovic Álta­lános Iskola színjátszói által be­mutatott Szőke hajtincs című színművét nyilvánították. Ezenkívül ők is tíz egyenran­gú színészi díjat, 100 dináros be­tétkönyvet osztottak ki. A záróműsor, amelyen a város és a tartomány számos kiemel­kedő közéleti személyisége is megjelent, fellépett a becsei Ka­­rharakórus is. Este Radovan TO­­PALSKI, a községi képviselő­­testület elnöke fogadta a ven­dégeket. - bér - Holnap: Petőfi-emlékest Zrenjaninban Több neves író és művész, valamint művészegyüttes lép fel. ILLYÉS Gyula író ele­get tett az egyesület koráb­bi meghívásának, ő fogja méltatni Petőfi költészetét. Rajta kívül Budapestről CSOÓRI Sándor, Újvidék­ről Mladen LESKOVAC írók szólnak Petőfi munkásságá­ról. Magyarországról fellép még MAROSSY Júlia előadó művésznő, a békéscsabai Ba­­lassy tánccsoport balettpárja pedig Petőfi egyik megze­nésített költeményét adja elő. Petőfi-verset mond: Nagygellért János, Stojan Stojiljkovic és Klemm József. Kiss Erzsébet, Balázs János és Váci Imre énekszámokat ad elő. Fellép a zrenjanini Kamarazenekar, a Bartók ve­gyeskórus és a Petőfi leány kórus is. Az emlékezés előtt a szín­ház előcsarnokában Petőfi­­kiállítás nyílik. A magyarországi vendégek vasárnap délben Muzslyán író-olvasó találkozót rendez­nek. (hr) Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából a zrenjanini Petőfi Sándor Művelődési Egyesület holnap este 8 órakor a színház ter­mében emlékestet rendez. Az iskolafenntartó közösség ülése Az elmúlt héten megtartotta első ülését a zrenjanini iskola­fenntartó közösség választmá­nya. Milivoj Davidovicot, a Ko­­ca Kolak­ov iskola igazgatóját választották meg elnöknek, he­lyettese Vicentije Darijevic, a Djura Jaikšić Általános Iskola igazgatója. A végrehajtó bizottság elnöke Jodal Dezső, az Október 2. isko­la igazgatója. A tantervügyi bi­zottság elnöke Miliea Solarov, a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottságé Br­anislav Martimov, az általános iskolák kérdéseivel foglalkozó bizottságé Nestor Gi­­zelam, a közép- és szakiskolák kérdéseivel foglalkozó bizottságé Tóth György, az iskoláskor előtti intézmények kérdéseivel foglalkozó bizottságé Andjelija Siniški, a nemzetiségek nyelvén folyó oktatás kérdéseivel és problémáival foglalkozó bizott­ságé Jung Fülöp, Sz. B. Milan Simovic vezér­alezredes megtekintette a verseci repülőteret Milan Simović vezéralezre­des, a légierők parancsnoka tegnap Versecen járt. Mun­katársai kíséretében megte­kintette a repülőteret, majd megbeszélést folytatott a vi­torlázó repülők világbajnok­ságára készülő jugoszláv együttes tagjaival. A világ­bajnokságot, mint ismeretes Versecen rendezik meg. Városrendezési tervre lenne szükség A Szocialista Szövetség ka­nizsai alapszervezetének leg­utóbbi ülésén a tagozatok elnökei kifogásolták, hogy kevés gondot fordítanak a városban a zöldövezet meg­őrzésére. A helyi közösség tanácsa minden évben 60—70 ezer dinárt költ a parkok, virágágyások rendezésére és facsemeték ültetésére. Az erőfeszítések ellenére sem lehet hosszabb ideig megőriz­ni a város zöldövezetét. En­nek elsősorban az az oka, hogy évente kétszer-három­­szor végeznek ugyanazon a helyen kommunális munká­latokat. Hol a vízvezetéket ássák ki, hol a villanyveze­téket helyezik a föld alá, hol pedig a csatornákat ja­vítják. A szervezetlen kom­munális építkezések miatt nehéz megőrizni azt a kicsit, amit évek hosszú során meg­teremtettünk — hangsúlyoz­ták a felszólalók. Jó lenne egy alapos városrendezési tervet készíteni, hogy egy­szer már szervezetten folyja­nak a kommunális építkezé­sek — kérték a polgárok. V. K. M. A zenfiai Népkertben levő elhanyagolt tavacskában nemrégiben még nád nőtt. Határozat született, hogy kimélyítik, megtisztítják és ezentúl telente jégpálya lesz itt. Kertész L felv.

Next