Magyar Szó, 1972. június (29. évfolyam, 164-178. szám)

1972-06-23 / 171. szám

2. oldal Jugoszláv árubemutató Moszkvában divatrevüvel és slágerénekesekkel Az utóbbi napokban jugoszlávok kerültek az esemé­nyek homlokterébe Moszkva gazdasági és művelődési életében, tanúskodva a jugoszláv—szovjet együttműkö­dés további fellendüléséről. A legnagyobb érdeklődés kétségkívül a közhasználati Peru felújítja diplomáciai kapcsolatát Kubával Peru közvetlen, kapcsola­tot teremt Kubával a diplo­máciai kapcsolatok felújítása érdekében — jelentette be csütörtökön Velasco Alvara­do tábornok, perui elnök. Peru 1960 decemberében az Amerikai Államok Szerveze­teinek döntése nyomán, a la­tin-amerikai országok több­ségével együtt megszakította diplomáciai kapcsolatait Ku­bával. Mexikó volt az egyet­len latin-amerikai ország, amely megtagadta az enge­delmességet, s azóta is rend­szeres kapcsolatot tart fenn Havannával. 1970 végén, mi­után Salvador Allendét vá­lasztották meg elnöknek, a chilei népi egység kormánya is megszüntette Kuba zárla­tát. Peru a közelmúltban köve­telte, hogy az ANSZ szüntes­se meg Kuba zárlatát, s bíz­za tagállamaira, hogy szaba­don döntsenek, felújítják-e­­ diplomáciai kapcsolataikat Kubával. A perui indítványt az AÁSZ közgyűlésén lesza­vazták. A perui—kubai kapcsola­tok 1968 óta javulnak, ami­óta Velasco Alvarado áll az ország élén. A közelmúltban Fidel Castro kubai minisz­terelnök — Chile felé uta­zóban — rövid időt Limában töltött és találkozott Alvara­­dóval. Azóta a két ország felújította diplomáciai kap­csolatait, cikkek nagy jugoszláv kiál­lítása iránt nyilvánul meg, ahol 60 külkereskedelmi vál­lalatunk a Yugoslavia­ Pub­lic szervezésében mintegy 500 terméket mutat be. A kiállítást a legmegfele­lőbb időpontra időzítettük. Ugyanis a Szovjetunióban egyre nagyobb a kereslet az effajta termékek iránt. A le­hetőségek valóban kedve­zőek. Az év elején a két or­szág illetékesei kereskedelmi pótegyezményt írtak alá, amelyek­ értelmében a Szov­jetunióval való kereskedel­münk értéke a következő négy esztendőben további 500 millió dollárral növek­szik, s ebben éppen a köz­használati cikkek képezik a legnagyobb tételt. A kiállításon bőr- és tex­tilipari termékeket is bemu­tatunk, csupa kiváló minősé­gű árut, amelyek iránt úgy­szintén nagy az érdeklődés. Nagy teret foglalnak el a kiállításon a háztartási gé­pek: villamos hűtőszekré­nyek és tar­aléktűzhelyek­, mosógépek, olaj- és gázkály­­hák, stb. A jugoszláv mező­gazdasági kombinátok kon­­zerveket, leveseket, bort és gyümölcslevet és más élelmi­cikkeket mutatnak be abban a reményben, hogy mindeb­ből nagy mennyiséget tud­nak elhelyezni a Szovjet­unióban. Két évvel ezelőtt, mintegy 400 000 moszkvai tekintette meg a jugoszláv ipari bemu­tatót, az idén bizonyára en­nél sokkal többen lépik át a kiállítás kapuit A napokban ismét bemu­tatkozik a Szovjetunió fővá­rosában Aleksandar Joksi­­movic, a világszerte ismert belgrádi divattervező. A Centrotekstil cég tervezésé­ben Madár gyűjtőnév alatt, legújabb modelljeit sorakoz­tatja fel a közönség előtt. Naponta két divatrevüt tar­tanak majd a Komén szín­házban, kétségkívül telt ház előtt, mert a belépőjegyek nagy része máris elkelt. Mostanában jugoszláv táncdalénekesek is vendég­szerepelnek Moszkvá­ban. A napokban négy rendőr véd­te meg­ rajongóitól az itteni közönség régi ismerősét, Djordje Marjamovicot, aki­nek népszerűsége nemhogy csökkenne, hanem nőttön nő. Itt van még Ivica Serfezi és Katja Markovic is. Noha a jugoszláv előadóművészek a 12 000-es férőhelyű Luzsnyik sportpalotában lépnek fel, a nézőtér estéről estére zsúfo­lásig megtelik. A. N. A Pravda a hitleri támadás évfordulójáról Moszkvából jelenti a TASZSZ. A moszkvai Pravda csü­törtökön vezércikkben emlé­kezett meg a Szovjetunió el­leni hitleri támadás 31. év­fordulójáról. A vezércikk szerint a Szovjetunió már negyed szá­zada békében él, s ezt az SZKP eredményes külpoliti­kájának tulajdonítja. A mili­tarizmus és az agresszió erői azonban, — noha visszaszo­rultak — még korántsem ve­szélytelenek. Éppen ezért a szovjet külpolitika fő felada­tai közé tartozik továbbra is az agresszív imperializmus próbálkozásai elleni harc. A Pravda vezércikke a nemzetközi viszonyokkal is foglalkozik. Mint mondja, az SZKP Központi Bizottsága és politikai irodája a 24. kongresszus határozatainak szellemében erősíti és fej­leszti az együttműködést a testvéri szocialista országok­kal, fejleszti a kommunis­ták nemzetközi egységét. Végül Nixon amerikai el­nök moszkvai látogatását is méltatja mondván, hogy az amerikai—szovjet csúcstalál­kozó elősegíti a különböző társadalmi berendezésű or­szágok békés egymás mellett élését és hozzásegít az atom­háború veszélyének elhárítá­sához. A feketécsi Feket­e Me­zőgazdasági Birtok ven­déglátóipari TMÖSZ- ének lapunkban június 20-án 2113/1. szám alatt megjelent hirdetményé­ben tévesen közöltük a következő feltételt: LA­­KÁS JÁR (helyett lakás nem jár szöveget közöl­tük). 2113/1 Gorán Janki: Fa feketeet­cínaknaím (4) Különösen szélsőséges a Szent Száváról elnevezett Kultúregyesület (az Egyesült Államokban), a Ravna Gora-i Szerb Cset­­nikmozgalom (Pokret srpskih cetnika Rav­na gora — USA) és a ljotici Sorakozó (Zbor — München). A Szent Száva klub vezetősége Chicagó­ban közvetlenül a Jugoszláv Kommunista Szövetség Elnökségének 21. elnökségi ülé­se után mozgósította európai központjait, készenléti állapotba helyezte őket. A „kul­túregyesület” fiók-központjai fokozták hír­szerző és propaganda tevékenységüket, további terrorista vállalkozásokat készíte­nek elő. Élénk figyelmet szentelnek a Svájcban és Nyugat-Németországban dol­gozó jugoszláv munkásoknak és külön­féle módon nyomást gyakorolnak rájuk. A Szent Száva kultúrgyesület egyik tag­ja a közelmúltban tőrrel fenyegetett meg egy jugoszláv munkást Zürichben, így kí­vánta „meggyőzni”, hogy álljon a soraik közé. A Ljotic-féle Zbor az év kezdetén riadóztatta a Nyugat-Németországban ta­nyázó tagjait. A vezetőség ugyanis úgy ér­tékelte föl a helyzetet, hogy Jugoszlávia a legközelebbi jövőben darabokra hullik, tehát föl kell készülni a „hazába való be­törésre, hogy megbuktathassák a kommu­nista hatalmat”. A tájékoztató irodások nyugatra költöznek A csetnikek vezetői ismét megnyitották amerikai és európai fiókjaikat. Momčilo Dujić, a Los Angelesben élő hírhedt „voj­­voda”, a közelmúltban röpcédulákat kül­dött 24 vajdasági községbe, amelyben nagylelkű segítségét ígéri arra az esetre, „ha a szerbek és horvátok között fegyve­res összecsapásra kerül sor”. Az úgynevezett politikai pártok képvi­selőinek az év elején Párizsban megtar­tott összejövetelén a jugoszláviai helyzet­tel foglalkoztak. A szerb emigráns csopor­tok vezetői megegyeztek, hogy kapcsola­tot teremtenek „a mérsékelt horvát emig­ránsokkal” a sürgős közös munka érde­kében, „ha történik valami a Balkánon és a Földközi-tenger térségében”. Más emigráns szervezetek — az albá­nok és a szlovének — szintén fokozták tevékenységüket az elmúlt hónapokban, és érintkezést keresnek a többi terrorszer­vezettel. A tájékoztató irodás emigránsok — füg­getlenül attól, hogy milyen a politikája annak az országnak, amelyben tanyáznak — szakadatlan aknamunkát folytatnak Ju­goszlávia ellen. Szeretnék a maguk javá­ra kihasználni társadalmunk ideiglenes nehézségeit, ezzel akarják „bizonyítani”, hogy az önigazgatás meg a gazdasági re­form megbukott, s megkezdődött Jugoszlá­via felbomlása. Azzal a szándékkal, hogy megváltoztas­sák az ország helyzetét, egy táborba igye­keznek terelni minden tájékoztató irodást és egy „új Jugoszláv Kommunista Pár­tot” létrehozni, összeköttetést szeretnének teremteni Nyugatttal meg hazánkkal. Az „új párt” megalapításának egyik eszmei vezetője, Vlado Dapčević. 1967-ben távo­zott Moszkvából és Belgiumban telepedett le, de a tevékenység központjává Párizst szemelte ki. Dapčević és „főnöktársai” számára Nyu­gaton kedvezőbb a helyzet. Eltekintve bi­zonyos diplomáciai és politikai szempon­toktól, ennek az emigrációnak egyéb okai is vannak rá, hogy Párizst választották tevékenységük központjául Mindenekelőtt az, hogy Nyugaton él a legtöbb jugoszláv politikai emigráns és hogy a nyugati államokban sok százezer jugoszláv munkás dolgozik, akik ideigle­nesen ott keresik a kenyerüket. Ez tehát az a tömeg, amelyre az „új párt” támasz­kodni szeretne, hogy megvalósíthassa esz­mei és politikai befolyását. (Folytatjuk) MAGYAR SZÓ Péntek, 1972. június 23. Rogers tanácskozási körútja A washingtoni Fehér Ház­ban szerdán este bejelen­tették, hogy William Rogers amerikai külügyminiszter jú­nius végén és július elején ellátogat nyolc országba, többek között Magyarország­ra, Romániába és Jugo­szláviába. Rogers előbb Ausztráliá­ban részt vesz a Seato és Anzus paktum tanácskozá­sán, majd ellátogat Indoné­ziába, Kuwaitba, Bahrainbe és Görögországba. A Tanjug jelentése sze­rint Budapestre július elején érkezik hivatalos látogatás­ra. A II. világháború óta Rogers az első amerikai kül­ügyminiszter, s egyben a leg­magasabb rangú amerikai funkcionárius, aki Magyar­­országra látogat. Péter Já­nos magyar külügyminisz­terrel azonban nem most fog találkozni először: ta­valyelőtt és tavaly New Yorkban az ENSZ-közgyű­­lés ülésszaka alkalmával már kétszer is tanácskoz­tak. Szih­anuk Albániába utazóit Bukarestből jelenti a Tan­jug­ Háromnapos hivatalos lá­togatás után Norodom Szi­hanuk herceg, kambodzsai államfő csütörtökön Buka­restből Albániába utazott hivatalos látogatásra. A re­pülőtéren Nicolae Ceausescu, az államtanács elnöke és Gheorghe Maurer miniszter­elnök vett tőle búcsút. Szerdán egy bukaresti kész­ruhagyárban román—kam­bodzsai szolidaritási nagy­gyűlést tartottak, s ezen Ceausescu és Szihanuk be­szélt. Ceausescu többek kö­zött hangoztatta, hogy a ro­mán nép fenntartás nélkül támogatja és segíti Indokína népeit és a párizsi béke­­tárgyalások folytatását szor­galmazza. Szihanuk elmond­ta, hogy a Kambodzsai Egy­séges Nemzeti Front sorai­ban a semlegesek, szo­cialisták és kommunisták vállvetve harcolnak az im­perializmus, a neokolonia­­lizmus és a Lon Nol-féle rezsim ellen az ország sza­badságáért és függetlensé­géért. Csata Kambodzsában Phnom Penhből jeleníti az AFP. A kambodzsai szabadság­­harcosok csütörtökön haj­nalban ostrom alá vették Len Nol hadseregének had­állásait Neak Luong mellett, Phnom Penhtől mintegy 60 kilométernyire. A hadálláso­kat korábban tüzérségi per­gőtűz alatt tartották. A csa­ta a déli órákban is folyt. A Jugoszláv Sorsjáték 25. húzásának nyerőszámai Az alábbi szá­m Az alábbi na _ . mokkát végző Ezt a mokkát végző Ez* a­dó sorsjegyek nyerték firt sorsjegyek nyertek 40 10.— 5­6— 70 10.— 80755 506— 29860 500.— 99915 506— 34440 2 010.— 284635 10 006— 21 30— 35701 1 000— 06 2° — 59891 2 000.— 4186 20°­— 64061 500.— 13346 1 000.— 312851 10 000.— 510616 10 000.— 802 50. 47 10 — 0152 300.— 2QQ 2292 300.— TM 06232 1 000— 0 10 010-254512 10 000— °°4257 150 000 — 742062 10 000.— IziZei 150 000. 93 10— 08 20— 063 100.— 48 16.— 65723 500— 57948 2 010— 71473 500.— 83108 1020.— 319453 20 000.— 048228 10 000.— 618873 10.000— 4 6— 9 6— 43994 506— 25859 506— 61124 1 006— 96399 506— 009104 10 006— 254059 10 006— ■BBBBBBBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB Az ÚJVIDÉKI BANK központi bizottsága pályázat­i­­■ s Ф útján fölvesz egy személyt a kulai képviseleti iGAZGATÓi állásának betöltésére. ■ FÖLTÉTELEK: a) Közgazdasági egyetem legalább 12 évi gya-J korlattal. b) Közgazdasági főiskola legalább 15 évi gya-B korlattal. A bank központi bizottsága ■ hirdetmény i • útján B 1. A központi igazgatóságra fölvesz:­ss a) Anyagfelldolgozó előadót b) Géptávíró-kezelet JJ} ■ _ ■ FÖLTÉTELEK:­­ a) Közgazdasági középiskola legalább 3 évi gya-­­korlattal. b) I.a vagy I.b osztályú gépíró, egy világnyelv is-B merete, legalább kétévi gyakorlat. ■ 2. A beocsini képviseletbe a) Hitelügyi előadót , I­V . 1 FÖLTÉTELEK: — Közgazdasági középiskola, 9 évi gyakorlat 3. A szenttamási képviseletbe a) Ügyfélszolgálati előadót b) Kifutót — takarítót FÖLTÉTELEK: a) Középiskolai képesítés, hatévi gyakorlat b) Általános iskolai végzettség, egyévi gyakorlat­­ B A kérvényeket a közzétételtől számított 8 na­­­pon belül a következő címre kell eljuttatni: Novo-i sadska banka, opštem odeljenju, Narodnih hero-B ja 15. 2127/lg ■ ■ IBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBH

Next