Magyar Szó, 1973. augusztus (30. évfolyam, 209-223. szám)

1973-08-01 / 209. szám

2. oldal Erélyes intézkedések a terrorizmus ellen Argentínában Perón: Akinek igaza van, nincs szüksége erőszakra Buenos Airesból jelenti a Tanjug. Raul Lastiri, Argentína ideiglenes köztársasági elnö­ke, hétfő esti rádió- és tévé­beszédében síkraszállt azért, hogy szeptember 23-án, fel­tétel nélküli szabad választá­sokat tartsanak, s egyúttal ismertette a kormány új terrorellenes intézkedéseit. Lastiri figyelmeztette a ge­rillacsoportokat, s mindazo­kat, akik az erőszak hívei, hogy a kormány, ha kell, té­továzás nélkül szembeszáll a rendbontókkal. Egyébként Juan Perón tá­bornok, az elnökjelölt, hét­főn elítélően nyilatkozott az erőszakos cselekedetekről, amelyek az Argentínába va­ló júliusi visszatérése óta történtek. Az ország lakossá­gát higgadtságra intette és türelemre a forradalmi meg­újhodás megvalósításában. Az Általános Munkásszövet­ség képviselői előtt Perón többször megismételte, hogy Argentína számára a jelen­legi pillanatban csak ez a jelszó lehet irányadó: Min­dent a maga helyére, de megrázkódtatás nélkül. A perónista mozgalomban megnyilvánuló ellentétes né­zetekről szólva a 77 éves tá­bornok hangsúlyozta: kétség­telen, hogy a forradalmi át­alakulásban véleménykülönb­ségek merülnek fel, ám a kiutat nem a javak meg­semmisítésével vagy gyilko­lással kell keresni. " Akinek igaza van, an­nak nincs szüksége erőszak­ra. Aki erőszakhoz folya­modik, nem lehet igaz em­ber — mondta Perón. Tovább érkeznek a burundi menekültek Tanzániába Még mindig tartanak a törzsi leszámolások Dar es Saalamból jelenti a Tanjug: Naponta száznál is több burundi lakos menekül Tan­zániába. Becslések szerint a két ország határát eddig mintegy negyvenezer ember lépte át. A menekültek közül sokan sebesülten érkeznek Tanzá­niába, ami arról tanúskodik, hogy nem lanyhulnak a tör­zsi villongások Burundiban. A legnagyobb menekülttá­bort Tanzánia belsejében, Uliankuli helység közelében hozták létre. A táborban már harmincezer menekült tartózkodik, s újabbak ér­kezése esetén túlzsúfolttá válik. A Micombero burundi államfő rövid Dar es Saa­­lam-i látogatásáról kiadott közlemény nem szól a mene­kültekről, s ez végeredmény­ben összhangban van Tan­zánia be nem avatkozási po­litikájával. A jelek szerint Tanzánia tartózkodni fog minden olyan intézkedéstől, ami fokozhatja Burundi bel­politikai válságát. A közle­mény szerint Tanzánia mást nem tehet, mint hogy befo­gadja a menekülteket. Nemzetközi összefogásra van szükség a szárazság következményei ellen Dar es Saalamból jelenti a Tanjug: — Az afrikai országokat sújtó katasztrofális száraz­ság olyan méreteket öltött, hogy a veszélyeztetett terü­letek embermillióinak védel­mére nemzetközi intézkedés­re van szükség — jelentette ki Nairobiban Ekangaki, az Afrikai Egységszervezet fő­titkára. Rámutatva a szárazság kö­vetkezményeire, Ekangaki hangsúlyozta, hogy Szenegál, Mali, Felső-Volta, Niger, Csád és Mauritánia gazdasá­ga súlyos helyzetbe került. Az Afrikai Egységszervezet — mondotta a továbbiakban Ekangaki — sürgős felhívást intézett tagállamaihoz, hogy azonnal tegyenek lépéseket a szárazság következményei­nek felszámolásáért. Ugyan­csak felhívást intéztek az ENSZ-hez és a világ huma­nitárius szervezeteihez. Athén aggodalmát fejezte ki a ciprusi helyzet miatt Athénből jelenti az AP. A görög kormány hivata­los közleményben ítélte el Krisztosz Vakisz ciprusi igaz­ságügy-miniszter elrablását, s egyben aggodalmát és saj­nálatát fejezte ki a Cipruson történő erőszakos cseleke­detek miatt. MAGYAR SZÓ 5 Bemutatjuk az el nem kötelezett országokat Kambodzsa Kis ország. A háborúnak már régóta semmi helye sem lenne ebben az ország­ban, termékeny rizsmezőit azonban egyre több bombatölcsér csúfítja. Délkelet-Ázsiában, a Sziámi-öböl part­ján terül el ez a 188 035 négyzetkilométer kiterjedésű és körülbelül hétmillió lakosú ország. Lakosságának 87 százaléka khmer nemzetiségű. Területén már sok-sok év­századdal ezelőtt fejlett civilizációjú ki­rályság volt. A kambodzsaiak túlnyomó többsége mezőgazdasággal foglalkozik. Az ország legfontosabb termékét, a rizst, kez­detleges módon termesztik. Említést érdem­el a nyersgumi-termesz­­tés is, ám a kaucsukültetvények még min­dig francia kézben vannak. Amikor 1953. november 9-én kikiáltották Kambodzsa függetlenségét, az országnak még nem volt ipara. Csak az utóbbi években, a ba­ráti országok támogatásával, épültek na­gyobb gyárak, főleg cement-, hajó-, tex­til-, kerámia-, gumi- és papíripari üze­mek. Front vezetője, nemzeti egységkormányt hozott létre, amelyet számos ország elis­mert, s amely továbbra is az el nem kö­telezett­ politika híve. A vietnami piszkos háború befejeződése után Kambodzsában is felcsillant a béke reménye, de az amerikaiak továbbra is támogatják Lón Nol rezsimjét, noha ez már csak Phom Penh-t és környékét mondhatja magáénak az ország területé­ből. Nem kétséges többé, hogy Lon Nol már csak az amerikai légierőre támasz­kodhat. Itt is, akárcsak az afrikai és ázsiai el nem kötelezett országok legnagyobb részé­ben, az egyoldalú gazdaság átszervezésén és a társadalmi különbségek enyhítésén fáradoznak, s már megszülettek az első eredmények, de a fejlődés az utóbbi idő­ben leállt: három évvel ezelőtt Kam­bodzsára is átcsapott az indokínai háború, miután az áruló Lon Nol államcsínyt haj­tott végre, és utat nyitott az amerikai be­avatkozás előtt. Időközben Norodom Szi­­hanuk herceg, az ország törvényes állam­fője, a Kambodzsai Nemzeti Felszabadítási A hús világválsága Világszerte rekordszintet értek el a húsárok • Nyugat-Európa háromhavi hússzükségletére nincs fedezet Az utóbbi időben számos tudósítás, cikk, kom­mentár jelent meg a nyugati lapok hasábjain a hús­termelés világválságáról. Sokat írnak ennek kapcsán arról, hogy az állattenyésztés nem tart lépést korunk követelményeivel­ és lehetőségeivel. „Sok nyugati országban állandó hiánycikk a marha­hús — írja az anglliai Fi­nancial Times. „A Közös Piac tagállamaiban becslé­sek szerint évi félmillió ton­na húsra lenne szükség a piacra dobott mennyiségen kívül. Nagy-Britannia belé­pése folytán 800 000 tonnára nő a hiány.” A jelenség nem csak Európára jellemző, ha­nem a többi földrészre, bele­értve Amerikát is. Ennek kapcsán a lap ezt írja: „Az USA elnöke úgy döntött, hogy az egész 1973. évre ha­tálytalanítja a húsimport­korlátozásokat. Az intéz­kedést az Egyesült Államok pénzügyminisztere szerint az tette szükségessé, hogy a ha­zai hústermelés nem elégíti ki a lakosság szükségleteit, s emiatt az utóbbi hónapok­ban hirtelen emelkedtek az árak, és fokozódott az inf­láció.” Az Enterprise című fran­cia folyóirat elemző cikket közöl a húsárak feltűnő — több mint 25 százalékos — emelkedéséről. A lap véle­ménye szerint annak követ­keztében, hogy megnöveke­dett a hús, főleg a sertés- és a baromfihús iránti ke­reslet, mégpedig egy olyan időszakban, amikor a világ­piac kénytelen ellátni az ál­lattenyésztőket a hústerme­lés növeléséhez szükséges nyersanyagokkal, a nyugat­európai hiány sertés- és ba­romfihúsban mintegy há­romhavi hússzükséglettel lesz egyenlő. Ez pedig is­mét nagy áremelkedések nyarát hozza. Franciaország­ban a piacszabályozó szerv figyelmeztetett arra, hogy a marhahús-termelés csaknem nyolc hónapja hanyatlik. A genfi Battel intézet a húsvilágpiac helyzetéről kö­zöl tanulmányt a legjelen­tősebb európai, dél-ameri­kai, afrikai termelő és im­portáló országokban, vala­mint az Egyesült Államok­ban és Japánban végzett felmérései alapján. A tanul­mány konklúziója szerint a hús-, különösen a marha­hús-kereslet növekedése to­vább fog tartani, s a nagy árak is fennmaradnak. A Közös Piac szervei által végzett vizsgálódások szerint a közösség hat alapító tag­államában — Franciaország­ban, Olaszországban, Belgi­umban, Hollandiában, Lu­xemburgban és az NSZK-ban — 9 százalékkal csök­kent a marhahús-termelés.­ Rohamosan drágul a hús Ausztráliában is. Még a juh­hús is, pedig juh bőven van Ausztráliában (13 juh jut egy lakosra). Ára háromszo­rosára nőtt az utóbbi 18 hónap alatt, s vele párhu­zamosan drágult a marha­hús is. Az új-dél-walesi hús­termelők és húskereskedők szövetségének elnöke, John Medway, kijelentette: " Világszerte húshiány van. Rendkívül nagy a kereslet, az Egyesült Államok és Ja­pán piacain. Más országok, főként Nagy-Britannia, Gö­rögország, Olaszország, szin­tén beszerzési forrásokat keresnek. Az Egyesült Államok mun­kaügyi minisztériumának statisztikai adatai szerint, amelyeket a New York Times és más amerikai la­pok is közöltek, az év első hónapjaiban az élelmicik­kek árindexe 7,7 százalék­kal emelkedett. Az utóbbi húsz év áremelkedési rekord­ja március volt, amikor 3,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek. New York ál­lam hatóságainak hivatalos adatai szerint ez év január­jában 10 és 40 százalék kö­zötti volt a különféle húsfaj­ták drágulási­ aránya. Az Egyesült Államok földműve­lésügyi minisztériuma azon a véleményen van, hogy a hús- és hentesáru-piacon 1973. lesz a legnagyobb ár­emelkedések éve. Hasonló jelenség színhe­lye Kanada, ahol a France Presse szerint tavaly 5,1 százalékos volt a drágulás. Ebből is a legnagyobb arány­ban, 8,6 százalékkal, az élel­miszerárak emelkedtek, ma­ga a hús pedig 14 száza­lékkal drágult. Svájcban, mint a La Tri­bune de Génévé írja, majd­nem 250 százalékkal emelke­dett a marhahús felvásárlá­si ára, ami természetesen maga után vonta a kiskeres­­kedelmi ár növelését is. A brit sajtó a közelmúltban, pontosabban májusban, je­lentette be, hogy az ország­ban szembeszökően megdrá­gult a hús és a hentesáru. A Times akkor rekord ár­szintekről írt. Nyugat-Berlin statisztikai hivatalának adatai arra val­lanak, hogy egyetlen hónap alatt — a múlt év meg­felelő időszakához viszonyít­va — 20 százalékkal drágult a hús, 12—27 százalékkal a hal. D­él­ietnam Még tragikusabb a szomszédos vietnami nép sorsa, de különösen azoké, akik a kettészakított ország déli részében élnek. Dél-Vietnam népe, mondhatni, hosszú éveken át el sem tudta képzelni, milyen a béke, a lőporfüst nélküli levegő, a ne­hézbombázók nélküli égbolt. Az amerikaiak támogatását élvezve a saigoni rezsim hosszú időn át a trójai faló szerepét játszotta, de a rendkívül kitartó és bátor vietnami nép súlyos véráldoza­tok árán kivívta a békét, Dél-Vietnam újjászületésének előfeltételét. A vietnami béke megteremtésében elsősorban a Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front szerzett érdemeket Dél-Vietnam területe körülbelül 160 806 négyzetkilométer, s 16 millió lakosa van. A lakosság 90 százaléka vietnami, a többi pedig kínai és kambodzsai. A mezőgazdaság fő terméke a rizs. De termesztenek még kukoricát, kávét, do­hányt maniókát, batátát, földimogyorót, kinint, cukornádat és borsot. A háziállatok közül főként szarvasmarhát, bivalyt, ser­tést, juhot és baromfit tenyésztenek. Egy­aránt fontos a tengeri és a folyami halá­szat is. Noha jelentős ásványkincsekkel rendel­kezik (arany és molibdén), ipara elhanya­golt. Ipari fejlődését elsősorban a háború gátolta. Ennek alátámasztására csak egy adat: 1951-ben például 42 rizshántoló üzem dolgozott, ma viszont alig tíz-egynéhány. Dél-Vietnamnak tehát majd az elkövet­kező években kell­ a gazdasági fejlődés út­jára lépnie. Kétségtelen, hogy a romok­ban heverő országban az amúgy is sú­lyos helyzetet még inkább rontja a sai­goni rezsim ötödik hadoszlopa, amely Washington teljes támogatását élvezi. Az ideiglenes forradalmi kormány en­nek ellenére mindjobban megszilárdítja hatalmát az országban, s növekszik nem­zetközi tekintélye. Az ideiglenes forra­dalmi kormány politikája az ország újjá­építésére, az anyagi alapok megteremté­sére és Vietnam népe szuverenitásának megszilárdítására irányul, külpolitikája pedig az el nem kötelezettség elvein alap­szik. Szerda, 1973.­­ис. 1. A CSÓKAI KÖZSÉGI ISKOLAFENNTARTÓ KÖZÖSSÉG végrehajtó bizottsága az iskolákkal összhangban PÁLYÁZATOT ÍR KI a következő munkahelyek betöltésére: 1. A csókai JOVAN POPOVIC Általános Iskolába: a) magyar nyelvszakos tanárt, b) zene szakos tanárt. 2. A szanádi VUK KARADŽIĆ Általános Iskolába: a) műszaki és fizika szakos oktatót, 3. A Crna Bara-i ŽARKO ZRENJANIN Általános Iskolába: a) iskolaigazgatót (újraválasztás), 4. A csókai KIS MIHÁLY Munkásegyetemre: a) munkásegyetemi igazgatót, b) harmonika szakos tanárt az alapvető zenei nevelés tagozatra, 5. A csókai Iskolafenntartó Közösségbe, a­ számvevőségi osztályvezetőt. FELTÉTELEK: Az 1-a pont alatt: Pedagógiai főiskolai végzett­ség vagy a bölcsészeti egyetem I. fokozata. Az 1-b pont alatt: Pedagógiai főiskolai vagy megfelelő iskolai végzettség. Mindkét munkahelyen kötelező a szerbhorvát és a magyar nyelv tudása. A 2-a pont alatt: Pedagógiai főiskolai végzett­ség. A 3-a pont alatt: Pedagógiai főiskola vagy taní­tóképző 5 év gyakorlattal, sikeres tevékenység ha­sonló munkakörben, eddigi munkájában hozzájárult az önigazgatás fejlesztéséhez, kiváló erkölcsi-poli­tikai magatartású az igazgatói teendők végzésében. A 4­ a pont alatt: Bármely társadalmi szakosítá­­sú egyetemi végzettség vagy társadalmi szakosítású főiskolai végzettség. A jelölteknek legalább 5 év gyakorlattal kell rendelkezniük vezető beosztásban hasonló vagy azo­nos munkaszervezetben, gyakorlat a felnőttek kép­zésében, az eddigi munkában kiváló szervezési ké­pesség és megfelelő erkölcsi-politikai magatartás. A 4-b alatt: Zeneakadémiai végzettség — I. fo­kozat, hangszerszak, vagy pedagógiai főiskolai vég­zettség zenecsoporti, előzetes középfokú vagy alsó­fokú zeneiskolai harmonika szak. A szerbhorvát és a magyar nyelv tudása kötelező. Az 5-a alatt: középfokú szakképesítés 5 év gya­korlattal a pénzügykezelésben. A pályázat a megjelenéstől számított 15 napig érvényes. A kérvényekhez a megfelelő okmányokat kell csatolni. Munkába lépés 1973. szeptember 1-én: 3837-1.

Next