Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 240-254. szám)

1973-09-08 / 247. szám

2. oldal A latin-amerikai országok a gazdasági agresszió áldozatai Peru a nemzetközi gazdasági biztonság rendszerének kialakításáért — ülésezik az AASZ értekezlete Santiagóból jelenti a Tanjug. Peru indítványozta, hogy alakítsák ki a nemzetközi gazdasági biztonság rendszerét. Javaslata az amerikai államok szervezetének washingtoni tanácskozásán hangzott el, amelynek az a legfontosabb feladata, hogy megreformálja az interamerikai rendszert. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy Chile és Argen­tína támogatja Peru javas­latát. Az elképzelés szerint, a gazdasági biztonság rendsze­rével szavatolni kell minden nemzet szabad gazdasági fej­lődését és ki kell küszöbölni az úgynevezett gazdasági ag­resszió lehetőségét. A perui kormány hivata­losan is közölte, hogy a la­tin-amerikai országok gaz­dasági agresszió áldozatai. Nem kétséges, hogy az Egye­sült Államok dél-amerikai gazdasági politikájára cél­zott. Az AÁSZ washingtoni ér­tekezletén a perui küldött elmondta, hogy mindaddig nem jöhet létre a világbéke, amíg minden ország, első­sorban a fejlődőben levő or­szágok gazdaságilag nem ér­zik magukat biztonságban. Az interamerikai rendszer reformjáról nemcsak Wa­shingtonban tárgyalnak, ha­nem Caracasban, az amerikai országok vezérkari főnökei­nek értekezletén is. A cara­­casi tanácskozáson a perui küldött javasolta, hogy ala­kítsák át az amerikai védel­mi rendszert. Az igazságszolgáltatást­­ befolyásolja a chilei ellenzék Santiagóból jelenti a Tan­jug. A chilei hatóságok szabad­lábra helyezték Roberto Viaux egykori tábornokot, Rene Schneider tábornokot, chilei vezérkari főnök meg­gyilkolásának értelmi szer­zőjét. Schneidert 1970-ben, Allende elnök választási győ­zelme után ölték meg. Viaux szabadon bocsátását az ellenzék harcolta ki, ame­lyek az igazságszolgáltatás­ban is többségben vannak. A santiagói törvényszék törölte Viaux-nak a 22,5 évi börtön­­büntetését, ehelyett öt évre száműzte. Viaux Paraguay­­ból felszólította a chileieket, hogy buktassák meg az Al­­lende-kormányt. Észak-amerikai hajót fogtak el a mexikói vizeken Mexikóvárosból jelenti a Tanjug. A mexikói-öbölben, mexi­kói felségvizeken való tiltott halászat miatt lefoglaltak két észak-amerikai halász- és halfeldolgozó hajót. Egy őr­naszád Vera Cruztól 9 mér­­földnyire tartóztatta fel a Ro­se Ronald és Master Wild ne­vű amerikai hajókat. A két hajó kapitánya négy­négyezer dollár kártérítést fi­zetett, a mexikói hatóságok ezenkívül a zsákmányt is el­kobozták. Dél-Amerikában vannak az infláció legnagyobb tűzfészkei Santiagóból jelenti a Tan­jug. Három latin-amerikai or­szágban: Chilében, Uruguay­­ban és Argentínában öltött legaggasztóbb méreteket az infláció. Chilében az infláció 238, Uruguayban 105,5, Ar­gentínában 79,1 százalékos. A Nemzetközi Bank kimu­tatása szerint, a pénzhígu­lás az egész világgazdaság rákfenéje, legnagyobb tűz­fészkei azonban Dél-Ameri­­kában vannak. Erős az inf­­láci Peruban, Brazíliában, Kolumbiában és a közép­amerikai országokban. Venezuelában ellentétes a helyzet, az áremelkedés itt nem haladja meg az évi 2 százalékot. A dél-amerikai országok közül Venezuelá­nak vannak a legnagyobb devizatartalékai. A kimutatás szerint, sza­kadatlanul növekszik a dél­amerikai országok adóssága. Brazília, Argentína és Chile együttvéve 21 milliárd dol­lárral tartozik külországok­nak, Brazília egymaga több mint 10 milliárddal. Sztrájkolnak a panamai révkalauzok Mexikóvárosból jelenti a Tanjug. Kérdésessé vált a hajózás­­ a Panama-csatornán, mert a­­ csatornaövezet észak-ameri-­­­kai kormányzója nem haj­landó teljesíteni a révkala­uzok béremelési követelését. Jelenleg csak hat-hét­ hajó kel át naponta a csatornán, holott az átlag negyvenen fe­lül van. A révkalauzok szakszerve­zete 14 százalékos béreme­lést követel, az amerikai ha­tóságok azonban a csatorna­övezet kormányzójának su­­galmazására csak 3,4 száza­lékot hagytak jóvá. A rév­kalauzok azóta következete­sen betartanak minden sza­­­­bályt, s munkájukat annyira lelassították, hogy a csatorna két végén több mint száz ha­jó torlódott össze.­­ Torrios tábornok, panamai­­ államfő határozottan támo­­­­gatja a révkalauzok követe- l­­ését. MAGYAR SZÓ Szombat, 1973. szept. 8. Ghana áttér a méter­­rendszerre Ghana a jövő év szep­tember 1-étől kezdve tel­jesen áttér a méterrend­­szerre — közölte az ország kereskedelmi és idegenfor­galmi minisztere. A miniszter hangsúlyoz­ta, hogy a méterrendszert máris sok tudományos ku­tatóintézet alkalmazza. Felhívta az újságok dol­gozóit, vegyenek részt a méterrendszer népszerűsí­tésében. Moszkvai krónika Szaharov rosszul vizsgázott A szovjet hidrogénbomba atyja a bírálatok pergőtüzében - Miért kell külföldiek előtt sopánkodni? — A tudós rosszul vizsgázott hazaszeretetből — Tiltakozási hullám — Mi lesz Szaharovval? A­ndrej Szaharov, akit a világ a szovjet hid­rogénbomba atyja­ként ismer, tizenegy nyuga­ti újságíró előtt bírálta ha­zája politikáját. Elmaraszta­lóan nyilatkozott a Szovjet­unió politikájáról, és óvatos­ságra intette a nyugati or­szágokat a Szovjetunióval való együttműködésben. A moszkvai megfigyelők sze­rint Szaharov rosszul vizsgá­zott hazaszeretetből. Maga­tartásával a tiltakozások hul­lámát keltette, negyven aka­démikus kollégája a minap­­ nyílt levelet intézett hozzá. , Szaharov nyilvánvalóan kényelmetlenül érzi magát, hiszen amikor egyaránt el­ítélik tudós kollégái, a mun­kások és a földművesek.­­ Nyilvánvalóan nehezen tud­­jja elviselni, hogy a legreak- I­ciósabb imperialista körök-­­ kel való együttműködéssel,­­ valamint azzal vádolják,­­hogy a szovjetellenes propa­­gandagépezet eszköze lett.­­ A sokasodó bíráló levelek­­ben gyakran előfordul a kér­­dés: Miért cselekedett így­­Szaharov? Lomonoszov példája Miért? A kérdés annál jo­gosultabb, mert a szovjet polgárnak aligha jut eszébe, hogy ügyes-bajos dolgait külföldiek előtt teregesse ki. Aligha akad a Szovjetunió­ban olyan ember, aki a Nyu­gattal való kereskedelmet segélyként értelmezi, annál kevésbé, mert mindenki tud­ja, hogy a külföldön vásá­rolt holmiért a Szovjetunió nagy összegeket fizet, és a hiteleket kamatostól vissza­­ kell fizetni. Még kevesebben hajlandók megengedni afö­lött, hogy külföldi tényezők gyakoroljanak befolyást a szovjet gazdasági és politi­kai helyzetre. A szovjet ha­zaszeretet elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a nép nem tűri meg a beavatko­zást az ország ügyeibe. Ezt a szovjet emberek senkitől sem tűrik el. Szaharov akadémikus az élet iskolájának ebből a tan­tárgyából megbukott,­ és ért­hető, hogy nem számíthat a közösség megértésére, illetve közömbösségére. Az Izvesztyija című újság a minap idézett egyet a szer­kesztőségbe befutó tiltakozó levelek tömkelegéből: „Tény, hogy számos megoldatlan kérdéssel állunk szemben. De ezeket magunknak, az idegenek nélkül kell megol­­dan­unk ... Még nem késő, hogy Andrej Szaharov utá­nanézzen, hogyan viselke­dett a haza iránt a zseniális M. V. Lomonoszov. Noha Lomonoszovnak éppen elég" oka volt rá, hogy sorsa mi­att elégedetlen legyen, még­sem panaszkodott senki, leg­kevésbé egy külföldi előtt.” Elmarasztalt magatartás Ezzel szemben Andrej Sza­harov a „hazaszeretetnek” azt a válfaját támogatja, amely a Szovjetunióban nem találhat követőre, és senki tetszését nem nyerheti meg. A tizenegy nyugati újság­írónak Szaharov egy előre elkészített nyomtatványt adott át. Ebben nagy vona­lakban leírta egy szovjet közvádlóhelyettessel folyta­tott beszélgetését, aki jóelőre figyelmeztette tevékenységé­nek veszélyeire. A nyugati tudósítók java része nem tett említést Sza- I­harov és a közvádló-helyet- I tes között lezajlott beszélge-­t­­ésről, mert nyilvánvalóan nem is tulajdonítottak neki jelentőséget. A szovjet nép felháborodása még nagyobb volna, ha tudná, hogy Sza­harov erről a beszélgetésről is beszámolt a külföldi új­ságíróknak. A szovjet újságok szerkesz­tőségeinek nincs módjukban közölni a temérdek tiltakozó levelet. A Szovjet Tudomá­nyos Akadémia negyven tag­jának tiltakozó levele után nyilvánvaló volt, hogy or­szágszerte felháborodással ér­tesülnek Szaharov magatar­tásáról. Az újságok rangsor­­olják a beérkező leveleket, mindenekelőtt a tudósok le­veleit jelentetik meg, majd a szocialista munka hősei­nek leveleit, de helyet ad­nak a földművesek tiltako­zásainak is. Először az Izvesztyija tu­dósítója közölt hírmagyará­zatot, de ez is úgyszólván vá­laszként íródott azokra a le­velekre, amelyekkel a szer­kesztőség egyetért. Nehéz megjósolni, mi vár Szaharovra. A mezőgazdasá­gi tudományos akadémia tag­jainak tiltakozó levele a kö­vetkező szavakkal fejeződik be: „Szaharov önmagát fogja eltávolítani a­ szovjet tudósok köréből”.­ Valamivel enyhébb hang­nemben íródott a negyven szovjet akadémikus levele,­­ amelyben a tudósok remé- l nyüket fejezték ki, hogy Sza- I­harov elgondolkodik tevé­kenysége fölött. Akadnak azonban olyanok is, akik a legszigorúbb eljárást köve­telik Szaharovval szemben. Talán mindebből Andrej I Szaharov is levonja a tanul- I ságot. (POLITIKAI) Szaharov feleségével és fiával I A KURDOK ÁLMA A SZABADSÁGRÓL­­ (2) A népmeséből — a fantasztikum ellenére is — kiérezhető a lényeg: a nép elkesere­dése a zsarnokság ellen és győzelme az elnyomó fölött. Kürosz perzsa uralkodó i. e. VI. század­ban bekebelezi Médeát, s ettől kezdve a méd, illetve a kurd történelemben perzsa uralkodókról beszélnek. Az eredet két változatban Horinszki örmény történész (i. u. V—VI. század) írása szerint Kürosz perzsa király az örményekkel szövetkezve győzte le a s médeket. Tegrán örmény király a méd ki­rály két feleségét és 10 000 méd harcost ejtett fogságba, akiket az Ararát déli lej­tőjére letelepített. Ez az egyik feltevés a kurdok eredeté­ről. . Egy másik történet más magyarázatát adja a méd—kurd kapcsolatnak. Ez a mese arra alapszik, hogy­­ a méd nyelvben a kurd szó „bátor harcost” jelent. Nintive elpusztítása után a méd törté­nelem nagy eseményének számít a lüdök fölött aratott győzelem, amellyel­ egészen a Gálesz folyóig (ma Kizil Ermok, mintegy 50 kilométernyire Ankarától) tolták ki or­száguk határát. A kurdok birtokában levő i. e. 550-ből származó bőrre írt emlékek arról is beszá­molnak, hogy a médek fellázadtak a zsar­nok Nabonid babiloni uralkodó ellen, majd a Kürosz perzsa király vezette harcban ki­tűntek hőstetteikkel, tehát a méd katonák harciasságának köszönhető, hogy i. e. 539- ben legyőzték a babiloniakat. A történet végül is azzal zárul, hogy a lüd és babiloni győzelmek után Kürosz király területeket adományozott a Van-tó környékén és attól északra és délre a „bá­tor harcosok”-nak, azaz a kurdoknak. Bár­ a szájhagyomány — önmagában — nem tekinthető történelmi bizonyítéknak, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni. Mi­­novszkij professzor is a további tudomá­nyos kutatást megnyitó kapunak tekinti. Érdekes történelmi kérdésre bukkanunk I. Xerxész perzsa király (i. e. 485—465.), a gazdagságáról és harci virtusáról egyaránt híres Dareiosz fia nevével kapcsolatban. Az általunk ismert ógörög név perzsa nyelven Khszajarsza, méd nyelven Kijarkszár, s ez utóbbi megegyezik a kurd elnevezéssel. Er­re utal Xenophón ókori történész (i. e. 430 —355), aki foglalkozott a médekkel is, bár nem adott átfogó képe­t róluk. I. e. 331 és 323 között — Nagy Sándor idejében — rövid időre újjáéled Média, s ezt az időszakot a médek második fény­korának tekintik. Atropát, a perzsa had­sereg méd parancsnoka létrehozta a mos­tani Azerbajdzsán déli részén Kis-Médiát. A harmadik magyarázat i. u.­­ VI. században — tehát még az a mostani sah családneve is) törzsek meg­erősödése­­következtében a médek észak­nyugatra tolódtak, a mai Örményország területére, az Ararát hegység déli lejtő­jére, ahonnan egyre délebbre — a mai Törökország keleti részén — terjeszkedtek, ahol nem sokkal későbbi adatok szerint a Van-tó közelében levő Kurtijin lett a székhelyük. S ez a történet már a har­madik, amely magyarázatot ad a kurdok eredetére. I. u. a VI. században — tehát még az arabok előtt — már Kurdisztánról beszél­nek. A kurdok az arab bevonulásig a zer­­desh vallás hívei voltak és a latin ábécét használták. Szent helyük a Moszul környé­ki Adi sejk sírja. Az arabok 651-ben legyőzték a perzsá­kat, áttértek — természetesen kezdetben a kényszer hatására, a mohamedán vallás­ra. Akik hívek maradtak vallásukhoz, mint a jezidák és az indiai zereshek, kiszorul­tak hazájukból és a hegyekben­­kerestek menedéket. A mohamedán kurdok foko­zatosan átvették az arab írást, és nyel­vük, valamint eredeti népi szokásaik sok új, arab elemmel keveredett. A keveredés faji értelemben is megnyilvánult, fajilag tiszta kurd népről, tehát ma már nem be­szélhetünk. Vannak kurdok, akik az ara­bokra, akik a törökökre és a perzsákra hasonlítanak, de a zöme egy erősen ke­vert, új kurd típus. Az antropológiai vizs­gálatok sem vitték előbbre a kérdést a kurd nép eredetére vonatkozóan, mert ko­ponyájuk nem mutat lényeges eltérést az ugyanazon területen élő más népek kopo­nyáitól. (Folytatjuk)

Next