Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 240-254. szám)
1973-09-08 / 247. szám
2. oldal A latin-amerikai országok a gazdasági agresszió áldozatai Peru a nemzetközi gazdasági biztonság rendszerének kialakításáért — ülésezik az AASZ értekezlete Santiagóból jelenti a Tanjug. Peru indítványozta, hogy alakítsák ki a nemzetközi gazdasági biztonság rendszerét. Javaslata az amerikai államok szervezetének washingtoni tanácskozásán hangzott el, amelynek az a legfontosabb feladata, hogy megreformálja az interamerikai rendszert. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy Chile és Argentína támogatja Peru javaslatát. Az elképzelés szerint, a gazdasági biztonság rendszerével szavatolni kell minden nemzet szabad gazdasági fejlődését és ki kell küszöbölni az úgynevezett gazdasági agresszió lehetőségét. A perui kormány hivatalosan is közölte, hogy a latin-amerikai országok gazdasági agresszió áldozatai. Nem kétséges, hogy az Egyesült Államok dél-amerikai gazdasági politikájára célzott. Az AÁSZ washingtoni értekezletén a perui küldött elmondta, hogy mindaddig nem jöhet létre a világbéke, amíg minden ország, elsősorban a fejlődőben levő országok gazdaságilag nem érzik magukat biztonságban. Az interamerikai rendszer reformjáról nemcsak Washingtonban tárgyalnak, hanem Caracasban, az amerikai országok vezérkari főnökeinek értekezletén is. A caracasi tanácskozáson a perui küldött javasolta, hogy alakítsák át az amerikai védelmi rendszert. Az igazságszolgáltatást befolyásolja a chilei ellenzék Santiagóból jelenti a Tanjug. A chilei hatóságok szabadlábra helyezték Roberto Viaux egykori tábornokot, Rene Schneider tábornokot, chilei vezérkari főnök meggyilkolásának értelmi szerzőjét. Schneidert 1970-ben, Allende elnök választási győzelme után ölték meg. Viaux szabadon bocsátását az ellenzék harcolta ki, amelyek az igazságszolgáltatásban is többségben vannak. A santiagói törvényszék törölte Viaux-nak a 22,5 évi börtönbüntetését, ehelyett öt évre száműzte. Viaux Paraguayból felszólította a chileieket, hogy buktassák meg az Allende-kormányt. Észak-amerikai hajót fogtak el a mexikói vizeken Mexikóvárosból jelenti a Tanjug. A mexikói-öbölben, mexikói felségvizeken való tiltott halászat miatt lefoglaltak két észak-amerikai halász- és halfeldolgozó hajót. Egy őrnaszád Vera Cruztól 9 mérföldnyire tartóztatta fel a Rose Ronald és Master Wild nevű amerikai hajókat. A két hajó kapitánya négynégyezer dollár kártérítést fizetett, a mexikói hatóságok ezenkívül a zsákmányt is elkobozták. Dél-Amerikában vannak az infláció legnagyobb tűzfészkei Santiagóból jelenti a Tanjug. Három latin-amerikai országban: Chilében, Uruguayban és Argentínában öltött legaggasztóbb méreteket az infláció. Chilében az infláció 238, Uruguayban 105,5, Argentínában 79,1 százalékos. A Nemzetközi Bank kimutatása szerint, a pénzhígulás az egész világgazdaság rákfenéje, legnagyobb tűzfészkei azonban Dél-Amerikában vannak. Erős az infláci Peruban, Brazíliában, Kolumbiában és a középamerikai országokban. Venezuelában ellentétes a helyzet, az áremelkedés itt nem haladja meg az évi 2 százalékot. A dél-amerikai országok közül Venezuelának vannak a legnagyobb devizatartalékai. A kimutatás szerint, szakadatlanul növekszik a délamerikai országok adóssága. Brazília, Argentína és Chile együttvéve 21 milliárd dollárral tartozik külországoknak, Brazília egymaga több mint 10 milliárddal. Sztrájkolnak a panamai révkalauzok Mexikóvárosból jelenti a Tanjug. Kérdésessé vált a hajózás a Panama-csatornán, mert a csatornaövezet észak-ameri-kai kormányzója nem hajlandó teljesíteni a révkalauzok béremelési követelését. Jelenleg csak hat-hét hajó kel át naponta a csatornán, holott az átlag negyvenen felül van. A révkalauzok szakszervezete 14 százalékos béremelést követel, az amerikai hatóságok azonban a csatornaövezet kormányzójának sugalmazására csak 3,4 százalékot hagytak jóvá. A révkalauzok azóta következetesen betartanak minden szabályt, s munkájukat annyira lelassították, hogy a csatorna két végén több mint száz hajó torlódott össze. Torrios tábornok, panamai államfő határozottan támogatja a révkalauzok követe- lését. MAGYAR SZÓ Szombat, 1973. szept. 8. Ghana áttér a méterrendszerre Ghana a jövő év szeptember 1-étől kezdve teljesen áttér a méterrendszerre — közölte az ország kereskedelmi és idegenforgalmi minisztere. A miniszter hangsúlyozta, hogy a méterrendszert máris sok tudományos kutatóintézet alkalmazza. Felhívta az újságok dolgozóit, vegyenek részt a méterrendszer népszerűsítésében. Moszkvai krónika Szaharov rosszul vizsgázott A szovjet hidrogénbomba atyja a bírálatok pergőtüzében - Miért kell külföldiek előtt sopánkodni? — A tudós rosszul vizsgázott hazaszeretetből — Tiltakozási hullám — Mi lesz Szaharovval? Andrej Szaharov, akit a világ a szovjet hidrogénbomba atyjaként ismer, tizenegy nyugati újságíró előtt bírálta hazája politikáját. Elmarasztalóan nyilatkozott a Szovjetunió politikájáról, és óvatosságra intette a nyugati országokat a Szovjetunióval való együttműködésben. A moszkvai megfigyelők szerint Szaharov rosszul vizsgázott hazaszeretetből. Magatartásával a tiltakozások hullámát keltette, negyven akadémikus kollégája a minap nyílt levelet intézett hozzá. , Szaharov nyilvánvalóan kényelmetlenül érzi magát, hiszen amikor egyaránt elítélik tudós kollégái, a munkások és a földművesek. Nyilvánvalóan nehezen tudjja elviselni, hogy a legreak- Iciósabb imperialista körök- kel való együttműködéssel, valamint azzal vádolják,hogy a szovjetellenes propagandagépezet eszköze lett. A sokasodó bíráló levelekben gyakran előfordul a kérdés: Miért cselekedett ígySzaharov? Lomonoszov példája Miért? A kérdés annál jogosultabb, mert a szovjet polgárnak aligha jut eszébe, hogy ügyes-bajos dolgait külföldiek előtt teregesse ki. Aligha akad a Szovjetunióban olyan ember, aki a Nyugattal való kereskedelmet segélyként értelmezi, annál kevésbé, mert mindenki tudja, hogy a külföldön vásárolt holmiért a Szovjetunió nagy összegeket fizet, és a hiteleket kamatostól vissza kell fizetni. Még kevesebben hajlandók megengedni afölött, hogy külföldi tényezők gyakoroljanak befolyást a szovjet gazdasági és politikai helyzetre. A szovjet hazaszeretet elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a nép nem tűri meg a beavatkozást az ország ügyeibe. Ezt a szovjet emberek senkitől sem tűrik el. Szaharov akadémikus az élet iskolájának ebből a tantárgyából megbukott, és érthető, hogy nem számíthat a közösség megértésére, illetve közömbösségére. Az Izvesztyija című újság a minap idézett egyet a szerkesztőségbe befutó tiltakozó levelek tömkelegéből: „Tény, hogy számos megoldatlan kérdéssel állunk szemben. De ezeket magunknak, az idegenek nélkül kell megoldanunk ... Még nem késő, hogy Andrej Szaharov utánanézzen, hogyan viselkedett a haza iránt a zseniális M. V. Lomonoszov. Noha Lomonoszovnak éppen elég" oka volt rá, hogy sorsa miatt elégedetlen legyen, mégsem panaszkodott senki, legkevésbé egy külföldi előtt.” Elmarasztalt magatartás Ezzel szemben Andrej Szaharov a „hazaszeretetnek” azt a válfaját támogatja, amely a Szovjetunióban nem találhat követőre, és senki tetszését nem nyerheti meg. A tizenegy nyugati újságírónak Szaharov egy előre elkészített nyomtatványt adott át. Ebben nagy vonalakban leírta egy szovjet közvádlóhelyettessel folytatott beszélgetését, aki jóelőre figyelmeztette tevékenységének veszélyeire. A nyugati tudósítók java része nem tett említést Sza- Iharov és a közvádló-helyet- I tes között lezajlott beszélge-tésről, mert nyilvánvalóan nem is tulajdonítottak neki jelentőséget. A szovjet nép felháborodása még nagyobb volna, ha tudná, hogy Szaharov erről a beszélgetésről is beszámolt a külföldi újságíróknak. A szovjet újságok szerkesztőségeinek nincs módjukban közölni a temérdek tiltakozó levelet. A Szovjet Tudományos Akadémia negyven tagjának tiltakozó levele után nyilvánvaló volt, hogy országszerte felháborodással értesülnek Szaharov magatartásáról. Az újságok rangsorolják a beérkező leveleket, mindenekelőtt a tudósok leveleit jelentetik meg, majd a szocialista munka hőseinek leveleit, de helyet adnak a földművesek tiltakozásainak is. Először az Izvesztyija tudósítója közölt hírmagyarázatot, de ez is úgyszólván válaszként íródott azokra a levelekre, amelyekkel a szerkesztőség egyetért. Nehéz megjósolni, mi vár Szaharovra. A mezőgazdasági tudományos akadémia tagjainak tiltakozó levele a következő szavakkal fejeződik be: „Szaharov önmagát fogja eltávolítani a szovjet tudósok köréből”. Valamivel enyhébb hangnemben íródott a negyven szovjet akadémikus levele, amelyben a tudósok remé- l nyüket fejezték ki, hogy Sza- Iharov elgondolkodik tevékenysége fölött. Akadnak azonban olyanok is, akik a legszigorúbb eljárást követelik Szaharovval szemben. Talán mindebből Andrej I Szaharov is levonja a tanul- I ságot. (POLITIKAI) Szaharov feleségével és fiával I A KURDOK ÁLMA A SZABADSÁGRÓL (2) A népmeséből — a fantasztikum ellenére is — kiérezhető a lényeg: a nép elkeseredése a zsarnokság ellen és győzelme az elnyomó fölött. Kürosz perzsa uralkodó i. e. VI. században bekebelezi Médeát, s ettől kezdve a méd, illetve a kurd történelemben perzsa uralkodókról beszélnek. Az eredet két változatban Horinszki örmény történész (i. u. V—VI. század) írása szerint Kürosz perzsa király az örményekkel szövetkezve győzte le a s médeket. Tegrán örmény király a méd király két feleségét és 10 000 méd harcost ejtett fogságba, akiket az Ararát déli lejtőjére letelepített. Ez az egyik feltevés a kurdok eredetéről. . Egy másik történet más magyarázatát adja a méd—kurd kapcsolatnak. Ez a mese arra alapszik, hogy a méd nyelvben a kurd szó „bátor harcost” jelent. Nintive elpusztítása után a méd történelem nagy eseményének számít a lüdök fölött aratott győzelem, amellyel egészen a Gálesz folyóig (ma Kizil Ermok, mintegy 50 kilométernyire Ankarától) tolták ki országuk határát. A kurdok birtokában levő i. e. 550-ből származó bőrre írt emlékek arról is beszámolnak, hogy a médek fellázadtak a zsarnok Nabonid babiloni uralkodó ellen, majd a Kürosz perzsa király vezette harcban kitűntek hőstetteikkel, tehát a méd katonák harciasságának köszönhető, hogy i. e. 539- ben legyőzték a babiloniakat. A történet végül is azzal zárul, hogy a lüd és babiloni győzelmek után Kürosz király területeket adományozott a Van-tó környékén és attól északra és délre a „bátor harcosok”-nak, azaz a kurdoknak. Bár a szájhagyomány — önmagában — nem tekinthető történelmi bizonyítéknak, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni. Minovszkij professzor is a további tudományos kutatást megnyitó kapunak tekinti. Érdekes történelmi kérdésre bukkanunk I. Xerxész perzsa király (i. e. 485—465.), a gazdagságáról és harci virtusáról egyaránt híres Dareiosz fia nevével kapcsolatban. Az általunk ismert ógörög név perzsa nyelven Khszajarsza, méd nyelven Kijarkszár, s ez utóbbi megegyezik a kurd elnevezéssel. Erre utal Xenophón ókori történész (i. e. 430 —355), aki foglalkozott a médekkel is, bár nem adott átfogó képet róluk. I. e. 331 és 323 között — Nagy Sándor idejében — rövid időre újjáéled Média, s ezt az időszakot a médek második fénykorának tekintik. Atropát, a perzsa hadsereg méd parancsnoka létrehozta a mostani Azerbajdzsán déli részén Kis-Médiát. A harmadik magyarázat i. u. VI. században — tehát még az a mostani sah családneve is) törzsek megerősödésekövetkeztében a médek északnyugatra tolódtak, a mai Örményország területére, az Ararát hegység déli lejtőjére, ahonnan egyre délebbre — a mai Törökország keleti részén — terjeszkedtek, ahol nem sokkal későbbi adatok szerint a Van-tó közelében levő Kurtijin lett a székhelyük. S ez a történet már a harmadik, amely magyarázatot ad a kurdok eredetére. I. u. a VI. században — tehát még az arabok előtt — már Kurdisztánról beszélnek. A kurdok az arab bevonulásig a zerdesh vallás hívei voltak és a latin ábécét használták. Szent helyük a Moszul környéki Adi sejk sírja. Az arabok 651-ben legyőzték a perzsákat, áttértek — természetesen kezdetben a kényszer hatására, a mohamedán vallásra. Akik hívek maradtak vallásukhoz, mint a jezidák és az indiai zereshek, kiszorultak hazájukból és a hegyekbenkerestek menedéket. A mohamedán kurdok fokozatosan átvették az arab írást, és nyelvük, valamint eredeti népi szokásaik sok új, arab elemmel keveredett. A keveredés faji értelemben is megnyilvánult, fajilag tiszta kurd népről, tehát ma már nem beszélhetünk. Vannak kurdok, akik az arabokra, akik a törökökre és a perzsákra hasonlítanak, de a zöme egy erősen kevert, új kurd típus. Az antropológiai vizsgálatok sem vitték előbbre a kérdést a kurd nép eredetére vonatkozóan, mert koponyájuk nem mutat lényeges eltérést az ugyanazon területen élő más népek koponyáitól. (Folytatjuk)