Magyar Szó, 1974. január (31. évfolyam, 14-29. szám)
1974-01-16 / 14. szám
Szerda, 1974. január 16. A szovjet diplomácia ismét aktivizálódik a közel-keleti béke felkutatásában Vélemények Fahmi küszöbönálló moszkvai látogatásáról A Szovjetunió fővárosában nagy várakozással tekintenek Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter küszöbönálló látogatása elé, amelynek időpontja Henry Kissinger közel-keleti körútjának befejezésétől függ. Nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió vezetősége Fahmi látogatása révén részletesen értesül Kissinger közel-keleti körútjának eredményéről. Kissinger útjának célja kétségtelenül az volt, hogy nyélbe üssék Egyiptom és Izrael között a Sínai fronton állomásozó csapatok különválasztására vonatkozó egyezményt. Noha a Szovjetunió nem tanúsított különösebb érdeklődést — legalábbis nyilvánosan — Kissinger villámkörútja iránt, a szovjet kormány azon a véleményen van, hogy a csapatok különválasztása mindenképpen hozzájárulna a genfi közelkeleti konferencia új szakaszának sikeres munkájához. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy Fahmi moszkvai látogatása a szovjet diplomáciát újból közvetlenül érdekeltté akarja tenni a közel-keleti béke felé vezető út keresésében. Megfigyelők ugyanis rámutatnak arra, hogy a diplomáciai kezdeményezés pillanatnyilag jobbára az amerikaiak kezében van, noha helytálló feltételezni, hogy a Szovjetunió és az USA továbbra is érintkezésben áll egymással és kölcsönösen tájékoztatják egymást. Tény azonban, hogy a szovjet diplomácia Dilanatnynilag Kissinger küldetésének eredményeire vár. A Szovjetunió már több alkalommal figyelmeztetett ugyanis arra, hogy részvétel nélkül nem lehet tartósan rendezni a közelkeleti kérdést, mi több, közvetve az egyoldalú amerikai kezdeményezések veszélyeire is rámutatott. Lényegében ezt hivatott alátámasztani az a tény is, hogy a moszkvai újságok közölték egy bejrúti lap arra vonatkozó figyelmeztetését, milyen veszéllyel jár az esetleges egyiptomi és izraeli különbéke megkötése. Fahmi egyiptomi külügyminiszter ezzel kapcsolatban, cáfoló nyilatkozatát moszkvai körökben rendkívül kedvezően értékelték. Csak 25-e után folytatódnak a genfi tárgyalások A Reuter kairói jelentése szerint az ENSZ képviselője közölte, hogy a szuezi fronton állomásozó egyiptomi és izraeli csapatok leépítésére vonatkozó genfi tárgyalásokat nem folytatják január 25-e előtt. Mint ismeretes, a megbeszéléseket kedden kellett volna folytatni, de Kissinger amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja miatt elnapolták, újjáépültek az egyiptomi föld—levegő rakétasorompók Egy Tel Avivból érkezett AFP-jelentés arról számol be, hogy Moshe Dayan izraeli véderőminiszter hétfőn megerősítette a hírt, amely szerint Egyiptom újjáépített több föld—levegő lövedék kilövésére alkalmas rakétasorompót, amelyek az októberi háborúban megsemmisültek. Dayan nyilatkozata egy az amerikai cionista szervezetek tagjai számára rendezett Tel Aviv-i vacsorán hangzott el. Átszervezték az izraeli parancsnokságot Ugyancsak Tel Avivból jelentették ezúttal az UPI és a Reuter hírügynökségek, hogy az izraeli hadseregben kedden átszervezték a katonai parancsnokságot és új hadműveleti vezetőket neveztek ki, valamint személycsere történt az északi és déli front parancsnoki tisztségén is. A katonai képviselő közölte, hogy Mordehay Guri vezérőrnagyot, a genfi katonai tárgyalások izraeli képviselőjét a szíriai front parancsnokává nevezték ki. A szuezi fronton Abrahim Aden vezérőrnagyot bízták meg a parancsnoki tisztséggel. Az új vezérkari főnök Jicah Hofi vezérőrnagy lett. A palesztin mozgalom nem vesz részt a genfi tárgyalásokon Ahmed Dzibril, a palesztinai népfelszabadítási erők főparancsnoka kijelentette, hogy a palesztinai felszabadítási szervezet egész biztosan elutasítja a genfi közel-keleti békekonferencián való részvételt. A kuwaiti Al Gadas című újságnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a palesztinai Nemzeti Tanács tagjainak 70 százaléka szinte biztosan a genfi konferencián való részvétel ellen szavaz. A palesztinai Nemzeti Tanács még ebben a hónapban összeül. A továbbiakban Dzibril elmondta, hogy a Palesztinai Felszabadítási Front még nem foglalt állást a genfi megbeszélésekkel kapcsolatban, s erről a Nemzeti Tanács fog véglegesnek tekinthető álláspontra helyezked- Kissinger meghosszabbította közel-keleti tartózkodását (Folytatás az 1. oldalról) építésére vonatkozó izraeli tervet. Erre enged következtetni Kissingernek hétfőn Tel Avivba való elutazása előtt az asszuáni repülőtéren elhangzott nyilatkozata is, amelyben utalt arra, hogy a Szadat elnökkel folytatott megbeszélései hozzájárultak a két fél nézeteltéréseinek csökkentéséhez, és reméli, hogy Egyiptom és Izrael nézetkülönbség a jövőben még inkább csökken. A Tanjug kairói jelentése rámutat arra, hogy egyiptomi politikai és diplomáciai körökben az a meggyőződés, hogy többé nem a csapatok különválasztása és visszavonása a sarkallatos kérdés, hanem Egyiptom és Izrael kölcsönös biztonságának szavatolása. Az egyiptomi tárgyalófelek mindenekelőtt azt szeretnék elfogadtatni Izraellel, hogy a csapatok különválasztására vonatkozó egyezményben kijelölt határokat ne tekintsék véglegesnek. Ezzel kapcsolatban a kairói megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Egyiptom a múltban már többször a „rövidebbet húzta” s ennélfogva a kölcsönös biztonság szavatolásával szeretné elérni azt, hogy ne vádolják c különbéke megkötésével. " Az energiaválsággal kapcsolatos hírek • világ súlyos pénzügyi megrázkódtatások elött át A Nemzetközi Valutaalap igazgatójának borúlátó jóslata A világ bankjainak értekezletén elhangzott beszédében Johannes Witteveen, a Nemzetközi Valutaalap igazgatója rámutatott arra, hogy a világra az idén súlyos pénzügyi megrázkódtatások várnak. Véleményét arra a tényre alapozta, hogy a kőolaj ára váratlanul és rendkívüli mértékben emelkedett, és ennek szükségszerűen súlyos következményei lesznek. Kedden elhangzott beszédében Witteveen elmondta még, hogy egyrészt a rendkívül drága kőolaj, másrészt az olajhiány a nemzetközi pénzügyi rendszerben olyan súlyos következményeket von maga után, amelyekhez hasonló a második világháború óta nem volt. Véleménye szerint az 1974. év a kiegyensúlyozatlan fizetőképesség esztendeje lesz. Szerinte a rendkívül drága kőolaj miatt az inflációs hullám még erőteljesebben kibontakozik, a kőolajhiány miatt pedig világszerte lelassul a gazdasági fejlődés. A kőolaj politikai fegyver is Az októberi háború és a kőolajzárlat megmutatta, hogy a kőolaj nem csupán fontos stratégiai áru, hanem politikai fegyver is. Éppen ezért a kőolaj egyezményeknek politikai jellegűeknek kell lenniük, akárcsak az államközi megállapodásoknak. Jaber el Ali, a tekintélyes kuvaiti politikus, az uralkodó család tagja az egyik kuvaiti lapnak adott interjújában meggyőződését fejezte ki, hogy a kőolajtermelő országok ezentúl a szerződéskötéskor gondolnak a maguk jövőjére, elsősorban az ipar fejlesztésére. Az olajimportáló országoknak pedig műszaki segélyt kell nyújtaniuk a termelőknek. A kőolajembargó hasznos volt, tehát az arab országoknak nincs okuk, hogy ezt a politikát tovább folytassák, ha vele arabellenes hangulatot váltanak ki. Máris szállítani kellene a kőolajat azoknak az országoknak, amelyek rokonszenveznek az arab világgal. A kuvaiti kőolajipart előbb-utóbb államosítani fogják. A kormány máris államosította a villanytelepeket, a telefonvállalatokat stb. Kuvait tanácskozik Nixon indítványával kapcsolatban Kuvait tanácskozni kíván a többi kőolajtermelő arab országgal Nixon amerikai elnöknek azzal a felhívásával kapcsolatban, hogy alakítsák ki az együttműködést az energiatermelésben. A kuvaiti emír a napokban kézhez kapta az amerikai elnök levelét, amely tartalmazza az indítványt, hogy a kőolajtermelő és -fogyasztó országok tartsanak közös értekezletet. A kormány szóvivője bejelentette, hogy Kuvait részt vesz a kőolajtermelő országok és az Afrikai Egységszervezet január 23-i kairói tanácskozásán. Franciaország nemzetközi értekezletet javasol az olajválság megoldására Francia nézet szerint egy világértekezleten, az ENSZ védnöksége alatt kell megoldást keresni a kőolajválságra. Ezt az álláspontot Michel Jobert külügyminiszter ismertette az európai Közös Piac minisztertanácsának tegnapi brüsszeli ülésén. Ezen az értekezleten dolgozzák ki a választ Nixon amerikai elnök indítványára, hogy február 11-én Washingtonban tartsák meg a nagy kőolaj fogyasztók értekezletét. Az USA alelnöke kizártnak tartja a katonai beavatkozást Gerald Ford amerikai alelnök hétfőn este erélyesen cáfolta, hogy az Egyesült Államok katonai beavatkozásra készül a Közel-Keleten, hogy biztosítsa a folyamatos kőolajellátást. A brit televíziónak adott interjújában Ford kijelentette : — Ez képtelenség! Szerintem egy amerikai funkcionárius sem mondhatta, hogy a közel-keleti kőolaj miatt az USA katonai beavatkozásra készül. Ezt jómagam is ellenezném. Ami bennünket illet, megszoríthatjuk a nadrágszíjunkat, sőt nagyon is megszoríthatjuk, de semmilyen okát sem látom a katonai beavatkozásnak. MAGYAR SZÓ 3. oldal Az USA és Saigon megszegi a vietnami békeszerződést Mindkét Vietnam lakossága követeli a felszabadított területek ellenitámadások beszüntetését — a Nhan Danh hírmagyarázata Az év első napjaiban a saigoni légi haderő fokozta a dél-vietnami felszabadított területek elleni hadműveleteket — mondja a hanoi Nhan Danh hírmagyarázata. Ennek kapcsán a hírmagyarázó kifejti: mindkét Vietnam lakossága követeli mind Washingtontól, mind Saigontól, hogy szüntessék be a szabad területek elleni támadásokat. Három nap alatt, január 7-e és 9-e között a saigoni légierő több mint 100 berepülést hajtott végre Minh Hoa térségében, és még mintegy 100-at két másik tartományban. A saigoniak Dél-Vietnam egy szabad övezetét sem kímélik. A légitámadások következtében életét vesztette a felszabadító hadsereg sok katonája és több civil. A washingtoni kormány a közelmúltban nyilvánosan közölte, hogy mintegy 100 F—5E típusú harci gépet szállít Thieunak, s azzal fenyegetőzött, hogy felújítja Észak-Vietnam bombázását, Dél-Vietnamban pedig saját légierejével fogja támogatni a saigoni alakulatokat. Mindez arról tanúskodik, mondja a hírmagyarázat, hogy az amerikai kormányzat újra és újra megszegi a vietnami békeszerződést. A felszabadított területek védelme érdekében a vietnami nép fenntartja magának a jogot, hogy minden eszközzel védelmezze a párizsi békeszerződést és az ideiglenes forradalmi kormányt az Egyesült Államok által támogatott saigoni kormányzat támadásaival szemben. A saigoni küldöttség visszatér Párizsba Nguyen Van Thieu, a saigoni rezsim elnöke tegnap ismét Párizsba küldte delegációját, hogy kísérelje meg folytatni az abbamaradt béketárgyalásokat a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségével. A saigoni kormány szóvivője közölte, hogy a delegációt Nguyen Lu Binh miniszterelnök-helyettes vezeti, aki éppen a napokban szándékozott hazatérni Párizsból, miután Thieu parancsot adott a saigoni csapatoknak, hogy semmisítsék meg a szabadságmozgalom támaszpontjait. Szihanuk az amerikai beavatkozás ellen Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő január 11-én táviratban megkérte Mansfield és Fulbright amerikai szenátorokat: vessék latba befolyásukat és akadályozzák meg az amerikai légi haderő újbóli beavatkozását Kambodzsában. Az üzenet szerint a Lon Nol-kormány rövidesen meg fogja kérni az Egyesült Államokat, vesse harcba légi haderejét a kambodzsai háborúban. Két kambodzsai kormánykatona a Phnom Penhtől öt kilométerre északnyugatra fekvő Prek Rang város közelében a szabadságharcosoksal vívott harc hevében egy sebesült társukra akadt. Egyébként a kambodzsai szabadságharcosok körülbelül 209 kormánykatonát kerítettek be, ezután heves harcok kezdődtek Elhalasztják a népszavazást Tunézia és Líbia egyesüléséről? Tuniszban és Tripoliban eltérő időpontot emlegetnek a Kadhafi megbízottai sorra járják az arab országokat Jól értesült tunéziai körök szerint aligha valószínű, hogy az elkövetkező hónapokban népszavazást írnak ki Tunézia és Líbia javasolt egyesítéséről. Valószínűnek tartják, hogy erről tárgyaltak a kormány és a Desztur nevű tunéziai kormánypárt vezetőségének ülésén, amelyen Burgiba elnökölt. Az ülésen, amelyet a karthagói elnöki palotában tartottak meg , részt vett Mohammed Masmoudi volt tunéziai külügyminiszter is, aki a hétfői kormányalakítás után megvált tisztségétől. A Reuter azt jelentette, hogy az ülés 90 percig tartott, és a Líbiával való egyesülés kérdéseivel foglalkozott. Tripoliból jelentette az Arria nevű hírügynökség, hogy Tunéziába utazott Al Havaldi al Hamidi belügyminiszter, a Líbiai Forradalmi Tanács tagja, és találkozott Burgiba tunéziai elnökkel. A líbiai diplomáciai lépések keretében Abdel Szalam Dzsalud líbiai miniszterelnök pedig Kairóba utazott, ahol találkozik Szadat elnökkel. Ahmed al Seif Heder líbiai közoktatásügyi miniszter pedig Kadhafi elnöknek Asszad szíriai elnökhöz intézett üzenetével Damaszkuszba utazott. Lapzárta előtt jelentette az AFP Tripoliból, hogy a líbiai rádió közölte: a Tunézia és Líbia egyesítésére vonatkozó referendumot a terveknek megfelelően mégis megtartják január 18-án. Az Arna nevű líbiai hírügynökség a hírrel kapcsolatban közölte, hogy a referendum időpontjában Burgiba és El Kadhafi elnökök egy hétfő esti telefonbeszélgetés során állapodtak meg. Ezzel szemben, mint már fentebb beszámoltunk róla, Tunéziában közölték, hogy a referendum időpontját márciusra halasztják. Algéria és Marokkó nem csatlakozik Az AP algíri jelentése szerint Marokkó és Algéria nem fog csatlakozni az újonnan megalakított Iszlám Arab Köztársasághoz. Az erről kiadott algíri közlemény Líbia és Tunézia elhatározását önkényesnek és korainak értékelte, arabat.A közlemény pedig improvizáltnak és ugyancsak korainak tartotta Líbia és Tunézia államszövetségre lépését