Magyar Szó, 1974. január (31. évfolyam, 14-29. szám)

1974-01-16 / 14. szám

Szerda, 1974. január 16. A szovjet diplomácia ismét aktivizálódik a közel-keleti béke felkutatásában Vélemények Fahmi küszöbönálló moszkvai látogatásáról A Szovjetunió fővárosában nagy várakozással te­kintenek Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter küszöbönálló látogatása elé, amelynek időpontja Hen­ry Kissinger közel-keleti körútjának befejezésétől függ. Nyilvánvaló, hogy a Szov­jetunió vezetősége Fahmi lá­togatása révén részletesen értesül Kissinger közel-kele­ti körútjának eredményéről. Kissinger útjának célja két­ségtelenül az volt, hogy nyél­be üssék Egyiptom és Izrael között a Sínai fronton állo­másozó csapatok különválasz­tására vonatkozó egyez­ményt. Noha a Szovjetunió nem tanúsított különösebb érdeklődést — legalábbis nyilvánosan — Kissinger vil­lámkörútja iránt, a szovjet kormány azon a véleményen van, hogy a csapatok külön­választása mindenképpen hozzájárulna a genfi közel­­keleti konferencia új szaka­szának sikeres munkájához. Másrészt az is nyilvánvaló, hogy Fahmi moszkvai láto­gatása a szovjet diplomáciát újból közvetlenül érdekeltté akarja tenni a közel-keleti béke felé vezető út keresé­sében. Megfigyelők ugyanis rámutatnak arra, hogy a dip­lomácia­i kezdeményezés pil­lanatnyilag jobbára az ame­rikaiak kezében van, noha helytálló feltételezni, hogy a Szovjetunió és az USA to­vábbra is érintkezésben áll egymással és kölcsönösen tájékoztatják egymást. Tény azonban, hogy a szovjet dip­lomácia Dil­anatnynilag Kis­singer küldetésének eredmé­nyeire vár. A Szovjetunió már több alkalommal figyel­meztetett ugyanis arra, hogy részvétel nélkül nem lehet tartósan rendezni a közel­­keleti kérdést, mi több, köz­vetve az egyoldalú amerikai kezdeményezések veszélyeire is rámutatott. Lényegében ezt hivatott alátámasztani az a tény is, hogy a moszk­vai újságok közölték egy bej­rúti lap arra vonatkozó fi­gyelmeztetését, milyen ve­széllyel jár az esetleges egyiptomi és izraeli különbé­ke megkötése. Fahmi egyip­tomi külügyminiszter ezzel kapcsolatban, cáfoló nyilat­kozatát moszkvai körökben rendkívül kedvezően érté­kelték. Csak 25-e után folytatódnak a genfi tárgyalások­­ A Reuter kairói jelentése szerint az ENSZ képviselője közölte, hogy a szuezi fron­ton állomásozó egyiptomi és izraeli csapatok leépítésére vonatkozó genfi tárgyaláso­kat nem folytatják január 25-e előtt. Mint ismeretes, a megbe­széléseket kedden kellett vol­na folytatni, de Kissinger amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja miatt el­napolták, újjáépültek az egyiptomi föld—levegő rakétasorompók Egy Tel Avivból érkezett AFP-jelentés arról számol be, hogy Moshe Dayan izra­eli véderőminiszter hétfőn megerősítette a hírt, amely szerint Egyiptom újjáépített több föld—levegő lövedék ki­lövésére alkalmas rakétaso­rompót, amelyek az októbe­ri háborúban megsemmisül­tek. Dayan nyilatkozata egy az amerikai cionista szerve­zetek tagjai számára rende­zett Tel Aviv-i vacsorán hangzott el. Átszervezték az izraeli parancsnokságot Ugyancsak Tel Avivból je­lentették­­ ezúttal az UPI és a Reuter hírügynökségek, hogy az­ izraeli hadseregben kedden átszervezték a kato­nai parancsnokságot és új hadműveleti vezetőket ne­veztek ki, valamint személy­­csere történt az északi és dé­li front parancsnoki tisztsé­gén is. A katonai képviselő közöl­te, hogy Mordehay Guri ve­zérőrnagyot, a genfi kato­nai tárgyalások izraeli kép­viselőjét a szíriai front pa­rancsnokává nevezték ki. A szuezi fronton Abrahim Aden vezérőrnagyot bízták meg a parancsnoki tisztség­gel. Az új vezérkari főnök Jicah Hofi vezérőrnagy lett. A palesztin mozgalom nem vesz részt a genfi tárgyalásokon Ahmed Dzibril, a paleszti­nai népfelszabadítási erők fő­parancsnoka kijelentette, hogy a palesztinai felszaba­­dítási szervezet egész bizto­san elutasítja a genfi kö­zel-keleti békekonferencián való részvételt. A kuwaiti Al Gadas című újságnak adott nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy a palesztinai Nemzeti Tanács tagjainak 70 százaléka szinte biztosan a genfi konferencián való rész­vétel ellen szavaz. A palesz­tinai Nemzeti Tanács még ebben a hónapban összeül. A továbbiakban Dzibril el­mondta, hogy a Palesztinai Felszabadítási Front még nem foglalt állást a genfi megbeszélésekkel kapcsolat­ban, s erről a Nemzeti Ta­nács fog véglegesnek tekint­hető álláspontra helyezked- Kissinger meghosszabbí­totta közel-keleti tartózkodását (Folytatás az 1. oldalról) építésére vonatkozó izraeli tervet. Erre enged következtetni Kissingernek hétfőn Tel Avivba való elutazása előtt az asszuáni repülőtéren el­hangzott nyilatkozata is, amelyben utalt arra, hogy a Szadat elnökkel folytatott megbeszélései hozzájárultak a két fél nézeteltéréseinek csökkentéséhez, és reméli, hogy Egyiptom és Izrael né­zetkülönbség a jövőben még inkább csökken. A­ Tanjug kairói jelentése rámutat arra, hogy egyipto­mi politikai és diplomáciai körökben az a meggyőződés, hogy többé nem a csapatok különválasztása és visszavo­nása a sarkallatos kérdés, ha­nem Egyiptom és Izrael köl­csönös biztonságának szava­tolása. Az egyiptomi tárgyalófelek mindenekelőtt azt szeretnék elfogadtatni Izraellel, hogy a csapatok különválasztására vonatkozó egyezményben ki­jelölt határokat ne tekintsék véglegesnek. Ezzel kapcsolat­ban a kairói megfigyelők em­lékeztetnek arra, hogy Egyip­tom a múltban már többször a „rövidebbet húzta” s en­nélfogva a kölcsönös bizton­ság szavatolásával szeretné elérni azt, hogy ne vádolják c különbéke megkötésével. " Az energiaválsággal kap­csolatos hírek • világ súlyos pénzügyi megrázkódtatások elött át A Nemzetközi Valutaalap igazgatójának borúlátó jóslata A világ bankjainak érte­kezletén elhangzott beszédé­ben Johannes Witteveen, a Nemzetközi Valutaalap igaz­gatója rámutatott arra, hogy a világra az idén súlyos pénzügyi megrázkódtatások várnak. Véleményét arra a tényre alapozta, hogy a kő­olaj ára váratlanul és rend­kívüli mértékben emelke­dett, és ennek szükségszerű­en súlyos következményei lesznek. Kedden elhangzott beszédé­ben Witteveen elmondta még, hogy egyrészt a rend­kívül drága kőolaj, másrészt az olajhiány a nemzetközi pénzügyi rendszerben olyan súlyos következményeket von maga után, amelyekhez hasonló a második világhá­ború óta nem volt. Vélemé­nye szerint az 1974. év a kiegyensúlyozatlan fizetőké­pesség esztendeje lesz. Szerinte a rendkívül drá­ga kőolaj miatt az inflációs hullám még erőteljesebben kibontakozik, a kőolajhiány miatt pedig világszerte le­lassul a gazdasági fejlődés. A kőolaj politikai fegyver is Az októberi háború és a kőolajzárlat megmutatta, hogy a kőolaj nem csupán fontos stratégiai áru, hanem politikai fegyver is. Éppen ezért a­­ kőolaj egyezm­én­yek­nek politikai jellegűeknek kell lenniük, akárcsak az áll­amközi megállapodások­nak. Jaber el Ali, a tekinté­lyes kuvaiti politikus, az uralkodó család tagja az egyik kuvaiti lapnak adott­ interjújában meggyőződését fejezte ki, hogy a kőolaj­ter­melő országok ezentúl a szer­ződéskötéskor gondolnak a maguk jövőjére, elsősorban az ipar fejlesztésére. Az olaj­importáló országoknak pedig műszaki segélyt kell nyújta­niuk a termelőknek. A kőolajembargó hasznos volt, tehát az arab országok­nak nincs okuk, hogy ezt a politikát tovább folytassák, ha vele arabellenes hangu­latot váltanak ki. Máris szál­lítani kellene a kőolajat azok­nak az országoknak, ame­lyek rokonszenveznek az arab világgal. A kuvaiti kőolajipart előbb-utóbb államosítani fog­ják. A kormány máris álla­mosította a villanytelepeket, a telefonvállalatokat stb. Kuvait tanácskozik Nixon indítványával kapcsolatban Kuvait tanácskozni kíván a többi kőolajtermelő arab országgal Nixon amerikai el­nöknek azzal a felhívásával kapcsolatban, hogy alakítsák ki az együttműködést az energiatermelésben. A kuvaiti emír a napok­ban kézhez kapta az ameri­kai elnök levelét, amely tar­talmazza az indítványt, hogy a kőolaj­termelő és -fogyasz­tó országok tartsanak közös értekezletet. A kormány szóvivője be­jelentette, hogy Kuvait részt vesz a kőolajt­ermelő orszá­gok és az Afrikai Egység­szervezet január 23-i kairói tanácskozásán.­ Franciaország nemzet­közi értekezletet javasol az olajválság megoldására Francia nézet szerint egy világértekezleten, az ENSZ védnöksége alatt kell megol­dást keresni a kőolajvál­ságra. Ezt az álláspontot Michel Jobert külügyminisz­ter ismertette az európai Közös Piac minisztertanácsá­nak tegnapi brüsszeli ülésén. Ezen az értekezleten dolgoz­zák ki a választ Nixon ame­rikai elnök indítványára, hogy február 11-én Wa­shingtonban tartsák meg a nagy kőolaj fogyasztók érte­kezletét. Az USA alelnöke kizárt­nak tartja a katonai beavatkozást Gerald Ford amerikai al­­elnök hétfőn este erélyesen cáfolta, hogy az Egyesült Ál­lamok katonai beavatkozásra készül a Közel-Keleten, hogy biztosítsa a folyamatos kő­olajellátást. A brit televíziónak adott interjújában Ford kijelen­tette : — Ez képtelenség! Szerin­tem egy amerikai funkcioná­rius sem mondhatta, hogy a közel-keleti kőolaj miatt az USA katonai beavatkozásra készül. Ezt jómagam is elle­nezném. Ami bennünket illet, megszoríthatjuk a nadrágszí­junkat, sőt nagyon is megszo­ríthatjuk, de semmilyen okát sem látom a katonai­­ beavatkozásnak. MAGYAR SZÓ 3. oldal Az USA és Saigon megszegi a vietnami békeszerződést Mindkét Vietnam lakossága követeli a felszabadított területek elleni­­támadások beszüntetését — a Nhan Danh hírmagyarázata Az év első napjaiban a saigoni légi haderő fokoz­ta a dél-vietnami felszabadított területek elleni had­műveleteket — mondja a hanoi Nhan Danh hírma­gyarázata. Ennek kapcsán a hírmagyarázó kifejti: mindkét Vietnam lakossága követeli mind Wa­shingtontól, mind Saigontól, hogy szüntessék be a szabad területek elleni támadásokat. Három nap alatt, január 7-e és 9-e között a saigoni légierő több mint 100 bere­pülést hajtott végre Minh Hoa térségében, és még mintegy 100-at két másik tartományban. A saigoniak Dél-Vietnam egy szabad öve­zetét sem kímélik. A légitá­madások következtében éle­tét vesztette a felszabadító hadsereg sok katonája és több civil. A washingtoni kormány a közelmúltban nyilvánosan közölte, hogy mintegy 100 F—5E típusú harci gépet szál­lít Thieunak, s azzal fenye­getőzött, hogy felújítja Észak-Vietnam bombázását, Dél-Vietnamban pedig saját légierejével fogja támogatni a saigoni alakulatokat. Mind­ez arról tanúskodik, mondja a hírmagyarázat, hogy az amerikai kormányzat újra és újra megszegi a vietnami békeszerződést. A felszabadí­tott területek védelme érde­kében a vietnami nép fenn­tartja magának a jogot, hogy minden eszközzel védelmez­ze a párizsi békeszerződést és az ideiglenes forradalmi kormányt az Egyesült Ál­lamok által támogatott sai­goni kormányzat támadásai­val szemben. A saigoni küldöttség visszatér Párizsba Nguyen Van Thieu, a sai­goni rezsim elnöke tegnap ismét Párizsba küldte dele­gációját, hogy kísérelje meg folytatni az abbamaradt bé­­ketárgyalásokat a dél-viet­nami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségével. A saigoni kormány szóvi­vője közölte, hogy a delegá­ciót Nguyen Lu Binh mi­niszterelnök-helyettes vezeti, aki éppen a napokban szán­dékozott hazatérni Párizsból, miután Thieu parancsot adott a saigoni csapatoknak, hogy semmisítsék meg a sza­badságmozgalom támaszpont­jait. Szihanuk az amerikai beavatkozás ellen Norodom Szihanuk herceg, kambodzsai államfő január 11-én táviratban megkérte Mansfield és Fulbright ame­rikai szenátorokat: vessék latba befolyásukat és aka­dályozzák meg az amerikai légi haderő újbóli beavatko­zását Kambodzsában. Az üze­net szerint a Lon Nol-kor­­mány rövidesen meg fogja kérni az Egyesült Államokat, vesse harcba légi haderejét a kambodzsai háborúban. Két kambodzsai kormánykatona a Phnom Penhtől öt kilométerre északnyugatra fek­vő Prek Rang város közelében a szabadságharcosok­sal vívott harc hevében egy se­besült társukra akadt. Egyébként a kambodzsai szabadságharcosok körülbelül 209 kormánykatonát kerítettek be, ezután heves harcok kezdődtek Elhalasztják a népszavazást Tu­nézia és Líbia egyesüléséről? Tuniszban és Tripoliban eltérő időpontot emle­getnek a Kadhafi megbízottai sorra járják az arab országokat Jól értesült tunéziai körök szerint aligha valószínű, hogy az elkövetkező hónapokban népszavazást írnak ki Tunézia és Líbia javasolt egyesítéséről. Valószínűnek tartják, hogy erről tárgyaltak a kormány és a Desztur nevű tunéziai kormánypárt vezetőségének ülésén, amelyen Burgiba el­nökölt. Az ülésen, amelyet a kar­­thagói elnöki palotában tar­tottak meg , részt vett Mo­hammed Masmoudi volt tu­néziai külügyminiszter is, aki a hétfői kormányalakítás után megvált tisztségétől. A Reuter azt jelentette, hogy az ülés 90 percig tartott, és a Líbiával való egyesülés kérdéseivel foglalkozott. Tripoliból jelentette az Ar­­ria nevű hírügynökség, hogy Tunéziába utazott Al Ha­­valdi al Hamidi belügymi­niszter, a Líbiai Forradalmi Tanács tagja, és találkozott Burgiba tunéziai elnökkel. A líbiai diplomáciai lépések ke­retében Abdel Szalam Dzsa­­lud líbiai miniszterelnök pe­dig Kairóba utazott, ahol ta­lálkozik Szadat elnökkel. Ahmed al Seif Heder líbiai közoktatásügyi miniszter pe­dig Kadhafi elnöknek Asszad szíriai elnökhöz intézett üze­netével Damaszkuszba uta­zott.­­ Lapzárta előtt jelentette az AFP Tripoliból, hogy a líbiai rádió közölte: a Tunézia és Líbia egyesítésére vonatko­zó referendumot a tervek­nek megfelelően mégis meg­tartják január 18-án. Az Arna nevű líbiai hírügy­nökség a hírrel kapcsolat­ban közölte, hogy a referen­dum időpontjában Burgiba és El Kadhafi elnökök egy hétfő esti telefonbeszélgetés során állapodtak meg. Ezzel szemben, mint már fentebb beszámoltunk róla, Tunéziában közölték, hogy a referendum időpontját már­ciusra halasztják. Algéria és Marokkó nem csatlakozik Az AP algíri jelentése sze­rint Marokkó és Algéria nem fog csatlakozni az újon­nan megalakított Iszlám Arab Köztársasághoz. Az er­ről kiadott algíri közlemény­­ Líbia és Tunézia elhatározá­sát önkényesnek és korainak értékelte, a­rabat.A közlemény pedig improvizáltnak és ugyancsak korainak tartot­ta Líbia és Tunézia állam­­szövetségre lépését

Next