Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 104-118. szám)

1974-04-29 / 117. szám

HC :26/3 • '1 M agyar Sió IsŠŠHŠ XXXI. évf., 117. (9668.) sz. Hétfő, 1974. április 29. £****£■ ваопикгжг.' , лкит—r^nr.acCiCaBsoaiiiiHiiiaHniiBiBBBsaciífir-.;::-' -..л.-агиаазваававнввввв ■ BBBüEsa:--, '......'latsuBHBaB&aasilBBBBBBaBBBBBaBBBBBBBBaBnBBBBa&ESiasr.y&'&g&SfaaBeaB&BBBBBBBBaa ARA 1*50 DINAR Nyereményszelvényűnk a 4. oldalon Tito távirata Hirohito császárnak Belgrádiból jelenti a Tanjug. Josip Broz Tito köztársasági elnök az alábbi táviratot küldte Hirohito japán császárnak: „Császári felséged születésnapja alkalmából a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népei és a magam nevében szívélyes üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm. Császári felségednek jó egészséget és boldogulást, Japán népének jólétet és felvirágzást kívánok.” Fasiszta merénylet triesztijén Pokolgéppel megrongálták az ottani szlovén iskolát Triesztből jelenti a Tanjug. Szombaton a késő esti órákban a trieszti San Giovanni negyedben nagy erejű pokolgép robbant egy szlovén iskolában. A robbanás megrongálta a bejáratot és a tornatermet, amelyben — szerencsére — senki sem tartózkodott. A fasiszta merénylet nagy felháborodást keltett a városban. Elítélő nyilatkozatot adott Giorgio Rossetti, az Olasz KP trieszti titkára, az Olasz Szocialista Párt trieszti szervezete, a trieszti szlovén közösség titkára és más tekintélyes személyiségek. A római II Tempo tegnap részletesen beszámolt a trieszti merényletről. A tudósító szerint a robbanás olyan erős volt, hogy több kilométer távolságra elhallatszott. A nyomozók megállapították, hogy a merénylők az udvari falon át jutottak be az iskolába. A trieszti olasz és szlovén iskolák tanárai és diákjai mára tiltakozó sztrájkot jelentettek be a merénylet miatt. A veteránok szövetsége közleményben megállapítja: Almirante újfasiszta vezér a közelmúltban még csak fenyegetőzött amikor kijelentette, hogy ki kell irtani a szlovén kisebbséget, most azonban a fenyegetőzés már konkrét formát öltött. Az olasz szélsőjobboldal nyilván mindent elkövet, hogy megbontsa a közrendet és a békét. A szlovén iskola elleni merénylet azonban kétségkívül összefüggésben van az irredenták és más szélsőjobboldali erők próbálkozásaival is hogy megrontsák a Jugoszláviával való jószomszédi kapcsolatokat. (Folytatás a 2. oldalon) Tartományunkban az ifjúsági staféta Odaadásunk, bizalmunk és támogatásunk kifejezése újvidéken Djordje Radosavljevic mondott beszédet Együtt a közös ügyért Rendkívül sikeresek voltak Tito és Kádár megbeszélései Különtudósítónk telefonjelentése Budapest, április 28. ITito és Kádár találkozói mindig mérföldkövei voltak a két ország és a két párt kapcsolatának. Ezeken a találkozókon azonban minden egyes alkalommal más és más került előtérbe, a kapcsolatok más vonatkozása kapott hangsúlyt. Mindig az a meggyőződés volt a kiindulópont, amit Kádár elvtárs most is többször hangsúlyozott: Jugoszlávia és Magyarország viszonya az egész közép-európai helyzetre kihat. A nemzetközi körülményektől és a két ország helyzetétől függően azonban, minden találkozásuk más jelleget kapott. Egyszer a két ország és a két párt együttműködésének megalapozása vagy hosszabb távra való állítása, máskor a nemzetközi helyzet vagy a nemzetközi munkásmozgalom problémái álltak előtérben. Most azonban a két ország szocialista építő munkájának kérdései kerültek az eszmecsere központjába. Nem véletlenül volt ez a témája a két küldöttség első tárgyalásának, és nem véletlenül foglalta le a hivatalos és kötetlen megbeszélések legnagyobb részét. Ennek oka részben nyilván az, hogy a két ország és a két párt viszonya ma már kevés témát ad a legmagasabb szintű tárgyalásokra. Az utat már régen megrajzoltuk, ezen az úton zökkenőmentesen haladunk előre, az alacsonyabb szintű tárgyalások és küldöttségcserék egész sora szolgálja azt, hogy a következő szakaszok még közös gondok Mindamellett kétségtelen, hogy a két ország társadalmi-politikai helyzete azért került a mostani Titok Kádár találkozó előterébe, mert a két ország és a két párt rokon, sokszor azonos feladatok megoldására vállalkozik. A feladatok rokonsága, illetve azonossága egyrészt abból adódik, hogy mindkét ország nyitottá vált, másrészt abból, hogy a két párt a fejlődés más-más fokán és más körülmények között, de szinte egy időben tudatosította a munkásosztály vezető szerepével kapcsolatos problémákat. Közismert, hogy Jugoszlávia már évek óta a világ egyik legnyitottabb országa. Újabban Magyarország is nyitottá vált: elég megemlíteni azt, hogy egy év alatt zavartalanabbul következzenek az előzőkből, és hogy az együttműködés minden új ötlete konkrét formát öltsön és megvalósuljon. Kapcsolatainkban a majdnem automatizálódott legkorszerűbb együttműködés legkorszerűbb formái: a kooperáció és az ipari szakosítás elemei váltak döntővé. Nem is szólva arról, hogy tavaly egymillió jugoszláv lépte át a magyar határt — a statisztikusok nyelvén: minden huszadik jugoszláv. A gyakorlatban persze sokkal többször jártak Magyarországon, ami már önmagában is arról tanúskodik, hogy a városok, szervezetek, vállalatok, egyének kapcsolatai olyan szintet értek el, amely már rég túl van a klasszikus állami kapcsolatokon, és feladatuk másfél millió külföldi személygépkocsi gördült át a határon. És tudjuk, ez nem is annyira ideológiai problémát jelent, inkább azt jelzi, hogy szabadabbá vált az út a nyugati gazdasági válság tünetei, elsősorban az infláció előtt. Magyarországon a probléma kisebb méretű, de a következmények lehetnek súlyosabbak is, és az ország nem rendelkezik Jugoszlávia előnyeivel (a vendégmunkásoktól és a turizmusból származó nagyobb devizabevétel, nagyobb energia- és nyersanyag-ellátottság stb.). Ezért közös probléma, hogy a határok lezárása nélkül hogyan lehet a határokon kívül tartani az inflációt. Mi önigazgatási megegyezésekkel, antiinflációs programéi, ők a gazdaságirányítási mechanizmus további tökéletesítésével keresik a megoldást, de a gond közös marad. Vasárnapi levelünkben nem véletlenül említettük, hogy a Levélre emlékeztető hangok csengenek ki amagyar lapokból az MSZMP KB márciusi plénuma után. A magyar gyakorlatban ez a Levélre emlékeztető jelleg két dolgot jelent. Először is a gazdasági reform negatív kinövései ellen fokozottabb harcot (az egyéni és a csoportérdekek felülkerekedéséről, nyereségcentrikusságáról, az anyagiasság szemléletéről, gazdasági lazaságrólcikkeznek a lapok, aranyborjú helyett külföldi cigarettát, külföldi italt, autót, víkendházat imádnak körül a kamara varietében); másodszor pedig a kérdést: Hogyan lehet elérni, hogy a munkásosztály legjobb fiainak a hatalom legmagasabbposztjaira való feltörése ne legyen a forradalom győzelméhez fűződő egyszeri ugrás, hanem szakadatlan folyamat, amely szavatolja a legjobbaknak a közvetlen, termelésből való feltörését az irányítás csúcsai felé, vagyis azt, hogy a munkások mindinkább maguk döntsenek az őket érintő valamenynyi kérdésről és utána ezek közül a lenti, a társadalom sejtjeiben döntő munkások közül kerüljenek ki a legjobbak az irányítás felsőbb pontjaira anélkül, hogy ez a felfelé áramlás egyetlen pillanatra is elakadna. A tárgyalások zárószakasza Ezért hangsúlyoztuk mi új alkotmányunk és pártkongresszusaink jelentőségét, a munkásosztály vezető szerepének, a társult munka alap szervezeteiben történő döntések szavatolásában. A magyar elvtársak pedig, hogy institucionálisan megoldották annak szavatolását, hogy a legjobb szakmunkásokból kerüljön ki a műszaki értelmiség, hogy a szocialista brigádok élén vezetni megtanuló munkásokból fejlődjön ki az új vezető káder. De közös angazsáltság ered már abból is, hogy Jugoszlávia közvetlenül a fejlődés egy történelmi szakaszát lezáró X. pártkongresszus előtt áll, Magyarországon pedig most kezdődtek meg az előkészületek a XI. kongresszusra. Őszig elkészül és közvitára kerül a határozattervezet, de a leglényegesebb munka az lesz,hogy a pártkongresszuson 25 év után új programot kap a magyar párt. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a nemzetközi helyzet nem adott elég témát a tárgyalásokhoz. Véleménycserét folytattak a világhelyzet általános alakulásáról, külön a reakciós és a háborús erők ezenoffenzívájáról. Magyarország kedvezően értékelte az el nem kötelezettek anttiimperialista harcát, külön kiemelve Tito elnök és Jugoszlávia rendkívüli pozitív szerepét a haladó irányzatok erősítésében. A Közel- Keletet illetően egyetértettek a fenyegető veszélyek és az arab egység elleni áskálódások kérdésében, Európát, illetőleg pedig abban, hogy minél előbb és minél konkrétabb eredményekkel kell (Folytatása a 2. oldalon A katona zenekar indulókat játszott, és fellépett a Vladimir Nazor iskola énekkara. Nyolc óra tájban megszólaltak a harsonák, a staféta közeledését jelezték. Az emelvényen az Ifjúsági Szövetség képviselője vette át a stafétát. Ünnepi beszédet mondott Cedomir Reco, az ISZM községi választmányának elnöke és Đorđe Radosavljevic, a VKSZ községi bizottságának titkára. A titkár többek között a következőket mondta: Most mi is csatlakozunk azokhoz a szívélyes születésnapi jókívánságokhoz, amelyeket az ifjúság, a munkások, minden nemzetünk és nemzetiségünk küld Tito elvtársnak. Amikor a stafétát köszöntjük — amely a napokban Vajdaságon halad keresztül —, valójában odaadásunkat, bizalmunkat és támogatásunkat juttatjuk kifejezésre a nagy forradalmár műve és személyisége iránt, aki megingathatatlanul vezet bennünket az egyenjogú népek és nemzetiségek testvéri közösségében, az önigazgatású szocializmus útján. Egyúttal kifejezzük készségünket, hogy elszántan tevékenykedjünk társadalmunk forradalmi fejlődése érdekében. Mindaz, amit eddig elértünk, szorosan kapcsolódik Tito elvtárs forradalmi művéhez. Amióta a Jugoszláv Kommunista Párt élére került, megerősítette egységét, s a forradalmi harc mély humanista céljai közé tömörítette az összes haladó erőket — mondta Borde Radosavljevic, majd méltatta Tito elvtársnak a társadalmunk forradalmi átalakításáért tett erőfeszítéseit. Forradalmi kitartásával és következetességével, a leghumánusabb értékek előtérbe helyezésével, az önigazgatású szocializmus kiépítésével Tito elérte, hogy hazánk nagy tekinítélynek örvendjen a világ haladó erői között. Hazánk független és el nem kötelezett politikája, harca a világbékéért, a felszabadító mozgalmaknak nyújtott támogatása nagy akadályt jelent a reakciós erők céljainak megvalósításában. Ez az oka a hazánk ellen irányuló mind gyakoribb nyomásnak, megkísérlik lebecsülni belső fejlődésünket, be akarnak avatkozni független és el nem kötelezett politikánkba. Ezek közé a törekvések közé tartoznak azok a követelések is, amelyeket a fasiszta erők hatására az olasz kormány támasztott Jugoszlávia szuverén területei iránt. Felháborodással csatlakoztunk mi vajdaságiak és újvidékiek is ahhoz a tiltakozáshoz, amely egyhangúlag elítéli ezt az olasz akciót — mondta a KSZ titkára, majd kifejezte meggyőződését, hogy határozottan és egységesen fogjuk védeni hazánk minden talpalatnyi részét. Szólt a pártlevélből eredő feladatok megvalósításáról. Ezután felolvasták Újvidék lakosságának Tito elnökhöz intézett levelét, amelyet a Vajdaságbanélő nemzetek és nemzetiségek nyelvén írtak. (Szövegét a 3. oldalon közöljük.) A staféta Újvidéken, a Telepen éjszakázik, s reggel folytatja útját. vajdasági körútja során tegnap este újvidékre érkezett az ifjúsági staféta. A tartományi főváros ünnepélyes fogadtatásban részesítette, már a délutáni órákban megszólaltak a lámpaoszlopokra erősített hangszórók. A Szabadság teret betöltötték a pattogó ütemű forradalmi dalok, jelezve, hogy megkezdődött a staféta újvidéki ünnepsége. A tér benépesült, Újvidék polgárai várták a staféta érkezését. A szabadkai fiatalok is szeretettel vitték Tito elnöknek a születésnapi jókívánságokat Szabadkán is ünnepélyes fogadtatás Iskolában, munkaszervezetben és a helyőrségben fogadták Dallal, , tánccal fogadták tegnap Szabadkán az országjáró ifjúsági stafétát, amely a kora délutáni órákban haladt át a községen. A kanizsai fiatalok délután fél kettőkor adták át hazánk népeinek Tito elnökhöz intézett jókívánságait szabadikai társaiknak. A staféta alkalmi ünnepségen időzött Palicsom, ahol csatlakoztak hozzá a hajdújárási, bácsszőlősi, suplyaki, radonovaci helyi staféták, valamint a határőr egységek stafétái. Ezután az első kaszárnya feldíszített udvarába fordult be. Ott csatlakoztak hozzá a felderítők, a pionírszövetség és Kelebia helyi közösség stafétái. Innen a stafétavivők a Március 8. Harisnyagyárba mentek. Oda előzőleg befutott az erdőtelepítők, valamint Bekova, Lednik, Novi Rednik és Csantavér stafétája. A gépészeti-elektrotechnikai iskolaközpontban hatperces ünnepi műsort rendeztek tiszteletére és fogadták a györgyéni, tavankuti és bajmoki stafétákat, valamint a hegymászók stafétavivőit. A szabadkai fiatalok pár perccel 15 óra után a két község határán átadták a stafétát topolyai társaiknak. A felsorolt helyeken az ünnepi műsorban fellépett valamennyi szabadkai művelődési egyesület, szórakoztató és népitánc-együttes. K. A.