Magyar Szó, 1974. szeptember (31. évfolyam, 240-254. szám)
1974-09-15 / 254. szám
Vasárnap, 1974. szept. 15. MAGYAR SZÓ Hullámvölgyön innen, hullámvölgyön túl A hústermelés és fogyasztás összehangolása nélkül nem szilárdulhat meg az élelmiszer-gazdaság .A tenyésztőket és a fogyasztókat élénken foglalkoztatja a hústermelésben beállt válság. Gyorsan szárnyra kapott a hír, hogy a tenyésztő az első osztályú hízott borjúért a 16,50 dinár mellé még 1,50 dinár jutalmat is kaphat. Ez szép, mondják a tenyésztők, s némi reményt nyújt arra, hogy kilábalhatunk a nehézségekből. Igen ám, de nem mindenütt egyformán értelmezik ezt a rendelkezést. Egyrészt a nagy kínálat, másrészt a szövetkezetek és a felvásárlók érdektelensége úgyszólván lehetetlenné teszik a tenyésztők jogainak érvényesítését. Szilágyin a tenyésztők elmondták, hogy a szövetkezet 14,50 dinárt kínál az első osztályú hízott borjúért. Nekik azonban ez az ár nem felel meg, ezért ellátogattak a környékbeli szövetkezetekbe és megérdeklődtek, hogy ott mennyit fizetnek. A prigrevicai szövetkezet például 16,50 dinárt, plusz jutalmat ad a vágóállatért, azzal a kikötéssel, hogy a tenyésztőknek meg kell szerezniük a szilágyi szövetkezet írásbeli beleegyezését is. A szilágyi szövetkezet azonban nem hajlandó írást adni, így hát az üzletkötés elmaradt, s a tenyésztők nem tudják, mitévők legyenek,, nem tudják, miért nem fizethet az ő szövetkezetük is annyit, mint a prigrevicai. Lám, jóllehet szavatolják a minimális árat a tenyésztőnek, úton-útfélen akadályokat gördítenek eléje. A forgalmazók és a húsgyárak ahelyett, hogy védenék nyersanyagtermelőiket azáltal, hogy vágóállatukért megadják legalább a szavatolt minimális árat, a szó szoros értelmében zsarolják őket. Hiába történtek intézkedések a válság enyhítésére, a tenyésztő továbbra is nehézségekkel küzködik. Szervezettebb munka Nem árt, ha még egyszer megismételjük, milyen intézkedések is történtek a válság enyhítésére. A Szövetségi Végrehajtó Tanács egyebek között elrendelte az 1,50 dináros térítést, ezt visszamenőleg kifizetik, ezenkívül felszabadította a borjú-, a bárány- és a malachús árát, és megállapította a vágóállat új minimális felvásárlási árát is. Továbbá engedélyt adott a kukoricabehozatalra, mert a takarmány fogytán van. Az utóbbi időben ugyanis nagy árarányeltolódás történt a kukorica és a vágóállat ára között. Több pénzt hagytak jóvá hűtőházak építésére, és ami szintén fontos, részben megtérítik a vágóhidaknak a kiviteli szubvenciót. Ezek az intézkedések, noha nem lebecsülendők, csak részben enyhítik az állattenyésztők és a húsgyárak gondjait és talán megvédik a tenyészállatokat a késtől. Jelenleg még mindig hullámvölgyben vagyunk, s az állattenyésztési megállapodásnak és még néhány önigazgatási megegyezésnek kell hozzájárulni ahhoz, hogy a jövőben legalább enyhítsük a hullámvölgy következményeit. Annyi bizonyos, hogy elsősorban nagyobb szervezettségre van szükség, másodsorban önigazgatási megegyezéssel szabályozni kellene, hogyki mennyit kereshet, nyilván kellene tartani, kinek mennyi a jövedelme, mennyi a tenyésztőké, a takarmánygyáraké, a húsgyáré és a fogyasztóé. Hozzávetőlegesen meg kellene határozni azt is, hogy tulajdonképpen mennyi vágóállatra van szüksége a hazai piacnak és a kivitelnek. Annyi bizonyos, hogy a húsfogyasztás fokozása érdekében új intézkedéseket kell tenni, mégpedig bevezetni az úgynevezett fogyasztói térí- t tést, hogy a kis keresetűek is több húshoz jussanak. Tito elvtárs jesenicei beszédében utalt erre, és a jövőben valószínűleg nemcsak a tenyésztő, hanem a fogyasztó is kap térítést, amely lényegében arra szolgál, hogy arányban maradjanak az élelmiszerárak. Más szóval ki kell építeni a hústermelés és fogyasztás szabályozásának a rendszerét. Egyebek között nem lehet vaktában a kivitelre sem támaszkodni, az év elején ugyanis a neves kül- és belföldi szakértők a húsválságról beszéltek, azután egyik napról a másikra kiderült, hogy húsbőség van. Sok hús, csökkent fogyasztás A húsnak 20 százalékát exportáljuk, az idei év első Zenta gazdasága az utóbbi 4-15 évben az előirányzottnál lasabban fejlődött. Az összjövedelem évi átlag 16 százalékos növekedése jóval a vajdasági átlag alatt van és ez az eredmény is nagyobbára az árak emelkedésével magyarázható. A gazdaság összetételének az ipar javára történő megváltoztatásáért tett erőfeszítések is csak mérsékelt sikerrel jártak. 1970-ben például a gyáripar a gazdaság összjövedelmének 35,8 százalékát adta, ma viszont az arány 42 százalékra növekedett. Tóth Horgosi Pál, a képviselő-testület végrehajtó tanácsának elnöke elmondta, hogy a község gazdasági fejlődésében bizonyos lemaradás érezhető, ami főképp a munkaszervezetek felszerelésének elavultságával magyarázható. Az utóbbi években a községben gazdasági beruházásokra, a termelői kapacitások bővítésére kevés pénzt fordítottak. Jelentősebb befektetések csak 1971-ben voltak, amikor korszerűsítették a Zitoprometot, valamint bővítették a cukorgyárat, és a textilgyárat. A községben a nemzeti jövedelem is lassan növekszik, annál inkább, mert az infláció ismét egyre jobban érezteti hatását, és a termelési költségek évről évre nagyobbak az előirányzottnál. Csupán a mutatószámok alapján az első félévi eredményei kedvezőek voltak. Az összjövedelem valamivel meghaladta a 688,5 millió dinárt, amli az előző év azonos időszakához képest 37,2 százalékos a növekedés. Az állandó nyersanyag-drágulás következtében azonban a felhasznált pénzeszközök 48,5 százalékkal növekedtek, és így a jövedelem nem érhette el a kívánt szintet. A gazdaság jövedelme az első félévben 167,8 millió dinár volt, ami mindössze 10,9 százalékkal több az előző évinél. Az alapokba 30 millió dinár keretében azonban az import korlátozása miatt mintegy 40 százalékkal csökkent a kivitel. Súlyosbíthatja a helyzetet, hogy a világpiaci árak is erősen csökkentek. Természetesen ez kihatott a belföldi piacra is, és a magas húsárak miatt is visszaesett a fogyasztás. Mi mással lehet magyarázni ugyanis azt, hogy az átlagosnál alig nagyobb termelés ellenére is sok hús halmozódott fel. Ez a körülmény is arra utal, hogy hiába a nagy erőfeszítés a hústermelés növelésére, ha a fogyasztás szűkül. Ugyanez a folyamat játszódott le más országokban is. Mivel rossz termés volt takarmányból, a kereslet fokozódott, a takarmány ára felszökött, a termelési költségek nagymértékben emelkedtek, és ezzel magyarázható, hogy Európa minden országában növekedett a hús ára. Minderre pedig a vásárlók a fogyasztás csökkentésével válaszoltak. Egyrészt tehát emelkedett a hústermelés, másrészt csökkent a piac felvevőképességült, ez kevesebb ugyan a tervezettnél, de a tavalyiév azonos időszakához viszonyítva 29,1 százalékos növekedést jelent. Az elemzés tárgyát képező időszakra jellemző, hogy a személyi jövedelem nem a jövedelemtől és a termelékenységtől függően alakult. Az átlagkereset 45,4 százalékkal emelkedett és eléri a 2019 dinárt. A megteremtett jövedelem ilyen arányú felosztásával semmi esetre sem lehetünk elégedettek, ha figyelembe veszszük, hogy a jövedelem csak 10,9 százalékkal, a termelékenység pedig mindössze 7,5 százalékkal nagyobb. Milyen beruházásokat irányoznak elő a vállalatok fejlesztési tervei és milyen változások várhatók a gazdaság összetételében 1980- ig? — A fejlesztési tervek kidolgozása még a legnagyobb munkaszervezetekben is csak a kezdeti szakaszban van, így ez alkalommal csak a fejlesztési elképzelésekről beszélhetünk. Gazdaságunk erősödése szempontjából különösen nagy jelentőségű a mezőgazdaság és a feldolgozó ipar továbbfejlesztése. Elsősorban az utóbbi ágazat korszerűsítése a kapacitások bővítése teszi lehetővé gazdaságunk összetételének megváltoztatását. A nyersanyagtermelésről át kell térnünk a magasabb szintű feldolgozásra, és arra kell törekednünk, hogy a jövőben több végterméket vigyünk piacra. Az agráripari kombinát fejlesztési tervét most bocsátották vitára. Ez az egyik legnagyobb munkaszervezetünk az elkövetkező öt évben jelentős befektetéseket irányoz elő. Korszerű mezőgazdasági gépek vásárlásán kívül 2400 hektáron öntözőrendszer kiépítését tervezik. A szakemberek véleménye szerint ezzel a beruházással a jószágtakarmány hozamát 200 szege. Ami pedig a hús további elhelyezését illeti, nem lehetünk derűlátók. A takarmány ára továbbra is magas, ennélfogva a drága hús fogyasztása tovább fog csökkenni, és valószínűleg a jövőben is, legalábbis egy ideig, nem változik a helyzet. Ami a sertéstenyésztésben beállt válságot illeti," egyes jelekből ítélve úgy látszik, múlóban van, a kínálat ugyanis fokozatosan lanyhul, a vágóhidak pedig nagyobb érdeklődést tanúsítanak iránta. Megtörténhet, hogy nemsokára hiánycikk lesz a disznóhús, akkor pedig, mint már annyiszor megtörtént, megindul a versenyfutás: a húsgyárak felverik az árakat, és utána kérik a húsárak emelését. Most még a hullámvölgy mélyén vagyonik, s most kell gondolkodnunk azon, hogy ha kijutunk belőle, hogyan kerüljük el a következő hullámvölgyet. PAP Endre zalékkal, a konyhakerti veteményekét 150 százalékkal, az ipari növényekét pedig 80 százalékkal lehet növelni. Ezenkívül három szarvasmarhafarm építését a Žitoprometben és a cukorgyárban pedig új termékek gyártásának beindítását is tervezik. — A kragujevaci Crvena Zastava Művek zentai részlegének felépítésére és a fel-szerelés megvásárlására 56,1 millió dinárt fordítottunk. Az új gyárban a terv szerint a jövő év első felében megindul a termelés és mintegy 170 új munkaerő felvételére nyílik lehetőség. Ezenkívül megbeszéléseket folytatunk egy korszerű műbőrgyár felépítéséről is. Hogy az elképzelés valóra válik-e, azt jelenleg még nem tudjuk. Az előzetes számítások szerint egy amerikai partnerral történő közös beruházás értéke mintegy 6 millió dollár lenne. A terv végrehajtásához a szélesebb társadalmi közösségek és a bankok támogatására is számítunk. A kisebb üzemek termelési problémáinak megoldására milyen elképzelések vannak? — Az Inex textilipari vállalat az Inex-TAMP fémárugyár és az Inex Tisza Bútorgyár az utóbbi időben problémákkal küzd. Ha sikerül a textilgyár keretében felépíteni a műbőrgyárat, akkor véleményünk szerint ennek a munkaszervezetnek a helyzete lényegesen javul. A Tisza Bútorgyár újjáépítésére ma már feltétlenül szükség van. A beruházási terv már elkészült és a felújítás 2—3 szakaszban történne. A TAMP Fémárugyár problémáinak megoldásában szintén nagy feladatok várnak ránk. A munkaszervezetben azonban a jövőt illetően még mindig eléggé határozatlanok és nincsenek konkrét elképzelések, hogy a jelenlegi termelést кеб-е korszerűsíteni, vagy át kell-e állni más, a piacon keresettevő termeitek gyártására. 9 Milyen beruházásokat terveznek a társadalmi szolgálatokban? — Elsődleges feladatunk a gazdaságfejlesztésben való lemaradásunkat pótolni. Tehát az eddigiek szerint a társadalmi szolgáltatásokban jelentősebb befektetésre aligha kerülhet sor. Ez annál is inkább indokolt, mert 1967- től máig a gazdaságon kívüli tevékenységek fejlesztésére nagy gondot fordítunk. Két általános iskolát építettünk, bővítettük a középiskolák épületét, a kórházat, korszerű könyvtárat, múzeumot rendeztünk be, képtárat nyitottunk stb. 1972-ben és 1973 ban a társadalmi szolgáltatások fejlesztésére mintegy 83 millió dinárt fordítottunk, a gazdasági beruházások öszszege pedig alig haladta meg az 50 millió dinárt. Az elkövetkező időszakban tehát mindenképpen gazdaságunk erősítésére kell törekednünk, a társadalmi szolgáltatásokban pedig csak a legszükségesebb beruházásokatvántozzük el. KISFAL Ferenc Milyen lesz Zenta 1980-ban a mezőgazdaságot és a feldolgozó ipart kell fejleszteni Jövőre megindul a termelés a kragujevaci Crvena Zastava Művek zentai részlegében . Beszélgetés Tóth Horgosi Pállal, a községi képviselőtestület végrehajtó tanácsának elnökével 1. oldal A sakkbantartás útján Gyakorta olvashatjuk ezekben a napokban, hogy itt vagy ott hozzáfogtak az olcsó télire való beszerzésének intézményes megszervezéséhez. Okos előrelátásra vall mindez. A néhány újsághírből azonban könnyen megtévesztő következtetéseket vonhatunk le. A valóság ugyanis nem egészen úgy fest, mint gondoljuk. Sajnálatos, hogy az „árubeszerzési kampány” kevés kivétellel kizárólag szakszervezeti gond-baj szinten bontogatja szárnyait, főleg azért, mert (a tavalyi tapasztalatok is ezt bizonyítják) a többi társadalmi erő és nem utolsósorban a társult munka alapszervezetei — hogy a kereskedelemről ne is beszéljünk — azt vallják, hogy felesleges az ilyenféle szamaritánusi ügybuzgóság; akinek kell, kiváltképpen ha szemfüles is az ember, mindent megvehet a piacon vagy a kereskedelmi hálózat üzleteiben. Vajon mi rejlik az ilyen viszonyulás mögött? Tudatos ellenállás egy szervezett akcióval szemben, vagy valami más, mondjuk kényelemszeretet? Véleményünk szerint,egyik sem meghatározó jelentőségű, ha történetesen valamelyik ott fennáll is. .Viszolygásunkat az szülte, vagyis a bökkenő ott van, hogy az ellátás kérdése időszakosan, szabályszerűen évente egyszer vetődik fel, és akkor is csak néhány (burgonya, bab, hagyma, tartósított főzelékféle) élelmiszercikkre vonatkozik. A dolgozók (elsősorban a nagyvárosi dolgozók) viszont egész éven át érzik a szervezetlen ellátás, az „árutérítés ösztönösségének”, a viszonteladók (kofák) maguk szabta haszonkulcsának átkát. Ezért a közömbösség. Az önigazgatású társadalom minden dolgozójának csatasorba állítását az ellátási politika és gyakorlat szüntelen napirenden tartásával, a gondoskodás és a cselekvés folytonosságával lehet megteremteni. Mert erről van szó. Nekünk nem a szakszervezeti üléstermekben kimunkált „gyorssegély és mentőintézkedés'’ kell, hanem társadalmunk és szőkébb közösségünk együtthatóinak olajozott,simán történő összejátéka ... Azért, hogy ne történjék meg sohaa pult alól való árusítás a mesterségesen teremtett hiánycikk-probléma. Mert ez van. A fővárosban és másutt az országban is sertéshúshiány van. A belgrádi vágóhíd vezérigazgatója a napokban adott rádiónyilatkozatában ijesztgeti a fogyasztót: ,disznóhús nem is lesz”, pedig a szerbiai tenyésztők óljai tele vannak hízott sertéssel... Egy másik példa: a pékipar nem süt az olcsóbb kenyérfajtából ... Vagy: nincs tüzelőanyag. Vajdaság nem kap elegendő szenet a boszniai bányáktól. Pedig szenünk van, több is a kelleténél. Mire megy a játék? Egymás kijátszására, a nagy haszon szerzésére, érdemtelenül, persze, és önös érdekeit előtérbe helyezve senki sem gondol arra, hogy önmagát csapja be. A pillanatnyi siker, a bőségesen gyülemlő látszathaszon elvakítja a kistulajdonosi ösztönöktől vezérelt, bot csinálta gazdaságvezető közgazdászainkat, akik az önigazgatás intézményével manipulálva nem a társadalmi megállapodásnak, a közös megbeszélésnek, az érdekek öszehangolásának, hanem a gazdasági erőszaknak, a sakkbantartásnak az útját járják. Ezért a burgonya, bab, hagyma és konzervált borsó szervezett és önköltségi áron való időszakos árusítása helyett szervezett és egész évben társadalmi ellenőrzés alatt álló áruforgalmazási rendszert akarunk. Ide értve a gyári termékek forgalmazását is, melyeknek kiskereskedelmi ára az idei év első felében, 25 százalékkal nagyobb a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. BÓKA Ferenc új gimnázium nyílt Szlavónbródban Tegnap dr. Ivo Perišin, ■ Horvát Szábor elnöke Szlavónbródban átadta rendeltetésének a Zlatko Snajder Gimnázium új épületét, amelyegyben a legkorszerűbb iskolai létesítmény Szlavóniában. A 25 tanteremben 1100 diák tanulhat. Az iskola felépítése több mint 19 millió dinárba került, az összeg 70 százalékát a polgárok biztosították. A tanulók és a polgárok gyűlésén dr. Ivo Perisin rámutatott az új generáció marxista nevelésének jelentőségére. Tanácskozás az általános honvédelem és a társadalmi önvédelem továbbfejlesztéséről Tegnap Banjalukára utazott Radmija Radenic vezér alezredes, a szarajevói katonai körzet parancsnoka, és Mirko Vranić alezredes, a boszniai-hercegovinai honvédelmi parancsnokság parancsnoka. A két katonai vezető ellátogatott a banjalukai helyőrségbe és a MH, valamint a társadalmi-politikai szervezetek képviselőivel tanácskozást folytatott az általános hozoorelem és a társadalmi önvédelem rendszerének további fejlesztéséről.