Magyar Szó, 1975. május (32. évfolyam, 118-131. szám)

1975-05-14 / 130. szám

VI- évf., 18. (268 J szán^^ Szerdaml'"1975^n^u^^^^T^^^|P^^' 4^^|1г Apatinban május 17-én: Nagyszabású ünnepséget rendeznek a felszabadu­lás 30. évfordulója alkalmából Ötezer óvodás, általános és középiskolás vesz részt a felvonuláson Ha kedvez az időjárás, május 17-én Apatinban a felszabadulás 30. évforduló­ja alkalmából nagyszabá­sú ünnepséget rendeznek. 14 óra 30 perckor kezdő­dik a felvonulás, 17 órakor pedig a Mladost labdarú­góklub stadionjában ötezer gyermek különféle torna­gyakorlatot mutat be. Este tábortűz, szabadtéri tánc­­mulatság, 20.40 órakor pe­dig a művelődési otthon nagytermében alkalmi műsor lesz. Rossz idő esetén a ren­dezvényt egy héttel elha­lasztják. K. A. Hódság ünnepség a felszabadu­lás 30. évfordulója alkalmából 'A felszabadulás 30. évfor­dulója alkalmából az elmúlt héten bővített ülést tartott a Szocialista Szövetség hódsá­gi községi választmánya. A ünnepségen megemlékeztek a felszabadulás óta eltelt harminc év eredményeiről, a szocialista újjáépítésről. Al­kalmi beszédet Isa Njego­­van, a Szerb Szocialista Köztársaság Képviselőházá­­na­k alelnöke mondott. győzelem napján hangzott el: Társadalmi életünk az önigazgatáson alapszik ülést tartott a zombori községi általános gyűlés — Molnár Vilmos, a Tartományi Képviselőház elnöke is megjelent az ülésen — Több ünnepi rendezvény május 9-e alkalmából több mint 400 tagú zombori községi általános gyűlés a felszabadulás, valamint a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából csütörtö­kön délelőtt a zombori hadseregotthonban ülést tar­tott. Több magas rangú vendég volt, köztük MOL­NÁR Vilmos elvtárs, a Tartományi Képviselőház el­nöke is. Miután a zombori városi szimfonikus ze­nekar és a városi ének­kar előadta a jugoszláv himnuszt, a község pionírjai köszöntötték az ülés részvevőit. Ezt követően Božo SUZIĆNAK, az álta­lános gyűlés elnökének javaslatára egyperces hall­gatással adóztak az elese­tt harcosok emlékének, majd pedig Ljubiša MILJE­VIC zombori községi párttitkár ismertette a háború utá­ni időszak újjáépítését, az elért eredményeket. A testvériség-egység szellemében Jugoszlávia a felszabadu­lást, a fasizmus feletti győ­zelmet a Kommunista Párt és Tito elvtárs vezetésével vívta­­ki. A győzelem em­beréleteket, nagy áldozato­kat követelt. Hazánk népei­nek harca az első naptól kezdve forradalmi jellegű volt, a harcot a Kommunis­ta Párt vezette a népfront segítségével.­­ A fasiszták nemcsak Jugoszláviát, hanem népeit is meg akarták semmisíteni, ezért szítottak testvérhábo­rút az országban. A Kom­munista Párt felszólítására azonban fegyvert fogott a nép, főleg pedig a fiatalok, és bátran szembeszállt az ellenséggel. A harc a test­vériség-egység szellemében folyt, és az AVNOJ első és második ülése után győze­lemmel fejeződött be. Jugo­szlávia népeinek harca a fasizmus ellen, folytatott egy­séges harc része volt — mondta Ljubiša Miljevic. — A felszabadulás óta el­telt 30 év alatt jelentős gaz­dasági eredményeket értünk el, és állandóan a fejlődés útján haladtunk. 1950-ben átadták az első gyárat a dol­gozóknak, s az önigazgatás ma már alkotmányos elv és gyakorlat, az önigazgatáson alapszik egész társadalmi éle­tünk. A küldöttrendszer be­vezetése az önigazgatási rendszer további erősítését jelenti. — Jugoszlávia külpoliti­kája az el nem kötelezettsé­gen alapszik, az ország biz­tonságát és szabadságát pe­dig az általános honvéde­lem szavatolja. A további fejlődés alapja Ljubiša Miljevic községi párttitkár ezután a község gazdasági eredményeiről, a szocialista újjáépítésről be­szélt. — Az eltelt 30 év alatt elért eredményekre büsz­kék lehetünk, jó alapot ké­peznek a további fejlődésünk­höz. Zombor a második­ vi­lágháború előtt fejlett vá­rosnak számított, ma négy­szer többen vannak munka­viszonyban, mint a máso­dik világháború előtt. A mezőgazdaság is igen na­gyot fejlődött, 1948-ban a lakosság 61,1 százaléka dol­gozott a mezőgazdaságban, 1971-ben már csak 37 szá­zaléka, 1975-ben pedig már csak 30 százaléka, ugyanak­kor azonban a mezőgazda­ságban a termelékenység, az össztermékek értéke jóval megnövekedett. Zem­bor ipa­rát a második világháború után építettük ki, és ma már az összjövedelem 22,7 százaléka az iparból ered. A társadalmi szektorban 23 000-ren, a magánszektor­ban pedig 1300-an dolgoz­nak. Az iskolákban 11000 általános iskolai tanuló, 4500 középiskolás diák ta­nul, és 1500-an járnak Zom­­borból egyetemre. — Tehettünk volna-e töb­bet, cselekedhettünk volna-e gyorsabban a háború után? — kérdezheti valaki. Ha tudjuk, hogy a háború után szinte semmiből kezdtük, akkor az eredmények jók­nak mondhatók. A további feladatokat a különböző pártdokumentu­mok és az új alkotmány tartalmazza, és ezeknek a feladatoknak a végrehajtá­sától függ,­­ hogy milyen mértékben sikerül fellendí­teni a község gazdasági éle­tét. Távirat Tito elvtársnak A zombori általános gyű­lés csütörtök délelőtti ülé­séről táviratot küldtek Tito elvtársnak, amelyben köszön­tik a győzelem napja alkal­mából. A táviratot Branko POPOVIC, a Szocialista If­júsági Szövetség zombori választmányának elnöke ol­vasta fel. Zomborban csütörtökön délelőtt­­ megkoszorúzták az elesett harcosok sírjait, emellett pedig a Képzőmű­vészeti Ősz Képtárban Eszék, Szabadka és Zombor város együttműködésének kereté­ben megnyílt a Petrova Go­ra című kiállítás. Ugyancsak a győzelem napja alkalmából megjelent Milenko Beljanski zombori publicista könyve, amely­nek címe: A Jugoszláv Kom­munis­ta Párt illegális tevé­kenységének jelentősége a népfelszabadító háborúban a zombori járás területén. (b­­ó) Ljubiša Miljevic, a zom­bori községi pártbizottság titkára Szemmel látható eredmények Prigrevicán megünnepelték a felszabadulás és a kolonizáció 30. évfordulóját Május 10-én és 11-én Prig­revicán nagyszabású ünnep­séget tartottak a fasizmus felett aratott győzelem és a kolonizáció 30. évfordulója alkalmából. Prigrevica a felszabadulás után teljesen megváltoztatta arculatát, bevezették a vízve­zetéket, kikövezték a falu minden utcáját, gyalogjár­dákat építettek. A falu fej­lődésének és előrehaladásá­nak fő hordozója a helyi mezőgazdasági-ipari kombi­nát. Anyagi támogatásával jelentősen hozzájárult a fa­lu kiépítéséhez, különösen az utak kövezéséhez és az emlékkönyvtár építéséhez. Ma a kombinát 2000 hek­tár termőföldön gazdálko­dik, 500 hektárt öntöznek, felújították a kendergyárat és a téglagyárat, 13 km be­kötő utat építettek. Tavaly összjövedelmük meghaladta a 120 millió dinárt, megma­radt jövedelmük pedig a 12 millió dinárt. Az ünnepségen megjelent Branko Copic ismert író, Đuran KOVAČEVIC és Mi­lan ŠIJAN hadseregtáborno­­kok és néphősök, valamint a község társadalmi-politi­kai szervezeteinek vezetői, Ilija VARICAK, a községi pártbizottság titkára, Rado­van RASTOVIC, a községi képviselő-testület elnöke, BUJÁK János,­ a Szocialista Szövetség községi bizottsá­gának elnöke és mások. A vasárnap megtartott nagygyűlésen Ilija Varicak többek között a következő­ket mondta: — Harmincéves szabad­ságunkat ünnepelve büszkén tekinthetünk vissza az eddig megtett útra. Bízunk abban, hogy a jövőben még gyor­sabban fejlődünk, hiszen ké­pesek vagyunk rá. Egy pilla­natra sem szabad megfeled­keznünk arról, hogy amit eddig teremtettünk, azt saját erőnkből tettük. Munkánk eredményei szemmel látható­ak, ezért minden erőnket latba vetjük, hogy még na­gyobb eredményeket érhes­sünk el a jövőben. — Az évforduló ünnepsé­geit sportrendezvények, sza­valatok és népi táncok tet­ték színesebbé. K. A. Ismét Varga István az elnök A zombori községi szakszervezeti tanács érvényesíti a kétnyelvűséget A zombori községi szak­­szervezeti tanács május 8-án megtartotta alakuló ülését. Elnöknek VAGRA István magas szakép­zettségű villany­szerelőt, a tanács eddigi el­nökét, alelnöknek Zivko STI­PANKOVOT, a vasúti fűtő­ház magas szakképzettségű munkását és titkárnak Dra­gán JOVIĆ okleveles jogászt, a tanács eddigi titkárát vá­lasztotta. A tanács ezután megvá­lasztotta 15 tagú elnökségét és bizottságait. Az elnökség tagjai: Varga István elnök, Dusan Kreča, Kovács Mária, Stipan Radicev, Milena Pri­­ca, Tereza Božović, Jovan Olbina, Dragan Jovic, Ziv­­ko Stipankov, Zorica Novak, Dura Vergaš, Dušan Cveti­­čanin, Josip Koritnik, Szabó Györgyi és Karácsonyi Lász­ló. Az új ügyviteli szabály­zat kimondja, hogy a szerb­­horvát és a magyar nyelv használata egyenrangú a ta­nács és szerveinek ülésein. Az ülésen elhangzott felszó­lalást és írásbeli jelentést a tanács köteles lefordítani, ha valaki azt követeli. A tanács az általános jelentőségű ira­tokat magyar nyelven is közli. Munkájáról magyar és szerbhorvát nyelvű közlöny­ben számol be. A tanács és szervei azon a nyelven érte­kezik az alapszervezetekkel, amelyen azok a tanácshoz, illetve szerveihez folyamod­tak. A községi szakszervezeti tanács titkára gondoskodik a kétnyelvűség érvényesítésé­­ről. A tanács külön gondot fordít a nyilván­­sság tájékoz­tatására. A sajtó útján nyil­vánosságra hozza határoza­tait és állásfoglalásait. • A ta­nács megbízásából az elnök sajtóérterkezletet tart, s nyilvános vitát kezdeményez­het egyes fontos kérdések­ről. V. I. Szovjet vendégek Baranyában A győzelem napja alkalmá­ból Pélmonostoron járt Vla­dimír FROLOV és Anatolij IVANOVITY, a Szovjetunió belgrádi nagykövetségének tagjai. A magas rangú ven­dégek megkoszorúzták a kis kőszegi emlékművet, amely alatt 1297 szovjet katona nyugszik, valamint a pélmo­­nostori emlékművet is, amely alatt Musin Vaszilij Petro­­vics szovjet néphős nyug­szik. A koszorúzáshoz jelen voltak a pélmonostori köz­ségi vezetők is. cs­ts. j Vetélkedő Ismerjük meg néphőseinket Zomborban május 9-én, fő felszabadulás napján kvíz­versenyt tartottak, amelyen az általános és középiskolák diákjai tanúbizonyságot tet­tek arról, hogy mennyire is­merik néphőseinket. A ve­télkedőn 13 csapat vett részt. A legjobb eredményt a­ zom­bori gimnázium tanulóinak csapata érte el, második az Aleksa Santié-i általános iskola, a harmadik pedig a Közgazdasági Középiskola második csapata. Az első két helyezett május 15-én részt vesz a tartományi verse­nyen. Pélmonostoron megje­lent az első magyar nyelvű hivatalos közlöny A pélmonostori Slovo nyomda elkészítette a pél­monostori községi képviselő­­testület első magyar nyelvű hivatalos közlönyét. A köz­löny a nemrég elfogadott köz­ségi határozatot tartalmazna, amely a pélmonostori köz­ség 1975. évi társadalmi-gaz­dasági fejlesztésére vonatko­zik. A hivatalos közlöny fe­lelős szerkesztője Bogdan Lovrenovic okleveles jogász, a pélmonostori községi kép­viselő-testület titkára. Cs-ts. J Megbeszélés a munkás­ellenőrzésről A pélmonostori községi szakszervezeti választmány szervezésében megbeszélést tartottak a múlt héten Pél­monostoron. Jelen volt Milan Makric, a Horvát Köztársaság Taná­csának titkára. A megbe­szélésen hangsúlyozták, hogy a jövőben növelni kell a munkások számát a mun­kásellenőrző szervekben. A felszabadulás 30. évfordulója, valamint a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából az elmúlt vasárnap a bezdáni Duna-parton, a vámház kö­zelében, ünnepséget tartottak. Ez alkalommal megkezdték a batinai ütközet emlék­múzeumának építését. Az alapkőletételnél a mintegy kétezer polgáron kívül jelen voltak a tartományi társadalmi-politikai szervezetek, valamint a zombori és a pél­monostori község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői is. Az­­ alapkövet Sreta SAVIG KOLJA elvtárs, az 51. hadosztály egykori parancsnoka (képünkön) helyezte le. Az ünnepségen részt vettek a hagyományos májusi találkozó képviselői is. Ezt a­ találkozót a baram­a­i Zöld-szigeten tartották meg az elmúlt szombaton és vasárnap Vajdaság, Szlavónia és Baranya fiataljainak részvételével. Az ünnepségről táviratot küldtek Tito elvtársnak. (Zámbó Illés felvétele)

Next