Magyar Szó, 1975. május (32. évfolyam, 118-131. szám)
1975-05-14 / 130. szám
VI- évf., 18. (268 J szán^^ Szerdaml'"1975^n^u^^^^T^^^|P^^' 4^^|1г Apatinban május 17-én: Nagyszabású ünnepséget rendeznek a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából Ötezer óvodás, általános és középiskolás vesz részt a felvonuláson Ha kedvez az időjárás, május 17-én Apatinban a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeznek. 14 óra 30 perckor kezdődik a felvonulás, 17 órakor pedig a Mladost labdarúgóklub stadionjában ötezer gyermek különféle tornagyakorlatot mutat be. Este tábortűz, szabadtéri táncmulatság, 20.40 órakor pedig a művelődési otthon nagytermében alkalmi műsor lesz. Rossz idő esetén a rendezvényt egy héttel elhalasztják. K. A. Hódság ünnepség a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából 'A felszabadulás 30. évfordulója alkalmából az elmúlt héten bővített ülést tartott a Szocialista Szövetség hódsági községi választmánya. A ünnepségen megemlékeztek a felszabadulás óta eltelt harminc év eredményeiről, a szocialista újjáépítésről. Alkalmi beszédet Isa Njegovan, a Szerb Szocialista Köztársaság Képviselőházának alelnöke mondott. győzelem napján hangzott el: Társadalmi életünk az önigazgatáson alapszik ülést tartott a zombori községi általános gyűlés — Molnár Vilmos, a Tartományi Képviselőház elnöke is megjelent az ülésen — Több ünnepi rendezvény május 9-e alkalmából több mint 400 tagú zombori községi általános gyűlés a felszabadulás, valamint a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából csütörtökön délelőtt a zombori hadseregotthonban ülést tartott. Több magas rangú vendég volt, köztük MOLNÁR Vilmos elvtárs, a Tartományi Képviselőház elnöke is. Miután a zombori városi szimfonikus zenekar és a városi énekkar előadta a jugoszláv himnuszt, a község pionírjai köszöntötték az ülés részvevőit. Ezt követően Božo SUZIĆNAK, az általános gyűlés elnökének javaslatára egyperces hallgatással adóztak az elesett harcosok emlékének, majd pedig Ljubiša MILJEVIC zombori községi párttitkár ismertette a háború utáni időszak újjáépítését, az elért eredményeket. A testvériség-egység szellemében Jugoszlávia a felszabadulást, a fasizmus feletti győzelmet a Kommunista Párt és Tito elvtárs vezetésével vívtaki. A győzelem emberéleteket, nagy áldozatokat követelt. Hazánk népeinek harca az első naptól kezdve forradalmi jellegű volt, a harcot a Kommunista Párt vezette a népfront segítségével. A fasiszták nemcsak Jugoszláviát, hanem népeit is meg akarták semmisíteni, ezért szítottak testvérháborút az országban. A Kommunista Párt felszólítására azonban fegyvert fogott a nép, főleg pedig a fiatalok, és bátran szembeszállt az ellenséggel. A harc a testvériség-egység szellemében folyt, és az AVNOJ első és második ülése után győzelemmel fejeződött be. Jugoszlávia népeinek harca a fasizmus ellen, folytatott egységes harc része volt — mondta Ljubiša Miljevic. — A felszabadulás óta eltelt 30 év alatt jelentős gazdasági eredményeket értünk el, és állandóan a fejlődés útján haladtunk. 1950-ben átadták az első gyárat a dolgozóknak, s az önigazgatás ma már alkotmányos elv és gyakorlat, az önigazgatáson alapszik egész társadalmi életünk. A küldöttrendszer bevezetése az önigazgatási rendszer további erősítését jelenti. — Jugoszlávia külpolitikája az el nem kötelezettségen alapszik, az ország biztonságát és szabadságát pedig az általános honvédelem szavatolja. A további fejlődés alapja Ljubiša Miljevic községi párttitkár ezután a község gazdasági eredményeiről, a szocialista újjáépítésről beszélt. — Az eltelt 30 év alatt elért eredményekre büszkék lehetünk, jó alapot képeznek a további fejlődésünkhöz. Zombor a második világháború előtt fejlett városnak számított, ma négyszer többen vannak munkaviszonyban, mint a második világháború előtt. A mezőgazdaság is igen nagyot fejlődött, 1948-ban a lakosság 61,1 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, 1971-ben már csak 37 százaléka, 1975-ben pedig már csak 30 százaléka, ugyanakkor azonban a mezőgazdaságban a termelékenység, az össztermékek értéke jóval megnövekedett. Zembor iparát a második világháború után építettük ki, és ma már az összjövedelem 22,7 százaléka az iparból ered. A társadalmi szektorban 23 000-ren, a magánszektorban pedig 1300-an dolgoznak. Az iskolákban 11000 általános iskolai tanuló, 4500 középiskolás diák tanul, és 1500-an járnak Zomborból egyetemre. — Tehettünk volna-e többet, cselekedhettünk volna-e gyorsabban a háború után? — kérdezheti valaki. Ha tudjuk, hogy a háború után szinte semmiből kezdtük, akkor az eredmények jóknak mondhatók. A további feladatokat a különböző pártdokumentumok és az új alkotmány tartalmazza, és ezeknek a feladatoknak a végrehajtásától függ, hogy milyen mértékben sikerül fellendíteni a község gazdasági életét. Távirat Tito elvtársnak A zombori általános gyűlés csütörtök délelőtti üléséről táviratot küldtek Tito elvtársnak, amelyben köszöntik a győzelem napja alkalmából. A táviratot Branko POPOVIC, a Szocialista Ifjúsági Szövetség zombori választmányának elnöke olvasta fel. Zomborban csütörtökön délelőtt megkoszorúzták az elesett harcosok sírjait, emellett pedig a Képzőművészeti Ősz Képtárban Eszék, Szabadka és Zombor város együttműködésének keretében megnyílt a Petrova Gora című kiállítás. Ugyancsak a győzelem napja alkalmából megjelent Milenko Beljanski zombori publicista könyve, amelynek címe: A Jugoszláv Kommunista Párt illegális tevékenységének jelentősége a népfelszabadító háborúban a zombori járás területén. (bó) Ljubiša Miljevic, a zombori községi pártbizottság titkára Szemmel látható eredmények Prigrevicán megünnepelték a felszabadulás és a kolonizáció 30. évfordulóját Május 10-én és 11-én Prigrevicán nagyszabású ünnepséget tartottak a fasizmus felett aratott győzelem és a kolonizáció 30. évfordulója alkalmából. Prigrevica a felszabadulás után teljesen megváltoztatta arculatát, bevezették a vízvezetéket, kikövezték a falu minden utcáját, gyalogjárdákat építettek. A falu fejlődésének és előrehaladásának fő hordozója a helyi mezőgazdasági-ipari kombinát. Anyagi támogatásával jelentősen hozzájárult a falu kiépítéséhez, különösen az utak kövezéséhez és az emlékkönyvtár építéséhez. Ma a kombinát 2000 hektár termőföldön gazdálkodik, 500 hektárt öntöznek, felújították a kendergyárat és a téglagyárat, 13 km bekötő utat építettek. Tavaly összjövedelmük meghaladta a 120 millió dinárt, megmaradt jövedelmük pedig a 12 millió dinárt. Az ünnepségen megjelent Branko Copic ismert író, Đuran KOVAČEVIC és Milan ŠIJAN hadseregtábornokok és néphősök, valamint a község társadalmi-politikai szervezeteinek vezetői, Ilija VARICAK, a községi pártbizottság titkára, Radovan RASTOVIC, a községi képviselő-testület elnöke, BUJÁK János, a Szocialista Szövetség községi bizottságának elnöke és mások. A vasárnap megtartott nagygyűlésen Ilija Varicak többek között a következőket mondta: — Harmincéves szabadságunkat ünnepelve büszkén tekinthetünk vissza az eddig megtett útra. Bízunk abban, hogy a jövőben még gyorsabban fejlődünk, hiszen képesek vagyunk rá. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy amit eddig teremtettünk, azt saját erőnkből tettük. Munkánk eredményei szemmel láthatóak, ezért minden erőnket latba vetjük, hogy még nagyobb eredményeket érhessünk el a jövőben. — Az évforduló ünnepségeit sportrendezvények, szavalatok és népi táncok tették színesebbé. K. A. Ismét Varga István az elnök A zombori községi szakszervezeti tanács érvényesíti a kétnyelvűséget A zombori községi szakszervezeti tanács május 8-án megtartotta alakuló ülését. Elnöknek VAGRA István magas szaképzettségű villanyszerelőt, a tanács eddigi elnökét, alelnöknek Zivko STIPANKOVOT, a vasúti fűtőház magas szakképzettségű munkását és titkárnak Dragán JOVIĆ okleveles jogászt, a tanács eddigi titkárát választotta. A tanács ezután megválasztotta 15 tagú elnökségét és bizottságait. Az elnökség tagjai: Varga István elnök, Dusan Kreča, Kovács Mária, Stipan Radicev, Milena Prica, Tereza Božović, Jovan Olbina, Dragan Jovic, Zivko Stipankov, Zorica Novak, Dura Vergaš, Dušan Cvetičanin, Josip Koritnik, Szabó Györgyi és Karácsonyi László. Az új ügyviteli szabályzat kimondja, hogy a szerbhorvát és a magyar nyelv használata egyenrangú a tanács és szerveinek ülésein. Az ülésen elhangzott felszólalást és írásbeli jelentést a tanács köteles lefordítani, ha valaki azt követeli. A tanács az általános jelentőségű iratokat magyar nyelven is közli. Munkájáról magyar és szerbhorvát nyelvű közlönyben számol be. A tanács és szervei azon a nyelven értekezik az alapszervezetekkel, amelyen azok a tanácshoz, illetve szerveihez folyamodtak. A községi szakszervezeti tanács titkára gondoskodik a kétnyelvűség érvényesítéséről. A tanács külön gondot fordít a nyilvánsság tájékoztatására. A sajtó útján nyilvánosságra hozza határozatait és állásfoglalásait. • A tanács megbízásából az elnök sajtóérterkezletet tart, s nyilvános vitát kezdeményezhet egyes fontos kérdésekről. V. I. Szovjet vendégek Baranyában A győzelem napja alkalmából Pélmonostoron járt Vladimír FROLOV és Anatolij IVANOVITY, a Szovjetunió belgrádi nagykövetségének tagjai. A magas rangú vendégek megkoszorúzták a kis kőszegi emlékművet, amely alatt 1297 szovjet katona nyugszik, valamint a pélmonostori emlékművet is, amely alatt Musin Vaszilij Petrovics szovjet néphős nyugszik. A koszorúzáshoz jelen voltak a pélmonostori községi vezetők is. csts. j Vetélkedő Ismerjük meg néphőseinket Zomborban május 9-én, fő felszabadulás napján kvízversenyt tartottak, amelyen az általános és középiskolák diákjai tanúbizonyságot tettek arról, hogy mennyire ismerik néphőseinket. A vetélkedőn 13 csapat vett részt. A legjobb eredményt a zombori gimnázium tanulóinak csapata érte el, második az Aleksa Santié-i általános iskola, a harmadik pedig a Közgazdasági Középiskola második csapata. Az első két helyezett május 15-én részt vesz a tartományi versenyen. Pélmonostoron megjelent az első magyar nyelvű hivatalos közlöny A pélmonostori Slovo nyomda elkészítette a pélmonostori községi képviselőtestület első magyar nyelvű hivatalos közlönyét. A közlöny a nemrég elfogadott községi határozatot tartalmazna, amely a pélmonostori község 1975. évi társadalmi-gazdasági fejlesztésére vonatkozik. A hivatalos közlöny felelős szerkesztője Bogdan Lovrenovic okleveles jogász, a pélmonostori községi képviselő-testület titkára. Cs-ts. J Megbeszélés a munkásellenőrzésről A pélmonostori községi szakszervezeti választmány szervezésében megbeszélést tartottak a múlt héten Pélmonostoron. Jelen volt Milan Makric, a Horvát Köztársaság Tanácsának titkára. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy a jövőben növelni kell a munkások számát a munkásellenőrző szervekben. A felszabadulás 30. évfordulója, valamint a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából az elmúlt vasárnap a bezdáni Duna-parton, a vámház közelében, ünnepséget tartottak. Ez alkalommal megkezdték a batinai ütközet emlékmúzeumának építését. Az alapkőletételnél a mintegy kétezer polgáron kívül jelen voltak a tartományi társadalmi-politikai szervezetek, valamint a zombori és a pélmonostori község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői is. Az alapkövet Sreta SAVIG KOLJA elvtárs, az 51. hadosztály egykori parancsnoka (képünkön) helyezte le. Az ünnepségen részt vettek a hagyományos májusi találkozó képviselői is. Ezt a találkozót a baramai Zöld-szigeten tartották meg az elmúlt szombaton és vasárnap Vajdaság, Szlavónia és Baranya fiataljainak részvételével. Az ünnepségről táviratot küldtek Tito elvtársnak. (Zámbó Illés felvétele)