Magyar Szó, 1975. november (32. évfolyam, 316-328. szám)

1975-11-25 / 325. szám

Kedd, 1975. nov. 25. BELGRÁD БОРБА Gazdag választék A katonai gimnáziumok és középiskolák hamarosan pályázatot hirdetnek A Szövetségi Honvédelmi titkárság személyzeti igaz­gatósága a napokban ír ki pályázatot a katonai gimná­ziumok és középiskolák ta­nulói számára. Akárcsak a korábbi években, a követke­ző tanévben is az általános iskola tanulói illetve a kato­nai gimnáziumokba a polgá­ri gimnáziumok első, máso­dik és harmadik osztályos ta­nulói pályázhatnak. A fiatalok számára tehát, ha tisztek akarnak lenni fegyveres erőinkben, lehető­ség nyílik, hogy a katonai gimnázium után folytassák tanulmányaikat valamelyik katonai akadémián, amely­nek befejeztével a Jugoszláv Néphadsereg hadnagyaivá avatják őket. A katonai gim­náziumok közül a Tito mar­sall nevét viselő mosztári, a Testvériség és Egység elneve­zésű belgrádi, az Ivo Lola Ribar nevét viselő zágrábi és a Franc Rozman-Staneról elnevezett ljubljanai gimná­zium ír ki pályázatot. A katonai középiskolák le­endő növendékei pályázhat­nak a szárazföldi haderő fegyvernemének szarajevói középiskolájába, a szárazföl­di haderő zágrábi műszaki középiskolájába, a légierő raj­lovaci műszaki középisko­lájába, a spliti tengerészeti­műszaki középiskolába és az újvidéki egészségügyi közép­iskolába. Egy-egy iskolában több irányú szakoktatás fo­lyik. Így például a szárazföl­di haderő szarajevói középis­kolája gyalogsági, tüzérségi, légvédelmi, páncélos, mérnö­ki, híradós és gazdasági kép­zést nyújt. Hasonlóképpen a szárazföldi haderő műszaki középiskolája gépészeti, elekt­rotechnikai, közlekedési, ve­gyészeti és technológiai kép­zést ad, a rajlovaci repülős­­műszaki középiskolában pe­dig gépészeti technikát, elekt­rotechnikát, elektronikát és távközlést tanítanak. A pályázatok kimondják, hogy a katonai gimnáziumok­ba és középiskolákba az ál­talános iskolák nyolcadik osz­tályainak azokat a rendes tanulóit veszik föl, akik a hetedik osztályt legalább jó eredménnyel végezték és ma­tematikából, fizikából meg vegytanból legalább jó osz­tályzatot kaptak. A jelöltek­nek egészségeseknek kell len­niük, ezt az illetékes katonai orvosi bizottság állapítja meg, további feltétel, hogy nem ítélték el őket bírósági ítélettel és 1960-ban vagy később születtek. Az általá­nos feltételek közé tartozik az is, hogy a katonai közép­iskolák leendő növendékeit a népvédelem községi szervei javasolják, ők mondjanak vé­leményt a jelölt erkölcsi és politikai magatartásáról, to­vábbá képességeiről, arról, hogy tanulhat és szolgálatot teljesíthet a fegyveres erők­ben, végül szükséges a szü­lők beleegyezése is. A középiskolában beirat­­kozhatnak az 1959-ben szüle­tett fiatalok is, ha a nyolca­dik osztályt és matematikából vagy pedig legalább jó ered­ménnyel végezték a nyolca­dik osztályt és matematikából fizikából meg vegytanból leg­alább jó osztályzatot kaptak. A katonai gimnáziumokba pályázhatnak az első, máso­dik és harmadik osztály ta­nulói, a repülős gimnázium­ba a gimnáziumok első és második osztályos tanulóit veszik föl, ha az előző osz­tályt illetve az első osztály első félévét legalább jó ered­ménnyel végezték és jó osz­tályzatot szereztek matema­tikából, fizikából és vegytan­ból. A katonai gimnáziumok­ban és középiskolákban 1976. szeptember 1-én kezdődik a tanév, s a tanítás négy évig tart — kivéve a szarajevói katonai középiskola gazdasá­gi osztályán szakképzést szer­ző szakácsokat, akiknek az oktatása három év alatt fe­jeződik be. Az iskoláztatás ideje alatt a tanulók és növendékek in­­ternátusokban laknak, la­kást, élelmet és ruházatot, lábbelit, tanszereket, tan­könyveket kapnak, egészség­­védelemben részesülnek, a félévi és évi szünidőre haza- és visszautazók utazási költ­ségeit megtérítik, ezenfelül megfelelő havi zsebpénzt kapnak. A középiskolák végzett ta­nulóit tanulmányaik befejez­tével a megfelelő fegyver­nem, illetve szolgálat tényle­ges szakaszvezetőjévé neve­zik ki. Az előírások értelmé­ben pályázhatnak a megfele­lő fegyvernem, illetve szol­gálat katonai akadémiájába való felvételre. A repülős gimnázium tanulói a rendes program elvégzésén kívül kö­telesek a vitorlázás és repü­lés programja szerint kettős kormányú vitorlázógépeken és motoros repülőgépeken re­pülni, tanulmányaik befeje­­zével pedig a repülős kato­nai akadémián folytatják ta­nulmányaikat, amelynek be­fejeztével— akárcsak a többi katonai akadémia hallgatóit — tényleges­­hadnaggyá ne­vezik ki őket. A katonai gimnáziumok és katonai középiskolák pályá­zata 1976. február 15-éig ér­vényes. A kérvényekről bi­zottság dönt, s erről 1976 má­jus hónapjának végéig érte­síti a jelölteket. Az érdekel­tek részletesebb adatokat a községi igazgatási szervek honvédelmi osztályán, a ka­tonai kerületek parancsnok­ságán és a pályázatokat meg­hirdető katonai iskolákban kaphatnak. Vásároljon olcsó, de szép ajándékot A BEOGRAD Áruházakban 134 dinárért kaphat komplett cso­magolásban vizes és pálinkás kristálypoharakat Gyártja a ZAJEČARI ÜVEGÁRUGYÁR. MAGYAR SZÓ Ш­­ Ismét a nomád pásztorok Ezekben a napokban Vu­kovár területéről 500 bir­kát tereltek vissza Bosz­niába, és a város községi képviselő-testületének vég­rehajtó tanácsa hosszan tárgyalt arról, hogyan aka­dályozhatnák meg a no­mád juhászok nyájainak legeltetését. Megállapítot­ták, hogy a város terüle­tére több ízben is érkez­nek ilyen nyájak, feltét­­lenül tenni kell hát vala­mit. Többek közt most tar­tott összejövetelt a vukta­­vári mezőgazdasági és ipa­ri kombinát, az erdőgazda­ság, a Cazmatrans és a vasúti szállítóvállalat kép­viselői. Arról tanácskoz­tak, hogyan szállítsák a nyájakat — elsősorban vasúton és tehergépkocsi­kon — vissza Boszniába. A község erre a célra, a költségek fedezésére 100 000 dinárt irányzott elő, s az összeget később a nyájak tulajdonosaitól hajtják be, ha pedig erre nincs mód, lefoglalják a nyáj egy részét. Elfogadták Nova Gradin­ka és Szlavonbród képvi­selőinek javaslatát, amely­nek értelmében a Száva mentén megfigyelő szolgá­latot szerveznek, hogy megakadályozzák a nyájak átkelését Szlavónbród te­rületére. A vukováriak ta­lálkozni kívánnak a szla­vóniai és baranyai közsé­gek képviselőivel, hogy a javaslatokat konkrét for­mában öntsék és megszer­vezzék a közös szolgálatot, a nomád nyájak legelte­tésének­ megakadályozását Szlavónia és Baranya te­rületén. VJESNIK Rejtjelezett tájékoztatás Bizonyára akad valaki, aki nem tudja, hogy a szö­vegek megértéséhez, amelyek alapján tmasz­a a szemé­lyi jövedelmeket osztja, legalábbis közgazdasági fa­kultás szükséges. Amíg nem késő tehát, közöljük a horvátországi nyomdákban dolgozókkal, mit készített elő számukra az önigazgatási megegyezést előkészítő bizottság. A bizottság ugyanis kidolgozta az önigazgatási egyez­mény tervjavaslatát, amelynek meg kell állapítania mindazokat az elveket, amelyek alapján azonos mun­káért, a termeléshez való egyforma hozzájárulásért megközelítőleg egyforma személyi jövedelem illeti meg őket. Az egyezménytervezet bevezető része érthető, és az­zal kecsegteti az olvasót, hogy olyan alapot nyújt, ame­lyen állva megismerheti a módosításokat és javaslato­kat is fűzhet hozzájuk. A bajok a tervezet 16. szaka­szában kezdődnek, amely úgyszólván kizárólag képle­tekből és törtekből áll, amelyekből „megtudhatjuk", hogy I­­­DRo per DRg mit csinál, hogy aztán bevonják a játékba a DSo, So, Sg rejtjeleket is, és ismeretlen jelzéssel ellátott „tényezőkkel” világítsák meg a lénye­get. Mindez kétségtelenül igen érdekes annak, aki le­írta és aki megérti, nehéz azonban elképzelni, hogy éppen ilyen világos és érthető a nyomdászok számára, akiknek írták. Nehogy félreértés essen, a rejtjelek fölött ott áll a cím: „A jövedelemelosztás közös alapjai és mércéi”. Kétségtelen tehát, hogy fontos dolgokra vonatkoznak, olyanokra, amelyeket gondosan föl kell mérni, mielőtt határoznak róla. Anélkül, hogy nagy szavakat használnánk, kimond­juk: az effajta „tájékoztatás” más szervezetekben is meghonosodott, ott is, ahol semmi helye nincsen, annál kevésbé, mert nem tételezhetjük föl, hogy valaki szán­dékosan akarja elködösíteni az önigazgatás jelentős ügyeit. Az önigazgatási megegyezések szövegeinek — ennek alapján foglalunk állást, vitatjuk meg, ki dolgozik és mennyit keres, ezek akadályozzák meg a, mindeddig sok gondot okozó bajokat — tehát teljesen érthetőek­­nek kell lenni mindenki számára. Egyetlen bizottság­nak sincs joga ilyen rejtelekkel „megfogalmazni” mon­danivalóit, úgy, hogy a dolgozók ne érthessék meg. Amilyen nyilvánvaló, hogy munka nélkül nincs jö­vedelem, továbbá, hogy ugyanazok a csoportok meg­közelítőleg azonos munkafeltételeket és személyi jöve­delmeket kötelesek szavatolni dolgozóik számára, ép­pen olyan kétségbevonhatatlan az is, hogy a megegye­zéseknek érthetőnek kell lenni. Nem kell képletekkel és­ rejtjelekkel zavart kelte­ni, főleg nem ma, amikor minden törvény, elsősorban pedig a társult munkáról szóló törvény, a dolgozók környezetéből, a közvetlen termelésből kerül ki, s ami­kor a munkások pontosan ■tudják, mit és hogyan akar­nak a megegyezésekbe foglalni. zágrab 7. oldal ПУЛИТНКИ“¡ Mikor „dolgoznak“ a bűnözők? * / A legtöbb bűntény késő délután és este, a legkevesebb éjfél után történt Belgrádban Okkal félnek azok a belg­rádiak, akik kénytelenek éj­szaka a sötét utcákban jár­ni, továbbá félnek a villamo­sok és autóbuszok utasai is, hogy a zsebmetszők kifoszt­ják őket. (Csak azt nem le­het tudni, hogy polgártársa­ink zöme miért hordja pénz­tárcáját a nadrág hátsó zse­bében, tehát a zsebmetszők számára a legkönnyebben hozzáférhető helyen.) A belgrádiak tehát tudják, mitől kell tartaniuk, de értik a dolgukat a zsebmetszők, tolvajok és betörők is, akik éber szemmel figyelik, hol, mit lophatnának el. A város­sal együtt fejlődnek ők is. És ahogyan a főváros lako­sainak szokásai változnak, módosulnak az ő módszereik is. Az éjszaka a legbizton­ságosabb napszak Tavaly a legtöbb bűncse­lekményt csütörtöki napon követték el, a legkevesebbet vasárnap. A különbség azon­ban nem elég nagy ahhoz, hogy kimondjuk: a belgrádi alvilág vasárnap hétvégi pi­henőt tart. Némileg nagyobb a különbség a bűncselekmé­nyek végrehajtásának ideje közt. A legtöbb bűnöző dél­után 5 és este 8 óra között működik, a legkevesebb éj­fél és hajnali 4 óra közt. Dél­után és este 2241, virradat­kor 801 lopás, betörés és zsebmetszés történt tavaly. Hogy magyarázatot kap­junk, Drágán Tomiéhoz, a fővárosi belügyi titkárság ta­nácsosához és Stanoje Tadic bűnügyi főfelügyelőhöz for­dultunk. » — Kimondott törvénysze­rűségről nem beszélhetünk — mondják. — Egyszerűen csak följegyeztük a bűnese­teket, szociológiai és bűn­ügyi elemzést azonban nem végeztünk. De a logika is se­gít: vasárnaponként a leg­több ember odahaza van, a betörés tehát ezen a napon több kockázattal jár. Az idő­ponttal kapcsolatban egyéb körülmények is fontosak. Éj­fél után a zsebmetszők kény­telenek szünetelni, hiszen ke­vés az utas a villamosban, az autóbuszon. Viszont eb­ben az időben történik a leg­több gyilkosság. Ilyenkor zárnak a kocsmák, és az ital bizony sok esetben részese a bűncselekményeknek, a ré­szeg ember könnyebben ránt kést, revolvert. A bűnügyi statisztika ada­tai derűlátásra adnak okot. Például: a közrend elleni vétségek és a rendbontások száma csökkenőben van. A fővárosi belügyi titkárság nyilvántartási osztálya 1972- ben 31 548, 1973-ban 26 799 szabálysértést jegyzett föl, tavaly viszont a kihágások száma 25 873-ra csökkent. Hasonlóképpen áll a helyzet a bűncselekményekkel is: 1971-ben számuk meghalad­ta a 35 000-ret, tavaly nem egészen 28 000 történt. 1974-ben a legtöbb lopást és betörést — 3470 — föld­szinti lakásokban követtek el. Legkevesebb — mindösz­­sze 8 — magasföldszinti laká­sokban. Ennek oka nemcsak az, hogy a földszintről a leg­könnyebb elmenekülni, ha­nem az is, hogy ma már ke­vés a földszinti lakás. Kevesebb a fiatalkorú bűnöző — igen, kevesebb fiatalko­rú követ el bűncselekményt, de azt is meg kell állapítani, hogy az elkövetett tettek szá­ma függ az üldözés politiká­jától is. Azelőtt nem tartot­tuk nyilván a jegyüzéreket, ma már külön szolgálat fog­lalkozik velük. A belgrádi belügyi titkárság mindent el­követ, hogy a főváros minél békésebb és biztonságosabb legyen. Nem szabad azon­ban megfeledkezni arról, hogy más társadalmi szerve­zetnek is ügye a bűnözés megfékezése. Az iskolák, a sportegyesületek, a kultúr­­egyesületek is arra töreked­nek, hogy a fiatal emberek minél kevesebb időt töltse­nek az utcán. Segítségük fel­becsülhetetlen értékű, és az eredmény is kézzel fogható: csökken a kiskorú bűnözők száma. Ezenkívül figyelembe kell vennünk azt is, hogy a törvény némileg szigorúbb. Mert nem mindegy ám, hogy valaki tíz vagy hatvan napot ül fogházban lopásért. — Bizonyos fajta bűntet­tek száma is csökkenőben van. Azelőtt gyakori volt a kerékpárlopás, később, egy időben a gépkocsilopás volt divatban, ma már ez sem túl­ságosan érdekes a fiatalok számára. Persze rendkívül fontos a megelőzés. A belső ellenőrzés, az önvédelem is élénkebb. Azelőtt úgyszól­ván mindenki úgy gondolko­zott, hogy mi, a belügy, va­gyunk, kötelesek megakadá­lyozni a bűncselekményeket és elfogni a tolvajokat. Ott a milícia —m­ondták — majd megfogja a tolvajt, a biztosító intézetek pedig meg­fizetik a kárt. Társadalmunk fejlődik, a helyzet egyre ja­vul. Nyilvánvaló, hogy azért vagyunk, hogy segítsünk, de mindent mégsem lehet ránk hagyni. Tehát, ha félnek is még a belgrádiak éjszaka hazamen­ni, fővárosunk az évek múltával mind nyugodtabb, biztonságosabb város lesz.. Lakosai nyugodtabban alhat­nak, mert Belgrád máris bé­késebb, biztonságosabb, mint öt évvel ezelőtt volt. TEHERMENTESÍTÉS Ejha, most már mintha eltúloznák egy kicsit a dolgot! Delo Ljubljana

Next