Magyar Szó, 1976. október (33. évfolyam, 286-301. szám)

1976-10-18 / 288. szám

Hétfő, 1976. október 18. MAGYAR SZÓ Fákat, póznákat döntött ki a vihar• Vajdaságban szünetelnek a mezőgazdasági munkálatok Új­vidéken és környékén szombaton éjjel és vasárnap vihar tombolt. A kősava se­bessége olykor elérte az óránkénti 120 kilométeres sebességet. Az erős szélro­hamok fákat, villanypózná­­kat döntöttek­­. Vajdaságban a rossz idő miatt megszakadtak a mező­­gazdasági munkák. Tegnap 24 óra alatt négyzetméteren­ként 4—12 liter csapadék hullott. Ez nem volna sok, mert a vajdasági szántóföl­dek már nagyon kiszáradtak, de a mezőgazdasági munká­kat nagyban fékezi a másod­percenként 25 méteres se­bességgel rohanó szél. Félő, hogy egy-egy erőisebb szél­lökéstől eltérnek a kukori­caszárak, s ez később meg­nehezítené a különben sem könnyű kukoricatörlést. A vajdasági magtárak 165 000 vagon terményt tudnak be­fogadni, de a raktárak zöme már tele van búzával, árpá­val és napraforgóval. A föld­művesek technikailag sincse­nek kellőképpen felszerelve ahhoz, hogy sürgős esetben gyorsított ütemben végezzék el az összes munkálatokat. Ez különösen a magángazda­ságokra vonatkozik, mert gépállományuk csak 137 kombájnból és 746 kukori­caszedőből áll. A társadalmi birtokok helyzete jóval ked­vezőbb, mert több mint 2100 kombájnjuk és 560 kukori­caszedőgépük van. Jó munkaszervezéssel és a gépek ésszerű használatával mégis meggyorsítható a ter­ménybetakarítás és a vetés. Dr. Relja Savic professzor sürgeti a földműveseket, mert később ért be a kuko­rica, és szedése így is már 20 napot késik. A 675 000 hektárnyi kukoricaföldeknek csak kisebb részéről takarí­tották be a terményt. Több mint 380 000 hektáron e munka befejezésétől függ a búza vetése. A napraforgót is minél előbb le kell szedni, bár itt a munka már a vége felé jár. Sok tennivaló ma­radt a cukorrépaföldeken: eddig csak a répa egyharma­­dát szedték föl. A Duna mentén tomboló kősava­sokban megnehezítet­te­ a hajózást, mert a felkor­­bácsált folyó arra kényszerí­tette a nagy terhet szállító hajókat, hogy sebességüket a lehető legkisebbre csökkent­sék, vagy lehorgonyozzanak valamelyik kikötőben. Vu­­kováron az erős szél miatt szünetelnek a munkával a hajózási vállalat nagy eme­lői is. A Szla­vónia és Bács­ka között közlekedő kis utas­szállító komphajók is moz­gásképtelenek, úgyhogy teg­nap néptelen volt a folyó­part. Ezen a vidéken már évek óta nem volt ekkora szél. Jakov Blažević Duga Raton Jakov Blažević, a Horvát SZK Elnökségének elnöke vasárnap az Omiš melletti Dugi Raton, a Népfelsza­badító Hadsereg főparancs­nokságának és a horvátor­szági partizánosztag­­meg­alakításának 35., valamint az omisi község felszabadu­lásának 32. évfordulója al­kalmából megtartott nép­­gyűlésen beszédet mondott. Az ünnepségen leleplezték Slavko és Bogoslav Kadic, valamint Pavle Mandic Du­gi Rat­d partizánok mell­szobrát. Crna Gorában a felkelés 35. évfordulóját ünnepük A Titograd melletti Bio­­céban, ahol 1941. október 18-án a partizánok telje­sen megsemmisítettek egy olasz páncélososztagot, teg­nap három jelentős évfor­dulót ünnepeltek: a jugo­szláviai nemzetek és nemze­tiségek felkelésének és a Jugoszláv Néphadsereg meg­alakulásának 35. évforduló­ját, valamint a harmadik évtizedét annak, hogy Crna Gora fővárosa Tito nevét viseli. Az ünnepségen Titograd és a környező helységek lakosain kívül részt vettek Veselin Đuranović, Vlado Strugar, és a köztársaság társadalmi és politikai szer­vezeteinek többi képviselői, a környék néphősei, a Ju­goszláv­ Néphadsereg szá­mos tagja, valamint a bio­­čei és Jelin Duib-i ütkö­zetek részvevői is. A niši dohánygyár 13 aranyérem nyertese A niši dohánygyár igazgatója, Slobodan Jovanovic okleveles mérnök, miután a gyár által elért szép sike­rek iránt érdeklődtünk, a következőket mondta: — A dohányipari cikkek és dohányfeldolgozó gépek szkopjei nemzetközi kiállításán az ország legjobb szak­embereiből álló zsűri a következő n­ai cigarettáknak ítélt aranyérmet: 1. Füstszűrös Drina, 2. Klasszikus Drina, 3. Füstszűrös LD, 4. Füstszűrös Beograd, 72 mm, 5. Füstszűrös Beograd, 85 mm, 6. Füstszűrös Morava, 85 mm, 7. Klasszikus Morava, 8. Hercegovina 9. Füstszűrös YU, 10. Füstszűrös Milton 11. Füstszűrös Zeta, 12. Füstszűrös Dráva, 13. Klasszikus Dráva, 14. A füstszűrös Ibar ezüstérmet kapott. A kitüntetések a gyár dolgozói körében — bár az egész kollektíva nagyon örült az elismerésnek — nem váltottak ki meglepetést; a dolgozók az érmeket tulaj­donképpen a mindennapi becsületes munka jutalma­ként fogadták. Ha már az eredményekről van szó, el kell mondani, hogy két évvel ezelőtt helyezték üzembe az újjáépített gyárat, amely jelenleg Európa egyik legkorszerűbb do­hányfeldolgozó üzeme. Az újjáépítés nem kevesebb mint 30 milliárd régi dinárba került. A korszerű üzem új technológiai eljárások bevezetését, jobb munkaszer­vezést, a szakkáder följavítását tette lehetővé. Elmond­hatom, hogy a gyárban minden harmadik dolgozó ma­gas szakképzettségű vagy középiskolai végzettségű, minden hetediknek pedig főiskolai vagy egyetemi képe­sítése van. A termékek minőségére rendkívül nagy gondot for­dítunk. Ez a gondoskodás tulajdonképpen már a szer­ződéskötésnél kezdődik, a palántálásnál, a dohányszü­retnél, az osztályozásnál folytatódik és a feldolgozásnál fejeződik be. A minőség ellenőrzését a korszerűen föl­szerelt laboratóriumokban több mint száz különféle szakember végzi. A kiváló szakkádernek, a legmoder­nebb gépeknek és a munkaszervezésnek köszönhetőleg az üzemnek nincsenek — a világpiacot is érdeklő — gyártási titkai. Ha a fentiekhez hozzáadjuk még a sokévi termelési tapasztalatot, a m­ai dohányipari cikkek rendkívüli ke­resettségét és azt, hogy termékeink már az eddigiek fo­lyamán is számtalan elismerésben részesültek, nem csodálkoznánk azon, ha a gyár dolgozói természetes do­lognak tekintik a 13 aranyérmet — fejezte be tájékozta­tóját Jovanovic mérnök. G. P. Felszabadulási ünnepségek: A szabad Bajmok 32 éve Szerény, de bensőséges módon ünnepelte meg teg­nap felszabadulásának 32. évfordulóját Bajmok. Az ün­nepségen, amelyet az em­lékműnél tartottak meg egy nyilvános történelemóra ke­retében, jelen voltak a he­lyi közösség ismert közéleti személyiségei, valamint Sza­bad­ka község társadalmi és politikai szervezeteinek kép­viselői, Dékány József, a községi képviselő-testület elnöke, Stanislav Sigulins­­ki, a végrehajtó tanács el­nöke, Milan Sabolović, a Szocialista Szövetség közsé­gi választmányának alelnö­­ke, Vlastimir Mrdakovic, a községi szakszervezeti ta­nács elnöke és sokan má­sok. A felszabadulás napja, va­lamint Tito elnöknek a Ju­goszláv Kommunista Párt élére kerülése 40. évforduló­ja alkalmából rendezett ün­nepségén megkoszorúzták az emlékművet, majd a helybeli általános iskola ta­nulói rövid műsorral lép­tek fel. Dékány József, a községi képviselő-testület elnöke, valamint Milan Zi­­nier a KSZ bajmoki helyi szervezete elnökségének tit­kára ismertette a falu há­rom évtizedes múltját. Hansúlyozták, hogy Bajmok lakosai aktívan részt vet­tek a munkásmozgalomban és a felszabadulást követő újjáépítésben. A felszabadu­lás óta jelentős gazdasági és társadalmi átalakuláson ment keresztül a helység, s ennek eredményeként az utóbbi években a társult­­munka-szervezetek dolgozói jelentős gazdasági sikere­ket értek el. Az ünnepség végén az egybegyűltek üdvözlő táv­iratot küldtek Tito elvtárs­nak. K. A. A horvátországi főparancsnokság nyomában Slunjban tegnap befejező­d­ött A horvátországi fő­parancsnoksága nyomában elnevezésű háromnapos par­tizánmenetelé­s. A menete­lésen, amelyet a Népfel­szabadító Hadsereg és Hor­vátország partizánegységei megalakításának 35. évfor­dulója alkalmából szervez­tek, 260-an vettek részt és több mint 75 kilométert tettek meg Kordun hegyei­ben. A horvátországi főpa­rancsnokság 1941 októberé­ben alakult meg a Vojnic melletti Vučković faluban, és innen indultak el a har­cosok a Slunj környéki Zbjeg felé ahol azután hosz­szabb ideig állomásoztak. A népgyűlésen Josip Vr­­hovec, a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség Elnökségé­nek tagja is beszélt és el­ismeréssel szólt a fiatalok­ról, akik nagy számban vettek részt a menetelé­sen. A harcosok útján Tegnap megtartották a 7. Petőfi-brigád autórallyt A Topolya—Kula—Zom­bor—Kiskőszeg—Pékmonos­­tor—Bálmán útszakaszon ren­dezték meg az idén a hagyo­mányos Petőfi-brigád autó­rallyt. Vasárnap reggel To­polya főterén Ada, Aleksa Spritié, Becse, Kanizsa, Pa­lánta, Pélmonostor, Újvi­dék, Szabadka, Orohavica, Zenta, Zombor és Topolya, valamint testvérvárosa, Szen­tes 105 versenyzője állt rajt­hoz autórallyre. Az indulás előtt a részvevők megkoszo­rúzták a Petőfi-brigád em­léktábláját, majd Jantovits Rudolf vezérezredes, a Pető­fi­-brigád egykori politikai biztosa, üdvözölte a verseny­zőket és az egybegyűlt to­polyaiakat. A vetélkedő ügyességi ver­sennyel kezdődött, majd a karaván Bajsán, Kulán, Kis­kőszegen és Pélmonostoron keresztül érkezett meg a­ cél­ba, a bálmáni emlékműhöz. A verseny szervezői az idén Zomborban és Pélmo­­nostoron is ellenőrző ver­senyt iktattak be az útsza­kaszba. Az autósok célba érkezése után a bolmáni emlékmű­nél előbb Josip Peka, a Szo­cialista Szövetség pélmonos­tori községi választmányá­nak titkára mondott beszé­det szerbhorvát nyelven, majd Bíró István, a topo­lyai községi képviselő-tes­­­tület elnöke magyar nyelven, szólt a versenyzőkhöz. Az ünnepi beszédek után a bolmániak vendégül lát­ták a rally részvevőit. Ez­után kihirdették a győzte­seket. A 750 ccm motorok ver­senyében a zomibon­ Stano­­je Rákic győzött, az 1150 ccm-ig a kanizsai Árok László bizonyult a legjobb­nak, a nagyobb teljesítmé­nyű motorok versenyét az újvidéki Svetislav Antic nyerte meg. A klubok közül a zombo­­ri Magnet, a munkaszerve­­zetek közül pedig a Zombo­­ri Mezőgazdasági Kombinát bizonyult a legjobbnak. T. F. B KOKRA KRANJ Ш Újvidéki áruház ИИВДДН Kiárusítási hónap október 15-étől LESZÁLLÍTOTT REKLÁMÁRON november 15-éig — KÉSZRUHA 20—50 százalékig — SZŐNYEG 10—20 százalékig — KÖTÖTTÁRU 10—50 százalékig — KOZMETIKAI SZEREK 10—20 százalékig KÜLÖN FIGYELMÉBE AJÁNLJUK: BÚTORSZALONUNKAT — nagy választék lakószobabútorban, szekrény­sorban, klubgarnitúrában, konyhabútorban és darabbútorban. Rendkívül méltányos ár! VILLAMOSSÁGI OSZTÁLYUNKAT — nagy választék háztartási gépekben és más közismert vállalatok által készített áruban. KÜLÖN KÖNNYÍTÉS: valamennyi áru kész­pénzen kívül vásárlási kölcsönre is kapható, a vállalat által nyújtott kölcsönt az áruház­ban hagyják jóvá. Kölcsön 30 000 dinárig, kezesre nincs szükség. A város területén és közvetlen környékén az árut díjmentesen házhoz szállítjuk. LÁTOGASSA MEG ÁRUHÁZUNKAT, GYŐ­ZŐDJÖN MEG MÉLTÁNYOS ÁRAINKRÓL, A JÓ KISZOLGÁLÁSRÓL. 1355-L-a 1...".........■ "'11 3. oldal Aki nem tud, ne termeljen Az idei országos búzahozamátlag 37,4 métermázsa volt hektáronként. A társadalmi szektorban 51,1 má­zsa, a magántermelők földjein pedig csak 28,3 méter­mázsa volt az átlag. A vajdasági átlag természetesen sokkal jobb az or­szágosnál, de az arányok hasonlók. A tartományi átlag 50 méter mázsa. Ehhez a társadalmi gazdaságok 54,4, a magántermelők pedig 42,2 mázsás hozammal járultak hozzá. E számadatokból téves lenne úgy fogalmazni meg a következtetést, hogy a magántermelők nem tudnak, nem képesek annyit termelni búzából, mint a nagy gaz­daságok. Nem szabad általánosítani, mert a magánter­melők között is szép számban vannak, akik a vajdasági átlagon felül termeltek, sőt 70—85 méter mázsás rekord­hozamot értek el. Sajnos, sokan vannak olyanok is, akik a 40 mázsás szintet sem érték el. A magántermelők­nek ez a csoportja rontja le elsősorban a magánterme­lők átlagát és természetesen a vajdasági és országos át­lagot is. Tekintettel a nagyon jó terméseredményeket felmu­tató magántermelőkre, mindinkább megtéveszt­ő a ma­gántermelők és a társadalmi gazdaságok szerinti csopor­tosítás. Ehelyett célszerűbb lenne aszerint csoportosíta­ni a termelőket, hogy tudnak-e vagy nem tudnak bú­zát termeszteni. Egyrészt méltánytalan is a rekordhoza­mokat felmutató magántermelőket együtt emlegetni a kimutatásokban a rossz termelőkkel, másrészt fontos tudni, hogy kik és mennyien vannak azok a termelők, akik képtelenek a földet gazdaságosan kihasználni­. A feladatok egyike ugyanis az — ahogyan Borojevic professzor megfogalmazta —, hogy a magántermelők átlagát feltétlenül emelni kell. Miért? Nem pusztán a rekordért, hanem mert a föld­terület nem növelhető, viszont nemcsak búzát kell ter­melnünk. Sőt, annyira szükség van egyéb, elsősorban ipari növényekre, valamint több kerti és egyéb vete­­ményre, hogy a tartományi társadalmi terv a búza ve­tésterületének csökkentését irányozza elő egyidejűleg a búza hozamának növelésével. Ez természetesen csupán az átlaghozam növelésével nem érhető el. A jó termelők rekordjainak további nö­velése csak félmegoldás, mert az átlagot lerontják a rossz termelők. Ésszerű tehát az a követelmény, hogy ha már úgyis csökkenteni kell a búza termésterületét, akkor azok hagyják abba a búzatermelést, akik rontják az átlagot. Petar Bajic mérnök ezt így fogalmazta meg: — Aki nem tud legalább 40 métermázsás átlagtermést elérni, az ne termeljen búzát, mert csak kára szárma­zik belőle a termelőnek is, a társadalomnak is. — Tehát: aki nem tud, az ne termeljen! Vagy — a másik megoldás — használja ki a lehetőséget, amit a társastermelés kínál: a szakemberek irányítását, a jobb gépi felszerelést és mindazt, ami még a többtermelés­hez kell se­m. Urbán József és hét társa aranyórát kapott (Folytatás as 1. oldalról) tek aranyérmet és arany­órát — Tito elnök ajándé­kát — kaptak. Ezek a követ kezük: Prvoelav Perovié fémesztergályos, a kraguje­­vaci Crvena Zastava dolgo­zója, Iván Nakié, a Borovo fémmarósa, Urbán József, az aidai Potisje köszörűse, Borivoje Sofranin, az újvi­déki Jugoalat szerszámkészí tője, Konstantin Kuzman, az újvidéki hajógyár hegesz tője, Josip Pavléevié, a szlavónbródd Đuro Dakovié gyár vfflanyhegesztője, Bog dán Radosavljevié, a kralje vói vagongyár hegesztője és Tomislav Karadeglija, a mosztáti Sofco hegesztője. Ifésodik helyezettek: Ш- lojko Petrovié (I. L. Ribar, Beograd), Puzak Mirko (Bo­rovo), Nedeljko Ljoljié (So­­ko, Mostar), Slavomir Bükié (Utva, Pancsova), Vnikadin Miletié (Utva, Pancsova), Hazim Vladavaic (Energoin­­vest, Szarajevó), Marjan Cernigoj (Gorica, Nova Go­­rica) és Josip Baričević (Đu ro Dakovié, Szlavónbród). Harmadik helyezettek: Varró Mihály (Potisje, Ada), Marko Dasovié (Borovo), Milovan Ivanović (Prva pe­­toletka, Trstenik), Radoslav Teodosijevié, (Crvena Zasta­va. Kragujevac). Zarko Bje­­lam (Djuro Djakovié, (Szla­vónbród). Vukašin Lapadato­­viő (Bor), Silvo Kreže (Tr­­bovlje) és Milisav Lázié (Pr­­ya iskra, Barié). J>, L.

Next