Magyar Szó, 1978. április (35. évfolyam, 89-103. szám)
1978-04-01 / 89. szám
2. oldal KARINTIA Harminc szlovén pere Bécsből jelenti a Tanjug. A salzburgi bíróság tegnap bizonytalan időre felfüggesztette négy karintiai szlovén perének tárgyalását. A védőügyvédek kérték, hogy az államszerződés 7. szakasza értelmében a bíróságon hivatalos nyelvként ismerjék el a szlovén nyelvet. Hangsúlyozták azt is, hogy ez politikai per, a bíróság tehát nem illetékes. A büntetőtanács a követelést visszautasította. A karintiai hatóságok azért emeltek vádat Albert Smrečnik, Albert Hafner, Stanislav Dlopst és Hubert Božie ellen, mert — mint a vádiratban áll — 1976 nyarán rossz szándéktól vezérelve körülbelül 100 000 schilling kárt okoztak Dél- Karintia több helységében. A karintiai szlovénok akciója arra irányult, hogy a hatóságok váltsák valóra az államszerződés 7. szakaszának rendelkezéseit, s céljuk érdekében több épületre és helységnévtáblára jelmondatokat írtak. A bíróság elutasította a védelem követelését, hogy a per tárgyalását politikai perekben illetékes bíróság elé utalja át. Jogi vita támadt akörül is, hogy az elsőként vallomásra emelkedő Albert Smrečnik kijelentette, hogy csak szlovénul beszél. Ezzel kapcsolatban követelte a védelem, hogy a bíróságon hivatalos nyelvként ismerjék el a szlovén nyelvet. Az ügyész erre kijelentette, hogy a követelésnek nincs jogalapja, bár az államszerződés ezt egyértelműen előirányozza. Pártosságról tanúskodik az is, hogy a bíróság azért függesztette fel a tárgyalást, hogy időközben megállapíthassa, „milyen mértékben nem sajátították el a vádlottak a német nyelvet. Eddig harminc-egynéhány hasonló eljárást indítottak karintiai szlovénok ellen. Nyilvánvalóan nyomást kívánnak gyakorolni rájuk, hogy álljanak el az államszerződés rendelkezéseinek végrehajtását sürgető akcióiktól. SALVADOR Parasztlázadás A rendőrök kíméletlenül leszámolnak az elégedetlenkedőkkel és családtagjaikkal • Az összecsapásoknak több halálos áldozata van Hivatalos források közölték, hogy az utóbbi napokban az ország több pontján zavargásokra került sor, miután elégedetlen parasztok csoportjai szervezett lázadásban törtek ki. A mezőgazdasági munkások szervezete közleményben kérné ■nyen elítélte a hatóságok magatartását, megállapítva, hogy le akarnak számolni a jogaikat követelő parasztokkal. Erélyesen elítélik Carlos Romero tábornok, ald elrendelte az ártatlan Parasztok és családtagjaik bántalmazását és kínzását. Az elégedetlen parasztok az utóbbi időben mind gyakrabban tüntettek a Földművesek Szövetségének és a Keresztény Parasztok Szövetségének szervezésében. Múlt péntek óta Romero tábortok alakulatai „rendcsinálással” foglalkoznak San Pedro, El Rodeo, Telolupa, La Esperansa és San Martiin térségében. A heves leszámolás, a letartóztatások és a megtorlások után számos család hajlék nélkül maradt, sokan pedig elmenekültek. A rend őrei eszközökben nem válogatva próbálják rákényszerítani a parasztokat, hogy hagyjanak fel a tiltakozással. Az egyetemista diákok, a szakszervezetek és a vallási szervezetek segélygyűjtési akciót kezdtek a károsultak javára. ... San Joséból jelenti a Prensa Latina. Tegnapelőtt erős katonai és rendőregységek megszállták San Fedrát, Salvador mezőgazdasági vidékét, és szigorú ellenőrzést vezettek be. A térségben a múlt péntek óta tűnt a feszült helyzet, amikor is a hatóságokkal való összecsapásban 11 paraszt életét vesztette. KAMBODZSAI ÉLMÉNYEK Kirándulás a múltba A volt vezérkar épülete ma múzeum • Az új hadseregben nincsenek rangfokozatok A Tanjug különtudósítójától Phnom, Penh, március 31. L annol hajdani VEZÉRKARÁNAK épületét ma is jól őrzi a kambodzsai hadsereg, noha többé nem lakják generálisok. A ritka látogatókat „pártkáder” fogadja, aki az unszolás ellenére sem hajlandó megmondani a nevét. Ahogyan a nagy fali térképeken a kambodzsai városok ostromának utolsó pillanatait magyarázta, meggyőződtünk róla, hogy az új hadsereg vezérkarának magas rangú „kádere” áll előttünk. Kísérőink is tudtunkra adták, hogy magas rangú vezetővel, feltehetőleg a vezérkari főnökkel állunk szemben. Az asztaloknál, ahol egykor Lan Nol tábornokai ültek, a vendéglátó teát szolgált fel a jugoszláv újságírócsoportnak. Maga az épület manapság múzeum, s mi voltunk első látogatói, amióta, átalakították. A KATONAI TÉRKÉPEKEN, a folyosókon és a mellékhelyiségekben minden úgy áll, ahogy három évvel ezelőtt a fejvesztve menekülő tisztek hagyták. Csupán a rádió- és telefonkészülékeket, valamint az iratokat vitték magukkal. A tetőn még ott áll az antenna, a falakon a volt rezsim jelmondatai és utasításai. „Mentsétek fegyvertársainkat éjjel-nappal!” — áll az egyik térkép fölötti feliraton. Ezen a térképen még mindig be vannak rajzolva a vörös kmerek Phnom Penh és a többi város elleni támadásának irányai. A vezérkar tanácstermében valaki franciául sebtében felírta egy papírlapra: „Ha fáradtak vagytok, gondoljatok azokra, akik még fáradtabban a fronton harcolnak”. A beszélgetés során megtudtuk, hogy az új kambodzsai hadseregben nincsenek rangfokozatok és nem is lesznek. Megtudtuk azt is, hogy egyelőre senki sem írja az ötéves felszabadító háború történelmét és tapasztalatait, mert mindenki a haza veszélyben forgó függetlenségét és területi integritását védi. AMIKOR kiLÉPTÜNK A MÚZEUMBÓL, a kapu újra bezárult. Nem kaptunk választ kérdésünkre, hogy a kambodzsai fiatalok és gyermekek mikor jöhetnek el ide, hogy a közelmúlt eseményeiről hallhassanak. Slavko STANIC Százharmincötezer atombomba A világ négyszer annyit költ fegyverre, mint a világháború kitörése előtt A Magyar Televízió volt aműsorában, amelyben Hajdú János, az ismert újságírókét-két tejkámtélyes nyugati és keleti leszerelési szakértőt is meghívott ijesztő adatok kerültek napvilágra a nagyhatalmak pusztító erejű fegyverkészletéről, amelylyel többször meg lehetne semmisíteni az egész emberiséget. Az elhangzottakból k®tűnsik, hogy a föld minden lakosára 15 tonna rombolóanyag jut, noha egy ember megsemmisítéséhez 15 gramm is elegendő lenne. A fegyverkezési kiadások manapság négyszer akkorák, mint a második világháború kitörésekor. A nagyhatalmak annyi nukleáris bombával renddelkkeznek, amelyeknek pusztító ereje 135 000 Hirosimára dobott atombomba erejének felel meg. Ha a fegyverkezési versengés hasonló ütemben tovább tart, Pramik Barnaby svéd atomfizikus szerint két nemzedék múlva a kiadások megháromszorozódnak. A felosztott Európa különböző országaiból (a Szovjetunióból, az ШЖ- ból, Svédországból és Nagy-Britanniából)való tudósok egyetértettek abban, hogy az emberiséget hatalmas veszély fenyegeti, bár a fegyverkezési versengés okaiban nem tudtak közös nevezőre jutni. A brit szakértő szerint a nyugatok a Varsói Szerződés támadó szándékai miatt halmozzák fegyverzetüket, a svéd tudós szerint pedig a fegyverkezési versengés már kicsúszott a politikai tényezők ellenőrzése alól. A keleti államok képviselői nem értettek egyet sem az egyik, sem a másik megállapítással, legalábbis abban a részben, amely a hazájukban uralkodó helyzetet is tett. (Tanjug) MAGYAR SZÓ Szombat, 1978. április 1. KÉRDÉSEK A FRANCIA VÁLASZTÁSOK UTÁN Hogyan tört fel az elégedetlenség AZ 1968. esztendő FRANCIAORSZÁGBAN szétzúzta azt az illúziót, hogy „jóléti társadalomban” nem lehetnek nagyobb társadalmi megrázkódtatások. Ezt szem előtt kell tartani, amikor az ország problémáiról szólunk. 1968 óta minden társadalmi erő foglalkozik azzal a lehetőséggel, hogy a „forró tavasz” megismétlődhet. Még mindig tart a kapitalista gazdaság súlyos válsága, Franciaországban ez úgy nyilvánult meg, hogy 1977-ben is 10 százalékos volt az infláció és 1974, vagyis Giscard d’Estaing-nek köztársasági elnökké történt választása óta a dolgozók vásárlóereje 57,2 százalékkal csökkent. Ezzel egyidejűleg szakadatlanul növekszik a munkanélküliség, ez annak tulajdonítható, hogy az ipari termelés az 1974. évi szintre esett vissza. A kormány hivatalosan több mint egymillió munkanélkülit ismer be, és még a választási kampány napjaiban kiadott közlemény is arról számol be, hogy a munkanélküliség növekszik. A Kommunista Párt és a szakszervezet adatai 1 600 000 munkanélküliről szólnak. A válság napjaiban naponta 1000 újabb munkanélküli jelentkezett a munkaközvetítőknél és havonta 1200 vállalat zárta be kapuit. Halmozódnak a robbanóerők Az elégedetlenségnek a válságon kívül vannak más forrásai is. Például az a körülmény, hogy Franciaországban úgyszólván alig maradtak parasztok. Az Ötödik Köztársaság bevezetése után minden 10 percben egy paraszt kénytelen volt távozni földjéről. Azóta, persze, elhelyezkedtek, de a nosztalgia megmaradt és az elégedetlenség is bármelyik percben föltörhet. További forrása lehet az elégedetlenségnek, hogy a kormány hiába ígérgeti, a francia tömegekben mind jobban tért hódít annak tudata, hogy a kapitalizmus maga nem tud megbirkózni a válsággal. Mindehhez hozzátehetjük még azt is, hogy a külföldi tőkétől való függőség elégedetlenséget szül a francia kispolgárság, sőt, a saját érdekeit nemzeti mezbe bújtató tőkések körében is. Nem vitás, hogy az elégedetlenség legnagyobb az ifjúság körében. Már azért is, mert mind jobban csökken az okleveles szakemberek elhelyezkedésének lehetősége és az egyetemisták mindinkább távlat nélkülivé válnak. Kérdés, hogy ez az elégedetlenség most hogyan tör felszínre, amikor azt már nemcsak az ismét erősödő szélsőbaloldal szítja, hanem az a tudat is táplálja, hogy választások útján jó sokáig nem lehet változtatást eszközölni Franciaországban. Az 1968. évi események nem ismétlődhetnek meg, de a franciaországi fejlemények még sok formában hozhatnak meglepetést. Elég csak megemlítenünk, hogy kétszáz gyár van a munkások megszállása alatt, illetve bezárás előtt áll. A munkások a baloldal választási győzelmére vártak, hogy problémájuk megoldódjon. Most mi lesz? Franciaország nem modern ország Franciaországban a választási kampány során sok olyan kérdés is tudatosodott, amelyekre választ kell adni, még akkor is, ha az ország megmarad az eddigi keretek között, vagyis nem következik be olyan változás, amely ■ elindíthatná a rendszer megsváltoztatásának folyamatát is. Elsősorban arra gondolunk, hogy Franciaországnak , azonkívül, hogy meg kell birkóznia a többi nyugateurópai országra is jellemző gazdasági válsággal, szembe kell néznie azzal a ténnyel, is, hogy még nem modern , kapitalista ország abban az értelemben, mint Nyugat■ Németország,, az USA vagy ■ akár még Nagy-Britannia is ■ az. Ez elsősorban abban mutatkozik meg, hogy Franciaországban jóval nagyobbak a szociális különbségek, mint bármelyik más említett országban. A keresetek közötti arány ugyanis • 1:13-hoz. Egynek 200 000 fizikai munkát végző pirikásnő keresetét vették, 13-nak pedig a legjobban fizetett 35 000 főtisztviselő keresetét. Az év elején a munkaviszonyban levő férfiak 24,5 százaléka és a nők 54 szá■zaléka keresett havi 2200 franknál kevesebbet, a férfiak 27 és a nők 25 százaléka pedig 2200—3000 frank között. Még nagyobbak az aránytalanságok a nyugdíjak között. A nyugdíjasok jelentős része havi 900 frankot kap, ugyanakkor 2,2 százalékuknak havi 10 500 frank nyugdíja van. És ugyanakkor, amikor Franciaországban több a kiskeresetű, mint az USA- ban, Nyugat-Németországban vagy , Nagy-Britanniában az ország lakosságának 0,7 százaléka a nemzeti vagyon 10 százalékával sőt, 9 százaléka a nemzeti vagyon 50 százalékával rendelkezik. A szociális különbségek addig terjednek, hogy még az átlagos életkor is társadalmi rétegektől függően alakul. A fizikai munkások hét évvel kevesebbet élnek mint a tisztviselők, az egyetemi tanárok 62 százaléka, a munkásoknak pedig csak 30 százaléka éri meg a 75. évet. A társadalmi különbségek következtében, a francia gazdaság még mindig nem elég modern ahhoz, hogy felvehesse a versenyt a többi nyugati gazdasággal. Ennek tudatában valamennyi politikai párt a választási kampány során több-kevesebb ígéretet tett a különbségek csökkentésére. Az eltérés csak annyiban van, hogy milyen fokú csökkentést ígértek, de minden párt, tehát a kormánypártok is, s megígérték a minimális bérrek és nyugdíjak emelését, a családi pótlék növelését és az igazságosabb adórendszert. Ez azonban csak azt teszi nyilvánvalóvá, hogy tovább folyik a harc a francia társadalom további modernizálásáért. És ezzel az elégedetlenségek halmozódásából eredő kérdés újabbal bővül: milyen formát ölt a korszerűsítésnek ez a süükséglete. BÁLINT István Néhány sorban LONDON. — Nagy-Britanniában a lapterjesztőik és a nyomdászok sztrájkja miatt, tegnap immár negyedik napja nem lehetett újságot kapni. A sztrájjkmozgalom tovább tart. (AFP) GENF. — Anton Vratuša, az SZVT alelnöke, aki részt vett az ENSZ tengerjogi értekezletének megnyitóján, tegnap hazautazott Genfből. (Tanjug) BEJRÚT. — Habas, a Palesztin Felszabadítási Népfront vezére egy nagygyűlésen kijelentette, hogy a palesztinok nem adják fel pozícióikat Dél-Libanonban. (Reuter) BELGRÁD. — A nyugati államok, bár formálisan ellenzik a pretoriai kormány rasszista politikáját, továbbra is gazdasági együttműködést folytatnak Dél-Afrikával. (Tanjug) PEKING. — Ali Násszer Mohammed, a Jemeni Demokratikus Népköztársaság miniszterelnöke egészségügyi okokból elhalasztotta kínai látogatását. (Reuter) TEHERÁN. — Több iráni városban tegnap összeütközésre került sor a rendőrök és a legutóbbi hatósági intézkedések miatt méltatlankodó egyetemisták között. (AP) PÁRIZS. — A francia gaulle-isták Edgar Favre-t jelölik az új parlament elnökének tisztségére. (Tanjug) BUENOS AIRES. — Az argentin titkosrendőrség főnöke, Pinochet chilei diktátor legbizalmasabb embere a napokban kénytelen volt lemondani. Fennáll a gyanú, hogy ő szervezte meg a merényletet Allende külügyminiszterre, Orlando Leterier ellen. (Tanjug) BRANDT LÁTOGATÁSA BUDAPESTEN Az ideológiai ellentétek nem gátolják az együttműködést Legfőbb szó az enyhülésről és a leszerelésről esett Budapestről jelenti a Tanjug. Budapesti körökben nagy a megelégedés Willy Brandt látogatásának eredményeivel. A tekintélyes bonni vendég és Kádár János ugyanis átfogó eszmecserét folytatott számos nemzetközi kérdésről. Mint a tegnap közreadott közös közleményből is kitűnt, a tárgyalások az enyhülés és a leszerelés problémája körül összpontosultak, s ezekben a kérdésekben alakult ki a legnagyobb egyetértés. Mindkét fél aggódik a fegyverkezési versengés folytatása miatt, és hatékony leszerelési intézkedések mellett szállt síkra. Brandt és Kádár hangot adott a helsinki elvekhez való ragaszkodásának és szorgalmazta a záróokmány ajánlásainak alkalmazását. A budapesti hírmagyarázók kiemelik a nyugatnémet szociáldemokrácia és Willy Brandt fontos szerepét a kedvező európai légkör alakításában, elsősorban annak révén, hogy valóságérzékkel közelítette meg a szocialista országokkal való kapcsolatok kérdését. A hírmagyarázók nem hallgatják el a két párt között álló nagy ideológiai különbségeket, rámutatnak azonban arra, hogy az együttműködés előtt tág területek állnak. Az MSZMP továbbfejleszti meglehetősen fejlett kapcsolatait Európa két legerősebb szocialista pártjával, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párttal és a Francia Szocialista Párttal, s az együttműködést igyekszik fokról fokra újabb tartalmakkal telíteni.