Magyar Szó, 1979. március (36. évfolyam, 58-72. szám)

1979-03-14 / 71. szám

­ЈИНк BÁCS - BARANYAI HÍRLAP I- XII. évf., 10. (461.) szám FÖLDMÜVESTÁRSULÁS Tizenkét alapszervezet a zombori községben A társult munkáról és a földművesek társulásáról szóló törvény értelmében még az elmúlt év szeptemberében megkezdődött a programtervezetek kidolgozása arra vonatkozóan, hogy a Mező­­gazdasági Kombinát keretében a meglevő kooperációs társult­­munka-alapszervezeteket átformálják, illetve megalakítsák őket ott, ahol eddig a megfelelő lehetőségek ellenére sem jöttek létre. Eddig 6 olyan alapszervezet működött, amelyek a társult termelők alapszervezetei lesznek: a Barázda munkaszervezet területéről Zombor, Doroszló a Bácska területéről Kljajicevo és Telecska, a Podunavljéhoz tartozó Bácsbéreg és Monostorszeg. A másik 6 új kooperációs társultmunka-alapszervezet: Sztapár, Nemesmilitics, Aleksa Šantić, Csonoplya, Bezdán és Őrszállás (Stanišić). MAKÓ Ferenctől, a Mezőgazda­­sági Kombinát mérnökétől az iránt érdeklődtünk, hogyan sikerülte­k a község területén a társult terme­lők társultmunka-alapszervezeté­­nek megalakítására kiírt referen­dumok. Megtudtuk tőle, hogy mind a 12 helyen megtartották a refe­rendumot, az eredmény mindenütt várakozásom fölüli. A termelők­ és a dolgozók átlag több mint­­80 százaléka fejezte ki óhaját, hogy megalakuljon a társult termelők társultmunka-alapszervezete. A referendum kiírása előtt a prog­ramtervezet szerint mindenütt megvitatták az új szervezet létjo­gosultságát. Több szakember kellene — Hány foglalkoztatott dolgozik a társult termelők társult munka­­alapszervezetében? — A munka mennyiségétől függ, hányan kapnak alkalmazást. El­képzeléseink szerint 14-től 60-ig terjed a létszámuik. Arra töreked­tünk, hogy főleg szakkádereik le­gyenek. Igyekszünk előnyben ré­szesíteni a magyar nyelven is tu­dó kádereket, sajnos, igen érez­hető az egyetemi végzettségűek hiánya. A társult termelők aránya függ a társulás terén eddig kifej­tett aktivitástól, úgyhogy 20—100- an is lesznek a társultmunka-alap­­szervezetben. Pillanatnyilag egyéb­ként összesen 1100 társult termelő van a községben, akik kifejezték óhajukat, hogy aláírják a társu­lásról szóló önigazgatási megegye­zést. A további tennivalók Elkezdődött a társultmunka­­alapszervezetek előzetes bírósági bejegyzése, az elkövetkező két hó­napban azonban, amikor megtör­ténik a végleges bejegyzés, bőven akad tennivaló. Hátravan még az önigazgatási megegyezések, alap­szabályzatok meghozatala, a Me­zőgazdasági Kombinátnak a helyi közösségekkel, társultmunka-alap­­szervezetekkel való együttműkö­désének megvitatása. Szükség lesz továbbá az önigazgatási szakembe­reknek és vezetőknek a megvá­lasztására, illetve kinevezésére.­­ Legfontosabb feladatunk ezek után az lesz, hogy az újonnan ala­kult társultmunka-alapszervezetek következetesen elkészítsék kiválási mérlegüket, amely elősegíti, hogy a jövőben zavartalanul gazdálkod­hassanak. Úgy számítjuk, hogy a második félév kezdetén mind a 12 társultmunka-alapszervezet haté­konyan megkezdi tevékenységét, meg kell azonban jegyeznem, hogy az év végéig Regőcén is megala­kul a társult termelők társult­munka-alapszervezete. Bővíteni a társultak táborát A társult termelők társult­­munka-alapszervezeteiben a társult termelőkön kívül helyet kaptak a társas és az összes többi termelő is, számuk lényegesen nagyobb (kb. 90 százalék). Természetes, hogy ezekkel a termelőkkel az adásvételi viszonyok alapján dol­gozunk, és megfelelő hozzáállással arra törekszünk, hogy soraikból új társult termelők kerüljenek ki.­­ A társult termelőknél olyan gazdasági jövedelmi rendszert kell kiépítenünk a feldolgozó iparral és kereskedelemmel, hogy a ha­szonkulcs helyett közös jövedelmi viszony jöjjön létre, két okból: Először is ily módon erősítjük a társult termelők anyagi helyzetét a biztosabb és magasabb jövedelem­mel, másodszor pedig a feldolgozó ipar biztosabb, minőségesebb és hosszú távon folyamatosabb nyers­anyagellátásban részesülne. Meg­jegyzem, hogy a feldolgozó ipar és a kereskedelem eddigi érdeklő­dése nem a legkielégítőbb, a meg­tett javaslatok ellenére sem — hallottuk MAKÓ Ferenc mérnök­től. Végül megjegyezzük, hogy a társult termelők társult munka­­alapszervezeteinek bírósági be­jegyzése utáni 30. napon új refe­rendum lesz az új alapszervezetek végleges megalakításáról. HAJNAL Árpád A SZERKESZTŐ ROVATA Én proletár vagyok... Az ivóban szinte egymás hegyén-hátán állnak az emberek. Olyan sűrű volt a füst, hogy vágni lehetett volna. Egymás után kerültek az italok az asztalokra. A munkából jövő emberek gyü­lekeztek a vendéglőben és elsősorban sportról meg a nap esemé­nyeiről vitatkoztak. Napirendre került persze más kérdés is, de a nagy zajban alig lehetett hallani egymás szavát. Lassan emelkedett a hangulat, egymás után ürültek ki a poharak. Különösen egy görnyedt hátú, aránylag rosszul öltözött, 45 év körüli férfi ürítgette egymás után az elé tett poharakat, és zsebéből egymás után húzta elő a gyűrött bankjegyeket. Már min­denki látta, hogy nem sokáig bírja, mert annyit ivott. Kötekedni kezdett, és állandóan unszolta a pincérnőt, hogy azonnal hozzon még italt. — Ne igyál már annyit, megárt, meg aztán a pénzed is el­fogy — szólt hozzá egy aránylag jobban öltözött nyakkendős férfi. — Mi közöd hozzá, hogy én mennyit iszok, meg elvégre is én proletár vagyok, és nekem szabad. Nem kell vigyáznom a te­kintélyemre, úgy mint nektek, úriembereknek, akik csak eggyel vagy kettővel ihattak meg, és azután megjátsszátok a nagy komo­lyat. Az én dolgomba ne szóljon bele senki, az én pénzemért annyit iszok, amennyit akarok. A beszélgetés folytatását már nem hallhattuk a zajos kis­vendéglőben, azonban mondanunk sem kell, hogy emberünk előtt milyen kép rajzolódik ki a proletár szó hallatán. A görnyedt hátú és aránylag rosszul öltözött egyén minden bizonnyal úgy képzeli el, hogy a proletár fogalma mögött a borgőzös, ittas ember áll. Azonnal rámutatunk, hogy még véletlenül sem szabad álta­lánosítanunk, és úgy hisszük, hogy ez az egyedi példa csak ritkán fordul elő városszéli kisvendéglőinkben, azonban jó alkalom arra, hogy még egyszer felhívjuk a figyelmet: munkásosztályunk ön­tudatosodásában nagyon károsan hatnak az ilyen kijelentések, az ilyen viselkedés. Az önigazgatásban, a társadalmi viszonyok irányításában mindenekelőtt a teljes ,felelősséget vállaló, józan egyének vehet­nek részt, azok, akik teljes tudatában vannak, hogyan valósul meg a jövedelem, hogyan osztják el,­ a jövedelemhez mennyi munka kell, mennyi izzadtságot igényel, a befektetések mennyire célszerűek, ésszerűek. Ha mindezt tudja, akkor büszkén állíthatja, hogy proletár, hogy igazi munkás. A szórakozásnak pedig más módját is ismerjük. TÓTH László 1979. március 14., szerda EGYES PARCELLÁKON Kiszántják a búzát A dorosslóiak sem elégedettek a búza fejlődésével. A kedvezőt­len időjárás miatt nem kelt ki rendesen, és a fagy is igen káros hatással volt rá. Egyes parcellá­kon annyira gyengének mutatko­zik a vetés, hogy kénytelenek lesz­­­­nek kiszántani, és más növénnyel bevetni. Szerencsére nem nagy földterületről van szó, de néhány termelő már jelentkezett a szövet­kezetben, hogy ki kell szántani a búzáját. Egyébként a szövetkezet búzájának kisebb része is erre a sorsra jut. Megkezdik a héten a cukorrépa vetését a doroszlói határban. A szövetkezet még az ősz folyamán követelményt nyújtott be a cser­­venkai cukorgyárnak, hogy véget vessen az eddigi rendezetlen viszo­nyoknak, főleg ami a termés át­vételét illeti. A cukorgyár nemrég helyt adott a szövetkezet követelé­sének, aláírták a szerződést, amely­nek értelmében az idén nem lesz késlekedés az elszállításban. A ko­rábbi bizonytalanság miatt a ma­gánszektorban mindössze 60 (az eddiginél kevesebb), a szövetkezet gazdaságán viszont 86 (több, mint tavaly) hektár cukorrépa kerül a földbe. A termelők egyébként még jelentkezhetnek a szövetkezetben vetési igényükkel. Az utóbbi években egyre inkább elterjedt az ipari paprika termesz­tése. Az idén, a kilátások szerint, 70—80 holdat vetnek be vele az egyéni termelők, többet, mint ta­valy. Jövedelmezőnek bizonyult eddig is a paprika, de a moravicai gyár, amellyel szerződést kötöttek, nem képes többet földolgozni, ezért nem növelhetik a vetésterületet. Napraforgóból ugyanannyit ter­veznek elvetni, mint az elmúlt esztendőben.* Jelenleg a cukorrépa­vetési előkészületeken kívül legin­kább a búza fejtrágyázása foglal­koztatja a boroszlói termelőket. h. á. APATIN Az apatini községben megkezdő­dött az 1981—1985. évi középtávú gazdaságfejlesztési tervek kidolgo­zásával kapcsolatos tevékenység. A községi végrehajtó tanács legutób­bi ülésén foglalkozott a kérdéssel, elfogadták a munkaprogramot. Ezek szerint a fejlesztési tervek kidolgo­zása négy szakaszban történik. Ez év június elsejéig fel kell mérni az 1980-ig szóló fejlesztési terv meg­valósításának ütemét, a következő tervidőszak reális lehetőségeit, megkezdődnek a megbeszélések a társadalmi megállapodás főbb kér­déseiről. Ezt követi majd a fejlesztési tervek elkészítése, összehangolása, a javaslat véglegesítése. Ez a tevé­kenység 1979 júniusától 1980 már­ciusáig tart. Ezután nyilvános vi­tára bocsátják a tervjavaslatot, véglegesen összehangolják a közös célokat és érdekeket, majd pedig a munkaszervezetek is elkészítik saját fejlesztési programjukat. Mivel az elmúlt időszakban szemtanúi lehettünk a középtávú fejlesztési tervek elkészítésének, az eddig eltelt nem egész négy esz­tendő pedig megmutatta, hol ter­veznek felületesen, hol készítettek úgynevezett kívánságlistát, megál­lapíthatjuk, hogy a következő kö­zéptávú gazdaságfejlesztési tervek kidolgozásának az eddiginél na­gyobb figyelmet kell szentelni. A község következő középtávú gazdaságfejlesztési tervét 1980. ok­tóber 10-éig kell elfogadni. Van rá elég idő, hogy a munkaszerve­zetek, helyi és érdekközösségek reálisan felmérjék a szükséglete­ket és lehetőségeket. Azoknak a munkaszervezeteknek, amelyekben nincs elég szakember, bizonyára segítséget kell majd nyújtani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen őt terveztek felülete­sen, csak a forma kedvéért, ahol nem volt megfelelő szakember. K. A Nagyobb figyelmet szentelni a tervezésnek ESZÉK A nemzetségek elvenfd­os­pért Az eszéki községben 5100 magyar, 322 szlovák és 148 cseh nemzetiségű polgárt tartanak nyilván. A Horvát Szocialista Köz­társaság Alkotmánya előírja, hogy minden több nemzetiségű köz­ségben nemzetiségi bizottságokat kell alakítani. Eszéken is műkö­dik egy ilyen bizottság a községi képviselő-testület állandó bi­zottságaként.­ ­ A képviselő-testület minden nemzetiségekre vonatkozó adatot a nemzetiségi bizottságoktól szerez be, amelyeknek az a célja, hogy szavatolják a nemzetiségek jogai­nak, népszokásainak gyakorlását, a hagyományok ápolását. Bizottsá­gunk kapcsolatot tart fenn a Hor­vátországi Magyarok Szövetségé­vel, állandóan követi a magyar nyelvű tájékoztatás szintjét, külön figyelmet szentelünk a kétnyelvű feliratoknak. Az utóbbi időben a képviselő-testület közigazgatási osztályainak egyes irodáiban, pél­dául a telekkönyvi és adóhivatal­ban kötelező a magyar nyelv tu­dása — hallottuk ZORI­ Margit­tól, az eszéki nemzetiségi bizottság titkárától. A képviselő-testület bizottsága fi­gyelemmel kíséri a Dunatáj megje­lenését, és azt, hogy eleget tesz-e a magyar nyelvű tájékoztatásnak. A hallottak alapján a nemzetiségi bizottság elégedett a Dunatáj és Magyar Szó e téren kifejtett tevé­kenységével. A bizottság állandó kapcsolatot tart fenn a magyar nyelvű isko­lákkal, ott pedig, ahol a kis lét­szám miatt nem nyithatnak ma­gyar tagozatot, de van érdeklődő, bevezetik az anyanyelvápolást. Az eszéki képviselő-testület ta­nácsának határozata értelmében amint megváltoztatják a községi statútumot, a következő igen fon­tos határozatokat kell beiktatni: — a magyarlakta községekben kötelezőek a kétnyelvű feliratok a középületeken, iskolákon és hi­vatalokon, — kétnyelvű űrlapokat nyomtat­nak, és minden hivatalban köte­lező a magyar nyelv ismerete, — a magyarlakta helyi közössé­gekben kötelező a kétnyelvű bé­lyegző használata. Az eszéki község össz lakosai­nak mintegy 3,1 százaléka magyar nemzetiségű. Dályhegyen működik magyar nyelvű általános iskola, Szentlászlón vannak magyar tago­zatok, a rétfalusi Milica Križan, a Vladimir Nazor, a Boris Kiđrič körúti általános iskolákban és Vla­dislavcin megszervezték az anya­nyelvápolást. A nemzetiségi bizottság ponto­san meghatározott munkaterv alapján tevékenykedik és számol be munkájáról az eszéki képvise­lő-testület küldöttjeinek. P. M. Zolté Margit VUKOVÁR Továb­!) korszerűsítik a közutakat Vukováron ebben az évben a meglevő közutak karbantartására, illetve újabb aszfaltrétegek elhe­lyezésére 36 215 440 dinárt fordíta­nak. Az összeg jó részét az érdek­­közösség saját eszközeiből, a többit pedig bankkölcsönökből fogja biz­tosítani. Az érdekközössé­g legna­gyobb jövedelmét, mintegy 12 mil­lió dinárt, a motoros járművek után fizetendő járulékból valósítja meg. Bankkölcsönökből pedig 9 194 210 dinárt biztosít. A községi költségvetésből szintén szép össze­get, 5 millió dinárt fog kapni. A helyi jellegű közutak korszerűsíté­sére az érdekközösség 7 920 000 di­nárt fordít, éspedig 5,5 milliót a vukovár—petrovei 13,5 km hosszú közút második, ún. felső aszfalt­­rétegének lefektetésére, továbbá 2,1 milliót a Negoslavci és Őrölik közötti, mintegy 5 kilométer hosz­­szú közút aszfaltozására. A kisebb munkálatok elvégzé­sére is megfelelő pénzt fordítanak. Először rendezik a Lazactól a Bog­dáno­vei műútig terjedő, mintegy egy kilométer hosszú útszakaszt, majd új aszfaltburkolattal látják el a vukovár—bogdanovei közötti 5 kilométer műutat, továbbá kiszé­lesítik és új aszfaltburkolattal lát­ják el a babotai közutat. (bor) Szombaton indul az Ifjúsági Karaván Kupuszinán tartják meg az első előadást ! Szombaton, március 17-én kez­dődik az apatini község fiataljai­nak hagyományos rendezvénye, az Ifjúsági Karaván. A rendezvényen a legjobb fiatal népdal- és tánc­­dalénekesek, szavalók, zenekedve­lők lépnek fel, a műsor keretében pedig vetélkedőt tartanak a JKISZ és a Jugoszláv Kommunista Párt i­s megalakításának 60. évfordulója­­ alkalmából. . A jelentkezők nagy számából ar­­­­ra lehet következtetni, hogy az if­­f­júsági műsor iránt igen nagy az­­ érdeklődés. A közös műsort az apa­­j­tini község minden falvában be­mutatják, a zárórendezvényre Apa­ I tinban kerül sor. [­K.

Next