Magyar Szó, 1979. március (36. évfolyam, 58-72. szám)
1979-03-14 / 71. szám
ЈИНк BÁCS - BARANYAI HÍRLAP I- XII. évf., 10. (461.) szám FÖLDMÜVESTÁRSULÁS Tizenkét alapszervezet a zombori községben A társult munkáról és a földművesek társulásáról szóló törvény értelmében még az elmúlt év szeptemberében megkezdődött a programtervezetek kidolgozása arra vonatkozóan, hogy a Mezőgazdasági Kombinát keretében a meglevő kooperációs társultmunka-alapszervezeteket átformálják, illetve megalakítsák őket ott, ahol eddig a megfelelő lehetőségek ellenére sem jöttek létre. Eddig 6 olyan alapszervezet működött, amelyek a társult termelők alapszervezetei lesznek: a Barázda munkaszervezet területéről Zombor, Doroszló a Bácska területéről Kljajicevo és Telecska, a Podunavljéhoz tartozó Bácsbéreg és Monostorszeg. A másik 6 új kooperációs társultmunka-alapszervezet: Sztapár, Nemesmilitics, Aleksa Šantić, Csonoplya, Bezdán és Őrszállás (Stanišić). MAKÓ Ferenctől, a Mezőgazdasági Kombinát mérnökétől az iránt érdeklődtünk, hogyan sikerültek a község területén a társult termelők társultmunka-alapszervezetének megalakítására kiírt referendumok. Megtudtuk tőle, hogy mind a 12 helyen megtartották a referendumot, az eredmény mindenütt várakozásom fölüli. A termelők és a dolgozók átlag több mint80 százaléka fejezte ki óhaját, hogy megalakuljon a társult termelők társultmunka-alapszervezete. A referendum kiírása előtt a programtervezet szerint mindenütt megvitatták az új szervezet létjogosultságát. Több szakember kellene — Hány foglalkoztatott dolgozik a társult termelők társult munkaalapszervezetében? — A munka mennyiségétől függ, hányan kapnak alkalmazást. Elképzeléseink szerint 14-től 60-ig terjed a létszámuik. Arra törekedtünk, hogy főleg szakkádereik legyenek. Igyekszünk előnyben részesíteni a magyar nyelven is tudó kádereket, sajnos, igen érezhető az egyetemi végzettségűek hiánya. A társult termelők aránya függ a társulás terén eddig kifejtett aktivitástól, úgyhogy 20—100- an is lesznek a társultmunka-alapszervezetben. Pillanatnyilag egyébként összesen 1100 társult termelő van a községben, akik kifejezték óhajukat, hogy aláírják a társulásról szóló önigazgatási megegyezést. A további tennivalók Elkezdődött a társultmunkaalapszervezetek előzetes bírósági bejegyzése, az elkövetkező két hónapban azonban, amikor megtörténik a végleges bejegyzés, bőven akad tennivaló. Hátravan még az önigazgatási megegyezések, alapszabályzatok meghozatala, a Mezőgazdasági Kombinátnak a helyi közösségekkel, társultmunka-alapszervezetekkel való együttműködésének megvitatása. Szükség lesz továbbá az önigazgatási szakembereknek és vezetőknek a megválasztására, illetve kinevezésére. Legfontosabb feladatunk ezek után az lesz, hogy az újonnan alakult társultmunka-alapszervezetek következetesen elkészítsék kiválási mérlegüket, amely elősegíti, hogy a jövőben zavartalanul gazdálkodhassanak. Úgy számítjuk, hogy a második félév kezdetén mind a 12 társultmunka-alapszervezet hatékonyan megkezdi tevékenységét, meg kell azonban jegyeznem, hogy az év végéig Regőcén is megalakul a társult termelők társultmunka-alapszervezete. Bővíteni a társultak táborát A társult termelők társultmunka-alapszervezeteiben a társult termelőkön kívül helyet kaptak a társas és az összes többi termelő is, számuk lényegesen nagyobb (kb. 90 százalék). Természetes, hogy ezekkel a termelőkkel az adásvételi viszonyok alapján dolgozunk, és megfelelő hozzáállással arra törekszünk, hogy soraikból új társult termelők kerüljenek ki. A társult termelőknél olyan gazdasági jövedelmi rendszert kell kiépítenünk a feldolgozó iparral és kereskedelemmel, hogy a haszonkulcs helyett közös jövedelmi viszony jöjjön létre, két okból: Először is ily módon erősítjük a társult termelők anyagi helyzetét a biztosabb és magasabb jövedelemmel, másodszor pedig a feldolgozó ipar biztosabb, minőségesebb és hosszú távon folyamatosabb nyersanyagellátásban részesülne. Megjegyzem, hogy a feldolgozó ipar és a kereskedelem eddigi érdeklődése nem a legkielégítőbb, a megtett javaslatok ellenére sem — hallottuk MAKÓ Ferenc mérnöktől. Végül megjegyezzük, hogy a társult termelők társult munkaalapszervezeteinek bírósági bejegyzése utáni 30. napon új referendum lesz az új alapszervezetek végleges megalakításáról. HAJNAL Árpád A SZERKESZTŐ ROVATA Én proletár vagyok... Az ivóban szinte egymás hegyén-hátán állnak az emberek. Olyan sűrű volt a füst, hogy vágni lehetett volna. Egymás után kerültek az italok az asztalokra. A munkából jövő emberek gyülekeztek a vendéglőben és elsősorban sportról meg a nap eseményeiről vitatkoztak. Napirendre került persze más kérdés is, de a nagy zajban alig lehetett hallani egymás szavát. Lassan emelkedett a hangulat, egymás után ürültek ki a poharak. Különösen egy görnyedt hátú, aránylag rosszul öltözött, 45 év körüli férfi ürítgette egymás után az elé tett poharakat, és zsebéből egymás után húzta elő a gyűrött bankjegyeket. Már mindenki látta, hogy nem sokáig bírja, mert annyit ivott. Kötekedni kezdett, és állandóan unszolta a pincérnőt, hogy azonnal hozzon még italt. — Ne igyál már annyit, megárt, meg aztán a pénzed is elfogy — szólt hozzá egy aránylag jobban öltözött nyakkendős férfi. — Mi közöd hozzá, hogy én mennyit iszok, meg elvégre is én proletár vagyok, és nekem szabad. Nem kell vigyáznom a tekintélyemre, úgy mint nektek, úriembereknek, akik csak eggyel vagy kettővel ihattak meg, és azután megjátsszátok a nagy komolyat. Az én dolgomba ne szóljon bele senki, az én pénzemért annyit iszok, amennyit akarok. A beszélgetés folytatását már nem hallhattuk a zajos kisvendéglőben, azonban mondanunk sem kell, hogy emberünk előtt milyen kép rajzolódik ki a proletár szó hallatán. A görnyedt hátú és aránylag rosszul öltözött egyén minden bizonnyal úgy képzeli el, hogy a proletár fogalma mögött a borgőzös, ittas ember áll. Azonnal rámutatunk, hogy még véletlenül sem szabad általánosítanunk, és úgy hisszük, hogy ez az egyedi példa csak ritkán fordul elő városszéli kisvendéglőinkben, azonban jó alkalom arra, hogy még egyszer felhívjuk a figyelmet: munkásosztályunk öntudatosodásában nagyon károsan hatnak az ilyen kijelentések, az ilyen viselkedés. Az önigazgatásban, a társadalmi viszonyok irányításában mindenekelőtt a teljes ,felelősséget vállaló, józan egyének vehetnek részt, azok, akik teljes tudatában vannak, hogyan valósul meg a jövedelem, hogyan osztják el, a jövedelemhez mennyi munka kell, mennyi izzadtságot igényel, a befektetések mennyire célszerűek, ésszerűek. Ha mindezt tudja, akkor büszkén állíthatja, hogy proletár, hogy igazi munkás. A szórakozásnak pedig más módját is ismerjük. TÓTH László 1979. március 14., szerda EGYES PARCELLÁKON Kiszántják a búzát A dorosslóiak sem elégedettek a búza fejlődésével. A kedvezőtlen időjárás miatt nem kelt ki rendesen, és a fagy is igen káros hatással volt rá. Egyes parcellákon annyira gyengének mutatkozik a vetés, hogy kénytelenek lesznek kiszántani, és más növénnyel bevetni. Szerencsére nem nagy földterületről van szó, de néhány termelő már jelentkezett a szövetkezetben, hogy ki kell szántani a búzáját. Egyébként a szövetkezet búzájának kisebb része is erre a sorsra jut. Megkezdik a héten a cukorrépa vetését a doroszlói határban. A szövetkezet még az ősz folyamán követelményt nyújtott be a cservenkai cukorgyárnak, hogy véget vessen az eddigi rendezetlen viszonyoknak, főleg ami a termés átvételét illeti. A cukorgyár nemrég helyt adott a szövetkezet követelésének, aláírták a szerződést, amelynek értelmében az idén nem lesz késlekedés az elszállításban. A korábbi bizonytalanság miatt a magánszektorban mindössze 60 (az eddiginél kevesebb), a szövetkezet gazdaságán viszont 86 (több, mint tavaly) hektár cukorrépa kerül a földbe. A termelők egyébként még jelentkezhetnek a szövetkezetben vetési igényükkel. Az utóbbi években egyre inkább elterjedt az ipari paprika termesztése. Az idén, a kilátások szerint, 70—80 holdat vetnek be vele az egyéni termelők, többet, mint tavaly. Jövedelmezőnek bizonyult eddig is a paprika, de a moravicai gyár, amellyel szerződést kötöttek, nem képes többet földolgozni, ezért nem növelhetik a vetésterületet. Napraforgóból ugyanannyit terveznek elvetni, mint az elmúlt esztendőben.* Jelenleg a cukorrépavetési előkészületeken kívül leginkább a búza fejtrágyázása foglalkoztatja a boroszlói termelőket. h. á. APATIN Az apatini községben megkezdődött az 1981—1985. évi középtávú gazdaságfejlesztési tervek kidolgozásával kapcsolatos tevékenység. A községi végrehajtó tanács legutóbbi ülésén foglalkozott a kérdéssel, elfogadták a munkaprogramot. Ezek szerint a fejlesztési tervek kidolgozása négy szakaszban történik. Ez év június elsejéig fel kell mérni az 1980-ig szóló fejlesztési terv megvalósításának ütemét, a következő tervidőszak reális lehetőségeit, megkezdődnek a megbeszélések a társadalmi megállapodás főbb kérdéseiről. Ezt követi majd a fejlesztési tervek elkészítése, összehangolása, a javaslat véglegesítése. Ez a tevékenység 1979 júniusától 1980 márciusáig tart. Ezután nyilvános vitára bocsátják a tervjavaslatot, véglegesen összehangolják a közös célokat és érdekeket, majd pedig a munkaszervezetek is elkészítik saját fejlesztési programjukat. Mivel az elmúlt időszakban szemtanúi lehettünk a középtávú fejlesztési tervek elkészítésének, az eddig eltelt nem egész négy esztendő pedig megmutatta, hol terveznek felületesen, hol készítettek úgynevezett kívánságlistát, megállapíthatjuk, hogy a következő középtávú gazdaságfejlesztési tervek kidolgozásának az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni. A község következő középtávú gazdaságfejlesztési tervét 1980. október 10-éig kell elfogadni. Van rá elég idő, hogy a munkaszervezetek, helyi és érdekközösségek reálisan felmérjék a szükségleteket és lehetőségeket. Azoknak a munkaszervezeteknek, amelyekben nincs elég szakember, bizonyára segítséget kell majd nyújtani. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy éppen őt terveztek felületesen, csak a forma kedvéért, ahol nem volt megfelelő szakember. K. A Nagyobb figyelmet szentelni a tervezésnek ESZÉK A nemzetségek elvenfdospért Az eszéki községben 5100 magyar, 322 szlovák és 148 cseh nemzetiségű polgárt tartanak nyilván. A Horvát Szocialista Köztársaság Alkotmánya előírja, hogy minden több nemzetiségű községben nemzetiségi bizottságokat kell alakítani. Eszéken is működik egy ilyen bizottság a községi képviselő-testület állandó bizottságaként. A képviselő-testület minden nemzetiségekre vonatkozó adatot a nemzetiségi bizottságoktól szerez be, amelyeknek az a célja, hogy szavatolják a nemzetiségek jogainak, népszokásainak gyakorlását, a hagyományok ápolását. Bizottságunk kapcsolatot tart fenn a Horvátországi Magyarok Szövetségével, állandóan követi a magyar nyelvű tájékoztatás szintjét, külön figyelmet szentelünk a kétnyelvű feliratoknak. Az utóbbi időben a képviselő-testület közigazgatási osztályainak egyes irodáiban, például a telekkönyvi és adóhivatalban kötelező a magyar nyelv tudása — hallottuk ZORI Margittól, az eszéki nemzetiségi bizottság titkárától. A képviselő-testület bizottsága figyelemmel kíséri a Dunatáj megjelenését, és azt, hogy eleget tesz-e a magyar nyelvű tájékoztatásnak. A hallottak alapján a nemzetiségi bizottság elégedett a Dunatáj és Magyar Szó e téren kifejtett tevékenységével. A bizottság állandó kapcsolatot tart fenn a magyar nyelvű iskolákkal, ott pedig, ahol a kis létszám miatt nem nyithatnak magyar tagozatot, de van érdeklődő, bevezetik az anyanyelvápolást. Az eszéki képviselő-testület tanácsának határozata értelmében amint megváltoztatják a községi statútumot, a következő igen fontos határozatokat kell beiktatni: — a magyarlakta községekben kötelezőek a kétnyelvű feliratok a középületeken, iskolákon és hivatalokon, — kétnyelvű űrlapokat nyomtatnak, és minden hivatalban kötelező a magyar nyelv ismerete, — a magyarlakta helyi közösségekben kötelező a kétnyelvű bélyegző használata. Az eszéki község össz lakosainak mintegy 3,1 százaléka magyar nemzetiségű. Dályhegyen működik magyar nyelvű általános iskola, Szentlászlón vannak magyar tagozatok, a rétfalusi Milica Križan, a Vladimir Nazor, a Boris Kiđrič körúti általános iskolákban és Vladislavcin megszervezték az anyanyelvápolást. A nemzetiségi bizottság pontosan meghatározott munkaterv alapján tevékenykedik és számol be munkájáról az eszéki képviselő-testület küldöttjeinek. P. M. Zolté Margit VUKOVÁR Továb!) korszerűsítik a közutakat Vukováron ebben az évben a meglevő közutak karbantartására, illetve újabb aszfaltrétegek elhelyezésére 36 215 440 dinárt fordítanak. Az összeg jó részét az érdekközösség saját eszközeiből, a többit pedig bankkölcsönökből fogja biztosítani. Az érdekközösség legnagyobb jövedelmét, mintegy 12 millió dinárt, a motoros járművek után fizetendő járulékból valósítja meg. Bankkölcsönökből pedig 9 194 210 dinárt biztosít. A községi költségvetésből szintén szép összeget, 5 millió dinárt fog kapni. A helyi jellegű közutak korszerűsítésére az érdekközösség 7 920 000 dinárt fordít, éspedig 5,5 milliót a vukovár—petrovei 13,5 km hosszú közút második, ún. felső aszfaltrétegének lefektetésére, továbbá 2,1 milliót a Negoslavci és Őrölik közötti, mintegy 5 kilométer hoszszú közút aszfaltozására. A kisebb munkálatok elvégzésére is megfelelő pénzt fordítanak. Először rendezik a Lazactól a Bogdánovei műútig terjedő, mintegy egy kilométer hosszú útszakaszt, majd új aszfaltburkolattal látják el a vukovár—bogdanovei közötti 5 kilométer műutat, továbbá kiszélesítik és új aszfaltburkolattal látják el a babotai közutat. (bor) Szombaton indul az Ifjúsági Karaván Kupuszinán tartják meg az első előadást ! Szombaton, március 17-én kezdődik az apatini község fiataljainak hagyományos rendezvénye, az Ifjúsági Karaván. A rendezvényen a legjobb fiatal népdal- és táncdalénekesek, szavalók, zenekedvelők lépnek fel, a műsor keretében pedig vetélkedőt tartanak a JKISZ és a Jugoszláv Kommunista Párt is megalakításának 60. évfordulója alkalmából. . A jelentkezők nagy számából arra lehet következtetni, hogy az iffjúsági műsor iránt igen nagy az érdeklődés. A közös műsort az apajtini község minden falvában bemutatják, a zárórendezvényre Apa I tinban kerül sor. [K.