Magyar Szó, 1979. szeptember (36. évfolyam, 240-254. szám)

1979-09-01 / 240. szám

­1979. szeptember 1., szombat MAGYAR SZÓ „ Џ. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- KÜLPOLITIKA---------­ DOLAND AZ EL NEM KÖTELEZETTSÉGRŐL Derűlátással és az egységbe vetett hittel Havannába A viszályok békés megoldásával az idegen beavatkozás ellen Ljubljanából jelenti a Tanjug: — Az el nem kötelezettek mozgalma nem jutott válságba. Meg vagyunk győződve róla, hogy a mozgalom ereje a havan­nai csúcsértekezleten is megmutatkozik — jelentette ki egyebek között Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnökségének tagja a ljublja­nai politikai vezetőkkel folytatott tegnapi beszélgetése során. Átfogó értékelést adva a jelen­kori nemzetközi viszonyokról, az el nem kötelezettek helyéről és szerepéről. Dolanc kidomborította, hogy az el nem kötelezett mozga­lom folyamatosan izmosodik kez­dettől fogva, s ezt az is tanúsítja, hogy Havannában még néhány új tagot vettek fel. Az is igaz azonban, hogy az el nem kötelezettek a legkülönfélébb nyomásoknak vannak kitéve, ezek­nek pedig az a közös vonásuk, hogy gyengíteni igyekeznek a mozgalmat, vagy pedig le akarják téríteni irányvonaláról. De ezek a próbálkozások is csak azt bizo­nyítják, hogy az el nem kötelezet­tek fontos szerepet játszanak a nemzetközi színtéren. A VI. csúcsértekezleten Jugo­szlávia elsősorban azon fog mun­kálkodni, hogy még jobban érvé­nyesítsék az 1961. évi belgrádi I. csúcsértekezleten meghatározott eredeti elveket. Már a havannai értekezletet megelőző előkészüle­tek során is megmutatkozott, hogy a tagországok nagy többsége a szóban forgó elvek alkalmazásáért száll síkra. Ez a záloga annak, hogy a mozgalom nem fogja elve­szíteni önállóságát, függetlenségét és tömbön kívüli irányultságát. Dolane részletesen foglalkozott néhány vitás kérdéssel, például Kambodzsa képviseletével, az Egyiptom kizárását szorgalmazó kezdeményezéssel, az el nem köte­lezettek olaj­drágulás miatti fejlő­dési nehézségeivel, az egyes el nem kötelezett országok közötti kapcsolatok kiéleződésével, nem­különben fegyveres összecsapása­ikkal. Az el nem kötelezettek kétség­kívül Plavannában is arra fognak törekedni, hogy megleljék a viszá­lyok békés rendezésének útját, s ezáltal megakadályozzák az ide­gen érdekek beavatkozását. A mozgalomnak az az egyik fő cél­ja, hogy feltételeket teremtsen az igazságosabb nemzetközi gazdasá­gi viszonyok kialakítására, mert a jelenlegi viszonyok nemcsak aka­dályozzák a legszegényebb orszá­gok fejlődését, de még szerény le­hetőségeiket is csökkentik. — Nem vitás — folytatta Dolanc —, hogy Jugoszlávia nemzetközi helyzete nagymértékben függ az el nem kötelezett mozgalom erősödé­sétől. Hazánk, a mozgalom egyik alapítója lévén, tisztában van ve­le, hogy a mozgalomban akkor tölthet be olyan fontos szerepet mint eddig, ha megóvja önnön belső szilárdságát és visszaver minden külső nyomást. Éppen ezért az áll előttünk feladatként — elsősorban persze a kommunis­ták előtt —, hogy erősítsük az ön­­igazgatási társadalmi-gazdasági viszonyokat, s elhárítsunk min­den akadályt sokoldalú fejlődé­sünk útjából. Stane Dolanc elvtárs végül kije­lentette, hogy Jugoszlávia küldött­sége nagy bizakodással utazott el Havannába, s hiszi, hogy a csúcs­­értekezlet még inkább megszilár­dítja majd az el nem kötelezett mozgalom egységét, fokozza cse­lekvőkészségét és politikai jelen­tőségét. Stane Dolane A sport és a népek közeledése Az el nem kötelezettség fáklyá­ja reményt keltett, hogy az embe­riségre szebb holnap virrad, a népek azonos sorsban osztozó egy nagy családhoz tartoznak. A múlt örökségéhez tartozik az első olim­piai láng meggyújtása, amely a világ oszthatatlanságának üzene­tét fogalmazta meg, ám ennek hi­te nem aludt ki. Világunk még nem az igazság világa, ám keve­sebb jogtiprást követnek el ben­ne mint a múltban. A népek köl­csönös függőségben közelednek egymáshoz, s e folyamatot senki sem állíthatja le. A sport e közeledését szolgálja, ezért helyet kapott az el nem kö­telezettek okmányaiban. Kuba és Algéria, mint az el nem kötelezettek közötti testneve­lési együttműködés koordinálója, munka jellegű okmányt terjeszt a VI. csúcstalálkozó elé. A doku­mentum egyebek között kidolgoz­ta az el nem kötelezettek testne­velési akcióprogramját. A colombói V. csúcstalálkozó határozataival, a koordin­ciós bi­zottság és a miniszteri értekezle­tek indítványaival összhangban a két koordináló ország három meg­beszélést tartott, amelyen megvi­tatta az el nem kötelezett és más, fejlődő országok közötti hatékony­­ sportegyüttműködés kérdéseit. Az­­ elmúlt időszakban a legmagasabb szintű a tavalyi algíri megbeszé­lés volt. A testnevelési szakértők elfogadták az akcióprogramot és­­ a kiáltványt. (Tanjug)" Arabközi konzultációk Havannában Csütörtökön Havannában meg­tartotta első ülését az az öttagú arabközi munkacsoport, amely az arab országok közös platformját dolgozza ki a csúcsértekezletre való tekintettel. Arab körökből szerzett hírek szerint szerdán Ha­vannában ülést tartottak az arab térség képviselői. Egyiptom kivé­telével vlaamennyi arab ország küldötte jelen volt. Szíria és Irak­­ önálló indítványt terjesztett be az egységes arab platformra vo­natkozóan és hír szerint mindket­tő sugalmazza az arab országok­nak, hogy eszközöljék ki Egyip­tomnak, az el nem kötelezettek mozgalmából való kizárását az Iz­raellel kötött békeszerződés miatt. (Tanjug) „NEM MŰKÖDIK” Szemfüles jugoszláv újságíró Külföldi államférfiak érkezé­sekor nem könnyű telefonhoz jutni a havannai repülőtéren. A légikikötő öt készülékére száz­szor annyi tudósító is jut. Külö­nösen bonyolult feladat volt ez Tito elnök érkezésének napján, amikor több újságíró sereglett össze, mint bármelyik államférfi fogadtatására. Boža Rafajlovic, a Tanjug tu­dósítója igen szemfülesnek bi­zonyult. A telefonok egyikére „nem működik” feliratú cédu­lát akasztott spanyol és angol nyelven. A mit sem sejtő újságírók messze elkerülték a „hibás” ké­szüléket, és a többi négy körül tülekedtek, amikor Tito elnök repülőgépe leereszkedett. A Tanjug újságíróinak mind­össze néhány másodperc alatt sikerült a „rossz” készülékről értesíteniük a Tanjug tudósító­irodáját, hogy Tito megérkezett. Ennek köszönhetőleg a jugo­szláv rádióhallgatók már két-há­­rom perccel később értesülhet­tek arról, hogy Tito megérke­zett Havannába. Könyv az el nem kötelezettekről A kiadvány bemutatja a tagországokat • Ismerteti hazánk történelmét, gazdasági fejlődését, politikai rendszerét Az el nem kötelezett országok havannai VI. csúcstalálkozója al­kalmából a Prensa Latina kubai hírügynökség könyvet jelentetett meg a mozgalomhoz tartozó orszá­gokról. A hozzávetőlegesen 700 ol­dalas kiadvány ismerteti 88 ország földrajzi, történelmi adatait, poli­tikai jellegzetességét, gazdasági fej­lődését és az el nem kötelezettek körében kifejtett tevékenységét. Az el nem kötelezett országok cí­mű kiadvány nyolc oldalt szentel Jugoszláviának. A legfontosabb földrajzi és népességi adatokon kívül átfogóan bemutatta nemzete­ink és nemzetiségeink történelmét, a forradalmi munkásmozgalom ki­alakulását és a Kommunista Párt megalakítását. Ezzel összhangban külön kitért arra az időszakra, amikor Josip Broz Tito a párt élé­re került. A továbbiakban ismer­tette a fegyveres harc előkészíté­sét a népfel­szabadító háborút, vala­mint a háború utáni országépítés legfontosabb szakaszait. Kitért Ju­goszlávia gazdasági fejlődésére, szövetségi rendszerére, politikai szervezeteire, területi védelmére, a művelődés, oktatás, a testnevelés és az egészségügy helyzetére. Ki­domborította, hogy Belgrád látta vendégül az el nem kötelezett or­szágok első értekezletét, továbbá Helsinki után fővárosunkban tar­tották meg az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. A könyv bevezetőjében közölte az el nem kötelezettek mozgalmá­ra vonatkozó legfontosabb adato­kat. Felsorolta a mozgalom hét alapelvét. Emlékeztetett arra, hogy a belgrádi csúcstalálkozót meg­előzte Nasszer, Nehru és Tito brio­­ni megbeszélése.­ Megállapította, hogy az elmúlt tizennyolc évben a mozgalom tagjainak száma 25-ről 88-ra emelkedett, nem számítva a megfigyelőket és a vendégeket. (Tanjug) CUMBRE­S A tömbbefolyás ellen A világsajtó a csúcstalálkozóról Száz ország találkozója, ez az el nem kötelezettek havannai csúcsmegbeszélésével foglalkozó világsajtó általános megfogalma­zása. A hírmagyarázók rámutattak, hogy az emberiség kéthar­madának képviselői állapodnak meg az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért és a nemzetközi együttműködés demokrati­zálásáért folytatott küzdelem módjáról. A kommentátorok, esz­mei irányvonaluktól függetlenül, leszögezték, hogy a konferencia befolyásolja a világ történéseit. A perui Expreso napilap ezzel kapcsolatban emlékeztetett Tito elnök szavaira, hogy az el nem kötelezettek nélkül a világ szegé­nyebb lenne, a hidegháború az emberiséget a pusztulás szélére sodorta volna a mozgalom nélkül. Az újság hozzáfűzi, hogy Titónak, az el nem kötelezettség politiká­ja harcosának és kimagasló szó-Sok ország meggyőződhetett ar­ról — fejtegette az Elima zaire-i újság —, hogy kísérletet tettek a mozgalom eltér­ítésére, célkitűzései­nek felderítésére, valódi feladatai­nak megmásítására. Jóllehet ezt nem vallották be, nyilvánvalóan arra törekedtek, hogy az el nem kötelezettek sötét és alantas célok engedelmes eszközévé váljanak, szögezte le az újság. land újság azt írta, hogy Tito erélyesen küzd a mozgalom ere­deti elveiért. A BBC, a tekintélyes brit rádió- és televízióhálózat kommentátora úgy ítélte meg, hogy Tito elnök előreláthatólag kulcsfontosságú szerepet tölt be a havannai csúcs­­találkozón. A római rádió szerint Tito tán­tarí­thatatlanul védelmezni fogja a mozgalom hagyományos, eredeti elveit, illetve azt, hogy az el nem kötelezetteknek távol kell tartaniuk magukat a nagyhatal­maktól. E témát elemezte a gu­­yanai, francia, algériai, j­ordán­iai, brazíliai, brit, marokkói, spanyol, a nyugatnémet, mexikói, ugandai, japán sajtó. A kis országok függetlenségéért A hírmagyarázatok jelentős ré­sze foglalkozik a havannai talál­kozó úgynevezett kényes témáival, s ezzel kapcsolatban rámutattak Tito elnök tapasztalatára és te­kintélyére. A londoni Daily Mir­ror például azt írta, hogy Tiito el­nök gerillahadseregével szembe­szállt negyven sná­ci hadosztállyal, most pedig a kis országok függet­lenségéért küzd. A Clarín című argentin újság megállapította, hogy Tito Havannában fellép azon törekvés ellen, hogy a mozgalmat a tömbök mögött sorakoztassák fel, majd megállapítja, hogy Ju­goszlávia e kérdésben nem hátrál meg. Az emberi haladás frontja A L’ Humaniténak, a francia kommunisták sajtószervének kül­politikai szerkesztője emlékezte­tett a mozgalom állandó gyarapo­dására, s egyszersmind kidombo­rította, hogy a mozgalom a gyar­mati birodalmak felbomlása ide­jén alakult. Az újság megállapí­totta, hogy az el nem kötelezettek olyan nagy felszabadítási mozgal­mat alkotnak, amely az emberi haladás javára munkálkodik, s e mozgalmat Franciaországnak tevé­kenyen támogatnia kellene. A francia szocialisták lapja, a Ma­ten egyebek között kidomborítot­ta, hogy Tito elnök a mozgalom elsődleges feladatának minősítette az aktív békés egymás mellett élés politikáját. A román sajtó egyébként teg­nap hosszabb jelentésben számolt be a havannai tevékenységről. A Scinteia megállapította, hogy az emberiség több mint kétharmadát tömörítő mozgalomól elvárják, hogy a világot a haladás, a sza­badság és a forradalmi átalakulás útjára irányítsa. A kairói Arabok Hangja rádió­­állomás kidomborította több or­szágnak, elsősorban a mozgalom alapítóinak eltökéltségét, hogy megőrzik azt az elsődleges elkép­zelést, amelyet még a mozgalom megalapításakor fogalmaztak meg. A moszkvai rádió terjedelmes kommentárban számolt be az el nem kötelezettek külügyminiszteri ülésszakáról. Megállapította, hogy „az el nem kötelezettek eddig egyetlen jelentősebb külpolitikai kérdést sem mellőztek”. A kom­mentár felszólította az „összes bé­keszerető erőket, hogy egységesen tevékeny szerepet töltsenek be a feszültség enyhítése folyamatának érvényesítésében és mélyítésé­ben”. A magyar sajtó „haladókra” és a „konzervatívokra” osztja a mozgalmat A magyar sajtó tegnap ismét a mozgalmon belüli felosztásról írt. A Magyarország című hetilap pél­dául megismételte azt a tézist, hogy a mozgalom „haladó” és „konzervatív”­ országokból áll. Jellemző a Magyar Nemzet tu­dósítójának megállapítása is, mely szerint a mozgalmat „belső ellent­mondások” jellemzik. (Tanjug) mélyiségének szavai teljes igazo­lást nyertek az elmúlt két évti­zedben a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásáért és a feszültség feloldásáért folytatott küzdelem­ben. Az AFP francia hírügynökség leszögezte, hogy az el nem köte­lezettek mozgalma rendkívül te­vékeny vonzóerő, amely mind fontosabb szerepet tölt be a világ­­politikában, a tagországok eltérő helyzete ellenére. A havannai csúcstalálkozóval foglalkozó, világszerte megjelenő nagyszámú jelentés és hírmagya­rázat többsége előtérbe helyezte Tito elnök szerepét, leszögezve, hogy Tito a mozgalom egyik meg­alapítója, részt vett minden eddi­gi csúcstalálkozón. Néhány kelet­európai ország, például a bolgár és a szovjet napilapok eddig még nem adták hírül, hogy Tito elnök megérkezett Havannába. A La Crónica perui újság sze­rint nem vitatható el Tito elnök történelmi érdeme az el nem kö­telezettek mozgalmának életre hí­vásában. Hozzáfűzte, hogy a moz­galom megalakításával megszűnt a világnak Keletre és Nyugatra való felosztása. A Haagsche Courant című dal- Romániának a havannai csúcsta­lálkozón meghívott országként való részvétele kifejezi Románia és az el nem kötelezett, országok szoros kapcsolatát, együttműködését és szolidaritását jelentette a Scinteia bukaresti újság havannai tudósító­ja. Kiemelte, hogy Románia a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall a mozgalom­mal. A jelentés értékelte az el nem kötelezettek tevékenységét a VI. csúcstalálkozó kezdete előtt, s en­nek keretében megállapította, hogy az el nem kötelezettek sorainak erősítése a mozgalom elsődleges feladata, s ezért ezt a csúcsértekez­letnek is meg kell vitatnia.

Next