Magyar Szó, 1979. szeptember (36. évfolyam, 240-254. szám)
1979-09-01 / 240. szám
1979. szeptember 1., szombat MAGYAR SZÓ „ Џ. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- KÜLPOLITIKA--------- DOLAND AZ EL NEM KÖTELEZETTSÉGRŐL Derűlátással és az egységbe vetett hittel Havannába A viszályok békés megoldásával az idegen beavatkozás ellen Ljubljanából jelenti a Tanjug: — Az el nem kötelezettek mozgalma nem jutott válságba. Meg vagyunk győződve róla, hogy a mozgalom ereje a havannai csúcsértekezleten is megmutatkozik — jelentette ki egyebek között Stane Dolanc, a JKSZ KB Elnökségének tagja a ljubljanai politikai vezetőkkel folytatott tegnapi beszélgetése során. Átfogó értékelést adva a jelenkori nemzetközi viszonyokról, az el nem kötelezettek helyéről és szerepéről. Dolanc kidomborította, hogy az el nem kötelezett mozgalom folyamatosan izmosodik kezdettől fogva, s ezt az is tanúsítja, hogy Havannában még néhány új tagot vettek fel. Az is igaz azonban, hogy az el nem kötelezettek a legkülönfélébb nyomásoknak vannak kitéve, ezeknek pedig az a közös vonásuk, hogy gyengíteni igyekeznek a mozgalmat, vagy pedig le akarják téríteni irányvonaláról. De ezek a próbálkozások is csak azt bizonyítják, hogy az el nem kötelezettek fontos szerepet játszanak a nemzetközi színtéren. A VI. csúcsértekezleten Jugoszlávia elsősorban azon fog munkálkodni, hogy még jobban érvényesítsék az 1961. évi belgrádi I. csúcsértekezleten meghatározott eredeti elveket. Már a havannai értekezletet megelőző előkészületek során is megmutatkozott, hogy a tagországok nagy többsége a szóban forgó elvek alkalmazásáért száll síkra. Ez a záloga annak, hogy a mozgalom nem fogja elveszíteni önállóságát, függetlenségét és tömbön kívüli irányultságát. Dolane részletesen foglalkozott néhány vitás kérdéssel, például Kambodzsa képviseletével, az Egyiptom kizárását szorgalmazó kezdeményezéssel, az el nem kötelezettek olajdrágulás miatti fejlődési nehézségeivel, az egyes el nem kötelezett országok közötti kapcsolatok kiéleződésével, nemkülönben fegyveres összecsapásaikkal. Az el nem kötelezettek kétségkívül Plavannában is arra fognak törekedni, hogy megleljék a viszályok békés rendezésének útját, s ezáltal megakadályozzák az idegen érdekek beavatkozását. A mozgalomnak az az egyik fő célja, hogy feltételeket teremtsen az igazságosabb nemzetközi gazdasági viszonyok kialakítására, mert a jelenlegi viszonyok nemcsak akadályozzák a legszegényebb országok fejlődését, de még szerény lehetőségeiket is csökkentik. — Nem vitás — folytatta Dolanc —, hogy Jugoszlávia nemzetközi helyzete nagymértékben függ az el nem kötelezett mozgalom erősödésétől. Hazánk, a mozgalom egyik alapítója lévén, tisztában van vele, hogy a mozgalomban akkor tölthet be olyan fontos szerepet mint eddig, ha megóvja önnön belső szilárdságát és visszaver minden külső nyomást. Éppen ezért az áll előttünk feladatként — elsősorban persze a kommunisták előtt —, hogy erősítsük az önigazgatási társadalmi-gazdasági viszonyokat, s elhárítsunk minden akadályt sokoldalú fejlődésünk útjából. Stane Dolanc elvtárs végül kijelentette, hogy Jugoszlávia küldöttsége nagy bizakodással utazott el Havannába, s hiszi, hogy a csúcsértekezlet még inkább megszilárdítja majd az el nem kötelezett mozgalom egységét, fokozza cselekvőkészségét és politikai jelentőségét. Stane Dolane A sport és a népek közeledése Az el nem kötelezettség fáklyája reményt keltett, hogy az emberiségre szebb holnap virrad, a népek azonos sorsban osztozó egy nagy családhoz tartoznak. A múlt örökségéhez tartozik az első olimpiai láng meggyújtása, amely a világ oszthatatlanságának üzenetét fogalmazta meg, ám ennek hite nem aludt ki. Világunk még nem az igazság világa, ám kevesebb jogtiprást követnek el benne mint a múltban. A népek kölcsönös függőségben közelednek egymáshoz, s e folyamatot senki sem állíthatja le. A sport e közeledését szolgálja, ezért helyet kapott az el nem kötelezettek okmányaiban. Kuba és Algéria, mint az el nem kötelezettek közötti testnevelési együttműködés koordinálója, munka jellegű okmányt terjeszt a VI. csúcstalálkozó elé. A dokumentum egyebek között kidolgozta az el nem kötelezettek testnevelési akcióprogramját. A colombói V. csúcstalálkozó határozataival, a koordinciós bizottság és a miniszteri értekezletek indítványaival összhangban a két koordináló ország három megbeszélést tartott, amelyen megvitatta az el nem kötelezett és más, fejlődő országok közötti hatékony sportegyüttműködés kérdéseit. Az elmúlt időszakban a legmagasabb szintű a tavalyi algíri megbeszélés volt. A testnevelési szakértők elfogadták az akcióprogramot és a kiáltványt. (Tanjug)" Arabközi konzultációk Havannában Csütörtökön Havannában megtartotta első ülését az az öttagú arabközi munkacsoport, amely az arab országok közös platformját dolgozza ki a csúcsértekezletre való tekintettel. Arab körökből szerzett hírek szerint szerdán Havannában ülést tartottak az arab térség képviselői. Egyiptom kivételével vlaamennyi arab ország küldötte jelen volt. Szíria és Irak önálló indítványt terjesztett be az egységes arab platformra vonatkozóan és hír szerint mindkettő sugalmazza az arab országoknak, hogy eszközöljék ki Egyiptomnak, az el nem kötelezettek mozgalmából való kizárását az Izraellel kötött békeszerződés miatt. (Tanjug) „NEM MŰKÖDIK” Szemfüles jugoszláv újságíró Külföldi államférfiak érkezésekor nem könnyű telefonhoz jutni a havannai repülőtéren. A légikikötő öt készülékére százszor annyi tudósító is jut. Különösen bonyolult feladat volt ez Tito elnök érkezésének napján, amikor több újságíró sereglett össze, mint bármelyik államférfi fogadtatására. Boža Rafajlovic, a Tanjug tudósítója igen szemfülesnek bizonyult. A telefonok egyikére „nem működik” feliratú cédulát akasztott spanyol és angol nyelven. A mit sem sejtő újságírók messze elkerülték a „hibás” készüléket, és a többi négy körül tülekedtek, amikor Tito elnök repülőgépe leereszkedett. A Tanjug újságíróinak mindössze néhány másodperc alatt sikerült a „rossz” készülékről értesíteniük a Tanjug tudósítóirodáját, hogy Tito megérkezett. Ennek köszönhetőleg a jugoszláv rádióhallgatók már két-három perccel később értesülhettek arról, hogy Tito megérkezett Havannába. Könyv az el nem kötelezettekről A kiadvány bemutatja a tagországokat • Ismerteti hazánk történelmét, gazdasági fejlődését, politikai rendszerét Az el nem kötelezett országok havannai VI. csúcstalálkozója alkalmából a Prensa Latina kubai hírügynökség könyvet jelentetett meg a mozgalomhoz tartozó országokról. A hozzávetőlegesen 700 oldalas kiadvány ismerteti 88 ország földrajzi, történelmi adatait, politikai jellegzetességét, gazdasági fejlődését és az el nem kötelezettek körében kifejtett tevékenységét. Az el nem kötelezett országok című kiadvány nyolc oldalt szentel Jugoszláviának. A legfontosabb földrajzi és népességi adatokon kívül átfogóan bemutatta nemzeteink és nemzetiségeink történelmét, a forradalmi munkásmozgalom kialakulását és a Kommunista Párt megalakítását. Ezzel összhangban külön kitért arra az időszakra, amikor Josip Broz Tito a párt élére került. A továbbiakban ismertette a fegyveres harc előkészítését a népfelszabadító háborút, valamint a háború utáni országépítés legfontosabb szakaszait. Kitért Jugoszlávia gazdasági fejlődésére, szövetségi rendszerére, politikai szervezeteire, területi védelmére, a művelődés, oktatás, a testnevelés és az egészségügy helyzetére. Kidomborította, hogy Belgrád látta vendégül az el nem kötelezett országok első értekezletét, továbbá Helsinki után fővárosunkban tartották meg az európai biztonsági és együttműködési értekezletet. A könyv bevezetőjében közölte az el nem kötelezettek mozgalmára vonatkozó legfontosabb adatokat. Felsorolta a mozgalom hét alapelvét. Emlékeztetett arra, hogy a belgrádi csúcstalálkozót megelőzte Nasszer, Nehru és Tito brioni megbeszélése. Megállapította, hogy az elmúlt tizennyolc évben a mozgalom tagjainak száma 25-ről 88-ra emelkedett, nem számítva a megfigyelőket és a vendégeket. (Tanjug) CUMBRES A tömbbefolyás ellen A világsajtó a csúcstalálkozóról Száz ország találkozója, ez az el nem kötelezettek havannai csúcsmegbeszélésével foglalkozó világsajtó általános megfogalmazása. A hírmagyarázók rámutattak, hogy az emberiség kétharmadának képviselői állapodnak meg az új nemzetközi gazdasági rend kialakításáért és a nemzetközi együttműködés demokratizálásáért folytatott küzdelem módjáról. A kommentátorok, eszmei irányvonaluktól függetlenül, leszögezték, hogy a konferencia befolyásolja a világ történéseit. A perui Expreso napilap ezzel kapcsolatban emlékeztetett Tito elnök szavaira, hogy az el nem kötelezettek nélkül a világ szegényebb lenne, a hidegháború az emberiséget a pusztulás szélére sodorta volna a mozgalom nélkül. Az újság hozzáfűzi, hogy Titónak, az el nem kötelezettség politikája harcosának és kimagasló szó-Sok ország meggyőződhetett arról — fejtegette az Elima zaire-i újság —, hogy kísérletet tettek a mozgalom eltérítésére, célkitűzéseinek felderítésére, valódi feladatainak megmásítására. Jóllehet ezt nem vallották be, nyilvánvalóan arra törekedtek, hogy az el nem kötelezettek sötét és alantas célok engedelmes eszközévé váljanak, szögezte le az újság. land újság azt írta, hogy Tito erélyesen küzd a mozgalom eredeti elveiért. A BBC, a tekintélyes brit rádió- és televízióhálózat kommentátora úgy ítélte meg, hogy Tito elnök előreláthatólag kulcsfontosságú szerepet tölt be a havannai csúcstalálkozón. A római rádió szerint Tito tántaríthatatlanul védelmezni fogja a mozgalom hagyományos, eredeti elveit, illetve azt, hogy az el nem kötelezetteknek távol kell tartaniuk magukat a nagyhatalmaktól. E témát elemezte a guyanai, francia, algériai, jordániai, brazíliai, brit, marokkói, spanyol, a nyugatnémet, mexikói, ugandai, japán sajtó. A kis országok függetlenségéért A hírmagyarázatok jelentős része foglalkozik a havannai találkozó úgynevezett kényes témáival, s ezzel kapcsolatban rámutattak Tito elnök tapasztalatára és tekintélyére. A londoni Daily Mirror például azt írta, hogy Tiito elnök gerillahadseregével szembeszállt negyven snáci hadosztállyal, most pedig a kis országok függetlenségéért küzd. A Clarín című argentin újság megállapította, hogy Tito Havannában fellép azon törekvés ellen, hogy a mozgalmat a tömbök mögött sorakoztassák fel, majd megállapítja, hogy Jugoszlávia e kérdésben nem hátrál meg. Az emberi haladás frontja A L’ Humaniténak, a francia kommunisták sajtószervének külpolitikai szerkesztője emlékeztetett a mozgalom állandó gyarapodására, s egyszersmind kidomborította, hogy a mozgalom a gyarmati birodalmak felbomlása idején alakult. Az újság megállapította, hogy az el nem kötelezettek olyan nagy felszabadítási mozgalmat alkotnak, amely az emberi haladás javára munkálkodik, s e mozgalmat Franciaországnak tevékenyen támogatnia kellene. A francia szocialisták lapja, a Maten egyebek között kidomborította, hogy Tito elnök a mozgalom elsődleges feladatának minősítette az aktív békés egymás mellett élés politikáját. A román sajtó egyébként tegnap hosszabb jelentésben számolt be a havannai tevékenységről. A Scinteia megállapította, hogy az emberiség több mint kétharmadát tömörítő mozgalomól elvárják, hogy a világot a haladás, a szabadság és a forradalmi átalakulás útjára irányítsa. A kairói Arabok Hangja rádióállomás kidomborította több országnak, elsősorban a mozgalom alapítóinak eltökéltségét, hogy megőrzik azt az elsődleges elképzelést, amelyet még a mozgalom megalapításakor fogalmaztak meg. A moszkvai rádió terjedelmes kommentárban számolt be az el nem kötelezettek külügyminiszteri ülésszakáról. Megállapította, hogy „az el nem kötelezettek eddig egyetlen jelentősebb külpolitikai kérdést sem mellőztek”. A kommentár felszólította az „összes békeszerető erőket, hogy egységesen tevékeny szerepet töltsenek be a feszültség enyhítése folyamatának érvényesítésében és mélyítésében”. A magyar sajtó „haladókra” és a „konzervatívokra” osztja a mozgalmat A magyar sajtó tegnap ismét a mozgalmon belüli felosztásról írt. A Magyarország című hetilap például megismételte azt a tézist, hogy a mozgalom „haladó” és „konzervatív” országokból áll. Jellemző a Magyar Nemzet tudósítójának megállapítása is, mely szerint a mozgalmat „belső ellentmondások” jellemzik. (Tanjug) mélyiségének szavai teljes igazolást nyertek az elmúlt két évtizedben a nemzetközi kapcsolatok demokratizálásáért és a feszültség feloldásáért folytatott küzdelemben. Az AFP francia hírügynökség leszögezte, hogy az el nem kötelezettek mozgalma rendkívül tevékeny vonzóerő, amely mind fontosabb szerepet tölt be a világpolitikában, a tagországok eltérő helyzete ellenére. A havannai csúcstalálkozóval foglalkozó, világszerte megjelenő nagyszámú jelentés és hírmagyarázat többsége előtérbe helyezte Tito elnök szerepét, leszögezve, hogy Tito a mozgalom egyik megalapítója, részt vett minden eddigi csúcstalálkozón. Néhány keleteurópai ország, például a bolgár és a szovjet napilapok eddig még nem adták hírül, hogy Tito elnök megérkezett Havannába. A La Crónica perui újság szerint nem vitatható el Tito elnök történelmi érdeme az el nem kötelezettek mozgalmának életre hívásában. Hozzáfűzte, hogy a mozgalom megalakításával megszűnt a világnak Keletre és Nyugatra való felosztása. A Haagsche Courant című dal- Romániának a havannai csúcstalálkozón meghívott országként való részvétele kifejezi Románia és az el nem kötelezett, országok szoros kapcsolatát, együttműködését és szolidaritását jelentette a Scinteia bukaresti újság havannai tudósítója. Kiemelte, hogy Románia a nemzetközi kérdések többségében azonos nézeteket vall a mozgalommal. A jelentés értékelte az el nem kötelezettek tevékenységét a VI. csúcstalálkozó kezdete előtt, s ennek keretében megállapította, hogy az el nem kötelezettek sorainak erősítése a mozgalom elsődleges feladata, s ezért ezt a csúcsértekezletnek is meg kell vitatnia.