Magyar Szó, 1980. május (37. évfolyam, 120-132. szám)
1980-05-14 / 131. szám
8 . ZOMBOR A gyermekvédelmi érdekközösség összbevétele 23,9 millió dinár A szombori gyermekvédelmi érdekközösség az idén 15,3 százalékkal növeli összbevételét, s eléri a 23,95 millió dinárt. Ebből a pénzből finanszírozzák az óvodák, napközik és bölcsődék tevékenységét, a diákkonyhákat, a családi pótlékot és a tanulók üdülését és nyaralását. « A gyermekvédelmi érdekközösség jövedelmének zömét a Vera Gunja iskoláskor előtti nevelési és oktatási intézmény finanszírozására fordítják. Ide tartoznak az óvodák, napközik és bölcsődék. Gyakorlatilag a gyermekek teljes ellátását — 7 éves korig — és gondozását az érdekközösség fedezi. Mivel a 23 95 millió dinár, amit a gazdaságban dolgozók, biztosítanak, nem elég a község össz szükségleteinek kielégítésére, leginkább a beruházásokon kell takarékoskodnunk. Kevés pénz marad új óvodák, napközik és bölcsődék építésére. Folyamatban van öt új létesítmény kivitelezése. Az Aleksa Santié-i óvodát már át kellett volna adni, de a műszaki átvétel még nem történt meg. Ugyanakkor néhány régi épületet átépítünk, hogy megfeleljenek a követelményeknek. A szükséges eszközöket a Tartományi Gyermekvédelmi Érdekközösséggel és egy-egy helybeli munkaszervezettel közösen teremtettük elő. 1981 végéig a községi és a tartományi érdekközösség társított pénzén, csaknem 19 millió dinár törtékben, megkezdjük a szerencsei óvoda második szakaszának építését — mondta Marija VOJNOVIC, a zombori gyermekvédelmi érdekközösség titkára. Hogy az érdekközösségben mindent megtesznek az óvodai, napközis és bölcsődei ellátás érdekében, az az idei pénzügyi terv módosításából is látható. Habár az összbevétel csak 15,3 százalékkal nagyobb a tavalyinál, a Vera Gucunja intézménynek (óvodák, napközik és bölcsődék) 37,10 százalékkal juttatnak több pénzt, vagyis 18,77 millió dinárt. Sajnos, még ez sem elég a teljes ingyenes neveléshez és gondozáshoz, mert a gazdasági árak magasak. Ezért kell a szülőknek hozzájárulniuk a költségek fedezéséhez. Pillanatnyilag a napközis és a bölcsődei ellátás összesen 2330 dinárba kerül havonta egy gyerek után. Ebből az érdekközösség 950 dinárt térít meg, a többi 1183 dinárt a szülő fizeti, attól függően, mennyi az egy főre jutó személyi jövedelem a családban. Az 1183 dinárt azok a szülők fizetik, akiknél az átlag 3000 dinár családtagonként. Mindazok, akiknél kevesebb, arányosan fizetnek kisebb hozzájárulást. Az óvodai díj 244 dinárt tesz ki, azzal, hogy az érdekközösség a Vera Gucunja intézménynek a költségek fejében 875 dinárt folyósít minden óvodás után. — Elégedettek az érdekközösségben az óvodába járó gyermekek számával? — kérdeztük a titkártól. — Az iskoláskor előtti korosztályú gyermekek 92 százaléka jár óvodába, ez kielégítő. Különösen, ha tudjuk, hogy az óvoda még nem teljesen ingyenes. Ezzel szemben a bölcsődékben és napközikben tapasztaltakkal nem vagyunk megelégedve. A bölcsődékbe csak a gyermekek hat, a napközibe pedig huszonegy százaléka jár. Lehet, ez anyagiak kérdése is — hallottuk Marija VOJNOVICTÓL. A zombori községben összesen ezerkilencszáz gyermek élvezi az érdekközösség anyagi támogatását. P. M. Tüdőszűrés lesz Baranyában Mivel a köztársasági szervek az árpolitikai kérdések intézésének egy részét a képviselő-testületek végrehajtó tanácsaira ruházták, a pélmonostori községi képviselő- testület végrehajtó tanácsa a napípókban megtartott ülésén úgy határozott, hogy az idén átlag 13 százalékos áremelést engedélyez, de csak azokban az esetekben, ha ezt a nyersanyagdrágulás indokolja. A végrehajtó tanács tárgyalt a lakosság tüdőszűréséről. Baranyában ugyanis egyre több a tébécés megbetegedés. Ezért az egészségvédelmi felügyelő javasolta, hogy mivel 1973-ban volt legutóbb tüdőszűrés Baranyában, sürgősen szervezzék meg. A végrehajtó tanács a javaslatot eljuttatta az egészségügyi érdekközösségnek. Miro ViksanovIc az első elnöklő A zombori művelődési és oktatási érdekközösség választmánya a közelmúltban ülést tartott, 15 tagú elnökséget is választottak, amelynek élére egyévi megbízatással Miro VIIKSANOVIC került. Titkár Budimir VLAISAVLJEVIC. A többi tag: Aleksandar NASTIC, FILL József, Ljubica DUJMOVIC, Nedeljko DUJJIĆ, Milka BOSNIC, STEFAN Tibor, Ivan KOVAC, FIRÁNY Cecília, Rajko SLADIC, Ljubomir LAZIĆ, Magdalena POPOVIĆ, MAROS István és Josip KULIC. A tartományi választmányba Budimir VLASSAVLJEVICOT és FIRÁNY Cecíliát nevezték ki. Egyúttal kinevezték a különböző szakbizottságok vezetőit is. A drámai szakbizottság elnöke Aleksandar NASTIC, a képzőművészetié Ljubica DUJMOVIC, a könyvnépszerűsítési bizottság elnöke Ivan KOVAČ, a zenei bizottságé Mira BOSNIC, a községközi és nemzetközi bizottság elnöke FILL József, a különböző műveket értékelő bizottság elnöke pedig FIRÁNY Cecília. ZOMBOR A Népi Technika zombori egyesületének szervezésében tizenkilenc általános iskola részvételével megtartották a Tudományt a fiataloknak vetélkedői, amelynek házigazdája az Avram Mrazovic Általános Iskola volt. A selejtezőkben csaknem tizenkét ezer pionír vett részt. Biológiából legjobb eredményt a következő versenyzők értek el: Mirjana Zdjelar (A. Mrazovic, Zombor), Dobrila Šikarić (Október 21., Zombor), Nikola Gojtan (A. Mrazovic, Zombor), Borislav Čičovački (Október 21., Zombor). A legjobb fizikusok: Rajkó Martic (P. Kočić, Regőce), Matija Sokola (N. Vukicevic, Zombor). Vegytanból legtöbb pontot Mišo Kubatov, a zombori Ivó Lola Ribar, Slobodan Simic és Marija Poljak a zombori Avram Mazovic és az Ivó Lola Ribar iskola tanulója szerzett. Djordje Marinkovic, a zombori Testvériség-Egység és a szintén zombori Ivó Lola Ribar Általános Iskola tanulója, Siniša Raič földrajzból lett első. Kovács Ildikó, a doroszlói Petőfi Sándor iskola hatodikos diákja biológiából második lett. Mira Ilie, a nemesmiliticsiek versenyzője szintén második helyet ért el és részt vesz a tartományi vetélkedőn. A nemesmiliticsi, hetedikes Kovács Attila földrajzból versenyzett és harmadik lett. A Tudományt a fiataloknak tartományi vetélkedőjét Topolyán és Becsén rendezik meg, május 17- én. Becsén a középiskolások versenyeznek. P. M. Tudományt a fiataloknak •V Г Örök emlékű DUNATÁJ A magyar küldöttség tagjai: dr. Gosztonyi Jánosné, dr. Gosztonyi János, Gábor Emil, Stark Ferenc (1. kép) vendéglátók (2. kép). Szlavóniában és Baranyában járt a magyar oktatási államtitkár Dr. Stipe ŠUVAR, a Horvát Szocialista Köztársaság közoktatásügyi minisztere baráti látogatásra meghívta a Magyar Népköztársaság oktatásügyi államtitkárát, dr. GOSZTONYI János elvtársat és munkatársait, GÁBOR Emilt, a nemzetközi kapcsolatok főosztályának osztályvezetőjét és STARK Ferenc minisztériumi tanácsost, a nemzetiségi oktatási bizottság titkárát. A vendégek zágrábi tárgyalásuk után Kumrovecre látogattak, megtekintették Tito elvtárs szülőházát és a múzeumot. Ezután Eszéken folytatták a munka jellegű megbeszéléseket, a vendégeket Eszéken a községek közössége képviselő-testülete és a pedagógiai intézet vezetői fogadták. Pénteken Botrányába látogatott a magyar küldöttség SZLOBODA Jánosnak, az eszéki községek közössége képviselő-testülete alelnökének, TAUSZ Imrének, a Szocialista Szövetség községközi választmánya elnökének, Ilija LAVRNICNAK, az eszéki pedagógiai intézet igazgatójának és másoknak a kíséretében. Pélmonostoron Ivo MATIJAČIC, a községi képviselő-testület elnöke. Lazar BERTIC, a végrehajtó tanács elnöke, ADLER Ferenc, a Kommunista Szövetség községi pártbizottságának titkára, ALMÁDI Géza, a községi képviselő-testület alelnöke, Valentin VIDEMŠEK, a Bélivé vezérigazgatója, MAJOR István, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke és mások fogadták a magas rangú vendégeket. Üdvözlő beszédet Ivo MATIJAČEVIĆ mondott, rövid tájékoztatót adott Baranyáról, többek között rámutatott arra, hogy a horvátországi magyar nemzetiség zöme e vidékein él teljes egyenjogúságban a többi nemzet-tel és nemzetiséggel. Ezután a vendégek a községközi és a baranyai társadalmi-politikai vezetők társaságában Horvátország egyetlen kétnyelvű szakirányú köz szépiskolájába látogattak, ahol MAJOR István magiszter, az iskola igazgatója és a magyar nyelven oktató tanárok fogadták a vendégeket. MAJOR István az iskolában folyó munkáról beszélt. SZLOBODA János magiszter, az iskola pedagógusa a káderkérdésről, és ezzel kapcsolatban a középtávú terv elkészítéséről szólt. Rámutatott arra, hogy iskolarendszerünkben lényeges helyet foglal el a gyakorlati oktatás, amelybe a diákok a Bellyei Kombinátban és a Progres építőipari munkaszervezetben kapcsolódnak be. PASZA Árpád professzor a magyar nyelvtanítás nehézségeivel ismertette meg a vendégeket GOSZTONYI elvtárs élénken érdeklődött a nemzetiségi oktatásban fölmerülő problémák iránt. Rámutatott arra, hogy a dr. Stipe Suverral és Emiim valiSICTUAL folytatott megbeszélések során fölmerült az a lehetőség, hogy egy jugoszláv—magyar közös bizottságot hoznak létre, amely mindkét országban figyelemmel kíséri a magyar, illetve a délszláv nemzetiségi oktatást. E bizottság a nehézségek megoldása érdekében évenként találkozót rendez majd a nemzetiségi pedagógusok részvételével. Ezután a vendégeik ajándék könyvcsomagot adtak át az iskola könyvtárának. Pénteken este a magyar küldöttség Vörösmarrtra látogatott, ahol KOVÁCS Sándor, az iskola igazgatója, a tanári kar és a diákok üdvözölték a vendégeket. KOVÁCS Sándor a falu és az iskola életéről beszélt, majd megajándékozta a minisztert BARANYAI Júlia Vízbe vesző nyomok című, a Dráva-szög történetéről szóló könyvével. A magyar küldöttség nevében STARK Ferenc minisztériumi tanácsos könyvcsomagot adott át a vörösmarti iskolának. M. V. Milan Konjović kiállítása Szlavónbródban Ma, szerdán este Szlavónbródban a Djuro Salaj munkásegyetem termében megnyílik Milan Konjovic zombori festő kiállítása. Két hétig tekinthetik meg az érdeklődők. FIATAL PEDAGÓGUSOK TANULNAK ÉS TANÍTANAK Nem egészen fél évvel ezelőtt került Szilágyira két fiatal pedagógus, BÁLINT Teréz és VUKMAN Ildikó. Mindketten az alsósokat tanítják. Az iskolában, meg a faluban is nagyon megörültek jöttüknek. Az idősebb tanítók nyugdíjba vonultak, csak nagy üggyel-bajjal tudták helyettesíteni őket. Hiába írtak ki pályázatot, senki sem jelentkezett. Fennállt a veszély, hogy pedagógus nélkül marad az iskola. Végső lépésként Szabadkára utazott Szűcs Antal igazgató és Báthori Katalin tanítónő. A pedagógiai akadémián olyan hallgatókat kerestek, akik a tanulás mellett, munkába álltak volna, így került Szilágyira a két fiatal tanítónő, BÁLINT Teréz bánáti, szentmihályi. Kérdésünkre elmondta, hogy habár nagyon szerette a gyerekeket, évekig volt pionírvezető, mindig kereskedő szeretett volna lenni. — Végül mégiscsak a pedagógiai akadémiát választottam. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy felvettek. Öt évvel ezelőtt kerültem Szabadkára. Elég messze van Szentmihálytól, anyám nem szívesen engedett el, de megszoktam, megszerettem Szabadkát. Talán jobb lett volna először befejezni az akadémiát, azután elhehelyezkedni, mégis másképp csináltam. Megtetszett a szilágyiak ajánlata, habár kevés konkrét dologról beszélgettünk, nem tudtam, milyen a falu, az iskola. Mégsem bántam meg, hogy ide jöttem. Megszerettem az iskolát, a falut. A munka viszont nem könnyű. Nagyon nehéz dolgozni meg tanulni is. Az az igazság, hogy kevés idő jut a tanulásra. Mégiscsak kezdők vagyunk, jobban oda kell figyelni, egy kicsit hiányzik a módszertani vizsga, többször félek. Mi lesz velem, a gyerekekkel, ha valamit tévesen csinálok — kérdezem magamtól. Az iskolával egyéves szerződést kötöttünk, még nem döntöttem el, jövőre is itt maradok-e, vagy pedig először befejezem az akadémiát — mondja. VUKMAN Ildikó bácstopolyai, már gyermekkorában pedagógus szeretett volna lenni. — Volt magyartanárnem a példaképem. Hozzá hasonlóan szeretnék dolgozni. Olyan szépen, szeretettel adta elő a magyart, hogy nála a leggyengébb tanulók is ötöst kaptak. Nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam, habár köztudomású, hogy milyen a pedagógusok anyagi helyzete. Habár elhelyezkedtem, minél előbb be szeretném fejezni az akadémiát. Utána könnyebb lesz a munka. A kellő tapasztalat hiányát alaposabb felkészüléssel kell pótolni. A harmadik osztályban tanítok, nagyon aranyosak a gyerekek, megszerettem őket. Csak 14-en vannak, kis osztály, így könnyebb a munka. Minden gyerekkel külön lehet foglalkozni. A falu, az iskola is tetszik, mégsem biztos, hogy Szilágyin maradok, még nem döntöttem véglegesen. K. A. 1980. május 14., szerda Továbbra is veszteséges a földművesbiztosítottak alapja Az apatini községben tavaly jelentősen növelték a földművesbiztosítottak egészségügyi hozzájárulását. Több lett a kataszteri jövedelem utáni járulék, ugyanakkor növekedett a családtagonkénti járulék is. Ennek ellenére továbbra is veszteséges a földművesbiztosítottak alapja. A bevétel 8,027 millió dinárt tett ki, a kiadások pedig 10,14 millió dinárra rúgtak, a veszteség tehát 2,12 millió dinár. Mivel a munkásbiztosítottak 5,3 millió dinár többletet értek el, ebből az alapból pótolták a földművesbiztosítottak alapjának veszteségét. Mindent összegezve, az egészségügyi érdekközösség elsősorban az apatini egészségházzal való szoros és jó együttműködésnek köszönhetően eredményesen gazdálkodott. A földművesbiztosítottak alapjának vesztesége azonban külön figyelmet érdemel. Tény, hogy egyre inkább elöregszik a földműveslakosság, az idős emberek pedig fokozott ápolást igényelnek, munkaképtelenek, betegesek. Földfelvásárlással, az idős földművesek nyugdíjaztatásával évről évre kevesebb a magántulajdonban levő termőföld. Mivel nagyon összetett kérdésről van szó, nemcsak a földművesek egészségügyi járulékának növelésével kellene keresni a kiutat. A tavalyi és a korábbi veszteség pótolása azt is jelenti, hogy a dolgozók szolidaritást vállaltak a földművesekkel. Ez a jövőben sem marad el, de ideiglenes megoldásról van szó. A földművesek társulásával, az idős földművesek nyugdíjaztatásával kellene hosszabb távon, biztonságosabban megoldani ezt a problémát. K. A.