Magyar Szó, 1980. május (37. évfolyam, 120-132. szám)

1980-05-14 / 131. szám

8 . ZOMBOR A gyermekvédelmi érdekközösség összbevétele 23,9 millió dinár A szombori gyermekvédelmi érdekközösség az idén 15,3 száza­lékkal növeli összbevételét, s eléri a 23,95 millió dinárt. Ebből a pénzből finanszírozzák az óvodák, napközik és bölcsődék tevé­kenységét, a diákkonyhákat, a cs­aládi pótlékot és a tanulók üdü­lését és nyaralását. «­ ­ A gyermekvédelmi érdekkö­zösség jövedelmének zömét a Vera Gunja iskoláskor előtti nevelési és oktatási intézmény finanszírozásá­ra fordítják. Ide tartoznak az óvo­dák, napközik és bölcsődék. Gya­korlatilag a gyermekek teljes el­látását — 7 éves korig — és gon­dozását az érdekközösség fedezi. Mivel a 23 95 millió dinár, amit a gazdaságban dolgozók, biztosíta­nak, nem elég a község össz szük­ségleteinek kielégítésére, legin­kább a beruházásokon kell taka­rékoskodnunk. Kevés pénz marad új óvodák, napközik és bölcsődék építésére. Folyamatban van öt új létesítmény kivitelezése. Az Alek­­sa Santié-i óvodát már át kellett volna adni, de a műszaki átvétel még nem történt meg. Ugyanakkor néhány régi épületet átépítünk, hogy megfeleljenek a követelmé­nyeknek. A szükséges eszközöket a Tartományi Gyermekvédelmi Ér­dekközösséggel és egy-egy hely­beli munkaszervezettel közösen te­remtettük elő. 1981 végéig a köz­ségi és a tartományi érdekközös­ség társított pénzén, csaknem 19 millió dinár törtékben, megkezdjük a szerencsei óvoda második szaka­szának építését — mondta Marija VOJNOVIC, a zombori gyermek­­védelmi érdekközösség titkára. Hogy az érdekközösségben min­dent megtesznek az óvodai, nap­közis és bölcsődei ellátás érdeké­ben, az az idei pénzügyi terv mó­dosításából is látható. Habár az összbevétel csak 15,3 százalékkal nagyobb a tavalyinál, a Vera Gu­­cunja intézménynek (óvodák, nap­közik és bölcsődék) 37,10 száza­lékkal juttatnak több pénzt, vagy­is 18,77 millió dinárt. Sajnos, még ez sem elég a teljes ingyenes ne­veléshez és gondozáshoz, mert a gazdasági árak magasak. Ezért kell a szülőknek hozzájárulniuk a költségek fedezéséhez. Pillanat­nyilag a napközis és a bölcsődei ellátás összesen 2330 dinárba kerül havonta egy gyerek után. Ebből az érdekközösség 950 dinárt térít meg, a többi 1183 dinárt a szülő fizeti, attól függően, mennyi az egy főre jutó személyi jövedelem a családban. Az 1183 dinárt azok a szülők fizetik, akiknél az átlag 3000 dinár családtagonként. Mind­azok, akiknél kevesebb, arányosan fizetnek kisebb hozzájárulást. Az óvodai díj 244 dinárt tesz ki, azzal, hogy az érdekközösség a Vera Gucunja intézménynek a költségek fejében 875 dinárt fo­lyósít minden óvodás után. — Elégedettek az érdekközösség­ben az óvodába járó gyermekek számával? — kérdeztük a titkár­tól. — Az iskoláskor előtti korosztá­lyú gyermekek 92 százaléka jár óvodába, ez kielégítő. Különösen, ha tudjuk, hogy az óvoda még nem teljesen ingyenes. Ezzel szem­ben a bölcsődékben és napközik­ben tapasztaltakkal nem vagyunk megelégedve. A bölcsődékbe csak a gyermekek hat, a napközibe pe­dig huszonegy százaléka jár. Le­het, ez anyagiak kérdése is — hal­lottuk Marija VOJNOVICTÓL. A zombori községben összesen ezerkilencszáz gyermek élvezi az érdekközösség anyagi támogatását. P. M. Tüdőszűrés lesz Baranyában Mivel a köztársasági szervek az­­ árpolitikai kérdések intézésének­­ egy részét a képviselő-testületek­­ végrehajtó tanácsaira ruházták, a­­ pélmonostori községi képviselő-­­ testület végrehajtó tanácsa a nap­í­pókban megtartott ülésén úgy ha­­­­tározott, hogy az idén átlag 13 szá­­­­zalékos áremelést engedélyez, de­­ csak azokban az esetekben, ha ezt a nyersanyagdrágulás indokolja. A végrehajtó tanács tárgyalt a lakosság tüdőszűréséről. Baranyá­ban ugyanis egyre több a tébé­­cés megbetegedés. Ezért az egész­ségvédelmi felügyelő javasolta, hogy mivel 1973-ban volt leg­utóbb tüdőszűrés Baranyában, sürgősen szervezzék meg. A vég­rehajtó tanács a javaslatot eljut­­­­tatta az egészségügyi érdekközös­ségnek. Miro ViksanovIc az első elnöklő A zombori művelődési és okta­tási érdekközösség választmánya a közelmúltban ülést tartott, 15 tagú elnökséget is választottak, amelynek élére egyévi megbízatás­sal Miro VI­IKSANOVIC került. Titkár Budimir VLAISAVLJEVIC. A többi tag: Aleksandar NASTIC, FILL József, Ljubica DUJMOVIC, Nedeljko DUJJIĆ, Milka BOSNIC, STEFAN Tibor, Ivan KOVAC, FI­RÁNY Cecília, Rajko SLADIC, Ljubomir LAZIĆ, Magdalena PO­­POVIĆ, MAROS István és Josip KULIC. A tartományi választmányba Budimir VLASSAVLJEVICOT és FIRÁNY Cecíliát nevezték ki. Egyúttal kinevezték a különböző szakbizottságok vezetőit is. A drá­mai szakbizottság elnöke Aleksan­dar NASTIC, a képzőművészetié Ljubica DUJMOVIC, a könyv­népszerűsítési bizottság elnöke Ivan KOVAČ, a zenei bizottságé Mira BOSNIC, a községközi és nemzetközi bizottság elnöke FILL József, a különböző műveket ér­tékelő bizottság elnöke pedig FIRÁNY Cecília. ZOMBOR A Népi Technika zombori egye­sületének szervezésében tizenki­lenc általános iskola részvételével megtartották a Tudományt a fia­taloknak vetélkedői, amelynek házigazdája az Avram Mrazovic Általános Iskola volt. A selejte­zőkben csaknem tizenkét ezer pio­nír vett részt. Biológiából legjobb eredményt a következő versenyzők értek el: Mirjana Zdjelar (A. Mrazovic, Zombor), Dobrila Šikarić (Október 21., Zombor), Nikola Gojtan (A. Mrazovic, Zombor), Borislav Či­­čovački (Október 21., Zombor). A legjobb fizikusok: Rajkó Mar­tic (P. Kočić, Regőce), Matija So­­kola (N. Vukicevic, Zombor). Vegytanból legtöbb pontot Mišo Kubatov, a zombori Ivó Lola Ri­­bar, Slobodan Simic és Marija Po­­ljak a zombori Avram Mazovic és az Ivó Lola Ribar iskola tanulója szerzett. Djordje Marinkovic, a zombori Testvériség-Egység és a szintén zombori Ivó Lola Ribar Általános Iskola tanulója, Siniša Raič föld­rajzból lett első. Kovács Ildikó, a doroszlói Pe­tőfi Sándor iskola hatodikos diák­ja biológiából második lett. Mira Ilie, a nemesmiliticsiek versenyző­je szintén második helyet ért el és részt vesz a tartományi vetél­kedőn. A nemesmiliticsi, hetedi­kes Kovács Attila földrajzból ver­senyzett és harmadik lett. A Tudományt a fiataloknak tar­tományi vetélkedőjét Topolyán és Becsén rendezik meg, május 17- én. Becsén a középiskolások ver­senyeznek. P. M. Tudományt a fiataloknak •V Г­ Örök emlékű DUNATÁJ A magyar küldöttség tagjai: dr. Gosztonyi Jánosné, dr. Gosztonyi János, Gábor Emil, Stark Ferenc (1. kép) vendéglátók (2. kép). Szlavóniában és Baranyában járt a magyar oktatási államtitkár Dr. Stipe ŠUVAR, a Horvát Szocialista Köztársaság közokta­tásügyi minisztere baráti látoga­tásra meghívta a Magyar Nép­­köztársaság oktatásügyi államtit­kárát, dr. GOSZTONYI János elvtársat és munkatársait, GÁ­BOR Emilt, a nemzetközi kapcso­latok főosztályának osztályvezető­jét és STARK Ferenc minisztériu­mi tanácsost, a nemzetiségi okta­tási bizottság titkárát. A vendégek zágrábi tárgyalá­suk után Kumrovecre látogattak, megtekintették Tito elvtárs szü­lőházát és a múzeumot. Ezután Eszéken folytatták a munka jel­legű megbeszéléseket, a vendége­ket Eszéken a községek közössége képviselő-testülete és a pedagó­giai intézet vezetői fogadták. Pénteken Botrányába látogatott a magyar küldöttség SZLOBODA Jánosnak, az eszéki községek kö­zössége képviselő-testülete alel­nökének, TAUSZ Imrének, a Szo­cialista Szövetség községközi vá­lasztmánya elnökének, Ilija LAVR­­NICNAK, az eszéki pedagógiai intézet igazgatójának és mások­nak a kíséretében. Pélmonostoron Ivo MATIJAČIC, a községi képvi­selő-testület elnöke. Lazar BER­­TIC, a végrehajtó tanács elnöke, ADLER Ferenc, a Kommunista Szövetség községi pártbizottságá­nak titkára, ALMÁDI Géza, a községi képviselő-testület alel­nö­­ke, Valentin VIDEMŠEK, a Bélivé vezérigazgatója, MAJOR István, a Horvátországi Magyarok Szö­vetségének elnöke és mások fo­gadták a magas rangú vendége­ket. Üdvözlő beszédet Ivo MA­­TIJAČEVIĆ mondott, rövid tá­jékoztatót adott Baranyáról, töb­bek között rámutatott arra, hogy a horvátországi magyar nemzeti­ség zöme e vidékein él teljes egyenjogúságban a többi nemzet-t­­el és nemzetiséggel. Ezután a­­ vendégek a községközi és a ba­­­­ranyai társadalmi-politikai veze­­t­­ők társaságában Horvátország­­ egyetlen kétnyelvű szakirányú köz s­zépiskolájába látogattak, ahol­­ MAJOR István magiszter, az is­kola igazgatója és a magyar nyelven oktató tanárok fogadták a vendégeket. MAJOR István az iskolában folyó munkáról beszélt. SZLOBODA János magiszter, az iskola pedagógusa a káderkérdés­ről, és ezzel kapcsolatban a kö­zéptávú terv elkészítéséről szólt. Rámutatott arra, hogy iskolarend­szerünkben lényeges helyet fog­lal el a gyakorlati oktatás, amely­be a diákok a Bellyei Kombinát­ban és a Progres építőipari mun­kaszervezetben kapcsolódnak be. PASZA Árpád professzor a ma­gyar nyelvtanítás nehézségeivel ismertette meg a vendégeket GOSZTONYI elvtárs élénken ér­deklődött a nemzetiségi oktatás­ban fölmerülő problémák iránt. Rámutatott arra, hogy a dr. Stipe Suverral és Emiim valiSIC­TUAL folytatott megbeszélések so­rán fölmerült az a lehetőség, hogy egy jugoszláv—magyar közös bizottságot hoznak létre, amely mindkét országban figyelemmel kíséri a magyar, illetve a dél­szláv nemzetiségi oktatást. E bi­zottság a nehézségek megoldása érdekében évenként találkozót rendez majd a nemzetiségi peda­gógusok részvételével. Ezután a vendégeik ajándék könyvcsomagot adtak át az iskola könyvtárának. Pénteken este a magyar kül­döttség Vörösmarrtra látogatott, ahol KOVÁCS Sándor, az iskola igazgatója, a tanári kar és a diá­kok üdvözölték a vendégeket. KOVÁCS Sándor a falu és az is­kola életéről beszélt, majd meg­­­­ajándékozta a minisztert BARA­NYAI Júlia Vízbe vesző nyomok című, a Dráva-szög történetéről szóló könyvével. A magyar kül­döttség nevében STARK Ferenc minisztériumi tanácsos könyvcso­­magot adott át a vörösmarti is­kolának. M. V. Milan Konjović kiállítása Szlavónbródban Ma, szerdán este Szlavónbród­ban a Djuro Salaj munkásegyetem termében megnyílik Milan Konjo­­vic zombori festő kiállítása. Két hétig tekinthetik meg az érdeklő­dők. FIATAL PEDAGÓGUSOK TANULNAK ÉS TANÍTANAK Nem egészen fél évvel ezelőtt került Szilágyira két fiatal peda­gógus, BÁLINT Teréz és VUK­­MAN Ildikó. Mindketten az alsó­sokat tanítják. Az iskolában, meg a faluban is nagyon megörültek jöttüknek. Az idősebb tanítók nyugdíjba vonultak, csak nagy üggyel-bajjal tudták helyettesíte­ni őket. Hiába írtak ki pályázatot, senki sem jelentkezett. Fennállt a veszély, hogy pedagógus nélkül marad az iskola. Végső lépésként Szabadkára utazott Szűcs Antal igazgató és Báthori Katalin taní­tónő. A pedagógiai akadémián olyan hallgatókat kerestek, akik a tanulás mellett, munkába álltak volna, így került Szilágyira a két fiatal tanítónő, BÁLINT Teréz bánáti, szentmi­­hályi. Kérdésünkre elmondta, hogy habár nagyon szerette a gyereke­ket, évekig volt pionírvezető, min­dig kereskedő szeretett volna len­ni. — Végül mégiscsak a pedagógiai akadémiát választottam. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy felvettek. Öt évvel ezelőtt kerültem Szabadkára. Elég messze van Szentmihálytól, anyám nem szívesen engedett el, de megszok­tam, megszerettem Szabadkát. Ta­lán jobb lett volna először befe­jezni az akadémiát, azután elhe­­helyezkedni, mégis másképp csi­náltam. Megtetszett a szilágyiak ajánlata, habár kevés konkrét do­logról beszélgettünk, nem tudtam, milyen a falu, az iskola. Mégsem bántam meg, hogy ide jöttem. Megszerettem az iskolát, a falut. A munka viszont nem könnyű. Nagyon nehéz dolgozni meg tanul­ni is. Az az igazság, hogy kevés idő jut a tanulásra. Mégiscsak kezdők vagyunk, jobban oda kell figyelni, egy kicsit hiányzik a módszertani vizsga, többször félek. Mi lesz velem, a gyerekekkel, ha valamit tévesen csinálok — kérde­zem magamtól. Az iskolával egy­éves szerződést kötöttünk, még nem döntöttem el, jövőre is itt maradok-e, vagy pedig először be­fejezem az akadémiát — mondja. VUKMAN Ildikó bácstopolyai, már gyermekkorában pedagógus szeretett volna lenni. — Volt magyartanárnem a pél­daképem. Hozzá hasonlóan szeret­nék dolgozni. Olyan szépen, sze­retettel adta elő a magyart, hogy nála a leggyengébb tanulók is ötöst kaptak. Nem bántam meg, hogy ezt a pályát választottam, habár köztudomású, hogy milyen a pedagógusok anyagi helyzete. Habár elhelyezkedtem, minél előbb be szeretném fejezni az akadémi­át. Utána könnyebb lesz a munka. A kellő tapasztalat hiányát alapo­sabb felkészüléssel kell pótolni. A harmadik osztályban tanítok, na­gyon aranyosak a gyerekek, meg­szerettem őket. Csak 14-en van­nak, kis osztály, így könnyebb a munka. Minden gyerekkel külön lehet foglalkozni. A falu, az isko­la is tetszik, mégsem biztos, hogy Szilágyin maradok, még nem dön­töttem véglegesen. K. A. 1980. május 14., szerda Továbbra is veszteséges a földművesbiztosítottak alapja Az apatini községben tavaly jelen­tősen növelték a földművesbiztosítot­tak egészségügyi hozzájárulását. Több lett a kataszteri jövedelem utáni já­rulék, ugyanakkor növekedett a csa­ládtagonkénti járulék is. Ennek elle­nére továbbra is veszteséges a föld­művesbiztosítottak alapja. A bevétel 8,027 millió dinárt tett ki, a kiadások pedig 10,14 millió dinárra rúgtak, a veszteség tehát 2,12 millió dinár. Mivel a munkásbiztosítottak 5,3 mil­lió dinár többletet értek el, ebből az alapból pótolták a földművesbiztosí­tottak alapjának veszteségét. Mindent összegezve, az egészségügyi érdekkö­zösség elsősorban az apatini egészség­házzal való szoros és jó együttműködés­nek köszönhetően eredményesen gaz­dálkodott. A földművesbiztosítottak alapjának vesztesége azonban külön figyelmet érdemel. Tény, hogy egyre inkább elöregszik a földműveslakosság, az idős emberek pedig fokozott ápolást igényelnek, munkaképtelenek, betege­sek. Földfelvásárlással, az idős földmű­vesek nyugdíjaztatásával évről évre kevesebb a magántulajdonban levő termőföld. Mivel nagyon összetett kérdésről van szó, nemcsak a föld­művesek egészségügyi járulékának nö­velésével­ kellene keresni a kiutat. A tavalyi és a korábbi veszteség póto­lása azt is jelenti, hogy a dolgozók szolidaritást vállaltak a földművesek­kel. Ez a jövőben sem marad el, de ideiglenes megoldásról van szó. A földművesek társulásával, az idős földművesek nyugdíjaztatásával kelle­ne hosszabb távon, biztonságosabban megoldani ezt a problémát. K. A.

Next