Magyar Szó, 1980. július (37. évfolyam, 179-209. szám)

1980-07-02 / 180. szám

XIII. évf., 25. (526.) szám 1980. július 2., szerda im A HORVÁTORSZÁGI MAGYAROK SZÖVETSÉGÉNEK PLENÁRIS ÜLÉSÉRŐL Rajtunk áll, hogyan használjuk anyanyelvünket Sója Dénes a HMSZ új elnöke Szerdán plenáris ülést tartott a Horvátországi Magyarok Szövetsé­ge. Az ülésen MAJOR István ele­mezte a Szövetség tavalyi munká­ját. Rámutatott arra, hogy a Szö­vetség a kollektív irányítás és fe­lelősség szellemében működött, amit a jövőben tovább kell fejleszteni. Ennek érdekében megalakultak a szakbizottságok, amelyek az év folyamán 14 ülést tartottak. Az elmúlt évi munkát elemezve TÓTH Tibor, zágrábi küldött, szó­vá tette, hogy a HMSZ központi táncegyüttese nem vett részt az adai Gyöngyösbokréta találkozón. Ez mulasztásnak számít, mivel a táncegyüttes köztársasági szinten is párját ritkítja. A Magyar Képes Újsággal kapcsolatban megemlí­tette, hogy a szerkesztőség képes olyan munkát kifejteni, amely föl­lendíti az érdeklődést a HMSZ lapja iránt. VRANIC Ibolya szentlászlói kül­dött elmondta, hogy a faluban föl­lendült a művelődési élet, új ruhá­­kat­ vásároltak, de a fellépési lehe­tőség korlátozott, mivel nincs meg a kapcsolat a magyar falvakkal. Ezért kifejezte óhaját, hogy a Szö­vetség segítségével felvehessék a baranyai falvakkal a kapcsolatot, hogy akár egész estét betöltő mű­sorukat bemutathassák, és szeret­nék ha a vendégszerepléseket vi­szonoznák is. LÁBADI Károly a Pillantás cí­mű irodalmi folyóirat beindítását sürgette. A horvátországi magvas­ság igényesebb olvasóinak és toll­­forgatóinak szüksége van ilyen jel­legű kulturális folyóiratra s nincs semmi akadálya, hogy a jövő év­ben megjelenjen az első szám. KOVÁCS Sándor vörösmarti kül­dött a horvátországi nemzetiségi is­kolák szemléjéről beszélt, amelyet két év múlva Baranyában fognak megtartani. Fölhívta a figyelmet arra,, hogy bár az idei szemlén ki­tűnően szerepeltek a baranyai is­kolák, alaposan föl kell készülni a diákok és kísérőik fogadására. PECHÓ Ferenc elmondta, hogy a vörösmarti általános k Isidésének föltétele a falu gazdasági alapjának megerősödése, örvende­tes dolog a falu életében az új is­kola, a berendezett múzeum, a föl­újított művelődési otthon, most már csak a falu vérkeringését kel­lene fölerősíteni. LÁBADI Klára a laskói iskola építéséhez a Szövetség erkölcsi tá­mogatását kérte, valamint rámuta­tott arra, hogy az óvodahelyiség­re is szükség van. DRÉBICS Ferenc pélmonostori küldött ecsetelte a laskói iskola építése elhúzódásának okát. Tavaly nem került be a köztársasági költ­ségvetésbe, az idén pedig még nem utalták át a szükséges eszközöket. MF­RKI Laura, a könyvtár és a kiadóbizottság elnöke a baranyai és szlavóniai magyar, illetve kétnyel­vű könyvtárak helyzetéről beszélt. Rámutatott arra, hogy a magyar nyelv iránt megvan az érdeklődés, de kevés a községi hozzájárulás a kulturális alaphoz, ezért néhol igen nehéz körülmények között dolgoznak a kultúrmunkások. SÓJA Dénes a községi és a helyi közösségben önnálló érdektelenség­ről beszélt. — Biztosítottak a jo­gok a nyelvhasználatra bármilyen területen, de hiányzik az átütő erő, amely működésbe hozhatná alkot­mányos jogaink alkalmazását — mondta. SZLOBODA János a középtávú terv elkészítéséről szólt. A Szövet­ségnek figyelemmel kell kísérnie, nemcsak a művelődési, hanem a gazdasági és beruházási terveket is, és azok alapján összhangba kell hozni a saját középtávú tervet. Szélesebb, gazdagabb programmal kell indulni, hogy alkalmadtan tá­mogathassuk a fölmerülő kérelme­ket. TAUSZ Imre, a Szocialista Szö­vetség községközi választmányának elnöke a magyar nyelv használatá­ról beszélt. — Kevés olyan társa­dalom van, ahol ilyen lehetőséget nyújtanak a nemzetiségi tovább­tanulásra,, nyelvhasználatra. Mi mégis élünk vele eléggé. Anyanyel­vünket megőrizhetjük, mert meg­van rá a lehetőség, rajtunk áll, hogyan töltjük meg tartalommal, értelemmel. MERKI Ferenc, az iskolabizott­ság elnöke az anyanyelvű oktatás és a nyelvápolás szerepéről beszélt. Rámutatott arra, hogy nemcsak a nevelők feladata a nemzetiségi ön­tudat elplántálása. A művelődési igény fölkeltése mindannyiunk fel-­l­adata, nemcsak a plénumtagoké.­­ Bárhol, bármikor kezdeményezni kell a magyar nyelv használatát, különösen a községi szervekben, közhivatalokban. Mert például hiá­ba van megszervezve a pélmonos­tori fordítószolgálat, ha nincs meg­felelően kihasználva. A képviselő­­testület anyagait továbbra is hor­­vát nyelven kapják meg a magyar küldöttek, és még egyetlen magyar küldött sem szólalt föl anyanyel­vén. MEREI Ferenc szólt továbbá arról, hogy a községi szintű szem­léken, rendezvényeken a magyar ajkú diákok is föllépnek, de évek óta egy magyar szavalatot vagy énekszámot nem hallottunk. Nem hallatunk magunkról, pedig ne­künk is megvan az olyan szellemi kincsünk, mint bármely más nem­zetnek. Ennek a jelenségnek talán vége lesz most, hogy az óvodától az egyetemig anyanyelvükön ta­nulhatnak gyermekeink. A c­­­ímumülés után az elnökség egy évre megválasztotta az új el­nököt SÓJA Dénes személyében, aki Pélmonostor község pénzügyi titkárságának vezetője. Az új el­nök megköszönte a bizalmat és fölszólította az elnökség tagjait a további együttműködésre a kol­lektív vezetés szellemében. MÉSZÁROS Vera TAUSZ Imre: Kevés olyan tár­sadalom van, ahol ilyen lehetősé­get nyújtanak a továbbtanulásra, nyelvhasználatra SZLOBODA János: Szélesebb, gazdagabb programmal kell in­dulni A plenáris Ülés Új függőhíd Eszéken Új függőhidat épít a belgrádi Mostogradnja Eszéken. A Dráva fölötti hidat július 27-én adják át­­ rendeltetésének. A híd 209,6 méter­­ hosszú. Hat méter széles gyalogjár­dája lesz, teljes egészében drótkö­teleken függ. Forgalomba bocsátá­sával az eszékiek rövidebb úton közelíthetik meg az ismert fürdő­helyet, a Copacabanát, és a Dráva bal partját. I­I. Petrié l vinni iim­b­­un ■И1ПГППИ "f­r " ITU Növekedett a Bellyei Kombinát kivitele A kombinát az idei év első há­rom hónapjában 8,6 százalékkal­­ több mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari terméket szállított külföld­re, mint tavaly. Ez annak köszön­hető, hogy a Bellye illetékesei mindent megtettek a kivitel nö­velése érdekében, mert nagy szük­ség van devizára a különböző al­katrészek, alapanyagok behozata­lához. Ez idő alatt külföldről 25 millió dinár értékű nyersanyagot­ hoztak be. Legtöbb árut Olaszor­szágba, Nyugat-Németországba és­­ Görögországba szállít a Bellye, de i­s hamarosan növekszik a kivitele a­­ többi európai országba is. 1 DUNATÁJ LABDARÚGÓ KUPA Július 9-éig lehet jelentkezni a küzdelmekre • A döntő augusztus 16-án és 17-én lesz Bezdánban Szerkesztőségünk az idén is megszervezi a már hagyományos Du­­natáj Labdarúgó Kupát. A sorrendben kilencedik versenyre a baranyai, a bácskai és a szlavóniai csapatok benevezését várjuk. Benevezési ha­táridő július 9-éig, szerda délelőtt 10 óráig levélben, vagy táviratban. Az első fordulót július 13-án, vasárnap játsszák a csapatok 17 órai kezdettel. A versenyt a Jugoszláv Labdarúgó Szövetség szabályainak ér­telmében bonyolítjuk le. Kivétel csak a cserékre vonatkozik, ugyanis 4 + 1 játékos cserélhető le. A játékvezetők költségeit a hazai csapat fizeti. Ennek a csapatnak a kötelezettsége a rendezőszolgálat megszervezése is. Baranyában, Bácskában és Szlavó­niában is versenybizottságok te­vékenykednek majd, amelyek a Labdarúgó Alszövetség képviselőivel és a játékvezetők szövetségének képviselőivel együttesen szervezik a ver­senyt. A bácskai csoport versenybizottságának tagjai: Bojko KONJOVIĆ (el­nök), ZÁMBÓ Illés, VÁRADI Tibor, Dimitrije BRBAKLIĆ és TÓTH László­ A döntő mérkőzéseket is ez a bizottság szervezi. A bezdáni Sport, amely az idén ünnepli fennállásának 60. évforduló­­ját, a döntő szervezője, küzdelem nélkül jut a négy legjobb közé. Ezen a csapaton kívül senki sem juthat selejtező nélkül a döntőbe. Az idén a női csapatok számára ugyancsak megszervezzük a ver­senyt. Kellő érdeklődés esetén selejtezőt játszanak a csapatok, a dön­tő pedig augusztus 17-én, vasárnap lesz Bezdánban, 15 órai kezdettel. A női csapatok kétszer 30 percet játszanak. Benevezési határidő július 16., szerda délelőtt 10 óra. Az ajándékokról, a nagyserlegről a szervezők gondoskodnak. Szer­kesztőségünk határozatának értelmében az idei ajándékok jóval sze­rényebbek lesznek mint a korábbi években. Címünk: Dunatáj, 25090 Sombor, Gradska kuća 1/18, 19, Telefon (025) 22-035. APATiN Apatinban pénteken délután em­lékeztek meg a munkásönigazga­­tás bevezetésének 30. évfordulójá­ról. Kiállítás nyílt, melyen bemu­tatják, hogyan fejlődött az önigaz­gatás a községben az elmúlt három, évtized során. Az ezt követő dísz-­­­ülésein Mit­­ko Medn­é, a községi­­ szakszervezeti tanács elnöke mon­dott alkalmi beszédet. Elsősorban arról emlékezett meg, hogy mikor tetteik meg az első lépéseket, me­lyek voltak azok a határozatok, melyeknek meghozatala döntően befolyásolta társadalmunk fejlődé­sét. — Nem volt könnyű az eddig megtett út, számtalan nehézséget kellett legyőznünk. Fejlődésünk eddigi eredményei biztatóak, Tito elvtárs útmutatása mellet mindig sikerült legyőzni nehézségeinket. Tito elvtárs neve elválaszthatatla­nul összeforrt a szocialista önigaz­gatásunk fejlődésének minden sza­kaszával. Dolgozóink továbbra is kitartanak az önigazgatás, a titói út mellett. Az önigazgatás akkor tartalmas, csak akkor érheti el célját, ha jól tájékozódott, tudás­sal alaposan felvértezett dolgozók döntenek életükről, jövőjükről. Csakis az ilyen dolgozó tud ered­ményesen küzdeni az esetleges fo­gyatékosságok ellen. Eddigi ered­ményeink biztatóak, a munkater­melékenység fokozásával, még több és jobb munkával jelenlegi gazda­sági nehézségeinket is legyőzhet­jük, még gyorsabban haladhatunk előre — mondta többek között Mirko MEDIC. K. A. önigazgatásunk még gyorsabban fejlődhet APATIN Megkezdődött az ifjúsági munkavállalás Pénteken Apatinban szemlét tar­tottak a Duna 80 elnevezésű tar­tományi jellegű ifjúsági munka­­vállalás brigádjai. Egy hónapig lesz hangos az építőtábor, utat épít és más földmunkákat végez a 250 hódsági, zombori, verbászi, kulai, újvidéki, bácsi, bácspalánkai fia­tal. Ezúttal is a Božidar Maslarić Fémipari Iskolaközpontban he­lyezték el őket. A napi munka mellett még számos hasznos fog­lalkozást űzhetnek a brigádtagok. Többek között traktor- és autó­vezetői tanfolyamon vesznek részt, megszervezik az eszmei-politikai képzést, sportversenyeket rendez­nek. A pénteken este megtartott megnyitón Radovan Rastovic, a községi képviselő-testület elnöke üdvözölte a fiatalokat. K. A. A jövő héten megkezdik az árpa aratását? A nemesmiliticsi mezőgazdasági munkaszervezetben készen állnak az arató­ cséplők az őszi árpa és a búza betakarítására. — Elégedettek vagyunk a búza és az árpa állapotával. Itt-ott megdőlt, de ez nem okoz nagyobb gondot a betakarításnál, mert csak a földek végén fekszik a gabona. A múlt hét végi határjáráskor megállapítottuk, hogy mindössze tíz-tizenkét napos késés lesz a beéréssel. Ha a héten nem esik na­gyobb mennyiségű csapadék, me­leg, napos időjárás lesz, akkor jú­lius 10-e körül megkezdjük az őszi árpa betakarítását, amelyből 34 hektár van elvetve. A 606 hek­tár kenyérgabona is szépen fejlő­dik, alakul a szem és aminek örü­lünk sokkal gyorsabban érik, mint az első pillanatban gondoltuk. Számításaink szerint csak tíz-ti­zenkét napos késés lesz, ami az idei igazán rossz időjárás mellett elfo­gadható — hallottuk Dusán ZA­­RIC igazgatótól. P. M. 111 N­TÍI III " 0­ Díszülés Zomborban... A zombori községben is megem­lékeztek az önigazgatás bevezeté­sének 30. évfordulójáról. Zombor­­ban a Jugoszláv Néphadsereg ott­honában díszülést tartottak, ame­lyen többek között megjelent Vu­­kašin LONCAR, a Vajdasági Kom­munista Szövetség Tartományi Bi­zottságának tagja is. VÁRADI Ti­bor, a Községi Szakszervezeti Ta­nács mondott alkalmi beszédet méltatta szocialista önigazgatásunk gyakorlatát, az eddigi eredménye­ket. — Mindannyiunk előtt világos, hogy szegénységben, anyagiak hiá­nyában nem tudjuk kielégíteni szükségleteinket. Éppen ezért erő­feszítéseket kell tennünk annak ér­dekében, hogy többet, ésszerűbben termeljünk. Célkitűzéseink vilá­gosak az agráripar és a fémipar fejlesztése az elsődleges felada­tunk. önigazgatási rendszerünk to­vábbi biztosíték a gyors fejlődésre — mondotta egyebek között VÁ­RADI Tibor. ... és Apatinban Apatinban alkalmi ünnepséget tartottak az önigazgatás napja al­kalmából. A díszülésen Mirko ME­DIC, a községi szakszervezeti ta­nács elnöke méltatta önigazgatá­sunk gyakorlatát. Ezt ünnepi mű­sor követte, majd pedig megtartot­ták a Duna ’80 elnevezésű ifjúsági munkavállaláson részt vevő fiát.­

Next