Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)

1982-05-19 / 135. szám

1982. május 19., szerda BARANYA Az iskola az életre neve. Közeleg az iskolaév vége. Az iskoláikban fokozott erővel folyik a munka. A tanároknak nemcsak a tanításban kell teljesíteniük az évi tervet, hanem azon kívül az ezzel szorosan összefüggő tevé­kenységekben is. A tanulók sza­­bad aktivitása főleg a gyakorlati munkára terjed ki, ami valójá­ban az életre való előkészítést szolgálja. A baranyai iskolákban a sza­bad aktivitás rendkívül fejlett és szerteágazó. A művelődési csoportok keretében működik a drámai, irodalmi csoport, az ének­kar, szavalókórus, zenekar stb. A sporttevékenység a kézilabda, labdarúgás, atlétika, asztalitenisz, sakk stb. területére terjed ki. A fiatal technikusok klubjában dol­goznak a fotósok, modellezők és a forgalmi csoport. Az iskolaszö­vetkezetben is válogathatnak a tanulók a különböző szakok kö­zött. Vannak mezőgazdasági nö­vénytermelők, konyhakertészek stb. Ezek a csoportok még na­gyobb jelentőséget kapnak, ha különféle rendezvényeken, szem­léken, versenyeken vehetnek részt. Mindez mellett elsődleges cél, már az iskolában lerakni a mun­ka és az önigazgatás alapjait. Továbbá számos diákszervezet is működik. Ezeknek szintén nagy jelentőségük van az önigazgatás­ra való nevelésben, a szocialista életre való előkészítésben. A leg­tömegesebb a pioinírszervezet, amely a szocialista ifjúság szer­vezet számára készíti elő a ta­nulókat. A vöröskereszt-szervezet szintén nagy létszámú. A különböző csoportoknak, szer­vezeteknek megvan a saját prog­ramjuk, amelynek megvalósításá­ra törekszenek az év folyamán. Munkájuk eredményének értéke­lésére a tavaszi hónapokban ke­rül sor az iskolai, a községi, a községközi és köztársasági dön­tőkön. A múlt évben a főherceg­­laki, a cukorgyári, a dárdai, a ge­­minaci és a laskói iskola ért el kiemelkedő eredményt. Az iskolák tanulói a lakóhe­lyükön is teljesítik a rájuk há­ruló feladatokat Részt vesznek a vöröskeresztes gyűjtő akciókban, a Harcos Szövetséggel együtt ápolják a forradalmi hagyományo­kat, valamint folyamatosan gyűj­tik környezetük szellemi és tár­gyi emlékeit. Az összegyűjtött anyagot rendezik és kiállítják azok az iskolák, amelyeket kör­nyezetünk anyagilag támogat. Sok helyen probléma jelentkezik, mert nincs megfelelő helyiség, aho­vá a kiállítandó tárgyakat elhe­lyezhetnék. Vörösmarton és Las­­kón sikerült ezt megoldani, a fa­lu összefogásából, némi külső se­gítséggel megfelelő helyiségeket biztosítottak a tájmúzeum számá­ra. A társultmunka-szervezetekkel is jó kapcsolatot alakítottak ki az iskolák. Az együttműködés gyü­­mölcsözése főleg a munkaszer­vezettől függ. A legkiemelkedőbb eredmény a Bellyei Kombinát és az iskolák között született. A tanulók részt vettek a mezőgaz­dasági munkálatokban, amikor a gépek nem végezhették el a kü­lönböző munkálatokat. Dolgoztak a répaföldeken, a magkukorica szedésében és a szüretben. A tanulók minden évben részt vettek továbbá a Semmi sem lep­het meg bennünket nevű honvé­delmi akcióban. M. V. FIGYELŐ Bezdánba­n befej­eződö­tt a mű­kedvelő színjátszók községi szem­l­éje. A színjátszók hatszor léptek közönség elé, a zá­róelőadáson a zsombori műkedvelők Keller Dezső A szabini nők elrablása című da­rabját mutatták be. A bezdániak ezúttal­ is jó házi­gazdának bizonyultak, az előadá­sok legtöbbjét telt ház előtt mu­tatták be. A községi szemlén ven­dégként felléptek a kupuszinad műkedvelők is, zenés, táncos mű­sorral arattak sikert. A bezdániak a Kölc­sömlak­ás, a nemesmilitisosdek a Handabasa avagy a Fátyol titkai című szín­művet mutatták be, a zomboriaik a Palicsi nyárral és a Szabini nők elrablásával mutatkoztak be, míg szerbhorvát nyelvű előadásban a közönségnek alkalma volt látni Nusic: D.r. című vígjátékot, ugyancsak zombori műkedvelők­kel. Csak örülni kell, hogy erre a községi szemlére sor került, hisz nagyon sok Zombor környéki magyar színjátszó csoport nem is nevezhetett be a szemlére, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem tanult be színdarabot. Na­gyon sajnálatos a gombosi, te­­lecskai, doroszlói műkedvelők tá­volmaradása, mert ezeken a tele­püléseken szép hagyományai van­nak a színjátszásnak. Örvendetes, hogy a színjátszás fellendült Bezdánba­n és az utóbbi időben mind többet hallat ma­gáról a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fiatal mű­kedvelő csoportja. Zom­borban szinte egy évtizedig csak ritkán hallottunk az ottani művelődési tevékenységről. Épp ezért nagyon örvendetes, hogy nem is a leg­alkalmasabb darabokkal léptek a közönség elé, de két színdarabbal is jelentkeztek a szemlére. A szemlékre való alkalmas szín­darabok megválasztása mindig nagy gondot jelent az amatőr színjátszóknak, így volt ez ezúttal is. Sajnos nincs aki e tekintet­ben segítségünkre lenne. Épp ezért magát a szemle műsorát kár lenne bírálni. Bírálni lehet és kell is viszont Zombor község oktatási és közművelődésügyi kul­túrpolitikáját, vagyis a szemle főrendezőjét. Arról van szó, hogy míg a bezdáni községi szemle be sem fejeződött, Cservenkán már a körzeti szemle is véget ért. Cservenkán igaz bemutatkoztak a bezdáni magyar műkedvelők és a zombori textilesek műkedvelő csoportja. Nem vonjuk kétségbe, hogy ez a két csoport ma a legjobb Zom­bor községben, de ha már ezt az illetékesek így ítélték meg, akkor felvetődik a kérdés, miért kellett megtartani Bezdánban a községi szemlét, amikor már előre kivá­lasztották azt a két csoportot, amelyek Zombort képviselik? Ép­pen ezért maradt el Bezdánban a szemle izgalma, ami csak fo­kozhatta volna az előadások szín­vonalát. Nem várunk rangsorolást egy szemlétől, de a két legjobb darab kiválasztásáért minden bi­zonnyal valamennyi műkedvelő csoport még jobban igyekezett volna. A színjátszó szemlék egyébként már régóta érdemlegesebb elem­zésre szorulnak. A színjátszás fel­lendítése érdekében feltétlenül szükség lenne a szemlék reform­jára.* BALÁZS László A bezdáni színjátszó szemle margójára Készü­lnek a nyári akcióra a fiatalok Az idén nyáron három brigád megy munkavállalásra, a Baranya, Boško Buha és az Edvard Kar­­deij, összesen 150 fiatal. Az elő­készületek már áprilisban meg­történtek, amikor megtartoták az ifjúsági akció napjait. Az idén fa­ültetéssel és környezetrendezéssel kezdték a munkát. Dárdán 500 fát ültettek, Bellyén mintegy három­ezer facsemetét készítettek elő ültetésre, Hercegszöllősön pedig a sportközpottban tevékenykedtek, valamint elültettek 88 facsemetét Tito emlékére. Jól dolgoztak a cukorgyári fiatalok is, ahol a fel­­derítők is bekapcsolódtak a mun­kába. M. V. BARANYA Fiatalok akciója a munkaszervezetben A baranyai fiatalok az idén is megkezdték munkaakciójukat szű­­kebb környezetükben. Ezúttal a Progres építőipari munkaszerve­zet segítségére siettek, talajegyen­gető munkát végeztek az épülő téglagyár helyén. A munkaakció­ban részt vett a Sara BERTIC és a Testvériség—egység brigád, Baranya munkaszervezeteinek fia­tal munkásai, a középiskolai köz­pont diákjai. A fiatalok számára az itthoni munkaakció próbatétel a szövetségi munkavállaláshoz. M. V. KUPUSZINA Július 4-én adják át rendeltetésének az új iskolát és az óvodát? Ha nem jön közbe valamilyen előre nem látott akadály, az apá­ttai Miarko Oreskovic Építőválla­­lat dolgozói tartják magukat ígé­retükhöz, befejezik az utakat, a még megmaradt apró-cseprő mun­kákat, akkor július 4-én adják át rendeltetésének az új kupuszimai óvodáit és az iskolát. DUNATÁJ ZOMBOR Sikeres volt az óvónők találkozója Zomborban szombaton véget ért a köztársaságok és tartományok óvodáinak és érdekközösségeinek nyolcadik találkozója. A nyolc évvel ezelőtt Testvériség néven létrejött együttműködés jó alka­lom arra, hogy a hat köztársa­ság és két tartomány egy-egy gyermekintézménye és az illeté­kes munkaszervezetet finanszíro­zó érdekközösség képviselői még szorosabbra fűzzék baráti kap­csolatukat. A zombori Vera Gucunja Gyer­mekintézmény volt a háromnapos találkozó házigazdája. Csütörtö­kön a Titovo Velenje-i, a vuková­­ri, a banj­alukaci, a cetin­jei, az oh­­ridi, a peći, a šabaci és a zom­bori óvónőket és a gyermekvé­delmi érdekközösség titkárait fo­gadta Sreten VUKOVIČ, a zom­bori községi képviselő-testület el­nöke, majd Branka ALEKSIC, a zombori Vera Gucunja igazgató­ja olvasott fel beszámolót a gyer­mekek első osztályra való felké­szítésében elért eredményekről, ismertette a zombori pedagógu­sok sokéves tapasztalatát. Pénteken az óvónők és a töb­bi vendégek facsemetét ültettek el a Barátság emlékparkban. Délután megtekintették a zombori község egyik legkorszerűbben be­rendezett óvodáját, az Aleksa Santié-it, ahol a helyi mezőgazda­­sági munkaszervezet vendégei voltak. Szombaton a Sikara kiképző­­központban folytatódott találko­zó munkajellegű része, amikor is a banjalukai pedagógusok beszá­moltak a nevelés és oktatás terén­­ elért eredményekről, saját tapasz­talataikról. Ezután valamennyi óvoda képviselője felolvasta az ugyanarra a témára írt beszámo­lóját, az ezekből leszűrt követ­keztetéseket kiadványban jelen­tették meg. Felejthetetlen élményben volt részük a vendégeknek, ugyanis ellátogattak a batimai ütközet emlékmúzeumba és megtekintet­ték a Duna horvátországi olda­lán evő emlékművet is. GYERMEKVÉDELEM Lesz-e új óvoda Ő­rszálláson? Az őrszállási óvoda épülete im­már hat éve összedőlt. Azóta a közel száz kisgyerek az egykori iskola rozoga tantermébe jár, a nevelési feltételek talán a leg­rosszabbak a községben. Az őrszállásiak pár évvel ezelőtt 1,5 millió dinárt kaptak új óvoda építésére. Sok huzavona következ­tében­­ nem volt telek, kevésnek bizonyult a pénz­, az óvoda még ma sem épült fel. Azóta azonban jobb és célszerűbb lehetőség mu­tatkozott. Az új iskola átadásával felszabadult a régi épület még igencsak jó állapotban levő szár­nya, ahová kis költséggel átköl­tözhet az óvoda. Megpróbáltak megegyezni a gyermekvédelmi érdekközösség il­letékesei, a Vera Gucunja Gyer­mekintézmény dolgozói és az őr­szállási helyi közösség vezetői az iskola vezetőségével, de az nem járt sikerrel. Az Ivan Goran Ko­­vacic Általános Iskola nem haj­landó átengedni két tantermet, pe­dig semmire sem használják őket. Az önkényeskedés több okból ért­hetetlen. Először is meg kellene hogy értsék a gyermekek, szülők érdekét. Másodsorban pedig ez a megoldás sokkal olcsóbba kerülne. Az átköltözésre, átalakításra a meglevő 1,5 millió dinár elég len­ne. Az ügy mégis holtponton van. Azért, mert az igazgatóságon, az iskola kollektívájában önkényes­­­kednek, nem hajlandók átadni a tantermeket. Önmagától adódik a kérdés: va­jon senki sem képes arra, hogy hatékonyan intézkedjen? P. M. Any­any­elvápolás Ó Janko­vácon A vinkovei községben járva Ójamskovácon felkerestük BUDIM Margit tanítónőt, aki az általános iskolában a magyar anyanyelvű diákok anyanyelvápolását végzi. — Várdaróci születésű vagyok és 1979 február óta tanítók ebben az iskolában. Időközben őrtt men­tem férjhez, családot alapítottam. Úgy érzem, hogy a valamivel több mint három év alatt jól beleillesz­kedtem a falu, az iskola közössé­gébe, és a gyermekek szülei is bizalommal vannak irántam. A ta­nulók számától függően anya­­nyelvápolást végzek. Az 1980/81. tanévben 45 tanulóm volt, az 1981/82-ben pedig 40-en részesül­nek a magyar nemzetiségi kultúra alapismereteiben, ami szerintem szép eredménynek számít. Elég sok problémám akad, különösen az al­sósakkal, az I—III. osztállyal, mert több gyereknek nagyon szerény az anyanyelvi ismerete és szinte elölről kell kezdeni a magyar nyelv tanulását, hogy megértsenek a gyerekek. A IV. osztáytól kezd­ve már sokkal könnyebben megy minden, s a gyerekek is mind job­ban igyekeznek, hogy az anya­­nyelvet minél alaposabban elsajá­títsák. Többnyire játszva, gyer­mekdalok, népdalok, népi táncok tanulásával a gyerekek mind job­ban megismerik az anyanyelv szépségét. — Elmondhatom azt is, hogy ta­nulóim közül verbuválódnak a he­lyi Rózsa Sándor Művelődési Egyesül­et amatőr népitánc-cso­­portjának a tagjai. Az egyesület ma is jelen van a falu, a község művelődési életében, az itteni ma­gyarok kultúrájában, s egyaránt hat az itteni közösség művelődési életére. — Mint mondotta, a felsősökkel már könnyebben megy a munkai. Az anyanyelvápolás terén kik a legaktívabb tanulók? — A felsősök mellett szólnom kell az alsósokról is. A másodikos tanulók közül dicséretet érdemel Asztalos Aranka, Sallai Margitka, továbbá Szabadi Gorán. Ez az utóbbi mikor hozzám került, sem­mit sem tudott magyarul, de egy év alatt nagyon sokat megtanult. A negyedikesek közül megem­líteném Asztalos Lilit —• Araniká-­­nak a nővérét — és Kőszegi Zsu­zsát. Mindketten igyekvő kislá­nyok. Szeretnek tanulni, énekelni, táncolni. A hetedikesért közül ki­emelést érdemel Kartácséti Zoltán. S végül szólnom kell még a két testvérről­, az ötödikes Magyaros Misiről és a hatodikos Magyaros Szandáról. Ők az innen, 6 kilomé­terre levő Mirkovci faluból autó-­ busszal járnak át rendszeresen az anyanyelvápoló órákra. Az iskola keretében, diákjaim­mal eddig már többször is sikere­sen felléptünk népdalokkal, népi táncokkal. Látván a sikert, a szü­lők is bíznak bennem, s a gyere­kek is még jobb kedvvel tanulnak. B. S. Budim Margit BEZDAN: Holnap este a szabadkai Népszínház vendégszerepel A Mirandolina zenés vígjátékot mutatják be Csütörtökön este fél nyolckor a szabadkai Népszínház társulata bemutatja, Carlo Goldioni: Miran­­dolina avagy a szép forgatósné kétrészes zenés játékát SZABÓ István rendezésében. A szabadkai­ak előadása iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Főbb szerepben láthatjuk KORICA Miklóst, ÁROK Ferencet, ALBERT Jánost, JÓNÁS Gabriellát, BABA Irént, DÚRÓ Emmát, MEDVE Sándort, SEBES­TYÉN Tibort és a többi kiváló színjátszót. Szombaton 22-én a bezdánnak dr. Pf­aff Mihály rendező vezeté­sével Bácsalmásra (Magyarország) Bezdán testvérvárosába látogat­nék a nagy sikert aratott Kölcs­ön­­lakás című bohózattal. A bezdá­­niak­ 10. alkalommal adják elő ezt a darabot. A bácsalmásiak ősszel viszonozzák a bezdániak vendég­­szereplését. MAROS István a némrasztatással Iskoln­amnap volt szombatom a zom­bori Velb­iko Petrović Egységes Kö­­zényiskolában. A magyar tagozatok önképzőköre ebből az silkall­omból ünnepséget tartott. Népdalokat adtak elő a tanulók, az ünnepségig meghívták KOVÁCS Endre nép­rajzkutatót is, a Doroszíló hiede­lemvilága című nemrég megjelent könyv szerzőjét. A tanulók a szer­zővel elbeszélgettek a könyv lét­rej­öttének körülményeiről, a hie­delmek gyűjtésének fontosságáról. ­ Pénteken a zombori Testvériségi egység Általános Iskolában meg­ünnepelték az iskolanapot. Először a hagyományos pionírszemlére került sor, majd átadták a jutalmakat a legjobb diákoknak és az arra érdemes pedagógusoknak. A tantestület könyvjutalomban ré­szesítette Vera GRUJIĆOT, Biljana MIROSAVLJEVET, Ifj. ÜVE­GES Zoltánt és UTASI Paulát, akik nemcsak a tanulásban, hanem a szakkörök munkájában is élen járnak. A nevelés és oktatás te­rén elért kiváló eredményekért Zorica NIKOLIC, Pavle BLESIC és Bogdan IGIČ pedagógusokat megjutalmazták

Next