Magyar Szó, 1982. május (39. évfolyam, 132-147. szám)
1982-05-19 / 135. szám
1982. május 19., szerda BARANYA Az iskola az életre neve. Közeleg az iskolaév vége. Az iskoláikban fokozott erővel folyik a munka. A tanároknak nemcsak a tanításban kell teljesíteniük az évi tervet, hanem azon kívül az ezzel szorosan összefüggő tevékenységekben is. A tanulók szabad aktivitása főleg a gyakorlati munkára terjed ki, ami valójában az életre való előkészítést szolgálja. A baranyai iskolákban a szabad aktivitás rendkívül fejlett és szerteágazó. A művelődési csoportok keretében működik a drámai, irodalmi csoport, az énekkar, szavalókórus, zenekar stb. A sporttevékenység a kézilabda, labdarúgás, atlétika, asztalitenisz, sakk stb. területére terjed ki. A fiatal technikusok klubjában dolgoznak a fotósok, modellezők és a forgalmi csoport. Az iskolaszövetkezetben is válogathatnak a tanulók a különböző szakok között. Vannak mezőgazdasági növénytermelők, konyhakertészek stb. Ezek a csoportok még nagyobb jelentőséget kapnak, ha különféle rendezvényeken, szemléken, versenyeken vehetnek részt. Mindez mellett elsődleges cél, már az iskolában lerakni a munka és az önigazgatás alapjait. Továbbá számos diákszervezet is működik. Ezeknek szintén nagy jelentőségük van az önigazgatásra való nevelésben, a szocialista életre való előkészítésben. A legtömegesebb a pioinírszervezet, amely a szocialista ifjúság szervezet számára készíti elő a tanulókat. A vöröskereszt-szervezet szintén nagy létszámú. A különböző csoportoknak, szervezeteknek megvan a saját programjuk, amelynek megvalósítására törekszenek az év folyamán. Munkájuk eredményének értékelésére a tavaszi hónapokban kerül sor az iskolai, a községi, a községközi és köztársasági döntőkön. A múlt évben a főherceglaki, a cukorgyári, a dárdai, a geminaci és a laskói iskola ért el kiemelkedő eredményt. Az iskolák tanulói a lakóhelyükön is teljesítik a rájuk háruló feladatokat Részt vesznek a vöröskeresztes gyűjtő akciókban, a Harcos Szövetséggel együtt ápolják a forradalmi hagyományokat, valamint folyamatosan gyűjtik környezetük szellemi és tárgyi emlékeit. Az összegyűjtött anyagot rendezik és kiállítják azok az iskolák, amelyeket környezetünk anyagilag támogat. Sok helyen probléma jelentkezik, mert nincs megfelelő helyiség, ahová a kiállítandó tárgyakat elhelyezhetnék. Vörösmarton és Laskón sikerült ezt megoldani, a falu összefogásából, némi külső segítséggel megfelelő helyiségeket biztosítottak a tájmúzeum számára. A társultmunka-szervezetekkel is jó kapcsolatot alakítottak ki az iskolák. Az együttműködés gyümölcsözése főleg a munkaszervezettől függ. A legkiemelkedőbb eredmény a Bellyei Kombinát és az iskolák között született. A tanulók részt vettek a mezőgazdasági munkálatokban, amikor a gépek nem végezhették el a különböző munkálatokat. Dolgoztak a répaföldeken, a magkukorica szedésében és a szüretben. A tanulók minden évben részt vettek továbbá a Semmi sem lephet meg bennünket nevű honvédelmi akcióban. M. V. FIGYELŐ Bezdánban befejeződött a műkedvelő színjátszók községi szemléje. A színjátszók hatszor léptek közönség elé, a záróelőadáson a zsombori műkedvelők Keller Dezső A szabini nők elrablása című darabját mutatták be. A bezdániak ezúttal is jó házigazdának bizonyultak, az előadások legtöbbjét telt ház előtt mutatták be. A községi szemlén vendégként felléptek a kupuszinad műkedvelők is, zenés, táncos műsorral arattak sikert. A bezdániak a Kölcsömlakás, a nemesmilitisosdek a Handabasa avagy a Fátyol titkai című színművet mutatták be, a zomboriaik a Palicsi nyárral és a Szabini nők elrablásával mutatkoztak be, míg szerbhorvát nyelvű előadásban a közönségnek alkalma volt látni Nusic: D.r. című vígjátékot, ugyancsak zombori műkedvelőkkel. Csak örülni kell, hogy erre a községi szemlére sor került, hisz nagyon sok Zombor környéki magyar színjátszó csoport nem is nevezhetett be a szemlére, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem tanult be színdarabot. Nagyon sajnálatos a gombosi, telecskai, doroszlói műkedvelők távolmaradása, mert ezeken a településeken szép hagyományai vannak a színjátszásnak. Örvendetes, hogy a színjátszás fellendült Bezdánban és az utóbbi időben mind többet hallat magáról a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesület fiatal műkedvelő csoportja. Zomborban szinte egy évtizedig csak ritkán hallottunk az ottani művelődési tevékenységről. Épp ezért nagyon örvendetes, hogy nem is a legalkalmasabb darabokkal léptek a közönség elé, de két színdarabbal is jelentkeztek a szemlére. A szemlékre való alkalmas színdarabok megválasztása mindig nagy gondot jelent az amatőr színjátszóknak, így volt ez ezúttal is. Sajnos nincs aki e tekintetben segítségünkre lenne. Épp ezért magát a szemle műsorát kár lenne bírálni. Bírálni lehet és kell is viszont Zombor község oktatási és közművelődésügyi kultúrpolitikáját, vagyis a szemle főrendezőjét. Arról van szó, hogy míg a bezdáni községi szemle be sem fejeződött, Cservenkán már a körzeti szemle is véget ért. Cservenkán igaz bemutatkoztak a bezdáni magyar műkedvelők és a zombori textilesek műkedvelő csoportja. Nem vonjuk kétségbe, hogy ez a két csoport ma a legjobb Zombor községben, de ha már ezt az illetékesek így ítélték meg, akkor felvetődik a kérdés, miért kellett megtartani Bezdánban a községi szemlét, amikor már előre kiválasztották azt a két csoportot, amelyek Zombort képviselik? Éppen ezért maradt el Bezdánban a szemle izgalma, ami csak fokozhatta volna az előadások színvonalát. Nem várunk rangsorolást egy szemlétől, de a két legjobb darab kiválasztásáért minden bizonnyal valamennyi műkedvelő csoport még jobban igyekezett volna. A színjátszó szemlék egyébként már régóta érdemlegesebb elemzésre szorulnak. A színjátszás fellendítése érdekében feltétlenül szükség lenne a szemlék reformjára.* BALÁZS László A bezdáni színjátszó szemle margójára Készülnek a nyári akcióra a fiatalok Az idén nyáron három brigád megy munkavállalásra, a Baranya, Boško Buha és az Edvard Kardeij, összesen 150 fiatal. Az előkészületek már áprilisban megtörténtek, amikor megtartoták az ifjúsági akció napjait. Az idén faültetéssel és környezetrendezéssel kezdték a munkát. Dárdán 500 fát ültettek, Bellyén mintegy háromezer facsemetét készítettek elő ültetésre, Hercegszöllősön pedig a sportközpottban tevékenykedtek, valamint elültettek 88 facsemetét Tito emlékére. Jól dolgoztak a cukorgyári fiatalok is, ahol a felderítők is bekapcsolódtak a munkába. M. V. BARANYA Fiatalok akciója a munkaszervezetben A baranyai fiatalok az idén is megkezdték munkaakciójukat szűkebb környezetükben. Ezúttal a Progres építőipari munkaszervezet segítségére siettek, talajegyengető munkát végeztek az épülő téglagyár helyén. A munkaakcióban részt vett a Sara BERTIC és a Testvériség—egység brigád, Baranya munkaszervezeteinek fiatal munkásai, a középiskolai központ diákjai. A fiatalok számára az itthoni munkaakció próbatétel a szövetségi munkavállaláshoz. M. V. KUPUSZINA Július 4-én adják át rendeltetésének az új iskolát és az óvodát? Ha nem jön közbe valamilyen előre nem látott akadály, az apáttai Miarko Oreskovic Építővállalat dolgozói tartják magukat ígéretükhöz, befejezik az utakat, a még megmaradt apró-cseprő munkákat, akkor július 4-én adják át rendeltetésének az új kupuszimai óvodáit és az iskolát. DUNATÁJ ZOMBOR Sikeres volt az óvónők találkozója Zomborban szombaton véget ért a köztársaságok és tartományok óvodáinak és érdekközösségeinek nyolcadik találkozója. A nyolc évvel ezelőtt Testvériség néven létrejött együttműködés jó alkalom arra, hogy a hat köztársaság és két tartomány egy-egy gyermekintézménye és az illetékes munkaszervezetet finanszírozó érdekközösség képviselői még szorosabbra fűzzék baráti kapcsolatukat. A zombori Vera Gucunja Gyermekintézmény volt a háromnapos találkozó házigazdája. Csütörtökön a Titovo Velenje-i, a vukovári, a banjalukaci, a cetinjei, az ohridi, a peći, a šabaci és a zombori óvónőket és a gyermekvédelmi érdekközösség titkárait fogadta Sreten VUKOVIČ, a zombori községi képviselő-testület elnöke, majd Branka ALEKSIC, a zombori Vera Gucunja igazgatója olvasott fel beszámolót a gyermekek első osztályra való felkészítésében elért eredményekről, ismertette a zombori pedagógusok sokéves tapasztalatát. Pénteken az óvónők és a többi vendégek facsemetét ültettek el a Barátság emlékparkban. Délután megtekintették a zombori község egyik legkorszerűbben berendezett óvodáját, az Aleksa Santié-it, ahol a helyi mezőgazdasági munkaszervezet vendégei voltak. Szombaton a Sikara kiképzőközpontban folytatódott találkozó munkajellegű része, amikor is a banjalukai pedagógusok beszámoltak a nevelés és oktatás terén elért eredményekről, saját tapasztalataikról. Ezután valamennyi óvoda képviselője felolvasta az ugyanarra a témára írt beszámolóját, az ezekből leszűrt következtetéseket kiadványban jelentették meg. Felejthetetlen élményben volt részük a vendégeknek, ugyanis ellátogattak a batimai ütközet emlékmúzeumba és megtekintették a Duna horvátországi oldalán evő emlékművet is. GYERMEKVÉDELEM Lesz-e új óvoda Őrszálláson? Az őrszállási óvoda épülete immár hat éve összedőlt. Azóta a közel száz kisgyerek az egykori iskola rozoga tantermébe jár, a nevelési feltételek talán a legrosszabbak a községben. Az őrszállásiak pár évvel ezelőtt 1,5 millió dinárt kaptak új óvoda építésére. Sok huzavona következtében nem volt telek, kevésnek bizonyult a pénz, az óvoda még ma sem épült fel. Azóta azonban jobb és célszerűbb lehetőség mutatkozott. Az új iskola átadásával felszabadult a régi épület még igencsak jó állapotban levő szárnya, ahová kis költséggel átköltözhet az óvoda. Megpróbáltak megegyezni a gyermekvédelmi érdekközösség illetékesei, a Vera Gucunja Gyermekintézmény dolgozói és az őrszállási helyi közösség vezetői az iskola vezetőségével, de az nem járt sikerrel. Az Ivan Goran Kovacic Általános Iskola nem hajlandó átengedni két tantermet, pedig semmire sem használják őket. Az önkényeskedés több okból érthetetlen. Először is meg kellene hogy értsék a gyermekek, szülők érdekét. Másodsorban pedig ez a megoldás sokkal olcsóbba kerülne. Az átköltözésre, átalakításra a meglevő 1,5 millió dinár elég lenne. Az ügy mégis holtponton van. Azért, mert az igazgatóságon, az iskola kollektívájában önkényeskednek, nem hajlandók átadni a tantermeket. Önmagától adódik a kérdés: vajon senki sem képes arra, hogy hatékonyan intézkedjen? P. M. Anyanyelvápolás Ó Jankovácon A vinkovei községben járva Ójamskovácon felkerestük BUDIM Margit tanítónőt, aki az általános iskolában a magyar anyanyelvű diákok anyanyelvápolását végzi. — Várdaróci születésű vagyok és 1979 február óta tanítók ebben az iskolában. Időközben őrtt mentem férjhez, családot alapítottam. Úgy érzem, hogy a valamivel több mint három év alatt jól beleilleszkedtem a falu, az iskola közösségébe, és a gyermekek szülei is bizalommal vannak irántam. A tanulók számától függően anyanyelvápolást végzek. Az 1980/81. tanévben 45 tanulóm volt, az 1981/82-ben pedig 40-en részesülnek a magyar nemzetiségi kultúra alapismereteiben, ami szerintem szép eredménynek számít. Elég sok problémám akad, különösen az alsósakkal, az I—III. osztállyal, mert több gyereknek nagyon szerény az anyanyelvi ismerete és szinte elölről kell kezdeni a magyar nyelv tanulását, hogy megértsenek a gyerekek. A IV. osztáytól kezdve már sokkal könnyebben megy minden, s a gyerekek is mind jobban igyekeznek, hogy az anyanyelvet minél alaposabban elsajátítsák. Többnyire játszva, gyermekdalok, népdalok, népi táncok tanulásával a gyerekek mind jobban megismerik az anyanyelv szépségét. — Elmondhatom azt is, hogy tanulóim közül verbuválódnak a helyi Rózsa Sándor Művelődési Egyesület amatőr népitánc-csoportjának a tagjai. Az egyesület ma is jelen van a falu, a község művelődési életében, az itteni magyarok kultúrájában, s egyaránt hat az itteni közösség művelődési életére. — Mint mondotta, a felsősökkel már könnyebben megy a munkai. Az anyanyelvápolás terén kik a legaktívabb tanulók? — A felsősök mellett szólnom kell az alsósokról is. A másodikos tanulók közül dicséretet érdemel Asztalos Aranka, Sallai Margitka, továbbá Szabadi Gorán. Ez az utóbbi mikor hozzám került, semmit sem tudott magyarul, de egy év alatt nagyon sokat megtanult. A negyedikesek közül megemlíteném Asztalos Lilit —• Araniká-nak a nővérét — és Kőszegi Zsuzsát. Mindketten igyekvő kislányok. Szeretnek tanulni, énekelni, táncolni. A hetedikesért közül kiemelést érdemel Kartácséti Zoltán. S végül szólnom kell még a két testvérről, az ötödikes Magyaros Misiről és a hatodikos Magyaros Szandáról. Ők az innen, 6 kilométerre levő Mirkovci faluból autó- busszal járnak át rendszeresen az anyanyelvápoló órákra. Az iskola keretében, diákjaimmal eddig már többször is sikeresen felléptünk népdalokkal, népi táncokkal. Látván a sikert, a szülők is bíznak bennem, s a gyerekek is még jobb kedvvel tanulnak. B. S. Budim Margit BEZDAN: Holnap este a szabadkai Népszínház vendégszerepel A Mirandolina zenés vígjátékot mutatják be Csütörtökön este fél nyolckor a szabadkai Népszínház társulata bemutatja, Carlo Goldioni: Mirandolina avagy a szép forgatósné kétrészes zenés játékát SZABÓ István rendezésében. A szabadkaiak előadása iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Főbb szerepben láthatjuk KORICA Miklóst, ÁROK Ferencet, ALBERT Jánost, JÓNÁS Gabriellát, BABA Irént, DÚRÓ Emmát, MEDVE Sándort, SEBESTYÉN Tibort és a többi kiváló színjátszót. Szombaton 22-én a bezdánnak dr. Pfaff Mihály rendező vezetésével Bácsalmásra (Magyarország) Bezdán testvérvárosába látogatnék a nagy sikert aratott Kölcsönlakás című bohózattal. A bezdániak 10. alkalommal adják elő ezt a darabot. A bácsalmásiak ősszel viszonozzák a bezdániak vendégszereplését. MAROS István a némrasztatással Iskolnamnap volt szombatom a zombori Velbiko Petrović Egységes Közényiskolában. A magyar tagozatok önképzőköre ebből az silkallomból ünnepséget tartott. Népdalokat adtak elő a tanulók, az ünnepségig meghívták KOVÁCS Endre néprajzkutatót is, a Doroszíló hiedelemvilága című nemrég megjelent könyv szerzőjét. A tanulók a szerzővel elbeszélgettek a könyv létrejöttének körülményeiről, a hiedelmek gyűjtésének fontosságáról. Pénteken a zombori Testvériségi egység Általános Iskolában megünnepelték az iskolanapot. Először a hagyományos pionírszemlére került sor, majd átadták a jutalmakat a legjobb diákoknak és az arra érdemes pedagógusoknak. A tantestület könyvjutalomban részesítette Vera GRUJIĆOT, Biljana MIROSAVLJEVET, Ifj. ÜVEGES Zoltánt és UTASI Paulát, akik nemcsak a tanulásban, hanem a szakkörök munkájában is élen járnak. A nevelés és oktatás terén elért kiváló eredményekért Zorica NIKOLIC, Pavle BLESIC és Bogdan IGIČ pedagógusokat megjutalmazták