Magyar Szó, 1983. június (40. évfolyam, 148-162. szám)
1983-06-09 / 156. szám
1983. június 9., csütörtök ZENTA Serkenteni az amatőrizmust Művelődési kérdésekről tárgyalt a Szocialista Szövetség községi választmánya Zentán a kultúrának komoly hagyományai vannak, az emberekben ma is erőteljesen él az igény a művelődési tevékenység iránt, a feltételek tehát lényegében adottak, a helyzettel azonban — a tagadhatatlan eredmények ellenére — nem lehetünk elégedettek. Nyilvánvaló, hogy a káderfejlesztés mellett elsősorban szervezésiig kell előbbre lépni az összes érintett tényezők közös munkálkodása által. Ezekről a kérdésekről tárgyaltak a Szocialista Szövetség zentai községi választmányának tegnapi ülésén a fennálló helyzet elemzésén túlmenően a kiút lehetőségeit is kutatva. A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy a kultúra problémájának megoldása nem pusztán a hivatásos intézmények és az amatőr egyesületek, az egyes művelődési és művészeti ágazatok helyzetének rendezésével egyenlő — a kultúra sokkal szélesebb fogalom, átfogja szinte a társadalmi lét egészét (a viselkedésformákat, az emberek közötti kapcsolatokat, a városrendezést, az utcák, terek és közterületek csinosítását, a hagyományápolást stb.), ezért a művelődési és műveltségi szint emeléséhez többoldalúan és átfogóbban kell közeledni. Ugyanakkor — a felszólalásokból ítélve — egységes volt az a felismerés, hogy jelentősebb fordulat csakis az amatőrtevékenység fellendítésével érhető el. A hivatásos művelődési intézmények (amelyek 1977-ben a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központban tömörültek) az érdekközösség eszközeiből és a szabad tevékenységcsere által befolyt pénzzel gazdálkodva meghatározott keretek között fejtik ki tevékenységüket, ennek jelentősebb bővítésére, a gazdaságra háruló nehéz terhek közepette, alig van reális lehetőség, habár esetükben tovább kell kezdeményezni a nyitottabb munkaformákat. Viszonylag kevés befektetéssel nagyobb tömegeket megmozgatni, aktívabb művelődési életet kialakítani jelen pillanatban csak az amatőrizmus képes, ezért látszik indokoltnak elsősorban ezt serkenteni a társult munka szervezeteinek, a helyi közösségeknek és a SZISZ alapszervezeteinek közreműködésével, valamint az évek óta pangó, alig létező Közművelődési Közösség munkáját felújítani és megszilárdítani, hogy az igényeknek megfelelően szervezze, alakítsa és irányítsa a művelődési tevékenységet A megbeszélés részvevői alátámasztották a vitaindító anyagnak többek között azon tételét is, hogy a művelődés átlényegüléséből okvetlenül ki kell küszöbölni a küldöttrendszer működési hiányosságait (a társult munka dolgozói és a helyi közösségek polgárai még nem kapcsolódnak be elég széleskörben az érdekközösségi anyagok megvitatásába, évi terveikben nem irányozzák elő megfelelő módon kulturális szükségleteiket, gyakran elmarad véleményezésük a javasolt programokról stb.). A jövőben mindent meg kell tenni, hogy a kultúra tudatos és tervszerű programozása általánosan elfogadott és a gyakorlatban is alkalmazott irányelvvé váljon. Írásunk jellegénél fogva nem térhetünk ki a részletekre, annyi azonban mindenképpen megemlítendő, számos felszólaló síkraszállt azért, hogy az egykori népszerű bábszínház munkáját ismét fel kell éleszteni, másrészt: a községnek kellőképpen kell megjelölnie a történelmünknek is jeles eseményeként rögzített zentai csata színhelyét. Az egybegyűltek ezután elfogadták a vitaindítónak szánt s az időszerű feladatokat is tartalmazó jelentést, továbbá a művelődési tevékenységre vonatkozó operatív tervet, amelynek értelmében az év végéig a község minden illetékes szervezetének, testületének és intézményének meg kell hoznia saját programját, felölelve a kultúrának mint munka- és életmódnak az összes kérdéseit. Ennek menetét a községi választmány elnöksége kíséri figyelemmel. S. P. MAGYAR SZÓMŰVELŐDÉS 91 26. ZMAJ JÁTÉKOK Műfordítók tanácskozása Lengyelországi kisdiákok fellépése — Vidám események a Zmaj utcában Érdekes színfolttal kezdődött a Zmaj Játékok rendezvénysorozata keretében a Vajdasági Íróegyesület műfordítói szakosztályával közösen megszervezett tanácskozás, amelyen a világ minden tájáról érkező műfordítók vettek részt. A tanácskozás előtt ugyanis a Zmaj Játékok vendégeként Újvidéken tartózkodó lengyelországi Plockbeli Vuk Karadžić iskola tanulói léptek fel Zmaj-versekből álló színes összeállításukkal. Ezután Hogyan fordítsuk Aleksandar Vučo verseit? címmel megkezdődött a tanácskozás. A résztvevők Aleksandar Vuco egy versének, Az én apám villamosvezető címűnek fordításait olvasták fel, majd megvitatták a műfordítás körüli nehézségeket. Az igen érdekes beszélgetést dr. Sava BABIG vezette, bevezetőt Vladimir MILARIC mondott. Aleksandar Vukov versének a jugoszláv gyermekköltészet antológiájában három tényezőnek köszönhetően van helye, sajátságos módon egyik sem esztétikai természetű (a gyermekköltészet egyébként is igen hálátlan ilyen szempontból, mert távolról sincs olyan független helyzetben, mint a költészet más válfajai). Először is: e vers a kortárs jugoszláv gyermekirodalom mérföldköve, amely még ma is példamutató. Másodszor: ha jól megnézzük, aki egy szocialista országban gyermekversantológiát szándékozik összeállítani, rádöbben, hogy nincs egy épkézláb gyermekvers, mely munkásokról szólna. Végül Vučo költészetének (és e versének is) fő ütőereje a gyermekkor eszményítése elleni tiltakozás. Ezért vélem úgy, hogy ez a vers tükrözi legkifejezőbben Vuco gyermekköltészetének eredeti vonásait. Ezt követően a műfordítók olvasták fel fordításaikat, majd igen termékeny vita bontakozott ki a műfordítás elméleti kérdéseiről. Vučo versét egyébként ez alkalommal húszan ültették át hindu, bengáli, héber, francia, angol, dán, lengyel, macedón, magyar, szlovén, szlovák, ruszin és román nyelvre. A tavalyi tanácskozáson Zmaj két versének fordításáról volt szó. E tanácskozás anyaga az ősszel könyv formájában is megjelenik. A műfordításokról szólva mindenképpen meg kell említeni azt a gyermekvers-antológiát, amely Miroslav NASTASIJEVIČ válogatásában, a Zmaj Játékok és a Stražilovo kiadó közös kiadásában nemrég hagyta el a nyomdát Tarló közt szikrázó betonút címmel. A gyűjteményben a vajdasági költők legjobb gyermekversei kaptak helyet Az antológiát hamarosan albán nyelven is megjelenteti a pristinai kiadó. A továbbiakban a Zmaj Játékok rendezvényeinek keretében tegnap este a Szerb Nemzeti Színház nagytermében Őrtüzek címmel zenés verses összeállítást láthatott a közönség, amelyen a részvevők Zmaj megzenésített verseit adták elő. A műsort Miroslav Nastasiievic vezette. A Zmaj utcában tegnap a Költői erkélyek című műsorban fellépett Momtelo TFSlG. Ismét: BEKRIG, Vlada SrnjU,TKOVlG, Andrelka MARTIG, Djordje RADlSlG, Raga PERIG, VeHrriT MTLOSEVIG, Slobodan PAVICEVIG, Mim. ALEGKOVIC, Rada STEFANOVIC, Miron KANJUH, DuSko TLIC és Rifat KUKAJ. Ugyancsak a Zmaj utcában zenés összeállítás keretében bemutatkozott a Tik-tak, a Zeka, a Dejije novine és a Venae gyermekfolyóiratok szerkesztősége. Ugyanitt még két érdekes műsor volt. Hallottátok-e? címmel Ana RADAKOVIC adta elő Zmaj-versekből álló összeállítását, majd Dal a szeretésről és békéről címmel zenés-verses emlékműsort tartottak az AVNOJ II. ülése 40. évfordulója alkalmából. A Radivoj Cirpanov Munkásegyetemen a kikindai Miki Napközi óvodásai adták elő Ez a kis Névén című műsorukat. Este a Forum klubban nyílt könyvbemutatóval egybekötött kiállítás. Bemutatták az idei Zmajdíjas szkopjei Nedzsati ZEKERUA Három utca gyerekei című kötetét valamint megnyílt Svetlana ANTIC illusztrációinak kiállítása. A Játékok vendégei, kiadóházi tisztségviselők és a Zmaj-milvek lengyel meg francia fordítói tegnap ellátogattak a Tartományi Oktatási és Művelődési Bizottságba, Slavco ÁLMAJÁN bizottsági alelnök fogadta őket és ismertette velük többnemzetiségű közösségünk oktatási és művelődési, s különösen irodalmi életének állását. N. e. Hársfák alatt Holnap kezdődik a Djura Jakšić emlékének szentélt rendezvénysorozat Magyarcsernye községben holnap kezdődik és június 17-éig tart a nagy romantikus szerb költő és festő, Đura Jakšic emlékének szentelt hagyományos, 22. Hársfák alatt elnevezésű rendezvénysorozat. Az eddigiektől eltérően az idei rendezvény (és az elkövetkezők is) új tartalommal bővül: a fiatal műkedvelő tehetségek seregszemléje lesz (ezeddig a programba zömmel hivatásos együttesek, társulatok vendégszereplését iktatták be). Az smarturizmus szellemében az idei rendezvényre irodalmi és képzőművészeti pályázatot írtak ki a magyarcsernyei, a trencanáni és a kikindad község általános és középiskolás diákjai között. Az idei Hársfák alattabban is rendhagyó, hogy júniusban kezdődik — közölte velünk Radmil RADOS, a szervező bizottság elnöke. — Sok vita után határoztunk úgy, hogy mostantól a megmozdulás június második hetében kezdődjék. A jövő évtől pedig szeretnénk, ha a költőnek és festőnek szentelt esték tartományi jelleget öpítenének, s a községben rendezzük meg a vajdasági műkedvelők irodalmi vagy képzőművészeti szemléjét. A Hársfák alatt idei műsora: • Június 10-én: a rendezvény ünnepélyes megnyitója. M. NIKOLIC: Svetislav és Mileva, vígjáték a treixjanini ematőrszínház előadásában (Szerbcsernyén). A község művelődési egyesületeinek találkozója (Veldke Litvaden). 9 11-én: A kiksindai Gusla népe együttes fellépése (Szerbcsernyén). A község művelődési egyesületeinek találkozója (Margyancsernyén). 9 12-én: A Dongó, színjáték, a tenkindiani amatőrszínház vendégszereplése (Szerbcsernyén). A község művelődési egyesületeinek találkozója (Tabán). 9 13-án: Irodalmi est a zrenjanini, a kikimdai és a magyarcsernyei község íróinak részvételével (Szerbcsernyén). Madalest Dušan JAKSIĆ, Olivers MARKOVIC és Zivan MILIĆ fellépésével (Szerbcsernyén). 9.14-én: A zrenjentoi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népi együttesének vendégszereplése (Tabán és Magyarcsernyén). 916-én: Az irodalmi és képzőművészeti pályázat eredményhirdetése (Szerbcsernyén). A zrenjenini Bánát Művelődési Egyesület fellépése (Szerbcsernyén). 916-án: Piroska és a vén oroszlán, a zrenjanini bábszínház magyar társulatának előadása (Tabán és Magyarcsarnyon). 9 17-én: A Josip Marinkovic énekkar fellépése (Szerbcsernyén). F. A. Meghalt Miško Kranjec Hosszú, súlyos betegség után a ljubljanai Klinikai Központban 75 éves korában meghalt ЛШко Kranjec író. Munkásságáért több ízben tüntették ki: háromszor kapta meg a Prešeren-díjat, AVNOJ-díjas. Velika Polanán született 1908- ban. Egyetemi tanulmányait a ljubljanai egyetem szlavisztikai szakán nem fejezte be, hazament a Murántúlra és az irodalomnak szentelte magát. Mint a Ljubska pravica pártlap szerkesztője (1934—1936) aktívan részt vett a politikai életben. A háború kitörésekor internálták, majd a háború alatt segítette a megszállók elleni harc megszervezését szülővidékén, 1944-ben pedig partizán lett. A háború után különböző kiadóvállalatok igazgatója, sok évig a Szlovén Írószövetség elnöke és a Szövetségi Képviselőház képviselője. Szerkesztője volt a ljubljanai Prešernova družba kiadóhivatalnak, 1953-tól a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja. Tagja volt a Szlovén Szocialista Szövetség Főbizottságának és a Szlovén Központi Bizottságnak. Érdeme, hogy alkotásai nyomán a szlovén prózairodalom a két háború között a szubjektivizmus túlsúlyától megszabadulva egy új szociális realizmus felé fordult. Kranjec művei nyomán több tévédráma és film készült. Magyar nyelven A Mura hullámai címmel jelent meg novelláskötete 1978-ban. OPERALEVÉL Nabucco jött , és győzött Ilyenforma megfogalmazás alkalmazható az újvidéki Szerb Nemzeti Színház operaegyüttesének ez idénybeli utolsó bemutatójára. Tudvalevő, hogy a Verdiopera hosszas huzavona után, kényszermegoldásként került a repertoárra, mégis telitalálat a Tartományi Zenei Központ általi színre vitele: kedd esti, a májusi premier utáni negyedik előadásra is táblás ház előtt zajlott le, ami ez ideiig nem fordult elő a színház múltjában az új épületbe való beköltözés utáni. Minek tulajdonítható ez a rendkívüli közönségsiker? Lényegében annak, hogy az előadás valamennyi alkotója tudatosan is (néhány elmarasztaló sort érdemlő részletmegoldás ellenére), érvényesítette a már közhellyé vált igazságot, amely az operát kizárólag kollektív művészi alkotásként emlegeti. Jóllehet legtöbb az énekesektől függ, de azért máson is múlik a dolog. Kezdjük a karmesterre!!. TOPLAK Imre karnagynak nem ez volt az első találkozása a pesztttúrával: biztos kézzel vezényelte az együttest az opera valamennyi előadásán. Muntásságának egyik fő erényével tündökölt: mindig követte az énekeseket, nem pedig az énekesek alkalmazkodtak tempóihoz lényegében a Verdi-operák hagyományos előadási stílusában. A kórus számos fiatal énekes fölerősítésével jelentős alakítást nyújtott: nem csak énekelt — értsd állt: egy helyben —, hanem beleélte magát a rabságban sínylődő zsidó nép sorsába. Talán ezzel a szokatlansággal magyarázható az a feltartózhatatlan mosoly néhány kórustag arcán a csetlőbotító, fáradtságában leroskadó „szólamtárs” láttára. Az énekesek közül (mellőzvén a szokásos librettó szerinti szerepsorolást) az első helyen. Radmila RAKOCEVICOT, a szerepében immáron harmadszor színbe lépő művésznőt említenénk. Abigél pokolian nehéz szólamát hihetetlen könnyedséggel szólaltatta meg, színészi készségével és alakjával hús-vér figurát keltett életre. Az ugrásra kész, karmait behúzó tigris, a csábító, Kleopátra és a tetteit megbánó részvétteljes uralkodónő: ez mind egy személyben jelen volt a méltán európai hírű művésznő alakításában, aki a magas Ck zuhatagával rabságba ejtette hallgatóit. A szerep követelte erőteljes hangvétel, az egész együttes hangzását áttörő képessége ellenére is az opera utolsó jelenetében testes piacokat hallottunk tőle. A címszereplő Octavian ENIGARESCU volt. Szerepét olaszul énekelte, de szövegkiejtése így sem volt kifogástalan. Nem túlságosan hálás szerepét példamutató odaadással formálta. Minden regiszterében kiegyenlített hangja szinte még teljesen intakt. Nem így Svetozax DRAKULIC, aki Zakariást a zsidók főpapját énekelte. Jóllehet a szerep követelte magasságokat már nem bírja, és kényszermegoldásként vállalta a szerepet, mégis nehezen viseljük el az első felvonásbeli ária meghúzását. A két kis szerep megformálói, Zlatomira NIKOLOVA PUHAR és Sime MARDEŠIĆ jól illeszkedtek be az együttesbe, amii ugyancsak vonatkozik Adela MARTÍSEVIC, Branislav JATIC és Aleksandar MANOJLOVIC epizódszerep-formálására is. Dejam MILADINOVlC belgrádi rendező jó munkatársakra talált Mileta LESKOVIC díszítő,- és Jasna PETROVIC jelmeztervező személyében. Különösen sikerült a babiloni harcosok jelmeze a sci-fi filmekre emlékeztető álarccal. A színpadkép stilizált eszközeivel érdekes miliőt adott a bibliai történetnek. Igaz, a nyitott konzervdobozhoz hasonlítható, amúgy is zajjal nyíló függöny lehetetlenné tette, hogy az énekeseket a közönség a szokásos módon a proszcéniumra kitapsolhassa. Minden bizonnyal az egész együttes sikeres előadást könyvelhet el magának és ezt a szintet remélhetőleg megtartja a mű további előadásain is. FÜLÖP György Milena Dravić a filmszínészek egyesületének új elnöke A Szerbiai önálló Filmszínészek Egyesülete tegnap megtartotta évi közgyűlését, amelyen megvitatták, hogy az új filmtörvéynyel, az önálló művészekről és az önálló művészek társadalombiztosításáról szóló törvénnyel kapcsolatban milyen szerteágazó munkát végeztek tavaly. Az egyesület új elnökévé MilendDRAVICOT választották meg. (Tanjug) A tartományi zeneegyesületek 20. fesztiválja Rumán, a vajdasági zeneegyesületek hagyományos, sorrendben 20. fesztiváljának első napján a szervező bizottság díszülésén bemutatták a szemle monográfiáját. Retrospektív plakát- és fényképkiállítás nyílt, az érdemes munkaszervezeteknek és magánszemélyeknek pedig kiosztották a köszönő okleveleket sokéves munkájukért A fesztivál a vajdasági amatőr zenészek legnagyobb krízisének idején született. Az első években elért szerény eredmények után a fesztivál jóvoltából a karének a hetvenes évek folyamán óriásit fejlődött. A becsei kórus, a szabadkai kamarakórus vagy az újvidéki Svetozar Markovic kórus országos és nemzetközi sikerei is sok tekintetben a római rendezvényhez fűződnek. Jórészt a fesztivál érdeme az is, hogy az amatőrök mind nagyobb érdeklődést mutatnak a zenekari muzsikálás és a folklórhagyományok ápolása iránt. Az idei fesztivál az AVNOJ II. ülésszaka és a vajdasági brigádok megalakításának 40. évfordulójának, Petar Konjović születése 100. évfordulójának jegyében telik. A római Szabadság téren a fesztivált Zivan BERISAVLJEVIC a VKSZ TB elnökségi tagja nyitotta meg, majd az első fesztiváli nap hivatalos műsorában kikindai és vojvodinci fúvószenekarok lépnek fel, továbbá a körzeti szemléken legjobbnak bizonyult népitánc-együttesek és népi zenekarok. Slobodan MAKSIMOV