Magyar Szó, 1983. július (40. évfolyam, 193-208. szám)

1983-07-22 / 199. szám

1­3. júliu* 21., péntek MAGYAR SZÓBELPOLITIKA Fejlődésünk stratégiai irányvonala A Tartományi Képviselőház mindhárom tanácsa mai ülésén meg­vitatja a hosszú távú gazdasági stabilizációs programot Nem vitás, gazdaságunk anyagi fejlődése és a társadalmi tevé­kenységek fejlődése az eddigiek során túllépte reális lehetőségein­ket A gazdaság alacsony felhal­­m­ozóképessége miatt a nagy be­ruházásokra nem volt fedezetünk, vagyis ezek külföldi adósságokra alapozódtak. A fogyasztás a meg­valósított jövedelemtől függetlenül növekedett, és ez a gazdaság di­namikus kvantitatív növekedését eredményezte, amit kifejezett inf­láció kísért. Ezek tehát nemcsak pillanatnyi anyagi problémák, ha­nem több éve halmozódó negatív jelenségek, amelyeknek kiküszöbö­lése­ ugyancsak hosszú távra szóló intézkedéseket követel meg. A hosszú távú gazdasági stabilizációs program, amelyet a Tartományi Képviselőhöz mindhárom tanácsá­nak mai ülésén a küldöttek is vé­leményeznek, éppen ezt szolgálja és ennek érdekében mindenkit ak­cióra szólít fel. E fontos dokumentum leszögezi, hogy nagy anyagi tartalékokkal rendelkezünk, amelyeknek telje­sebb kihasználása által, a gazdaság szerkezetének fokozatos megváltoz­tatásával ütemes gazdasági fejlő­désre nyílik lehetőség. A legszéle­sebb körű társulás a gazdaságban és a társadalmi tevékenységekben lényegesen jobb gazdálkodást eredményezne. Ehhez mindenkép­pen nagymértékben hozzájárulna az egységes jugoszláv piac létre­hozása, valamint a társult gazda­ság előnyeinek teljes kihasználása a külkereskedelemben. Az okmány nagy hangsúlyt helyez az önerőre való támaszkodás elvének érvé­nyesítésére. Hogy mindaz, amit a hosszú tá­vú gazdasági stabilizációs program előirányoz, valóra váljon, minden tényező széles körű mozgósítására van szükség. Ez pedig azt jelenti, hogy a dokumentumban foglalt lé­nyegbevágó változások, amelyeket, további fejlődésünk stratégiai irányvonalaként jelölhetünk meg, nemcsak hosszú távú feladatok elé állítanak bennünket, hanem meg­követelik eddigi magatartásunk megváltoztatását, úgy hogy a fel­adatok a mindennapi munkánkban állandóan jelen legyenek, mert csak ezen az úton válthatjuk való­ra gazdasági stabilizációs politikán­kat. P. B. E. A kapacitások jobb kihasználása A társadalmi-gazdasági intéz­kedésekről tárgyalt a Szocialista Szövetség temeríni község választmányának elnöksége Az ország külföld felé irányuló fizetőképességének biztosítására irányuló társadalmi-gazdasági ak­ció temerin­i vonatkozásairól tár­gyalt tegnap Temeriben Vasa Mi­kic, a Szocialista Szövetség Tarto­mányi Választmánya Elnökségének tagja a végrehajtó tanács és a község társadalmi-politikai szerve­zeteinek képviselőivel. Vasa Millc megtekintette az Ugled Készruha­­gyárat is, valamint részt vett a Szocialista Szövetség Községi Vá­lasztmánya Elnökségének ülésén amelyen a Szövetségi Képviselő­höz legújabb intézkedéseinek meg­valósításáról és a Szocialista Szö­vetség ezzel kapcsolatos feladatai­ról tárgyalt. A legújabb intézkedésekkel kap­csolatban kedvezően értékelték azt, hogy a tomorin­ községnek nincse­nek külföldi adósságai. A munka­­szervezetek kivitelével fedezni le­hetett az elmúlt években a beho­zatalt. A kivitel nagy része is a konvertibilis piacra irányult. A megbeszélésen rámutattak azokra a nehézségekre, amelyek gátolták a még intenzívebb kivi­telt. Elrettentő példaként említet­ték, hogy mire a Kamendin Bir­tok megkapta az engedélyt a bárá­nyok kiszállítására, azokból juhok lettek, és nem kellett többé a kül­földi vásárlóknak. Az ilyen és ha­sonló esetek gyakran elkeserítik a dolgozókat. Nem csoda hát, ha a fokozott felelősséget követelik, ami az új intézkedések egyik fontos tartozéka. Az Ugledban arról beszélgettek, hogy a hazai textilipar mennyire­ képes eleget tenni a kiviteli kö­telezettségeknek. Az Ugled a köz­ség egyik legnagyobb kiviteli mun­kaszervezete. Tavaly a kapacitása felét a kivitelre való termelés szol­gálatába állította. Az idén ennél még többet terveznek. Tágabb ér­telemben nagy gondot jelent, hogy a temeri­ni készmiagyár kivitelé­nek nagy része inkább szolgálta­tásnyújtás, mint árukivitel. A Szocialista Szövetség községi választmányának elnökségi ülésén is szóltak azokról a társadalmi­­gazdasági intézkedésekről, amelyet a Szövetségi Képviselőház határo­zott meg. Ezzel kapcsolatbann a községi végrehajtó tanács már megfogalmazta a temerini intéz­kedések szerepét, amelyben első helyen szerepel a kiviteli áaylista elkészítése, a kivitel fokozása és a gazdaságnak­­saját erejére való támaszkodása, és a kapgellénk jobb kihasználása. Vasa Mik­ós fel­­szólalásában ismertette a tartomá­nyi álláspontot a külföldi kölcsö­nök visszafizetésével kapcsolatban. Szólt a kapacitások jobb kihasz­nálásáról, amely csak akkor jöhet számításba, ha növeljük kivitelün­ket, mert csak így lesz elegendő újratermelési anyag feldolgozása. Rámutatott a társadalmi-politikai közösségek határai közé való be­­zárkózottság veszélyére is, mivel az a fejlődés kerékkötője. G. B. Ami késik, nem múlik Lefejeződött a zentai városi szennycsatorna Karadjordje ut­cai ágának első szakasza — őszig elkészül a második rész, a Tisza-parti vonal és az új út a Mezőgazdasági ut­cában Zenta közműves létrehozásának egyik legfontosabb tétele a városi szennycsatorna építése. Eddig megépült a Tiszától az Újvidéki útig terjedő főcsatorna, majd föld­be került három szárnyvezeték is, most pedig az említett útkereszte­ződéstől a város központján át a hídfőig haladó szárny­csatorna van soron. A korábbi években a be­ruházó kommunális érdekközösség az egész vonalra megkötötte a szerződést a kivitelező belgrádi Mostogradn­jóval, az idén azonban a megszigorítások miatt nem volt erre mód. Ezért olyan döntés szü­letett, hogy a több mint 1700 mé­teres szárnyvezetéket négy sza­kaszban fogják építtetni. Mivel a pénzellátás a 4 százalékos helyi járulékból történik, érthető, hogy lesz pénz az egész vonalra, az ügyviteli banknak azonban nincs jogában szavatosságot vállalni a befolyó eszközökre.­­ Az első szakasz 390 méter hosszú és 12 millió dinárba került. A kivitelezővel olyan megállapo­dásra jutottunk, hogy felesleges lenne felszámolni az építőhelyet is , ezért rábíztuk a Tisza-parti szárny további építését. Ennek a beruházásnak az értéke 4,4 millió dinár, habár a csatorna hossza szintén 390 méter, de csak 300, il­letve 500 milliméter átmérőjű csö­vek lefektetésére van szükség, míg a Karadjordje utcában a csövek mérete 1200 milliméter — hallot­tuk az érdekközösség műszaki osztályán. A Tisza-parti rész csatornázásá­nak van egy másik, sürgős felada­ta is. A tartományi öntözési és le­­csapolási érdekközösség ugyanis csak azzal a feltétellel hajlandó a zentai rakpart újjáépítését finan­szírozni (mintegy 160 millió dinár beruházásról van szó), ha a helyi illetékesek megoldják a szenny­víz elvezetését, lévén, hogy ez még most is tisztítás nélkül ömlik a folyóba. Így tehát az érdekközösségnek marad ideje arra, hogy augusztus 15-éig biztosítsa a Karadjordje ut­cai csatorna második szakaszának a létrehozásához szükséges eszkö­zöket Zenta leglapályosabb része a központtól délnyugat felé levő 111. helyű közösség. A csatorna ugyan már megépült és el is veze­ti az árkokból a csapadékot, az ott lakók azonban egyre hango­sabban követelik az aszfaltutat is. Annak idején ugyanis a helyi já­rulék bevezetésekor arra szavaz­tak a polgárok, hogy amerre elha­ladnak a szárnycsatornák, felettük szilárd alapú minit épül. A köve­telés tehát jogos, csupán az állan­dó pénzhiány akadályozta, hogy az érdekközösség eleget tegyen ezirá­­nyú kötelezettségeinek. A jelek szerint azonban őszig a 670 méter hosszú Mezőgazdasági utcában is elkészül az aszfaltút, s ez 7 millió dinárba kerül. Ha áttekintjük a fentieket, úgy tűnik, hogy Zentán az illetékesek ide-oda kapkodnak. Ez csak lát­szólagos, mert az előírások, nem­különben pedig a pénz határozza meg, hogy mit és milyen hosszú­ságban lehet és szabad építeni. A polgárok egy része ugyanis a ké­sést úgy magyarázza, hogy az Ősz Szabó János és a Horti István utcákban „elfeledkeznek” az útról. Pedig, ami késik, ner ii múlik,­­ mihelyt lesz rá elegendő pénz, ott is munkába állnak a Vojvodina put gépre. BOTH Mihály TOPOLYA A hosszan tartó kánikula megvi­selte a tavaszi kapás növényeket.. Szerencsére tegnap éjszaka és a reggel esni kezdett az eső, lehűlt a levegő, és ez még sokban előse­gítheti a­­ növényzet fejlődését. Hogy milyen hatással volt a nö­vény fejlődésére a hosszan tartó szárazság, s mit jelent számukra a napokban lehullott csapadék, arról VARGA MOLNÁR Teréztől, a topolyai Mezőgazdaságfejlesztési Intézet szakemberétől kértünk fel­világosítást. — Habár a kukorica jól tűri a szárazságot, a hosszan tartó aszá­lyos idő mégis meggátolta e nö­vény zavartalan fejlődését — mondta Varga Molnár Teréz. — Ott, ahol hetek óta nem esett eső és a napokban sem, mint például Pacsér határában, ott a kukorica hervadásnak indult. Ez azt jelen­ti, hogy a napokban azt a vidéket továbbra is elkerüli az eső, akkor jóval kisebbek lesznek a hozamok. Egyébként a tegnapi eső az utolsó pillanatban érkezett, s várható, hogy a növényzet erőteljes fejlő­désnek indul.­­ A hosszan tartó szárazságot igen jól átvészelte a napraforgó. A korai fajták virágzása már meg­történt, a későbbi fajtáké pedig most van folyamatban. Az eső elő­segíti a beporzást. Meg kell emlí­tenem, hogy a napraforgónál ed­dig a község területén komolyabb megbetegedést nem észleltünk, csupán elvétve jelentkezik a le­vélhónalj megbetegedése. — A cukorrépa igen jó állapot­ban van. Fejlődése erőteljes, főleg most, az eső után. Egyébként ezt a növényt most permetezik a le­­vélrothadás ellen. Mivel ez a be­tegség igen nagy méreteket öl­tött, így elkerülhetetlen, hogy a repülőgéppel történő permetezést még kétszer megismételjük. A jelekből ítélve a hosszan tar­tó aszályt a szója sínylette meg leginkább. Ennek a növénynek a virágzása több fázisban történik. De ahol sokáig nem volt eső, ott a beporzás elmaradt, s így jelentős terméscsökkenéssel kell számol­nunk. Végezetül megemlíteném, hogy az eső az utolsó pillanatban érkezett a másodvetésekre. Ha a napokban még hullik csapadék, a másodvetés fejlődése is normális lesz. D. L. Jól jött az eső Már hervadásnak indult a kukorica Már hervadásnak indult a kukorica Egyenrangú gazdasági ágként kezelni a mezőgazdaságot A Tartományi Képviselőim illetékes bizottságának üléséről­ zőgazdasággal kapcsolatos vonat­kozásait v véleményezte tegnap a Tartományi K­épviselőház Mező­­gazdasági, Élelmiszeripari és Ag­rárpolitikai Bizottsága. Mint a záróokmányban is le­szögezték, mezőgazdaságunk az elhanyagolt gazdasági ágak között szerepelt, fejlesztése nagy jelentő­séggel bír további fejlődésünk szempontjából, ugyanis az ipar fejlődése elképzelhetetlen a mező­gazdaság fejlődése nélkül. A mező­gazdaságot az elkövetkezőkben a többi gazdasági ággal egyenrangú ágazatként kell kezelni. Ezáltal nagyobb élel­műszer-kivitelre is számíthatunk. Különösen fontos az állattenyésztés serkentése. Az ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hosszú távú stabi­lizációs programra szükség van, nem elég azonban a határozatok elfogadása, következetes életre kel­tésével érünk csak el eredménye­ket. Nagy súlyt kell helyezni a jövedelmi viszonyokra, a beruhá­zásokra, nem engedhető meg ugyanis az egyes kapacitások ket­tőzése, ezzel még nem érünk el nagyobb termelést. A kettőzést pe­dig úgy kerülhetjük el, ha össze­hangoljuk az egyes körzetek, tar­tományok és köztársaságok beru­házási programjait. A mezőgazda­­sági termékek árának idejében történő meghatározása ugyancsak hozzásegít a jelenlegi helyzetből való kilábaláshoz. F. A. A Kraigher-bizottság kidolgozta hosszú távú gazdasági stabilizációs program záróokmányának a me­ Il drága bőr elvitte a hasznot A Borovo Gumiipari Kombinát zombori cipőgyárában még nem tudják, milyen lesz a félévi mér­leg, de az első öt hónapra vonat­kozó adatok is igen sokat monda­nak. Ebben az évben 1,2 millió pár cipő gyártását tervezték, en­nek felét külföldön értékesítik. Május végéig 590 ezer pár cipőt gyártottak, 150 ezer párat szállí­tottak a nyugati piacra, 73 száza­lékkal többet, mint a múlt év idő­arányos szakaszában. A gazdálkodási eredményekről egyelőre csak annyit, hogy tavaly az év első öt hónapjában 290, eb­ben az évben pedig 348 millió di­nár volt az összbevétel, tehát 50 százalékkal több. A jövedelem vi­szont 103 millióról 92 millióra csökkent. Beszédes adatok ezek. Elsősor­ban arra vallanak, hogy a terme­lési költségek drasztikusan növe­kedtek. A drága bőr elvitte a ci­pőgyáriak hasznát. A zombori ci­pőgyárban minden téren takaré­koskodnak. A nagyarányú kivitel­növelést pedig úgy sikerült elérni, hogy nagyon ügyeltek a készáru minőségére, a szállítási határidő betartására. A zombori cipőgyár­ban az elmúlt két év során 200 új munkahelyet nyitottak, e téren is példát mutatnak. K. A. Nagykereskedelmi áremelés Több mint 7 millió dináros haszon, részben a munka­szervezőinek, részben az elkövetőnek Törvénytelen áremeléssel vádol­ja Milo­ Letica, újvidéki kerüle­ti ügyészhelyettes, Ljubisav Andel­­kovic 49 éves újvidéki keres­kedőt, s­die együtt vád allá he­lyezte Mirna Stošić 41 éves köz­gazdászt, a bujanovaci Jedinstvo munkaszervezet igazgatóját. A vád szerint Andelkovié elsőrendű vádlott törvénytelenül emelte a nagykereskedelmi árakat­­a rábí­zott üzletben, a szabadkai Auto­­cprema újvidéki munkaegységé­ben. Mariminációjával több mint 7 millió di­nár többletet terem­tett, ennek nagyobbik részét, erinthtegy, 5,4 millió dinárt meg­hagyta munkaszervezetének, de nyilván úgy gondolta, hogy ha már vétkezik, akkor legalább haszna is legyen belőle, s a ha­szonból több m­int 1,8 millió di­nért megának szánt. A védirat szerint az üzletvezető szabályosan bevételezte az érke­ző árus­zállítmányt, de nem azon az áron készítette az eladási ár kalkulációját, amelyen az áru ér­kezett, hanem tekintélyesen meg­növelte névlegesen, s így készí­tette el az eladási árat. A névle­ges és a tényleges beszerzési ár közötti különbség képezte a ke­reskedés extradraznát, ebből tu­lajdonított el a vádlott a maga hasznára, de ehhez már segítségre volt szüksége, állítja a vádirat. Az üzlet kereskedelmi dokumen­tációjában úgy tüntette fel, mint­ha árut adott volna el a bujano­­garad Jedinstvónak, ám ez az el­adás csupán névletes volt, az áru maradt az újvidéki üzletben, s Anđoiiković eladta készpénzért magánszemélyeknek, a bevételt pedig megtarthatta magának, hi­szen tiszta többletként, jelentke­zett, amit sehol sem kellett nyil­vántartásba venni. Az előzetes eljáráson a vádlot­tak részben elismerték a terhük­re rótt eszekményeket, ám ta­gadják, hogy ebből személyesen nekik bárminemű hasznuk szár­mazott volna. Az elsőrendű vád­lottól készpénz, több dinárra és devizára szóló betétkönyvet fog­laltak le a vizsgálószervek. A vádlott közölte, hogy a meglehe­tősen nagy értékű pénz saját, tisztességes szerzeménye, takaré­kos életmódjának eredménye. Az elsőrendű vádlott január 28-a óta letartóztatásban várta a vizsgálat kimenetelét, a vádirat elkészülte óta pedig továbbra is letartózta­tásban várja a főtárgyalás kez­detét. M 1 Elkészült a nemzetközi út újabb szakasza Az újvidék—szőregi új műutat Major János nyitotta meg Elkészült az E75-ös nemzetkö­zi út újvidék—szőregi 18,5 kilomé­teres szakasza. Az ünnepi meg­nyitón, amelyen jelen voltak Vaj­daság, Újvidék, Slavija és Szőreg társadalmi-politikai dolgozó­, va­lamint az útépítők, MAJOR János, a Tartományi Közlekedési és Táv­közlési Bizottság elnöke tartott rö­vid beszédet, majd megnyitotta a nemzetközi út új szakaszát. Tartományunkban összesen 1393 km főút, 1652 km körzeti és 4802 km helyi jellegű út van. A műút újvidék—szőregi szaka­szát a Barkaput Munkaszervezet dolgozói építették. A beruházó a Tartományi Útügyi Közösség volt, a tervezők pedig az Urbis és a Voivodinaput szakemberei. összesen 2 250 000 m3 talajmun­­kát végeztek el a dolgozók. 530 000 m3 sódert és 888 000 m3 aszfaltot építettek az útba. 1979 óta — ak­kor kezdték meg a műút ezen sza­kaszának építését — a költségek meghaladták az 1,1 milliárd di­nárt Az útépítők folytatják a mun­kát, és a terv,szerint jövőre elké­szül az E75-öS nemzetközi út szőreg­ szenttamási szakasza is. N. Z.

Next