Magyar Szó, 1983. augusztus (40. évfolyam, 209-223. szám)
1983-08-11 / 219. szám
1923. augusztus 11., csütörtök MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA 7 ÚJVIDÉK Csatornahálózat lefolyók nélkül A lefolyók kiépítése az útügyi érdekközösség feladata — mondják a Vízművekben — Erről mién nem tájékoztattak betnünket? — kérdezik a telepiek Épül a helyi járulékból a csatornahálózat fő vezetéke a Szabadka utcában. Végre megoldódik a telepiek több évtizedes gondja, a szenny- és csapadékvíz levezetése. A csövek lefektetése után azonban a polgárok egy furcsa dologra figyelhettek fel: a munkások a csöveket betemették, elsimították az utat, de sehol egy lefolyó az utcában, amely a csapadékvizet összegyűjtené és levezetné a gyűjtőcsatornához. Felvetődik a logikus kérdés, mi a csodának a fővezeték, ha az nem szolgálja azt a célt, ak miért építik, azaz hogy az esőzések idején a telepiek ne járjanak bokáig érő vízben. A Nikola Tesla Helyi Közösség Krnko RADOVANOV, a Vízművek a Szabadka utcában leállította a kollektív ügyviteli szervének tagtovábbi munkálatokat és követeli, ja, hogy a Vízművek, mint az építkezés beruházója, nemcsak az emit- Mit mond a józan ész? tett, hanem a többi utcában is (Petőfi Sándor, Alexxander Belic, Nikola Tesla Helyi Közösség- Pavle Miškin, Jovan Popovic és a ben Vasa TABAK elnökkel be- Jablanica), ahol majd a mási-đlaszélgetiek. — A Vízművek telges szennycsatorna-hálózat épül, adata az lett volna, hogy még a helyezzenek lefolyókat az utcák referendum előtt tájékoztasson mindkét oldalára, bennünket erről a dologról. Ők akkor elhallgatták, mi pedig normális dolognak vettük a lefolyók Nem a Vízművek feladata megépítését. Sajnos az ésszerűtlen építkezésre akkor figyeltünk fel . A lefolyók nem tartoznak a (véletlenül), amikor már az utca csatornahálózathoz, hanem az egyik részét teljesen eligazították, úttesthez és kiépítésük, valamint Lefolyók nélkül az egész csatorkarbantartásuk nem a Vízművek,nahálózat semmit sem ér. Nagy hanem az útügyi érdekközösségi esőzések idején a víz továbbra is feladata. A helyi járulék bevezetésére vonatkozó határozat, és program szerint (Újvidék 60/82. számú Hivatalos Lapja) az utcák rekonstruálása a lefolyók kiépítését és a rákapcsolás költségeit nem pénzelhetik a helyi járulék eszközeiből. Az utcák rekonstruálása háromszor-négyszer többe kerül, mint az új fővezeték. Erre az érdekközösségnek egyelőre nincs pénze. A Vízművek kötelessége viszont annyi, hogy a csövek lefektetése után használhatóvá tegye újból az úttestet. Különben is, ha az úttest mentén a Vízművek kiépítené a lefolyókat, azok akkor sem tudnak a járdáról, sem pedig az úttestről összegyűjteni a csapadékvizet, mert közöttük (a legtöbb telepi utcában) gödör van és az esővíz ott gyűlik össze, nem pedig a lefolyóban — mondta Mia járdán marad, míg az úttest alatt húzódó fővezeték csak a szennyvizet tudja összegyűjteni. A Vízművek szakemberei elmondták azt is, , hogy így minden bizonynyal szükség lesz a fővezeték öblítésére, mivel a szennyvíz üledékét csapadékvíz hiányában csak,s így lehet, eltávolítani. A telepiek követelésüket még az 1970-ben készült csatornahálózat tervdokumentációjával támasztják alá, amelyben egyértelműen az áll, hogy a beruházó köteles a lefolyókat megépíteni. A probléma nemcsak a Dunamente község, hanem a város magasabb fórumai elé is került. A helyi közösség mindaddig nem hajlandó társítani a pénzt a másodlagos csatornahálózat építésére, amíg meg nem oldják a lefolyók kérdését. KESZÉG Valéria A csövek megérkezteti, a munka áll a Szabadka utcában (Bora VOJNOVIČ felv.) A kártalanítás a legegyszerűbb? Évente egymilliárd dináros kárt okoz a jégverés — Vajdaságban nincs jégelhárítási rendszer — Kiépítése 700 milli dinárba kerülne — Miért nem érdekeli a gazdaság? Vajdaságban évente 215 000 tonna termést tesz tönkre a jégverés, az ebből származó kár egymilliárd dinár, így volt ez tavaly és tavalyelőtt, a pusztító jégeső az idén sem kerülte el a vajdasági földeket. A július 24-ei és augusztus 3-ai ítéletidő okozta károk felbecslése folyamatban van. Pontos adatok még nincsenek, de egy biztos, az idei kár sem lesz kisebb a korábbiaknál. A jégverés elsősorban a mezőgazdaságban okoz óriási kárt, ám Vajdaság, az ország „éléskamrája” nem rendelkezik jégelhárító berendezéssel. Tartományunkon kívül még csak Crna Gorában nem szervezték meg a jégelhárítást. Mi lehet ennek az oka? Megtéríthető ugyan a kár, évente mintegy 600 000 hektárt biztosítanak (főleg a társadalmi szektor) jégverés ellen, ám a veszteség a megsemmisült termés nem pótolható. Óriási kár ez a közösségnek. A jégelhárítás enyhíthetné és megelőzhetné a bajokat. A becslések szerint az ilyen rendszer kiépítésére fordított pénz egy év alatt megtérülne, mert kevesebb, mint a jégverés okozta kár. Mégsem érdekelt senki? Az idei két jégverés pedig újabb figyelmeztetés is. Megpróbáltunk utánajárni a dolgoknak. Augusztus, a szabadságok ideje lévén azonban meglehetősen hiányos információkhoz jutottunk. Petar MEDAKOVIČ, a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság munkatársa legnagyobb megrökönyödésünkre azzal utasított bennünket a Tartományi Hidrometeorológiai Intézet illetékeseihez, hogy azok hatáskörébe tartozik a kérdés, az intézet kapta a megbízást a rendszer kiépítésére. A titkárságon a jégelhárítással nem is foglalkoznak, hiszen „nem csak a mezőgazdaságnak okoz kárt a jégverés”. Megpróbáltuk megtudni, elkészültek-e már legalább az idei jégeső okozta kár felbecslései. Erre is csak az volt a válasz, hogy a titkárság ilyen adatokkal nem rendelkezik és nem is igényli őket. A Tartományi Hidrometeorológiai Intézetben már több szerencsével jártunk. Branislav DŽTGLRSKI igazgatóhelyettes elmondta, hogy az intézet két radart vásárolt, amely alapja lesz majd a jégelhárítási rendszernek, ám kiépítésének sorsa még mindig bizonytalan. A beruházáshoz 700 millió dinár kellene. A rendszer évi üzemeltetési költsége hektáronként 100—150 dinárba kerülne. Az intézet kész szakmai tudásával segíteni, elsősorban azonban a gazdaság, illetve a mezőgazdaság érdeke a jégverés elleni védelem, neki kellene kezdeményeznie és természetesen finanszíroznia is a munkálatokat. Hogyan, milyen módon? A Tartományi Képviselőház illetékes bizottságai több ízben is tárgyaltak (elsősorban persze az ítéletidő okozta károk kapcsán) a jégelhárításról. Határozatot fogadtak el arról, hogy a rendszer kiépítésének finanszírozásáról sürgősen tárgyalnia kell a Szocialista Szövetség illetékes szakosztályának, a Tartományi Szövetkezeti Szövetségnek és a Vojvodina Vagyon- és Életbiztosítási Munkaszervezetnek. A tavalyi határozat azonban, úgy látszik, csak papíron maradt, a jég pedig az idén is óriási területen verte el a termést. Djurdjina BOZIC, a Tartományi Vízgazdálkodási Bizottság elnöke, valamint az elemi csapás okozta kárfelbecslő bizottság tagja, arról tájékoztatott bennünket, hogy évente mekkora károkat okoz a jégverés, és hogy milyen lehetőség van gyorssegélynyújtásra. Tavaly például 2,7 milliárd dinár volt a kár, ám mindössze 34 millió dinárt kaptak a leginkább károsult községek: Begaszentgyörgy (Žitište), Csernye, Törökbecse, Ferinci és Plandiate. Ezenkívül felszabadították a mezőgazdasági munkaszervezeteket a tartományi jövedelmi adó és a gazdaságilag elmaradott vidékek fejlesztésére fordítandó járulék fizetése alól. Hozzáfűzte még, hogy az idei károk felbecslése után a bizottság felméri majd a segélynyújtás lehetőségét. Mi lesz tehát a jégelhárítási rendszer sorsa? Egyelőre a legilletékesebbek körében sem sikerült megnyugtató választ kapni rá. Az idei jégverés most ismét időszerűvé tette a tavaly óta fiókban lapuló határozatokat Félő azonban, hogy csak addig tart, amíg úgy-ahogy sikerül eltüntetni a jégverés nyomát. Úgy tűnik, hogy a mezőgazdaság is a kisebb ellenállás vonalát választotta, ahelyett, hogy megpróbálná előteremteni a szükséges beruházási eszközöket. Inkább a termőföldet biztosította, pedig ez rendkívül drága. Hektáronként 1000—10 000 dinárba kerül, attól függően, hogy mivel van bevetve, és hogy mennyire veszélyezteti a jégverés. A társadalmi szektor szinte teljesen biztosította termőföldjét, a jégverés ellen. Nem lenne mégis kisebb a kockázat, ha működne tartományunkban is jégelhárító rendszer? CSÍKOS Zsuzsa KIKINDA VAGYOK ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁSI KÖZÖSSÉG A gépjármű-biztosítás lehetőségei A gépjármű forgalmi engedélyének évi meghosszabbítása előtt kézbesített befizető elismervény már nem is jelent különös újdonságot a gépjármű-tulajdonosok körében, de a gyakorlat még mindig azt mutatja, hogy ez az elképzelés nem működik kellőképpen. Emiatt, megpróbálkozunk segíteni önökön. Legelőször azt kell megállapítaniuk, hogy a gépjárműről és a tulajdonosról szóló adatok helyesek-e, és hogy a befizetési elismervényen és a baloldali szelvényeken pontosan ki van-e számítva a kedvezmény százaléka (természetesen úgy, ha az előbbi években óvatos vezető volt). Arról is dönthet, hogy 80— 182 dináros áron (a casco biztosításon kívül) óhajtja-e biztosítani, vagy sem a gépjárművén levő üveget (a fényberendezés kivételével) a töréstől. Az esetleges kárt, függetlenül attól, hogy hol van a gépjármű, teljes egészében megtérítik. Az sem számít, hogy a gépjármű hány éves és nem kell hozzájárulni sem, sőt a megtérített összeg nem befolyásolja a későbbi kedvezményt sem. Elvégezheti önmaga és az utasok biztosítását, mégpedig hozzáférhető áron. A gépjárművezetőért 75, az utasokért pedig egyenként 37,50 dinár jár, ami halál esetén 50 000 dináros, tartós rokkantság esetén pedig 100 000 dináros megtérítést szavatol.. . Abban az esetben, ha egyetért mindazzal, amit a befizetési elismervény tartalmaz, akkor azonnal szakítsa le a bal oldali szelvényeket és rakja az engedélyekhez. A befizetési elismervénnyel el kell mennie a postára, a bankba, a biztosítási közösségbe, vagy pedig a felhatalmazott befizetőhelyekre, ahol befizetheti az összeget. Ezt követően az első két példány önnél marad (ellenőrizze, ráütötték-e a pecsétet és aláírták-e). Az elismervényt meg kell őrizni a szelvényekkel, az illetékes szervnek járó példányt pedig át kell adni a műszaki ellenőrzésről szóló dokumentumokkal a belügyi titkárságon. — A befizetési elismervényen megjelölt adatok kijavítása tilos! Ez azt jelenti, hogy két esetben fordulhat a Kikinda Vagyon- és Személybiztosítási Közösség dolgozóihoz: ha nem pontosak az adatok és ha nem ért egyet a pótbiztosítással (üvegek, utasok stb....) Szerintünk most, amikor még mindig tartanak az évi szabadságok, az említettek nem is drágák. De az többnyire az önök számításától függ. Nekünk nem marad más hátra, mint az, hogy szerencsés utat kívánjunk minden gépjárművezetőnek. R. I. ршшш Чнпилјвцци.,, «■■И ими Naponta bizonyítanom kell Látogatóban egy indái fiatal kisiparosnál ....Ada kisiparát nem kell külön bemutatni. A Mercur Kisipari Szövetkezet kitűnő munkájáról, különösen az utóbbi időben, példát vesznek a kisiparukat fejleszteni akaró más községek is. Tartományunkban nincs még egy ilyen kisközség, ahol összesen 345 kisiparos lenne. Legtöbb a géplakatos, 91 műhelyben folyik a munka, de kötőkből (36), kőművesekből (27), szabókból (23) is van bőven. Akad még egy-két kihalófélben levő mesterség is. Egyetlen bognár dolgozik, köteles szíjgyártóból is már csak kettő van. De találhatunk Adón különleges kisiparost is, mint amilyen például a gyümölcs- és zöldség éle-aszaló. A kisiparosok között fiatalok is vannak. Közéjük tartozik Kispál Nándor huszonhét éves géplakatos. Két éve dolgozik kisiparosként, öt évig pedig az adai Potisie Munkaszervezet alkalmazottja volt. — Hogyan szántad rá magad arra, hogy a már meglevő kilencvenhárom géplakatos mellett műhelyt nyissál? — Azért választottam a kisipart, mert szeretek a magam gazdája lenni, önállóan dolgozni. Most sokkal többet dolgozom, mint a gyárban. Gyakran éjfélig is üzemelnek a gépek. Úgy gondolom, hogy a kisipar, igaz, több munkával, de sokkal jobb kereseti lehetőségeket nyújt a munkaszervezetnél. — Az induláskor voltak nehézségeid? — Az engedélyt könnyen megkaptam, hiszen szakképzett géplakatos vagyok. A Kisipari Szövetkezettől hitelt vettem fel, kétszázezer dinárt. A gépeket Bécsben vásároltam, jelenlegi műhelyem pedig szüleim házának udvarában van. A további teendő: egy műhely építése és újabb gépek vásárlása. — A meglevő géplakatosok mellett sikerül munkát szerezned? — Társastermelési munkát végzek. Jelenleg a karlócai Agrotechnának dolgozom, a távfűtési vezetékek összekötéséhez szükséges fémrészeket gyártok. Dolgoztam már a becsei Fabinnak, az eszékieknek is. Fiatal vagyok, kezdő, ezért igen nehéz ilyen, társastermelési munkához jutnom. A Mercur Kisipari Szövetkezettől is kaptam már munkát, de a jól jövedelmező munkákat az idősebb géplakatosoknak adják ki. Szinte naponta bizonyítanom kell a munkámmal, mert különben bezárhatnám a műhelyt. Nándornak egy segédje is van, pontosabban kettő, mivel felesége, Aranka is kiveszi a részét a munkából. — Kereskedőnek tanultam, de nem helyezkedtem el. A fizetésem alacsony lenne, így pedig nyugodtan elvégezhetem a házi munkát, férjemnek is segíthetek. Úgy vélem, itthon nagyobb szükség van rám. Egyéves házasok, így többet lehetnek együtt. Amikor az adó felől érdeklődtem, meglepetésemre a fiatal géplakatos nem panaszkodott. — Három évig kedvezményben részesülök, ezért még nemigen kísérem az adópolitikát. Erről esetleg néhány év múlva elbeszélgethetünk. A fiatal kisiparosok ugyanis az első évben 50, a második évben 30, a harmadikban pedig 10 százalékos adókedvezményben részesülnek. A pénzt a műhely fejlesztésére fordítják. NÉMETH Zoltán MA TOPOLYÁN Terület! tanácskozás a Szocialista Szövetség elnökeivel Ma délelőtt Topolyán, a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya szervezésében Észak- és Közép-Bácska 13 községe Szocialista Szövetségének képviselői területi tanácskozásra gyűlnek öszsze. Ennek az ülésnek a célja a tartományban folyó széles körű politikai tevékenység összehangolása, ahol három időszerű kérdéssel kapcsolatban cserélik ki a tapasztalatokat. Szinte természetes, hogy az érdeklődés középpontjában a stabilizációs program végrehajtását szolgáló eddigi tevékenység, illetve a további tennivalók, valamint a mezőgazdasági termékek exportjának, illetve az általános kiviteli tevékenységnek a kérdései állnak. Ezenkívül megvitatják a Szocialista Szövetség helyi szervezeteiben esedékes választások előkészítésével kapcsolatos tennivalókat. V. T.