Magyar Szó, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-240. szám)
1984-08-01 / 210. szám
1984. augusztus 1., szerda MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA ------- Elmérgesedett a helyzet Libanonban (Folytatás az 1. oldalról) Damaszkusz nem módosította nézetét, s továbbra is követeli, hogy Libanonból először az izraeli alakulatok távozzanak, s csak utána a szíriai katonák. Harminchárommal tárol az újjáépítésre A háborús károk felbecsülésével foglalkozó libanoni bizottság úgy értékelte, hogy 13 milliárd dollárra van szükség az ország újjáépítéséire. A bizottság tavaly 217 millió dollárt ítélt Libanon újjáépítésére, a fejlesztési tervekre pedig 117 millió dollárt fordítottak. Mintegy 50 millió dollár kölcsönt folyósítanak a libanoni iparosoknak, 33 milliót már ki is fizettek. A hitelfolyósításban a bizottság előnyben részesíti a vízellátást, a villanyhálózat, egészségügyi létesítmények és iskolák építését. KORMÁNYALAKÍTÁSI ERŐFESZÍTÉSEK IDEGEN LÉGKÖRBEN Ki lesz Izrael miniszterelnöke ? Izraelben általános a zűrzavar, a politikai pártok táborában ideges a hangulat az új kormány megalakítása körüli bizonytalan helyzet miatt. A nyugtalanság személyes sértegetéssé fajult. Róni Milo, a Likud parlamenti frakciójának vezetője azzal vádolta Hercog elnököt, hogy az ellenzéki Munkáspárthoz húz, hogy a laburisták alakíthassanak kormányt. Hozzáfűzte, hogy az államfő éppen emiatt kezdett nem hivatalos véleménycserét a választások végleges eredményének közzététele előtt. Nyilatkozatára reagált" csaknem valamennyi politikai párt, védelmükbe vették a közársasági elnök alkotmányos helyzetét. S a Likudot még szövetségesei is bírálták, hogy elvétette a sulykot, mert az államfő személyisége elleni támadás példa nélküli Izrael történelmében. Az elnök ma először Peressel, a Munkáspárt vezetőjével tárgyal, mert e csoportosulás kapott legtöbb szavazatot a választásokon. Utána fogadja Shamir kormányfőt, a második legnagyobb párt vezetőjét. Jól értesült források azt állítják, hogy az elnök nyomást gyakorol e két nagy pártra, hogy alakítsák meg a nemzeti egységkormányt. Szóbelileg ezt mind a két párt támogatja, ám a miniszterelnöki széket vezetőjüknek követelik. Mind a két párt erőfeszítéseket tesz, hogy megszerezze a kormány megalakításához más pártok támogatását. Nagyobb esélyt adnak Shamir miniszterelnöknek, aki máris számíthat három vallási párt támogatására. Ha ilyen kormány alakul ez lesz a legjobboldalibb és leginkább vallási az ország történelmében. Izrael tiltakozik Izrael hivatalosan tiltakozott az amerikai kormányzatnál Schultz államtitkár-helyettes nyilatkozata miatt, hogy Szíria Libanonban építő jellegű szerepet tölt be. Az izraeli külügyminisztérium képviselője közölte, hogy amiatt tiltakoztak, mert a nyilatkozat eltér a két ország, Szíria és Libanon szerepe iránti közös álláspontjától. Más jelentés szerint Irak és Jordánia ideiglenesen befagyasztotta a tervet, hogy iraki olajmezőktől jordániai kikötőig vezetéket építenek. A két országnak ugyanis nem sikerült jótállást szereznie, hogy az olajvezeték ellen nem intéz támadást Izrael. Az építési munkálatokat 970 millió dollárra becsülték, s kérték a diplomáciai szavatosságot, hogy e gazdasági létesítményt Izrael nem támadja meg. Mivel ezt nem kapták meg, Irak úgy döntött, hogy a mostani olajvezetékét bővíti, amely török kikötőig vezet, s Szaúd-Arábia területén át a Vörös-tengerig épít vezetéket. Más hír szerint Richard Luce, a brit külügyminisztérium államminisztere felszólította Izraelt, hogy szüntesse be települések építését a megszállt arab területeken, s vessen véget az illegális megszállásnak. Londonban arab nyelven megjelenő újságnak nyilatkozott. Mérsékelt derűlátásának adott hangot a libanoni kormány mostani akcióival kapcsolatban. Figyelmeztetett arra, hogy Libanon nem építhető újjá a területén állomásozó összes idegen csapat távozása nélkül. (Tanjug, Hszinhua, Reuter, QNA) Bonni előkészületek Honecker látogatására Peter Bönisch, a bonni kormány szóvivője hétfőn este közölte, hogy folytatják az előkészületeket dr. Erich Honeckernek, az NDK állami és pártvezetőjének szeptember végére tervezett látogatására. Közölte, Berlin nem jelezte, hogy esetleg módosítják a látogatás tervét. Első ízben most látogat majd az NDK egy állami s pártvezetője Nyugat-Németországba. Tavaly a látogatást lemondták. Pénteken a Pravda című szovjet pártújság azzal vádolta Bonnt, hogy a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat kiaknázva aláássa az NDK szuverenitását és politikai rendszerét. (Reuter) LATIN-AMERIKA Súlyos élelmezési gondok Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) bejelentette, hogy Latin-Amerika és a karib-tengeri szigetvilághoz tartozó országok lakosságának fele szegénységben és éhínségben tengődik. (PL) Vrhovec fogadta Schürert Josip Vrhovec, a JSZSZK Elnökségének tagja tegnap Zágrábban találkozott Gerhard Schürerrel, az NDK miniszterelnök-helyettesével. A fogadáson részt vett Ljubo Majeric, a JSZSZK berlini nagykövete. Megvitatták a két ország jó és baráti kapcsolatainak további bővítését. Vilim Mule, a Horvát Szábor Végrehajtó Bizottságának tagja, búcsúebédet adott Gerhard Schürer tiszteletére, aki tegnap délután elutazott Krk-szigetéről, ahol szabadságának egy részét töltötte. (Tanjug) Folytatódik az éles politikai harc „Hosszú forró nyár” Franciaországban Franciaországban csak most kezdődik a hosszú és forró politikai nyár, amelyjúnius 5-én indult, miután a baloldal súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon. Az ellenzék széles fronton támadást indított megkérdőjelezve a kormányon levők „törvényességét”. Immár augusztus van, a képviselők és a szenátorok továbbra is a Bourbon-, illetve a Luxembourgpalotában „táboroznak”. Ha netán úgy döntenek hogy tíz nap nyaralást a hónap második felében mégiscsak megérdemelnek, akkor arra inkább a kiszolgáló személyzet nyomására kerül majd sor. Az ugyanis „állami okot” semmiképpen sem fogad el annak megindoklására, hogynem mehet legalább egy röpke szabadságra. A nemzettűlésnek és a szenátusnak továbbra is napirendjén szerepel az alkotmánymódosítási referendum, amellyel a köztársasági elnök a jobboldal széles fronton indított és szinte agresszív offenzíváját igyekezik legalább semlegesíteni. A jobboldal támadására — mint már jelentettük — a kormányzó többség soraiban bekövetkezett drámai fordulat következtében került sor: lemondott a Mauroy-kabinet, az új kormányfő a fiatal Laurant Fabius lett, és végül a kommunisták kiléptek a kormányból. Ezeket az eseményeket nem közvetlenül a köztársasági elnök referendummal kapcsolatos tervezete váltotta ki, inkább arról volt szó, hogy a kormányzó koalíció legfőbb tényezői különféle becsléseinek és szükségleteinek az eredményei voltak, különösen pedig a jövőben alkalmazandó gazdasági és szociálispolitikai kérdésekben támadt nézetkülönbségeiknek. Mindez meglehetősen felfokozott politikai légkörben. Sokan úgy vélik, hogy a baloldalon történt „egyezkedésekhez”, azok meggyorsításához nagyban hozzájárult Mitterrand köztársasági elnöknek július 12-én a nemzethez intézett beszéde is. Akkor — mint emlékezetes — az ellenzék kampányának hevében (az ellenzék a kilátásba helyezett iskolareformot úgy mutatta be a közvélemény előtt, hogy a legékesebben tanúskodik, miként tiporják el az alapvető szabadságjogokat Franciaországban) bejelentette, hogy a szóban forgó törvényt visszavonja és szeptemberre referendumot hirdet, hogy a franciák maguk mondják meg: helyesnek tartják-e, hogy az alkotmány 11. szakasza kiterjedjen „az általános szabadságok” valamennyi kérdéskörére, területére, ahúgy sem. Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a tömegeket csak akkor „konzultálták”, amikor az államhatalom megszervezéséről, illetve egyes nemzetközi szerződésekről volt szó. Noha nem ígérték kifejezetten, csak mindezek után jöhetett volna szóba a francia nemzet megkérdezése arról a törvényről, amely bizonyos értelemben változtatna a magániskolák helyzetén. A politikai kommentátorokat kezdetben lelkesítette is az elnöknek ez a „stratégiai ellentámadása”. A kezdetben nem eléggé egységes és meglehetősen megzavart ellenzék kezdte rendezni sorait, hogy aztán azzal a szándékkal, hogy a szenátus révén útját állja a köztársasági elnök terve megvalósításának, szinte egy emberként helyezkedett szembe a kormányon levőkkel. Lényegében arról van szó, hogy a francia nemzetgyűlés mindkét házának a tervezetet „ugyanabban a megszövegezésben” kell elfogadnia. A jobboldalnak lehetősége volt „választani”: egyrészt, miután követelte a referendum kiírását, a Választók szemében következetlennek és nem egészen őszintének tűnhetett volna: elfogadja a Franciaországban meglehetősen népszerűbb vétó rizikóit, azaz elveti a köztársasági elnök alkotmánymódosítási kezdeményezését, másrészt pedig, hogy abban az időpontban, amikor állhatatosan azt bizonyítja: a köztársasági elnök elvesztette a tömegek bizalmát, s hogy a kommunisták távozása után kormánya „20 százalékra csökkent”, meggyőző támogatást szerez a referendumon „a szabadságok általános kérdésében”, s hogy ezt a szavazást a Szocialista Párt úgy interpretálja, mint Mitterrand köztársasági elnök és a kormány „népszavazását”. E két rossz közül a Chirac vezette gaulle-isták, a Tömörülés a Francia Demokráciáért és a volt köztársasági elnökhöz, Giscard d’Estaing-hez közel álló Unió a Francia Demokráciáért úgy döntött, hogy megakadályozza a referendumot. Lehetetlen ugyanis előre megjósolni, hogy az újonnan előállt helyzet milyen végkifejletet vesz, hogyan végződik. Ebben a pillanatban a legtöbben főként azzal kapcsolatban nem mernek találgatni, hogyan vághat vissza esetleg a köztársasági elnök . Az elnök ugyanis joggal számíthat azokra az óhatatlan és komoly következményekre, amelyek a jobboldali ellenzéket érhetik, minthogy meglehetősen kínos feladat áll előtte: meg kell magyaráznia, hogy most miért ellenzi a referendumot, igaz ugyan egy másik témáról, azután,hogy szinte hadüzenetszerűen követelte. Azáltal, hogy a jobboldal háza táján is bajok vannak, Mitterrand köztársasági elnök helyzete korántsemlett könnyebb. Nyilvánvaló, hogy az ellenzék e hallatlan kihívására válaszolva „valamit tennie kell, de hogy mit tehet, az egyelőre kérdés. (Tanjug) Francois Mitterrand AZ ETA BOSSZÚT ÁLL Támadást intéznek Spanyolországban minden ellen, ami francia Az ETA nevű baszk szeparatista szervezet erőszak-kampányt hirdetett Spanyolországban minden ellen, ami francia. Nem kímélik a francia turistákat és a francia rendszámú tehergépkocsikat sem. Máris tucatszámra rongáltak meg Spanyolország utáin francia rendszámú járműveket. Az ETA parancsnoksága az idegenforgalmi idény kezdetén jelentette be ezt az akcióját. Voltaképpen „bosszúról” van szó azért, mert Franciaországból kiutasították a terrorszervezet vezetőit és aktivistáit. Ennek ellenére az ETA kommandóinak és vezetőinek jelentős hányada él még ma is francia területen. Az erőszakhullám aggodalmat keltett Spanyolországban, mert egyenesen meggátolja a francia turisták látogatását. Évente eddig körülbelül 10 millió francia állampolgár utazott a szomszédos Spanyolországba a nyári idényben. A francia turisták természetesen idegenkednek a spanyolországi nyaralástól, és ez a tény kedvezőtlenül befolyásolhatja Spanyolország idei évi turisztikai mérlegét. Időközben a szeparatista mozgalom hívei nagy hangon tüntetnek a baszk városok utcáin. San Sebastianban például hétfőn este mintegy 100 ETA-barát tüntető „Éljen az ETA” jelszavakat kiáltozott. A napokban meggyilkolt Tomas Perez baszk kommandót tegnap temették el. A francia érdekek ellen meghirdetett erőszak az úgynevezett terrorellenes paktum után kezdődött, ezt a párizsi és a madridi kormány kötötte meg. Ezután a két ország határán megkezdődött az ETA-tagok elleni sajtóvadászatt. A terrorszervezet több mint 20 vezető egyéniségét vagy kommandóját kiutasították Franciaországból valamelyik latin-amerikai országba. (Tanjug) Kiszabadították az eltérített pén utasait A légi kalózokat az akció során meggyilkolták A venezuelai biztonsági alakulatok egy csoportja Curacao (Holland Antillák) repülőterén rajtaütésszerű támadást hajtott végre egy utasszállító repülőgépet hatalmukban tartó légi kalózok ellek.. A kommandótámadásban két géprabló életét vesztette, a 80 utas közül senki sem sérült meg. A holland ANP távirati iroda jelenti, hogy az egyik géprabló tahiti, a másik pedig dominicai állampolgár volt. A járművet hétfőn éjszaka kerítették hatalmukba, amikor az Aruba—Curacao vonalon közlekedett. (AfP, Reuter) Erdőtüzek Franciaországban Franciaország-szerte hatalmas erdőtüzek tombolnak, nem csupán az Azúrparton, ahol az effajta természeti katasztrófa szinte évenként megismétlődik, hanem az ország belvidékén is. Hektárok ezrein égett le az erdő. Nemcsak a júliusi forróságok okozták ezeket a természeti katasztrófaszámba menő tüzeket, hanem gyújtogatás is. Ezekben a napokban Franciaország-szerte több mint 30 000 tűzoltó, rendőr, erdőőr és önkéntes van talpon, ha kell oltanak, ha kell, őrzik az erdőt. Az újsághírekből, a rádió- és tévébeszámolókból nem lehet arra következtetni, hogy erőfeszítésük túlságosan eredményes. (Tanjug) Amerikai—szovjet kerékasztal-tanácskozás A hétfőn Moszkvában megkezdődött amerikai—szovjet kerekasztal-tanácskozáson a két ország mintegy 50 kimagasló tudósa és közéleti személyisége vesz részt. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a szovjet—amerikai kapcsolatokra. Georgij Arbatov szovjet akadémikus úgy ítélte meg, hogy elsősorban a fegyverkezési hajsza szítja a Szovjetunió és az USA kapcsolatainak rosszabbodását. Hozzáfűzte, ez különösen az utóbbi években jutott kifejezésre, mert — megfogalmazása szerint — az USA, katonai fölényre törekszik. McGovern amerikai szenátor nem védelmezte a Fehér Ház mostani politikai irányvonalát, legalábbis a szovjet hivatalos közlemény alapján ítélve. (Tanjug) Šuković Mexikóba utazott Tegnap Mexikóba utazott dr. Mijat Šuković, az SZVT alelnöke. A jugoszláv küldöttséget vezeti az ENSZ-nek a világ lakosságával foglalkozó nemzetközi értekezletén. (Tanjug) ARGENTIN—CHILEI VISZÁLY Szeptemberben népszavazás a Beagle-csatorna kérdéséről Elfogadja-e Buenos Aires a Vatikán javaslatát Az argentinok valószínűleg szeptemberben népszavazáson foglalnak állást arról, hogy elfogadják-e vagy sem a Vatikán javaslatát a Beagle-csatorna miatt kirobbant argentin—chilei viszály megoldására. 1978-ban Argentína és Chile majdnem háborúba sodródott e kérdés miatt, azóta lappangó tűzfészek, amelyet kihasználhatnak a nagyhatalmak, főleg az 1982. évi falklandi háború után, amely bizonyította, hogy a NATO-t érdekek fűzik e térséghez. A Falkland (Malvin)-szigeteken most a NATO katonai támaszpontot épít, s bővíti befolyási övezetét. Az új geostratégiai erőösszpontosításban Chile rendkívül jelentőssé vált a Nyugat számára, s ezért Argentína és Chile népének minél előbb fel kell számolnia a lappangó háborús veszélyt, s békeszerződést kell kötniük a Beaglecsatornával kapcsolatban. Még nem lehet tudni, milyen javaslatot terjesztenek be a Beagle-csatorna kérdésében, vajon az argentinok a Vatikán szövegéről mondanak-e véleményt, vagy bizonyos mértékben módosítják. Ebben az esetben az indítványt el kell fogadnia Chilének is, amely eddig támogatta a viszályban közvetítő Vatikán javaslatát. (Tanjug) Nguesso Kongó elnöke A Kongói Munkapárt harmadik kongresszusa tegnap egyhangúlag Denis Sasso Nguesso ezredest választotta meg a Kongói Köztársaság elnökévé és a párt központi bizottságának elnökévé. Az AFP jelenti, hogy a kongresszus egyhangúlag kizárta a központi bizottságból és a politikai bizottságból a párt második számú emberét, Jean-Pierre Thyspere Chicagót aki a párt ideológiai és nevelési osztályának élén állt.