Magyar Szó, 1984. augusztus (41. évfolyam, 210-240. szám)

1984-08-01 / 210. szám

1984. augusztus 1., szerda MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA -------­ Elmérgesedett a helyzet Libanonban (Folytatás az 1. oldalról) Damaszkusz nem módosította né­zetét, s továbbra is követeli, hogy Libanonból először az izraeli ala­kulatok távozzanak, s csak utána a szíriai katonák. Harm­incháromm­al tárol az újjáépítésre A háborús károk felbecsülésével foglalkozó libanoni bizottság úgy értékelte, hogy 13 milliárd dollárra van szükség az ország újjáépítésé­ire. A bizottság tavaly 217 millió dollárt ítélt Libanon újjáépítésére, a fejlesztési tervekre pedig 117 millió dollárt fordítottak. Mintegy 50 millió dollár köl­csönt folyósítanak a libanoni ipa­rosoknak, 33 milliót már ki is fi­zettek. A hitelfolyósításban a bizottság előnyben részesíti a vízellátást, a villanyhálózat, egészségügyi léte­sítmények és iskolák építését. KORMÁNYALAKÍTÁSI ERŐFESZÍTÉSEK IDEGEN LÉGKÖRBEN Ki lesz Izrael miniszterelnöke ? Izraelben általános a zűrzavar, a politikai pártok táborában ideges a hangulat az új kormány meg­alakítása körüli bizonytalan hely­zet miatt. A nyugtalanság szemé­lyes sértegetéssé fajult. Róni Milo, a Likud parlamenti frakciójának vezetője azzal vádolta Hercog el­nököt, hogy az ellenzéki Munkás­párthoz húz, hogy a laburisták alakíthassanak kormányt. Hozzá­fűzte, hogy az államfő éppen emi­att kezdett nem hivatalos véle­ménycserét a választások végleges eredményének közzététele előtt. Nyilatkozatára reagált" csaknem valamennyi politikai párt, védel­mükbe vették a közársasági elnök alkotmányos helyzetét. S a Likudot még szövetségesei is bírálták, hogy elvétette a sulykot, mert az állam­fő személyisége elleni támadás példa nélküli Izrael történelmében. Az elnök ma először Peressel, a Munkáspárt vezetőjével tárgyal, mert e csoportosulás kapott leg­több szavazatot a választásokon. Utána fogadja Shamir kormány­főt, a második legnagyobb párt vezetőjét. Jól értesült források azt állítják, hogy az elnök nyo­mást gyakorol e két nagy pártra, hogy alakítsák meg a nemzeti egységkormányt. Szóbelileg ezt mind a két párt támogatja, ám a miniszterelnöki széket vezető­jüknek követelik. Mind a két párt erőfeszítéseket tesz, hogy megszerezze a kor­mány megalakításához más pár­tok támogatását. Nagyobb esélyt adnak Shamir miniszterelnöknek, aki máris számíthat három vallási párt támogatására. Ha ilyen kor­mány alakul ez lesz a legjobbol­dalibb és leginkább vallási az ország történelmében. Izrael tiltakozik Izrael hivatalosan tiltakozott az amerikai kormányzatnál Schultz államtitkár-helyettes nyilatkozata miatt, hogy Szíria Libanonban építő jellegű szerepet tölt be. Az izraeli külügyminisztérium képvi­selője közölte, hogy amiatt tilta­koztak, mert a nyilatkozat eltér a két ország, Szíria és Libanon szerepe iránti közös álláspontjá­tól. Más jelentés szerint Irak és Jordánia ideiglenesen befagyasz­totta a tervet, hogy iraki olaj­­mezőktől jordániai kikötőig veze­téket építenek. A két országnak ugyanis nem sikerült jótállást sze­reznie, hogy az olajvezeték ellen nem intéz támadást Izrael. Az építési munkálatokat 970 millió dollárra becsülték, s kérték a diplomáciai szavatosságot, hogy e gazdasági létesítményt Izrael nem támadja meg. Mivel ezt nem kap­ták meg, Irak úgy döntött, h­ogy a mostani olajvezetékét bővíti, amely török kikötőig vezet, s Szaúd-Arábia területén át a Vö­rös-tengerig épít vezetéket. Más hír szerint Richard Luce, a brit külügyminisztérium állam­minisztere felszólította Izraelt, hogy szüntesse be települések épí­­tését a megszállt arab területe­ken, s vessen véget az illegális megszállásnak. Londonban arab nyelven megjelenő újságnak nyi­latkozott. Mérsékelt derűlátásának adott hangot a libanoni kormány mos­tani akcióival kapcsolatban. Fi­gyelmeztetett arra, hogy Libanon nem építhető újjá a területén ál­lomásozó összes idegen csapat tá­vozása nélkül. (Tanjug, Hszinhua, Reuter, QNA) Bonni előkészületek Honecker látogatására Peter Bönisch, a bonni kormány szóvivője hétfőn este közölte, hogy folytatják az előkészületeket dr. Erich Honeckernek, az NDK álla­mi és pártvezetőjének szeptember végére tervezett látogatására. Közölte, Berlin nem jelezte, hogy esetleg módosítják a látogatás ter­vét. Első ízben most látogat majd az NDK egy állami s pártvezetője Nyugat-Németországba. Tavaly a látogatást lemondták. Pénteken a Pravda című szovjet pártújság azzal vádolta Bonnt, hogy a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatokat kiak­názva aláássa az NDK szuvereni­tását és politikai rendszerét. (Reuter) LATIN-AMERIKA Súlyos élelmezési gondok Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) be­jelentette, hogy Latin-Amerika és a karib-tengeri szigetvilághoz tar­tozó országok lakosságának fele szegénységben és éhínségben ten­gődik. (PL) Vrhovec fogadta Schürert Josip Vrhovec, a JSZSZK Elnök­ségének tagja tegnap Zágrábban találkozott Gerhard Schürerrel, az NDK miniszterelnök-helyettesével. A fogadáson részt vett Ljubo Ma­­jeric, a JSZSZK berlini nagyköve­te. Megvitatták a két ország jó és baráti kapcsolatainak további bő­vítését. Vilim Mule, a Horvát Szábor Végrehajtó Bizottságának tagja, búcsúebédet adott Gerhard Schürer tiszteletére, aki tegnap délután elutazott Krk-szigetéről, ahol szabadságának egy részét töltötte. (Tanjug) Folytatódik az éles politikai harc „Hosszú forró nyár” Franciaországban Franciaországban csak most kezdődik a hosszú és forró poli­tikai nyár, amely­­június 5-én indult, miután a baloldal súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon. Az el­lenzék széles fronton támadást indított megkérdőjelezve a kor­mányon levők „törvényességét”. Immár augusztus van, a képvi­selők és a szenátorok továbbra is a Bourbon-, illetve a Luxembourg­­palotában „táboroznak”. Ha netán úgy döntenek hogy tíz nap nyara­lást a hónap második felében még­iscsak­­ megérdemelnek, akkor ar­ra inkább a kiszolgáló személyzet nyomására kerül majd sor. Az ugyanis „állami okot” semmikép­pen sem fogad el annak megindok­lására, hogy­­nem mehet legalább egy röpke szabadságra. A nemzettűlésnek és a szená­tusnak továbbra is napirendjén szerepel az alkotmánymódosítási referendum, amellyel a köztársasá­gi elnök a jobboldal széles fron­ton indított és szinte agresszív of­­fenzíváját igyekezik legalább sem­legesíteni. A jobboldal támadására — mint már jelentettük — a kor­mányzó többség soraiban bekövet­kezett drámai fordulat következté­ben került sor: lemondott a Mau­­roy-kabinet, az új kormányfő a fiatal Laurant Fabius lett, és vé­gül a kommunisták kiléptek a kormányból. Ezeket az eseményeket nem köz­vetlenül a köztársasági elnök refe­rendummal kapcsolatos tervezete váltotta ki, inkább arról volt szó, hogy a kormányzó koalíció legfőbb tényezői különféle becsléseinek és szükségleteinek az eredményei vol­tak, különösen pedig a jövőben al­kalmazandó gazdasági és szociális­politikai kérdésekben támadt né­zetkülönbségeiknek. Mindez meg­lehetősen felfokozott politikai lég­körben. Sokan úgy vélik, hogy a baloldalon történt „egyezkedések­hez”, azok meggyorsításához nagy­ban hozzájárult Mitterrand köz­­társasági elnöknek július 12-én a nemzethez intézett beszéde is. Akkor — mint emlékezetes — az ellenzék kampányának hevében (az ellenzék a kilátásba helyezett is­kolareformot úgy mutatta be a közvélemény előtt, hogy a legéke­sebben tanúskodik, miként tipor­ják el az alapvető szabadságjogo­kat Franciaországban) bejelentet­te, hogy a szóban forgó törvényt visszavonja és szeptemberre re­ferendumot hirdet, hogy a fran­ciák maguk mondják meg: helyes­nek tartják-e, hogy az alkotmány 11. szakasza kiterjedjen „az álta­lános szabadságok” valamennyi kérdéskörére, területére, ahúgy sem. Eddig ugyanis az volt a gya­korlat, hogy a tömegeket csak ak­kor „konzultálták”, amikor az ál­lamhatalom megszervezéséről, il­letve­ egyes nemzetközi szerződé­sekről volt szó. Noha nem ígérték kifejezetten, csak mindezek után jöhetett volna szóba a francia nemzet megkérdezése arról a tör­vényről, amely bizonyos értelem­ben változtatna a magániskolák helyzetén. A politikai kommentátorokat kezdetben lelkesítette is az elnök­nek ez a „stratégiai ellentámadá­sa”. A kezdetben nem eléggé egy­séges és meglehetősen megzavart ellenzék kezdte rendezni sorait, hogy aztán azzal a szándékkal, hogy a szenátus révén útját állja a köztársasági elnök terve megva­lósításának, szinte egy emberként helyezkedett szembe a kormányon levőkkel. Lényegében a­rról van szó, hogy a francia nemzetgyűlés mindkét házának a tervezetet „ugyanabban a megszövegezésben” kell elfogad­nia. A jobboldalnak lehetősége volt „választani”: egyrészt, miután követelte a referendum kiírását, a Választók szemében következetlen­nek és nem egészen őszintének tűnhetett volna: elfogadja a Fran­ciaországban meglehetősen népsze­rűbb vétó rizikóit, azaz elveti a köztársasági elnök alkotmánymó­­dosítási kezdeményezését, másrészt pedig, hogy abban az időpontban, amikor állhatatosan azt bizonyítja: a köztársasági elnök elvesztette a tömegek bizalmát, s hogy a kom­munisták távozása után kormánya „20 százalékra csökkent”, meggyő­ző támogatást szerez a referendu­mon „a szabadságok általános kér­désében”, s hogy ezt a szavazást a Szocialista Párt úgy interpretálja, mint Mitterrand köztársasági el­nök és a kormány „népszavazását”. E két rossz közül a Chirac ve­zette gaulle-isták, a Tömörülés a Francia Demokráciáért és a volt köztársasági elnökhöz, Giscard d’Estaing-hez közel álló Unió a Francia Demokráciáért úgy dön­tött, hogy megakadályozza a refe­rendumot. Lehetetlen ugyanis elő­re megjósolni, hogy az újonnan előállt helyzet milyen végkifejletet vesz, hogyan végződik. Ebben a pillanatban a legtöbben főként az­zal kapcsolatban nem mernek ta­lálgatni, hogyan vághat vissza esetleg a köztársasági elnök­ . Az elnök ugyanis joggal számít­hat azokra az óhatatlan és komoly következményekre, amelyek a jobboldali ellenzéket érhetik, mint­hogy meglehetősen kínos feladat áll előtte: meg kell magyaráznia, hogy most miért ellenzi a referen­dumot, igaz ugyan egy másik té­máról, azután,­­hogy szinte hadüze­­netszerűen követelte. Azáltal, hogy a jobboldal háza táján is bajok vannak, Mitterrand köztársasági elnök helyzete koránt­sem­­lett könnyebb. Nyilvánvaló, hogy­ az ellenzék e hallatlan kihí­­vására válaszolva „valamit tennie kell, de hogy mit tehet, az egy­előre kérdés. (Tanjug) Francois Mitterrand AZ ETA BOSSZÚT ÁLL Támadást intéznek Spanyolországban minden ellen, ami francia Az ETA nevű baszk szeparatis­ta szervezet erőszak-kampányt hirdetett Spanyolországban minden ellen, ami francia. Nem kímélik a francia turistákat és a francia rendszámú tehergépkocsikat sem. Máris tucatszámra rongáltak meg Spanyolország utáin francia rend­számú járműveket. Az ETA parancsnoksága az idegenforgalmi idény kezdetén je­lentette be ezt az akcióját. Volta­képpen „bosszúról” van szó azért, mert Franciaországból kiutasítot­ták a terrorszervezet vezetőit és aktivistáit. Ennek ellenére az ETA kommandóinak és vezetőinek jelentős hányada él még ma is francia területen. Az erőszakhullám aggodalmat keltett Spanyolországban, mert egyenesen meggátolja a francia turisták látogatását. Évente eddig körülbelül 10 millió francia ál­lampolgár utazott a szomszédos Spanyolországba a nyári idényben. A francia turisták természetesen idegenkednek a spanyolországi nyaralástól, és ez a tény kedvezőt­lenül befolyásolhatja Spanyolor­szág idei évi turisztikai mérlegét. Időközben a szeparatista moz­galom hívei nagy hangon tüntet­nek a baszk városok utcáin. San Sebastianban például hétfőn este mintegy 100 ETA-barát tüntető „Éljen az ETA” jelszavakat kiál­tozott. A napokban meggyilkolt Tomas Perez baszk kommandót tegnap temették el. A francia érdekek ellen meghir­detett erőszak az úgynevezett ter­rorellenes paktum után kezdődött, ezt a párizsi és a madridi kor­mány kötötte meg. Ezután a két ország határán megkezdődött az ETA-tagok elleni sajtóvadászatt. A terrorszervezet több mint 20 ve­zető egyéniségét vagy kommandó­ját kiutasították Franciaországból valamelyik la­tin-amerikai ország­ba. (Tanjug) Kiszabadították az eltérített pén utasait A légi kalózokat az akció során meggyilkolták A venezuelai biztonsági alakula­tok egy csoportja Curacao (Hol­land Antillák) repülőterén rajta­ütésszerű támadást hajtott végre egy utasszállító repülőgépet hatal­mukban tartó légi kalózok ell­ek.. A kommandótámadásban két gép­rabló életét vesztette, a 80 utas közül senki sem sérült meg. A holland ANP távirati iroda jelenti, hogy az egyik géprabló tahiti, a másik pedig dominicai állampolgár volt. A járművet hét­főn éjszaka kerítették hatalmuk­ba, amikor az Aruba—Curacao vonalon közlekedett. (AfP, Reuter) Erdőtüzek Franciaországban Franciaország-szerte hatalmas erdőtüzek tombolnak, nem csu­pán az Azúrparton, ahol az effajta természeti katasztrófa szinte évenként megismétlődik, hanem az ország belvidékén is. Hektárok ezrein égett le az er­dő. Nemcsak a júliusi forrósá­­gok okozták ezeket a természeti katasztrófa­számba menő tüze­ket, hanem gyújtogatás is. Ezekben a napokban Francia­­ország-szerte több mint 30 000 tűzoltó, rendőr, erdőőr és ön­kéntes van talpon, ha kell ol­tanak, ha kell, őrzik az erdőt. Az újsághírekből, a rádió- és tévébeszám­olókból nem lehet arra következtetni, hogy erőfe­szítésük túlságosan eredményes. (Tanjug) Amerikai—szovjet kerékasztal-tanácskozás A hétfőn Moszkvában megkez­dődött amerikai—szovjet kerekasz­tal-tanácskozáson a két ország mintegy 50 kimagasló tudósa és közéleti személyisége vesz részt. Megkülönböztetett figyelmet for­dítanak a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a szovjet—ame­rikai kapcsolatokra. Georgij Ar­batov szovjet akadémikus úgy ítélte meg, hogy elsősorban a fegyverkezési hajsza szítja a Szov­jetunió és az USA kapcsolatainak rosszabbodását. Hozzáfűzte, ez különösen az utóbbi években ju­tott kifejezésre, mert — megfo­galmazása szerint — az USA, katonai fölényre törekszik. McGo­­vern amerikai szenátor nem vé­delmezte a Fehér Ház mostani politikai irányvonalát, legalábbis a szovjet hivatalos közlemény alapján ítélve. (Tanjug) Šuković Mexikóba utazott Tegnap Mexikóba utazott dr. Mijat Šuković, az SZVT alelnöke. A jugoszláv küldöttséget vezeti az ENSZ-nek a világ lakosságával foglalkozó nemzetközi értekezle­tén. (Tanjug) ARGENTIN—CHILEI VISZÁLY Szeptemberben népszavazás a Beagle-csatorna kérdéséről Elfogadja-e Buenos Aires a Vatikán javaslatát Az argentinok valószínűleg szep­temberben népszavazáson foglal­nak állást arról, hogy elfogadják-e vagy sem a Vatikán javaslatát a Beagle-csatorna miatt kirobbant argentin—chilei viszály megoldá­sára. 1978-ban Argentína és Chile majdnem háborúba sodródott e kérdés miatt, azóta lappangó tűz­fészek­, amelyet kihasználhatnak a nagyhatalmak, főleg az 1982. évi falklandi háború után, amely bi­zonyította, hogy a NATO-t érde­kek fűzik e térséghez. A Falkland (Malvin)-szigeteken most a NATO katonai támaszpon­tot épít, s bővíti befolyási öveze­tét. Az új geostratégiai erőössz­pontosításban Chile rendkívül je­lentőssé vált a Nyugat számára, s ezért Argentína és Chile népének minél előbb fel kell számolnia a lappangó háborús veszélyt, s bé­keszerződést kell kötniük a Beagle­­csatornával kapcsolatban. Még nem lehet tudni, milyen javaslatot terjesztenek be a Beagle-csatorna kérdésében, vajon az argentinok a Vatikán szövegé­ről mondanak-e véleményt, vagy bizonyos mértékben módosítják. Ebben az esetben az indítványt el kell fogadnia Chilének is, amely eddig támogatta a viszályban köz­vetítő Vatikán javaslatát. (Tanjug) Nguesso Kongó elnöke A Kongói Munkapárt harmadik kongresszusa tegnap egyhangúlag Denis Sasso Nguesso ezredest vá­lasztotta meg a Kongói Köztár­saság elnökévé és a párt közpon­ti bizottságának elnökévé. Az AFP jelenti, hogy a kong­resszus egyhangúlag kizárta a központi bizottságból és a politi­kai bizottságból a párt második számú emberét, Jean-Pierre Thys­­pere Chicagót aki a párt ideoló­giai és nevelési osztályának élén állt.

Next