Magyar Szó, 1985. április (42. évfolyam, 104-117. szám)

1985-04-29 / 117. szám

Ma kezdődik az európai semleges és el nem kötelezett országok találkozója Lenart Budström svéd külügy­miniszter meghívására ma Stock­holmban összeül Európa kilenc semleges és el nem kötelezett or­szágának külügyminisztere, hogy az európai biztonság és együttmű­ködés kérdéseit megvitassák. Svéd­ország, Ciprus, Finnország, Jugo­szlávia, Liechtenstein, Málta, San Marino, Svájc és Ausztria képvise­lői vannak jelen. Raif Dizdarevic tegnap délelőtt érkezett Stockholmba. A belgrádi repülőtéren Budimir Lončar szö­vetségi külügyi titkárhelyettes és a svéd nagykövet vett tőle búcsút (Tanjug) Dizdarevic a belgrádi repülőtéren. * Jugoszláv—kínai köztársaságközi kapcsolatok A macedón küldöttség befejezte kínai látogatását Befejezte kínai látogatását a Macedón Szobrány­ Végrehajtó Tanácsának küldöttsége és Dra­­goljub Sztavrev elnök­kel az élén elutazott Pekin­gből. Megállapod­tak abban, hogy a Macedón SZK és Csianghszi kelet-kínai tarto­mány kapcsolatait kibővítik. A jugoszláv küldöttség tiszteletére búcsúvacsorát adtak, amelyen megjelent a Népi Képviselők Or­szágos Gyűlésének (parlament) egy vezetője is. A látogatás utolsó napján Sztavrev Pek­ing­ben még találkozott a Kínai Népbank kormányzójával is, akivel a gaz­dasági kapcsolatokról tárgyalt. (Tanjug) T KÜLPOLITIKA görög televízió Titoról A görög televízió elkészítette az Államfők című sorozat első epizód­ját, amely Tito elnökről szól. A második folytatásban Makariosz érseket, Ciprus első elnökét mu­tatják be, akit Titóval együtt az el nem kötelezettek alapítójának és olyan államférfinak tartanak, akik életük végéig fáradhatatlanul harcoltak hazájuk függetlenségé­ért, valamint az egész világ és az egész emberiség javáért. Az Államfők című sorozat min­den epizódja egy órát tart. A Tito elnökről szóló fejezethez felhasz­nálták a filmtárak és levéltárak történelmi anyagát és megszólal­tattak személyiségeket, köztük Cvi­jetin Mijatovicot, Lazar Mojsza­­vot, Milka Planincot és Milutin Moracát, akik személyesen ismer­ték Tito elvtársat és együtt dol­goztak vele. Az év végéig a görög tévé fel­dolgozza San­dro Pertini, Francois Mitterrand, Rudolf Kirschchläger és Vigdis Finbogatou­r életének és művének bemutatását is. A tervek szerint Olof Palme és Willy Brandt is a nagy államférfiak között sze­repel. (Tanjug) Cuellar fogadta Mojszovot Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár New Yorkban fogadta Lazar Moj­szovot, a JSZSZK Elnökségének tagját. A nemzetközi viszonyok kérdéseiről, valamint Jugoszláviát és az ENSZ-et érintő témákról folytattak megbeszélést. Mojszov egy szimpozion munkájában vett részt, amelynek témája az atom­korszakban való élet volt. (Tanjug) Stabilizálódik a helyzet Angolában Angola déli részéből kivonták a dél-afrikai csapatok nagy részét és béke honol. Csak egy kisebb alakulat maradt a Kaluek gát kö­zelében, s hogy továbbra is ott marad-e, az egy magas szintű ta­lálkozó kimenetelétől függ. Egye­lőre nem tudni, hogy katonai vagy polgári képviselők találkoz­nak-e. A helyzet stabilizálásának jele az is, hogy a ruandai kormány holnap aláírja a harmadik loméi konvencióhoz való csatlakozást, s ezáltal Angola lesz a harmadik világ 67. országa, amely a kon­venció keretében különleges bá­násmódban részesül az Európai Gazdasági Közösség részéről. (Tanjug) Görögország nem vesz részt a hadgyakorlatokban Görögország nem hajlandó részt venni a NATO tengeri és légi had­gyakorlataiban, amelyeket az Égei­­tengeren tartanak május 6-ától 17-éig. Görögország azért állt el a manőverektől, mert kihagyták az északkeleti részben fekvő Lemnosz szigetet, ennek militarizálását ugyanis Törökország ellenzi. Gö­rögország követelte a NATO-tól, hogy a manővereket a Jón-tenge­­ren tartsák meg. Carrington lord, a NATO főtitkára azonban erre nem is válaszolt. (AFP) Véget ért a madridi pártértekezlet Gerardo Iglesias főtitkár beszé­dével és a párt kerületi vezető­ségének megválasztásával tegnap befejeződött a Spanyol KP rend­kívüli értekezlete. A párt Köz­ponti Bizottsága döntött így, an­nak ellenére, hogy az eddigi mad­ridi pártvezetőség, amelyben a Carrillo-vonal volt többségben ellenezte ezt. Az új titkár, Pedro Diaz, Gerardo Iglesias vonalát követi. A madridi pártértekezlettel párhuzamosan Carrillo hívei szin­tén Madridban megtartották sa­ját gyűlésüket, amelyen Santiago Carrillo gorombán sértegette az Iglesias vezette áramlatot. A most leváltott vezetőség úgy döntött, hogy ennek ellenére folytatja te­vékenységét. (Tanjug) MAGYAR SZÓ 1985. április 19., héff. ifjabb bonyodalmak Reagan NSZK-beli látogatása körül Módosították a látogatás programját • Fokozódik az ellenállás az USA-ban Az NSZK-ban történelmi afférnak, az USA-ban pedig politikai eset­nek minősítik a Reagan elnök NSZK-beli látogatása körüli bo­nyodalmakat, amelyekhez tegnap újabbak csatlakoztak. Egyre bi­zonytalanabb, hogy az amerikai elnök végül lerója kegyeletét Bit­­burgban Hitler katonáinak sírja előtt. A nyugatnémet Bild am Sonn­tag tegnapi számában interjút kö­zölt Theo Haller bitburgi polgár­­mesterrel, aki kijelentette, hogy ha az USA-ban folytatódik a kam­pány Bitburg mint „náci város” ellen, akkor összehívja a város­atyákat és megvitatják, lemond­ják-e Reagan elnök látogatását. Washingtoni hírek szerint Ro­nald Reagan önszántából nem fog lemondani Bitburgról. A nyugat­német kormány szóvivője is hang­súlyozta, hogy az amerikai elnök „azért jön, hogy a megbékélés ün­nepét demonstrálja”. A bonni kormány is egyre hevesebben bí­rálja, de még nem hajlandó le­mondani a látogatási program e vitás pontjáról, csak módosította a ceremóniát. A legújabb változat szerint a bitburgi temetőben nem hangzanak el a himnuszok, hanem valami alkalmi zene. Az is kér­déses, hogy Reagan koszorút he­lyez-e a temető bejáratára és kí­séretében lesz-e felesége, Nancy. Az amerikai elnök a május 2- ától 4-éig tartó gazdasági csúcs­találkozó után tesz körutat az NSZK-ban, és a legújabb terv sze­rint Bergen-Belsen volt koncent­rációs tábort is megtekinti. Nyil­vánvalóan a bitburgi látogatás el­leni nyomás miatt Érdekes, hogy Bergen-Belsent választották, mert kevésbé felel meg a célnak, mint mondjuk Dachau. Az első tábort a britek, ez utóbbit pedig az ame­rikaiak szabadították fel. Ráadá­sul Dachauban megvannak az egy­kori tábor maradványai és mú­zeumot létesítettek. Bergen-Bel­­senben nincsenek ilyen nyomok, a barakkokat lebontották, gázkam­rák pedig nem is voltak. Ebben a táborban halálra éheztették a fog­lyokat és vagy betegség végzett velük, vagy ha az sem, hát lelőt­ték őket. Amikor a brit katonák 1945 áprilisában kiszabadították a 60 000 még élő foglyot, 14 000 be­lehalt a tábori élet következmé­nyeibe. Bergen-Belsenben mintegy 100 000 ember halt meg, a fele szovjet ha­difogoly volt. A szovjet áldozatok tömegsírjai valamivel távolabb vannak az egykori tábortól és at­tól a helytől, ahol Reagan elnök beszédét fogja tartani. Az egész emlékparkban nincsen jele a múlt­nak, csak pázsit és fák és egyet­len emléktábla. Ez is a heves tiltakozások hát­terébe tartozik. Az amerikai rea­gálásra sem Bonn, sem Washing­ton nyilvánvalóan nem számított. Kohl kancellár javaslatát, amelyet Reagan elnök elfogadott, hogy Bitburgban ünnepeljék meg az amerikai—német békét és a Nyu­gat egységét, egyszerűen senki sem tudja megérteni. A botrány olyan méreteket öltött, hogy az­zal fenyeget, háttérbe szorítja a gazdasági csúcstalálkozót. New York-i hír szerint a Gal­­lup-intézet közvéleménykutatása kimutatta: az USA polgárainak 55 százaléka ellenzi a bitburgi ka­tonai temető látogatását, 36 szá­zalék pedig helyénvalónak tartja. Ugyanebben a körkérdésben a megkérdezettek 15 százaléka értett csupán egyet Reagan követelésé­vel, hogy adjanak újabb katonai­­segélyt a nicaraguai ellenforra­dalmároknak. (Tanjug, UPI) A bandungi elvek tartós értéke „A bandungi elvek sohasem hal­ványulnak el, szellemének tartós értéke van” — jelentette ki Su­harto indonéz államfő az ázsiai és afrikai országok első bandungi ér­tekezletének 30. évfordulóján meg­tartott ünnepségen. A bandungi értekezletnek kiemelkedő helye van civilizációnk történelmében. A kortársak joggal gondolkodhatnak el Suharto elnök kérdésén: mi lett volna, ha a politikai vezetők be­tartották volna a bandungi érte­kezlet alapelvét , a viszályok bé­kés rendezését? Mint ismeretes, Bandungban alapozták meg az aktív békés ko­­egzisztencia politikáját, tehát az emberek és országok közötti meg­becsülést, tekintet nélkül eszmei, politikai vagy más különbségeikre Ez a szellem uralkodott a napok­ban a bandungi Gedung Merdeka kongresszusi teremben, ahol jelen volt Vu Hszüe-csien kínai kül­ügyminiszter is , miután a két or­szág között teljes 18 évig szüne­teltek a diplomáciai kapcsolatok. Ugyanabban a teremben, ahol há­rom évtizeddel ezelőtt Sukarno, Nasszer, Nehru, Csou En-laj és má­sok ültek, ma megjelent Son Sam­, a Demokratikus Kambodzsa kor­mányfője, Irán és Irak küldöttei, Észak- és Dél-Korea, Szíria, Egyiptom és Líbia képviselői . . . Az emlékülés záróokmányában hangsúlyozták, hogy a bandungi értekezlet üzenete ma is időszerű és jelentős, különösen a világbéke és -biztonság, a szuverenitás és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, az igazság, az egyenlő­ség és a nemzetközi együttműködés kérdéseiben. Bandungból ezért ag­godalmas üzenetet intéztek a vi­lághoz, hogy szüntesse meg az atomfegyverkezést és különösen a világűr militarizálását, ami nem­csak a nagyhatalmakra vonakozik, mert a világbéke és -biztonság az egész emberiség ügye. Hangsúlyozták, hogy a nemzet­közi viszonyok régi rendszere nem képes kiküszöbölni az ellentmon­dásokat, a világgazdaság válságá­nak terhe a fejlődő országokra há­rul, ezért végső ideje kialakítani az új gazdasági és tájékoztatási világrendszert. A bandungi elvek beépültek az el nem kötelezettek mozgalmának alapjaiba is — hang­súlyozták ezzel kapcsolatban. A bandungi szellem tehát még egyszer hallatott magáról a jobb szebb és igazságosabb világért folytatott harcban. Hogy a világ valóban oda i­s figyelt, bizonyítja a számos üzenet és üdvözlet amely részvevőihez érkezett. Üze­netet küldött az el nem kötele­zettek elnöklője, Reagan amerikai elnök és Schultz államtitkár, az ENSZ-főtitkár és számos ország elnöke és külügyminisztere. (Tan­jug) Befejeződött a kairói szimpozion Kairóban tegnap befejeződött a Háromnapos szimpozion, ame­­lyen a bandungi értekezlet tör­ténelmi jelentőségéről volt szó. A világ különböző tájairól nagyszá­mú tudós, politikus és újságíró vett részt a szimpozion munká­­jaiban. A legtöbb figyelmet az el nem kötelezettek mozgalmának szentelték, ki elemezték politikai gazdasági, szociológiai és bizton­sági mozzanatait. A jelentésekből és felszólalásokból igen konkrét javaslatok is kikerültek, a leg­több azonban inkább elméleti sí­­ron mozgott. A kairói tanácskozás részvevői kifejezték reményüket, hogy az el nem kötelezettek mozgalma egyre fontosabb szerepet fog betölte­ni a nemzetközi pol­tikai élet­ben. Hangsúlyozták, hogy Latin­­Amerikában még szilárdítani k­ellene a mozgalmat és Európa­­ szóba került. Figyelmet keltett Anton Vratn­­a felszólalása,­­ a mozgalom te­vékenységének mai viszonylatban megnyilvánuló jellegzetességeit domborította ki, a mozgalmon be­üli viszonyokat és az önigazga­tás­ú el nem kötelezett Jugoszlá­via hozzájárulását a mozgalom elveinek és céljának megvalósí­­ásához. Vratuša hangsúlyozta hogy Jugoszlávia már 195- ben javasolt­a az ENSZ-nek az aktív toegzisztenciáról szóló határoza­­ot, amely a különböző társadal­­m­-politikai rendszerű országok közötti együttműködésre vonat­kozott. (Tanjug) Harmincöt tonna kábítószer A spanyol rendőrség legnagyobb „fogása" Harmincöt tonna mari­huánára és 50 kilogramm kokainra bukkant a spa­nyol rendőrség, ami rekord­nak számít. Ezt a rengeteg kábítószert Cadiz kikötőjé­ben foglalták le egy ha­jón, amely panamai zászló alatt érkezett Kolumbiából és az Azori-szigetek felé folytatta volna útját. Az említett hajó pénte­ken este, 35 mérfölddel a kikötőtől horgonyzott le, a rendőrség azonban bekény­­szerítette Cadi­zba. Nagyon gyorsa­n megtalálták a ká­bítószert és meg­kezd­ték ki­rakását. Nincs kizárva, hogy mást is találnak. A rend­őrség letartóztatta a hajó 14 főnyi legénységét (vala­mennyi kolumbiai állam­polgár) és még öt személyt, akikről azonban nem kö­zöltek semmit. A spanyol rendőrség a kábítószer elleni harc so­rán eddig a legnagyobb zsákmányt 1979-ben ejtette, egy jachton öt tonna kábí­tószer volt. (Tanjug) Az UNICEF sikereiről James Grand, az UNICEF vég­rehajtó igazgatója rendkívül sike­resnek minősítette az ENSZ szer­vezetének most véget ért üléssza­kát. Egyedülálló példának említet­te a szervezet salvadori tevékeny­ségét, ahol 236 000 gyermeket si­került megmenteni különböző sú­lyos ragályos betegségektől. Az UNICEF Etiópiában és más afri­kai országokban sikeresen küzd a kolera és más betegségek ellen, s javított a nők helyzetén is. A következő két évre 252,6 mil­­lió dolláros költségvetési tervet fogadtak el, ezt mind a gyermekek nevelésére és egészségvédelmére fordítják. A világszervezet fennál­lásának 40. évfordulóját ünnepelve az UNICEF emlékezteti a világot, hogy „súlyos politikai kérdéseken vitatkozva” ne feledkezzenek meg a gyermekekről. (Tanjug) MURPHY KAIRÓBAN Diplomáciai törekvések a közel-keleti helyzet rendezésére Richard Murphy közel-keleti különmegbízott tegnap Kairóban Megid egyiptomi külügyminiszter­rel találkozott. Az ezt követő szűkszavú közlemény szerint a közel-keleti válság és a palesz­tin kérdés megoldásának lehető­ségeiről tárgyaltak. Egyiptomban tartózkodik Ka­busz omani szultán is, Muvarek elnökkel tárgyal. Az államfő ezután azt nyilatkozta, hogy Murphy amerikai különmegbí­­zott látogatásának eredményei nem fognak azonnal­­megnyilvá­nulni, de nem igaz, hogy közel­­keleti körútja sikertelen. A különmegbízott legújabb kör­útja során Jordániában, Izrael­ben, Szaúd-Arábiában, Irakban, Szíriában és Libanonban járt, és most van másodszor Egyiptom­ban. Mielőtt hazautazott Washing­tonba, nem akart nyilatkozni tár­gyalásainak eredményéről, Megid azonban kijelentette, hogy George Shultz amerikai államtitkárral hamarosan folytatják a tárgyalá­sokat, amelyeket Murphy meg­kezdett. Shultz május 10-én indul körút­jára, amely során Izraelbe, Jor­dániába és Egyiptomba látogat. (Tanjug)

Next