Magyar Szó, 1985. június (42. évfolyam, 148-162. szám)
1985-06-08 / 155. szám
XLlI. évf.r 155. (13658.) szám 1985. június 8., szombat Ara 30 dinár Harc a tikásinstért A VKSZ Tartományi Bizottsága Elnökségének üléséről A Vajdasági Kommunista Szövetség Tartományi Bizottságának Elnöksége tegnapi ülésén megvitatta a VKSZ KB 16. ülésén elfogadott határozatok végrehajtásával kapcsolatos, a Vajdasági Kommunista Szövetség eszmei-politikai és cselekvési erősítésére vonatkozó feladatokról szóló dokumentumjavaslatát, amellyel június 21-én foglalkozik a VKSZ Tartományi Bizottsága. A Djordje STOJŠIĆ elnökletével megtartott tegnapi ülésen síkraszálltak azért, hogy ez a dokumentum miinél inkább akció jellegű legyen, idomuljon a korhoz és a 16. ülés határozataiból eredő követelményekhez. Ki kell hogy élezze annak a harcnak a kérdését, amelyet a VKSZ folytat a kongresszusokig és választási értekezletekig a munkástöbbségért, a párt osztályjellegű és nemzeti összetételének erősítéséért, hiszen a tagfelvétel legújabb eredményei arról tanúskodnak, hogyitt nem érvényesítik következetesen a gyakorlatban. Megállapították például, hogy az alapszervezetek jó részében egy, kettő, sőt több éve nem történt tagfelvétel, adit alaposan meg kellene vitatni az illető környezetek községi bizottságaiban. Nem a mindenáron való tagfelvétel a cél, vagy valamilyen akció, amely kampányszerű tagfelvételt jelentene, jóllehet a pártstatisztika arról tanúskodik, hogy az elmúlt 10 év során ilyesmire is volt példa. Az ily módon felvettek jó része a későbbiek során passzív maradt és sokan önként kiléptek a KSZ-ből. A VKSZ Tartományi Bizottságának küszöbönálló plénumán és utána világos és konkrét választ kell adni arra, hogy a pártba lépők között miért kicsi a munkások arányszáma, különösen a fejlett pári központokban és miben rejlenek a pártból való távozásuk tényleges okai és gyökerei. Az ezekre a fontos kérdésekre adott általános, sablonszerű válaszok elfogadhatatlanok, nem lehet őket figyelembe venni, hiszen semmit sem szolgálnak, legkevésbé az akciót. A JESZ belső viszonyainak fejesztésével és további demokratizálásával kapcsolatos, egyik szintén fontos kérdés a demokratikus centralizmusra vonatkozik. A gyakorlatban például, különösen az utóbbi időben, amióta a gazdaságban és a társadalomban megsokasodtak a nehézségek, olyan kísérleteket tapasztaltak, hogy ennek az elvnek „a második felére” he(Folytatása a PS. oldalon) Gromiko a Shultz találkozó Helsinkiben? Véget ért a NATO külügyminisztereinek értekezlete George Shultz amerikai államtitkár tegnap kijelentette, hogy a nyár folyamán Helsinkiben valószínűleg találkozik Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A találkozóra augusztus 31-én, az európai biztonsági és együttműködési folyamatról szóló helsinki okmány aláírásának 10. évfordulóján kerül sor. Schultz ezt sajtóértekezleten közölte, nem sokkal azután, hogy Lisszabon közelében befejeződött a NATO külügyminisztereinek kétnapos ülésszaka. Ezen úgy döntöttek, hogy megemlékeznek a helsinki záróokmány aláírásának évfordulójáról. Gromisko és Schultz legutóbb májusiban találkozott Bécsben, Ausztria függetlenségének 30. évfordulóján. A nyugati katonai tömb 16 tagállamának külügyminiszterei befejezték estoriali ülésszakukat, amelyen teljes támogatásukról biztosították az Egyesült Államokat a genfi szovjet—amerikai tárgyalásokon. A közleményben a miniszterek egyetértettek azzal, hogy Helsinkiben az okmány aláírásának 10. évfordulóján meg kell tartani a nyugati és a keleti országok miniszteri találkozóját. (AFP, Tanjug) Új autópálya Vajdaságban Átadták a forgalomnak az új út 36 km-es szakaszát Tegnap délelőtt számos tartományi, Sremska Mitrovica-i, rumai és perinci vendég jelenlétében átadták rendeltetésének az E70-es Testvériségi egység autópálya 30 km-es szakaszát, amely összeköti Rumát Simanovcival. Közvetlenül a felszabadulás után Vajdaságban mindössze 200 kilométeres úthálózat volt, ma viszont 4500 kilométeres útszakasz köti össze tartományunk 455 helységét, amelyekben a lakosság 99,86 százaléka él. 1981-től 85-ig terjedő időszakban Vajdaság útihálózatának kiépítésére és bővítésére 11 milliárd dinárt (1980-ban meghatározott árak szerint) biztosítottak, s ebben az időszakban mintegy 133 kilométer fő- és mellékút épült ki. A gazdasági stabilizáció időszakában társadalmunk kétségtelenül mindinkább az áruszállítás racionálisabb lehetőségei felé orientálódik, de a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódásunk érdekében az úthálózat kiépítését, bővítését sem hanyagolhatjuk el. Útgazdaságunk a következő öt évben még igen nehéz helyzetben lesz, hiszen a terv60 kilométeres autópálya kiépítését és 500—600 kilométeres autóút rekonstrukcióját irányozza elő. A felavatott 30 kilométeres autópálya, a Jesenicétől Gevgeliáig haladó nemzetközi út szakaszának a kiépítése 199- ben kezdődött. A munkálatok legnagyobb részét a Vojvodinaput, a Sremput, a belgrádi Mostogradnji, az újvidéki Urbis, az Elektrovojvodina stb. végezte, a kivitelező pedig a Vajdasági Útügyi Érdekközösség volt. A munkálatok értéke hozzávetőleg 10 milliárd dinár, a projektum pénzelésében pedig 43,4 százalékkal részt vettek a külföldi bankok is. Az autópálya kiépítésével nagymértékben növekszik majd a forgalom és a közlekedés biztonsága, hiszen a számítások szerint a következő turistaidényben mintegy 30 000 jármű fog áthaladni rajta. A nemzetközi autópálya Vajdaságon keresztül vezető szakasza 87 kilométer lesz, ezért a hátra maradt útszakasz kiépítéséhez még jelentős eszközök szükségesek. Az 1986-tól 1990-ig terjedő időszakra hozott középtávú dokumentumtervezet elsőbbséget biztosít ennek a projektumnak — mondta beszédében Anton CUVARDIC, a Vajdasági Útügyi Érdekközösség titkára. Az utat МШvoj PAVLOV, az újvidéki Vojvodinaput munkaszervezet munkástanácsának elnöke adta át a forgalomnak. Az autópálya e szakaszán kötelező az úthasználati díj: a motorkerékpárért és személygépkocsiért 80, a kamionokért és autóbuszokért 130, a teherautókért és utánfutós személygépkocsikért 200, a nagy hűtőkocsikért 370 dinárt kell fizetni. It Milivoj Pavlov átadja a forgalomnak az új autópályát A Zöld-foki-szigetek elnöke hazánkba látogat A JSZSZK Elnöksége elnökének meghívására hivatalos és baráti látogatásra június 12-én hazánkba érkezik Aristides Maria Pereira, a Zöld-foki-szigetek elnöke. Radovan Vlatkovictyal, a JSZSZK Elnökségének elnökével és más tisztségviselőkkel megvitatja az időszerű nemzetközi kérdéseket, az el nem kötelezettek tevékenységét és a kétoldalú együttműködés fejlesztésének problémáit. (Tanjug) Mai számunkból: ф Mengele túlélte halálát? Hamarosan megállapítják, hogy a hat évvel ezelőtt eltemetett ember valóban a hírhedt náci háborús bűnös-e (2. oldal) Џ Ha jó lesz a hozam, lesz elég nyersanyag A becsei szójafeldolgozó üzem a korábbinál jóval nagyobb területre kötött termelési szerződést (8. oldal) ф Változóan felhős idő, helyenként záporeső, zivatar Időjárásjelentésünk a 14. oldalon Támadják a síitákat Fokozódó feszültség libanoniján Tegnap az Amal síita szervezet parancsnoksága teljes készültségbe helyezte harcosait Bejrútban és Dél-Libanonban. E parancsot megelőzően néhány támadást intéztek a síita fegyveresek ellen Libanon több részén. Az Amal a palesztinokat és „libanoni muzulmán szövetségeseiket” tette felelőssé a tagjai elleni támadássorozatért. Rosszabbodik a helyzet Libanon hagyományos frontjain, újakat nyitnak azokkal a Damaszkuszból érkező jelentésekkel egyidejűleg, hogy az Amal és a palesztinok a Libanoni Haladó Szocialista Párt közvetítésével tárgyalásokat kezdtek a bejrúti palesztin menekülttáborok elleni támadások beszüntetéséről. Izrael befejezte a „kivonulást” A nyugati hírügynökségek jelentik, hogy Izrael tegnap porto-,san három évvel a Libanon elleni inváziójának megindítása után, befejezte alakulatainak kivonását Dél -Libanonból. E jelentéseit szerint ,,sajátos módon” hajtották végre a kivonulást. Ezt megerősítette a Libanonba vezényelt izraeli csapatok parancsnoka is. Közölte ugyanis, hogy kivonták az utolsó egységet Libanonból, ám meghatározott számú izraeli katona folytatja ,.benyomulását Libanonba és onnan való kivonulását”. Az UPI jelenti, hogy Dél-Libanonban több száz izraeli katona maradt, tanácsadói szerepet töltenek be a Dél-libanoni Haderő quisling osztagban, amely ellenőrzés alá vonja az úgynevezett biztonsági övezetet. MOSZKVA. — A Pravda tegnap figyelmeztette nagy felelősségére az Egyesült Államokat azokkal a jelentésekkel kapcsolatban, hogy Amerika Izraelnek elektronikai részeket szállított atombombák kilövéséhez. A New York-i sajtó írásaira hivatkozva az SZKP lapja időrendi áttekintést ad. Washington milyen technológiát, berendezést és uránt szállított Izraelnek. Hozzáfűzte, hogy ezt a Fehér Ház tudtával tették, noha az USA aláírta az atomfegyver terjesztésének meggátolásáról szóló okmányt. Arafat ellenfelei elítélik a palesztin—jordániai delegáció létrehozását Jasszer Arafat politikájával szembenálló úgynevezett palesztin nemzetmentési front elítélte e jordániai—palesztin küldöttség megalakítását. E delegáció felveszi a kapcsolatot az USA-val. A Habash vezette Palesztin Felszabadítása Népi Frontja politikai bizottságának tagja csütörtök este kijelentette, hogy „akik letérek a palesztin forradalom útjáról, már kiválasztották képviselőjüket a jordániai—palesztin— amerikai értekezletre, amely megelőzi a cionista ellenséggel való tárgyalást”. WASHINGTON. A State Department hűvösen reagált a csütörtöki jordániai javaslatra, hogy az amerikai tisztségviselők a közel-keleti megbeszélések előtt találkozzanak a PFSZ képviselőivel. A State Department szóvivője azt állította, hogy az amerikai kormányzat olyan reális terv kidolgozására törekszik, amely elősegíti Izrael és az arab államok közvetlen megbeszélését, e cél érdekében az USA véleményt cserél Jordániával és Izraellel (Tanjug, UPI, AP) A történelmi múlt idézése Doroszlón megkezdődött a Petőfi iskolák találkozója • Dr. Máriás József orvosezredes mondott alkalmi beszédet Tegnap, délután Doroszlón megkezdődött a Petőfi Sándor, a Petőfi zászlóalj, a Petőfi brigád harcosainak és a topolyai Petőfi Sándor kaszárnya katonáinak 13. találkozója. Ezt a találkozót a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója jegyében tartották meg. Doroszlón tegnap délután fogadták a vendégeket. A magyarcsernyei Petőfi Sándor, a kulai Petőfi brigád, a kórógyi Petőfi zászlóalj, a becsei Petőfi Sándor, a szilágyi Kis Ferenc, a bácsszőllősi és a hajdújárási Petőfi Sándor, az oromi Kis Ferenc, a telecskai Kis Ferenc, az újvidéki Petőfi Sándor, a topolyai Április 20. iskola Petőfi Sándor nevét viselő pionírcsapata, a laskói Petőfi Sándor iskola pionírcsapata, valamint a topolyai Petőfi Sándor kaszárnya tagjai. A pionírok először a faluban vonultak fel, majd a Helyi iskola udvarában díszszemlét tartottak. Dr. MÁRIÁS József orvosezredes végezte el a szemlét, az ünnepséget pedig Živojin VLAJ- ČAVLJEVIĆ a Harcos Szövetség Zombori községi választmányának elnöke nyitotta meg. Ezután dr. Máriás József lépett a mikrofon elé. A Petőfi brigád, a Petőfi zászlóalj, valamint a Petőfi Sándor és Kis Ferenc nevét viselő iskolák pionírjai ez alkalommal már 13-adszor találkoznak egymással, azzal a céllal, hogy felidézzék a történelmi múltat, idéz(Folytatása az 5. oldalon) A szocializmust rém sablon szerint építik A Pravda elméleti cikke A moszkvai Pravda tegnapi számának elméleti cikke szerint a kommunizmust és a szocializmust nem „sablon szerint” építik ki, és „a nyugati bírálók” tévednek, ha a szovjet tapasztalatoktól való eltéréseket „a hagyományos marxista receptektől történő eltávolodásnak” tulajdonítanak. A vezető szovjet napilap hosszabb elméleti cikke védelmezi a szocialista országok jogát a kísérletekre és a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére azon nyugati megjegyzésekkel szemben, amelyek abból indulак ki, hogy ,,a marxista dogmák elhagyásáról” van szó. A Pravda hangsúlyozza, hogy a marxizmus klasszikusai nem hagytak „kész recepteket” az irányítás konkrét formáira és módszereire, és megismétli az ismert marxista tételt, hogy a klasszikusok tanítása nem dogma, hanem utasítás az akcióhoz”. A számos szocialista országban, így a Szovjetunióban a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére irányuló jelenlegi akciót Pravda úgy értékeli, mint „normális alkotói kísérletet”, amelyet nagy különbözőség jellemez a konkrét feltételektől függően. Mégis megállapítja, hogy minden szocializmust építő országban vannak általános törvényszerűségek is. Más hír szerint a Pravda tegnapi számában közölt interjújánban Turdakur Uszubalijev, a Kirgz KP KB első titkára keményen bírálta egyes köztársasági tisztségviselők munkamódszereit és stílusát. Kiemelte, hogy e vezetőség munkájában „elvszerűtlenség, passzivitás és felelőtlenség” tapasztalható, megállapította, hogy szokássá vált a saját feladatok másra hárítása. Beszélt még a hivatali visszaélések elleni küzdelemről, s megállapította, hogy az elhamarkodottság miatt gyakran követnek el hibákat a káderpolitikában, emiatt időként ,,esetleges emberek” kerülnek felelős tisztségekre. (Tanjug)