Magyar Szó, 1985. július (42. évfolyam, 193-208. szám)
1985-07-16 / 193. szám
1989. július 16. kedd TEGNAP A JSZSZK KPVISELŐHÁZÁBAN , 1gy ügyrendi szabályzat készül Célja az álláspontok egyeztetésében felmerülő nehézségek kiküszöbölése megvitatása után nem egyezik bele a dokumentum megerősítésébe. A beterjesztett módosításnak az a lényege, hogy ilyen helyzetben minden illetékes tényező a lehető legjobban törekedjen a probléma mielőbbi megoldására. A bizottságoknak nemcsak azt kell megállapítaniuk, hogy nem jutottak közös nevezőre, hanem azonnal meg kell vitatniuk az okokat is, amelyek miatt a köztársasági és a tartományi képviselőházak nem hagyhatják jóvá a tervezetet, és elemezniük kell a vitás kérdések megoldására vonatkozó javaslatokat is. A bizottság megvitatja majd a más köztársaságok és tartományok képviselőházai által a tervezetre beterjesztett észrevételeket és javaslatokat is. Minderről átfogó jelentésben számolnak be a beterjesztőknek, hogy ennek alapján lépéseket tehessenek azaz megállapíthassák, mire van szükség megmaradni-e a tervezetnél, módosítani, vagy pedig újat beterjeszteni. A most érvényben levő ügyrendi szabályzat nem irányoz elő ilyen eljárásokat, tehát egy-egy jogszabály tervezetének elutasítása — ha akár egy köztársaság vagy csak egy tartomány is elutasítja — az egész munkát akadályozza. (Tanjug) A JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanács, valamint a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa munkájáról szóló ügyrendi szabályzat alkalmazását figyelemmel kísérő bizottsága tegnap megkezdte a vitát az érvényben levő ügyrendi szabályzat rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére vonatkozó tervezetekről. A tegnapi véleménycserén a legnagyobb figyelmet a 137. szakasznak szentelték a küldöttek, ez szabályozza azt a helyzetet, amikor egy vagy több köztársasági vagy tartományi képviselőház bizonyos dokumentumtervezet Idegenforgalomból 1,4 milliárd dollár? A Köztársaságok és Tartományok Tanácsának társadalmi, tervügyi és fejlesztéspolitikai bizottsága nem fogadta el a javaslatot, hogy a tegnapi ülésen vitassák meg az SZVT-nek az idei gazdaságpolitika érvényesítésére vonatkozó elemzését. A bizottság egyes tagjai, mint például Jovan VUJADINOVIC (Crna Gora) úgy vélte, hogy a dokumentum nem átfogó, nem elemzi alaposan az első félév gazdasági történéseit, mégis az a vélemény került előtérbe, hogy a gazdasági nehézségekre való tekintettel meg kellene vitatni a beterjesztett anyagot, de majd csak néhány nap múlva, amikor a képviseleti testületek is véleményezik. * A küldöttek rámutattak az SZVT tarthatatlan gyakorlatára, hogy az ilyen fontos anyagokat nagy késéssel juttatja el hozzájuk, vagy közvetlenül a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa üléseinek elején kapják meg. Ezért megállapodtak abban, hogy tegnap csak meghallgatták Miloš SINDJICNEK, a Szövetségi Társadalmi Tervintézet igazgatójának a beszámolóját, az anyaggal kapcsolatos vitát pedig július 17-én bonyolítják le. Sindjic beszámolt a tervbizottság küldötteinek a legfontosabb, de zömmel ismert adatokról, a küldöttek érdeklődését azonban minden bizonnyal az idei idegenforgalmi eredmények keltik majd fel, a megállapítás szerint az idei idény több mint 1,4 milliárd dollárt hozhat. (Tanjug) Pénztelenség fenyegeti a gazdaságot óriási eszközök állnak befagyasztva a készárukészletben A Tartományi Képviselőház mai ülése elé Egész sor olyan intézkedés született az elmúlt időszakban, Amely hátrányos helyzetbe sodorta a mezőgazdaságot. Mintha a Mobilizáció terhét csak ennek az ágazatnak kellene viselnie. A kimutatások szerint a jövedelemátömlesztés az élelmiszer-gazdaság kárára történt. Tavaly például 44 százalékkal emelkedtek az árak, az ipari termékeké pedig 65 százalékkal. Az inflációs ráta 53 százalék volt. Sajnos, ezek a kedvezőtlen irányzatok az első félévben is folytatódtak, sőt még kifejezettebbé vált a hátrány. Az előző félévben 0,7 százalékkal nőtt a termelés, ennél, azonban nagy hányada a raktárkészletben áll befagyasztva. Az élelmiszer-gazdaságban16,3, a közszükségleti cikkek gyártásában 34 százalékkal növekedtek az árutartalékok. Az élelmiszer-gazdaság 65 milliárd dinárt kötött le az árukészletekbe. Kénytelen, mert olyan termékekről van szó, amelyek idényjellegűek a termelésben, a fogyasztás azonban egész éven át történik. A cukor, az étolaj és egyéb, a vajdasági „éléskamrában” várja a fogyasztót. Ugyanakkor viszont a tartományi bankok fizetőképességük megtartására másoktól kértek hitelt, így mintegy 35 milliárd dinárral tartoznak a tartományon kívüli bankoknak. Erre a kamat 8 milliárd dinár lesz. A fizetésképtelenség veszélye azonban még mindig nem múlt el, hiszen a terményfelvásárláshoz kapott visszleszámítolási hitel folyósításakor a Jugoszláv Nemzeti Bak nem vette figyelembe a búza tényleges felvásárlási árát, ami azt jelenti, hogy kevesebb pénzt kaptak a bankok. Nyilvánvaló, hogy csak egy ágazat terhére nem stabilizálhatunk. Ezt állapította meg a VKSZ TB pénteki értekezletén Živan MARELJ, a TVT elnöke. Lényegében hasonlóan vélekedtek az elmúlt héten a Tartományi Képviselőház testületeiben lezajlott vitán a küldöttek is. Hangsúlyozták azonban, hogy valóban argumentált, pontos adatok birtokában szabad csak a fentihez hasonló következtetést levonni. Ezért is sürgették olyan átfogó jelentésnek az elkészítését, amely szavatolná, hogy szövetségi szinten figyelembe vegyék a tartományi igényeket és természetesen ki is elégítsék őket. A Tartományi Képviselőház mai ülésén az első félévi gazdálkodási eredményeken és a fent említett égető problémákon kívül tárgyal még a gazdaság veszteségéről, annak fedezési lehetőségéről, az Újvidéki Egyetem hálózatának ésszerűsítéséről, a Neoplanta filmgyárban foganatosított ideiglenes intézkedések első eredményéről. A mai ülésen kell meghozni az ingatlanforgalmi, adókedvezményre vonatkozó törvénymódosítást. Mint ismeretes, ez az adópolitikával kapcsolatos „törvénycsomag” közé tartozik, amelyet június 25-én (e fent említett kivételével) fogadott el a Tartományi Képviselőház, Cs. Zs. A gazdaság tehermentesítése A Szakszervezeti Szövetség Tartományi Tanácsának elnökségi ülése Milyen mértékben voltak hatékonyak a stabilizációs program életre keltésére tett szakszervezeti erőfeszítések, a gazdaság mely területein torpant meg az aktivitás, mi okozza a zökkenőket a feladatok teljesítésében — legfőképpen ezekre a kérdésekre kerestek választ a Szakszervezeti Szövetség Tartományi Tanácsa Elnökségének küldöttei tegnapi ülésükön, amelyen a hosszú távú stabilizációs program első szakaszának életre keltéséről szóló jelentést vitatták meg. Vitaindítójában TÓBIÁS László elnökségi tag kiemelte, hogy habár a program feltételeket biztosít a gazdasági válságból való kilábalásra, az első szakasz mégsem hozta meg a várt eredményeket, mert nem keltek életre a programba foglaltak. Születtek ugyan némi eredmények, ezek azonban korántsem elegendőek. Nehézkesen haladnak a dolgok, nem számoltunk a menet közben föllépő ellenállásokra, és arra sem, hogy a rendszerbeli törvényeket késve hozzuk meg, vagy meg sem hozzuk őket, hogy az egyéni érdekek a közösek fölé nőnek. Az a benyomásunk, hogy a társult munka sem alkalmazkodik a programhoz, a jelen pillanat diktálta követelményekhez igazodik, áremeléssel igyekszik kilábalni a helyzetből, egyesek pedig monopolhelyzetüket használják ki. Leszögeztük, hogy útját álljuk a munka nélküli jövedelemszerzésnek, a gyakorlat azonban teljesen más képet mutat. Tovább gyengül a gazdaság anyagi alapja, nem teszünk erélyes lépéseket tehermentesítésére. Emiatt a társult munka az árak emelésében látja a kiutat. KOBREHEL János, felhívta a figyelmet, a tervezésre, valamint a minőség javítására. Mint mondta, különösen az egyes ágazatokban tevékenykedő munkaszervezetek raktárkészlete a lakosság vásárlóereje csökkenésének következtében állandóan nő, nem vagyunk azonban eléggé erélyesek, hogy egyeseket más termék előállítására állítsunk át. Momo ČOLAKOVIČ kiemelte, hogy nem sikerült a dolgozók anyagi helyzetén javítanunk. A jelentésről szólva elmondta, hogy nem foglalkozik alaposan a jövedelemelosztás problémáival. ÁGOSTON András is azt fejtegette, hogy egyes rosszul gazdálkodó munkaszervezetek termelési programját át kell állítani. Ez mégis jobb megoldás, mint ha csődeljárást indítanánk ellenük. A gazdálkodás feltételeinek javításával lehetőséget kell biztosítani, hogy a dolgozók hozzávetőleg egyforma fizetést kapjanak. Josip KOLAR szerint a jelentés felületesen, konkrétumok felsorolása nélkül tárgyal az egyes jelenségekről. Nemanja JOVANOVIC a termelés növekedését tartja a legfontosabb kérdésnek. Ennek előfeltétele pedig a gazdaság tehermentesítése. Sajnos, az első negyedévi kimutatások a társult munka anyagi alapjának további elszegényedéséről adnak számot. Nőnek a kiadások, nem gazdálkodunk racionálisan, nem lépünk fel erélyesen az adminisztráció csökkentéséért. F. A. MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA Az eszközök, a káderek, a technológia társítása Milka Planinc látogatása Kosovóban A következő ötéves időszakban Kosovo fejlesztésének fő céljai közé tartozik a gazdasági tevékenység fellendítése, a gazdaság szerkezetének megváltoztatása, a munkanélküliség csökkentése, a nemzetközi munkaelosztásba való jobb bekapcsolódás, az életszínvonal emelése és a gazdálkodás minőségi tényezőinek fokozása. A fentieket Nedjo BORKOVIC, a Kosovói Végrehajtó Tanács elnöke hangsúlyozta a Kosovo SZAT Végrehajtó Tanácsának tegnapi kibővített ülésén, amelyen részt vett Milka PLANINC, az SZVT elnöke és Branislav IKONIG, a Szerb SZK Képviselőháza Végrehajtó Tanácsának elnöke is. Milka Planinc javasolta, hogy Kosovóba mielőbb minden munkaszervezetről konkrét adatokatell készíteni, hogy „leírhassuk” azokat, amelyek a személyi jövedelmet, valamint az akkumulációs eszközöket és az újratermelési eszközöket sem tudják előteremteni. Ez nem jelenti azt, hogy a munkásokat és a gépeket is „le kell írni”, hanem módosítani kell a termelési programokat. A kormányelnök javaslata arra támaszkodik, hogy rendezni kell az országban a pénzfolyamatokat, igen nagy lendületet vett az a jelenség is, hogy a munkaszervezetek nem fizetik ki egymásnak tartozásaikat és ez is mind kifejezésre jut a 80 százalékos inflációban. Ezt a feladatot Milka Planinc sokkal nehezebbnek értékelte, mint az ország külső fizetőképességének biztosítását. A külföldi adósság visszafizetésének elhalasztása valójában nem más, mint időszerzés ahhoz, hogy elvégezzük mindazokat a változásokat, amelyek majd megszilárdítják gazdaságunkban azt, ami jó, azért, hogy ez a gazdaság erős, egészséges legyen. A Kosovóban épülő modern gyáraknak ugyanolyan eredményeket kell adniuk, mint a bárhol másutt épített gyáraknak, ellenkező esetben maga a kosovói gazdaság károsul a leginkább. Milka Planinc utalt arra, hogy épp a nagy kosovói beruházások útján kell keresni a munka- és eszköztársítási megoldásait és nem a szövetségi alap útján. Az SZVT kitart álláspontja mellett, hogy ezt az alapot a társulás erősítésével alakítsák át, nemcsak a pénztársítással, hanem a technológia, a káderek és a tudomány társításával is, mert erre kétségkívül az egész országnak szüksége van. (Tanjug) Minden cukorgyár veszteséges (Folytatás az 1. oldalról) legjobb eredményeit könyvelhették el. Az új cukorgyárakban még egy rendkívül súlyos probléma jelentkezett. Kérdésessé vált a személyi jövedelem kifizetése is, emellett a személyi jövedelem nagysága sem kielégítő. Ezért a gyárakat a legjobb szakemberek hagyják el. A nagy problémák fő okát a kedvezőtlen gazdasági feltételekben kell keresnünk, mindenekelőtt abban, hogy az illetékesek az élelmiszeripari termékek, a kenyér, az étolaj és a cukor árának visszaszorításával kívánják megvédeni az életszínvonalat. A cukorgyárak tavaly ősszel kérték, hogy a cukor árát 82 dinárra növeljék. Az illetékesek ennek nem tettek eleget. A gyáraknak emiatt óriási a veszteségük. Emellett a másik legnagyobb problémát a kamatok jelentik. A vajdasági cukorgyárakat ugyanis az év első három hónapjában 3,4 milliárd dinár kamat terhelte, annyi, mint máskor két év alatt. Ilyen körülmények között természetesen a következő feldolgozási idényre sem tudnak megfelelőképpen felkészülni. Nagy nehézségeket okoz számukra a szükséges mamut beszerzése, amelyből 140 000 tonnára lesz szükség, éppen az anyagiak hiánya miatt. Az ülésen tárgyaltak még Vajdaság gazdaságának és a bankok fizetőképességének alakulásáról, amely a többi között szoros kapcsolatban áll éppen az iparban, főként az élelmiszeriparban felgyülemlett raktárkészlettel. Mint hangsúlyozták a korábbi időszakhoz képest a raktárkészlet a 2,5- szeresére növekedett, és ez óriási eszközöket vesz igénybe. Az okok között kell említeni azt is, hogy a kamatok az utóbbi öt évben a tízszeresére növekedtek, sok a veszteséges munkaszervezet, a veszteségeket nem fedezzük „reális” eszközökkel, óriási a devizaínség, emellett nagy megrázkódtatásokat jelent gazdaságunk számára az energetikai kapacitásokra, valamint a fejletlen vidékek fejlesztésére szolgáló eszközök elkülönítése. Mindennek következtében tartományunk óriási eszközöket kölcsönzött az ország más vidékeinek bankjaitól. E kölcsönök értéke 30 milliárd dinár, és mondani sem kell, mit jelent ez, ha még rászámítjuk az 53 százalékos kamatot is. Mint mondták, a következő időszakban még súlyosabb lesz a helyzet a búza kifizetésével kapcsolatban. A visszleszámítolási hitelre ugyanis tartományunknak kamat címén 8 milliárd dinárt kell biztosítania. Nyilvánvaló, hogy ezt is csak újabb hitelből teremthetjük elő. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a legsürgősebben ki kell dolgozni a fizetőképesség javítását szolgáló javaslatokat, ami folyamatban van, mert ellenkező esetben tartományunk gazdasága kilátástalan helyzetbe kerül, kérdésessé válhatna a termelés, a kivitel. P. B. E. Az elégtelenül fejlett vidékek státusáról A Tartományi Gazdasági Kamara Elnökségének ülésén négy olyan szövetségi előírás tervezetét vitatták meg, amelyek szabályozzák az ország kevésbé fejlett vidékeinek státusát a következő tervidőszakban. Az ülésen kialakult álláspont szerint kifejezetten fejletlen vidéknek csak Kosovo tartományt kell tekinteni, a többi, eddig kevésbé fejlett vidéknek számító köztársaság számára pedig 5 éves átmeneti időszakot kell megszabni. Az elnökség ugyancsak javasolja, hogy az egyes vidékek fejlettségi fokának meghatározásakor minhárom meghatározott mércét vegyék figyelembe. Miután a mércék szerint meghatározták pontosan a szóban forgó vidékek fedettségét, csak akkor határozhatjuk meg az ország arányos fejlődését szolgáló kötetezetségeket. Intézkedések a törvényszegők ellen (Folytatás az 1. oldalról) nem tartják tiszteletben az árakat, így például a szenttamási, szabadkai és petrőci községek területén a bihaći Žitoprerada az egyéni termelőktől 43—49 dinárért vásárolja fel a terményt. E munkaszervezet ellen a vajdasági felügyelőség feljelentést tett. Hasonlóképpen feljelentették a bjeljinai Zitopromet munkaszervezetet is, mert Szerémségben ugyancsak nagyobb áron vásárolja fel a terményt a meghatároztnál. Emellett, az állítások szerint a belgrádi Merkur munkaszervezet 41 dinárért veszi a búzát Kovacicán. Erről azonban a felügyelők még nem bizonyosodhattak meg, mert az átvett gabona számlázását Belgrádban végzik. E negatív jelenségekről tájékoztatták a szövetségi piaci felügyelőséget, valamint Bosznia- Hercegovina Végrehajtó Tanácsát és erélyes intézkedéseket követelnek a búza felvásárlában tapasztalható szabálysértések megakadályozása érdekében. Az ülésen ezenkívül módosítást eszközöltek a termőföld hasznosításáról szóló törvény javaslatában. A gépi szolgáltatásokkal kapcsolatban a módosítás szerint a társult termelők kizárólag a társastermelési alapszervezet által nyújthatnak szolgáltatásokat, a nem társult termelők pedig csakúgy végezhetnek szolgáltatásokat, ha a községi illetékesektől erre engedélyt kapnak. Az olyan személy is, aki nem földműves, és más foglalkozása nincs, végezhet mezőgazdasági szolgáltatásokat, ha a községi illetékes szervnél bejegyezteti magát és a szolgáltatásokat mint alapvető foglalkozást végzi. A bejegyzés csak azt követően történhet meg, miután az illetékesek meggyőződtek arról, hogy a kérelmező rendelkezik bizonyos mezőgazdasági gépekkel és megfelelő képzettséggel ezek kezeléséhez. Ilyen esetben, tehát ha valaki a mezőgazdasági gépszolgáltatásokat mint fő foglalkozást végzi, 3 munkást foglalkoztathat. Mint pótmunkaerőt a törvényjavaslat értelmében a földműves is alkalmazhat ugyancsak 3 személyt, a kisiparosokra vonatkozó előírások szerint. A Végrehajtó Tanács ezenkívül foglalkozott még a vajdasági filmszínházak helyzetével. P. B. E