Magyar Szó, 1985. július (42. évfolyam, 193-208. szám)

1985-07-16 / 193. szám

1989. július 16. kedd TEGNAP A JSZSZK K­­PVISELŐHÁZÁBAN , 1gy ügyrendi szabályzat készül Célja az álláspontok egyeztetésében felmerülő nehézségek kiküszöbölése megvitatása után nem egyezik bele a dokumentum megerősítésé­be. A beterjesztett módosításnak az a lényege, hogy ilyen helyzet­ben minden illetékes tényező a lehető legjobban törekedjen a probléma mielőbbi megoldására. A bizottságoknak nemcsak azt kell megállapítaniuk, hogy nem jutottak közös nevezőre, hanem azonnal meg kell vitatniuk az okokat is, amelyek miatt a köz­­társasági és a tartományi kép­viselőházak nem hagyhatják jóvá a tervezetet, és elemezniük kell a vitás kérdések megoldására vo­natkozó javaslatokat is. A bizottság megvitatja majd a más köztársaságok és tartományok képviselőházai által a tervezetre beterjesztett észrevételeket és ja­vaslatokat is. Minderről átfogó jelentésben számolnak be a be­terjesztőknek, hogy ennek alap­ján lépéseket tehessenek azaz megállapíthassák, mire van szük­ség­­ megmaradni-e a tervezet­nél, módosítani, vagy pedig újat beterjeszteni. A most érvényben levő ügyren­di szabályzat nem irányoz elő ilyen eljárásokat, tehát egy-egy jogszabály tervezetének elutasítá­sa — ha akár egy köztársaság vagy csak egy tartomány is el­utasítja — az egész munkát aka­dályozza. (Tanjug) A JSZSZK Képviselőházának Szövetségi Tanács, valamint a Köztársaságok és Tartományok Tanácsa munkájáról szóló ügy­rendi szabályzat alkalmazását fi­gyelemmel kísérő bizottsága teg­nap megkezdte a vitát az érvény­ben levő ügyrendi szabályzat rendelkezéseinek módosítására és kiegészítésére vonatkozó terveze­tekről. A tegnapi véleménycserén a legnagyobb figyelmet a 137. sza­kasznak szentelték a küldöttek, ez szabályozza azt a helyzetet, amikor egy vagy több köztársa­sági vagy tartományi képviselőház bizonyos dokumentumtervezet Idegenforgalomból 1,4 milliárd dollár? A Köztársaságok és Tartomá­nyok Tanácsának társadalmi, tervügyi és fejlesztéspolitikai bi­zottsága nem fogadta el a javas­latot, hogy a tegnapi ülésen vitas­sák meg az SZVT-nek az idei gazdaságpolitika érvényesítésére vonatkozó elemzését. A bizottság egyes tagjai, mint például Jovan VUJADINOVIC (Crna Gora) úgy vélte, hogy a dokumentum nem átfogó, nem elemzi alaposan az első félév gazdasági történéseit, mégis az a vélemény került elő­térbe, hogy a gazdasági nehézsé­gekre való tekintettel meg kellene vitatni a beterjesztett anyagot, de majd csak néhány nap múlva, amikor a képviseleti testületek is véleményezik. * A küldöttek rámutattak az SZVT tarthatatlan gyakorlatára, hogy az ilyen fontos anyagokat nagy késéssel juttatja el hozzá­juk, vagy közvetlenül a Köztár­saságok és Tartományok Tanácsa üléseinek elején kapják meg. Ezért megállapodtak abban, hogy tegnap csak meghallgatták Miloš SINDJICNEK, a Szövetsé­gi Társadalmi Tervintézet igaz­gatójának a beszámolóját, az anyaggal kapcsolatos vitát pedig július 17-én bonyolítják le. Sin­­djic beszámolt a tervbizottság küldötteinek a legfontosabb, de zömmel ismert adatokról, a kül­döttek érdeklődését azonban min­den bizonnyal az idei idegenfor­galmi eredmények keltik majd fel, a megállapítás szerint az idei idény több mint 1,4 milli­árd dollárt hozhat. (Tanjug) Pénztelenség fenyegeti a gazdaságot óriási eszközök állnak befagyasztva a készárukészletben­­ A Tartományi Képviselőház mai ülése elé Egész sor olyan intézkedés született az elmúlt időszakban, A­mely hátrányos helyzetbe sodorta a mezőgazdaságot. Mintha a Mobilizáció terhét csak ennek az ágazatnak kellene viselnie. A kimutatások szerint a jövedelem­átömlesztés az élelmiszer-gazda­ság kárára történt. Tavaly például 44 százalékkal emelkedtek az árak, az ipari termékeké pedig 65 százalékkal. Az inflációs ráta 53 százalék volt. Sajnos, ezek a kedvezőtlen irányzatok az első félévben is folytatódtak, sőt m­ég kifejezettebbé vált a hátrány. Az előző félévben 0,7 százalék­kal nőtt a termelés, ennél, azon­ban nagy hányada a raktárkész­letben áll befagyasztva. Az élel­miszer-gazdaságban­­16,3, a köz­szükségleti cikkek gyártásában 34 százalékkal növekedtek az áru­tartalékok. Az élelmiszer-gazda­ság 65 milliárd dinárt kötött le az árukészletekbe. Kénytelen, mert olyan termékekről van szó, amelyek idényjellegűek a terme­lésben, a fogyasztás azonban egész éven át történik. A cukor, az étolaj és egyéb, a vajdasági „éléskamrában” várja a fogyasz­tót. Ugyanakkor viszont a tarto­mányi bankok fizetőképességük megtartására másoktól kértek hi­telt, így mintegy 35 milliárd di­nárral tartoznak a tartományon kívüli bankoknak. Erre a kamat 8 milliárd dinár lesz. A fizetés­­képtelenség veszélye azonban még mindig nem múlt el, hiszen a ter­ményfelvásárláshoz kapott vissz­­leszámítolási hitel folyósításakor a Jugoszláv Nemzeti B­ak nem vette figyelembe a búza tényle­ges felvásárlási árát, ami azt je­lenti, hogy kevesebb pénzt kaptak a bankok. Nyilvánvaló, hogy csak egy ágazat terhére nem stabilizálha­tunk. Ezt állapította meg a VKSZ TB pénteki értekezletén Živan MARELJ, a TVT elnöke. Lénye­gében hasonlóan vélekedtek az el­múlt héten a Tartományi Képvi­selőház testületeiben lezajlott vi­tán a küldöttek is. Hangsúlyoz­ták azonban, hogy valóban ar­gumentált, pontos adatok birto­kában szabad csak a fentihez ha­sonló következtetést levonni. Ezért is sürgették olyan átfogó jelentésnek az elkészítését, amely szavatolná, hogy szövetségi szin­ten figyelembe vegyék a tartomá­nyi igényeket és természetesen ki is elégítsék őket. A Tartományi Képviselőház mai ülésén az első félévi gazdálkodási eredményeken és a fent említett égető problémákon kívül tárgyal még a gazdaság vesz­teség­éről, annak fedezési lehetőségéről, az Újvidéki Egyetem hálózatának ésszerűsítéséről, a Neoplanta filmgyárban foganatosított ideig­lenes intézkedések első eredmé­nyéről. A mai ülésen kell meg­hozni az ingatlanforgalmi, adó­­kedvezményre vonatkozó törvény­­módosítást. Mint ismeretes, ez az adópolitikával kapcsolatos „tör­vénycsomag” közé tartozik, ame­lyet június 25-én (e fent emlí­tett kivételével) fogadott el a Tartományi Képviselőház, Cs. Zs. A gazdaság tehermentesítése A Szakszervezeti Szövetség Tartományi Tanácsának elnökségi ülése Milyen mértékben voltak haté­konyak a stabilizációs program életre keltésére tett szakszerveze­ti erőfeszítések, a gazdaság mely területein torpant meg az akti­vitás, mi okozza a zökkenőket a feladatok teljesítésében — leg­főképpen ezekre a kérdésekre kerestek választ a Szakszervezeti Szövetség Tartományi Tanácsa Elnökségének küldöttei tegnapi ülésükön, amelyen a hosszú távú stabilizációs program első szaka­szának életre keltéséről szóló je­lentést vitatták meg. Vitaindítójában TÓBIÁS László elnökségi tag kiemelte, hogy ha­bár a program feltételeket bizto­sít a gazdasági válságból való kilábalásra, az első szakasz még­sem hozta meg a várt eredmé­nyeket, mert nem keltek életre a programba foglaltak. Születtek ugyan némi eredmények, ezek azonban korántsem elegendőek. Nehézkesen haladnak a dolgok, nem számoltunk a menet köz­ben föllépő ellenállásokra, és ar­ra sem, hogy a rendszerbeli tör­vényeket késve hozzuk meg, vagy meg sem hozzuk őket, hogy az egyéni érdekek a közösek fölé nőnek. Az a benyomásunk, hogy a társult munka sem alkalmaz­kodik a programhoz, a jelen pil­lanat diktálta követelményekhez igazodik, áremeléssel igyekszik kilábalni a helyzetből, egyesek pedig monopolhelyzetüket hasz­nálják ki. Leszögeztük, hogy út­ját álljuk a munka nélküli jöve­delemszerzésnek, a gyakorlat azonban teljesen más képet mu­tat. Tovább gyengül a gazdaság anyagi alapja, nem teszünk eré­lyes lépéseket tehermentesítésére. Emiatt a társult munka az árak emelésében látja a kiutat. KOBREHEL János, felhívta a figyelmet, a tervezésre, valamint a minőség javítására. Mint mond­ta, különösen az egyes ágaza­tokban tevékenykedő munkaszer­vezetek raktárkészlete a lakos­ság vásárlóereje csökkenésének következtében állandóan nő, nem vagyunk azonban eléggé erélye­sek, hogy egyeseket más termék előállítására állítsunk át. Momo ČOLAKOVIČ kiemelte, hogy nem sikerült a dolgozók anyagi hely­zetén javítanunk. A jelentésről szólva elmondta, hogy nem fog­lalkozik alaposan a jövedelem­­elosztás problémáival. ÁGOSTON András is azt fejte­gette, hogy egyes rosszul gazdál­kodó munkaszervezetek termelési programját át kell állítani. Ez mégis jobb megoldás, mint ha csődeljárást indítanánk ellenük. A gazdálkodás feltételeinek javí­tásával lehetőséget kell biztosíta­ni, hogy a dolgozók hozzávetőleg egyforma fizetést kapjanak. Josip KOLAR szerint a jelentés felüle­tesen, konkrétumok felsorolása nélkül tárgyal az egyes jelensé­gekről. Nemanja JOVANOVIC a ter­melés növekedését tartja a leg­fontosabb kérdésnek. Ennek elő­feltétele pedig a gazdaság teher­mentesítése. Sajnos, az első ne­gyedévi kimutatások a társult munka anyagi alapjának további elszegényedéséről adnak számot. Nőnek a kiadások, nem gazdál­kodunk racionálisan, nem lépünk fel erélyesen az adminisztráció csökkentéséért. F. A. MAGYAR SZÓ BELPOLITIKA Az eszközök, a káderek, a technológia társítása Milka Planinc látogatása Kosovóban A következő ötéves időszakban Kosovo fejlesztésének fő céljai kö­zé tartozik a gazdasági tevékeny­ség fellendítése, a gazdaság szer­kezetének megváltoztatása, a mun­­­kanélküliség csökkentése, a nem­zetközi munkaelosztásba való jobb bekapcsolódás, az életszínvonal emelése és a gazdálkodás minőségi tényezőinek fokozása. A fentieket Nedjo BORKOVIC, a Kosovói Végrehajtó Tanács el­nöke hangsúlyozta a Kosovo SZAT Végrehajtó Tanácsának tegnapi ki­bővített ülésén, amelyen részt vett Milka PLANINC, az SZVT elnöke és Branislav IKONIG, a Szerb SZK Képviselőháza Végrehajtó Taná­csának elnöke is. Milka Planinc javasolta, hogy Kosovóba mielőbb minden munka­­szervezetről konkrét adatokat­­­ell készíteni, hogy „leírhassuk” azo­kat, amelyek a személyi jövedel­met, valamint az akkumulációs eszközöket és az újratermelési esz­közöket sem tudják előteremteni. Ez nem jelenti azt, hogy a mun­kásokat és a gépeket is „le kell írni”, hanem módosítani kell a termelési programokat. A kormány­elnök javaslata arra támaszkodik, hogy rendezni kell az országban a pénzfolyamatokat, igen nagy len­dületet vett az a jelenség is, hogy a munkaszervezetek nem fizetik ki egymásnak tartozásaikat és ez is mind kifejezésre jut a 80 száza­lékos inflációban. Ezt a feladatot Milka Planinc sokkal nehezebbnek értékelte, mint az ország külső fi­zetőképességének biztosítását. A külföldi adósság visszafizetésének elhalasztása valójában nem más, mint időszerzés ahhoz, hogy elvé­gezzük mindazokat a változásokat, amelyek majd megszilárdítják gaz­daságunkban azt, ami jó, azért, hogy ez a gazdaság erős, egészsé­ges legyen. A Kosovóban épülő modern gyá­raknak ugyanolyan eredményeket kell adniuk, mint a bárhol másutt épített gyáraknak, ellenkező eset­ben maga a kosovói gazdaság ká­rosul a leginkább. Milka Planinc utalt arra, hogy épp a nagy ko­sovói beruházások útján kell ke­resni a munka- és eszköztársítási megoldásait és nem a szövetségi alap útján. Az SZVT kitart ál­láspontja mellett, hogy ezt az ala­pot a társulás erősítésével alakít­sák át, nemcsak a pénztársítással, hanem a technológia, a káderek és a tudomány társításával is, mert erre kétségkívül az egész ország­nak szüksége van. (Tanjug) Minden cukorgyár veszteséges (Folytatás az 1. oldalról) legjobb eredményeit könyvelhet­ték el. Az új cukorgyárakban még egy rendkívül súlyos probléma jelentkezett. Kérdésessé vált a személyi jövedelem kifizetése is, emellett a személyi jövedelem nagysága sem kielégítő. Ezért a gyárakat a legjobb szakemberek hagyják el. A nagy problémák fő okát a kedvezőtlen gazdasági feltételek­ben kell keresnünk, mindenek­előtt abban, hogy az illetékesek az élelmiszeripari termékek, a kenyér, az étolaj és a cukor árá­nak visszaszorításával kívánják megvédeni az életszínvonalat. A cukorgyárak tavaly ősszel kérték, hogy a cukor árát 82 di­nárra növeljék. Az illetékesek en­nek nem tettek eleget. A gyá­raknak emiatt óriási a vesztesé­gük. Emellett a másik legna­gyobb problémát a kamatok je­lentik. A vajdasági cukorgyára­kat ugyanis az év első három hónapjában 3,4 milliárd dinár kamat terhelte, annyi, mint más­kor két év alatt. Ilyen körülmények között ter­mészetesen a következő feldol­gozási idényre sem tudnak meg­felelőképpen felkészülni. Nagy nehézségeket okoz számukra a szükséges mamut beszerzése, amelyből 140 000 tonnára lesz szükség, éppen az anyagiak hiá­nya miatt. Az ülésen tárgyaltak még Vaj­daság gazdaságának és a bankok fizetőképességének alakulásáról, amely a többi között szoros kap­csolatban áll éppen az iparban, főként az élelmiszeriparban fel­gyülemlett raktárkészlettel. Mint hangsúlyozták a korábbi időszak­hoz képest a raktárkészlet a 2,5- szeresére növekedett, és ez óriá­si eszközöket vesz igénybe. Az okok között kell említeni azt is, hogy a kamatok az utóbbi öt év­ben a tízszeresére növekedtek, sok a veszteséges munkaszerve­zet, a veszteségeket nem fedez­zük „reális” eszközökkel, óriási a devizaínség, emellett nagy megrázkódtatásokat jelent gazda­ságunk számára az energetikai kapacitásokra, valamint a fejlet­len vidékek fejlesztésére szolgáló eszközök elkülönítése. Mindennek következtében tartományunk óriá­si eszközöket kölcsönzött az or­szág más vidékeinek bankjaitól. E kölcsönök értéke 30 milliárd dinár, és mondani sem kell, mit jelent ez, ha még rászámítjuk az 53 százalékos kamatot is. Mint mondták, a következő idő­szakban még súlyosabb lesz a helyzet a búza kifizetésével kap­csolatban. A visszleszámítolási hitelre ugyanis tartományunknak kamat címén 8 milliárd dinárt kell biztosítania. Nyilvánvaló, hogy ezt is csak újabb hitelből teremthetjük elő. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a legsürgősebben ki kell dolgoz­ni a fizetőképesség javítását szol­gáló javaslatokat, ami folyamat­ban van, mert ellenkező esetben tartományunk gazdasága kilátás­talan helyzetbe kerül, kérdésessé válhatna a termelés, a kivitel. P. B. E. Az elégtelenül fejlett vidékek státusáról A Tartományi Gazdasági Ka­mara Elnökségének ülésén négy olyan szövetségi előírás terve­zetét vitatták meg, amelyek sza­bályozzák az ország kevésbé fej­lett vidékeinek státusát a kö­vetkező tervidőszakban. Az ülé­sen kialakult álláspont szerint kifejezetten fejletlen vidéknek csak Kosovo tartományt kell te­kinteni, a többi, eddig kevés­bé fejlett vidéknek számító köz­társaság számára pedig 5 éves átmeneti időszakot kell megszab­ni. Az elnökség ugyancsak java­solja, hogy az egyes vidékek fejlettségi fokának meghatáro­zásakor minhárom meghatá­rozott mércét vegyék figyelem­be. Miután a mércék szerint meghatározták pontosan a szó­ban forgó vidékek fedettségét, csak akkor határozhatjuk meg az ország arányos fejlődését szolgáló kötetezetségeket. Intézkedések a törvényszegők ellen (Folytatás az 1. oldalról) nem tartják tiszteletben az ára­kat, így például a szenttamási, szabadkai és petrőci községek te­rületén a bihaći Žitoprerada az egyéni termelőktől 43—49 diná­rért vásárolja fel a terményt. E munkaszervezet ellen a vajda­sági felügyelőség feljelentést tett. Hasonlóképpen feljelentették a bjeljinai Zitopromet munkaszer­vezetet is, mert Szerémségben ugyancsak nagyobb áron vásárol­ja fel a terményt a meghatározt­­nál. Emellett, az állítások sze­rint a belgrádi Merkur munka­­szervezet 41 dinárért veszi a bú­zát Kovacicán. Erről azonban a felügyelők még nem bizonyosod­hattak meg, mert az átvett ga­bona számlázását Belgrádban vég­zik. E negatív jelenségekről tájé­koztatták a szövetségi piaci fel­ügyelőséget, valamint Bosznia- Hercegovina Végrehajtó Tanácsát és erélyes intézkedéseket köve­telnek a búza felvásárlában ta­pasztalható szabálysértések meg­akadályozása érdekében. Az ülésen ezenkívül módosítást eszközöltek a termőföld haszno­sításáról szóló törvény javaslatá­ban. A gépi szolgáltatásokkal kap­csolatban a módosítás szerint a társult termelők kizárólag a tár­sastermelési alapszervezet által nyújthatnak szolgáltatásokat, a nem társult termelők pedig csak­úgy végezhetnek szolgáltatásokat, ha a községi illetékesektől erre engedélyt kapnak. Az olyan sze­mély is, aki nem földműves, és más foglalkozása nincs, végezhet mezőgazdasági szolgáltatásokat, ha a községi illetékes szervnél be­jegyezteti magát és a szolgálta­tásokat mint alapvető foglalko­zást végzi. A bejegyzés csak azt követően történhet meg, miután az illetékesek meggyőződtek ar­ról, hogy a kérelmező rendelke­zik bizonyos mezőgazdasági gé­pekkel és megfelelő képzettséggel ezek kezeléséhez. Ilyen esetben, tehát ha valaki a mezőgazdasági gépszolgáltatásokat mint fő fog­lalkozást végzi, 3 munkást fog­lalkoztathat. Mint pótmunkaerőt a törvényjavaslat értelmében a földműves is alkalmazhat ugyan­csak 3 személyt, a kisiparosokra vonatkozó előírások szerint. A Végrehajtó Tanács ezenkívül foglalkozott még a­ vajdasági filmszínházak helyzetével. P. B. E

Next