Magyar Szó, 1985. augusztus (42. évfolyam, 209-223. szám)

1985-08-03 / 211. szám

BELPOLITIKA MAGYAR SZÓ 1985. augusztus 3., szombat Hol marad a térítés? A malomipari munkaszervezetek sürgetik a határozat végrehajtását A vajdasági malomipari szerve­zetek, amelyektől a jugoszláv piac jelentős részének liszttel való ellá­tása függ, azt kérdezik, hogy miért nem kapják meg a meg­ígért 8 dináros kamattérítést. A kilónkénti 8 dináros kamatot ugyanis úgy fogták fel, hogy az alkotó része a Szövetségi Végre­hajtó Tanács döntésének, amellyel 48 százalékkal emelték a liszt árát. A Fitocoop ügyviteli közös­ségben tartott első ülésen — köz­vetlenül az említett döntés megho­zatala után — így tolmácsolták a határozatot a Tartományi Végre­hajtó Tanács képviselői is. Az idő azonban múlik és a határozatnak ezt a részét, amely kivételesen fontos a malomipar gazdasági helyzete szempontjából, nem hajt­ják végre. Ez nyugtalanságot kelt a malomipari szervezetek körében, tovább tart a bizonytalanság, és ezek a szervezetek mind nagyobb veszteséget jegyeznek, mondja Lijuban VIJUK, az újvidéki Zito­coop képviselője. Félő, hogy ez a kamat végül kisebb lesz, mint 8 dinár kilónként, ami jelentősen rontaná a malomipar egyébként is súlyos gazdasági helyzetét. A vajdasági malomiari szerveze­tek, a Fitocoop ügyviteli közösség tagjai — amely a legnagyobb az országban — havonta átlag 85 000 tonna búzát dolgozna fel és mint­egy 70 000 tonna lisztet értékesí­tenek. Ennek nem egész egyhar­­mada Vajdaságban marad, és mintegy 70 százalékát az ország más vidékein értékesítik. A vajda­sági malomipar ez ideig eleget tesz feladatainak, de képviselői rá­mutatnak arra, hogy abban az esetben, ha tovább tart a bizony­talanság a térítést illetően, akkor fennakadás támadhat a lisztellá­tásban. Ezért minél előbb meg kellene oldani a kérdést, hogy tisztázzák a kételyeket, a bizony­talanságot és megszüntessék a veszteségek halmozását a malom­iparban. (Tanjug) SZERBIAI STATISZTIKA A légi közlekedésben kerestek legtöbbet Szerbia tartományok nélküli te­rületén a Köztársasági Statisztikai Intézet legújabb adatai szerint a személyi átlag­jövedelem május­ban 33 221 dinár volt, 65,2 száza­lékkal nagyobb, mint tavaly már­­­jusban. A megélhetési költségek­­ gyors növekedése miatt azonban a­­ keresetek reális értéke 4,4 száza­­­lékkal csökkent. Az év első öt hónapjában a fog­lalkoztatottak átlag 30 285 dinárt kerestek, ami névlegesen 61,6 százalékkal nagyobb, de reálisan 2,2 százalékkal kisebb az időará­nyos tavalyinál. Májusban a légi közlekedésben dolgozók kerestek legtöbbet, 58 084 dinárt, öthavi átlaguk 50 539 di­nár volt, személyi jövedelmük név­legesen, 81,3 százalékkal, reálisan 9,7 százalékkal nőtt. ötvenezer di­nárnál többet kerestek májusban a képviseleti testületekben és végre­hajtó szervekben, valamint a szí­­nesfémfeldolgozó-iparban dolgozók is. A kereseti lista alján a kisipar­ban, a személyi szolgáltatásnyúj­tásban dolgozók vannak, 23 264 di­náros májusi átlagukkal, valamint a halászatban dolgozók 23 609 di­náros keresetükkel. A faárugyá­rakban dolgozók 24 639 dinárt, a testnevelésben és sportban dolgo­zók 24 694 dinárt, a készruhagyá­­rakban dolgozók 24 940 dinárt, a bőriparban dolgozók 25 726 dinárt kerestek. (Tanjug) ! Lesz fékolaj Új üzemrészleget épít a Jugopetrol Smederevóban az ősszel olyan nyersanyagokat gyártó üzemrész­leg építése kezdődik, amelyekből fékolajat gyártanak. Az erről szóló döntést a Jugopetrol belgrádi ügy­viteli bizottsága hozta meg. A be­ruházó a Petrokemijska industrija munkaszervezet, amely hét hazai partnerével együtt 655 millió di­nárt fektet be a vállalkozásba. A Jugopetrolon kívül a gyár építé­sében és felszerelésében részt vesz a Goáa, a zágrábi és a belgrádi fi­nomító, a kruševaci FAM, a Ju­gopetrol export-import és az Inex. A munkálatok a tervek szerint a jövő év végén fejeződnek be. Ez­után jelentősen csökkenhet a nyersanyag-behozatal és a fékolaj - gyárak jelentős mennyiségű devi­zát takaríthatnak meg. (Tanjug) LESKOVAC.­­ A Leleks textilgyár az idén hét hónap alatt a hazai kent­­ruhagyárak kiíz­­elítésével 2,6 m­illió dollár értékű szövetet értékesített a külföldi piacon. Az év végéig a gyár több mint 4 millió dollár devizabevé­telt valósít meg szöveteinek kivitelé­vel. Már megkötötték a szerződéseket a külföldi vásárlókkal, megalapították az árakat és a leszállítás ütemét is. A l­eteks a konvertibilis piacra szállít legtöbb árut. BELGRÁD. — ..Jugoszlávia — a számtalan szépség országa” — ez a cí­me živojin Todorovic monográfiájá­nak, amely a Tanjug gondozásában a napokban jelent meg angol és német nyelven.. A mintegy 200 oldalas könyv lehetőséget nyújt a külföldi látogatók­nak, hogy megismerkedjenek hazánk történelmével, természeti szépségeivel, művelődési nevezetességeivel és mai életével. SZAR­V TEVŐ. — Bosznia-Hercegovina első félévi kivitelének csaknem a felét a fémipar valósította meg. Kivitele ebben az időszakban 310 millió dollár volt, ez azonban alig 30 százaléka a tervezett exportnak. A terv ugyanis csaknem egymilliárd dolláros kivitelt irányozott elő. A behozatal értéke a tervek szerint 300 millió dollár kellett volna hogy legyen, de csak SS millió dollár értéke volt, ami 41 százaléka a tervezettnek. (Tanjug) VÉGE FELÉ JÁR AZ ARATÁS KOSOVÓBAN Soha ennyi gabona Kosov­óban befejezés­éhez köze­ledik a búza és a többi gabonafé­le aratása. A területeknek több mint 90 százalékán befejezték a munkát, m m­g mintegy 10­­ioo hektárról kell betakarítani a ter­mést, ami már nem befolyásolja lényegesebben az össz­termést. Már most bizonyossággal megállapít­ható, hogy az idei gabonatermés mintegy 290 000 tonna, 11 száza­lékkal nagyobb, mint a tavalyi re­kordtermés. Természetesen nem a hozam javult, hanem nagyobb te­rületen termesztettek gabonát. A búzatermés 3 százalékkal kisebb a tervezettnél, ami az igen kedve­zőtlen időjárás következménye. A tartományi aratási bizottság teg­napi ülésén megállapították, hogy az idei aratás jóval szervezettebb volt, mint a korábbi években. Nem halad megfelelő ütemben a felvásárlás, a tervezett 80 000 ton­nának eddig csak 62 százalékát vásárolták fel. Ennek ellenére re­mélik, hogy sikerül megközelíteni a tervezett szintet, tekintettel ar­ra, hogy az egyéni termelőknél és a szövetkezetekben még sok búza van. (Tanjug) . Súlyos szerencsétlenség Szlavónbród közelében Három halálos áldozat Három személy életét vesztette, nyolcan súlyosabban, illetve köny­­nyebben megsérültek abban a sú­lyos közlekedési balesetben, amely tegnap hajnalban 3 óra körül tör­tént a Zágráb-belgrádi főúton Sz­avónbród közelében, Buzani fa­lunál­. Nenad­ SOLAREVIČ (42) a Sken­­ner Vakuf-i Ugartrans munkaszer­vezet tulajdonát képező banjalukai rendszámú tehergépkocsi vezetője figyelmetlenül hajtott ki a parko­lóhelyről, s a tehergépkocsi pótko­csijának rohant egy nyugatnémet rendszámú Opel-Rekord, amelyet a 45 éves Oszmán ABANOZ török állampolgár vezetett, Belgrád irá­nyába. Az ütközéstől a személy­­gépkocsi áttért az úttest bal olda­léra és összeütközött egy vukovári rendszámú Golf típusú gépkocsi­val, amelyet a 37 éves Josip TOP­­JANAC vezetett. A Golf lerepült az útról és benne életét vesztette Tosip Popjanac, továbbá édesapja, a 62 éves Tomo és egy, még nem azonosított kislány. Megsérült a gépkocsivezető édesanyja, az 59 éves Mara TOPJANAC. A török személygépkocsiban ketten súlyo­san, hárman könnyebben megsé­rültek. A vizsgálat folyik. (Tanjug) Határozott eszmei-politikai irányvétel A JKSZ Központi Bizottságának mozgósítania kell a kommunistákat és a szervezett szocialista erőket a gazdasági nehézségek leküzdésére és a szocialista önigazgatás további fejlesztésére . A JKSZ Központi Bizottsága 18. ülésének határozatai A JKSZ Központi Bizottsága július 19-én megtartott 18. ülé­sén megvitatta saját szerepét és munkáját, és határozatokat ho­zott. A határozatok szövegét tegnap közzétették, az alábbiakban közöljük. A JKSZ KB 13. ülésének hatá­rozati javaslatával kapcsolatban folytatott nyilvános vita alapján, amelyben a JKSZ KB, illetve a JKSZ KB Elnökségének munkáját is bírálatok érték, továbbá a 16. ülés határozatairól és a JKSZ KB, valamint a JKSZ KB Elnöksége szerepének és munkájának a JKSZ statútumával összhangban való további fejlesztési igényéből kiindulva a JKSZ Központi Bi­zottsága 18. ülésén megvitatta sa­ját szerepét és munkáját, és a következő határozatokat fogadta el: 1. A JKSZ Központi Bizottsá­gának a társadalmi fejlődés je­lenlegi összetett szakaszában az eddiginél nagyobb mértékben kell oly módon tevékenykednie, hogy központja legyen a JKSZ politi­kája kijelölésének és végrehajtá­sának, amely a JKSZ programjá­nak egységes alapjain áll. Saját­­­lagos eszmei-politikai törekvé­seivel a Központi Bizottságnak irányítania kell az egész­­TKSZ-t, és ösztönöznie minden szervezett szocialista erőt, közvetlenül moz­gósítania a JKSZ tagságát a gaz­dasági nehézségek leküzdésére, a szocialista önigazgatás további fejlesztésére, a JKSZ egységének s ezzel társadalmunk egységének és szilárdságának erősítésére. Fokozott tevékenység a társult munkában A Központi Bizottság szerepé­nek érvényesítése keretében a sokoldalú és demokratikus előké­születek alapján idejében megtár­gyalja a kérdéseket, egységes esz­mei-politikai állást foglal a ju­goszláv szocialista közösség és a JKSZ tevékenysége lényeges fej­lesztési kérdéseinek megoldásá­ban. Különös figyelmet szentel azoknak a kérdéseknek, amelyek­kel­ kapcsolatban eszmei-politikai különbségek és tétovázás tapasz­talható. A JKSZ KB akciókat in­dít és szervez a kijelölt politika egységes végrehajtása érdekében és biztosítja a feladatok végrehaj­tását. A JKSZ KB a saját szerepének következet­es és felelősségteljes végrehajtásával, a JKSZ minden szervezetének, szervének é­s testü­letének elsősorban a köztársasági központi bizottságok­­ és a tarto­mányi bizottságok egész munká­jéval éri el hatékonyabb munká­ját. A JKSZ KB és a JKSZ minden szervének és szervezetének tevé­­­­kenysége hozzá kell hogy járnl­­­­jon ahhoz, hogy a Kommunista­­ Szövetség eszmei-politikai akció­­j­á­ának súlypontja az önigazgatási szervekbe, a társadalmi-poli­tikai­­ szervezetekbe és közösségekbe tevődjön át, a szocialista önigaz­gatás politikai rendszere működé­sének egészébe és az önigazgatási érdekek összehangolásának folya­matába. A JKSZ ily módon meg­szabadul az állami szervekkel való kötelékektől és attól is, hogy közvetlenül átvegye azok­­szerepét és felelősségét, és fel­készül az etnsízimus és bürokra­tizmus elleni sikeres harcra. A JKSZ Központi Bizottsága ösztönözni fogja a JKSZ szerve­zeteinek és szerveinek fokozottabb tevékenységét a társult munka szervezeteiben, a küldött,­ kép­vi­­seleti testületekben és a társadal­mi-politikai közösségek minden más intézményében annak érde­kében, hogy növekedjen a terme­lés, a munkatermelékenység, a kivitel, a közös programokra irányuló munka- és eszközt­ársí­­tás, hogy a JKSZ XTIT, kongresz­­szusát jelentős eredményekkel várjuk a hosszú távú gazdasági stabilizációs program céljainak és fel­ad­a­tainak végrehajtásában. 2. A társadalmi fejlődés jelen feltételei, a JKSZ tevékenysége a szocialista önigazgatási demokrá­cia rendszerében, a társadalmunk előtt álló nehézségek, ellentmon­dások és problémák megkövetelik az alkalmazkodást, a jobb szer­­­vez­ődést és a JKSZ KB szerepé­­­­nek hatékonyabb érvényesítését E szükségletekkel összhangban és a JKSZ KB munkájával kapcso­latban szerzett tapasztalatok és észlelt gyengeségek alapján sok­rétűen megvitatják a következő kérdéseket: a JKSZ KB taglét­száma és szerepe, az egyes tiszt­ségek megvitatási ideje és így to­vább. E kérdésekkel kapcsolatban elő kell készíteni a JKSZ statútu­mának módosítását és kiegészíté­sét, amit a JKSZ XIII. kong­resszusán kell végrehajtani. Biválóan saját munkánkról 3. A JKSZ Központi Bizottsága vezető szerepének érvényesítése a demokratikus centralizmus elvé­nek alkalmazásában megköveteli a KSZ köztársasági központi bi­zottságainak és tartományi bizott­ságáénak maradéktalan hozzájáru­lását a JKSZ egységes politikájá­nak kiépítéséhez és valóra váltá­sához. A KSZ központi és tarto­mányi bizottságainak kiválóan meg kell vizsgálniuk saját mun­kájukat a JKSZ-ben uralkodó helyzetért és viszonyokért való felelősségük szempontjából, vala­mint saját hozzájárulásukat a JKSZ KB munkájához és hozzá­állásukat az elfogadott álláspon­tokhoz. Ilyen értelemben változá­sok szükségesek a viszonyulásban erősíteni kell a központi és tar­tományi bizottságok felelősségét a JKSZ egységes és sikeres tevé­kenységéért. A KSZ központi és tartományi bizottságainak szervei kötelesek rendszeresen tájékoztat­ni a JKSZ KB határozatainak és álláspontjainak végrehajtásáról, annak módjáról és eredményeiről. Erélyesen szembe kell szállni a demokratikus centralizmus elvé­nek elvitatására irányuló minden kísérlettel, irányuljon az a cent­­ralisztikus-bürokratikus m­onofi­­tizmus ráerőszakolására vagy a liberalizmusra és föderalizációra, mert objektíve ezek a kísérletek támadást jelentenek a JKSZ mint egységes forradalmi szerve­zet ellen. Határozott szembeszegülés a negatív nézetekkel A JKSZ Központi Bizottságának gyorsabban és határozottabban kell reagálnia a társadalmi-gaz­dasági és politikai életben meg­nyilvánuló időszerű tendenciákra és folyamatokra és határozottab­ban kell letörnie a negatív esz­mei-politikai álláspontokat és né­zeteket, amelyek szocialistaelle­­nes pozíciókról igyekeznek a JKSZ, a szocialista önigazgatás irányvonala és a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsága ellen ténykedni. A JKSZ KB az eddiginél na­gyobb betekintéssel lesz a tevé­kenységbe és a JKSZ politikájá­nak végrehajtásába. A JKSZ KB határozott abban, hogy a köztár­saságok és tartományok kommu­nista szövetségeiben tapasztalha­tó bizonyos helyzeteket is tevé­kenységeket, amelyek n­ncsenek összhangban a JKSZ politikájá­val, gyengítik és megbontják a JKSZ egységét, napirendre tűzze és megvitassa, interveniáljon és felvesse a felelősség kérdését. A JKSZ KB tagjai kötelesek aktívan részt venni a JKSZ po­litikájának, a JKSZ KB állásfog­lalásainak és döntéseinek kiépíté­sében, állandóan hozzá kell járul­niuk e politika és álláspontok vég­rehajtásához. A JKSZ KB tagjai­ saját munkájukért és tetteikért a JKSZ KB és a JKSZ egésze előtt felelősséggel tartoznak. Nyilvános szerepvállalásuk és fellépéseik so­rán szigorúan szem előtt kell tar­taniuk az elfogadott és egysége­sen kijelölt álláspontokat. A JKSZ KB tagjainak, az Elnökség tagjai­nak és a többi tisztségviselőnek kollektív és egyéni tevékenysége, nyilvános fellépése a JKSZ poli­tikájának kiépítését, egységes vég­rehajtását kell hogy szolgálja. A JKSZ Központi Bizottságában, annak Elnökségében és a JKSZ többi szervében nem maradhat­nak meg az olyanok, akik a JKSZ KB elfogadott álláspontjai­val ellentétesen tevékenykednek. 4. A JKSZ KB Elnöksége mun­kájának egészében sokkal jobban kell hogy erősítse a végrehajtó szerepet és következetesen kell harcolnia a kijelölt politika vég­rehajtásáért, biztosítania kell a kijelölt politika végrehajtásának a JKSZ KB álláspontjai és határo­zatai rendszeres figyelemmel kí­sérését, elemzését és értékelését a JKSZ egészében, egyesítenie a köztársaságok és tartományok kommunista szövetségeinek a JKSZ hadseregbeli szervezetének folyó eszmei-politikai tevékenysé­gét és erről rendszeresen tájékoz­tatnia a JKSZ Központ Bizottsá­gát. Az Elnökség kötelessége, hogy a JKSZ Központi Bizottságában vitát indítson azokról a szervekről és szervezetekről, amelyek nem hajtják végre a JKSZ KB határo­zatait. Az ezen határozatok követ­­kezetlen valóra váltásának ese­teiben, vagy az egységes eszmei­­politikai irányvonaltól történő eltérés eseteiben az Elnökség kö­teles eszmei-politikai intézkedése­ket javasolni a Központi Bizott­ságnak azon kommunisták és szer­vek ellen, akik, illetve amelyek ezért a legnagyobb mértékben és közvetlenül felelősek. A JKSZ KB Elnökségének jó­val nagyobb figyelmet kell szen­telnie a JKSZ KB ülései alapo­sabb és színvonalasabb előkészíté­sének, arra kell törekednie, hogy az ülésre konkrétan kidolgozott, világos és egységes állásfoglalá­sokkal álljanak ki, a JKSZ prog­ramtörekvéseinek alkotói feldol­gozása alapján. Ha bizonyos idő­szerű eszmei-politikai kérdések­kel kapcsolatban az Elnökségben nem sikerül elérni a szükséges nézetazonosságot az Elnökség kö­teles a lehetséges alternatívákkal kiállni a JKSZ KB elé, hogy ily módon ne halogassák e kérdések idejében történő megvitatását és megoldását a Központi Bizottság­ban. Fokozottabb szerepvállalás a küldött rendszer­ben 5. A JKSZ Központi Bizottsága szerepe sikeres érvényesítésének előfeltétele az, hogy a föderáció minden szerve és szervezete fe­­elős­ségteljesen betöltse szerepét és hajtsa végre kötelezettségeit. Ezért munkájuk jobb koordinálá­sára és összehangolására van szükség, hogy elkerüljék a pár­huzamosságot, a kapcsolatok hiá­nyát és a megkettőzéseket. Ilyen tekintetben közvetlenül erősíteni kell a Szocialista Szövetségnek mint az összes szervezett szocia­lista erő frontjának tevékenysé­gét és koordinációs szerepét, konkrét módon kidolgozni, követ­kezetesen méltányolni a föderáció minden szervének és szervezeté­nek részéről. Fokozni kell a JKSZ eszmei­politikai szerepét a küldöttrend­szeren belül, egészen a JSZSZK Képviselőházáig, és e célból meg­felelő szervezési alkalmazkodáso­kat, módosításokat megvitatni és kijelölni. A Jugoszláv Kommunista Szö­vetségnek és tagjainak a küldött­­rendszer keretében való aktív te­vékenységével a­­JKSZ köteles hoz­zájárulni az álláspontok és érde­kek hatékonyabb demokratikus összehangolásához és ezzel kikü­szöbölni a fontos döntések megho­zatala zárolásának, megbénításának jelenségeit. Ez hozzá kell hogy­­.á­­■ailjon a konfrontációs politika ki­küszöböléséhez a szocialista köz­társaságok és szocialista autonóm tartományok, ezek küldöttségei kö­zött, valamint a társult munka részei között. A JKSZ Központi Bizottsága határozottan síkraszáll azért, hogy a JSZSZK Képviselő­házában idejében elfogadják az előirányzott rendszerbeli törvénye­ket. 6. A JKSZ Központi Bizottságá­nak ülései mindenekelőtt munka jellegűek kell hogy legyenek, ez­zel összhangban kell megszervezni az ülés menetét, szabályozni a köz­vélemény tájékoztatásának kérdé­seit. A­z IKSZ KB és az Elnökség munkájában kerülni kell a külter­jes és általános vitákat, az egyéni monológokat, amelyek nem tartal­maznak világos értékeléseket, in­tézkedési és álláspont-javaslatokat, nagyobb, kollektív erőfeszítést kell tenni, hogy a nézetkülönbségeket demokratikus dialógusban oldják meg, idejében kell reagálni az esz­mei nézeteltérések jelenségeire, túlhaladni a KSZ szervezetei és más alanyok tevékenysége iránti fórum jellegű viszonyulást. A JKSZ KB álláspontjai és határo­zatai rövidebbek és világosabbak kell hogy legyenek, ne ismételjék meg a már elfoglalt álláspontokat, s mutassanak rá annak módjára, hogy biztosítsák végrehajtásukat. (Tanjug)

Next