Magyar Szó, 1987. március (44. évfolyam, 58-72. szám)

1987-03-15 / 72. szám

Parlamenti választások Finnországban A Centrum Párt erőszakos kampánya Ma az urnák elé járulnak a fin­nek. A finn szavazópolgárok a parlament 200 képviselőjét vá­lasztják meg. A parlamenti vá­lasztásokon nagyszámú politikai párt képviselője indul. Az eddigi finn parlament 11 párt képvise­lőiből tevődött össze. A korábbi­akban hagyományosan a szociál­demokraták szerezték meg a leg­több szavazatot. Az idei parlamenti választásokon a politikai középhez tartozó pár­tok megkísérlik, hogy több szava­zatot szerezzenek meg az eddig legerősebb Szociáldemokrata Párt­nál. Paavo Väyrynen firnn külügy­miniszter és a Centrum Párt ve­zetője számára ezért a ma és hol­nap sorra kerülő választások rend­kívüli fontosságúak, annál is in­kább, mert Väyrynen a jövő év januárjában sorra kerülő elnökvá­lasztások jelöltje is. Väyrynen egy új kormányössze­tétel modelljét terjesztette elő. A közvéleménykutatások során úgy tűnik, hogy komoly esélyek van­nak ennek valóra váltására. A kül­ügyminiszter ugyanis a három leg­erősebb párt, a szociáldemokrata, a közép- és a konzervatív pártok koalíciós kormányát javasolja. Ez azt jelentené, hogy a kabinetben a polgári pártok kerülnének több­ségbe. A jelenlegi koalícióban — a finn kormány általában koalíci­ós kormány — a Szociáldemokra­ta, a Centrum, a Finn Néppárt és a kisparasztpárt képviselőiből áll — a legerősebb a Szociáldemokra­ta Párt. Kalevi Sorsa kormányfő is szociáldemokrata. Sorsa kor­mánya ilyen összetételben kétsze­res rekordot ért el: a kabinet ösz­­szetétele nem változott a két par­lamenti választások között, a kor­mány tagjai 1394 napig megőriz­ték helyüket. Ez azért különös, mert az utóbbi 30 évben ilyen so­káig nem maradt fenn egyetlen kabinet sem. A finn kormányok mindig tiszavirág életűek voltak, a statisztikusok szerint egy-egy kormány átlagban 401 napig ma­radt hatalmon. Koivisto elnök mellett Finnország egyik legmarkánsabb politikai (Folytatása a 2. oldalon) A társadalmi-gazdasági fejlődés újabb feladatai A nagy októberi szocialista fo­rrad­lm jubileuma — Az SZKP KB kiáltványa a szovjet néphez A nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulója megün­neplése kapcsán­ az Szívig Közpon­ti Bizottsága külön kiáltványt in­tézett a szovjet néphez. A jubilá­ns évfordulót az idén ünnneplik meg. A kiáltvány lényege azoknak az új feladatoknak az ismerteté­se, amelyek a szovjet társadalomra várnak a szocializmus építésében. Ezeket a feladatokat az újkor ál­lítja a szovjet társadalom elé — Wrk­i a kiáltványban. Az új párt­program, amelyet a párt XXVII. kongresszusán határoztak meg és a pártplénumokon dolgoztak ki, az átállás és a gyorsabb társadal­mi-gazdasági fejlődés követelmé­nyeként jelöli meg ezeket a fel­adatokat. A néphez intézett kiáltvány lé­nyegében dokumentum jellegű, amelynek célja, hogy megoldja a szovjet társadalom fejlődésének további kérdéseit. A szovjet társa­dalom, mint ahogy a kiáltványban ezt hangsúlyozták, az el­múlt het­ven évben jelentős eredményeket ért el, a szocialista építés során erős ipari állammá fejlődött, amelynek jelentős gazdasági, tu­dományos és műszaki potenciálja van. A széles néptömegek képzé­sében világviszonylatban is a leg­magasabb szintet érte el. Az ered­mények jelentősek, de korunk to­vábblépést követel, mindenekelőtt azt, hogy a gazdaságot hatéko­nyabbá és világviszonylatban ma­gas fokúra emelje. Az átállásra vonatkozó új pártprogram lehetővé teszi ezt — áll a kiáltványban. A kiáltvány leszögezi, hogy az országiban ú­i szellem érezhető, hogy egymei téren is tisztább, ér­dekesebb és változatosabb a lég­kör, hogy a nyilvános munka, a bírálat mindennapos követelmény. Megváltozott a gazdasági vezetés, új módszereiket alkalmaznak, a né­pi iparra vonatkozó változások stratégiája és taktikája következe­tesen valóra válik. A kiáltványban leszögezik, hogy a több szocbi,,ZiTyu:'hoz több de­­motk­rácia kell és hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy a szovjet dolgozók a gyakorlatban is befolyásolhassák a munka mene­tét, valamint az állami és társa­dalmi szervek munkáját. A szocia­lista demokrácia a nép önigazga­tása, amely mind szélesebb. A történelmi visszatekintésben a kiáltvány elismeri, hogy a múlt­ban voltak hibáik és melléfogások. Elérkezett az ideje, hogy leszá­moljunk ezekkel a hibáikkal. Az egész szovjet nép és párt átélte ezeket a mulasztásokat, a Közpon­ti Bizottssá­g most forradalmi fele­lősséggel síkraszállt azért, hogy az életet a jobb felé terelje — áll többek között a kiáltványban. (Tanjug) Mai számunkból: A BORÚRA BORÚ Egy hét a világpolitikában (3. oldal) • ZŰR A 129-ES SZAKASZ KÖRUL Borsos György, a Vajdasági Nemzeti Bank kormányzóhelyettese nyilatkozik (7. oldal) • FELHŐS, HIDEG IDŐ, REGGEL ÉS DÉL­ELŐTT HÓSZÁLLINGÓZÁS, DÉLUTÁN SZÁRAZ IDŐ (Időjárás-jelentésünk a 1­7. oldalon) XLIV. évf., 72. (14293.) szám 1987. március 15., vasárnap Ara 100 dinár Nyereményszelvényünk a 7. oldalon Kövesse tett a szót Eszmei áramlatok az ifjúság körében — Tanácskozás a SZISZ újvidéki városi választmányának szervezésében Ma tulajdonképpen azokról az áramlatokról kellene szólnunk, amelyek nálunk az ifjúság körében bizonyos tekintetben megre­kedtek — mondta tegnap Goran Klevernić (Újvidék), a SZISZ új­vidéki városi választmánya által szervezett tanácskozáson, amelyen a fiatalok körében tapasztalt eszmei áramlatokról volt szó. A tanácskozáson részt vettek a köztársaságok és tartományok fő- és székvárosi ifjúsági választmá­nyainak képviselői, a VSZISZ Tartományi Választmánya Elnök­ségének tagjai, a VKSZ TB képvi­selői és más neves tudományos és politikai személyiségek és tiszt­ségviselők. A tanácskozás maga ter­mészetesen a legújabb társadalmi­­politikai színtér hatására a staféta és az ifjúság napi ünnepséggel kapcsolatos történések, általában a szlovéniai ifjúsági szervezet és a szlovén fiatalok eszmei magatar­tása felé irányult, amivel kapcso­latban több felszólaló is kifogást emelt, mert a tanácskozás célja az lett volna, hogy széles társa­dalmi, gazdasági és politikai kon­textusban vizsgálják meg ezt a kérdést. Tahir Hasanović (Belgrád) utalt arra, hogy társadalmi-politikai környezetünkre jelenleg az indi­vidualizmus jellemző, vagyis min­denki csak azt nézi, hogyan bizto­síthatna önmaga számára megfe­lelő életkörülményeiket, mindenki a saját és ezzel egymás kezére játszik. Ez az erkölcsi válság azonban mélyen benne gyökerezik az egyre inkább elhúzódó társa­dalmi-gazdasági válságban. Téves hozzáállás akármely társadalmi­­politikai szervezet részéről, ha a szlovéniai fiatalok kezdeményezé­seivel kiemelten politikai szem­pontból foglalkozik. A mindenna­pi társadalmi-politikai színtéren több teret kell adni a sürgető gazdasági, egyéb társadalmi-poli­tikai kérdéseknek, mint az alkot­mánymódosítás, a technológiai fejlődés és más problémáknak. A válsággal kapcsolatban Milan Trifunović, az újvidéki Bölcsészet­tudományi Kar tanára megjegyez­te, hogy társadalmunkban kétség­telenül vannak olyan erők, ame­lyeknek megfelel ez a helyzet, és éppen ezért hunynak szemet afö­lött, hogy mást mondunk és mást teszünk. Már hosszabb ideje ná­lunk nincs becsülete a jó munká­nak, törekvésnek, szorgalomnak, tudásnak. Talán éppen ezért let­tünk a munkakerülők „humánus­’ társadalma. Szinte már az elmélet és a gyakorlat közti dialektikus kapcsolat megszűnésének klasszi­kus példájával állunk szemben. Nem csoda, ha a fiatalok nehezen találják fel magukat ebben az igazi értékeiket devalváló világ­ban. Marko Golubić (Ljubljana) kö­zölte, hogy Szlovéniában a fiatal generáció éppen azt kifogásolja, hogy a szavaik nálunk előbb­reva­­lók, mint a tettek. A határozato­kat, terveket, programokat nem valósítjuk meg, egyre inkább be­zárkózunk, mindenki csak a saját érdekeit nézi. A szlovéniai fiata­lok valami új irányában tapoga­tóznak, az új, jobb technológiai alkalmazásának irányában, hogy a gazdaságii fejlődés a jövőben a tudáson és nem csupán a fizikai munkán alapuljon, hogy érvénye­süljenek az új gazdálkodási mód­szerek. A szlovén fiatalok továbbá a legfontosabb kérdésekben pár­beszédet követelnek, aminek per­sze vannak határai is, mert tár­sadalmunk alapjai például nem képezik vita tárgyát. De nem utasíthatunk vissza valamit, anél­kül, hogy ne adjunk rá magya­rázatot, miért nem tartjuk meg­felelőnek, vagy hogy ne mutas­sunk rá, hogyan kell másképp csinálni. A szlovéniai fiatalok kezdeményezéseit az utóbbi idő­ben nagymértékben elpolitizál­juk, mert például, ha egy ré­szük úgy találja, a staféta ellen van, az nem jelenti azt, hogy a testvériségi egységnek is ellensé­gei. Branimir Brkljač, (Újvidék) szerint nagyon fontos, hogy a fiatalok mennyire képesek meg­felelő formában előterjeszteni, fel­vetni egyes jelentős kérdéseket. A legfontosabb azonban mégis az, hogy társadalmunkban jelenleg ellentmondás van aközött, hogy a fiatalokat a fejlődés arra utalja, hogy mielőbb bekapcsolódjanak a termelésbe, a gazdasági-társadalmi folyamatokba, viszont gazdasági helyzetünk, valóságunk ezt nem engedi meg, mesterségesen meg­hosszabbítja a tettrekész fiatal em­berek ifjú korát, amely azután maga után von egy sor elkerülhe­tetlen, szociális, kulturális, de nem utolsósorban társadalmi­­politikai következményt is. A fiatalok körében tapasztalt eszmei áramlatokat tehát elsősor­ban az adott gazdasági feltételek befolyásolják, amelyek tulajdon­képpen a társadalmi-politikai éle­tet is meghatározzák. A különfé­le eszmei áramlatok levezetése azonban az ifjúsági szervezet fel­adata volna, amelyet csak úgy képes megoldani, ha megfelelő módon és a megfelelő helyen veti fel azokat a problémákat, ame­lyek nemcsak a fiatalokat magu­kat, hanem jelenleg egész tár­sadalmi valóságunkat foglalkoz­tatják. SPITZER Éva Megfullad tizenhárom munkás Súlyos szerencsétlenség a ravennai kikötőben Tegnap délelőtt 9 óraikor súlyos szerencsétlenség történt a raven­nai (Olaszország) kikötőiben. Az Elizabeta Montanari hajón végzett javítás közben a hegesztő szik­rájától tűz keletkezett és a hajó gyomrában keletkezett füstben megfull­adt 13 munkás. A tűzoltók gyorsan a helyszínre érkeztek, de nem tudtak segíteni a bajba jutott munkásokon. A javítást végző munkások kö­zül csak egy élte túl a szerencsét­lenséget, akit mielőtt a tűz kiütött volt ma, kijött a hajó fedélzetére. Az élet­ét vesztett munkások között volt két fiatalt is, akiknek ez volt új munkahelyén az első munkanapja val­a­miint a munkacsoport legidő­sebb tagja is, akinek két­­na­p múl­va nyugdíjba kellett volna vonul­nia. Az ügyben két irányban folyik a nyomozás, bírósági és oro­si vona­lon. Már most világos, hogy a sze­­rencsétlensé­get figyelmetlenség okozta és azért lett ilyen súlyos következménye, mert a kikötőben nem volt meg a kellő műszaki és higiéniai védelem. Miodrag PASKUČI Több mint százan életüket vesztették A Lima környéki kő- és sár­lavina következményei Több mint százan életüket vesz­tették, négyszáz ház romba dőlt — ezek az első adatok a Lima környéki településekre rázúdult kő- és sárlavina után. Horge del Castillo Peru fővárosának polgár­­mestere elmondta, mintegy 25 000 ember maradt fedél nélkül, s ők most ideiglenesen sátrakban él­nek. A hunycos — így nevezik Pe­ruban a kő- és a sárlavinát —, Peruban a nyári hónapokban gyakran előfordul, ha az Andok­ban hosszan tartó esőzések van­nak. Az idén a lavina a megszo­kottnál jóval nagyobb károkat okozott, mert a főváros környéké­re zúdult. A legsúlyosabb a hely­zet a fővárostól mintegy 15 kilo­méterre fekvő Chosica nevű te­lepülésen. (Tanjug)

Next