Magyar Szó, 1988. február (45. évfolyam, 45-58. szám)

1988-02-16 / 45. szám

1988. február 16., kedd MENNYIRE SZAVAHIHETŐ A HAMBURGI HETILAP? A Spiegel mosakszik A nyugatnémet sajtó hevesen bírálja, mert hamis okmányra hivatkozva vádolta az osztrák elnököt A Der Spiegel című hamburgi hetilapot tegnap keményen bírál­ta a nyugatnémet sajtó, mert ha­misított okmányt közölt Kurt Waldheim osztrák elnökről. Néhány újság elmarasztalja a Spiegelt, mert ezzel alkalmat nyúj­tott az államfőnek, hogy önmagát nemzetközi kampány áldozatának tüntesse fel. A sajtó egy része vé­delmébe vette Kurt Waldheimet, s azzal érvel, hogy nincs tényleges bizonyíték bűnösségére. A Spiegel sajnálatának adott hangot, mert nyilvánosságra hozta az okmányt anélkül, hogy kellően elhatárolta volna magát tőle. Sze­rinte amikor megvizsgálták a táv­irat másolatát, a hamisítás gyanú­ja fel sem merült, mert ,,a vitatott okmány nagyon közel áll a Wald­­heimre vonatkozó igazsághoz”. A Frankfurter Rundschau szoci­áldemokrata napilap kezdettől fog­va Waldheimet támogatta, s teg­napi számában azt írta, hogy a Spiegel bocsánatkérése nemesnek minősülne, ha elmaradna az alat­tomos érvelés, hogy „a hamisít­vány valójában nem is hamisít­vány, mert hitt igazságot támaszt alá, jóllehet semmilyen bizonyíték nincs rá”. A Die Welt című bonni konzer­vatív napilap úgy ítélte meg, nincs bizonyíték, hogy Waldheim hábo­rús bűncselekményeket követett el, s a Spiegel csak formálisan kért elnézést a vitás távirat köz­lése miatt. A Spiegel mentegetőzve az elkö­vetett hibáért, olvasóinak azt a mesét tálalja, hogy valószínűleg lehallgatták Dušan Plenca belgrádi történész és a hamburgi szerkesz­tőség telefonbeszélgetését, s ami­kor Plenca kutatta a vitás okmány eredetijét, egyszerűen eltűnt a le­véltárból, mert — a Spiegel sze­rint — erre a hatóságok utasítást adtak. A hamburgi hetilap nyakatokért, alattomos célzását semmivel sem támasztotta alá, kivéve azzal, hogy meg nem nevezett belgrádi történészekre és újságírókra hivat­kozott. Mi több, azt állítja, hogy „tájékoztatással megbízott tisztség­­viselő” kijelentette a Spiegel új­ságírójának, hogy „az okmány ere­detijét megtalálták”, majd azt ál­lítja e meg nem nevezett funkcio­náriusról, hogy fedezékből figyeli a fejleményeket. Megállapítható, hogy a Der Spie­gel tegnapi cikke nem állította helyre szavahihetőségét, hanem azt támasztja alá, hogy szenzációhaj­­hász, szerkesztősége belegabalyo­dott a minden alapot nélkülöző találgatásokba és mások vádolásá­ba. (Tanjug) Lelőttek két iráni felderítőgépet Bagdadban tegnap közölték, hogy a front déli részén az iraki légelhárítás lelőtt két iráni felde­rítő robotrepülőgépet. Az ország hírügynöksége (INA) arról tájé­koztatott, hogy az esemény vasár­nap a késő éjjeli órákban történt. A hadsereg képviselője szerint az egyik gép iraki, a másik pedig iráni területre zuhant. Életét vesztette egy Algériában dolgozó jugoszláv Egy algériai építkezésen életét vesztette a Nova Varos környéki illetőségű Dragán Bjelic. A belg­rádi Hidrotechnika munkaszerve­zet 53 éves aknászát szombaton gázolta halálra egy teherjármű, az algériai főváros közelében épülő Ben Amra­n vízierőmű gátján vég­zett munkája közben­ Hazánk és az afrikai ország illetékes szervei megkezdték a vizsgálatot a sze­rencsétlenség körülményeinek fel­derítésére. (Tanjug) Utazási láz a tavasz ünnepén Kínai szokás Ahogy közeleg február 17-e, a kínaiak tavaszi ün­nepe és hagyományos újéve, Kínában egyre kifejezettebb az utazási láz. A hagyo­mány értelmében ugyanis erre az ünnepre minden kí­nainak, bárhol legyen is, ha­za kell térnie, hogy család­jával töltse el. Már régen eladtak min­den vonatjegyet minden vo­nalon. A vasútügyi minisz­térium bejelentette, hogy több száz rendkívüli szerel­vényt állítanak be, a menet­rend szerinti vonatokhoz újabb vagonokat csatolnak és a légiforgalmi társaság is, amely az ünnepek néhány napján egymillió utasra szá­mít, közölte, hogy a fő vo­nalakon charter járatokat indít. (Tanjug) A tettes még nem került kézre Nyomoznak a Gemayel elleni merényletkísérlet ügyében Az Amin Gemayel libano­ni elnök repülőgépébe he­lyezett pokolgép ügyében folytatott hivatalos vizsgálat még nem hozott eredményt. A biztonsági erők letartóz­tatták a bejrúti nemzetközi repülőtér és a libanoni légi­­forgalmi társaság öt tisztvi­selőjét, de még semmi sem utalt a pénteken Észak-Je­­menbe készülő elnök gépe elleni merényletk­ssénet végrehajtóira vagy motívu­maikra. A keresztény államfő el­leni merényletvűsárletet a libanoni pártok politikai és vallási vezérei egyhangúlag elítélték. (Tanjug) Módosul az elnevezés Változások Tunéziában A tunéziai Szocialista Új Desz­tül­ Párt (PaD) júliusi rendkívüli kongresszusán módosítja elneve­zését. A Tunéziában uralkodó pár­tot Népi Alkotmányos Gyűlésnek fogják nevezni, jelentette be egy nagygyűlésen Szlahedin Báli hon­védelmi államminiszter-Báli kijelentése szerint az új név deszturi eredetű (ez a szó arabul alkotmányt jelent), mivel továbbra is szerves része marad az „alkotmányos” szó. Az Új Deszturt egyébként 1934-ben Ha­bib Burgiba volt elnök alapította meg, amikor kivált a régi Desztur Pártból és erélyes harcot indított Tunézia függetlenségéért. A névcsere a számos állami, po­litikai és párt jellegű változás ke­retébe tartozik, amelyek tavaly november 7-e óta kezdődtek, ami­kor Abidin Ben Ali vette át a ha­talmat. (Tanjug) Raimond afrikai körúton Jean-Bernard Raimond francia külügyminiszter tegnap több af­rikai országot érintő körútra in­dult. Az egyiptomi Mena hírügy­nökség jelentése szerint először Csádban fog tárgyalni Hissen Habré elnökkel elsősorban a csá­­di-líbiai konfliktust vitatják meg. Ezután Mozambikba, Angolába és Gáboriba látogat. ­Reuter telefotó Berlin, az NDK fővárosa közelében tegnap reggel egy gyorsvonat be­lefutot egy helyi -elleg­r szerelvénybe. Kat utas súlyos, 28 pedig könnyebb sérülést szenvedett. A vasúti szerencsétlenség Berlin pere­mén, a Schönef­eld repülőtér közelében történt Macymbió KÜLPOLITIKA iofelianás egy palesztin hajón (Folytatás az 1. oldalról) és az izraeli rendőrök összetűzé­séről. Valóságos kisebb háború folyt, megsebesült 33 drúz, 25-öt őrizetbe vettek, megsérült néhány rendőr és katona is. A drúzok jelszavai egyértelműen megerősí­tik, hogy sohasem békéltek meg e terület bekebelezésével és hűsé­gesek Szíriához. Az értesülések szerint a megszál­ló hatóságok rendkívüli intézkedé­seket tettek, hogy meggátolják a PFSZ pénzsegélyének eljuttatását a palesztinoknak. Izraeli becslés szerint ugyanis, ha a palesztinok­nak nem lesz pénzük, rákénysze­rülnek üzleteik megnyitására. Tegnap hivatalosan megerősítet­ték, hogy két izraeli katona el­len vizsgálatot indítottak, mert február 5-én a nyugati partvidé­ken rákényszerítettek négy pa­lesztin fiatalembert, hogy feküd­jenek egy mélyedésbe, majd bull­­dózerral betemették őket. A többi palesztin gyors beavatkozásának köszönhetően megmentették életü­ket. Egyre gyakoribb a brutalitás és vandalizmus, s mind több izraeli szégyenkezik katonáinak és rend­őreinek tette miatt. Az értesülések szerint Shamirl megdöbbentette Shultz üzenete, s a kormányfő kijelentette, hogy nem ad területet békéért. RÓMA :— Tegnap hivatalos lá­togatásra Olaszországba érkezett Shamir miniszterelnök, s azonnal megkezdte tárgyalásait Andreotti külügyminiszterrel. Háromnapos ott-tartózkodása alatt Shamir vé­leményt cserél Cossiga államfővel, Gom­a miniszterelnökkel és a poli­tikai pártok képviselőivel. (Tan­jug)­ m (Reuter telefont, Kleantusz Vakopulosz kapitány a hajója, Sol Phryne előtt, amelyen a palesztinok csoportja utazott volna hazájába. A vízvonal alatti rob­banás miatt a jármű használhatatlanná vált Shamir: „Nem adunk területet békéért” Shultz amerikai államtitkár Pe­res külügyminiszterhez intézett táviratában közölte, mindent meg fog tenni, hogy Shamir miniszter­elnök elfogadja a legújabb ame­­ikai kezdeményezést a palesztin kérdés és az izraeli-arab konfliktus megoldásában. E kezdeményezés lényege, hogy Tel Aviv területeket adna vissza a palesztinoknak, s békét kötne az arabokkal. AMERIKAI-KÍNAI KAPCSOLATOK Gondok, meg nem értés Egy kínai professzor Hat pont­ban foglalja össze a nehézségeket A kínai—amerikai kapcsolatok egy ideiig szilárdan fejlődtek, most azonban számos probléma, meg nem értés és nézeteltérés terheli őket. Ez a véleménye Huan Sziang tekintélyes kínai professzornak, aki a kormány nemzetközi tanul­mányok központját vezeti. A professzor a Pekingi Revü legújabb számában diplomáciai kendőzés nélkül felsorolta a kí­nai—amerikai kapcsolatokat ter­helő hat legfőbb problémát, és „kimondottan politikai zsarolás­nak” minősítette az amerikai kongresszus és kormányzat egyes határozatait. Mivel az intézet, amelynek Huan Sziang az igazga­tója, a kormányhoz tartozik, nyil­vánvaló, hogy Peking ezt a módot választotta, hogy Washingtonnak értésére adja: nem tolerálja az USA határozatait, amelyek Kína belpolitikájára vonatkoznak. A professzor meggyőződését hangsúlyozza, hogy Kína és Ame­rika kapcsolatainak fejlesztése a „két nép” érdeke, majd felszólítja Washingtont, hogy ne avatkozzon Kína belügyeibe. A vitás határo­zatok „bizonyos köröktől” ered­nek, és a sajtónak csak egy ré­szére vonatkoznak. Ezt írta teg­nap Huan Sziang is és hangsú­lyozta, hogy: „az USA politikai és sajtóköreiben egyeseknél kifeje­zett a nemzeti sovinizmus, ezek azt h­iszik, hogy monopol im­­uk van az igazság felett és nem tart­ják tiszteletben a világhelyzet alakulását, sem mások érdekeit.” Peking ezúttal sem akarja kor­mányszintre emelni a vitát, és ha diszkrét rendezésére is törekszik, megmutatta, hogy nem hallgatja el Tajvan vagy Tibet kérdését, a belső berendezésére vagy a de­mokráciára vonatkozó megjegyzé­seket. A professzor cikkében hangsú­lyozta még, hogy Kína azért ápol­ja kapcsolatait az USA-val, „mert nem akarja veszélyeztetni Ázsia és a Csendes-óceán térségének békéjét és fejlődését”. A két or­szág kapcsolatai tehát egy egész térségre kihatnak és ha ott baj lesz, Kína a felelősséget az USA- ra hárítja. Most történt meg először, hogy Kínában nyíltan rámutatnak a két ország kapcsolatainak problémái­ra. (Tanjug) ГПГ1* ' TI ТТШ1ИШ Г r IRÁNI-SZOVJET KAPCSOLATOK Petrovszkij Teheránban Afganisztánról is tárgyaltak Teherán támogatja Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár törekvéseit, amelyek az iraki—iráni háború megoldására irányulnak — jelen­tette ki Mir Hoszein Musawi irá­ni kormányfő. A Vlagyimir Pet­­rovszkij szovjet külügyminiszter­helyettessel folytatott megbeszélé­sekor Musawi hangsúlyozta, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság még többet vár Cuellartól a Perzsa­öbölre vonatkozó megállapodás al­kalmazásában. A hatnapos hivatalos teheráni látogatáson tartózkodó szovjet dip­lomata és az iráni kormányfő va­sárnap esti találkozóján a legtöbb figyelmet Afganisztán kérdésének szentelték. Musawi elmondta, hogy a szovjet csapatok kivonása lehetővé teszi majd, hogy Kabul­ban ,,el nem kötelezett kormány” alakuljon. Teherán elégedett a szovjet csapatok kivonásának hí­rével. Ali Akhbar Velayati külügymi­niszter is hangsúlyozta, hogy Irán egy „el nem kötelezett és függet­len Afganisztánt” akar. Vélemé­nye szerint a szovjet kivonulás után a modzsaheddinek töltenek majd be döntő szerepet Afganisz­tán sorsának további alakításá­ban. Velayati tegnap Teheránból An­karába utazott. A hivatalos hír szerint háromnapos törökországi látogatásra Masud Yalmar külügy­miniszter hívta meg. Az iráni külügyminiszter küszö­bönálló ankarai tárgyalásai az elő­készületek keretébe tartoznak, amelyek Turgut Özal török mi­niszterelnök teheráni látogatását készítik elő. A tervek szerint Özal február 28-án utazik az Iráni Isz­lám Köztársaságba politikai-gaz­dasági küldöttség élén. (Tanjug) Messzemenő érdekeltség (Folytatás az 1. oldalról) megbeszélték Jugoszlávia készsé­gét, hogy részt vegyen az ausztrál kikötők építésében és bővítésében. A küldöttség a nap folyamán megtekintette Új-Dél-Wales parla­mentjének épületét és ellátogatott az SBS tévéállomásba, amely kü­­lönműsorokat ad a kivándoroltak részére. Ott az illetékesekkel és a jugoszláv népek nyelvén sugárzott műsorok koordinátoraival megvi­tatták a jugoszláv kivándoroltak tájékoztatásának kérdését az ott­hon történtekről. Dr. Marjan Ro­zic ebből az alkalomból két video­kazettát és egy lemezt ajándéko­zott az SBS végrehajtó igazgatójá­nak. Jugoszlávia nemzeteinek és nemzetiségeinek népi táncai szere­pelnek rajta. Délután a sydneyi jugoszláv főkonzulátus épületében a küldöttség találkozott jugoszláv származású tekintélyes üzletembe­rekkel. A kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Az ausztrál—jugoszláv gazdasá­gi kamara tagjai díszvacsorát ad­tak a JSZSZK Képviselőháza kül­döttségének tiszteletére. A jugo­szláv küldöttség ma megtekinti a BHP konszern termeit, délután pe­dig Ausztrália fővárosába, Can­berrába folytatja útját. (Tanjug)

Next