Magyar Szó, 1988. április (45. évfolyam, 105-118. szám)
1988-04-23 / 112. szám
16 FÖLD NÉPE Fikusz Ficus lyrata Hazájában, Nyugat-Afrika trópusi vidékén 25- 50 m magas fává fejlődik. Visszás tojásdad, haragoszöld, világos erű, kemény, bőrnemű, fél métert is meghaladó levelei kissé hullámos felületűek, és tejnedvet tartalmaznak. Jellegzetes virágzata már a fiatal növényeken is megjelenik. A fügékre jellemző sötétzöld, zárt kehelyre emlékeztető virágzatában a termők és a porzók is benn ülnek. Gombostűfejnyi nyílásán csak egy bizonyos gubacslégy fér be. Ez a fikusz virágzatába rakja tojásait, s közben a megtermékenyítést is elvégzi. Ahol nem él ez a rovarfaj, elmarad a megtermékenyítés, s egy idő után lehull a virágzat. Növényházakba kiültetett példányai terebélyes, nagy fává fejlődnek. Szobanövénynek is alkalmas. Edzettebb, mint a közismert szobafikusz (Ficus elastica). Önjáró komlószüretelő Önjáró komlószüretelő gép modelljét fejlesztették ki a csehszlovák Mezőgazdasági Gépek Kutatóintézetének munkatársai. A berendezés több munkaművelet elvégzésére alkalmas. Leszedi, fésüli, majd tisztítja és válogatja a termést. Teljesítménye sem csekély: óránként ezer fésült, tisztított és válogatott komlófürt. A gép iránt nagy az érdeklődés más, hagyományosan sörtermelő országokban Csevegés a kertben Mit csinálsz, Kató azzal a bottal vagy csővel? -kérdezte a szomszédasszonyom nagy érdeklődéssel. - Borsót vetek - válaszoltam tettetett közömbösséggel, pedig alig vártam már, hogy meglássa valaki új kerti felszerelésemet. - Borsóbót? Bottal?! - Nem bot ez, hanem cső. Vetőcső. A férjem készítette el végre, pedig olyan egyszerű, hogy igazán megcsinálhatta volna előbb is, és akkor nem kellett volna annyit hajolgatnom a vetésnél. Az is igaz, hogy még vetek, mert mi is csak a gyenge borsót szeretjük, amilyet sem a boltban, sem a piacon nem lehet kapni. Kisunokám is van, és annak is gyenge borsót akarok termelni. A gyenge borsó ugyanis, persze az is csak átpasszírozva, a héja nélkül, még a csecsemőnek is kitűnő étel. Az elöregedett pedig, hogy ne mondjam, a bolti borsó, még a felnőtteknek is nehéz, puffasztó étel. A gyenge meg a nem gyenge borsó között olyan a különbség, mint a borjú és a marhahús között. No, én is olyan hasonlatot mondtam, amit sokan meg sem értenek. Félek ugyanis, hogy vannak olyanok, olvasóink között, akik ugyan hallottak már a borjúhúsról, de még nem ettek. Uram bocsáss meg, de el kell pletykáznom, hogy nemrégen beszélgettem egy szakácsnővel, aki azt sem tudta, hogy az igazi bécsi, párizsi és natúrszeletet borjúhúsból készítik. Ott, ahol van borjúhús. De beszélek én is hiábavaló dolgokról, hiszen egyhamar nemigen esznek sokan borjúhúsból készült bécsi szeletet, ha csak nem mennek el Bécsbe, vagy oda, ahol a borjúhús nem hiánycikk. Figyelembe véve állattenyésztésünk helyzetét, az a sanda gyanúm, hogy az idén még nem fogják kínálgatni a mészárszékekben ezt a „csemegét”. Egy másfajta csemegét viszont, a csicsókát, könnyebben szerezhet bárki, még az idén, aki mostanában ültet a kertjében. Igaz, nem tudom, hogy lehet-e csicsókából bécsi szeletet készíteni, de annyi mindenre felhasználják, hogy talán még ez sincs kizárva, hiszen ha én valamit nem tudok, vagy nem ismerek, az még nem jelenti azt, hogy olyan nincs. Ellenben mostanában hallottam egy csicsókareceptet, amit még nem próbáltam ki, de bizonyára csak jó lehet. Lereszeljük a csicsókát és keverünk hozzá ugyancsak reszelt tormát. Máris fogyasztható akárcsak a nyers torma, de ízesíthető is ecettel, cukros ecettel, tejjel, tejföllel, ízlés szerint, akárcsak a tormát. Persze, maga a csicsóka, önmagában is, lereszelve nagyon jó ízű salátaféleség. A szomszéd is nagyon kapott a reszelt tormás csicsóka ötletén, mert igen becsüli a nyert ételeket, viszont ritka fogai nem lelkesednek azért, amit rágni kell. Most már azonban visszatérek a vetőcsőre, mert egyesek még olyasmit gondolnak rólam, mint amilyen a férjem dicsérete, amikor azt mondja: okos asszony vagy te, Kató, csak néha elveszíted a fonalat! Szóval a vetőcső nem más, mint egy cső, műanyagból vagy vékony pléhből, hogy ne legyen nehéz. A cső belső mérete 10-15 milliméter legyen, hossza pedig körülbelül 1 méter. Magas embereknek hosszabb, a kicsiknek rövidebb a megfelelő. A cső egyik végébe egy tölcsért szorítunk és máris készen van a munkát könnyítő vetőcső. Máris vethetünk vele anélkül, hogy hajlonganunk vagy térdelnünk kellene. Alsó végét a vetőborozdába irányítjuk, a felső részén lévő tölcsérbe pedig adagoljuk a magot. A cső felső részére egy kacsát is erősíthetünk, mint a mellékelt ábrán látható, hogy jobb legyen a tetőcső fogása. Mondják, hogy a lusta emberek a legjobb feltalálók. Kitalálnak mindenfélét, csakhogy könnyítsenek munkájukon. Nem állítom, hogy a vetőcső kitalálója lusta ember volt, de annyi biztos, hogy hajolgatni nem szeretett. Bevallom, hogy az én derekam is jobb szereti már a meleg fürdőt, mint a hajolgatást. Feltételezem, hogy rajtam kívül még másnak is tetszeni fog a vetőcső, akárcsak a szomszédnak reszelt csicsóka. Vetőcső is. A SOR VÉGÉN Amíg a lekaszált lucerna nem kerül fedél alá, a gazdálkodók ugyancsak gyakran vetik aggódó pillantásukat az égre. Az amerikai kutatók által kidolgozott nátriumkarbonátos kezeléssel a lucerna száradása jelentősen gyorsítható. Az így kezelt lucernaszéna a 80%-os szárazanyag-tartalmat a kezeletlennél 14 órával korábban érte el. A kezelés nyomán növekedett a szárazanyag és a nyersfehérje emészthetősége. (Crops Soils Mag.) 1 Bő választék Magyar Szó 1988. április 23. Méhészetről magyarul Valamikor volt magyar nyelven megjelenő vajdasági méhészeti szaklap, amely főleg anyagiak hiányában megszűnt. Azóta is sajnálja a legtöbb méhész, s állandóan emlegetik, hogy kellene újra valami hasonló. Legutóbb a szabadkai méhészek egy csoportja a Közös íróasztalunk oldalán írásban is kifejezte és indokolta az igényt. Igen, kellene, hiszen a méhészek egy része nem beszéli a szerbhorvát nyelvet olyan fokon, hogy a szaklapok írásait is teljesen megértené. Másrészt a magyarországi szaklapok sem felelnek meg teljesen az itteni igényeknek, hiszen azok zömmel a magyarországi problémákkal foglalkoznak, az ottani előírásokat, az ottani szereket, valamint a beszerzési és értékesítési lehetőségeket ismertetik. Kellene tehát egy vajdasági magyar méhészeti lap. Egy önálló lap előállítása nagyon költséges, amit a méhészek önmaguk, társadalmi támogatás nélkül nem tudnak megvalósítani. Sokan ajánlották már, szóban vagy írásban, mint legutóbb a szabadkai méhészek is, hogy a Föld Népe keretében legyen méhészek lapja is. Tehát hogy két vagy négy oldallal bővüljön a Föld Népe. Sajnos, az oldalszám bővítésének többek között technikai akadálya is van. Jelenlegi nyomdagépünkön ugyanis csak legkevesebb 8 oldallal lehetne gazdaságosan növelni az oldalak számát. Ez azt jelenti, hogy 50 százalékkal növekednének, a kiadások, hiszen ennyivel növekedne a Föld Népe terjedelme. A kiadások ilyen arányú növekedését a Magyar Szó önerejéből nem képes fedezni, és a méhészegyesületettől sem várható ilyen nagy anyagi áldozat. A szerkesztőségi megbeszéléseken olyan vélemény alakult ki, hogy ha nem is teljesen, de részben mégis eleget lehetne tenni a vajdasági méhészek igényeinek. Két oldalt ki lehetne szorítani a méhészközlöny számára. Átlagosan két oldalt, esetenként kevesebbet, illetve szükség szerint 3 vagy 4 oldalt. Persze a rendszeres méhészeti oldalak, a méhészközlöny megindításához a méhészek és főleg a méhészegyesületek közreműködése is szükséges. Szükség lenne, hogy híreiket, közleményeiket beküldjék a szerkesztőségbe, valamint hogy tapasztalataikat is megírják. Röviden mondva, hogy aktívan közreműködjenek a szerkesztésben. Nagyon lényeges kérdés az is, hogy mit érne el a szerkesztőség a méhészközlöny megindításával. Vajon növekedne-e az olvasók száma, ami részben fedezné a költségeket. A példányszám növelését a méhészegyesületek esetleg oly módon oldhatnák meg, hogy minden tag számára megrendelnék a Föld Népét, illetve a Magyar Szó szombati számát. Kérjük a méhészeket és elsősorban az egyesületeket, hogy szóljanak hozzá a kérdéshez. írják meg véleményüket, hogy mennyire szükséges egy magyar nyelvű méhészeti közlöny, milyen formában, milyen tartalommal. Közöljék, hogy ígérhetik-e közreműködésüket, és nem utolsósorban, hogy a tagság vállalná-e a kollektív előfizetést a lapra. Várjuk a méhészek válaszát, véleményét és ajánlatát. (Az új méhanyák és különösen a hibrid méhanyák nevelésének csehszlovákiai tapasztalatairól az 5. oldalon)___________________________■ A hibrid méhanyák F-1-es leszármazottjai legalább 30 százalékkal nagyobb hozamot szavatolnak.