Magyar Szó, 1988. június (45. évfolyam, 164-178. szám)
1988-06-16 / 164. szám
VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA KLV. évf.r 164. (14744.) szám Újvidék, 1988. június 16., csütörtök Ara 400 dinár Strougal ma Belgrádban Másfél év alatt az ötödik maps szintű Jugoszláv— csehszlovákkontaktus Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő ma hivatalos és baráti látogatásra Jugoszláviába érkeziik. Vendéglátójával, Branko Mikulaityal, az SZVT elnökével és más jugoszláv vezetőkkel a kétoldalú gazdasági és egyéb együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről fog tárgyalni. Miután Prágáiban járt Branko Mikulic és Marjai Rozic, a JSZSZK Képviselőházának elnöke, Belgrádiban pedig Gustav Husik és Bohuslav Chnoupek, másfél év leforgása alatt ez lesz az ötödik jugoszláv—csehszlovák magas szintű találkozó. A párbeszéd folyamatosságán kívül ez a két országnak azokat a törekvéseit tükrözi, hogy elmélyítsék a hagyományos és tartós kapcsolatokat Ezek az egyenlőség, be nem avatkozás, kölcsönös haszon és a különbségek tiszteletben tartásának jól ismert elvein alapulnak. A kétoldalú kapcsolatok legjelentősebb formájában, a gazdasági együttműködésben az utóbbi években bizonyos fennakadás történt, csökkent az árucsere-forgalom a két gazdaság nehézségei és a megrosszabbodott nemzetközi feltételek miatt. Tavaly az árucsere-forgalom értéke 1,4 milliárd dollár volt. Ezzel sikerült legyőzni a stagnálást és feltételeket teremteni a kapcsolatok elmélyítéséhez. A jugoszláv gazdasági szakértők véleménye szerint a legtöbb lehetőség a kooperáió és specializálódás, a közösberuházások, valamint az agráripari és turisztikai együttműködés terén kínálkozik. Előirányozták, hogy 1936 és 1990 között az áru- és szolgáltatások cseréje elérje a 7,6 milliárd dollár értékét, ami így is százmillióval kevesebb, mint az előző ötéves időszakiban. A két miniszterelnök megvitatja a kulturális, tudományos, műszaki,idegenforgalmi és egyéb kapcsolatok alakulását is. Nagy érdeklődéssel várják az időszerű belpolitikai folyamatokról való kölcsönös tájékoztatást. A nemzetközi kapcsolatok kérdései közül a legnagyobb figyelmet valószínűleg a Kelet—Nyugat kapcsolatoknak szentelik, tekintettel Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan moszkvai találkozójára, továbbá az európai eseményeknek, a leszerelésnek, a válsággócoknak és a világgazdaságnak a kérdéseire. A csehszlovák vendéget fogadja majd Raif Dizdarevic, a JSZSZK Elnökségének elnöke és Boško Kremc, a JKSZ KB Elnökségének elnöke. Mivel Strougal összesen 25 órát tölt Belgrádiban, munkaterve hangsúlyozza látogatásának jellegét. (Tanjug) A jövő héten döntenek a búza védőáráról Meghatározása után a kormány felülvizsgálja a 850-es liszt és a barna kenyér árát is . A Szövetségi Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának üléséről A Szövetségi Képviselőház Mezőgazdasági Bizottságának tegnapi ülésén, bár eredetileg nem szerepelt napirenden, az aratási előkészületekkel kapcsolatos kérdések, mindenekelőtt a búza védőárának meghozatala körüli késedelem, továbbá az elsődleges pénzkibocsátásból eredő hitelek, valamint a húsellátás időszerű kérdései váltottak ki legélénkebb vitát. Az aratás itt-ott már megkezdődött az országban — mondta felszólalásában Blazenka Knjaz. —, s felteszem a kérdést az ülésen részt vevő Sava Vujkovnak, a Szövetségi Mezőgazdasági Bizottság elnökének, hogy a kormány mikor határozza meg a búza védőárát, s mikor dönt a Nemzeti Bank kormányzói tanácsa a termés felvásárlásához szükséges, az elsődleges pénzkibocsátásból eredő hitelek jóváhagyásáról. Tekintettel arra, hogy a búza hozama az idén a jég verte vidékek kivételével jónak ígérkezik, érdekes az is, hogy tesz-e a kormány intézkedéseket, hogy megakadályozza az importot, s van-e lehetőség a búza kivitelére. A húsellátással kapcsolatban is volt kérdése. Mi az oka, kérdezte, hogy a szövetségi árutartalékokból a piac ellátottságának rendezésére jóváhagyott 10.000 tonna húsból, annak ellenére, hogy a munkaszervezetek részéről nagy az érdeklődés, nem bocsátottak a piacra elegendő mennyiséget. Branislav Milovanovic feltette a kérdést, hogy a védőárak meghatározása után mikor dönt a kormány a 850-es liszt és a barna kenyér áráról, valamint hogy mikor kapnak ártérítést azok a termelők, amelyeknek termékei (tej, étolaj, 850-es liszt és kenyér) az árfeloldás után is közvetlen árellenőrzés alatt maradtak. Sava Veselinov arra kért választ, hogy az agráripari munkaszervezetek veszteségeit milyen módon fedezték, s hogy milyen következményei lesznek ennek, továbbá az is érdekelte, hogyan használták fel a munkaszervezetek az elsődleges pénzkibocsátásból eredő hiteleket. A bizottság tagjai arra is választ szerettek volna kapni, hogy ki a felelős az állattenyésztésben tapasztalható áldatlan helyzetért. Figyelmeztettek, hogy most a piac húsellátását sikerül ugyan majd megoldani, de kérdés, hogy mi lesz majd ezután, amikor köztudomású, hogy az állatállomány országszerte jelentősen megcsappant, főleg a magánszektorban, pedig a hús mintegy 90 százalékát éppen a magánszektor termeli. Sava Vujkov elöljáróban megjegyezte, hogy minderre most nem (Folytatása az 5. oldalon) Aggodalom a híresztelések miatt A JSZSZK Képviselőházának honvédelmi bizottsága tájékozódott a szlovéniai letartóztatásokról A JSZSZK Képviselőházának honvédelmi bizottsága tegnapi ülésén, miután tájékozódott a szlovéniai letartóztatásokról és megvitatta őket, aggodalmát fejezte ki az alaptalan híresztelések és nyilatkozatok miatt, amelyekkel eleve kételyeket támasztanak az illetékes katonai, igazságügyi szervek eljárásának objektív és korrekt volta iránt. Rámutattak arra, hogy ily módon, valamint a közvélemény felbolygatására irányuló lépésekkel és javaslatokkal közvetlen nyomást gyakorolnak az említett szervekre. A zavartalan, a törvényekkel összhangban folyó eljárás érdekében a leghatározottabban el kell utasítani az illetékes katonai igazságügyi szervekre nehezedő nyomást, szögezték le. Ugyanakkor a legerélyesebben elítélték a MH elleni alaptalan támadásokat, és a hadseregellenes hangulat szítását, valamint elégedetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy az illetékes szervek nem szállnak szembe megfelelő módon ezekkel a támadásokkal. A küldöttek előtt, akik a tegnapi ülésen elfogadták a Szövetségi Honvédelmi Titkárság tavalyi munkájáról szóló jelentést, és a Szövetségi Tanács elé terjesztik elfogadásra, a katonai titkok elárulásával gyanúsított három személy szlovéniai letartóztatásáról Stane Brovet altengernagy, szövetségi honvédelmi segédtitkár beszélt. Fokozódnak a támadások a JNH ellen Stane Brover egyebek között elmondta, hogy a JNH és a honvédelmi rendszer ellen egyes környezetekben már hosszabb ideje tartó támadások nem csökkennek, ellenkezőleg, egyre inkább terjednek. Janka, Borštner és Tasié letartóztatása kapcsán olyan tartalomal töltődtek és olyan méreteket öltöttek, ami precendenst jelent politikai és jogi gyakorlatunkban. Alapos a gyanú, hogy Borštner lehetővé tette Tasiénak és Jankának, hogy szigorúan bizalmas katonai dokumentum birtokába jussanak, amely a MH egyes alakulatainak harci készségére vonatkozik. A folyamatban levő vizsgálat hivatott megállapítani, hogy ezek az illetéktelen személyek milyen módon és milyen szándékkal jutottak e dokumentum birtokába, amelyet munkahelyükön meg is találtak. Megmagyarázva, hogytehetetlen e dokumentum közzététele, mivel ezzel szintén bűncselekményt követnének el, Brovet hangsúlyozta, hogy sem ebben a dokumentumban, sem bármely más katonai dokumentumban nem szerepel semmi olyasmi, ami — akár rossz szándékúan is — a, MH „puccista szándékairól” szóló ki(Folytatása az 5. oldalon) Olvasóink türelmébe Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Kommunista holnapi számában közöljük a JKSZ első értekezlete álláspontjainak teljes szövegét. Külön megrendeléseket a Forum Lapterjesztő osztálya a fill-300-as (133-as mellék) vagy az 55-969-es telefonszámon fogad el. Hiányzik a motiváció A tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása nélkül nem lábalhatunk f ki a válságból — Milyen újítások várhatók az adórendszerben — Sajtótájékoztató a Szövetségi Végrehajtó Tanácsban a gazdasági reform téziseiről A tulajdonviszonyok, a bővített újratermelés és az adórendszer nyílt kérdéseiről tájékoztatta tegnap az újságírókat dr. Branislav Soškić akadémikus és Božiđar Raičević, a Belgrádi Közgazdasági Intézet igazgatója az SZVT-ben megtartott sajtóértekezleten. A gazdasági reform alappillére a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatása, enélkül nincs kiút a válságból. A társadalmi tulajdon mellett helyet kell adni a többi tulajdonformának is: a szövetkezeti tulajdonnak és a magán-, vagyis az úgynevezett családi tulajdonnak. Nincs ok a félelemre, hogy ezzel a szocialista társadalmi berendezés veszélybe kerül — hangsúlyozta egyebek között Branislav Soškić. A társadalmi tulajdon hordozója a munkaszervezet, vagy új terminológiával élve az önigazgatású vállalat lenne. A gazdasági reform tézisei lehetőséget adnak arra, hogy a dolgozók, a lakosság megtakarított pénzüket kötvények vagy részvények formájában vállalati beruházásokba fektessék. A részvények nemcsak nyereséget szavatolnának a tulajdonosnak, hanem bizonyos igazgatási jogokat a (Folytatása az 5. oldalon) A sajtóértekezlet részvevői (Tanjug tele fotó) Nagyobb a reális kamat Módosították az önigazgatási megegyezést • Az új intézkedés azonnal életbe lépett Tegnap óta hivatalosan is nagyobb a dinárbetétekre, a fél évre, egy, kettő, illetve három évre lekötött dinárbetétekre fizetendő reális kamat. A kamatláb-politikáról szóló bankközi önigazgatási megegyezés módosítása szerint, a fél évre lekötött pénz utáni évi reális kamat 6 százalék, az egy évre lekötött betétek után 8, a két évre lekötöttek után 10, a három évre lekötött betétek után 12 százalékos kamatot fizetnek. Az önigazgatási megegyezést azzal a szándékkal módosították, hogy ezzel összehangolják a közös pénzkibocsátási és pénzpolitika céljairól és feladatairól és a hitelpolitika közös alapjairól szóló határozat közelmúltban történt módosításával, amely előirányozza, hogy a három hónapra lekötött pénzeszközök utáni reális kamat legalább 5 százalékos legyen. Mivel ez a kamat eddig 2 százalék volt, növelése magával vonta a többi reális kamatláb megváltoztatását is. A fél évre lekötött eszközök utáni reális kamat eddig 3 százalék volt, az egy évre lekötöttekre öt, a két évre lekötöttekre 7, a három évre lekötöttekre 9 százalékos reális kamatot fizettek. A megegyezés módosítását a Jugoszláv Bankok Egyesülésének 154 (Folytatása az 5 oldalon) MA KÖZÖLJÜK TÁRGYSORSJÁTÉKUNK III. FORDULÓJÁNAK 11. SZELVÉNYÉT (as. oldalon) DÉLELŐTT FELHŐS IDŐ, DÉLUTÁN HELYENKÉNT ZÁPORESŐ, ZIVATAR Időjárás-jelentésünk a 11. oldalon