Magyar Szó, 1989. június (46. évfolyam, 162-176. szám)
1989-06-16 / 162. szám
VAJDASÁG DOLGOZÓ NÉPE SZOCIALISTA SZÖVETSÉGÉNEK NAPILAPJA XLVI. évf., 162. (15102.] szám Újvidék, 1989. június 16., péntek Ára 3000 dinár EGY KORSZAKOT IS• A kormányprogram, TEMETNEK támogatása fennntartásukkal A Szövetségi Tanács lebonyolította a vitát Ante Markovic expozéjáról . A küldöttek megszavazták a moratóriumot az atomerőművekkel kapcsolatban (Részletes jelentés a 4. oldalon) (Tanjug telefotó) A küldöttek megbeszélése a Szövetségi Tanács ülése előtt Más szocialista országokhoz mérve, számos tekintetben egyedülálló folyamatok mennek végbe — mondhatni szédítő gyorsasággal és nehezen áttekinthetően — az utóbbi időben Magyarországon. A politikai és a közélet gyökeres változásai, a közelmúlt fehér foltjainak máshol nem tapasztalt kitöltése, a múltkutatás a jövőbetekintés igéndével, a tabutémák eltörlése az 1945 óta eltelt időszak átértékelése , mind-mind olyan lendületes átalakításra és demokratizálódásra vall, ami néhány évvel korábban még elképzelhetetlen volt. Ki hitte volna, hogy az az ország, amely a második világháború után, a szocializmus építésének útjára lépve Sztálin egyik leghűbb követőjévé szegődött, s a sztálini gyakorlat egyik legmerevebb másolójaként vált ismertté, elsőként a szocialista országok közül — eljut a többpártrendszer, a pluralista társadalom megteremtésének küszöbére, és egy olyan pontra, ahonnan reális lehetőségként merül fel, hogy egy szocialista országban szociáldemokrata vagy netán kereszténydemokrata színezetű társadalom épüljön ki. Vitathatatlan, hogy a szovjetunióbeli peresztrojka és glasznoszty bátorítóan és serkentőleg hatnak a magyarországi reformfolyamatokra, amelyeknek a gyökerei azonban jóval mélyebbre nyúlnak vissza a múltba a gorbacsovi elképzelés meghirdetésénél. Az első tragikus próbálkozás 1956-ban történt, akkor azonban a jól ismert körülmények, fejlemények és a szovjet intervenció miatt nem sikerült lerázni a sztálinizmus igáját. A második, igaz, más jellegű demokratizálódási nekirugaszkodás a gazdaság megreformálását szorgalmazta a hatvanas években, de a Kreml és Brezsnyelv beintésére ez elsekélyesedett, jóllehet nem vallott teljes kudarcot. A kockázatok és kisiklások veszélyétől nem mentes, másrészt jelentőségében nemzetközi súlyú magyarországi demokratizálódási folyamat legfőbb próbaköve az ország újabb kori történelme legsúlyosabb traumájának, az 56-os eseményeknek a még tartó átértékelése, a reális megközelítés igényével. Ennek eredményeképpen a hivatalos, az MSZMP részéről történő legújabb megítélés törölte a korábbi ellenforradalmi minősítést, igaz, nem minden húzódozás nélkül.agy Imre kormányfő és ј_- sorstársainak mai temetése, a budapesti kegyeleti szertartás történelmi eseménynek, fordulópontnak, ezen túlmenően pedig a mai napig is töredékeiben fennmaradó sztálini modell, továbbá egy korábbi embertelen korszak, a szocializmus eddigi formája, vagy inkább megcsúfolása jelképes temetésének is tekinthető. Egyidejűleg alkalom a magyarországi nemzeti megbékélésre. VADÓCZ Károly lemeniiolt Greoanovio és Dara Különböző reagálások a JSZISZ Országos Választmányának elnökségi ülésén • Távoztak a szlovén ifjúsági szervezet képviselői Branko Greganovič, a JSZISZ Országos Választmánya Elnökségének elnöke és Anita Bara, az Elnökség titkára az Elnökség tegnapi ülésén lemondott tisztségéről Greganovic lemondásának oka abban kereshető, hogy az Elnökség nem tudott egységes álláspontra jutni azzal kapcsolatban, hogy elutasítja-e Rexhep Hoxha kosovói ifjúsági elnök felszólalását, amely eltérő reagálásokat váltott ki. Hoxha egyebek között azt mondta, hogy a Szlovén SZISZ Kosovo iránti politikája „cinikus és nebulózus” és hogy „példátlan szerbellenes, sőt jugoszlávellenes kampány” folyik, amely csupán „a jég(Folytatása az 5. oldalon) Ljubiša Pistic jön Újvidékre •kényszerizgatás alatt a Szerb Nemzeti Színház Az újvidéki városi képviselő-testület községek tanácsa még június 11-i ülésén megszavazta a kényszerigazgatás bevezetését a Szerb Nemzeti Színházban, valamint bizalmat szavazott Ljubiša Kustićnek és a javasolt ideiglenes ügyvezető szervnek. A társult munka tanácsa ekkor nem szavazhatott, mert mire a fenti kérdésről dönteni kellett volna, a testület nem volt határozatképes. A társult munka tanácsának tegnapi ülésén a küldöttek megszavazták a kényszerigazgatás bevezetését, és bizalmat szavaztak a héttagú ideiglenes ügyvezető szervnek is, élén Ljubiša Ristictyel, a szabadkai Népszínház igazgatójával. A kényszerigazgatást egy évre vezették be, ennek leteltével országos szintű pályázatot írnak majd ki a vezető munkahelyek betöltésére. (Bővebben a 15. oldalon) A történelmi vizsgatétel napja Ma kegyeletartás Nagy Imrének és sorstársainak — A kormány a méltóság megőrzésére int (Különtudósítónk telefonjelenlése) Budapest, június 15. Már fekete lepellel fedték be a Hősök terén levő Műcsarnok homloktatást, oszlopait, felállították az emelvényeket, ahol holnap elhelyezik Nagy Imre pontosan harminc évvel ezelőtt kivégzett miniszterelnöknek, sorstársainak Losonczy Gézának, Gimes Miklósnak, Maléter Pálnak, Szilágyi Józsefnek és a forradalom névtelen harcosának koporsóját, hogy a magyar nemzet megemlékezzen — a most már hivatalos megfogalmazás szerint is — a politikai gyilkosságoknak a történelem átkába dobott áldozatairól. Történelmi nap lesz tehát, amellyel pontot kívánnak tenni a törvénysértések, leszámolások, megtorlások, hamisítások, a valóságot eltorzítva bemutató, az ön(Folytatása a 3. oldalon) Háromezer dinár a búza védőára Ülést tartott a Szövetségi Végrehajtó Tanács Az idei termésű első osztályú búza védőára 3000 dinár lesz kilónként, döntött tegnap a Szövetségi Végrehajtó Tanács Ante Markovic elnökletével tartott ülésén. A búza felvásárlási ára a Piaci feltételek szerint alakul, majd. Az új védőár az életszínvonal Az SZVT úgy döntött, hogy a szövetségi tartalékokból az egész búzamennyiséget dobják piacra, s javasolták a köztársaságoknak is tartományoknak, hogy ugyanígy járjanak el, megakadályozandó a gazdaságilag indokolatlan áremelkedéseket. Kit véd a védőár? A BÚZATERMELŐK REMÉLTÉK, hogy a kormánynak ezúttal lesz ereje változtatni az eddigi gyakorlaton. A búza kilónkénti 3000 dináros védőára azonban azt bizonyítja, hogy maradt a régi megrögzött viszonyulás, és ezúttal is jogos a kérdés: kit véd a védőár? A termelők szempontjából a 3000 dináros árat csak védőárnak lehet csúfolni. Az elmúlt napokban ugyanis tucatszám készült kalkuláció, amely egytől egyig azt bizonyítja, hogy a 4000 dináron aluli kilónkénti ár biztos veszteséget hoz, mégpedig nem is akármilyen hozam, hanem 5 tonnás hektáronkénti átlagtermés esetén. A nagy szárazság miatt persze ekkora hozamról még a kiváló búzatermő Vajdaságban sem álmodozhatunk, hát még a többi vidéken. A védőár nyilvánvalóan — és ezt kertelés nélkül kimondják az illetékesek is az ár megindoklásában — ezúttal is szociális kategória, a fogyasztót védelmezi és az inflációt mérsékeli. PERSZE A VÉDŐÁR csak védőár és semmi köze nincs a piaci árhoz, mondják az illetékesek. A termelő és a felvásárló majd úgy „egyezkedik” a piacon, ahogyan a kínálat és a kereslet diktálja. A búza ára is, a kenyéré is, akárcsak minden más élelmiszeré, szabadon alakul. De vajon így van-e? Így lesz-e? És ha már a hivatalos megindoklás is azt állítja, hogy a védőár életszínvonal-védelmező, egyáltalán mit jelent az, ha majd a termelő többet kér érte? Természetesen drágább lesz, mégpedig jóval drágább a kenyér, és akkor rá lehet fogni ismét a mezőgazdaságra, hogy szítja az inflációt. És egyáltalán módjában áll-e majd mondjuk a parasztnak, hogy megkérje az árát, ha mondjuk a feldolgozó nem hajlandó többet fizetni. Márpedig szinte biztos, hogy a feldolgozók, legalábbis tartományunkban, nemigen fizetnek majd többet, mert nem lesz miből. Természetesen lesznek majd más vidéki felvásárlók, de ezek nem vásárolhatják fel a megközelítőleg 1,6 millió tonna termést Vajdaságban, hogy az országban termett 5 millió tonnáról ne is beszéljünk. P. BARTA Etelka megvédését és az infláció megfékezését szolgálja, szögezték le az ülésen. Úgy ítélték meg, hogy nincs szükség módosítani a tavalyi termésű búzából készülő végtermékek árát. A többi mezőgazdasági termék új védőárát közvetlenül azok betakarítása előtt állapítják majd meg. (Folytatása az 5. oldalon) Pluralizmus, de pártok nélkül A Szocialista Szövetség Országos Választmányának elnökségi ülése Az el nem kötelezettek belgrádi csúcsértekezletének előkészületeiről, az államelnökség boszniahercegovinai és macedóniai tagjainak megválasztási folyamatáról és a politikai pluralizmusról tárgyalt Jelena Milosevic elnökletével a Szocialista Szövetség Országos Választmányának Elnöksége. Most már nem az a kérdés, hogy kell-e pluralizmus, mert az már van és nem is most kezdődött. A kérdés csupán az, hogy milyen formája fogadható el. A válasz pedig az, hogy olyan pluralizmus lehetséges, amely a Szocialista Szövetség keretében működik, a szocialista önigazgatási rendszerre alapozódik, és nem valami különálló párt vagy ellenzék. Így lehetne röviden összefoglalni a Szocialista Szövetség Országos Választmánya Elnökségének ülésén elhangzottakat és a kialakított álláspontot. A téma megvitatása lényegében az Országos Választmány ülésének az előkészítő megbeszélése volt, ahol majd részletesen tárgyalnak a kérdésről. Bevezető beszámolójában Mariján Kolar elmondta, a társadalom fejlesztésére vonatkozó döntések minőségét az határozza meg, hogy a társadalomnak mely erői lehetnek hatással a politika kialakítására, más szóval a demokrácia fejlettségi fokától függ. A demokrácia pe(Folytatása az 5. oldalon) ló kivitel, rossz fizetés A kanizsai Potisje esete — 3. oldal DÉLELŐTT FELHŐS IDŐ, DÉLUTÁN HELYENKÉNT ZÁPOROK, ZIVATAROK. Időjárás-jó terítésünk a 10. oldalon. Torgysorsjátékunk főnyereménye: a YOGQ 128 Skála 55 Nyereményszelvényünk a 8. oldalon