Magyar Szó, 1989. július (46. évfolyam, 193-207. szám)

1989-07-29 / 205. szám

KALAUZ 18MagyarSió Jd­rice, az ifjú párok paradicsoma Ha az otočeci kastélyszállótól Zágráb felé haladunk az autó­­úton, eljutunk a szlovéniai Do­­lenjsko vidék másik, hasonló ne­vezetességéhez: a molincei várkas­télyhoz. Zágrábtól 20, Ljubljaná­tól pedig 110 kilométerre, Brežice és Terme Catež tőszomszédságá­ban, a táj pázsitos, fákkal borított, dombocskáján díszeleg a kúpos tetejű, háromtornyos lovagvár amelyet szállóvá és vendéglővé­ alakítottak át. A halastó mellett kemping várja a vendégeket, az egykori bárói istállók lovait pedig meg lehet lovagolni. A múltjával egészen a római időkre visszate­kintő régi vár hangulatos fekvésé­vel, csöndjével, barokk szobros, angolpázsitos kastélyparkjával, há­romszáz éves hársfáival kitűnő hely az újdonsült házaspároknak, akik mézesheteik alatt csak egy­más társaságára vágynak. A nászút idilljét csak egy dolog zavarhatja meg: az árak. Július 1-je óta ugyanis a B kategóriás Mokrice Szállóban a fürdőszobával ellátott kétágyas szobában a fek­hely, a reggeli és még egy étkezés személyenként 454 000, egy alvás pedig csak reggelivel személyen­ként 150 000 dinárba kerül. A fél­panzió ára tehát 20 százalékkal magasabb, ha három napnál rö­­videbb ideig tartózkodunk a vár­kastélyban. A turistailleték napi 1000 dinár. Augusztus 1-jétől az árak az infláció arányában, mint­egy 30 százalékkal emelkednek. A kastélyban étterem, koktélbár, nyitott terasz és egyéb szórakozó­helyek várják a turistákat, vala­mint lovaglóiskola, pónilovaglás, lovaskocsikázás, fürdés, halászat. Ugyanakkor az erődítményt is ér­demes végigjárni: régi római épít­mény, nagy folyosóit, a­ náoló­­konyhának használt egykori kín­­zókamrát, termeit és a lovagte­rem-vendéglőt is meg kell nézni. A környékre kirándulni is lehet, például a 20 kilométerre levő tü­zelj­sk­ót bortermő vidékre, a 10 kilométerre levő, 600 éves múltra visszatekintő Brežice kisvárosba és múzeumkastélyába, a 30 kilomé­terre levő pleterjei karthauzi ko­­lostorba (amelynek környékén te­rem az ismert savanyú szlovén bor, a cviček), a hét kilométerre eső Catež termálfürdőbe, a 20 ki­lométerre levő Kostanjevicába és a modern szobrászat Forma Viva nevű múzeumába, az alig 20 kilo­méterre levő Kumrovecbe, Tito szülőházába, valamint a 10 kilo­méterre levő Samoborba. A város­nak szintén megtekinthető a vára, amelyekben Dolenjsko és környé­ke valóban bővelkedik. Végül, hogy teljes legyen a kép, dióhéjban ismertetjük a mokricei várkastély történetét, amely igen változatos. A kastélyudvarban emelkedő négyszögletes torony va­lószínűleg római őrtorony volt, mert a közelben állt a még kevés­bé feltárt Noviodunum római vá­ros, amelyet a gótok pusztítottak el. Később Attila haladt el arra, majd IV. Bélát üldözve a tatárok. Mokrice a török időben épül vár­ra. Matija Gubec hadai is ostro­molták. A legenda és az emléktáb­la a történelemmel szemben arról tanúskodik, hogy a vártömlöcben volt bezárva a felkelő parasztve­zér. A vár tulajdonosai is változ­tak: 1562-től a harcos Ambrož Gregorjancról kapta nevét, majd a hadvezér Auerspergek és az Erdő­­dyek tulajdona. Későbbi tulajdo­nosai a Gagern bárócsalád tagjai, akik közül itt született Friedrich von Gagern író. Az első világhá­ború után Nikola Pasic szerb mi­niszterelnök fiának, majd egy rész­vénytársaságnak a tulajdona. Kis­­papok üdülője is, a második vi­lágháború alatt pedig a náci ifjú­sági szervezet telepedett a várba. Mokrice szépsége nemcsak a va­dász-író Gagern bárókat, hanem a tűrós horvát írót, August Senoát is megihlette. MAJSAI Éva A mokricei várkastély madártávlatból Nyaralás Görögországban Az Adria a lakosság legnagyobb részére egyre távolabb kerül, a külföldi utazásokról pedig (azt gondolván, hogy ez utóbbi még több pénzt igényel) sokan eleve lemondanak. Néhány évvel ez­előtt például jóval többen nya­raltak déli szomszédainknál, Gö­rögországban. Tavaly, főként pe­dig az idén sokan azt hangoztat­ják, hogy ez „drága mulatság’’. Személyes tapasztalatunk azonban arra utal, hogy Görögországban a legtöbb ár évek óta változatlan, vagy csak minimális áremelés ész­lelhető. Az, hogy számunkra min­den drágább, kizárólag a hazai inflációnak róható fel: a deviza árfolyama naponta emelkedik, így az elköltött pénz alapján ha­zajövetelkor a külföldi nyaralás már többe kerül, mint amikor el­indultunk. Számításunk azonban bizonyítja, hogy a görögországi pihenés nem drágább, mintha a hazai tengerpartot választanánk. Kezdjük talán az árfolyammal: 100 nyugatnémet márkáért július elején 8500 drachmát fizetett a bank. A benzin literje már négy éve változalanul 17,4 drachma. Ahhoz, hogy megkapjuk a meg­felelő dinárértéket, az idén vala­mivel több mint 100-zal szoroz­tunk (a tavalyi 17-tel szemben)­­, az üzemanyag tehát olcsóbb, mint hazánkban. Az élelműcik­­kek közül a kenyér 80 drachma, a tej drágább, mint nálunk (130 drachma), a hús viszont olcsóbb ta­kara( például 760 drachma). A paradicsom kilója 40, a görög­dinnye 30, a 2,5 dl-es tejföl pe­dig 100 drachmába kerül. A kon­­zervsör 80, a Coca-Cola 60, a másfél literes borok ára pedig 300—600 drachma között alakul. A kávé kilója mindössze 700 drachma. Itt azonban kiemeljük, hogy a jugoszláv gyakorlattól el­térően Görögországban az üdítő és az alkoholos italok ára az ét­termekben nem sokkal magasabb, mint az üzletben. A szórakozást, vendéglőt ott talán könnyebben megengedhetjük magunknak, mint itthon. Athénban például a This­­sion utazási iroda 2500 drachmá­ért esti városnézést szervez, mi­után a turista tavernában buzuki és szirtaki mellett fogyasztja e-1 vacsoráját. Az egész napos hajó­­kirándulás (Hydra, Porosz, Regina szigetek) ebéddel együtt 2900 drachmába kerül. A sátortáborok a jegyzéke nagy­jából azonos: egy felnőtt 530, tíz­éves korig a gyerek után 300, egy sátorra 420—700, lakókocsira 830, autóra pedig 110—180 drachmát számolnak fel. Egy háromtagú család számára ez naponta mint­egy 2000 drachma kiadás. Bunga­ló és lakosztály napi 2500 drach­máért bérelhető. O. K. HOLNAP TREŠNJEVACON AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE A trešnjevaci Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai az idén nem csupán a hagyományos altatóbálat rendezik meg, hanem különböző műsorokkal igyekeznek színesebbé tenni az új kenyér ün­nepét. Az aratóünn­epségre július 26-á­n, vasárnap kerül sor. A tegnapi Ti­­szavidékben megjelent műsorban azonban némi változások lesznek. A régi és új szántóeszközök, ve­tő-, arató- és cséplőgépelv, ke­­nyérsütő eszközök kiállítását 9 és 21 óra között tekinthetjük meg a falu, központjában levő parkoló­helyen, a délutáni táncház kezdé­si időpontja viszont 15-ről 17 órá­ »-.... ,.;£ј_»Ил£.~.А. ra tolódik. A­­táncházat Bicskei Genus trešnjevaci népi táncos vé­deti, a művelődési­ otthon előtti téren. A művelődési műsor 19 órakor kezdődik, ugyanott. Fellép a hely­beli Petőfi Sándor és a völgyesi művelődési egyesület, valamint a tótfalusi nők klubjának tagjai, a tornyosi művelődési egyesület né­pi táncosai, a trešnjevaci ifjúsági ala­pszervezet Vadmacskák nevű modern tánccsoportja, valamint Bicskei Ida népművész. A zenés­­táncos est körülbelül 21—24 óráig tart. A művelődési egyesületek zenészei muzsikálnak. M­a. 1989. július 29., szombat Az elrettentő alga A külföldiek sorozatosan lemondják a nyaralást A tenger piszkosnak tűnik, de nem ártalmas •A külföldi sajtó — jobbára az osztrák,­­ svéd, nyugatnémet és a dán — az utóbbi időben egyre többet foglalkozik az Adriával. Nem tengerpartunk páratlan szépségét dicsőítik, véletlenül sem, ellenke­zőleg, a turistákat inkább elriaszt­ják az itteni nyaralástól. Az elret­tentés fő oka: az alga. Először az olasz tengerpart mentén Velence, Trieszt és­ Rimini környékén jelent meg, de az áramlatok elsodorták a kvarneri öbölig, és előzőn lőtték az Isztriai-félsziget mentét. A külföldiek eleinte csak mér­sékeltebb hangnemben írtak arról, hogy az Adriai-tenger egyre pisz­kosabb, de idővel mind behatób­ban foglalkoztak az algák jelenlé­tével. Az olaszok még idejekorán próbálták cáfolni azt a tévhitet, hogy az alga káros az egészségre, de nem nagy sikerrel jártak, s ké­sőbb a jugoszláv magyarázkodás­nak sem lett eredménye. Soroza­tosan lemondják a foglalt helye­ket —­ kártérítést és az előleg visz­­szafizetését követelik —, sőt a nagy sajtókampánynak köszönhetően a most üdülésre indulók kétszer is meggondolják, hogy kikapcsolódá­sul a mi tengerpartunkat válasz­szák-e. Az algáktól leginkább az oszt­rák és a nyugatnémet turisták tar­tanak. Volt már rá példa, hogy egész idegenforgalmi társaságok mondták le az észak-adriai nya­ralást. Ha az adriai tenger tiszta­ságáról írnak, leginkább nem eme­lik ki Jugoszláviát, hanem csak általánosságban a tengerünkről szólnak, de hát ebből ért a turista — közvetett célzás —, és bizonyá­ra nem szívesen jön hozzánk. Sajnos az utóbbi időben olyan híresztelések is elterjedtek, hogy az algák nemcsak az északi tenger­partot, hanem a középsőt, sőt a Crna Gora-i tengermelléket is el­árasztották. Volt olyan külföldi tárg, amely arról cikkezett, hogy Dub­rovnikban, Splitben és Zadarban nem lehet fürdeni a sok algától. A Jugoszláv Turistaszövetség véle­ménye szerint egyes téves infor­mációk az olasz konkurens cégek­től erednek. Amikor július 19-én Pula kör­nyékén is elszaporodtak az algák, a Horvát Turistaszövetség konkrét lépésre szánta el magát. Beismer­­ték, hogy a■, idén sokkal több al­ga lebeg a tenger felszínén, mint tavaly, és hogy a fürdés emiatt nem éppen kellemes, de határo­zottan állítják, hogy az alga nem káros az ember egészségére. A víz tisztaságát egészségügyi ellenőrök rendszeresen vizsgálják, és arról naponta jelentést tesznek. A na­gyobb idegenforgalmi központok­ban védőintézkedéseket foganatosí­tottak. A strandokat mélyen a ten­gerbe benyúlva vashállóval kerítik el, amely meggátolja az algák be­szivárgását, valamint a kikötőkbe érkező hajókat, már a nyílt vízen jól megtisztítják. Porečon például 6.5 kilométeres távon, Portorožban pedig 2.5 kilométer hosszan hálót feszítettek ki. Egy másik, talán a leghatékonyabb intézkedés: ten­gervízzel feltöltött medencéket bo­csátanak az üdülők rendelkezésére, és ebbe még véletlenül sem kerül­het alga. V. m. Sportolva pihenjünk Nyaralóhelyeinken számos lehetőség kínálkozik az aktív pihenésre Azoknak, akik kedvelik a spor­tot, nyaralóhelyeinken számos le­hetőség kínálkozik. Szállodáink mellett, idegenforgalmi települé­seinken nyitott és fedett uszodák különféle sportpályák és teljesen felszerelt sportközpontok vannak, ahol a hazai és a­­külföldi vendé­gek egyaránt kedvükre sportolhat­nak. Számos sportiskola is nyílt az utóbbi néhány évben. Biogradban labdarúgó-, kosár­labda- és kézilabdapályák állnak a vendégek rendelkezésére. Hasz­nálatuk ingyenes. Július elején ti­zennégy új teniszpálya nyílt, hasz­nálatuk egy órára 10 márka. Bio­gradban, az Ilin­­a Szálló kötelé­kében nyitott olimpiai méretű me­dence is van. Az érdekeltek Elan—312-es, Elan—31-es, Elan Express és Elan—19-es hajókat is bérelhetnek. A hétnapos vitorlázó­­iskola a hazai vendégeknek 1 500 000 dinár, a külföldieknek pedig 550 márka. Dubrovnikban az egyórás teni­szezés nappal 40 000—60 000 dinár, este pedig 70 000—120 000 dinár. Ha nincs társ, edzőtárs is „bérel­hető”, 70 000—150 000 dinár fejé­ben. A tenisziskola 100 000 dinár, természetesen egy órára. A kaja­kok egyórás bérlete 20 000—30 000 dinár, a motorcsónakért 30 000 di­nárt kérnek, szörfözésért pedig 20 000—55 000 dinárt. Dubrovnik­ban az egyórás mini-golfozás 9000, az asztaliteniszezés 12 000 dinár, a futballpálya, a kosárlabdapálya és a kézilabdapálya használata pedig 180 000 dinár. A szauna és a trim­­pálya használata egyaránt 20 000— 20 000 dinár. A teljes masszázs 35 000 dinár. Makarskán számos sportiskola van. A tenisziskola egy személy­nek 175 márka, a labdarúgó-isko­la 100, a röplabdaiskola szintén 100, a vitorlázó­ iskola 225, a ször­fözőiskola 160, az úszótanfolyam pedig 93 márka. Ilyen árak mel­lett, ezeket a­­szolgálatokat minden bizonnyal csak a külföldiek veszik igénybe. N. Z. Ma Márta és Flóra napja van. Vasárnap a Jud­itok ünneplik név­napjukat: hétfőn Oszkár, kedden Boglárka, szerdán Lehel, csütör­tökön Hermina, pénteken pedig Domonkos napja lesz. A Márta héber eredetű név, je­lentése: úrnő. Becézés: Mara, Marácska, Marci, Mártácska, Már­ti, Márti­a, Mártika, Mártiké, Mártiki, Martuska, Mártusi, Már­­tus és Tusi. A Domonkos a latin Dominicus­­ból ered. jelentése: az Űrhöz, az Istenhez tartozó, az Istennek szen­telt. Mások szerint: vasárnap szü­letett. Becézése: Dóka, Dókus, Dom­a, Domi, Domó, Domka. Ro­kon nevek: Domán, Domokos és Dom­os. KÉRDEZZ FELELÜNK Szerkeszti: Dr. Kovács Károly Értesítjük olvasóinkat, hogy júliusban és augusztusban nem tartjuk meg szerkesztő­ségünkben a szokásos foga­dóórákat, a kérdésekre csak írásban válaszolunk. K. MIHÁLY, ÚJVIDÉK. — Kiha­tással lesz-e lakójogomra az, hogy a magántulajdonban levő lakás, amelyre nekem évtizedek óta la­kójogom van, árverésre kerül amiatt, mert a tulajdonos örökö­sei úgy határoztak, hogy eladják a lakást. Nekem ugyan előzőleg felkínálták, de sajnos nincs anya­gi lehetőségem arra, hogy megvá­sároljam. Ha akad valaki, aki a lakást megveszi, ki kell-e költöz­nöm a lakásból minden további nélkül? Azzal ijesztgetnek, hogy újabban ilyen törvény van. Ag­gódom, mi lesz velem, ha az új tulajdonos nem tűr meg a lakás­ban. — Nyugodt lehet, nem kerül­het az utcára amiatt, hogy la­kásának új tulajdonosa lesz. Csupán abban az esetben kérhe­ti az új tulajdonos, hogy Ön adja át neki a lakást, ha ő az Ön számára a jelenlegi lakás­nak megfelelő másikat ad. S-ha e tekintetben Önök nem egyez­nek meg, akkor a bíróság ha­táskörébe tartozik elbírálni, hogy a felkínált lakás megfelel-e a jelenlegi lakásnak. A bíró­ság megfelelőnek tartja a felkí­nált lakást, ha lényegében nem lesznek rosszabbak a lakó lak­hatási viszonyai. Ezek szerint semmitől sem kell tartania a la­kástulajdonjog megváltozása miatt. G. DÉNES, ZENTA. — Csalá­dunkban történt egy nem minden­napi eset. Egy rokonomat elítélte a bíróság olyan dologért, amit nem ő követett el. Ennek részben az az oka, hogy egyesek hamisan tanúskodtak, s így a bíróság téves képet alkotott az esetről, s emiatt mondta ki rokonunkra az elma­rasztaló ítéletet. Rokonunk ügy­védjének sikerült bebizonyítania rokonunk ártatlanságát, s a bíró­ság néhány évi börtönbüntetés után szabadon engedte. Állítólag kártérítésre tarthat rokonunk igényt. De nem világos előttünk, hogy a tanúktól vagy a bíróságtól követelheti-e ezt a kártérítést. Mit kell rokonunknak tennie, hogy némileg kárpótolják, habár tuda­tában vagyunk annak, hogy tel­jes mértékben lehetetlen kárpó­tolni.­­ Mivel rokonuk érdekeit ügyvéd képviselte, az bizonyára megteszi majd a szükséges lépé­seket, hogy rokonukat kártala­nítsák. Ha a tanúk, akiknek vallomása alapján őt ártatlanul elítélték, tudatosan állítottak va­lótlanságot, felelősségre vonják őket hamis tanúskodásért, és rokonuk tőlük is kártérítést kö­vetelhet. Ha nem ez az eset áll fenn, hanem egyéb körülmények miatt született téves ítélet, ak­kor rokona a társadalomtól, il­letve az államtól igényelhet kár­térítést, feltéve ha magatartásá­val (például azzal, hogy olyas­valamit vallott be, amit nem követett el) nem járult hozzá a téves ítélet meghozatalához.

Next