Magyar Szó, 1989. november (46. évfolyam, 300-313. szám)
1989-11-12 / 311. szám
G AKTUÁLIS МасшШ Kosovo talansága az ország szilárdsága A kommunistákra nagy feladatok hárulnak az ellenséges tevékenység leküzdésében — Rahman Marina az elnök — A Kosovói KSZ 15. értekezletének harmadik napja (Különtudósítónk prištinai jelentése) Azt, hogy az elkövetkező időszakban milyen nagy feladatok hárulnak a Kosovói KSZ tagjaira és az egész kosovói népre, tegnap, a tartomány kommunistái 15. értekezletének harmadik munkanapja is megmutatta. Ahelyett, hogy mind jobban közeledtek volna egymáshoz a vélemények, egyre több volt a konfrontálódás, főleg az életbevágónak nem mondható, hanem inkább mellékes kérdésekben, a dolgok megítélésében, ami arra mutat, hogy még mindig nem rövid az egymás véleményének megértéséhez, a toleranciához, a nagyobb összefogáshoz vezető út. Azt viszont senki sem kérdőjelezte meg, hogy Kosovóban az élet csak akkor kerül rendes kerékvágásba, ha felszámolják az albán nacionalizmust és szeparatizmust lolikusan mondva: Kosovo biztonsága az ország szilárdságát jelenti. Ez az út tekintettel a jelenlegi helyzetre, minden bizonnyal nem lesz sem könnyű, sem rövid. Az értekezlet harmadik napján többen, elsősorban a Kosovo Poljeiak kifogásolták egyeseknek a korábbi tartományi pártbizottság öszszetételéből és egyes régi politikusoknak köztük Kole Shirokának, az értekezleten való jelenlétét, és bírálták az értekezlet néhány részvevőjét, köztük Tomislav Sekulicot is, hogy nem elég erélyesen állnak ki az új politika mellett. Tomislav Sekulic reagálásában kifejtette, hogy alaptalanok a kifogások, a gyanúsítgatások, mert annak idején a pártbizottság bizalmat szavazott azoknak, akik most itt vannak, mert úgy értékelték, hogy nem tértek el a KSZ politikájától. Saját személyével kapcsolatban elmondta, hogy az iránta tanúsított bizalom alapján vállalta el a tisztséget a tartományi pártbizottságban (az elnökség titkára volt az értekezletig), és mindig igyekezett a legbecsületesebben dolgozni. Egymás vádolásával semmire sem jutnánk, mondta, inkább a feladatokra, az összefogásra kell összpontosítani. Szólásra jelentkezett Kayusha Jashari is, és mint mondta, nem jelentkezett vitára, de mivel az ő nevét is emlegették, szeretne néhány szót szólni. Elmondta, hogy mindig a testvériségért és egységért küzdött, úgy, ahogy a program írja. Már korábban kifejtette, hogy folyamatban van a nemzeti homogenizálás, ami nem vezet jóra és hogy a kérdést felhívásokkal nem lehet megoldani, éppen úgy, mint ahogyan a vádak alapján sem. Azzal sem értett egyet, hogy ilyen értelemben van túlhaladott és új politika. Ennek hangoztatásával szintén nem lehet megoldani a problémákat. Mint mondta, az egymáshoz való közeledés, az együvé tartozás politikájáért szállt síkra, és ettől a jövőben sem fog eltérni. Ha most egy valami más politika folyik, ahhoz ő nem ért. Momčilo Trajković kért szót, és elmondta, hogy nem kell egymást vádolni, ha valaki valamilyen tényt hoz fel, nem kell mindjárt elítélni, hanem azt vagy elfogadják, vagy nem. Szerinte nem fogadható el viszont az, hogy Kagusha Jashari most is azt a politikát képviseli, mint azelőtt, mert az mégiscsak egy elítélt és túlhaladott politika, ez nem vitás. A tartományi pártbizottság tavaszi, 21. ülése óta új politika van érvényben, a régire nem lehet visszatérni, és igazat adott a Kosovo Polje-iaknak abban, hogy folytatni kell a differenciálódást. A vita folytatásában a higgadt Rahman Marina az elnök Megválasztották a Kosovói KSZ új vezetőségét Pénteken késő éjszaka, a szavazólapok több mint öt órán át tartó megszámlálása és a szavazás eredményéről folytatott csaknem kétórás vitát követően valamivel éjjeli egy óra után elfogadták a Kosovói KSZ 77 tagú új tartományi bizottságának, valamint a 15-17 tagú felügyelő- és statútumügyi bizottságának az összetételéről szóló határozatot. Tegnap a Kosovói KSZ új tartományi bizottsága megtartotta első ülését, ezen megválasztották a 13 tagú elnökséget és Rahman Marina személyében a tartományi bizottság elnökét, aki eddig is ezt a tisztséget töltötte be. Az elnököt ezúttal négyéves megbízatási időszakra választották titkos szavazással. A tartományi bizottság elnökségének titkárává Ljubomir Popovicot választották. és minden más nacionalizmust, ha az albánok, szerbek, Crna Gora-iak és a többiek nem távolodnak, hanem közelednek egymáshoz, ha jobban megértik egymást és összefognak, ami mind együttvéve előfeltétele a tartomány gazdasági felvirágzásának. Egyöntetű volt a véleményük abban is, hogy szim Kegyeletadás a zentai kaszárnyában 1941. november 11-én a fasiszta megszállók pribékjei hat hazafit végeztek ki Tegnap, a November 11-e nevét viselő zentai laktanyában bensőséges ünnepséget tartottak, kegyelettel adóztak azoknak a szabadságszerető zentai fiataloknak, akiket a fasiszta megszállók vészbírósága kötél általi halálra ítélt, s akiket azok pribékjei 1941. november 11-én kivégeztek. Már a negyvenegyes megszállás utáni vészterhes napokban, hetekben, Jugoszlávia Kommunista Pártjának helyi szervezete Molnár Péter párttitkárral az élükön szervezkedett, maga köré gyűjtötte nemcsak a város, a környező települések és a tanyavilág kommunistáit, hanem a haladó szellemű munkásokat, polgárokat, és az ellenállási mozgalommal szimpatizáló fiatalokat is. Egyszóval mindazokat, akik az esztelen háború, a vérontás, a nemzetek leigázása, a faji és nemzeti diszkrimináció, egyszóval a véres terror ellen merészeltek szóban és tettekben is tiltakozni. Az ellenállási mozgalmat a megszállók a legkegyetlenebb módszerekkel igyekeztek letörni, azt felszámolni. Slóhérlaktanyává a vasútállomás melletti Tűnél vendéglőt „rendezték” be. Kesszüs hetek embertelen kínzásai után negyven zentai hazafit állítottak a hadbíróság elé. Közülük tízet halálra, a többit pedig börtönbüntetésre, kényszermunkáraítélték. A tíz közül az utolsó félórában a legfelségesebb hadúr: Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Magyarország ő főméltóságú kormányója nevében négynek megkegyelmeztek. A négy közül a felszabadulást Székely Ilona élte meg. Molnár Péter, a helyi pártbizottság titkára, dr. Gerő István, Spiró Mátyás, Lőwy Károly, Lőwy Dénes és Müller István — valamenynyien emelt fővel léptek a bitófa alá, s közben a szabadságot, nemzeteink és nemzetiségeink testvériségét és egységét éltették. Ifjainknak ez a rendíthetetlen hite örök mementóként int, figyelmeztet, hogy mindarra, amiért ők a fiatal életüket áldozták, arra nagyon, de nagyon vigyázzunk. Zabos József, Jezdimir Krstic, Josip Langos, Izuszák Mihály, Ősz Szabó János, Nagymélykúti János, Nagyabonyi Vince, meg a többiek különböző börtönökbe, büntetőtáborokba, ágyútölteléknek szolgáló munkásszázadokba stb. kerültek. Zömük Európa-szerte szétszórt jeltelen sírjait csak a tavasz virágai borítják. A tegnapi kegyeletadáson a laktanya legénysége mellett részt vettek a község társadalmi-politikai szervezeteinek, a pioníroknak, az ifjúságnak a képviselői, és nem utolsó sorban a hősi halált haltak hozzátartozói. Napjaink időszerű társadalmipolitikai és gazdasági történéseivel, problémáival, nem utolsó sorban a soron levő feladatok és tennivalók sokrétűségével, Újházi Péter községi pártelnök foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a soronlevő tartományi pártértekezletre, a Szerb KSZ és a JKSZ XIX. rendkívüli kongresszusára rendkívül jelentős feladatok hárulnak. A kegyeletadás ünnepségéhez alkalmi műsorral a helyőrség katonái és Zenta fiataljai is alkalmi műsorral járultak hozzá. Az emléktáblát borító koszorú alá a fiaikra, testvéreikre, elvtársaikra emlékezők sok-sok szál virágot tettek. K. J. Majdnem incidens Az értekezlet első két napján semmilyen incidens nem történt a kosovói Képviselőházban, ahol az összejövetelt tartották. A harmadik nap, alig hogy megkezdték a munkát, az épület elöl hallatszó kiabálásra futottak az ablakhoz az újságírók. Az történt, hogy egy korábbról ismert férfi, aki állítólag Titova Mitrovicán Vilasi bírósági tárgyalása idején is jelszavakat kiabált, küldöttnek adta ki magát, de amikor a portás igazoltatta, és kitűnt, hogy a neve nincs a listán, kitessékelték, erre elkezdett kiabálni, a többi között az ismert jelszót: Kosovo köztársaság. Pillanatok alatt elvetették, felszólalások mellett egyéb kérdések kapcsán ismét voltak véleményütközések, kisebb-nagyobb konfrontációk. Lapzártakor a vita még tartott. Hátramaradt még az értekezlet dokumentumainak elso fogadása, továbbá a JKSZ KB és szervei, valamint a rendkívüli pártkongresszus kosovói küldötteinek megválasztása. T. KOVÁCS János A batmai ütközet 45. évfordulója Ünnepség a zombori és pélmonostori községben Tegnap a zombori és pélmonostori községben megemlékeztek a batmai ütközet 45. évfordulójáról. Ez volt az egyik legnagyobb és legsúlyosabb ütközet Jugoszlávia , területén a második világháborúban, győzedelmes kimenetele jelentősen hozzájárult a német katonai erőkön aratott végső győzelemhez. Az évforduló alkalmából megkoszorúzták a zombori partizán síremlékeket, valamint koszorút dobtak a Dunába, amelynek hullámai között nagyon sokan a halálukat lelték. A fő ünnepséget a batinai emlékműnél tartották. Az emlékművön elhelyezték a Jugoszláv Harcosszövetségnek, a Szovjetunió belgrádi nagykövetségének, a JSZSZK fegyveres erőinek koszorúját, valamint a zombori és a pélmonostori községek közös koszorúját. Az ünnepségen a batinai ütközet jelentőségéről és az időszerű társadalmi és politikai eseményekről, Josip Hrvatin, a DNSZSZ Országos Választmányának titkára beszélt. (Tanjug) 1989. november 12., vasárnap egyes célra, önkéntesen Az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Ottpon belső átalakítása Színészekről, táncosokról, szavalókról, kórusdalnokokról, szervezőkről most derül ki, hogy a magánéletben ők villanyszerelők, kőművesek, aranyművesek, autó-villanyszerelők, tudományos dolgozók doktori titulussal, orvosok, zenészek . . . Belső átalakítás folyik az újvidéki Petőfi Sándor Művelődési Otthonban, a Telepen. Mindenekelőtt a mozitermet alakítják át, és egy konyhát építenek. Filmvetítés itt már többet nem folyik, a teremre meg szükség van, a szokásos telepi otthonos összejövetelek megtartására. Szilveszterre már fel is kellene avatni az átalakított mozitermet, és ha úgy folytatódik a munka, ahogyan a tegnapra meghirdetett önkéntes akción folyt, akkor lesz is ebből valami. Már ma folytatni kell, és mindaddig, amíg be nem fejeződik. Nagyjából azon az alapon, ahogyan jó 50—60 évvel ezelőtt épült is az otthon, az érdekeltek és érintettek anyagi és fizikai támogatásával. Kit lehet ilyenkor név szerint megemlíteni? Senkit, mert mindenkit nem lehet. Magyarok és szerbek együtt lapátolták tegnap a moziteremből a felesleges homokot, és hogy a dolog még szebb legyen, a közelben tanyázó albán fuvarosok díjtalanul szállították a helyszínre a homok, a cement és a sóder tetemes részét, amikor megtudták, miről van szó, de mindennek tetejébe még néhány 100 000 dinár készpénz önkéntes adományt is átadtak. Hasonló módon jártak elöl jó példával mások is, s az élen az egyetlen név szerint megemlítendő Mészáros Sándorné, akit csupán azért említünk név szerint, mert ő az egyesület elnökasszonya, és példamutatásul 2 000 000 dinár készpénzt adományozott a munkák kiadásainak fedezésére. Követője nem egy akadt. Az egyik ember ingyen szerzett homokot és sódert, a másik villanyszereléshez és a vízvezetékhez mindenféle anyagot, a harmadik élelmet hozott az önkéntes dolgozóknak, a negyedik italt. A zenész elvállalta, hogy ingyen fog muzsikálni a hamarosan esedékes almabálon . .. Szóval hát mindenkinek módja van rá, hogy segítse a vállalkozást, de hogy őszinték legyünk, szükség is van rá. A csodák csodájára ebben, a nagy nincstelenségben szép számban akad önzetlen segítő. (IPTÓ Gábor felvétele) Serényen folyik a munka a telepi művelődési otthon egykori mozitermében Az öntudat megnyilvánulása Vajdaság-szerte befejeződött a társult munka tanácsok küldötteinek megválasztása Vajdaság társult munkában dolgozói pénteken 4346 szavazóhelyen adhatták le szavazatukat a Szerb SZK Képviselőháza és a Vajdaság SZAT Képviselőháza társult munka tanácsainak jelöltjeire. A Szerb SZK Képviselőházának Társult Munka Tanácsába 215 személy neve került jegyzékbe, ebből 11-et megerősítettek, közülük hetet választanak meg a dolgozók Vajdaság SZAT Képviselőháza Társult Munka Tanácsába a gyűléseken 39 jelöltet vettek számba, közülük 44-et megerősítettek, ebből 17-et választanak meg. A Szocialista Szövetség Tartományi Választmányának a választásokat egyeztető bizottsága tegnapi összegezése alapján a 756 439 nyilvántartásban levő dolgozó közül 622 409-en adták le voksukat, azaz a dolgozók 82,3 százaléka. Az 50 tartományi község közül a legjobb eredmények Kikindán születtek: a dolgozók 96,3 százaléka szavazott, valamint Törökkaluzsán, ahol 91,4 százalékuk adta le voksát. Fizistén a dolgozók 91 4 százaléka, Rumán 91,2, Bácson 91,1, valamint Törökbecsén a dolgozók 90,4 százaléka járult az urnák elé. Ugyanakkor a leggyengébb választási eredményt, 62,7 százalékot Csókán jegyezték. Újvidéken a városi Szakszervezeti Tanács összegezte a szavazatokat. A városi közösségben a választók névsorán összesen 130 063 társult munkabeli dolgozó volt bejegyezve. Ebből 109 537-en adták le voksukat, vagyis a dolgozók 80 százaléka. A legjobb eredményt a Limán községben érték el: a 8844 nyilvántartott szavazó dolgozó közül 7560-an adták le voksukat, vagyis a dolgozók 85,5 százaléka. A legkevesebben az Óvárosban szavaztak. Az 56 246 közül 43 710 dolgozó adta le voksát, vagyis 77,7 százalékuk. A Heréskert községben 35 447 bejegyzet szavazó közül 27 929-en járultak a szavazó urnák elé, vagyis a község dolgozóinak 79 százaléka. A Slavija községben a 13 603 dolgozó 79,26 százaléka, Péterváradon pedig a 8590 bejegyzett dolgozó 82 százaléka szavazott. A Dunamente községben a 13 449-ből 10 942, vagyis 81,33 százalék, valamint az 1789 bejegyzett dolgozó közül 1476, vagyis 83 százalékban adták le voksukat Karlócán a dolgozók. Radivoj Popovic, az újvidéki Szakszervezeti Tanács illetékese a választást összegezve elmondta, hogy elégedettek az eredményekkel, mivel a társult munka dolgozóinak nagy eleűségre eleget tett kötelezet t. NAPSUGÁR-TALÁLKOZÓ KISHEGYESEN Tartalmas eszmecsere a legfiatalabb olvasókkal Azzal a céllal hívja össze lapunk évente egyszer legfiatalabb olvasóit, Napsugár című gyermekrovatunk munkatársait és a pedagógusokat, hogy ápolja a közvetlen kapcsolatot az olvasó és az újság között, értékelje a rovat egyéves tevékenységét, s kikérje az iskolák önképzőköreinek véleményét, javaslatát a további együttműködési formákkal kapcsolatban. Ezúttal a kishegyesi Ady Endre Általános Iskola vállalta a házigazda szerepét, s 15 iskola két-két kisdiák képviselőjét és vezető pedagógusát látta vendégül, a következőket: kikindai Moša Pijade, moravicai id. Kovács Gyula, kupuszinai József Attila, temerini Petar Kočić, becsei Sever Đurkić ,és Petőfi Sándor, szabadkailován Jovanovic Zmaj és Kizur István, újvidéki Petőfi Sándor, Nikola Tesla és József Attila, kanizsai J. J. Zmaj, kulai Petőfi brigád, csantavéri Néphősök és péterrévei Samu Mihály, Világos Ibolya igazgatónő. Sípos Berta és Sípos Ágnes magyartanárnő mint főszervező számos segítőkész kollégájukkal együtt őszinte, meleg fogadtatásban részesítették a találkozó résztvevőit, s tartalmas köszöntő műsorral kedveskedtek nekik. Farkas Zsuzsa, a rovat szerkesztője sok megfontolandó javaslatot jegyzett fel a Napsugár további munkájával kapcsolatban. A gyerekek többek között szívesen vennék, ha a megjelent munkákat időről-időre a szerkesztő vagy egy-egy irodalmár, újságíró elemezné, véleményt mondana róluk, néhány új alrovatot is igényelnek: pszichológusi és pedagógusi tanácsokat, földrajzi érdekességek bemutatását nyelvészeti rovatot, több keresztrejtvényt, pályázatot és így tovább Egészében véve azonban megfelelőnek tartják a Napsugár kialakult arculatát. A találkozó íróvendégei Németh István és Füleip Gábor részleteket olvastak föl műveikből, válaszoltak a kérdéseikre és igyekeztek tanácsot adni a gyerekeknek az írás művészetével kapcsolatban. A legjobb iskolák jutalomkönyvet kaptak, majd a kisdiákokat hegyesi iskolatársaik elvezették otthonaikba, a pedagógusokat pedig a Magyar Szó ebéden látta vendégül. Bővebben a találkozóról pénteken, a Napsugár rovatban számolunk be. F. Zs. I