Magyar Szó, 1990. április (47. évfolyam, 104-118. szám)
1990-04-26 / 114. szám
1990. április 26., csütörtök Mentésére tarapuában A sandinisták távozása — Példa nélkül álló eset az újabb kori forradalmak történetében — Tegnap hivatalba lépett Violeta Barrios de Chamorra új elnök Violeta Barrios de Chamorra tegnap óta Nicaragua új elnöke hatéves mandátummal és azzal a feladattal, hogy megszilárdítsa a belső békét és felújítsa a nyolc évig tartó polgárháború következményei, Washington blokádja és a fiatal sandinista vezetés hibái miatt megtorpant gazdaságot. Violeta Barrios (SD) a 42 éves Dániel Ortega örökébe lép, a parlamentben pedig abszolút többséget kap a Nemzeti Ellenzéki Szövetség (NNO), 14 egymástól különböző irányvonalú párt koalíciója, mely februárban a 16 évesnél idősebb (Reuter telefotó) Li Peng kínai kormányfő jelenlegi moszkvai tárgyalásain több megállapodást írtak alá, egyebek között a 2000-ig történő műszakitudományos együttműködésről, a kölcsönös bizalom megszilárdításáról katonai téren, ami mindkét részről haderőcsökkentést feltételez, valamint közös űrkutatási programról. Számos egyéb, különféle szintű szerződést is kötöttek. A kínai küldöttség ma utazik elMoszkvából. Képünkön Anatolij Lukjanovval, a Legfelsőbb Tanács elnöklőjével tartott találkozója után Li Peng feleségével sétát tesz a Kremlben nicaraguaiak szavazatainak 54 százalékát szerezte meg. Tizenegy államfő, közöttük az összes közép-amerikai, valamint több tíz ország kormánydelegációja vett részt a világ minden részéből a tegnapi managuai ünnepségen, mely történelmi, mivel példa nélkül áll az újabb kori forradalmak évkönyveiben. A sandinisták, akik 1979-ben fegyverrel kerültek hatalomra és megdöntötték Anastasio Somoza kegyetlen diktatúráját, teljes politikai érettségről tettek tanúbizonyságot azáltal, hogy elfogadták a világban végbemenő demokratikus folyamatok kihívását. Beleegyeztek abba, hogy választásokon mérettetnek meg és békésen veszítették el a hatalmat, amihez hasonlót mind a mai napig nem jegyeztek fel a történelemkönyvekben. Chamorro asszony bejelentette politikájának alapvető irányelveit. Eszerint harcolni fog az 1988-ban 33 000 százalékos infláció ellen. Megpróbálja rávenni a hazatérésre az 500 000 nicaraguai menekültet, akit főként a közép- és felsőbb rétegekhez tartoznak, és tőkéjükkel segíthetnék a gazdaság beindulását, mely tavaly negatív növekedést jegyzett, 8 százalékos recessziót. Az új elnök lecsökkenti a 70 000 főnyi sandinista hadsereget és az intézkedés során kapóra jön az ellenforradalmi hadsereg, a kontrák leszerelési készsége, hogy június közepéig átadják a fegyvert az ENSZ-megfigyelőknek. A hadsereget közmunkálatokra vetik be, és ha sikerrel jár a japán beruházókkal kötendő szerződés, többek között részt vesznek az óceánok közötti csatorna kiépítésében, ami a Panama-csatorna új, korszerűbb változata lenne. Az eltelt tíz évben a sandinista vezetés államosított több mint 7 millió hektárnyi földterületet, s bérbe kiadta a mezőgazdasági bérmunkások családjainak. Az új államfő bejelentette, hogy a forradalom e vívmányát meghagyja. A kezdeti időszakban valószínűleg nem változtat a gazdaság magán- és állami szektorának arányán sem, annál kevésbé, mivel ez az előbbinek kedvez. (Tanjug) mm Macyabita KÜLPOLITIKA Konföderáció vagy szétesés Aggodalom Jugoszlávia jövőjéért — Nemzetközi reagálások Tuđman pártjának győzelmére a horvátországi választásokon A nyugati hírközlő eszközök tegnap azzal foglalkoztak, milyen hatással lesz Tuđman pártjának a horvátországi választásokon aratott győzelme Jugoszlávia jövőjére, míg a keleti sajtó kommentár nélkül közölte a választási eredményeket. Jugoszlávia széthullása megingatná egész Európát, és veszélyeztetné a kontinens egészének stabilitását — hangsúlyozta a nyugatnémet liberális Stuttgarter Zeitung címoldali kommentárja. Minden jel arra mutat, hogy „vihar” készülődik, ami a lap értékelése szerint „borzalmas látomás” a jelen pillanatban, amikor „a katonai tömbök kölcsönösen közelednek egymáshoz, az ideológiai háború pedig a végét járja a világon”. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung című napilap azt írja, hogy „ha azt tartjuk szem előtt, hogy a szélsőséges horvát nacionalizmus egyszer már hozzájárult a katasztrófához, a választások kimenetele igencsak aggodalmat kell hogy keltsen”. A lap szerint Európában, ahová a horvátok szeretnének viszszatérni, 1990-ben a hasonló nézeteknek nincsen helyük. A Die Welt című konzervatív bonni lap közölt egy Franjo Tudmannal készített interjút, amelyben a Horvát Demokratikus Közösség vezetője síkraszállt az újraegyesült Németországgal, mint Európa jövőbeli vezető hatalmával fenntartott kapcsolatok erősítéséért. Horvátország — Tuđman szavai szerint — „geopolitikai helyzetével és kulturális, valamint gazdasági érdekeivel összhangban” bármelyik országnál szorosabban fog kötődni a jövőben Németországhoz. A lap közölte Tuđmannak azt az értékelését is, hogy Jugoszlávia fennállása csupán laza államközösségként képzelhető el, amennyiben pedig megvalósíthatatlan a konföderáció, egyszerűen szét kell válniuk a köztársaságoknak. Hangsúlyozva a tényt, hogy Tudman egy európai országhoz képest példa nélküli szavazattöbbséggel aratott győzelmet a választásokon, a római Republics azt írja, hogy „Horvátország is (Szerbiához és Szlovéniához hasonlóan) magasra emelte a nacionalizmus zászlaját”. E három köztársaság képezi a jugoszláv föderáció tengelyét, amely a római lap szerint „ténylegesen már nem létezik”. A lap végül leszögezi, hogy „nehéz tárgyalások várhatók Jugoszláviában, amely a világ egyetlen országa pillanatnyilag, ahol a szlovéniai és a horvátországi választásokat követően egyidejűleg két teljesen eltérő társadalmi-politikai rendszer működik”. A legtöbb vezető brit lap különtudósítót küldött Zágrábba, hogy figyelemmel kísérjék a választási kampány és a választások menetét. A tudósítók Franjo Tudmant és a HDK-t olyan szélsőséges jobboldali nacionalistákként kezelik, akik „politikai filozófiájukat” a független horvát állam létrehozásának tervére építik. A londoni The Independent tudósítója tegnap arról írt, hogy Tudman nagy pénzügyi támogatást kapott az usztasa körökkel kapcsolatban álló emigráns szervezetektől, ami arra enged következtetni, hogy a pártvezér szimpátiát táplál a fasizmus iránt. A brit hivatalos körök szintén aggódnak a jugoszláviai történések miatt. Nemrég Tom King brit véderőminiszter a parlamentben a Balkánt — Litvánia mellett — a legveszélyesebb válsággócként említette meg. (Tanjug) A magyar határon Egyelőre nem lesz kötelező valutabeváltás Mint ismeretes, válaszul az SZVT-nek a kelet-európai országok állampolgárait határaink átlépésekor 200 dollár beváltására kötelező intézkedésére, s a jugoszláv vámhatóságok hivatalos értesítését mellőzve Románia kedden 14 órától bevezette a jugoszláv állampolgárok számára az ugyancsak 200 dolláros kötelező valutabeváltást. A lépés a jugoszláv közvéleményt nem érte olyan váratlanul, mint a vámhivatalt, hiszen már a szövetségi kormány döntésének közzététele óta a polgárok tartottak tőle, hogy a szomszédos országok a reciprocitás elvét fogják alkalmazni. Máris olyan híresztelések terjedtek el, hogy a magyar kormány is hasonló ellenlépések megtételét fontolgatja. Telefonon felhívtuk a Magyar Köztársaság belgrádi nagykövetségét és afelől érdeklődtünk, mi várható. Elmondták, hogy tudomásuk szerint a magyar hatóságok egyelőre nem tervezik a kötelező valutabeváltás visszaállítását, s tárgyalási előkészületek sincsenek ezzel kapcsolatban a jugoszláv féllel. A Kossuth rádió Déli krónika című műsorára hivatkozva kifejtették, hogy egy ilyen intézkedés elsősorban a vajdasági magyarokat érintené kedvezőtlenül, s egyébként sem tartanák szerencsés megoldásnak. T. É. A totalitarizmus ellen Telefoninterjú Kántor Lajossal, az RMDSZ vezetőségi tagjával ф Kérem, számoljon be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség múlt hét végi I. kongresszusáról! — A beszámoló és a vita témája az elmúlt négy hónap eredményei és gondjai voltak. Ezt követte az új választmány titkos megszavazása, majd az elnökség, az elnök és a főtitkár megválasztása. Bizonyára ismert, hogy Domokos Gézát választották elnöknek, a főtitkár pedig Szűcs Géza kolozsvári költő, aki nemrég tért vissza hosszabb ideig tartó emigrációjából, de mindvégig megőrizte román állampolgárságát, tagja maradt a Romániai Írószövetségnek. A szövetség ezután két központú lesz. Az operatív vezetés Kolozsváron lesz, az elnökség pedig, amely közvetlen kapcsolatban áll a kormánnyal és a parlamenttel, továbbra is Bukarestben székel. A kongresszust kritikai hang jellemezte, ez volt a kétnapos tanácskozás alaphangja. Résztvevői bizonyos elégedetlenséget fogalmaztak meg. Megállapították, hogy nemcsak szervezettebben, hanem következetesebben és operatívabban kell dolgozni, határozottabban kell válaszolni az új helyzetekben adódó kérdésekre, adott esetekben változtatni kell a taktikán a követelményeknek megfelelően. • Megtartják-e május 20-án a választásokat? – Eddig még nem változtatták meg ezt az időpontot, noha a bukaresti tüntetésen is azt követelik, hogy halasszák későbbre a parlament és a szenátus megválasztását. Május 20-áig meglehetősen rövid idő áll rendelkezésünkre. Egyébként a mai lapok tették közzé a képviselőjelöltek és a szenátorjelöltek listáját, tehát a jelölések időszaka lezárult. Az RMDSZ maindítja képviselőit mind a parlamentben, mind a szenátusban és nemcsak az erdélyi megyékben, hanem az ország minden megyéjében, azért, hogy a tisztán románi lakta területeken szórványokban élő kisszámú magyarság is szavazhasson. A szavazatok, mint töredékszavazatok aztán átvihetők más megyékbe, így ezekből is öszszejöhet néhány képviselői hely. Úgy számítjuk, hogy körülbelül 30—40 képviselőnk juthat be a parlamentbe, ha az itteni magyarság az RMDSZ-re szavaz. A mi listánkon indulnak a Kereszténydemokrata Párt, a Kisgazdapárt jelöltjei is, ezek a kis taglétszámú pártok. E pártok tagjai az RMDSZ-nek is tagjai, amely nem pártként, hanem érdekvédelmi szervezetként, közképviseleti szervezetként definiálta magát. A szenátusban is vannak jelöltjeink, például Tőkés László, aki Temesváron indul, vagy Szőcs Géza, aki Kolozsváron indul. A tulajdonképpeni választási propaganda-hadjárat most kezdődik. ф Az RMDSZ-től a jövőben milyen politikai viszonyulás várható? — A kongresszus egyfajta radikalizálódásra szavazott. Ugyanakkor továbbra is fenntartja az alkotó dialógust a román—magyar viszony kérdésében és minden egyéb kérdésben. Semmiképpen sem szabad azonban engedni annak a nyomásnak, amely az utóbbi hetekben, sőt az utóbbi napokban is a Vatra Romaneses részéről megnyilvánult. Közvetlenül a kongresszus előtt néhány nappal felhívást tettek közzé, amelyben ismételten elmarasztalják az RMDSZ-t, büntetőjogi számonkérést igényelnek a legismertebb vezetőkkel: Domokos Gézával, Tőkés Lászlóval, Sütő Andrással szemben. Ez lényegében ugyanaz a szellem, amely a marosvásárhelyi eseményekhez is vezetett, ezért a kongresszus a leghatározottabban visszautasította. A kongresszus határozati javaslata hivatalos dokumentumaként fogadja el a kolozsvári értelmiségiek által fogalmazott Húsvéti Nyilatkozatot, amelyet kilencen írtunk alá. Címe: „Nyilatkozat a közös földről a nemzeti totalitarizmus ellen". A határozat tartalmazza a Temesvári Nyilatkozathoz való csatlakozást is, amely határozott hangon követeli a temesvári forradalom eszméinek tiszteletben tartását. A szöveg élesen antikommunista jellegű. Az RMDSZ a programjába iktatta, hogy küzd mindenfajta totalitarizmus ellen, akár fasiszta, akár kommunista formában jelentkezik. Alapelve a demokrácia megvalósítása. Tiszteletben tartjuk Románia területi integritását, ezen belül pedig a nemzetiségek, a magyarság teljes jogegyenlőségéért harcolunk. " Milyen érdeklődés nyilvánult meg a kongresszus iránt? — A kongresszus munkáját 80 akkreditált sajtóképviselő követte figyelemmel. Jelen volt a világsajtó. Eljött a bukaresti amerikai nagykövetség küldöttje. A szovjet nagykövetség három megfigyelővel, a Magyar Köztársaság pedig a nagykövetével képviseltette magát. A kongresszus szervezetten, példás biztonsági körülmények között zajlott le, amit egyrészt a hatóságnak, másrészt a szövetség Bihar megyei bizottságának köszönhetünk. Egyébként az elnökség pénteken Kolozsváron ül össze először, kijelöli a három alelnököt és a három titkárt és a legsürgősebb gyakorlati feladatokat. NAGY Margit 3 Az Európa Tanács tisztségviselője Drnovseknél Dr. Janez Drnovšek, a JSZSZK Elnökségének elnöke tegnap fogadta dr. Ludwig Steinert, az Európa Tanács politikai parlamentjének elnökét, aki az Interparlamentáris Unió vendégeként tartózkodik hazánkban. A baráti, szívélyes megbeszéléseken szó volt Drnovsek elnök küszöbönálló strassbourgi látogatásáról az Európa Tanácsnál. Dr. Steiner szerint ez rendkívül jelentős szakaszt képez majd Jugoszlávia számára az Európa Tanácsban való teljes jogú tagság szempontjából. (Tanjug) Reuter telefotól A szovjet hadsereg újabb páncélos alakulatai érkeztek tegnap Vilniusba, Litvánia fővárosába mintegy aláhúzva Moszkva eltökéltségét, hogy minden eszközzel térdre kényszerítse a függetlenségének elnyeréséhez ragaszkodó balti tagköztársaságot. A képen: szovjet tankok egy vilniusi pályaudvaron Közös külpolitika kialakítása (Folytatás az oldalról) Minden hatalomra került a konzervatív-szociáldemokrata koalíció. „Egy fővárosban többé nem lesz két német nagykövetség”, jelentette ki Meckel. A megbeszélések központi témája a közös német álláspont kialakítása volt a második világháborúból győztesen kikerülő négy nagyhatalom küszöbönálló tárgyalásaira a német újraegyesülésről. A nyugatnémet sajtó azt állítja, hogy az úgynevezett 2 + 4 első, külügyminiszteri szintű találkozóját május 5-én tartják majd meg Bonnban. A tárgyalások legvitásabb kérdése várhatóan Németország jövőbeni katonapolitikai helyzete lesz. A Nyugat a bonni kormánynyal együtt követeli, hogy az egyesült Németország legyen az Északatlanti Szövetség, a NATO tagja, amit a Szovjetunió elvet. Meckel külügyminiszter a bonni sajtó szerint Genscherrel folytatott megbeszélései során megismételte, elképzelhetetlennek tartja a NATO kiterjesztését az NDK területére. Berlinben tegnap kezdődtek az NDK és az NSZK szakértőinek tárgyalásai a két német állam pénzügyi, gazdasági és szociális uniójáról. A kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a két ország erről folytatandó magas szintű hivatalos tárgyalásai már a héten megkezdődhetnek vagy legkésőbb a hét végén. Megbízható berlini forrásokból szerzett értesülések szerint hétfőn kezdődnek a 4 + 2 tárgyalásait előkészítő szakértői megbeszélések, majd Bonnban folytatódnak május 5-én, miniszteri szinten. A sajtószóvivő szerint Lothar de Maiziére keletnémet kormányfő tájékoztatta kabinetjének tagjait a Kohl kancellárral folytatott bonni megbeszéléseiről. Az újságírókkal nem közöltek semmi újat a már ismert tényeken kívül, miszerint a pénzügyi uniót július elsejétől vezetik be, és hogy a keletnémet márka árfolyama a nyugatnémet márkához viszonyítva a béreket, a nyugdíjakat és a 4000 márkáig terjedő takarékbetéteket illetően 1:1 lesz. Ez az árfolyam csak a keletnémet polgárokra vonatkozik. A sajtószóvivő nem közölt részleteket arról, hogy milyen elbírálásban részesülnek az NDK-ban élő külföldiek. (Tanjug)