Magyar Szó, 1990. november (47. évfolyam, 301-315. szám)
1990-11-09 / 309. szám
1990. november 9., péntek teil más határában? A zrenjanini képviselő-testület ülésén megjelent aradaci földművesek tiltakozása után újra elhalasztották a döntést az új temető építéséről Már több mint egy évtizede tart a huzavona az új zrenjanini temető építése körül, de a képviselő-testület tegnapi ülése után úgy tűnik, hogy továbbra is meszsze van a megoldás. A legújabb változat szerint ugyanis a temetőt (újra) az aradaci határban kellene építeni. Emiatt tiltakozásul a képviselő-testületben megjelentek a kisajátítással érintett földművesek és a többórás huzavona után a küldöttek úgy határoztak, hogy még egyszer (ki tudja, már hányadszor) elhalasztják az ezzel kapcsolatos végső döntést. A képviselő-testület ülése létszámhiány miatt több mint másfél órás késéssel kezdődött, ami még inkább növelte a feszültséget. Immár negyedszer egymás után voltak kénytelenek személygépkocsival összeszedni a hiányzó küldötteket Nova Vučetić, az első felszólaló elmondta, hogy az aradaciak azért tiltakoznak, mert a kisajátításra ítélt 42 hektárnyi föld a legjobb minőségű a falu határában, hogy 41 földműves érdekéről van szó, s hogy ugyanakkor elveszik a helybeli földműves szövetkezet parcelláinak egy részét is. Szerintük indokolatlan a lokáció megváltoztatása, hiszen egy évvel ezelőtt Misa Berbakov tervező még azt magyarázta, hogy csakis a Rasadnik parcelláin kell építeni a temetőt, mert így a legolcsóbb, most viszont már a másik álláspontot védi. Branislav Vlas Savljevic, a városrendezési titkárság titkára szerint az aradaciaknak 1500 hektárnyi földjük van, és egyébként sincs idő további halasztgatásokra, mivel a zrenjanini temetőkben még legfeljebb egy évig temetkezhetnek. Radovan Vujin szerint azonban érthetetlen, hogy „évek óta sorra elítéljük azt, hogy a legjobb ter-mőföldet kisajátítsuk más szükség-letekre, s most mi is ugyanezt csináljuk”. Szerinte indokolatlan, hogy a legjobb minőségű földbe létesítsék a temetőt, amikor az újvidékiek példája azt mutatja, hogy ezt rosszabb minőségűn is megtehetik. Svetislav Krstic községi elnök is a felkínált javaslatot támogatta, és mint mondta, nem indokolt, hogy most kihangsúlyozzuk, hogy szlovák nemzetiségűek azok, akiknek földjét ki kellene sajátí tani. — Vajon Zrenjaninnak más határában kell megkeresni a helyet az új temető építésére? Hiszen három-négyszer akkora határvit van és találhatnak erre megfelelő helyet. Ez végső fokon az ő problémájuk. Miért építenék én valamit saját szükségletemre a szomszéd udvarában — mondta többek között O Jan Svetlik aradaci földműves. A hosszú huzavona után a küldöttek többsége (53) arra szavazott, hogy még egyszer halasszák el a lokáció kijelölését, s hogy a következő ülésre még egy részléntesebb javaslatot tárjanak a küldöttek elé. Ezzel valójában elvetették a végrehajtó tanács javaslatát és részben helyet adtak az aradaciak követelésének, hogy az új temető helyéről csakis a kilátásba helyezett választások lebonyolítása után döntsenek. K. I. Akad még tisztázatlan kérdés Újvidéken tegnap tanácskozást tartottak a közelgő választások ügyében A köztársasági választási bizottság szervezésében Újvidéken tegnap tanácskozást tartottak a népképviselők és a köztársasági elnök megválasztása kapcsán. A tanácskozáson Újvidék, Sremska Mitrovica, Šid, Titoverbász, Petrőc Szenttamás, Temerin, Karlóca Zsablya, Titel, Indija Rusma, Ürög, Stara Pazova és Zombor választási bizottságainak elnöke, elnökhelyettesei és titkárai, valamint a képviselői, Branko Miljkovic és Petar Beljanski vettek részt. Branko Miljkovic kiemelte bevezetőjében, hogy a választási bizottságok legfontosabb kötelessége a törvény szigorú tiszteletben tartása. Felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a választóhelyen 7- től 19 óráig feltétlenül jelen kell lennnie a háromtagú szavazási bizottságnak, valamint hogy egy családtag nem szavazhat a többiek helyett is. Hangsúlyozta, hogy a választásra vonatkozó előírásokat többször és részletesen át kell tanulmányozni, és sürgősen meg kell határozni a választóhelyeket. Szó volt a titkos szavazást szavatoló kabinok beszerzéséről, a szavazócédulák nyomtatásának és más költségeknek a fedezéséről. A december 9-ei választásokat a köztársasági költségvetésből finanszírozzák. Tekintettel arra, hogy a tanácskozás a felmerülő kérdések tisztázását szolgálta, a résztvevők mintegy 3 órát az esetleges félreértések elkerülésének szentelték. Szó volt a választópolgár identitásának bizonyításáról (a személyazonossági igazolványon kívül a belügyi szervek és a helyi irodák bizonylatát is figyelembe veszik), az adatok titkosságáról a katonák szavazásáról. A petróci választási bizottság tagja felvetette a zászló- és a nyelvhasználat kérdését is. Branko Miljkovic kiemelte, hogy a választóhelyeken feltétlenül ott kell lennie a köztársasági zászlónak, de személyes meggyőződése szerint nem baj, ha a jugoszláv zászló is ott van. Ami a szavazócédulákat illeti, a válasz így hangzott: nincs akadálya annak, hogy ezeket a nemzttségek nyelvén, valamint latin betűkkel is kinyomtassák. Arra azonban még nem tudtak pontos választ adni, hogy ott, ahol a statútum előirányozza az egyenrangú nyelvhasználatot kötelező-e a nemzetiségek nyelvén is kinyomtatni a szavazócéduláikat. Habár a választásokig még csak egy hónap maradt hátra, úgy tűnik, lényeges kérdések is tisztázatlanok maradtak. O. K. Vasárnap Újvidéken Bemutatkozik a Demokrata Párt Vasárnap Újvidéken az Aréna moziban bemutatkozik a Demokrata Párt. A 11 órakor kezdődő ünnepi jellegű ülésen beszédet mond dr. Rogoljub Mićunović professzor, a párt elnöke, dr. Vojislav Kostunica professzor, alelnök, dr. Zoran Đinđić professzor, a végrehajtó bizottság elnöke és dr. Ljubomir Tadic akadémikus. Az ülésen bemutatják az újvidéki Demokrata Párt köztársasági népképviselő-jelöltjeit is. A különbség A Nagy Rock and Roll Párt fiatal tagjai tévés bemutatkozásukon közölték, hogy különböznek minden más párttól. S tényleg volt néhány eredeti elképzelésük. Még ha fiatalos túlkapásokkal is, de az emberi szabadság határainak tágítását szorgalmazták: legyek mindaddig szabad, amíg nem veszélyeztetem mások szabadságát! Milyen gyönyörű szavak, s ráadásul fiatalok szájából! S milyen silány bemutatkozó műsor! Az ilyesmire szokás azt mondani, hogy a szándék oly nemes, s az erő oly kevés. A Nagy Rock and Roll Párt ebben is különbözik más, ügyesen érvelő, jóllehet esetenként zsarnoki elképzelésektől sem mentes pártoktól. K. E. AKTUMUS 7 Negyven pont és a Sever Ülést tartott a szabadkai községi képviselő-testület A szabadkai képviselő-testület november végén rendkívüli ülésen foglalkozik a község gazdaságának helyzetével és a Sever Villanymotorgyár dolgozóinak a gazdaság tehermentesítésére és a dinár nem reális árfolyamából eredő s az exportőröket sújtó, veszteség megtérítésére vonatkozó kérelmével — döntöttek tegnap a községi testület küldöttei. A várakozásoknak megfelelően, a Sever képviselője ismertette a küldöttekkel a gyárban előállt helyzetet, amelyért a munkások a társadalmat hibáztatják, a községi, a tartományi, a köztársasági és szövetségi törvényhozókat, s hivatkoznak a TVT október 18-i döntésére, miszerint tehermentesíteni kell a gazdaságot. Követelik a dinár reális árfolyamát, a kártérítést és azt, hogy a községi küldöttek felsőbbszinten méltóan képviseljék a bázisukat. A Sever nevében felszólaló küldött hiányos ismereteiről tett tanúbizonyságot az az észrevétele, hogy a költségvetés 10 százalékos növelése is a gazdaságot terheli, s nyilvánvalóvá vált az is, hogy a munkásoknak nincsenek pontos információik arról, hogy mekkora és milyen a gazdaságvalós megterhelése. Dragan Božinović, a végrehajtó tanács elnöke nem mondott ezzel kapcsolatban semmi biztatót, mert a kimutatást követelő Rehák László küldött kérdésére azt válaszolta, hogy a szövetségi, köztársasági és tartományi járulékok, adók és egyéb megterhelések kimutatásának elkészítésére „a végrehajtó szervnek sem ideje, sem lehetősége nincs, sőt nem tud hozzájutni az adatokhoz”. Molnár Béla név szerint emlegette a felsőbb képviseleti szervek szabadkai tagjait, akik „semmit sem tesznek a község érdekében” s ez alatt elsősorban a Severt értette. Még a Községközi Belügyi Titkárság küldötte is védekezni volt kénytelen, mert a villanymotorgyáriak úgy vélik, sokba kerül a közbiztonság (is) és ideje lenne, ha a tartományi szervek vennék át a pénzelését, úgy, ahogy korábban már tervbe vették. Kénytelen volt kimutatni, hogy a szabadkai belügyi titkárság dolgozói, ami a személyi jövedelmüket illeti, Vajdaságban az utolsó helyre csúsztak, mert míg például Zomborban 7600 dinár a keresetük, Szabadkán csupán 4000 dinár. A közigazgatási szervek dolgozói személyi jövedelmének elszámolási rendszere is magyarázatra szorult, mert a villanymotorgyának a tisztviselők fizetését is sokallták. Dragan Božinović hangoztatta,hogy a Társadalmi Könyvviteli Szolgálattal együttesen készítenek a testület legközelebbi ülésére egy olyan kimutatást, amelyből kitűnik, mennyi a keresete a munkásoknak a közigazgatásban és a felépítményben is, és ismételten hangsúlyozta, hogy légből kapott adatokkal nem kellene manipulálni, s döntések is csak pontos számadatok alapján hozhatóak. A napirenden levő több mint negyven pont kevesebb adót vett igénybe, mint a villanymotorgyár körüli vita, ami érthető, mert a költségvetés növelésére vonatkozó javaslaton kívül nagyobbára proceduális kérdésekkel foglalkozott a testület. A költségvetés módosítását néhány ellenszavazattal fogadták el a küldöttek. KÖLTSÉGVETÉSI NÖVEKEDÉS ! A költségvetési keretet 18 millió dinárral, azaz 10 százalékkal leverik, ami azt jelenti, hogy meghaladja a 195,5 millió dinárt. Miután egyes tételeket csökkentenek, kevesebb jut a tervezettnél a körzeti tévéstúdió felszerelésére, a vízgazdálkodásra, a környezetvédelemre, a közigazgatási intervenciókra a harcosok térítményeire, szúnyogirtásra stb.) összesen 26 millióval jut több a következő tételekre: 13 millió a közigazgatási szervekben dolgozók fizetésére — amelyek az elhangzott tájékoztató szerint még mindig a törvényes keretek alatt alakulnak — a közigazgatási szervek egyéb költségeire 2,8 millió dinár, a belügyi szervek költségeinek fedezésére 750 000, ennél kisebb tételek pedig kisajátításra, a középfokú oktatási (volt) érdekközösség veszteségének fedezésére, a tartományi öntözési alapba, a zsinagóga felújítására. A többi között a sajtószervek is kapnak 270 000 dinárt, a politikai pártok bemutatásának költségeire. .. 8. Kula községben Huszonnégy vállalat volt veszteséges Kula község gazdasága ez év kilenc hónapjában 25,3 millió dinár veszteséget mutatott ki, ez 3 millió dinárral több, mint a félévi veszteség. Vesztesége 24 vállalatnak volt. Hat vállalat vesztesége képezi az összveszteség mintegy 36 százalékát, azaz 21,3 millió dinárt. A legnagyobb veszteséget a következő hat vállalat mutatta ki: a kulai Duro Strugar 7,1 milliót, a kulai Aska lábbelifelsőrész-készítő vállalat 5,5, a Sloboda Szövetgyár 3,6 milliót, a bácskeresztúri Márius Kombinát 2,5 milliót, a veprődi baromfifarm 1,4 milliót és a cservenkai Július 4-e kereskedelmi vállalat 1,2 millió dinárt. A többi ÍR vállaltban a veszteség jóval kisebb ehnél. M-t Olcsó-e a vasárnapi olcsó áram? A topolyai fogyasztók is átállíthatják villanyóráikat A napokban a topolyai áramfogyasztók is értesítést kapnak, kaptak az új áramszolgái látási díjról, a hétvégi, illetve a vasárnapi olcsó áram használatának feltételeiről. Az Elektrovojvodina dolgozói minden fogyasztóhoz ellátogatnak, és órájáról megállapítják, alkalmas-e a hétvégi alacsony díjszabású áram mérésére. A régebbi típusú órák nem állíthatók át, a legújabb típusúakat az Elektrovojvodina dolgozói díjmentesen a helyszínen átalakítják, a harmadik lehetőség pedig, amikor a fogyasztó kérésére leszerelik az órát, az mester által átalakíthatja, majd visszaszerelik. A leszerelés 118, a visszaszerelés 139 dinárba kerül, az átalakításról pedig még nem tudni, hogy mennyi, mivel az erre engedéllyel rendelkező órásmestereknek nincs alkatrészük, így árat sem tudnak mondani. A leszerelést, illetve visszaszerelést az Elektrovojvodina dolgozói folyamatosan végzik a fogyasztók kérésére, aki a beszerelés után máris heti 18 órával több olcsó áramot használhat, mint eddig. A hivatalos értesítés szerint, ez a többlet olcsó áram vasárnaponként 0 és 24 óra között volna használható, egyelőre azonban március 31- éig próbaként, szombaton 13 órától hétfőn reggel 7 óráig tart. Jelenleg 0,56 dinár, a különbség az olcsó és a drága áram kilowattonkénti ára között. Figyelembe véve a fogyasztást, könynyen kiszámítható, hogy megéri-e vagy sem a váltóóra átszereltetése. Persze, ez attól is függ, milyen típusú az óra, mert a régebbiek esetében, különösen, amelyek az udvaron vannak, nem sztorlatos az átszerelés. Ehelyett jobb új órát venni,, amelyben már gyárilag benne van a hétvégi eleső áramhoz való alkatrész. N. K. TOPOLYA KÖZSÉG A vágóhíd a legveszteségesebb Az év elejétől a háromnegyed év végéig összesen tizenkilenc Topolya községbeli vállalat jegyzett veszteséget, összértéke meghaladja a 75 millió dinárt. A veszteséges munkaszervezetek 3600 dolgozót foglalkoztatnak, a legtöbbet, közel 900-at a topolyai vágóhíd, 670-et a Vojvodina VendéglátóipariVállalat és közel 500-at a Petőfi Cipőgyár. A legnagyobb vesz-t teséget jegyzők is többnyire a fent említettek között találhatók, a vágóhíd15,8 milliós, a Tibel 14,7, a Petőfi 11,5, a Jelingrad és Umet- 1nost 9,8, a Vojvodina pedig 7 milliós veszteséget mutatott ki az elemzett időszakban. Kisebb veszteséget jegyzett a Zitokombinát, az Elegant, a Népnyomda, a Topolacoop és néhány magánvállalatunk. Szélesében a szakszervezeti falocs A jövő héten eldől, mi legyen Adán munkások érdekvédelmi szervezetével Hiábavalónak bizonyult a hét eleji kísérlet, hogy két fontos dolgot megtárgyaljon a szakszervezet Ada községi szervezetének tanácsa. A kedd délre összehívott ülésen ugyanis a 35 tagú tanácsnak a fele sem jelent meg. Noha nyilvánvaló volt, hogy sem a kilenchavi időszakos elszámolásról, sem az egyes küldöttek felmentéséről, illetve helyettük új tanácstagok kinevezéséről érdemleges döntés nem születhet, a küldöttek úgy határoztak, hogy az ülést mégsem halasztják el. Olyan lényeges kérdések merültek ugyanis fel, melyekből végső ideje volt már szót ejteni. A szakszervezeti tanács tagjainak többsége mindenekelőtt a Potisse és a Halász József Kombinát küldöttei egyértelműen kijelentették, hogy nem élvezik többé bázisuk bizalmát, s önmaguk is úgy érzik, hogy a választások óta szinte semmi kézzel foghatót nem tettek a községi szakszervezeti tanácsban. Maga a szakszervezet községi szervezete is pusztán csak formálisan létezik. Az elnök és a titkár fizetett munkahelyén jószerével csak rutinmunkát végez, de sem az elnökség, sem a tanács nem foglalkozik azokkal a dolgozókat érintő égető kérdésekkel, amelyek köztudomásúan jelen vannak a község minden munkaszervezetében. A Potisie dolgozói például a közelmúltban már-már a városháza elé vonultak tüntetni. A Halász József MIK dolgozói egy a szakszervezet tagsági díját sem fizették. Óriási gondot okoz mindenütt a keresetek kifizetése. Im- I már a kisebb dolgozói közösségek - I ben is, mint az IBA, Obnova, Ravnica, LPO, mind nagyobb gond a munkaerő-felesleg kérdése. Helyenként munka híján kényszerszabadságra kellett küldeni a dolgozókat. Minderről a községi szakszervezeti tanács és az elnökség mintha mit sem tudna. Nemcsak, hogy vitát nem kezdeményezett, de meg sem próbált megismerkedni ezekkel a problémákkal. Hogyan képviselheti hát a dolgozókat és a munkások érdekeit? Ilyen szakszervezeti tanácsra, egyáltalában a jelenlegi formában meglevő szakszervezetre a községbe nincs szükség. Rendkívül nagy szükség lenne viszont egy ténylegesen a munkások érdekeit képviselő szervezetre, de ez már csak új emberek kinevezésével leh,,**.eges — hangzott el a tanács küldöttei részéről. Végül is a küldöttek megegyeztek abban, hogy a jövő hétre összehívják a szakszervezeti tanács kibővített ülését (a szakszervezeti alapszervezetek elnökeivel és a meghívóval együtt, szétküldik az eddigi tevékenységről szóló jelentést is, s megvitatják az elő állt helyzetet és döntenek a felmentésekről illetve ha úgy ítélk ! jónak, ha+éreznek a rendkív'-ij j '-el evűlés összehívásáról, és szük- s ség szerint a rendkívüli választási értekezlet megtartásáról is.