Magyar Szó, 1991. március (48. évfolyam, 58-88. szám)
1991-03-26 / 83. szám
AKTUÁLIS Magyar nő Hány nagygyűlés lesz szerdán? Az ellenzék nyomására az SZSZP lemondott a rockkoncert-tervről . Az első főszerkesztőcsere a Politika-srázban: Sava Dautovic a NIN élén (Állandó tudósítónktól) Vasárnap este meghökkentő esemény híre járta be a fővárost: este 8 óra tájban egy ismeretlen személy ült be a 39 éves Mija Sekulic taxisofőr kocsijába, s miután elindultak a megadott cím felé, az utas kést rántott elő, és tizenöt szúrással súlyosan megsebesítette a sofőrt, majd ismeretlen irányban eltűnt. Ezért hétfőn hajnaltájban az összes belgrádi taxis általános sztrájkot jelentett be szolidaritása jeléül, de a délelőtti órákban már volánhoz ültek. Közben tovább tart a hatalomért folytatott harc a jelenlegi kormánypárt és az ellenzék között. A hatalom ismét engedményekre kényszerül. A Politikaházban sor került az első főszerkesztőcserére (habár pénteken az anyalap, a Politika is új megbízott főszerkesztőt kapott, s ez gyakorlatilag nem más, mint a ház igazgatói és a lap főszerkesztői munkakörének több éve esedékes kettéválasztása). A NIN élén viszont bekövetkezett az első tényleges változás is. Dr. Živorad Minovic kénytelen volt engedni a NIN független újságírói követelésének, és megegyezés született arról, hogy leváltják Teodor Andelicet, míg a kiadóház munkástanácsa ideiglenesen Sava Dautovicot, a NIN újságíróját nevezte ki a lap megbízott főszerkesztőjévé, és egyúttal döntést hozott a pályázat kiírásáról az új főszerkesztő megválasztására. Az ellenzéki körökben pedig tovább forr minden. Hírek szerint dr. Nikola Milosevic akadémikus és dr. Kosta Cavoški egyetemi tanár annak a csoportnak a vezetői, amely a hét elején kivált a Demokrata Pártból, új, párt megalakításán dolgoznak, s azzal vádolják a jelenlegi demokrata vezetőket, hogy túlzott mérsékletességgel elárulták az ellenzék ügyét. Közben egy amerikai kongreszszusi küldöttség tárgyalt a Demokrata Párt vezetőivel, és fogadta őket Slobodan Milosevic, a Szerb Köztársaság elnöke is. Látható, hogy Amerikában óriási az érdeklődés a belgrádi fejlemények iránt, nem sokkal a kanadai után már a második küldöttség tárgyal a szerb (és a jugoszláv) fővárosban. S miközben szinte észrevétlenül múlt el a hármas paktum jugoszláv részről történő aláírásánakötvenedik évfordulója, addig a paktum aláírását két nappal kéőbb követő hatalmas tüntetések jubileumának megünneplése óriási port kavart fel. Több párt és szervezet szólította fel a nagygyűlési szervezőket, hogy álljanak el ettől a tervüktől, mert különben félő, hogy ismét összetűzés és vérontás lesz. Emlékeztetőül: hétfőn reggel még úgy állt a helyzet, hogy szerdán négy nagygyűlés lesz a fővárosban: a Szabadság (hivatalos nevén még mindig: Köztársaság) téren az egyesült ellenzék, a Terazijén a Szerb Szocialista Párt, a Szövetségi Képviselőház előtt a kosovói Božur és szintén a város központjában a nyugdíjasok készítettek elő nagygyűlést. Az ellenzék nyomására azonban hétfőn délután az SZSZP főbizottságának végrehajtó bizottsága közleményben jelezte, hogy lemond a rockkoncerttel egybekötött nagygyűlés megrendezéséről. Teszik ezt a számos kiemelkedő közéleti személyiség és szervezet felhívására, mert szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a szerb nép békében és méltón ünnepelhesse meg a fél évszázada a fasizmusnak kimondott történelmi nemet. A kérdés csupán az, hogy fél évszázad múltán lesz-e ismét történelmi nem . . . SIMONYI Zoltán KEZDŐDIK AZ AUTÓÚT ÉPÍTÉSE (Folytatás az 1. oldalról) pót munkásainak. Az 5—6 centiméter vastag végső útburkolat elkészítéséhez 841 000 köbméter aszfaltot és 334 800 köbméter cementet kell felhasználniuk. Ezenkívül 14 555 négyzetméternyi hidat, felüljárót, kitérőt kell felépíteni, a töltésekbe és az úgynevezett tamponterületekbe pedig majdnem tízmillió köbméter anyagot kell beépíteni az összesen 79 kilométer hosszú és 11 méter széles útvonalon. A washingtoni Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank folyósította harmadik útépítési kölcsönre 24 millió dollárt, azaz 336 millió dinárt hagytak jóvá, ebből a munkálatok 17 százalékát lehet fedezni. A Tartományi Útalap ehhez még 1 milliárd 600 millió dinárral járul hozzá és ebből az összegből másfél év alatt elkészül az út. Az útalap a Vojvodinaputra bízta az építkezés levitelezését, maga az útépítés 1 705 602 000 dinárba kerül. A tegnapi tájékoztatón közölték hogy a Vojvodinaput már régóta készül erre a vállalkozásra. A tavaly meghirdetett pályázaton tíz más hazai és külföldi vállalat ajánlata közül a Vojvodnapútköltségvetését találták a legmegfelelőbbnek. Az építkezésre minden készen áll és április első napjaiban meg is kezdődhet. Az egész szakaszon tulajdonképpen egyidejűleg indul meg a munka, azzal, hogy az első fázisban a fekettes szabadkai 52 kilométeres utat építik meg másfél év alatt, majd rögtön, ennek befejezése után, tíz hónap alatt elkészül a magyar határig húzódó szakasz is. 1993-ban tehát befejezik az autóút építését. A washingtoni nemzetközi pénzintézmény szakértőinek sem volt semmi kifogásuk a tervvel kapcsolatban, a TVT is elfogadta, a Képviselőház pedig a napokban teszi meg ezt. Mennyiben fogja az új út rombolni környezetünket? Mivel a Palicsi- és a Ludasi-tó védett területeit és a más úgynevezett rezervátumokat is érinti majd. Az illetékesek szerint ez a veszély nem áll fenn, a terveket is a környezetvédelem teljes méltánylásával készítették. Igaz, hogy ez nagyban növelte aköltségeket, de másként nem lehetett. A földterületek felvásárlását és kisajátítását is 90 százalékban már elvégezték, a területrendezési tervről egyébként most tartanak társadalmi vitákat a községekben, úgyhogy menet közben is lehetségesek lesznek majd a kisebb változtatások. Kihat-e az új út építése a már meglevők karbantartására? Elhanyagolják-e ezeket? Nem, mert az útépítés és a karbantartás két külön alapból történik, egymást nem befolyásolja. A gépállomány és a munkaerő is két külön szervezési egység. "A Vojvodinaputnak mindezekre külön kapacitásai vannak. Mi lesz, ha eléri a határt az új út? Hol találkozik a magyarországi autópályával? Nem a jelenlegi horgosi határátkelőnél, hanem mintegy 350 méterre ettől nyugati irányban fut össze a két ország útvonala. Valószínűleg új vámépületet is felépítenek majd, azzal hogy a régi átkelő is megmarad, feltehetően a teherforgalom, autóbuszok, teherautók számára. Erről azonban még Csongrád megye illetékeseivel tárgyalni kell, noha a megbeszélések máris megkezdődtek. Mindenesetre mindkét fél szeretné, ha a belgrád—budapesti autóút teljes egészében 1995-ig elkészülne. Budapesten ugyanis ekkor tartják a Világkiállítást. A határ, akét út találkozása természetesen attól is függ, milyen rendszerű, úgymond kapitalista vagy szocialista lesz-e majd a vámrendszer akét ország között. Az új vajdasági autóút építésére folyósított kölcsön 30 év lejáratú. Az út mentén éttermek, benzinkutak, motelek épülnek majd, valószínűleg külföldi cégek segítségével vagy beruházásával Egy francia vállalattal máris folynak az ilyen irányú megbeszélések., A vajdasági autóút építése tehát napokon belül megkezdődik. Megannyi huzavona, halasztgatás. s pénzbonyodalom után, végre. Im. A Szövetségi Mezőgazdasági Titkárság figyelmeztetése A Szövetségi Mezőgazdasági Titkárság figyelmezteti a vágóállatok és a romlandó állati eredetű termékek kiszállítóit, hogy a jugoszláv—olasz határon fennakadás van. Az olasz vámosok sztrájkja és a fennakadások miatt megromlott az élelmiszer, elpusztultak az állatok, ezért a Szövetségi Gazdaság Titkárság javasolja az exportőreinknek, hogy a vágóállat és a romlandó áru berakodása előtt tájékozódjanak az illetékes határszerveknél és a szállítóknál a helyzetről, hogy elkerüljék a nem kívánt következményeket. (Tanjug) Az SZVT határozata A Kékvonat a turizmus szolgálatában? A Szövetségi Végrehajtó Tanács úgy döntött, hogy eladja a Kékvonatot. Az állam szükségleteire csak a két szalonvagont tartja meg az úgynevezett speciális vasúti járművek parkjából. A fényűző szalon- és hálókocsik egy részét visszaadják a Jugoszláv Vasutak Közösségének. Az SZVT azért döntött így, mert a Kékvonatot teljes két éve egyszer sem vették igénybe. Az SZVT tájékoztatási titkársága szerint a Kékvonatnak mindenképpen lesz majd vevője. Az Energoprojektpromet pl. még tavaly decemberben tájékoztatta az SZVT-t, hogy néhány exkluzív, turizmussal foglalkozó ismert cég hajlandó tárgyalni a Kékvonat megvételéről, vagy Jugoszlávia területén bármilyen más kereskedelmi célra való igénybe vételéről. (Tanjug) Macedónia Csökken az idegenforgalom Macedóniában jelentősen csökkent az idegenforgalom. Tavaly mintegy 975 000 hazai és külföldi vendég járt Macedóniában, 5,6 százalékkal kevesebb, mint 1989- ben. Több mint 300 ezerrel, vagyis 12 százalékkal kevesebb vott a vendégnapok száma. A macedón idegenforgalom 1986 óta állandóan csökken, de egészen tavalyig 2,5 százalékos volt a csökkenés. Az illetékes köztársasági szervek és intézmények még nem dolgoztak ki egy átfogó elemzést arról, mi az oka ennek a nagyarányú csökkenésnek. A helyzet ismerői szerint szubjektív szervezési hiányosságokról van szó. A magán-turistairodák főként a hazai turistának a szomszédos országokba való „exportálásával’’ foglalkoznak, és szinte semmit sem tesznek annak érdekében, hogy a külföldiek felkeressék Macedóniát. (Tanjug) Varaždin Bezárják a szerbiai vállalatok üzleteit A varaždini végrehajtó tanács tegnap úgy döntött, hogy kiköltözteti a szerbiai vállalatok üzleteit a városban bérelt üzlethelyiségekből. Az elkövetkező három hónapban ki kell költöznie a nišići műveknek, a čačaki Slobodának, a belgrádi Novi Domnak és a Sportnak, valamint a leskovaci Leskoteksnek. Ezek a vállalatok a meghatározott határidőben nem fizették ki a horvát kormány határozatával megállapított összesen 2,5 millió dollár különilletékeüket. A határozat válasz arra, hogy Szerbiában elvették a Varteks és más horvát vállalatok üzleteit (Tanjug) Belgrád Tűz a papírgyárban A belgrádi papírgyárban tegnap reggel nyolc óra előtt tűz ütött ki. A tűzoltók 11 perc alatt a helyszínre értek, és gyorsan lokalizálták a tüzet. Novica Malevic, a gyár igazgatója szerint meggyulladt a szabadban elhelyezett és feldolgozásra váró régi papiros. A tűz nem terjedt át a gyárrészlegre, úgyhogy mondhatnánk, szerencsénk volt, a kér még nagyobb lehetett volna — hangsúlyozta Malevic. A tűz okainak kivizsgálása folyik. (Tanjug) (Folytatás az 1. oldalról) 25 000 dinárt. Ha például valaki 30 000 dinárt keres, akkor az adó az 5000 dináros különbségre vonatkozik, és konkrétan 2500 dinárt (50 százalék) tesz. Az adóhivatal illetékese azonban figyelmeztet: igaz, hogy itt a nettó, a tiszta személyi jövedelemből elvont adóról van szó, de ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy az illető személy keresete (az a pénz, amit végérvényesen készhez kap személyi jövedelem címén) kisebb lesz az adó összegével. Az elszámoláskor ugyanis a vállalatok ezt a különadót beleszámítják a bruttó személyi jövedelembe, úgyhogy ha az össz adók és járulékok (beleértve ezt az 50 százalékos különadót is) valójában nem okoznak újabb anyagi, úgynevezett „fizetésgátló” terhet a vállalatnak, akkor a nettó személyi jövedelem tejesen kifizethető: az érintett dolgozók nem közvetlenül saját fizetésükön, hanem közvetetten, a vállalat gazdálkodásán keresztül viselik az adóterhet. A fenti bonyolult magyarázatból egyértelműen kiderül az is, hogy a vállalatokon belüli keresetelszámolás még bonyolultabb lesz, mert a nagyfizetésű dolgozók esetében ezt a különadót külön ki is kell mutatni. A becslések szerint Szerbiában körülbelül 80 millió dinár bevételére számítanak ebből az adóból, ami nem mondható jelentős öszszegnek, és begyűjtése is kérdéses, mivel a vállalatok, mint általában, hajlamosak a törvény kijátszására. Ez is azt bizonyítja, hogy a foglalkoztatottak jó része a köztársaságban kiskeresetű dolgozó, egy részük pedig sajnos több hónapra visszamenőleg még a szavatolt személyi jövedelmet sem kapta meg. Más kommentárok szerint viszont ez a törvény teljesen ellentétben áll a piacgazdálkodás szellemével, és destimulálja a jól gazdálkodó vállalatokat, a jól fizetett üzletembereket, menedzsereket. A Tartományi Adóhivatal illetékese nem tudott adattal szolgálni, hogy a becslésk szerint tartományunkban körülbelül menynyi pénz folyna be a költségvetésbe ebből a különadóból, ugyanakkor az sem ismeretes, hogy milyen szociális programokra fordíthatnák ezt a pénzt, mivel a törvény csakis ilyen célokra irányozza elő felhasználását. A Szerb Képviselőház mai ülésén valószínűleg napirendre kerül még két adótörvény. A gépkocsikra, motorkerékpárokra, a vízijárművekre (amelyeket egyébként nyilvántartásba kell venni) kivetett köztársasági illeték valószínűleg az év végéig érvényben lesz. Erről dönt ma a parlament, valamint a vagyonadóról szóló törvény módosításáról is, amelynek értelmében e törvény tartós jellegű lenne. Mint ismeretes, a vagyonadóról szóló törvény csak az év első három hónapjára vonatkozott és két százalékkal adóztatta meg a társadalmi és magánvállalatokat. A becslések szerint a vagyonadóból eredő bevétel 6,89 milliárd dinárt hoz a köztársasági költségvetésnek, amit kizárólag a nyugdíjalapnak és a társadalmi tevékenységügyi alapnak utalnak át. G. KESZEG Valéria Az alábbi kimutatásban megpóbáljuk vázolni, hogy milyen adók és járulékok terhelik Vajdaságban a dolgozók személyi jövedelmét: a 1V6-os adó Kosovónak (az egész köztársaság területére érvényes) TARTOMÁNYI ADÓK ÉS JÁRULÉKOK 1. 4'/o-os járulék a társadalmi tevékenységeknek (kivéve az egészségügyet) Ez a százalékarány márciusban és áprilisban érvényes. 2. KiVo-os járulék a nyugdíjalapba 1. lVo-os tartományi személyi jövedelmi adó 4, 12—15%/c-os regionális járulék az egészségügynek KÖZSÉGI ADÓK ÉS JÁRULÉKOK 1. községi személyi jövedelmi adó 1,15 és 5,50'Vo között alakul, községenként eltérően 2. a községi járulék 2,110 és 11,85 százalék között alakul, községenként eltérően 1991. március 26., kedd Megerősítették a statútum javaslatát (Folytatás az 1. oldalról) szót, beépítette a javaslatba —, hangzott el tegnap a Tartományi Képviselőház Alkotmányügyi Bizottságának ülésén, amelyen összegezték a vitát, s esetenként többségi szavazással döntötték el a dilemmákat. A bizottság tegnapi ülésén a tartomány hatásköre kapcsán ismét felmerült, lehet-e a tartománynak eredendő hatásköre. A javaslat szövegében ugyanis az áll, hogy a tartomány szervei útján váltja valóra hatáskörét, míg egyesek szerint ez nincs összhangban az alkotmánnyal, valamint a statútum más szakaszaival, amelyekben a tartomány hatáskörét illetően nem említi annak szerveit. A hosszú vita és többszöri szavazás után a bizottság tagjai végül is helyet adtak annak a magyarázatnak, hogy ha a statútum a tartomány hatásköréről szól, nem pedig úgy rendelkezik, hogy a felsorolt hatáskört a szervein keresztül érvényesíti, azt a látszatot kelti, hogy Vajdaságnak mint autonóm területnek eredendő önálló hatásköre van. Ezzel szemben tudvalevő, hogy a tartománynak mint területi autonómiának a hatáskörét a köztársasági alkotmány határozza meg. A fent említett problémán kívül a tegnapi ülésen hosszabb vita folyt a leendő Tartományi Képviselőhöz képviselőinek számáról. A vitában ugyanis a legtöbb helyen olyan véleményen voltak, hogy az ésszerűsítés érdekében csökkenteni kell a képviselők számát. A tervezetben 120 és 105 képviselő szerepelt. Ennek ellenére a szakértői bizottság javasolta a 120-as létszámot. Egyrészt azért, mert a tervek szerint a belgrádi képviselő-testületnek is a tervek szerint mintegy 110 képviselője lesz. Ez azonban kevésbé lényeges. Sokkal fontosabb az a vitában és a tegnapi bizottsági ülésen is sokak által támogatott elv érvényesítése, hogy a Tartományi Képviselőházban minden községnek kell hogy legyen képviselője. A többség véleménye szerint azonban az említett elv valóra váltása nem a statútumra tartozik, hanem mindenekelőtt a választási körzetekről kell olyan határozatot kialakítani, hogy e követelmény valóra váljon. Ugyanezzel az indoklással vetették el a törvényalkotási jogi bizottság javaslatát, mely szerint a statútumba is be kell foglalni a leendő képviselőház nemzetiségi összetételére vonatkozó követelményt. Kétségtelen ugyanis, hogy a képviselőházban minden nemzetiségnek kell hogy legyen képviselője, de a bizottsági tagok szerint ezt is a választási körzetek körültekintő meghatározásával kell érvényre juttatni. Az ülés végén vitát váltott ki Jugoslav Kostić indítványa, hogy a statútumban az átmeneti intézkedések között kell helyet kapnia a tartomány föderáció iránti viszonyulásának, addig, ameddig a tartománynak szerepe lesz a föderációban. A bizottság tagjainak többsége azon a véleményen volt, hogy ezt a kérdést a köztársaság alkotmánya pontosan rendezi. Egyetérthettek azonban abban, hogy a statútum valóra váltását szabályozó statútum erejű határozatban taglalni lehet ezt a kérdést is. A statútumjavaslatot a Tartományi Képviselőház a tervek szerint e hó 29-i ülésén vitatja meg és erősíti meg. A procedúra értelmében ezután kell hogy a köztársasági parlament beleegyezését adja a dokumentumra, s csak ezután lehet ünnepélyesen kihirdetni. P. I.