Magyar Szó, 1991. június (48. évfolyam, 148-162. szám)
1991-06-07 / 154. szám
6 V ,, Sokk- Szlovénia’ ’ Most már senki sem emlegeti Svájcot Nem is olyan régen a szlovén nemzeti állam projektumának megszállottjai azt ígérték, hogy Szlovénia, ha sikerül kimenekülnie a kommunizmusból és Jugoszláviából, valóságos kis Svájc lesz. Most, a „D" nap előtt, amikor a beígért önálló Szlovéniától csak néhány nap választ el bennünket, már senki sem emlegeti Svájcot, ellenkezőleg, a nehézségekről beszélnek, amelyekkel Szlovénia szemben találhatja magát. Mi több, Peterle kormányelnök kezdeti sokkot emleget, írja Vlado Miheljak a ljubljanai Neodvisni Dnevnikben. Peterle, Malešič és Šešek kijelentéseiből, amelyeket a szakszervezet képviselőivel tartott ülésen tettek, azt a következtetést lehet levonni, hogy Szlovénia hasonló módon bocsátkozik az önállósulás kalandjába, mint azok a fiatalemberek, akik a Camel Trophy-ra jelentkeztek, nagy reményekkel, de gyenge kilátásokkal a sikerre. Bárhogy is legyen, folytatja a cikkíró, Szlovénia június 26-a után nem lesz második, de harmadik Svájc sem. Az előkészületek hivatalos értékelése alapján nyilvánvaló, hogy Szlovánia teljesen felkészületlenül lép az önállóságba, állapítja meg a ljubljanai lap. Szlovénia nemzetközi elismerésének kérdése talán még a legkisebb probléma. Nagyobb baj a széthullóban levő nemzetgazdaság. Tény, hogy egyetlen, gazdaságilag kimerült ország sem lehet ténylegesen önálló, így Szlovénia sem lehet az. Az is tény, hogy minden nehézség ellenére Szlovénia, gazdasági fölénye alapján Jugoszláviában kiváltságos helyzetet foglal el. Ha Európa és a világ politikai közvéleménye gyakorlati, pragmatikus okokból „mindenáron" egységes Jugoszláviát kíván, Szlovéniának saját elképzeléseit másképp kellene lefektetnie. Követeléseket kellene támasztania, amelyek mellett Jugoszláviában hajlandó maradni. Az emberi jogok, a piac, a szuverenitás és a parlamenti demokrácia olyan kategóriák, amelyeket az Európai Közösség vitathatatlan civilizációs vívmányként ismer el. Szlovénia ilyen alapokra építhetné államiságát, és noha nem lenne második Svájc, olyan ország lehetne, amelyben elviselhető módon élhetnének az emberek. Mivel az elmúlt hónapokban nem építettük ki az önálló állam szolid alapjait, még az erőszakosan fellépő MH is egy kicsit unalmassá vált számunkra, folytatja a Neodvisni Dnevnik. Mivel primitivizmusa és erőszakossága ellenére erélytelenül lép fel Szlovénia elszakadása ellen, elkezdtük mi magunk provokálni. Napról napra világosabb, hogy a jelenlegi hatalmat az eltúlzott ígéretekkel szemben már csak a hadsereg erőszakos fellépése mentheti meg. Ezért számolnunk kell azzal, hogy egyesek mindent megtesznek majd azért, hogy idejében reagálásra késztessék, írja a cikkíró, és hozzáfűzi, hogy ez nem lesz nehéz, legalábbis erre utalnak az utóbbi hetek eseményei. A Szerb Képviselőházban több mint öt órát tartott a heves vita arról, hogy kilenc szerbiai kisvárosban megmaradjon-e a gimnázium vagy sem, de ugyanakkor jóval kisebb érdeklődést váltott ki annak a több mint 250 000 albán tanulónak a sorsa, akik esetleg elveszítik az évet, sőt a továbbtanulás jogát is, írja a belgrádi Vreme. Arról van szó, hogy az általános iskolások és középiskolások ezreinek kellene e hó végéig osztályvizsgát tenniük szerbhorvát és albán nyelvből, valamint irodalomból, történelemből, földrajzból és zeneművészetből, mert nem a szerbiai oktatásügyi tanács, hanem a felfüggesztett kosovói oktatásügyi tanács tantervei alapján tanultak. Akik nem állnak ki az osztályvizsgára, elveszítik a tanévet. Mint azonban egy szülő mondja, a nemzeti szolidaritás és a megsértett nemzeti büszkeség, úgy tűnik, az osztályvizsga tömeges bojkottjához vezet majd. Miközben a horvát vezetőség iránti hűségnyilatkozat aláírását sokan „tiszta fasizmusnak" ítélik meg, de mindenesetre olyan politikai lépésnek, amely példátlan a háború utáni Európában, a kosovói iskolákban hasonló hűségnyilatkozat aláírását követelik a tanároktól a Szerb Köztársaság iránt Vajon ez lenne-e a logikus befejezése a tanévnek Kosovóban, ahol „az általános bizalmatlanság és nemzeti megosztottság súlyosabb, mint bármikor volt", mint ahogy februárban a szerb kormány YU-PRESS Veszélyes játékok . Kosovóban az albán tanároktól hűségnyilatkozat ij aláírását követelik, és több mint 250 000 albán tanulónak kellene is osztályvizsgát tennie jelentésében megállapította? A szerb kormány e kérdésben nyíltan beismerte kosovói politikájának csődjét. A bűnöst ugyan kizárólag a másik oldalon keresi, amely nem fogadta el az egységes oktatási politikát. Nem szól azonban arról a politikáról, amely Kosovóban „apartheidet" csinált az iskolákban, emeletenként, bejáratonként, hogy aztán a szerb és albán gyerekeket „biztonsági okokból" külön váltásokba ossza be. Nem kérdőjelezi meg azt a lépést sem, amellyel „példamutatási szándékkal” még az év elején bezárták a podujevói, lipljani és obilici középiskolákat, amelyekbe 5500 diák járt. A podujevói községben minden tanártól, aki nem a szerbiai oktatásügyi tanács tantervei alapján dolgozott, megvonták a személyi jövedelmet, a káderrekonstrukciók radikálisak voltak: több száz tanár, több mint száz igazgató, valamint az oktatásügyi, pedagógiai intézetek számos dolgozója kapott felmondást. Megszűnt mindazoknak az iskoláknak a finanszírozása, amelyek nem alkalmazták a hivatalos tanterveket. Hivatalosan a „téves foglalkoztatási politika" következtében további kétezer albán tanítót bocsátanak el... A viszály oka formálisan a tantervek. Anka Budimlija, a köztársasági oktatásfejlesztési intézet tanácsosa azt állítja, hogy a Kosovóban hozott tantervekből kihagyták a jugoszláv írókat, kultúrát, történelmet. A másik fél ugyanakkor a szerbiai oktatásügyi tanács tanterveit „megkülönböztető és asszimilációs" jellegűnek ítéli meg, amelyek „ignorálják az albán kultúrát és történelmet, tudományos valótlanságokat tartalmaznak", vagy például a zenei oktatásban a dalok 98 százaléka nem albán. A kosovói problémák kiéleződéséhez minden bizonnyal hozzájárultak a bejelentett „racionalizálási" intézkedések is: a kosovói oktatásügyi tanács döntése értelmében az albán tannyelvű középiskolák nem kisebb mint 70 százalékos „racionalizálását" tervezik. Az albán tanárok egyesületében azt állítják, hogy az egyenlőtlenséget talán a legjobban illusztrálja az a tény, hogy a 36 000 végzős nyolcadikos számára (természetesen, ha leteszik az osztályvizsgát) csupán hatezer helyet irányoznak elő a középiskolákban, a négyezer szerb és Crna Gora-i nemzetiségű végzős számára ugyanennyi helyet biztosítanak. Az ilyen felvételi politika tehát 26 000 diákot foszt meg a továbbtanulás lehetőségétől. Igaz, az albánok elméletileg tanulhatnak szerbhorvát nyelven az általános iskolától az egyetemig, de az albánok előtt itt is csak résnyire nyitják ki az ajtót: a bairatkozási paritás azt jelenti, hogy egyesek csak azért maradnak leckekönyv nélkül, mert albánok. S miközben a nemzetközi szakértők megpróbálják megállapítani, hogy Kosovóban megszegik-e az emberi jogokat, egy dolog biztos: a felnőttek politikai érdekösszeütközéseinek árát a legártatlanabbak, a gyerekek fizetik meg. A szerb oktatásügyi miniszterhelyettes önelégülten jelenti ki, hogy Szerbia emelt fővel nézhet a világközvélemény szemébe, hiszen a nemzetiségek tagjainak a lehető legnagyobb jogokat adták. Arrogancia vagy ignorancia a hatalom részéről? - teszi fel a kérdést a Vreme. Magyar Szó Pokol mások számlájára Talán paradoxonnak hat, de ha a köztársasági vezéreknek sikerül Szarajevóban valamilyen megállapodásra jutni, nemcsak hogy nagy megkönynyebbülésnek leszünk tanúi, hanem nagy politikai átejtésnek is azoknak a részéről, akik hónapokon keresztül egyet beszéltek, de mást csináltak, s végül valami egészen harmadikról állapodtak meg, hja a szarajevói Oslobodenje. Ha viszont az említett uraságok dolgavégezetlenül térnek haza, amiben nem sokan kételkednek, akkor június vége számos értékelés szerint kritikus lehet rájuk és Jugoszláviára nézve is, mivel senki sem tudja megjósolni Horvátország és Szlovénia bejelentett kiválásának közvetlen következményeit. Stipe Mesic, az ország alkotmányos elnöke, nem zárja le a katonaság intervenciójának lehetőségét sem, ami gyakorlatilag az eddigi közös állam végét jelentené. Mindezt jól tudja Miložević, Tudman és Kucan, hiszen elsősorban róluk van szó. Ha jelentősebb engedményeket tesznek egymásnak, legtüzesebb híveik veszteseknek kiáltják ki őket, ami politikai sorsukra nézve végzetes, ha viszont nem jutnak semmilyen megállapodásra, azt kockáztatják, hogy magukra vállalják a politikai, erkölcsi, de történelmi felelősséget is azoknak a népeknek a sorsáért, amelyeket képviselnek. Ha mindehhez még hozzáfűzzük azt is, hogy eltérően értékelik és értelmezik az aktuális európai politikai környezetet, megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen saját politikai projektumaik rabjai. Ebből adódik, hogy Milošević egyre bizonytalanabb és visszafojtottabb, Tudman egyre határozatlanabb és konfúzabb, Kucan pedig egyre mogorvább, hangsúlyozza az Oslobođenje. Az emberek, akik a tömeges nemzeti hipnózis hatására olyan állapotba kerültek, hogy többé nem képesek békésen együttélni, nem tudnak békésen el sem válni. Más szóval normális állapotba kell hozni őket, de ki fogja ezt megtenni? Nehezen képzelhető el, hogy ebben az országban lehet béke és javulás mindaddig, amíg nem változnak meg a jelenlegi rézsűnek, amelyek a nemzetek közötti viszályok szításával tartják fenn magukat, általános mozgósítást hirdetve saját népük körében. Optimizmusra kétségkívül szükségünk van, de az egyik helyzetelemző kérdése mégis nyugtalanít bennünket: ha annyi könnyre, verésre és vérre volt szükség, hogy lebukjon egy televíziós szolga, mennyire lesz szükség az uraságok bukásához? - íja egyebek között a szarajevói Oslobodenje. A HOBBIS HÍREK Szombaton Hajdújáráson szervezik meg a Petőfi iskolák XIX. találkozóját. Ezen a találkozón a gyűjtők és kézimunkázók is bemutatkoznak. Minden iskolából három kézimunkát és egy-egy gyűjteményt hoznak az iskolák tanulói. A következő iskolák részvételét jelentették: Petőfi Sándor iskolák: Becse, Doroszló, Kórógy, Laskó, Magyarcsernye, Újvidék, Petőfi Brigád iskolák: Hajdújárás, Kula, Kiss Ferenc iskolák: Szilágyi, Telecska és Trešnjevac. Minden iskolából egy-egy tanuló részt vesz a Bolmáni csata emlékezete című írásbeli vetélkedőn, melyet a Vajdasági Gyűjtők Szövetsége szervez. KIÁLLÍTÁS TOPOLYÁN A topolyai Nikola Tesla Általános Iskola gyűjtői június 8-án szombaton, hobbikiállítást szerveznek. A gyűjtők 1991. június 7.,péntek A MIKK’QI TEMERIN Staro Đurđevo Aranyjelvény: Zorié Mira, Erős Ernő Ezüst jelvény: Živković Jela Bronzjelvény: Nagy Franciska, Ljubica Zokic, Stoja Vlaisavljevic, Milka Miličić. Diploma: Bujdosó Éva, Dragica Ilié, Erős Magdolna, Andra Obradovic. A Staro Đurđevo Helyi Közösség kézimunkakörének elnöksége felajánlotta a lehetőséget, hogy 1992- ben ők szervezzék meg a MIRK ’92-et. Ennek nincs semmi akadálya, csupán az anyagi hozzájárulást kell szerződésben meghatározni. Temerinben 1981-ben szervezték meg a MIRK ’81-et az első helyi közösség kézimunkakörének tagjai és a Vajdasági Gyűjtők Egyesületeinek Szövetsége. Temerinben a legmegfelelőbb hely a jelenleg a Sportközpont lenne. Várjuk a Staro Djurdjevóiak jelentkezését és máris kezdődhetnek az előkészületek. FELSŐHEGY A kézimunka és gyűjtő klub tagjai Ezüst: Kis L. Ilona, Torma Éva Bronz: Gergely Margit, Kállai Teréz, Mácsai Erzsébet, Papp Magdolna. Diploma: Fülöp Cecília, Horváth Verona, Csikós Klára, Kazinci Irén. A felsőhegyi kézimunka klub tagjai 1984-től vesznek rendszeresen részt a nemzetközi kiállításokon és otthon is minden évben megszervezik a községi kézimunka kiállítást VÖRÖSMART A nőszervezet kézimunka klubja Arany: Varadinka Fink, Beke Júlia Ezüst: Májer Jolán Bronz: Angyal Márta, Angyal Ilona, Szabó Margit Diploma: Martin Katalin, Keszler Magdolna, Gyurin Aranka. „A vörösmarti nőszervezet kézimunkázó! 1970 óta ápolják községük népi hagyományait. Azóta készítik a népi hímzéseket. Baranyában ebből a szempontból az elsők, igyekeznek a tájegység jellegzetes mintáit elkészíteni, megőrizni. 1979-ben Vörösmarton szervezték meg az első baranyai jellegű kézimunka kiállítást. Részt vettek és szervezői voltak a következő kiállításoknak: MIRK ’81. Temerin, Slavonska Požega 1982., Pélmonostor 1983., Eszék 1984., Zenica 1985., MIRK’86 Moravica, MIRK’87 Zenta, Vörösmart-Zenica 1988. Minden kiállításon igyekeztek új kézimunkákkal szerepelni” - írták jelentésükben Bisztricán Hajnalka elnök és Mility Brigitta titkár. szalvéta, jelvény, bélyeg, képeslap és más érdekes gyűjteményeket mutatnak be. A kiállítás reggel 8-tól 12 óráig tart. A FEHÉR FERENC KÖNYVBARÁTOK KÖRE címére megérkeztek a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének ajándékcsomagjai. A könyvek az újvidéki vámhivatal raktárában várják az ügyintézést. Ezeket a könyveket a Gyermekrádió szerkesztősége, a Jó Pajtás, a Napsugár és a Fehér Ferenc könyvbarátok köre vezetőségének tagjaiból álló bizottság osztja ki. Az idei tanévben jól működő önképzőkörök F.F.K.K. kapják az iskolai könyvtárak részére. A Jó Pajtás szerkesztősége a következő iskoláknak javasolt könyvcsomagot: a kupuszinai József Attila iskola, a muzslyai Szervó Mihály iskola, a szabadkai Ivan Goran Kovacsc iskola, a kanizsai Zmaj, a moravicai idős Kovács Gyula, a becsei Petőfi Sándor, az adai Cseh Károly, és a pártosfalvi Testvériség Egység iskola. A könyvcsomagokat az iskolákba szállítják, ha a vám kiadja őket. MI ÉR TÖBBET, A KÉZIMUNKA VAGY A GYŰJTEMÉNY Ezt a kérdést minden nemzetközi kézimunka kiállítás alkalmából felteszik a „kezdő" kiállítók. Nem értik meg, hogy miért van már 125 gyűjtő nagymester és ezek közül csak 15 kézimunkázó nagymester. A kézimunkázók arra esküsznek, hogy milyen nehéz egy-egy kézimunkát elkészíteni. Ez így is van, de a kézimunkázó keze nincs megkötve. Annyi csipkét, térítőt, szőnyeget készít, amennyit akar és amennyi ideje van. Egy-egy nagymesteri gyűjtemény teljessé tételéhez pedig 25-30 év állhatatos kutatás, gyűjtés kell. Különben sem kell a két nagy tábort összehasonlítani. Az egyik az alma a másik a körte. Mindenesetre szeretném, ha az érintettek elküldenék érveiket, javaslataikat. A Vajdasági Gyűjtők Egyesületeinek Szövetsége, ha lesz elég javaslat, napirendre tűzheti ezt a kérdést Leveleiket küldjék a következő címre: SUKV 21 000 Novi Sad, p£ 260. GYŰJTŐNAGYMESTER Balanovics Terézia szabadkai gyűjtőnagymester több mint 600 emlékkanalat állított ki a MIRK’91-en. Gyűjteményeiben az öt kontinens úgyszólván minden országából van egy-egy érdekes értékes emlékkanál. Ezek a kanalak fából, csontból, elefántcsontból, műanyagból és ezüstből, aranyból készülnek. Ezt a gyűjteményt három évtizede gyűjti a gazdája HÁROM EMLÉKPECSÉT Hajdújáráson és Bácsszöllősön a Petőfi iskolák XIX. találkozója alkalmából a hajdújárási, bácsszöllősi és szabadkai postákon alkalmi pecsétet használnak.