Magyar Szó, 1992. február (49. évfolyam, 30-58. szám)

1992-02-01 / 30. szám

1992. február 1., szombat „Az USA a világszervezet erőfeszítéseit támogatja” Miért nem ismert még el az Egyesült Államok egyetlen jugoszláv köztársaságot sem?­­ Bush elnök nyilatkozata George Bush amerikai elnök ki­jelentette Franz Vranitzky osztrák kancellárnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok eddig azért nem ismert el egyetlen jugoszláv köztár­saságot sem, mert „a világszervezet erőfeszítéseit akarja támogatni”. A Biztonsági Tanács tagállamai­nak csúcsértekezlete előtt folytatott bilaterális megbeszélések során Bush New Yorkban az osztrák kan­cellárral is találkozott. Az amerikai elnök szóvivője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az USA és Ausztria vezetői „megvitatták a jugoszláviai helyzetet is”. Az amerikai elnök kifejtette Washington Jugoszláviával kapcso­latos nézetét és azt, hogy a Fehér Ház miért nem ismerte el Szlovénia és Horvátország függetlenségét. A szóvivő kijelentése szerint Bush el­nök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „igyekszik serkenteni az ENSZ erőfeszítéseit”, ezért nem foglalt állást a függetlenség elisme­rése mellett. A kongresszus és a tájékoztatási eszközök egyre növekvő nyomása ellenére a fehér Ház továbbra is elutasítja, hogy egyenként elis­merje a jugoszláv köztársaságokat még az átfogó rendezés előtt. A válság megoldására irányuló tö­rekvések keretében teljes mérték­ben támogatja, hogy Horvátor­szágban helyezzék el az ENSZ bé­kefenntartó erőit és közben Brüsszelben folytassák a Jugoszlá­­via-konferenciát. (Tanjug) Új szerepét keresi az ENSZ New Yorkban megkezdődött a Biztonsági Tanács tagországainak első csúcstalálkozója (Folytatás az 1. oldalról) A jugoszláviai időszámítás sze­rint éjféltájban véget érő ülésen tervben volt minden részvevő fel­szólalása, végül pedig záróokmányt fogadnak el elnöki nyilatkozat for­májában, amelyet John Major brit kormányfő terjesztett be. Az előze­tes hírek szerint az okmány nagy teret szentel a Biztonsági Tanács szerepének szilárdítására a világbé­ke megőrzésében, ennek céljából javasolják operatív békefenntartó erők, a Biztonsági Tanács afféle ál­landó hadseregének létrehozását, amely világviszonylatban a válságos pontokon való gyors beavatkozásra szolgálna. (Tanjug) A horvát követelések fékezik a béketervet? A New York Times állítása Az ENSZ béketervének alkalmazását a horvát követelések gátolják - ír­ta tegnap címoldalán a New York Times vezető amerikai napilap. Az újság belgrádi tudósítója úgy értékelte, hogy az ENSZ-nek a békeerők telepítéséről szóló terve kérdésessé vált, a horvátországi vezetők újabb követelései miatt, s ez veszélybe sodorhatja a négy hete tartó fegyver­­szünetet. A horvát észrevételek újabb aka­dályokat emelnek, idézte a tudósító egy nyugati diplomata szavait. Hoz­záfűzte, hogy ez annak a lelkesedés­nek a következménye, amely Hor­vátországon lett úrrá elismerése után. Horvátország nyilvánvalóan azt követeli, hogy az ENSZ egyértelmű­en ismerje el, hogy horvát terület­ről van szó, amelyen a horvát alkot­mány és jogrendszer lesz hatályban, idézi ugyanennek a diplomatának a szavait a knini krajina státusával kapcsolatban. E diplomata szerint ezt a szerbek sohasem fogadják el. A tudósító idézte Goulding ENSZ- altitkár nyilatkozatát, amelyet Belg­­rádból való elutazása előtt adott, amely szerint még sok mindent meg kell tenni, mielőtt Jugoszláviá­ba érkeznének az ENSZ békefenn­tartó erői. A tudósító ehhez hozzá­fűzte „egy külföldi diplomata” kommentárját, amely szerint „csu­pán napok kérdése, mikor bukik meg ez a fegyverszünet”. Az újság emlékeztetett horvát hi­vatalos személyek fenyegetésére, hogy a horvát erők inváziót hajtanak végre Bosznia-Hercegovina ellen, hogy megmentsék a horvátokat az et­nikailag vegyes köztársaságban. Em­lékeztetett Zágráb másik figyelmezte­tésére is, hogy erő alkalmazásával fel­szabadítja azokat a területeket, ame­lyeket most a szerbek tartanak ellen­őrzésük alatt. A New York Times sze­rint Tudman és Separovic erről ha­sonlóan nyilatkozott. Idézte szerb tisztek kijelentéseit is, hogy a krajinai szerbek nem te­szik le a fegyvert, amíg nem fegy­verzik le a horvátokat is. (Tanjug) Január 31. Sorszám: 22. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 78,3598 9­78,5956 78,8314 OSZTRÁK SCHILLING 100 920,1466 922,9153 925,6840 KANADAI DOLLÁR1 89,3000 ■89,5687 89,8374 FRANCIA FRANK 100 1902,4722 1908,1968 1913,9214 NÉMET MÁRKA 100 6480,5000 6500,0000 6519,5000 GÖRÖG DRACHMA 100 1­56,2949 56,4638 OLASZ LÍRA 100 8,6198 8,6457 8,6716 JAPÁN JEN 100 83,1726 83,4229 83,6732 HOLLAND GULDEN 100 5754,7718 5772,0881 5789,4044 SVÉD KORONA 100 1784,3273 1789,6964 1795,0655 SVÁJCI FRANK 100 7290,7131 7312,6511 7334,5891 ANGOL FONT1 186,6098 187,1713 187,7328 USA-DOLLÁR1 104,7311 105,0462 105,3613 A Vajdasági Bank Rt. felvásárolja a devizát a következő árfolyam szerint: 1 DM - 80 dinár A devizabetétről: 1 DM - 50 dinár A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 106-110, ÚJVIDÉKEN 105-110 dinár, a forint 2,1 dinár. Magyar SzóKÜLPOLITIKA 3 Együttes fellépés az EBEÉ elveit megsértő tagországokkal szemben A helsinki folyamat miniszteri tanácsa dokumentumot fogadott el a jövőbeni tevékenységéről­­ Politikai értékelés a jugoszláviai válsághelyzetről (Folytatás az 1. oldalról) Az elképzelés szerint a miniszteri tanács és a magas rangú tisztségvi­selők bizottsága jóval hatékonyabb testületté válik. A bizottság rend­szeresebben tart ülést, legalább há­­romhavonként. Felhatalmazták, hogy, követeléseket támaszthat az EBEÉ más intézményeivel szem­ben, s meghatározott feladatok tel­jesítésére alkalmi csoportokat hoz­zon létre. Az emberi jogok, a demokrácia elveinek és a törvényesség szavato­lása céljából a miniszteri tanács és a tisztségviselők bizottsága a jövőben dönthet a valamelyik tagországgal kapcsolatos akcióról anélkül, hogy az érintett ország ebbe beleegyezne, ha úgy ítélik meg, hogy­ a szóban forgó ország durván, inkorrektül megsértette az EBEÉ valamelyik el­vét. A válságok megoldása és a konf­liktusok meggátolása céljából létre­hozzák a megfigyelők misszióját, s kijelölik jószolgálati, tanácsadói és békéltető feladatait. Az okmány rendelkezéseiben külön kifejezésre jutott az EBEÉ ér­deke, hogy nagyobb mértékben szavatolja az emberi jogokat és a nemzetközi biztonságot. A helsinki csúcsértekezlettől az­ EBEÉ elvárja, hogy, világosan meghatározza az EBEÉ jövőbeni irányvonalát. A miniszteri tanács értékelése szerint az előbbinek az alábbi elve­ken kellene alapulnia: Az EBEÉ átfogó koncepciója a biztonság, a stabilitás, az emberi jo­g­ok terén, szem előtt tartva a politi­­ai, gazdasági, katonai és ökológiai tényezőket., Az EBEÉ szerepet vállal a de­mokratikus fejlesztés serkentésé­ben, az emberi és alapvető szabad­ságjogok elveinek maradéktalan al­kalmazásában. Az EBEÉ feladata, hogy meggá­tolja a konfliktusokat, felszámolja a feszültség okait és megszilárdítsa a békét. A miniszterek aggodalmuknak adtak hangot a tolerancia hiánya, az agresszív nacionalizmus, az ide­gengyűlölet, a rasszizmus újabb je­lei miatt, s előtérbe helyezték annak fontosságát, hogy valamennyi tag­ország tevékenységét összehangolja az EBEÉ alapelveivel. Az okmány kidomborította, hogy az EBEÉ-nek döntő szerepe van az új Európa kiépítésében és konszolidálásában. Leszögezte azt is, hogy az EBEÉ egységes testület marad a biztonságról folytatott tár­gyalásokon. A másik prágai jelentés szerint Mi­­livoje Maksic, a jugoszláv küldöttség vezetője a miniszteri tanács tegnapi záróülésén felvetette a kérdést, ma­gyarázzák meg, mi történt Jugoszlá­viában vagy határain kívül, aminek következtében az EBEÉ ugyanazon tagországai, amelyek tavaly június­ban még támogatták Jugoszlávia te­rületi integritását, néhány hónappal később az előbbivel szöges ellentét­ben álló nézetet hirdettek. A tanács záróülésén figyelmezte­tett arra, hogy az EBEÉ mint de­mokratikus testület nem tűrheti el, hogy megsértsék bármelyik tagor­szág jogait. Maksic szerint elfogadhatatlan a mások kárára meghozott önkényes döntés, főleg az olyan, amely szaka­­dár jellegű, s ellentétben áll a nem­zetközi joggal. Hangsúlyozta, hogy Jugoszláviában senki sem kívánja leállítani a történelmi folyamatot, ám nem fogadhattak el egyoldalú lépéseket. Az ülésszak résztvevőinek tolmá­csolta a jugoszláv alkotmányos szer­vek álláspontját, hogy az egyes köz­társaságok függetlenségének elis­merése a jugoszláv válság átfogó megoldásának részét kell alkotnia. (Tanjug) Ankara a jövő héten elismer három jugoszláv köztársaságot A török kormány a jövő hét elején elismeri azokat a jugoszláv tagköztár­saságokat, melyek ezt Törökországtól kérték, jelentették tegnap Ankarából. Valószínűleg Szlovénia, Horvátor­szág és Macedónia függetlenségét is­meri el, Bosznia-Hercegovináról pe­dig a referendum után dönt. Süleyman Demirel török minisz­terelnök, aki a svájci Davosban a vi­lággazdasági fórumon vesz részt, ki­jelentette, hogy amint hazatér, ösz­­szeül a minisztertanács és dönt az elismerésről. Aláhúzta, hogy Tö­rökország eddig Bosznia-Hercego­vinára várt, és hogy a másik három köztársaság függetlenségének elis­merése sohasem volt kérdéses. (Tanjug) Azerbajdzsáni alakulatok támadják az örmény lakosságot? A karabah-hegyvidéki parlament felhívása a nemzetközi közvéleményhez Nagyarányú fegyveres összetű­zésekről szóló nyugtalanító hí­rek érkeznek a Karabah-Hegyvi­­dékről. Az értesülések szerint nehézfegyverzetet és páncélo­zott járműveket is bevetettek. E hírrel egyidejűleg érkezett meg Moszkvába az információ, hogy a karabah-hegyvidéki parla­ment felhívást intézett a nem­zetközi közvéleményhez, amely­ben agresszióval vádolja meg Azerbajdzsánt. A 4400 négyzetkilométer terüle­tű Karabah-Hegyvidék 200 000 la­kosának 80 százaléka örmény. Az autonóm terület formálisan Azer­bajdzsánhoz tartozik, de Örmény­­ország is magának követeli. A két szomszédos köztársaság 1990 janu­árjában már valóságos háborúba keveredett e térség miatt, s Borisz Jelcin és Nurszultan Nazarbajev ka­­ zahsztáni elnök közbenjárása sem oldott meg semmit. A karabah-hegyvidéki parlament, mely az őszi referendum után a köz­társaságot is kikiáltotta, tegnap beje­lentette, hogy azerbajdzsáni katonai alakulatok támadják az örmény la­kosságot. Néhány várost és falut is lő­nek, többek kzött a körzet fővárosát, is, Sztyepanikerte. A parlament az ENSZ Biztonsági Tanácsának és más parlamentek­nek, valamint nemzetközi szerveze­teknek küldön felhívásában az áll, hogy genocídium folyik az örmény­­lakosság ellen, karabah örmény la­kossága felhívja a világ közvélemé­nyét, tiltakozzon az agresszor és a genocídium szervezői ellen. Tegnap Oroszország külügymi­nisztériuma aggodalmát fejezte ki, hogy a karabah-negyvidéki összetűzés átlépheti a térség határát is. (Tanjug) Gorbacsov üdvözli Jelcin leszerelési programját A volt szovjet vezető hamarosan közel-keleti körútra indul Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió elnöke kijelentette, hogy Jelcin leszerelési programja azt a külpolitikai irányvonalat foly­tatja, amelyet et kezdett el, jelentik a hírügynökségek. A Gorbacsov és Jelcin közötti vi­szony néhány évvel ezelőtt megrom­lott. A volt elnök mégis támogatja a leszerelési programot, mellyel stabili­zálható lenne a világbéke. Borisz Jelcin bejelentette, hogy Oroszország elhatározta, jelentősen csökkenteni fogja a stratégiai nukleá­ris fegyverek és más tömegpusztító eszközök gyártását. E tervéről tegnap beszélt a Biztonsági Tanács ülésén. Mihail Gorbacsov hamarosan ellá­togát néhány közel-keleti országba. A Nezaviszimaja Gazeta című lap tegnap interjút közölt a volt szovjet vezetővel, aki kijelentette, hogy Sza­­úd-Arábia, Jordánia és Izrael kor­mánya meghívásának tesz eleget. - Sohasem jártam ezekben az or­szágokban, de most ellátogatok, mi­vel az elmúlt évek folyamán sikerült jó kapcsolatot teremteni a közel-ke­leti államok vezetőivel. Gorbacsov, aki jelenleg a szociá­lis, a gazdasági és politikai kutatások alapítványának elnöke, kijelentette, hogy ez jó alkalom lesz arra, hogy megvitassák a legbonyolultabb kér­déseket és hozzájáruljanak a megol­dás felkutatásához. (Tanjug) Vihart kavart Habash párizsi gyógykezelése Francia nyomozók kihallgatják a PFLP vezetőjét A francia államapparátusban több személy lemon­dott, miután George Habasht, Palesztina Felszaba­dítása Népi Frontjának (a PFLP) vezetőjét csütörtö­kön este felvették gyógykezelésre egy párizsi kór­házba. A palesztin vezetőt vizsgálati fogságba he­lyezték, s nincs joga elhagyni Párizst. Két orvostól kértek véleményt arról, vajon Habash képes-e vála­szolni francia nyomozók kérdéseire. Több ország kérte korábban Habash kiszolgáltatá­sát, mivel alapos a gyanú, hogy számos merényletet, terrorcselekményt szervezett, nevét összefüggésbe hoz­zák az 1986-ben Párizsban elkövetett merényletsorozat­tal. Akkor 13-an áldozatul este, 303-an pedig megsebe­sültek. Habash párizsi gyógykezelése Franciaországban po­litikai vihart kavart, s már többen lemondtak. Még csü­törtök este leköszönt az elnöki kabinetiroda egyik ta­nácsadója, aki egyébként a Francia Vöröskereszt elnö­ke. Lemondott a külügyminisztérium főtitkára és a bel­ügyminiszter kabinetirodájának vezetője. Az ellenzék azonban követeli a diplomáciai vezető és a belügyminiszter távozását is, s felvetették Edith Cres­son miniszterelnök személyes felelősségét is. Mitterrand elnök azt állítja, hogy ománi látogatá­sa alatt az utolsó pillanatban és hiányosan tájékoz­tatták Habash Párizsba érkezéséről. Nem zárják ki, hogy Mitterrand felhasználja az esetet a kormány át­alakítására. _ JERUZSÁLEM:­­ David Levy izraeli külügyminisz­ter nyílt arculcsapásnak nevezte Franciaország dönté­sét, hogy engedélyezi Habash gyógykezelését. A diplo­máciai vezető szerint az ügy nem növeli Franciaország tekintélyét. Az izraeli hírszerző szolgálat azt állítja, hogy Habash kitervelt több repülőgéprablást, megszervezett számos látványos terrorcselekményt, s a leghírhedtebb palesz­tin vezetők egyike, akinek kiadatását több ország kérte. Izrael politikai közvéleménye rendkívül érzékenyen re­agált a francia lépésre, amely mélységesen felháborítot­ta. (Tanjug)

Next