Magyar Szó, 1992. február (49. évfolyam, 30-58. szám)
1992-02-01 / 30. szám
1992. február 1., szombat „Az USA a világszervezet erőfeszítéseit támogatja” Miért nem ismert még el az Egyesült Államok egyetlen jugoszláv köztársaságot sem? Bush elnök nyilatkozata George Bush amerikai elnök kijelentette Franz Vranitzky osztrák kancellárnak, hogy az Amerikai Egyesült Államok eddig azért nem ismert el egyetlen jugoszláv köztársaságot sem, mert „a világszervezet erőfeszítéseit akarja támogatni”. A Biztonsági Tanács tagállamainak csúcsértekezlete előtt folytatott bilaterális megbeszélések során Bush New Yorkban az osztrák kancellárral is találkozott. Az amerikai elnök szóvivője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az USA és Ausztria vezetői „megvitatták a jugoszláviai helyzetet is”. Az amerikai elnök kifejtette Washington Jugoszláviával kapcsolatos nézetét és azt, hogy a Fehér Ház miért nem ismerte el Szlovénia és Horvátország függetlenségét. A szóvivő kijelentése szerint Bush elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „igyekszik serkenteni az ENSZ erőfeszítéseit”, ezért nem foglalt állást a függetlenség elismerése mellett. A kongresszus és a tájékoztatási eszközök egyre növekvő nyomása ellenére a fehér Ház továbbra is elutasítja, hogy egyenként elismerje a jugoszláv köztársaságokat még az átfogó rendezés előtt. A válság megoldására irányuló törekvések keretében teljes mértékben támogatja, hogy Horvátországban helyezzék el az ENSZ békefenntartó erőit és közben Brüsszelben folytassák a Jugoszlávia-konferenciát. (Tanjug) Új szerepét keresi az ENSZ New Yorkban megkezdődött a Biztonsági Tanács tagországainak első csúcstalálkozója (Folytatás az 1. oldalról) A jugoszláviai időszámítás szerint éjféltájban véget érő ülésen tervben volt minden részvevő felszólalása, végül pedig záróokmányt fogadnak el elnöki nyilatkozat formájában, amelyet John Major brit kormányfő terjesztett be. Az előzetes hírek szerint az okmány nagy teret szentel a Biztonsági Tanács szerepének szilárdítására a világbéke megőrzésében, ennek céljából javasolják operatív békefenntartó erők, a Biztonsági Tanács afféle állandó hadseregének létrehozását, amely világviszonylatban a válságos pontokon való gyors beavatkozásra szolgálna. (Tanjug) A horvát követelések fékezik a béketervet? A New York Times állítása Az ENSZ béketervének alkalmazását a horvát követelések gátolják - írta tegnap címoldalán a New York Times vezető amerikai napilap. Az újság belgrádi tudósítója úgy értékelte, hogy az ENSZ-nek a békeerők telepítéséről szóló terve kérdésessé vált, a horvátországi vezetők újabb követelései miatt, s ez veszélybe sodorhatja a négy hete tartó fegyverszünetet. A horvát észrevételek újabb akadályokat emelnek, idézte a tudósító egy nyugati diplomata szavait. Hozzáfűzte, hogy ez annak a lelkesedésnek a következménye, amely Horvátországon lett úrrá elismerése után. Horvátország nyilvánvalóan azt követeli, hogy az ENSZ egyértelműen ismerje el, hogy horvát területről van szó, amelyen a horvát alkotmány és jogrendszer lesz hatályban, idézi ugyanennek a diplomatának a szavait a knini krajina státusával kapcsolatban. E diplomata szerint ezt a szerbek sohasem fogadják el. A tudósító idézte Goulding ENSZ- altitkár nyilatkozatát, amelyet Belgrádból való elutazása előtt adott, amely szerint még sok mindent meg kell tenni, mielőtt Jugoszláviába érkeznének az ENSZ békefenntartó erői. A tudósító ehhez hozzáfűzte „egy külföldi diplomata” kommentárját, amely szerint „csupán napok kérdése, mikor bukik meg ez a fegyverszünet”. Az újság emlékeztetett horvát hivatalos személyek fenyegetésére, hogy a horvát erők inváziót hajtanak végre Bosznia-Hercegovina ellen, hogy megmentsék a horvátokat az etnikailag vegyes köztársaságban. Emlékeztetett Zágráb másik figyelmeztetésére is, hogy erő alkalmazásával felszabadítja azokat a területeket, amelyeket most a szerbek tartanak ellenőrzésük alatt. A New York Times szerint Tudman és Separovic erről hasonlóan nyilatkozott. Idézte szerb tisztek kijelentéseit is, hogy a krajinai szerbek nem teszik le a fegyvert, amíg nem fegyverzik le a horvátokat is. (Tanjug) Január 31. Sorszám: 22. PÉNZNEM EGYSÉG VÉTEL KÖZÉP ELADÁSI AUSZTRÁL DOLLÁR1 78,3598 978,5956 78,8314 OSZTRÁK SCHILLING 100 920,1466 922,9153 925,6840 KANADAI DOLLÁR1 89,3000 ■89,5687 89,8374 FRANCIA FRANK 100 1902,4722 1908,1968 1913,9214 NÉMET MÁRKA 100 6480,5000 6500,0000 6519,5000 GÖRÖG DRACHMA 100 156,2949 56,4638 OLASZ LÍRA 100 8,6198 8,6457 8,6716 JAPÁN JEN 100 83,1726 83,4229 83,6732 HOLLAND GULDEN 100 5754,7718 5772,0881 5789,4044 SVÉD KORONA 100 1784,3273 1789,6964 1795,0655 SVÁJCI FRANK 100 7290,7131 7312,6511 7334,5891 ANGOL FONT1 186,6098 187,1713 187,7328 USA-DOLLÁR1 104,7311 105,0462 105,3613 A Vajdasági Bank Rt. felvásárolja a devizát a következő árfolyam szerint: 1 DM - 80 dinár A devizabetétről: 1 DM - 50 dinár A német márka feketepiaci árfolyama: SZABADKÁN 106-110, ÚJVIDÉKEN 105-110 dinár, a forint 2,1 dinár. Magyar SzóKÜLPOLITIKA 3 Együttes fellépés az EBEÉ elveit megsértő tagországokkal szemben A helsinki folyamat miniszteri tanácsa dokumentumot fogadott el a jövőbeni tevékenységéről Politikai értékelés a jugoszláviai válsághelyzetről (Folytatás az 1. oldalról) Az elképzelés szerint a miniszteri tanács és a magas rangú tisztségviselők bizottsága jóval hatékonyabb testületté válik. A bizottság rendszeresebben tart ülést, legalább háromhavonként. Felhatalmazták, hogy, követeléseket támaszthat az EBEÉ más intézményeivel szemben, s meghatározott feladatok teljesítésére alkalmi csoportokat hozzon létre. Az emberi jogok, a demokrácia elveinek és a törvényesség szavatolása céljából a miniszteri tanács és a tisztségviselők bizottsága a jövőben dönthet a valamelyik tagországgal kapcsolatos akcióról anélkül, hogy az érintett ország ebbe beleegyezne, ha úgy ítélik meg, hogy a szóban forgó ország durván, inkorrektül megsértette az EBEÉ valamelyik elvét. A válságok megoldása és a konfliktusok meggátolása céljából létrehozzák a megfigyelők misszióját, s kijelölik jószolgálati, tanácsadói és békéltető feladatait. Az okmány rendelkezéseiben külön kifejezésre jutott az EBEÉ érdeke, hogy nagyobb mértékben szavatolja az emberi jogokat és a nemzetközi biztonságot. A helsinki csúcsértekezlettől az EBEÉ elvárja, hogy, világosan meghatározza az EBEÉ jövőbeni irányvonalát. A miniszteri tanács értékelése szerint az előbbinek az alábbi elveken kellene alapulnia: Az EBEÉ átfogó koncepciója a biztonság, a stabilitás, az emberi jogok terén, szem előtt tartva a politiai, gazdasági, katonai és ökológiai tényezőket., Az EBEÉ szerepet vállal a demokratikus fejlesztés serkentésében, az emberi és alapvető szabadságjogok elveinek maradéktalan alkalmazásában. Az EBEÉ feladata, hogy meggátolja a konfliktusokat, felszámolja a feszültség okait és megszilárdítsa a békét. A miniszterek aggodalmuknak adtak hangot a tolerancia hiánya, az agresszív nacionalizmus, az idegengyűlölet, a rasszizmus újabb jelei miatt, s előtérbe helyezték annak fontosságát, hogy valamennyi tagország tevékenységét összehangolja az EBEÉ alapelveivel. Az okmány kidomborította, hogy az EBEÉ-nek döntő szerepe van az új Európa kiépítésében és konszolidálásában. Leszögezte azt is, hogy az EBEÉ egységes testület marad a biztonságról folytatott tárgyalásokon. A másik prágai jelentés szerint Milivoje Maksic, a jugoszláv küldöttség vezetője a miniszteri tanács tegnapi záróülésén felvetette a kérdést, magyarázzák meg, mi történt Jugoszláviában vagy határain kívül, aminek következtében az EBEÉ ugyanazon tagországai, amelyek tavaly júniusban még támogatták Jugoszlávia területi integritását, néhány hónappal később az előbbivel szöges ellentétben álló nézetet hirdettek. A tanács záróülésén figyelmeztetett arra, hogy az EBEÉ mint demokratikus testület nem tűrheti el, hogy megsértsék bármelyik tagország jogait. Maksic szerint elfogadhatatlan a mások kárára meghozott önkényes döntés, főleg az olyan, amely szakadár jellegű, s ellentétben áll a nemzetközi joggal. Hangsúlyozta, hogy Jugoszláviában senki sem kívánja leállítani a történelmi folyamatot, ám nem fogadhattak el egyoldalú lépéseket. Az ülésszak résztvevőinek tolmácsolta a jugoszláv alkotmányos szervek álláspontját, hogy az egyes köztársaságok függetlenségének elismerése a jugoszláv válság átfogó megoldásának részét kell alkotnia. (Tanjug) Ankara a jövő héten elismer három jugoszláv köztársaságot A török kormány a jövő hét elején elismeri azokat a jugoszláv tagköztársaságokat, melyek ezt Törökországtól kérték, jelentették tegnap Ankarából. Valószínűleg Szlovénia, Horvátország és Macedónia függetlenségét ismeri el, Bosznia-Hercegovináról pedig a referendum után dönt. Süleyman Demirel török miniszterelnök, aki a svájci Davosban a világgazdasági fórumon vesz részt, kijelentette, hogy amint hazatér, öszszeül a minisztertanács és dönt az elismerésről. Aláhúzta, hogy Törökország eddig Bosznia-Hercegovinára várt, és hogy a másik három köztársaság függetlenségének elismerése sohasem volt kérdéses. (Tanjug) Azerbajdzsáni alakulatok támadják az örmény lakosságot? A karabah-hegyvidéki parlament felhívása a nemzetközi közvéleményhez Nagyarányú fegyveres összetűzésekről szóló nyugtalanító hírek érkeznek a Karabah-Hegyvidékről. Az értesülések szerint nehézfegyverzetet és páncélozott járműveket is bevetettek. E hírrel egyidejűleg érkezett meg Moszkvába az információ, hogy a karabah-hegyvidéki parlament felhívást intézett a nemzetközi közvéleményhez, amelyben agresszióval vádolja meg Azerbajdzsánt. A 4400 négyzetkilométer területű Karabah-Hegyvidék 200 000 lakosának 80 százaléka örmény. Az autonóm terület formálisan Azerbajdzsánhoz tartozik, de Örményország is magának követeli. A két szomszédos köztársaság 1990 januárjában már valóságos háborúba keveredett e térség miatt, s Borisz Jelcin és Nurszultan Nazarbajev ka zahsztáni elnök közbenjárása sem oldott meg semmit. A karabah-hegyvidéki parlament, mely az őszi referendum után a köztársaságot is kikiáltotta, tegnap bejelentette, hogy azerbajdzsáni katonai alakulatok támadják az örmény lakosságot. Néhány várost és falut is lőnek, többek kzött a körzet fővárosát, is, Sztyepanikerte. A parlament az ENSZ Biztonsági Tanácsának és más parlamenteknek, valamint nemzetközi szervezeteknek küldön felhívásában az áll, hogy genocídium folyik az örménylakosság ellen, karabah örmény lakossága felhívja a világ közvéleményét, tiltakozzon az agresszor és a genocídium szervezői ellen. Tegnap Oroszország külügyminisztériuma aggodalmát fejezte ki, hogy a karabah-negyvidéki összetűzés átlépheti a térség határát is. (Tanjug) Gorbacsov üdvözli Jelcin leszerelési programját A volt szovjet vezető hamarosan közel-keleti körútra indul Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió elnöke kijelentette, hogy Jelcin leszerelési programja azt a külpolitikai irányvonalat folytatja, amelyet et kezdett el, jelentik a hírügynökségek. A Gorbacsov és Jelcin közötti viszony néhány évvel ezelőtt megromlott. A volt elnök mégis támogatja a leszerelési programot, mellyel stabilizálható lenne a világbéke. Borisz Jelcin bejelentette, hogy Oroszország elhatározta, jelentősen csökkenteni fogja a stratégiai nukleáris fegyverek és más tömegpusztító eszközök gyártását. E tervéről tegnap beszélt a Biztonsági Tanács ülésén. Mihail Gorbacsov hamarosan ellátogát néhány közel-keleti országba. A Nezaviszimaja Gazeta című lap tegnap interjút közölt a volt szovjet vezetővel, aki kijelentette, hogy Szaúd-Arábia, Jordánia és Izrael kormánya meghívásának tesz eleget. - Sohasem jártam ezekben az országokban, de most ellátogatok, mivel az elmúlt évek folyamán sikerült jó kapcsolatot teremteni a közel-keleti államok vezetőivel. Gorbacsov, aki jelenleg a szociális, a gazdasági és politikai kutatások alapítványának elnöke, kijelentette, hogy ez jó alkalom lesz arra, hogy megvitassák a legbonyolultabb kérdéseket és hozzájáruljanak a megoldás felkutatásához. (Tanjug) Vihart kavart Habash párizsi gyógykezelése Francia nyomozók kihallgatják a PFLP vezetőjét A francia államapparátusban több személy lemondott, miután George Habasht, Palesztina Felszabadítása Népi Frontjának (a PFLP) vezetőjét csütörtökön este felvették gyógykezelésre egy párizsi kórházba. A palesztin vezetőt vizsgálati fogságba helyezték, s nincs joga elhagyni Párizst. Két orvostól kértek véleményt arról, vajon Habash képes-e válaszolni francia nyomozók kérdéseire. Több ország kérte korábban Habash kiszolgáltatását, mivel alapos a gyanú, hogy számos merényletet, terrorcselekményt szervezett, nevét összefüggésbe hozzák az 1986-ben Párizsban elkövetett merényletsorozattal. Akkor 13-an áldozatul este, 303-an pedig megsebesültek. Habash párizsi gyógykezelése Franciaországban politikai vihart kavart, s már többen lemondtak. Még csütörtök este leköszönt az elnöki kabinetiroda egyik tanácsadója, aki egyébként a Francia Vöröskereszt elnöke. Lemondott a külügyminisztérium főtitkára és a belügyminiszter kabinetirodájának vezetője. Az ellenzék azonban követeli a diplomáciai vezető és a belügyminiszter távozását is, s felvetették Edith Cresson miniszterelnök személyes felelősségét is. Mitterrand elnök azt állítja, hogy ománi látogatása alatt az utolsó pillanatban és hiányosan tájékoztatták Habash Párizsba érkezéséről. Nem zárják ki, hogy Mitterrand felhasználja az esetet a kormány átalakítására. _ JERUZSÁLEM: David Levy izraeli külügyminiszter nyílt arculcsapásnak nevezte Franciaország döntését, hogy engedélyezi Habash gyógykezelését. A diplomáciai vezető szerint az ügy nem növeli Franciaország tekintélyét. Az izraeli hírszerző szolgálat azt állítja, hogy Habash kitervelt több repülőgéprablást, megszervezett számos látványos terrorcselekményt, s a leghírhedtebb palesztin vezetők egyike, akinek kiadatását több ország kérte. Izrael politikai közvéleménye rendkívül érzékenyen reagált a francia lépésre, amely mélységesen felháborította. (Tanjug)