Magyar Szó, 1994. május (51. évfolyam, 82-105. szám)

1994-05-04 / 82. szám

1994. május 4., szerda MAGÁNVÉLEMÉNYEK A VILÁGSZERVEZET NEVÉBEN Kinek dolgoznak az ENSZ magas rangú képviselői­? Levélváltás Albright és Butrosz Gáli között...­­ Akasi nem bírálhatja az amerikai kormányt (Washingtoni tudósítónktól) Az ENSZ nevében tevékenykedő magas rangú diplomatáknak és kato­natiszteknek az a dolguk, hogy a Biz­tonsági Tanács politikáját támogassák és váltsák valóra, nem pedig az, hogy az egyes tagállamok kormányát bírál­­gassák. Ez a tanulság abból a levélvál­tásból, amelynek során a fenti maxi­mában egyetértett Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövet és Butrosz Gáli főtitkár is. Az Egyesült Államok világszerveze­ti képviselője egy hét leforgása alatt már másodszor fordult a múlt szom­baton levéllel Butrosz Gálihoz, hogy tiltakozzék amiatt, ahogyan az ENSZ magas rangú tisztjei és tisztségviselői Bosznia-Hercegovinában viselkednek. Butrosz Gáli még vasárnap vála­szolt a második levélre, és egyetér­téséről biztosítja az amerikai követet. Mint ismeretes, Akasi Jaszusi, a fő­titkár balkáni főmegbízottja több íz­ben bírálta a washingtoni kormány Bosznia-politikáját, hol gyávának és következetlennek, hol pedig túl ag­resszívnek nevezve azt. Akasi ráadásul többször is azzal dicsekedett New Yorkban, hogy Radovan Karadzic a barátja, és meggyőződését fejezte ki, hogy a szerb vezér tulajdonképpen a béke embere a boszniai háborúban. Akasi szívesen hangoztatta, hogy ja­pán származása különleges előny, mert a boszniai szerbek eleve bizal­­matlanok az amerikaiakkal és a nyu­gat-európaiakkal szemben. A japán diplomata, aki türelemből jelesre, de békecsinálásból elégtelenre vizsgázott, már az első Albright-levél után nyilvánosan elnézést kért az amerikai kormánytól, de ugyanakkor továbbra is nyugodtan kifejtette ma­gánvéleményét. A múlt héten csatlakozott hozzá néhány más magas rangú ENSZ-tiszt is, akik azonban nem voltak hajlan­dók a nevüket is adni az általuk han­goztatott bírálatok mellé. Először is azt fejtették ki, hogy Go­raidéban nem is volt olyan szörnyű a pusztítás, és hogy az amerikai kor­mány csak felhasználta a helyi lakos­ság meg a szarajevói kormány jajve­székelését az újabb NATO-ultimátum kicsikarásához. Másrészt élesen bírál­ták Clinton elnök boszniai politikáját, amiért az, úgymond, mindenáron ka­tonai megoldást ak­ar kikényszeríteni ahelyett, hogy a háború áldozatát venné rá végre a vereség elismerésé­re. Madeleine Albright a Butrosz Gáli­hoz címzett levelében leszögezte, hogy a NATO-ultimátum éppen a fő­titkár kérésére született, a külföldi fegyveres beavatkozásra pedig a Biz­tonsági Tanács tavalyi, 836. számú ha­tározata hatalmazta fel az Észak-atlan­­ti Szövetséget. Albright szerint az Egyesült Államoknak minden alapja megvan arra, hogy a főtitkár felhatal­mazása alapján működő ENSZ-tiszt­­ségviselőktől elvárja: ne saját vélemé­nyüket hangoztassák minduntalan, hanem a Biztonsági Tanács hivatalos politikáját támogassák, és legjobb tu­dásuk szerint váltsák azt valóra. Ah­hoz pedig végképp semmi joguk sincs, hogy a világszervezet bármely tagállamának a kormányát bírálgas­­sák, és hol gyávának, hol pedig kard­­csörtetőnek nevezzék. Mint azt a washingtoni külügymi­nisztériumban hangsúlyozták, az USA nem követeli Akasi leváltását, de azt elvárja, hogy világosan lássa minden­ki: a szerbek goraidei visszavonulását nem a japán diplomatának Ka­­radzéhoz fűződő „barátsága”, hanem a NATO eltökéltsége eszközölte ki. Butrosz Gáli a második amerikai tiltakozás után nyilvánosan elítélte a szóban forgó ENSZ-beosztottak fellé­pését, és meg is mondta nekik: „telje­sen elfogadhatatlan, hogy az USA po­litikáját bírálják.” Az Albright asszony­hoz intézett válaszlevelében a főtitkár tájékoztatja az amerikai kormányt, hogy Akasit utasította: folytasson vizs­gálatot a névtelen nyilatkozatok ügyé­ben, és mindent kövessen el, hogy ha­sonló eset többé ne ismétlődjön meg. PURGER Tibor Lesz-e miniszteri találkozó Boszniáról? Klaus Kinkel német diplomáciai vezető kételyei A Boszniáról esedékes mi­niszteri találkozót, amelyet oly sokat emlegettek, végül valószínűleg meg sem fogják tartani - vélekedik Klaus Kinkel német külügyminisz­ter, aki a görög ANA hírügy­nökségnek adott nyilatkoza­tában kijelentette, hogy kér­déses a miniszteri találkozó, mert egyes európai országok ellentétes nézeteket vallanak a boszniai válság rendezésé­ről szóló tárgyalások kiindu­lópontjáról. A német külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy noha a múlt héten elvi megállapodás született a Bosznia-érte­­kezlet összehívásáról, egyes európai országok, köztük Görögország, meg­kérdőjelezte a boszniai közvetítő cso­port összetételét. Görögország nehez­ményezte, hogy noha az Európai Unió elnöklője, képviselője nem ju­tott be a csoportba, amelynek a hely­színen jelentést kell készítenie erre a miniszteri találkozóra. Athéni politikai körökből szerzett értesülések szerint Görögország azért elégedetlen, mert a közvetítő csoport tagja Németország lett, amely csak jú­lius 1-jétől soros elnöklője az EU-nak. Az Elefterotipia című görög lap tegnap titokzatos forrásokból szerzett értesülések alapján közölte, hogy Bonn igyekszik másként beállítani a helyzetet A német külügyminisztéri­um egy képviselőjét idézi, aki szerint az európai szövetségesek nem ellenzik Németország képviseletét a közvetítő csoportban, mások szerint pedig az EU néhány tagállama ellenzi lord Owen részvételét ugyanott. Ebből azt vonja le, hogy: „érdekes, hogy éppen Görögország és lord Owen szállt síkra a napokban erélyesen azért, hogy a Bosznia-tárgyalásokat irányítsák visz­­sza az EU tervéhez és a három etnikai részre való felosztáshoz”. E disszonáns hangoknak köze van­­­ Franciaország és néhány más EU- tagállam egyre hangosabb követelésé­hez, hogy oldják fel a fegyverszállítási tilalmat a muzulmánoknak és a Brlko körüli dobpergéshez - kérdezi a gö­rög újság. (Tanjug) Választások Hollandiában Tegnap Hollandiában megkezdőd­tek a parlamenti választások. Nem zár­ható ki, hogy az utóbbi öt évben kor­mányzó Kereszténydemokrata Párt (CDA) ellenzékbe kényszerül, jelenti a Reuter. A legutóbbi becslések szerint a CDA és a laburisták, ha koalícióra lépnek, megőrizhetik hatalmukat, ám a leg­utóbbi, az 1989. évi választásokhoz vi­szonyítva meghatározott számú szava­zatot vesztenek. A holland televízió hétfőn úgy érté­kelte, hogy a Ruud Lubbers miniszter­­elnök vezette CDA az alsóházban a 150 képviselői hely közül 32-t szerezhet, a laburisták pedig 35-t. A választásokon 26 párt jelöltjei indultak. Mintegy 11 millió holland polgárnak van szavazati joga­ Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3. „Végre szabadok” Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetője tegnap reggel bejelentette pártjának győzelmét az első demokratikus dél-afrikai választásokon­­Üdvözletek a világ minden tájáról (Folytatás az 1. oldalról) De Klerk akkor jelentette ezt be, amikor ismertté váltak a választási körzetek csaknem felének nem hiva­talos eredményei, mert akkor már nyilvánvaló lett a Mandela vezette ANC előnye. Tegnap délelőtt csaknem 12 millió szavazólapot néztek át, vagyis a szava­zatok több mint 60 százalékát, az ANC-re 7,263 millióan, a Nemzeti Pártra 2,61 millióan szavaztak. Mandela mozgalma tegnap délig a szavazatok 62,2, De Klerk pártja pe­dig csak a 22,4 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen a dr. Buthelezi vezette Inkatha Szabadságpárt áll a szavazatok mindössze 8,3 százaléká­val. Constand Film­ nyugalmazott tá­bornok Szabadságfrontja a következő a listán, e csoportosulás a búrok le­­származottainak­ külön államáért har­col, ám tárgyalások útján. A liberális telepeseket tömörítő Demokrata Párt szintén bejutott a parlamentbe. Az előrejelzések szerint Mandelát e hó 10-én iktatják be elnöki tisztségé­be. A hatalom felosztásáról szóló meg­állapodás szerint az eddigi államfő az első alelnök posztjára kerül. Mandela a nemzethez intézett üze­netében hangsúlyozta, hogy a fehé­reknek és a többi kisebbségnek nem kell aggódnia a jövőjéért, mert most végre valamennyien szabadon élhet­nek. Bill Clinton amerikai elnök bátorí­­tónak tartja Mandela pártjának győ­zelmét, jelentette ki Dee Dee Myers, a Fehér Ház szóvivője. Clinton úgy véli, hogy a választáso­kat békés légkörben ejtették meg, a szó szoros értelmében az afrikaiak milliós tömegei első ízben járultak az urnák elé. John Major brit kormányfő hétfőn este telefonon tárgyalt Mandelával, s gratulált neki a győzelméhez, miután De Klerk elismerte vereségét, közölte a miniszterelnök kabinetirodája. A választási győzelem megkoro­názza a szabadságért és az igazságért vívott harcát, s a megbékéléshez való hozzájárulása kiérdemli a világ tiszte­letét, hangsúlyozta a kormányfő a Mandelához intézett külön üzeneté­ben. Raul Keating, az ausztrál kormány elnöke elismerően szólt a távozó De Klerk elnökről, valamint Nelson Man­deláról, mert szerinte közösen kinyil­vánították bátorságukat, s ezzel utat törtek a választások felé. Nelson Mandela hosszú, kitartó harcot folytatott, s Dél-Afrika az igaz­ságon és a jogon alapuló új korszak elején áll, szögezte le az ausztrál mi­niszterelnök. Dél-Korea is üdvözölte a dél-afri­kai eseményt, amellyel véget vetettek a fehér kisebbség 342 esztendős ural­mának a fekete többség felett, közölte Csang Ki Ho, a szöuli külügyminiszté­rium szóvivője. Izabel Aflende, Kuba külügymi­niszter-helyettese szintén elismerés­sel szólt Nelson Mandela győzelmé­ről és a faji elkülönítés rezsimjének bukásáról. Úgy értékelte, hogy a győzelem részben Kuba és annak a több ezer kubainak az érdeme, aki Angolában életét áldozta az elsiberi jogok védelméért vívott harcban. (Tanjug) Búcsú a hatalomtól: Frederik­ Willem de Klerk (Reutertelefotó) Brckón az ENSZ figyelő szeme Akasi Jaszusi megbeszélései Szarajevóban és Pálén a gorazdei helyzet stabilizálásáról és újabb tűzfészkek kialakulásának a megakadályozásáról (Folytatás az 1. oldalról) Szarajevóban volt tegnap Douglas Hogg, a brit Foreign Office államtit­kára, aki Haris Silajdjsctval és Ejup Ganiétyal, a bosnyák elnökség alel­­nökével találkozott. Alija Izetbegovic tegnap Észak-Boszniában járt. A bosnyák kormány vendége volt tegnap Federico Mayor, az UNESCO főigazgatója is a szabad sajtó világnap­ja alkalmából. Részt vett a volt Jugo­szláviában elesett újságírók emlékére állított szobor leleplezésén is. A muzulmán kormány tisztségvise­lőivel az újjáépítés problémáit vitatta meg, a Reuter híre szerint ugyanis az UNESCO, amely hamarosan képvise­letet nyit Szarajevóban, részt vesz a Nemzeti Könyvtár és az egyetem újjá­építésében, a mostari híd helyreállítá­sában, boszniai iskolák építésében és támogatni szándékozik a független médiát is. Akasi Jaszusi tegnap Szarajevó­ban először Haris Silajdjsétval tár­gyalt, mégpedig a védett övezetekről és elsősorban Goraidéról. Azután ki­jelentette, hogy „az ENSZ-nek Go­raidé után óvatosan kell kezelnie az esetleges újabb tűzfészkeket”, és „az ENSZ több katonai megfigyelőt igyekszik küldeni Briko térségébe”. Brikónál több ellenőrző pontot szeretnének fölállítani, nehogy kelle­­metlen meglepetésben legyen részük -jelentette ki Akasi az újságíróknak, és hozzátette, hogy a kéksisakosok Brikónál „nagyon, nagyon éberen fi­gyelik a katonai megmozdulásokat és tevékenységet”. Akasi hozzáfűzte, hogy Pálén Ra­dovan Karadi­c szerb vezérrel találko­zik. A goraidei helyzet teljes stabilizá­lásáról fognak tárgyalni. A napokban érkeznek vissza Szara­jevóba a nemzetközi közvetítő csoport tagjai. Silajdzc hozzátette, hogy akkor remélhetőleg tisztázzák a goraidei ál­lapotokat és felújíthatják a béketár­gyalásokat Akasi Jaszusi már 15 órakor Paléba érkezett Bertrand de Lapresle francia tábornok kíséretében. A boszniai szer­­bek részéről Momalo Krajisnik, a képviselőház elnöke és Manojlo Milo­­vanovic vezérőrnagy, a boszniai szer­­bek vezérkarának főnöke fogadta a vendégeket. BONN: - A németországi tájékoz­tatási eszközök tegnap bejelentették, hogy Brtkónál várható „a döntő csata a több mint két éve tartó boszniai há­borúban”. A lapok, rádió- és tévéállo­mások túlnyomórészt muzulmán hír­forrásokra hivatkozva azt állították, hogy a szerbek Goraidc környékéről fegyverzetüket Brtkónál vonják össze és offenzívára készülnek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Bosznia északi részében a mu­zulmánok is, meg a szerbek is össze­vonják erőiket, és készülnek a „korri­dorért folyó csatára”. A szerbek ugyanis szélesíteni szeretnék a Száva mentén felállított folyosót Banjaluka és az ún. Krajinai Szerb Köztársaság felé, a muzulmánok pedig horvát se­géllyel arra készülnek, hogy elvágják ezt a folyosót. A DPA hírügynökség az ENSZ zág­rábi és szarajevói forrásaira hivatkoz­va továbbította a hírt, hogy szerb és muzulmán egységek tartanak Brsko felé. Rasim Delic muzulmán hadvezér a hírügynökség tudósítójának kijelen­tette, hogy „a bríkói csata lesz a bosz­niai háború kulcsa”. Az ENSZ egy meg nem nevezett képviselője hozzá­tette: „hisszük, hogy Észak-Boszniá­­ban a közeljövőben valami nagy dolog fog történni”. Rose magyarázata a tuzlai összetűzésről Michael Rose tábornok, a Bosznia-Hercegovinában állo­másozó ENSZ-erők parancsnoka hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a parancsnoksága alatt álló skan­dináv osztag - szavaival élve - minimális erőt alkalmazott a boszniai szerb erőkkel vívott Eteki összecsapásokban Tuz­­il, jelenti a Reuter. A skandináv zászlóalj 72 tankgránátot lőtt ki a szerb ha­dállásokra, s a boszniai szerb hadsereg közleménye szerint 9- en életüket vesztették, 4-en pe­dig megsebesültek. A Reuter emlékeztet a bosz­niai szerb hadsereg vasárnapi közleményére, mely szerint a tuzlai incidens bizonyította, hogy az ENSZ nyíltan a muzul­mánokat támogatja, s ezzel gya­nússá vált békeküldetése. A közlemény szerint az ENSZ skandináv tisztjeinek 500 000 német márkát fizettek, hogy tá­mogassák a muzulmán gyalog­­támadását a szerb hadállások (Reutertelefotó) Az ENSZ égisze alatt megtartott választások után sincs béke Kambodzsában. A hatalomból kiszorított vörös khmerek folytatják a fegyveres harcot a kormánycsapatokkal. A képen: Erősítést kapnak a kormányerők Battambang környékén

Next