Magyar Szó, 1994. május (51. évfolyam, 82-105. szám)
1994-05-04 / 82. szám
1994. május 4., szerda MAGÁNVÉLEMÉNYEK A VILÁGSZERVEZET NEVÉBEN Kinek dolgoznak az ENSZ magas rangú képviselői? Levélváltás Albright és Butrosz Gáli között... Akasi nem bírálhatja az amerikai kormányt (Washingtoni tudósítónktól) Az ENSZ nevében tevékenykedő magas rangú diplomatáknak és katonatiszteknek az a dolguk, hogy a Biztonsági Tanács politikáját támogassák és váltsák valóra, nem pedig az, hogy az egyes tagállamok kormányát bírálgassák. Ez a tanulság abból a levélváltásból, amelynek során a fenti maximában egyetértett Madeleine Albright amerikai ENSZ-nagykövet és Butrosz Gáli főtitkár is. Az Egyesült Államok világszervezeti képviselője egy hét leforgása alatt már másodszor fordult a múlt szombaton levéllel Butrosz Gálihoz, hogy tiltakozzék amiatt, ahogyan az ENSZ magas rangú tisztjei és tisztségviselői Bosznia-Hercegovinában viselkednek. Butrosz Gáli még vasárnap válaszolt a második levélre, és egyetértéséről biztosítja az amerikai követet. Mint ismeretes, Akasi Jaszusi, a főtitkár balkáni főmegbízottja több ízben bírálta a washingtoni kormány Bosznia-politikáját, hol gyávának és következetlennek, hol pedig túl agresszívnek nevezve azt. Akasi ráadásul többször is azzal dicsekedett New Yorkban, hogy Radovan Karadzic a barátja, és meggyőződését fejezte ki, hogy a szerb vezér tulajdonképpen a béke embere a boszniai háborúban. Akasi szívesen hangoztatta, hogy japán származása különleges előny, mert a boszniai szerbek eleve bizalmatlanok az amerikaiakkal és a nyugat-európaiakkal szemben. A japán diplomata, aki türelemből jelesre, de békecsinálásból elégtelenre vizsgázott, már az első Albright-levél után nyilvánosan elnézést kért az amerikai kormánytól, de ugyanakkor továbbra is nyugodtan kifejtette magánvéleményét. A múlt héten csatlakozott hozzá néhány más magas rangú ENSZ-tiszt is, akik azonban nem voltak hajlandók a nevüket is adni az általuk hangoztatott bírálatok mellé. Először is azt fejtették ki, hogy Goraidéban nem is volt olyan szörnyű a pusztítás, és hogy az amerikai kormány csak felhasználta a helyi lakosság meg a szarajevói kormány jajveszékelését az újabb NATO-ultimátum kicsikarásához. Másrészt élesen bírálták Clinton elnök boszniai politikáját, amiért az, úgymond, mindenáron katonai megoldást akar kikényszeríteni ahelyett, hogy a háború áldozatát venné rá végre a vereség elismerésére. Madeleine Albright a Butrosz Gálihoz címzett levelében leszögezte, hogy a NATO-ultimátum éppen a főtitkár kérésére született, a külföldi fegyveres beavatkozásra pedig a Biztonsági Tanács tavalyi, 836. számú határozata hatalmazta fel az Észak-atlanti Szövetséget. Albright szerint az Egyesült Államoknak minden alapja megvan arra, hogy a főtitkár felhatalmazása alapján működő ENSZ-tisztségviselőktől elvárja: ne saját véleményüket hangoztassák minduntalan, hanem a Biztonsági Tanács hivatalos politikáját támogassák, és legjobb tudásuk szerint váltsák azt valóra. Ahhoz pedig végképp semmi joguk sincs, hogy a világszervezet bármely tagállamának a kormányát bírálgassák, és hol gyávának, hol pedig kardcsörtetőnek nevezzék. Mint azt a washingtoni külügyminisztériumban hangsúlyozták, az USA nem követeli Akasi leváltását, de azt elvárja, hogy világosan lássa mindenki: a szerbek goraidei visszavonulását nem a japán diplomatának Karadzéhoz fűződő „barátsága”, hanem a NATO eltökéltsége eszközölte ki. Butrosz Gáli a második amerikai tiltakozás után nyilvánosan elítélte a szóban forgó ENSZ-beosztottak fellépését, és meg is mondta nekik: „teljesen elfogadhatatlan, hogy az USA politikáját bírálják.” Az Albright asszonyhoz intézett válaszlevelében a főtitkár tájékoztatja az amerikai kormányt, hogy Akasit utasította: folytasson vizsgálatot a névtelen nyilatkozatok ügyében, és mindent kövessen el, hogy hasonló eset többé ne ismétlődjön meg. PURGER Tibor Lesz-e miniszteri találkozó Boszniáról? Klaus Kinkel német diplomáciai vezető kételyei A Boszniáról esedékes miniszteri találkozót, amelyet oly sokat emlegettek, végül valószínűleg meg sem fogják tartani - vélekedik Klaus Kinkel német külügyminiszter, aki a görög ANA hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy kérdéses a miniszteri találkozó, mert egyes európai országok ellentétes nézeteket vallanak a boszniai válság rendezéséről szóló tárgyalások kiindulópontjáról. A német külügyminiszter hangsúlyozta, hogy noha a múlt héten elvi megállapodás született a Bosznia-értekezlet összehívásáról, egyes európai országok, köztük Görögország, megkérdőjelezte a boszniai közvetítő csoport összetételét. Görögország nehezményezte, hogy noha az Európai Unió elnöklője, képviselője nem jutott be a csoportba, amelynek a helyszínen jelentést kell készítenie erre a miniszteri találkozóra. Athéni politikai körökből szerzett értesülések szerint Görögország azért elégedetlen, mert a közvetítő csoport tagja Németország lett, amely csak július 1-jétől soros elnöklője az EU-nak. Az Elefterotipia című görög lap tegnap titokzatos forrásokból szerzett értesülések alapján közölte, hogy Bonn igyekszik másként beállítani a helyzetet A német külügyminisztérium egy képviselőjét idézi, aki szerint az európai szövetségesek nem ellenzik Németország képviseletét a közvetítő csoportban, mások szerint pedig az EU néhány tagállama ellenzi lord Owen részvételét ugyanott. Ebből azt vonja le, hogy: „érdekes, hogy éppen Görögország és lord Owen szállt síkra a napokban erélyesen azért, hogy a Bosznia-tárgyalásokat irányítsák viszsza az EU tervéhez és a három etnikai részre való felosztáshoz”. E disszonáns hangoknak köze van Franciaország és néhány más EU- tagállam egyre hangosabb követeléséhez, hogy oldják fel a fegyverszállítási tilalmat a muzulmánoknak és a Brlko körüli dobpergéshez - kérdezi a görög újság. (Tanjug) Választások Hollandiában Tegnap Hollandiában megkezdődtek a parlamenti választások. Nem zárható ki, hogy az utóbbi öt évben kormányzó Kereszténydemokrata Párt (CDA) ellenzékbe kényszerül, jelenti a Reuter. A legutóbbi becslések szerint a CDA és a laburisták, ha koalícióra lépnek, megőrizhetik hatalmukat, ám a legutóbbi, az 1989. évi választásokhoz viszonyítva meghatározott számú szavazatot vesztenek. A holland televízió hétfőn úgy értékelte, hogy a Ruud Lubbers miniszterelnök vezette CDA az alsóházban a 150 képviselői hely közül 32-t szerezhet, a laburisták pedig 35-t. A választásokon 26 párt jelöltjei indultak. Mintegy 11 millió holland polgárnak van szavazati joga Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3. „Végre szabadok” Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus vezetője tegnap reggel bejelentette pártjának győzelmét az első demokratikus dél-afrikai választásokonÜdvözletek a világ minden tájáról (Folytatás az 1. oldalról) De Klerk akkor jelentette ezt be, amikor ismertté váltak a választási körzetek csaknem felének nem hivatalos eredményei, mert akkor már nyilvánvaló lett a Mandela vezette ANC előnye. Tegnap délelőtt csaknem 12 millió szavazólapot néztek át, vagyis a szavazatok több mint 60 százalékát, az ANC-re 7,263 millióan, a Nemzeti Pártra 2,61 millióan szavaztak. Mandela mozgalma tegnap délig a szavazatok 62,2, De Klerk pártja pedig csak a 22,4 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen a dr. Buthelezi vezette Inkatha Szabadságpárt áll a szavazatok mindössze 8,3 százalékával. Constand Film nyugalmazott tábornok Szabadságfrontja a következő a listán, e csoportosulás a búrok leszármazottainak külön államáért harcol, ám tárgyalások útján. A liberális telepeseket tömörítő Demokrata Párt szintén bejutott a parlamentbe. Az előrejelzések szerint Mandelát e hó 10-én iktatják be elnöki tisztségébe. A hatalom felosztásáról szóló megállapodás szerint az eddigi államfő az első alelnök posztjára kerül. Mandela a nemzethez intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy a fehéreknek és a többi kisebbségnek nem kell aggódnia a jövőjéért, mert most végre valamennyien szabadon élhetnek. Bill Clinton amerikai elnök bátorítónak tartja Mandela pártjának győzelmét, jelentette ki Dee Dee Myers, a Fehér Ház szóvivője. Clinton úgy véli, hogy a választásokat békés légkörben ejtették meg, a szó szoros értelmében az afrikaiak milliós tömegei első ízben járultak az urnák elé. John Major brit kormányfő hétfőn este telefonon tárgyalt Mandelával, s gratulált neki a győzelméhez, miután De Klerk elismerte vereségét, közölte a miniszterelnök kabinetirodája. A választási győzelem megkoronázza a szabadságért és az igazságért vívott harcát, s a megbékéléshez való hozzájárulása kiérdemli a világ tiszteletét, hangsúlyozta a kormányfő a Mandelához intézett külön üzenetében. Raul Keating, az ausztrál kormány elnöke elismerően szólt a távozó De Klerk elnökről, valamint Nelson Mandeláról, mert szerinte közösen kinyilvánították bátorságukat, s ezzel utat törtek a választások felé. Nelson Mandela hosszú, kitartó harcot folytatott, s Dél-Afrika az igazságon és a jogon alapuló új korszak elején áll, szögezte le az ausztrál miniszterelnök. Dél-Korea is üdvözölte a dél-afrikai eseményt, amellyel véget vetettek a fehér kisebbség 342 esztendős uralmának a fekete többség felett, közölte Csang Ki Ho, a szöuli külügyminisztérium szóvivője. Izabel Aflende, Kuba külügyminiszter-helyettese szintén elismeréssel szólt Nelson Mandela győzelméről és a faji elkülönítés rezsimjének bukásáról. Úgy értékelte, hogy a győzelem részben Kuba és annak a több ezer kubainak az érdeme, aki Angolában életét áldozta az elsiberi jogok védelméért vívott harcban. (Tanjug) Búcsú a hatalomtól: Frederik Willem de Klerk (Reutertelefotó) Brckón az ENSZ figyelő szeme Akasi Jaszusi megbeszélései Szarajevóban és Pálén a gorazdei helyzet stabilizálásáról és újabb tűzfészkek kialakulásának a megakadályozásáról (Folytatás az 1. oldalról) Szarajevóban volt tegnap Douglas Hogg, a brit Foreign Office államtitkára, aki Haris Silajdjsctval és Ejup Ganiétyal, a bosnyák elnökség alelnökével találkozott. Alija Izetbegovic tegnap Észak-Boszniában járt. A bosnyák kormány vendége volt tegnap Federico Mayor, az UNESCO főigazgatója is a szabad sajtó világnapja alkalmából. Részt vett a volt Jugoszláviában elesett újságírók emlékére állított szobor leleplezésén is. A muzulmán kormány tisztségviselőivel az újjáépítés problémáit vitatta meg, a Reuter híre szerint ugyanis az UNESCO, amely hamarosan képviseletet nyit Szarajevóban, részt vesz a Nemzeti Könyvtár és az egyetem újjáépítésében, a mostari híd helyreállításában, boszniai iskolák építésében és támogatni szándékozik a független médiát is. Akasi Jaszusi tegnap Szarajevóban először Haris Silajdjsétval tárgyalt, mégpedig a védett övezetekről és elsősorban Goraidéról. Azután kijelentette, hogy „az ENSZ-nek Goraidé után óvatosan kell kezelnie az esetleges újabb tűzfészkeket”, és „az ENSZ több katonai megfigyelőt igyekszik küldeni Briko térségébe”. Brikónál több ellenőrző pontot szeretnének fölállítani, nehogy kellemetlen meglepetésben legyen részük -jelentette ki Akasi az újságíróknak, és hozzátette, hogy a kéksisakosok Brikónál „nagyon, nagyon éberen figyelik a katonai megmozdulásokat és tevékenységet”. Akasi hozzáfűzte, hogy Pálén Radovan Karadic szerb vezérrel találkozik. A goraidei helyzet teljes stabilizálásáról fognak tárgyalni. A napokban érkeznek vissza Szarajevóba a nemzetközi közvetítő csoport tagjai. Silajdzc hozzátette, hogy akkor remélhetőleg tisztázzák a goraidei állapotokat és felújíthatják a béketárgyalásokat Akasi Jaszusi már 15 órakor Paléba érkezett Bertrand de Lapresle francia tábornok kíséretében. A boszniai szerbek részéről Momalo Krajisnik, a képviselőház elnöke és Manojlo Milovanovic vezérőrnagy, a boszniai szerbek vezérkarának főnöke fogadta a vendégeket. BONN: - A németországi tájékoztatási eszközök tegnap bejelentették, hogy Brtkónál várható „a döntő csata a több mint két éve tartó boszniai háborúban”. A lapok, rádió- és tévéállomások túlnyomórészt muzulmán hírforrásokra hivatkozva azt állították, hogy a szerbek Goraidc környékéről fegyverzetüket Brtkónál vonják össze és offenzívára készülnek. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Bosznia északi részében a muzulmánok is, meg a szerbek is összevonják erőiket, és készülnek a „korridorért folyó csatára”. A szerbek ugyanis szélesíteni szeretnék a Száva mentén felállított folyosót Banjaluka és az ún. Krajinai Szerb Köztársaság felé, a muzulmánok pedig horvát segéllyel arra készülnek, hogy elvágják ezt a folyosót. A DPA hírügynökség az ENSZ zágrábi és szarajevói forrásaira hivatkozva továbbította a hírt, hogy szerb és muzulmán egységek tartanak Brsko felé. Rasim Delic muzulmán hadvezér a hírügynökség tudósítójának kijelentette, hogy „a bríkói csata lesz a boszniai háború kulcsa”. Az ENSZ egy meg nem nevezett képviselője hozzátette: „hisszük, hogy Észak-Boszniában a közeljövőben valami nagy dolog fog történni”. Rose magyarázata a tuzlai összetűzésről Michael Rose tábornok, a Bosznia-Hercegovinában állomásozó ENSZ-erők parancsnoka hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a parancsnoksága alatt álló skandináv osztag - szavaival élve - minimális erőt alkalmazott a boszniai szerb erőkkel vívott Eteki összecsapásokban Tuzil, jelenti a Reuter. A skandináv zászlóalj 72 tankgránátot lőtt ki a szerb hadállásokra, s a boszniai szerb hadsereg közleménye szerint 9- en életüket vesztették, 4-en pedig megsebesültek. A Reuter emlékeztet a boszniai szerb hadsereg vasárnapi közleményére, mely szerint a tuzlai incidens bizonyította, hogy az ENSZ nyíltan a muzulmánokat támogatja, s ezzel gyanússá vált békeküldetése. A közlemény szerint az ENSZ skandináv tisztjeinek 500 000 német márkát fizettek, hogy támogassák a muzulmán gyalogtámadását a szerb hadállások (Reutertelefotó) Az ENSZ égisze alatt megtartott választások után sincs béke Kambodzsában. A hatalomból kiszorított vörös khmerek folytatják a fegyveres harcot a kormánycsapatokkal. A képen: Erősítést kapnak a kormányerők Battambang környékén