Magyar Szó, 1996. június (53. évfolyam, 128-153. szám)
1996-06-01 / 128. szám
IIII. évf., 128. (17445.) szám Járt utat járatlanért Nevezzenek akár botcsinálta csillagjósnak, de akkor sem tudom megmondani, hogy ki nyeri a választásokat -fakadt ki Izrael egyik legismertebb asztrológusa mindössze néhány órával a sokak által történelminek, a Közel-Kelet jövőjét hosszabb időre befolyásoló előrehozott választások előtt. A jós bizonytalanságát a voksok számlálásának alakulása alátámasztotta: a küzdelem fej fej mellett haladt, s az utolsó 140 000 szavazat megszámlálása előtt mindkét jelöltet és pártot még esélyesnek lehetett tekinteni. A polgárok nagyarányú részvétele, a szavazatok megoszlása nemcsak azt jelzi, hogy Izraelben az óriási többség békét akar, hanem azt is, hogy ugyanennyien fenntartásokkal néznek az olyan jövő felé, amikor is a hadászatilag rendkívül fontos Golan-fennsíkot vissza kell adni, a palesztinok önkormányzata önálló állammá válhat. Valójában csak ezután kezdődnek el az igazi, nehéz tárgyalások. Az előbbi két témán kívül Jeruzsálem jövője, sorsa is tétje lesz e megbeszéléssorozatnak. Ezeket a témákat senki sem kerülheti meg, még a Likud sem, ha a palesztinokkal folytatott tárgyalásokon keményebb, kevésbé engedékeny magatartást tanúsít is. Peresz elődjének, a békefolyamat megindítójának, Rabin kormányfőnek a meggyilkolása mélységes megdöbbenést keltett, akkor úgy tűnt, hogy a Likud és vezetője, Netanjahu nem faraghatja le Peresz előnyét. A február végén és a március elején elkövetett palesztin öngyilkos merényletek azonban nagyban megváltoztatták a közhangulatot és a helyzetet. A terrorhullám óta a félelem és szorongás a mindennapok részévé vált, az emberek - ha lehet - kerülik a tömeget, és sokan kétszer is meggondolják, hogy buszra szálljanak-e. Arról beszélnek egymás között, vajon hol és mikor fog robbanni a következő bomba. A kedélyeket azonnal felkorbácsolják az olyan hírek, mint az idei kamikazemerénylet felelőseként emlegetett Hamász-vezető letartóztatása, mert a szélsőségesek azon nyomban újabb merényletekkel fenyegetőznek. Még fél évvel ezelőtt egy terrorista vezető lefogásának híre hallatán csak diadalt éreztek az izraeliek. A győztes, Netanjahu a béke fontosságát emlegette, persze az olyan békéét, amellyel szavatolható a biztonság. Vajon ez lett volna a mérleg nyelve, amely eldöntötte a kormányfő személyét? Nem tudni, annyi bizonyos, a szavazópolgárok nem tartották magukat a közmondáshoz. Járt utat járatlanért el ne hagyj! FISCHER Jenő Magyar Szó A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1996. június 1., szombat Netanjahu győzött Az izraeli választások hivatalos végeredményei Az izraeli választási bizottság péntek délutáni sajtóértekezletén bejelentette, hogy Benjamin Netanjahu, az ellenzéki Likud vezetője nyerte meg a szerdai kormányfőválasztást. Netanjahu a szavazatok 50,4 százalékát szerezte meg, míg Simon Peresz, a jelenleg kormányzó Munkapárt vezetője a voksok 49,5 százalékát kapta megjelentették a világhírügynökségek Jeruzsálemből. Az izraeli központi választási bizottság pénteki közlése npján az AFP ismertette a váasztások .§eredményét A képviselői helyek megoszlása eszerint a következő: Izraeli Munkapárt: 34 hely (44 volt az előző parlamentben), a Likud és szövetségesei: 32 (40), Sasz (vallási párt): 10 (6), Nemzeti Vallási Párt: 9 (6), Merec (baloldali): 9 (12), Iszrael Ba Alija (oroszországi zsidó bevándorlók pártja) 7 (0), Hadas (kommunista) 5 (3), Egyesült Judaista Tóra 4 (4), Egyesült Arab Lista 4 (2), Harmadik Út (centrista) 4 (0), Moledet (szélsőjobboldali) 2 (3). Az AFP jelentése szerint Netanjahu 29 517 szavazattal előzte meg vetélytársát, Pereszt, az eddigi miniszterelnököt. Összesen hárommillió szavazatot adtak le az izraeli választók, ahhoz képest a különbség, amellyel Netanjahu győzött, csekély. Százalékban kifejezve ez azt jelenti, hogy a győztes az összes szavazat 50,4 százalékát, az alulmaradó Peresz pedig 49,5 százalékát szerezte meg (0,1 százaléknyi szavazat érvénytelen volt). (Folytatása a 3. oldalon) Négyes találkozó Belgrádban Drašković, Đinđić, Pešić és Kasza a választási koalíció lehetőségeiről tárgyaltak Vuk Draskovic, a Szerb Megújhodási Mozgalom, Zoran Đinđić, a Demokrata Párt, Vesna Pešić, a Szerbiai Polgári Szövetség és Kasza József, a VMSZ elnöke tegnap az együttes szereplés lehetőségéről tárgyalt az elkövetkező választásokon. Megbeszélték, hogy Újvidéken közösen mutatkoznak június 22-én a kerekasztal-értekezleten, amelynek témája a demokratikus Szerbia és a nemzeti kisebbségek lesz. A négy párt vezetőjének az SZMM belgrádi székhelyén megtartott találkozóján Várady Tibor, volt szövetségi igazságügyminiszter is részt vett (Beta) Tűréshatár Nem hallottam még olyan rendszerváltásról, amelyet rövidebb vagy hosszabb időre nem a nép, a lakosság nagy tömege sínylett meg. Mert a Nyugatnak vannak mércéi, követelményei és rendszere, amelyekhez alkalmazkodni kell, ha legalább hosszú évtizedek alatt meg szeretnénk közelíteni a fejlett világot: ideiglenesen szegényedünk, hogy gyerekeinknek jobb legyen. Nos, ilyen gondolkodásmóddal akár el is fogadhatnánk nyomorunk mélyülését, ha legalább két dologgal másként állnánk, mint ahányadán állunk. Az egyik: vajon ebben az országban az utóbbi bő fél évtizedben volt-e alapos, igazi rendszerváltás; ha nem, most az történik-e, ha nem arról van szó, belátható időn belül ugyan sor kerül-e rá? A másik dolog, amiről szólni kell: a már elviselhetetlenségig felárt szegénységünk. Amikor már egy kisvárosban is ezrek éheznek és fagyoskodnak a télen, vajon meddig lehet még ilyen-olyan magyarázatokkal kitolni a tűréshatárt, miközben a javulás jelei a legerősebb távcsővel sem láthatók. Például egy kormányátszervezés kelt valami reményt? A tömegek számára, számunkra semmit, jó nekünk bármelyik, nem vagyunk válogatósak, csak emberhez méltó életet tudjon biztosítani. S eközben mi történik? A nemrégi statisztikai adatok szerint az áprilisi 594 dináros átlagkereset alapján egy négytagú család 1,74 átlagbérből tudta megtölteni a fogyasztói kosarat. Ez csak az élelmiszer ára: a szén, a villany, a telefonszámla, a kommunállis szolgáltatások díja természetesen „kihullik” a kosárból. Ha nem is úgy érezzük, elfogadjuk, hogy a vásárlóerő bő 4 százalékkal nagyobb lett az egy hónappal korábbinál, ám a tavaly január-áprilisi időszakhoz képest majdnem 10 százalékkal csökkent. Helyzetünk már szinte elviselhetetlen, s ezt a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók sztrájkfélével kifejezésre is juttatták. Az eredményt most talán ne firtassuk. Az áprilisban „felugrott” életszínvonalat alighanem megsokallták az országirányítók, s mától máris 15-20 százalékos áramáremelésről beszélnek. És októberig ez rendszeresen esedékes, aztán megjön a téli tarifa. A helyes árarányok kialakítása érdekében. Kicsit mintha cinikus volna. És mi történik akkor, ha a mezőgazdaság megmentése érdekében „helyes árarányok”-at szándékoznak kialakítani ebben az ágazatban is? E közben szigorítják a nyugdíjbavonulás feltételeit, de hogy miből élnek meg a munkaképes fiatalok, az egyelőre talány. Biztosan jobban elviselik a hideget és az éhséget, mint az idősek. Csak még azt kellene kitalálni, hogy ki építi majd a jövőt. Nem a mostani fejtára gondolok. Hogy mégse keseredjünk el teljesen, felidézem azt a régi, viccnek vélt történetet, amikor is a Vezér hangosan szónokolt a tömegnek, hogy mi a kommunizmusba megyünk. Amikor a tömegből valaki már többször közbekiabált, hogy: - De uram, én éhes vagyok!, a Vezér visszaszólt: - Kuss, út közben nem eszünk! Tűrtek hát tovább. De ők legalább tudták, hogy hova igyekeznek. FODOR István Olvassa vasárnapi számunkban: Egy lépés előre, kettő khátra □ - Kommentárunk a délszláv válságról ■ Hitet és reményt adó szemle □ - A XX. Durindó és a XXXIII. Gyöngyösbokréta előtt ■ Dokumentum: [1-A Szerbia köztársaságbeli magyar nemzeti kisebbség oktatási rendszerének ANYANYELVŰSÍTÉSI TERVEZETE ■ Interjú: G - Dr. Tordé László sebész főorvos: A decentralizáció és a körzetesítés lenne a megoldás Szerbiában Ára 2 dinár Kornblum ismét a Balkánon A választásokat nem halasztják el, hangoztatják a nyugati politikusok (Hírösszefoglalónk) John Kornblum amerikai különmegbízott újabb balkáni körútra indult, amelynek során Belgrádba, Zágrábba és Szarajevóba látogat. Washingtoni források szerint körútjának fő célja kicsikarni Milosevic elnöktől a régebbi ígéretek teljesítését, nevezetesen Radovan Karadzic boszniai vezér eltávolítását és feltételeket teremteni a szeptemberi boszniai választásokhoz. A nemzetközi közösség elsősorban a mozgásszabadsághoz és a tömegtájékoztatási eszközök szabadságának szavatolásához ragaszkodik. Az amerikai államtitkár-helyettes tegnap megérkezett körútjának első állomására, Belgrádba. Azonnal tárgyalásokat kezdett Slobodan Milošević szerb elnökkel. Kornblum látogatásának legfőbb célja, hogy rávegye Milošević elnököt, jelentse ki: Karadžićot nem tekinti többé a boszniai szerb állam vezetőjének. Egy amerikai tisztségviselő ugyanis a minap kijelentette, hogy a múlt heti ígéretek ellenére, hogy Karadicot „félreteszik”, „semmilyen bizonyítékát nem láttuk annak, hogy nem ő lenne hatalmon”. A Karadžić-eset azért sürgős, mert „politikai kihívás” a daytoni megállapodás számára azzal, hogy leváltotta a mérsékelt politikus Rajko Kasagicot a kormányfői tisztségről. Az USA-nak most fontosabb eltávolítani a hatalomról Karadžićot és Ratko Mladic tábornokot, mint kiadni őket Hágának, hogy háborús bűnök elkövetése miatt ítélkezzenek felettük, noha továbbra is ez a végső cél. Warren Christopher államtitkár csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy „hatalmon maradásuk nem kívánatos, de nem zárnám ki a lehetőséget, hogy a választásokat akkor is megtartsák, ha ők nem távoznak. A választásokat mindaddig meg lehet tartani, amíg ők nem jelöltetik magukat” — nyilatkozta az amerikai államtitkár Malcolm Rifkind brit külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. Kornblum a balkáni körút során a vasárnapi genfi találkozót is elő szeretné készíteni, amelyen Warren Christopheren kívül Slobodan Milošević, Franjo Tuđman és Alija Izetbegovic vesz részt. Jelen lesz Carl Bildt és az összekötőcsoport országainak diplomatái is. A Clinton-kormányzat a genfi találkozótól a békefolyamat serkentését várja és elsősorban a választások tervszerű megtartását. A béketeremtésben kulcsszerephez ragaszkodó LSA tudatában van annak, hogy „nem lehet eszményi feltételeket várni a választásokhoz”, ezért Clinton elnök a múlt héten kijelentette, hogy szó sem lehet a választások elhalasztásáról, sem az amerikai katonák Boszniából való kivonásáról. (Folytatása a 3. oldalon) Megdrágult a villanyáram Mától, június 1-jétől a villanyáram ára 19,9 százalékkal emelkedik, közölte tegnap a szerbiai villanygazdaság tájékoztatási szolgálata. A közlemény szerint ez a határozat összhangban áll azzal a korábban elfogadott irányvétellel, hogy a villanyáram árát az év folyamán fokozatosan emelik. A háztartások számára az új ár az adókkal együtt egytarifás villanyóra esetén 14,16 para, kéttarifás villanyóra esetén pedig a drágább áram kilowattórája 17,78 pára, az olcsó áram pedig 10,56 pára. A háztartások számára egy kilowattóra eddig adóval együtt, az egytarifás villanyóra esetén 11,80 para volt, kéttarifás villanyóra esetén pedig 14,82 para, azaz 8,81 para. A tévé-előfizetés az áremelés után 16,31 dinár lesz, a villanyerőművek karbantartására és a bányákra kirótt illeték pedig 23,33 dinár. Ezt a két összeget minden háztartás fizeti. (Tanjug) Meleg, napos idő lesz a hét végén. Időjárás-jelentésünk a 13. oldalon.