Magyar Szó, 1996. július (53. évfolyam, 154-179. szám)

1996-07-02 / 154. szám

1996. Július 2., kedd Szándékosan lövették a civileket Karadžić és Mladic tisztába volt azzal: cselekedeteik súlyosan megsértik a hadviselésre vonatkozó szabályokat - Szakértők meghallgatása a hágai nemzetközi törvényszéken (Folytatás az 1. oldalról) .A boszniai szerbek katonai erői szisztematikus és tervezett tevékeny­ségének következtében - beleértve a haláltáborokat is - Foča, Bosanski Šamac, Brčko, Prijedor, Nova Va­­roš, Rogatica, Višegrađ, Srebrenica és Žepa községekben többé nincs muzulmán és más nem szerb nem­zetiségű lakos” - hangsúlyozta Rals­ton. Hozzátette, hogy a boszniai szerb erők 1994 áprilisától 1995 vé­géig túszul ejtették az UNPROFOR katonáit, s élő pajzsként használták őket vagy korlátozták mozgásukat. Részletesen felsorolta az időponto­kat és helyszíneket, amelyeken ENSZ-katonákat és nemzetközi megfigyelőket fogva tartottak vagy bántalmaztak. Az ügyész külön hangsúlyozta, hogy 1995 májusában az UNPRO­FOR 194 tagját tartották élő pajzs­ként Paléban, Goraidéban és más helyeken, olyan objektumok mel­lett, amelyeket a NATO légiereje bombázás célpontjaként használha­tott volna. Ralston szerint tavaly jú­liusban Srebrenicában a holland zászlóalj 55 katonája is a boszniai szerb katonaság túsza volt. A másik ügyész kérdésére, hogy a túszejtés szisztematikus volt-e Bosznia egész területén, Ralston igennel válaszolt. Külön foglalko­zott a kérdéssel, hogy Karadiic és Mladic tudta-e, hogy a túszejtés el­lentétben áll a nemzetközi joggal. Hangsúlyozta: „Több interjúban is kijelentették, hogy a túszejtés a vá­lasz a NATO támadásaira, és hogy a békeerők tagjainak élete a nemzet­közi közösség kezében van”. Mark Harmon ügyész kijelentet­te, hogy a boszniai Szerb Köztársa­ság és a JSZK hatóságai nem mű­ködnek együtt a hágai törvényszék­kel, nem hajtották végre Karadiic és Mladic elfogatási parancsát és sajtó­jukban nem tették közzé a kettljük elleni vádiratra vonatkozó hirdetést, amelyet a hágai törvényszék megkö­vetelt. Harmon kérdésére, hogy a két szerb vezér járt-e Belgrádban a vád­emelés után, Ralston igennel vála­szolt: razföldi harcmodorra alakítottak át tavaly. A szakértő fényképeken mu­tatta be az orvlövészek áldozatait és aláhúzta, hogy az orvlövészek tisz­tán látták és válogatták áldozataikat, akik között gyermekek is voltak, de különben mindkét nemből és min­den korosztályból valók. GYERMEKEKRE IS LŐTTEK A belga szakértő részletesen ecse­telte a támadásokat, amelyeket meg­vizsgált: a kenyérért 1992 májusá­ban sorbaállóktól a Markai- piac el­len 1994. október 5-én elkövetett tá­madáson át (67 halott és 200 sebe­sült) a szarajevói központ elleni tá­madásig 1995. augusztus 28-án, amikor 43 ember életét vesztette és 75 megsebesült. A vízért vagy humanitárius segé­lyért sorbaállókra, a futbalmeccsen levő közönségre és a polgárok cso­portjaira irányuló támadásokban nagy számban volt az áldottok kö­zött gyerek, mint például 1994. ja­nuár 22-én, amikor aknavetőből az Ali Pašino Poljén szánkázó gyere­kekre lőttek és hatot megöltek, ötöt pedig megsebesítettek. Hecke hangsúlyozta, hogy Szara­jevó lakói otthonukban sem lehettek biztonságban az orvlövészektől, mert ott is eltalálták őket. A kérdés­re, hogy mikor volt az első és mikor az utolsó támadás, Hecke azt vála­szolta, hogy 1992 májusában kez­dődtek és 1995 decemberében, a daytoni megállapodás aláírása után fejeződtek be. Az ügyész bemutatta a Szarajevó elleni támadások, köztük polgári személyek orvlövészek általi megse­­besítésének fényképeit, valamint a világszerte látott fotókat a Markal- piac elleni és egyéb támadásokról, amelyekben nagyszámú áldozat volt. A bíróságon bemutatták Ka­radzic felvételeit is, amint a Szaraje­vó feletti hegyekből a puska távcsö­vén át nézi Szarajevót, aknavetőt ke­zelő katonákkal kezel éppen, vagy Eduard Limonov orosz írónak ecse­teli, hogy Szarajevó központjában hogyan élnek a muzulmánok, akik egykor szerbek voltak és hogy Sza­rajevó szerb város. A felvételek egyi­kén Karadiic megmutatja egy orv­lövész állását, de azután kijelenti, hogy a szerb erők nem lőnek, csu­pán ellenőrzik a Szarajevó körüli helyzetet, hogy könnyebben beve­­hessék a várost. A bírónő kérdésére, hogy véle­ménye szerint a boszniai szerb erők felelősek-e a Szarajevó elleni táma­dásokért és orvlövészhadjáratért, Hecke igennek válaszolt. A másik bírói kérdésre, hogy a támadások célpontjául szolgáló léte­sítményekben találtak-e fegyvert és volt-e miért katonai célpontoknak tartani őket, Hecke nemmel vála­szolt és hozzátette, hogy a közelben sem volt katonai célpont. (Beta) AZ ORVLÖVÉSZEK MEGVÁLOGATTÁK ÁLDOZATAIKAT A boszniai szerb erők Szarajevó megszállásának 44 hónapja alatt szándékosan lőtték a civileket - je­lentette ki tegnap a hágai törvény­szék előtt a belga vizsgálóbíró, aki a Szarajevó és Tuzla elleni támadá­sokkal foglalkozott, s aki szintén teg­nap tanúskodott. Meggyőződése szerint a szerbek, akiknek az ágyúi Szarajevó körül álltak, a viszály kirobbanásának kez­detétől fogva és elsősorban orvlövé­szeik szándékosan válogatották a polgári áldozatokat, amire katonai szempontból semmi szükség és sem­mi magyarázat nem volt - nyilatkoz­ta Jan van Hecke, a Radovan Ka­­radzic és Ratko Mladic elleni bizo­nyítékok bemutatási folyamatának harmadik szakértő tanúja. Hecke a Szarajevó polgárai elleni orvlövész támadásokat, valamint tüzérségi tá­madásokat vizsgálta felül, 60-70 esetet, amikor orvlövészek civileket öltek meg és 38 aknavetőkből, illet­ve 250 kg-os bombákkal végrehaj­tott támadást 1995 folyamán. A bel­ga bűnügyi szakértő hangsúlyozta, hogy az orvlövészek tevékenysége állandó volt, a megbeszélt tűzszüne­tek idején sem maradt abba, és álta­lában együtt járt a tüzérségi táma­dásokkal. A szakértő hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság katona­sága különböző kaliberű ágyúkkal és aknavetőkkel lőtte Szarajevót, a vizsgált eseteket részletesen bemu­tatta és azokat a repülőgépen hasz­nálatos bombákat is, amelyeket szá­ Magyar Szó (Folytatás az 1. oldalról) GENF- Flavio Cotti, az EBESZ elnöklője tegnap tartózkodóan rea­gált Karadžić elhatározására. „A hír nem egészen világos”, jelentette ki Cotti újságíróknak a Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral megtartott találko­zó után. Hozzátette: „Minél na­­gyobb befolyást gyakorolnak a vá­lasztásokra a háborús bűnökkel vá­dolt személyek ..., annál katasztrofá­­lisabbak lesznek a következmények a választásokra nézve”. KEMÉNY LÉPÉSEK KÖVETKEZHETNEK Carl Bildt nemzetközi főmegbí­zott tegnap figyelmeztetett, hogy kemény lépések következnek, ha a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadjjc továbbra is „bármiféle el­nöki funkciót” tölt be a boszniai Szerb Köztársaságban. „Reagálni fogunk, ha kiderül, hogy Karadj­c elnöki teendőket vé­gez” - mondta Bildt Svédországban, mielőtt elindult Szarajevóba. Kér­désre válaszolva azonban elhatárol­ta magát a szankcióktól mint a nyo­más eszközétől. „A szankciók bonyolult intézke­dés, az útvonalak átfogó ellenőr­zését követelik meg, és hatásuk álta­lában nem azokra terjed ki, akik el­len szánták őket” - mondta Bildt. Michael Steiner, Bildt helyettese tegnap aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Karadjiéot ismét megválasz­tották a Szerb Demokrata Párt élére, mert a pártelnökség „egyértelműen nyilvános funkció”. Nyilvánvaló, hogy a szerbek sze­rint Karadjié sosem fog megjelenni Hágában a háborús bűnösök felett ítélkező törvényszék előtt, mondta Steiner, és hozzátette, hogy Ka­radzic még a párt azon bizottságá­nak az elnöke is, amely a küszö­bönálló választásokra kinevezi a je­lölteket. „Véleményem szerint most a nemzetközi közösségen a sor, hogy saját kijelentéseit tettekkel támassza alá, mert ez az egyetlen dolog, az egyetlen nyelv, amelyet a palei kö­rök megértenek” - mondta Steiner a hét legfejlettebb ország lyoni csú­csát kommentálva. „El kell mondanom, hogy a je­lenlegi status quo nem olyan hely­zet, amelyben elvárhatjuk, hogy a mindannyiunk által áhított választá­sok eredményesek legyenek és az együttműködés szellemét biztosítsák a leendő közös állami szervekben” - mondta Steiner. Nem zárta ki a szankciók vissza­állításának lehetőségét, de hozzátet­te, hogy Bildtnek most kell visszaér­nie Szarajevóvá és majd felülvizsgál­ják a teendőket. MOSZKVA ELÉGEDETT Oroszország tegnap üdvözölte Radovan Karadzic döntését, hogy átruházza megbízatásait Biljana Plavšić alelnökre és kérte a nemzet­közi közösséget, ne alkalmazzon ka­tonai erőt Karadžić letartóztatására. Grigorij Karaszin, a külügymi­nisztérium szóvivője szerint Ka­­radžićot le kellene tartóztatni, mi­után vasárnap távozott a politikai színtérről, ám figyelmeztetett arra, nem indíthatnak fegyveres hadmű­veletet a háborús cselekményekkel gyanúsított személyek őrizetbe véte­lére. A NATO elutasította, hogy nyo­mozzon a háborús bűnözők ügyé­ben, ám letartóztatja őket, ha rájuk fut. A nemzetközi közösség szorgal­mazza Karadžić lemondását és azt, hogy jelentkezzen a hágai nemzet­közi törvényszéknél még a boszniai választások előtt. A boszniai választásokat békés, demokratikus légkörben kell meg­tartani, szögezte le Karaszin. LONDON - Nagy-Britannia teg­nap szintén üdvözölte Carl Bildt közlését, miszerint Radovan Ka­­radžić átruházta hatáskörét Biljana Plavšić alelnökre. EGYÉRTELMŰ, HOGY MEGŐRIZTE HATALMÁT... LONDON.­­ A The Times sze­rint függetlenül a megbízatások át­ruházásától, egyértelmű, hogy Ka­­radzié megőrizte hatalmát. A lon­doni külügyminisztérium mara­déktalan támogatásáról biztosítot­ta Bildtet annak elérésében, hogy Karadzié soha többé ne jelenjen meg a politikai színtéren, noha nem zárható ki, hogy a színfalak mögött továbbra is kedvezőtlen befolyást gyakorol. Biljana Plavšić azt mondta, hogy Karadjic megmarad az elnöki tiszt­ségen a szeptember 14-ére kiírt vá­lasztásokig. A londoni külügymi­nisztérium szerint ez elfogadhatat­lan álláspont. A Times ismertette Bildt helyet­tesének, Michael Steinernek a nyi­latkozatát, amelyben elégedetlensé­gének adott hangot az ilyen maga­tartás miatt, s kijelentette, csak ak­kor lehetnek teljesen elégedettek, ha Karadnié megválik összes nyilvá­nos tisztségétől. A The Daily Telegraph ismer­tette nemzetközi személyiségek nyilatkozatát, mely szerint figye­lemmel kísérik majd a boszniai szerbek lépéseit, hogy megállapít­hassák, vajon továbbra is Karadjic kezében futnak-e össze a hatalom szálai. A The Financial Times közölte egy meg nem nevezett szarajevói diplomata nyilatkozatát, mely sze­rint az epizódus kellemetlen mind Bildt, mind pedig az egész nemzet­közi közösség számára, amelyből is­mét csúfot űztek. E diplomata szavai szerint a le­mondólevél eléggé hézagos, ám Bildt elfogadta mint végleges közle­ményt. Már másodszor fordul elő, hogy Bildt készpénznek vette azt, amit a boszniai szerbek mondtak, s utána derült ki, hogy az jóval jelen­téktelenebb, mint ahogy az első pil­lanatban tűnik, hangsúlyozta a dip­lomata. (Beta, AFP) Újabb blöff? Radovan Karadžić, a boszniai szerbek elnöke vasárnap bejelentette: ideiglenesen távozik az elnöki posztról - A nemzetközi közvélemény üdvözli a lépést, de kétkedéssel fogadja Sikeres választások Mostarban " A választótestület 34-70 (Folytatás az 1. oldalról) A város jelenleg külföldön élő egykori lakosai Németországban, Svédországban, Norvégiában és Svájcban is leadhatták voksukat. Avdo Hebib boszniai belügymi­niszter közölte, hogy vasárnap nem voltak biztonsági problémák. Szom­bat este viszont Kelet-Mostarban a helyi lakosok körbevettek egy Szer­biából érkező autóbuszt, s megver­tek egy szerb férfit, aki nyilván sze­retett volna részt venni a szavazá­son. A tetteseket már azonosították, s rövidesen őrizetbe veszik őket - mondta a belügyminiszter. Sok választási körzetben nagy problémát okozott,­­hogy az embe­rek nem tudták leadni szavazatukat, mert nem szerepeltek az Európa 1 százaléka adta le voksát Unió által összeállított névjegyzék­ben. Danijela Kegelj, a mostani ön­­kormányzat szóvivője ezt azzal ma­gyarázta, hogy a választóhelyiségek az utolsó pillanatban más helyre költöztek, s emiatt problémák adód­tak az adatnyilvántartással. Mile Puljic, a Horvát Demokrati­kus Közösség városi bizottságának elnöke tegnap kijelentette, a Horvát Demokratikus Közösség és a De­mokratikus Akciópárt, a két nemzeti párt fölényesen vezet. A választók csupán elenyésző számban adták le szavazatukat más pártokra. Tegnap lapzártáig még nem kö­zölték a hivatalos eredményeket. (Beta, MTI) „KARADŽIĆ TOVÁBBRA IS BOLONDJÁT JÁRATJA A VILÁGGAL” Az olasz hírközlő eszközök teg­nap nyíltan kételyüknek adtak han­got, hogy Radovan Karadžić, a bosz­niai szerbek elnöke valóban lemon­dott, s átruházta a hatalmat Biljana Plavšićra, e lépést az olasz sajtó Ka­­radžić újabb blöffjének nevezi. A Paléról érkező legfrissebb hí­rek megerősítik, hogy Karadžić to­vábbra is játszadozik a nemzetközi közösséggel, elsősorban az USA- val, az Európai Unióval és a NA­­TO-val, írta a torinói La Stampa. Nem értett egyet azzal az értéke­léssel, hogy Karadjic a hatalom át­ruházásával megtette az első lépést a politikai színtérről való távozásá­ra.­­ A részleges lemondás csak akkor lehet az első lépés, ha a Nyugat nyo­mást gyakorol mind a boszniai szer­­bekre, mind pedig a belgrádi hata­lomra, szögezte le a torinói napilap hírmagyarázója. Több olasz újság ismertette a bal­káni vasladynek nevezett Biljana Plavšić életrajzát. A római Repubb­­lica emlékeztetett arra, hogy Slobo­dan Milošević szerbiai elnök azt mondta Biljana Plavš­icról, hogy pszichiátriai eset, az ANSA távirati iroda Plavšić asszonyt az etnikai tisz­togatás teoretikusának nevezi. A Re­­pubblica úgy véli, hogy Plavšić ra­dikálisabb Kara­diáénál is, s az etni­kai tisztogatást áltudományos elmé­letekkel igazolta. Emlékeztetett Plavsic asszony nyilatkozatára, hogyha az ügy érdekében meg kell halnia hatmillió szerbnek, a másik hatmillió életben marad, s élvezni fogja e harc gyümölcsét. Ilyen hölgynek kell a Nyugatot arra kész­tetni, hogy elfelejtse Karadžićot, ál­lapította meg a római lap. KÜLPOLITIKA 3 Feldúltak egy horvát temetőt Alekszandr Ivanko, az ENSZ rendőrségének szóvivője tegnap kö­zölte, hogy a hétvégén a boszniai Mir horvát faluban a temetőben megrongáltak 23 sírt és a kápolnát. A falu 30 kilométerre északnyugatra van Szarajevótól, Vareš közelében. Felgyújtottak két üres horvát házat is, közölte a szóvivő. Ismertetésük szerint még nem tudni, ki követhette el a bűncselek­ményeket, a főleg muzulmánokból álló helyi rendőrség vizsgálatot indí­tott. A boszniai horvátok rádióállomá­sa vasárnap azt állította, hogy mu­zulmán szélsőségesek dúlták fel a te­metőt és gyújtották fel a házakat. (Beta, AFP) Mongóliában (is) elvesztették a hatalmat a kommunisták Az ellenzék győzött a második többpárti választásokon A szavazatok többségének össze­­számlálása alapján a mongol de­mokratikus ellenzék döntő arány­ban diadalmaskodott az 1921 óta uralmon lévő kommunista párt fe­lett. Tegnap délelőtt Lagvaszüren, a központi választási bizottság elnöke bejelentette: a koalíciós Demokrati­kus Unió 48, míg a Mongol Népi Forradalmi Párt 23 helyet szerzett a 76 tagú Nagy Népi Hurálban. Öt választási körzetben egyelőre nem született meg az eredmény. Az első, 1992-es többpárti válasz­tásokon az MNFP 70, az ellenzék pedig mindössze 6 képviselői helyet szerzett. A DU vezetői a szavazás előtti napokban úgy nyilatkoztak, hogy legalább 30 helyre számítanak, ami vétójogot adott volna az ellen­zéknek. A jelenlegi helyzetben vi­szont az MNFP-nek még 3 helyet meg kellene szereznie a függőben lévő ötből, hogy elérje a vétójogot jelentő egyharmados A Demokratikus Unióba tömö­rült pártok közül a Mongol Demok­ratikus Párt 33, a Mongol Szociálde­mokrata Párt 12 képviselői helyet szerzett meg, három pedig függet­len, de a koalíció színében indult je­lölteknek jutott. (MTI)

Next