Magyar Szó, 1996. július (53. évfolyam, 154-179. szám)
1996-07-02 / 154. szám
1996. Július 2., kedd Szándékosan lövették a civileket Karadžić és Mladic tisztába volt azzal: cselekedeteik súlyosan megsértik a hadviselésre vonatkozó szabályokat - Szakértők meghallgatása a hágai nemzetközi törvényszéken (Folytatás az 1. oldalról) .A boszniai szerbek katonai erői szisztematikus és tervezett tevékenységének következtében - beleértve a haláltáborokat is - Foča, Bosanski Šamac, Brčko, Prijedor, Nova Varoš, Rogatica, Višegrađ, Srebrenica és Žepa községekben többé nincs muzulmán és más nem szerb nemzetiségű lakos” - hangsúlyozta Ralston. Hozzátette, hogy a boszniai szerb erők 1994 áprilisától 1995 végéig túszul ejtették az UNPROFOR katonáit, s élő pajzsként használták őket vagy korlátozták mozgásukat. Részletesen felsorolta az időpontokat és helyszíneket, amelyeken ENSZ-katonákat és nemzetközi megfigyelőket fogva tartottak vagy bántalmaztak. Az ügyész külön hangsúlyozta, hogy 1995 májusában az UNPROFOR 194 tagját tartották élő pajzsként Paléban, Goraidéban és más helyeken, olyan objektumok mellett, amelyeket a NATO légiereje bombázás célpontjaként használhatott volna. Ralston szerint tavaly júliusban Srebrenicában a holland zászlóalj 55 katonája is a boszniai szerb katonaság túsza volt. A másik ügyész kérdésére, hogy a túszejtés szisztematikus volt-e Bosznia egész területén, Ralston igennel válaszolt. Külön foglalkozott a kérdéssel, hogy Karadiic és Mladic tudta-e, hogy a túszejtés ellentétben áll a nemzetközi joggal. Hangsúlyozta: „Több interjúban is kijelentették, hogy a túszejtés a válasz a NATO támadásaira, és hogy a békeerők tagjainak élete a nemzetközi közösség kezében van”. Mark Harmon ügyész kijelentette, hogy a boszniai Szerb Köztársaság és a JSZK hatóságai nem működnek együtt a hágai törvényszékkel, nem hajtották végre Karadiic és Mladic elfogatási parancsát és sajtójukban nem tették közzé a kettljük elleni vádiratra vonatkozó hirdetést, amelyet a hágai törvényszék megkövetelt. Harmon kérdésére, hogy a két szerb vezér járt-e Belgrádban a vádemelés után, Ralston igennel válaszolt: razföldi harcmodorra alakítottak át tavaly. A szakértő fényképeken mutatta be az orvlövészek áldozatait és aláhúzta, hogy az orvlövészek tisztán látták és válogatták áldozataikat, akik között gyermekek is voltak, de különben mindkét nemből és minden korosztályból valók. GYERMEKEKRE IS LŐTTEK A belga szakértő részletesen ecsetelte a támadásokat, amelyeket megvizsgált: a kenyérért 1992 májusában sorbaállóktól a Markai- piac ellen 1994. október 5-én elkövetett támadáson át (67 halott és 200 sebesült) a szarajevói központ elleni támadásig 1995. augusztus 28-án, amikor 43 ember életét vesztette és 75 megsebesült. A vízért vagy humanitárius segélyért sorbaállókra, a futbalmeccsen levő közönségre és a polgárok csoportjaira irányuló támadásokban nagy számban volt az áldottok között gyerek, mint például 1994. január 22-én, amikor aknavetőből az Ali Pašino Poljén szánkázó gyerekekre lőttek és hatot megöltek, ötöt pedig megsebesítettek. Hecke hangsúlyozta, hogy Szarajevó lakói otthonukban sem lehettek biztonságban az orvlövészektől, mert ott is eltalálták őket. A kérdésre, hogy mikor volt az első és mikor az utolsó támadás, Hecke azt válaszolta, hogy 1992 májusában kezdődtek és 1995 decemberében, a daytoni megállapodás aláírása után fejeződtek be. Az ügyész bemutatta a Szarajevó elleni támadások, köztük polgári személyek orvlövészek általi megsebesítésének fényképeit, valamint a világszerte látott fotókat a Markal- piac elleni és egyéb támadásokról, amelyekben nagyszámú áldozat volt. A bíróságon bemutatták Karadzic felvételeit is, amint a Szarajevó feletti hegyekből a puska távcsövén át nézi Szarajevót, aknavetőt kezelő katonákkal kezel éppen, vagy Eduard Limonov orosz írónak ecseteli, hogy Szarajevó központjában hogyan élnek a muzulmánok, akik egykor szerbek voltak és hogy Szarajevó szerb város. A felvételek egyikén Karadiic megmutatja egy orvlövész állását, de azután kijelenti, hogy a szerb erők nem lőnek, csupán ellenőrzik a Szarajevó körüli helyzetet, hogy könnyebben bevehessék a várost. A bírónő kérdésére, hogy véleménye szerint a boszniai szerb erők felelősek-e a Szarajevó elleni támadásokért és orvlövészhadjáratért, Hecke igennek válaszolt. A másik bírói kérdésre, hogy a támadások célpontjául szolgáló létesítményekben találtak-e fegyvert és volt-e miért katonai célpontoknak tartani őket, Hecke nemmel válaszolt és hozzátette, hogy a közelben sem volt katonai célpont. (Beta) AZ ORVLÖVÉSZEK MEGVÁLOGATTÁK ÁLDOZATAIKAT A boszniai szerb erők Szarajevó megszállásának 44 hónapja alatt szándékosan lőtték a civileket - jelentette ki tegnap a hágai törvényszék előtt a belga vizsgálóbíró, aki a Szarajevó és Tuzla elleni támadásokkal foglalkozott, s aki szintén tegnap tanúskodott. Meggyőződése szerint a szerbek, akiknek az ágyúi Szarajevó körül álltak, a viszály kirobbanásának kezdetétől fogva és elsősorban orvlövészeik szándékosan válogatották a polgári áldozatokat, amire katonai szempontból semmi szükség és semmi magyarázat nem volt - nyilatkozta Jan van Hecke, a Radovan Karadzic és Ratko Mladic elleni bizonyítékok bemutatási folyamatának harmadik szakértő tanúja. Hecke a Szarajevó polgárai elleni orvlövész támadásokat, valamint tüzérségi támadásokat vizsgálta felül, 60-70 esetet, amikor orvlövészek civileket öltek meg és 38 aknavetőkből, illetve 250 kg-os bombákkal végrehajtott támadást 1995 folyamán. A belga bűnügyi szakértő hangsúlyozta, hogy az orvlövészek tevékenysége állandó volt, a megbeszélt tűzszünetek idején sem maradt abba, és általában együtt járt a tüzérségi támadásokkal. A szakértő hangsúlyozta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság katonasága különböző kaliberű ágyúkkal és aknavetőkkel lőtte Szarajevót, a vizsgált eseteket részletesen bemutatta és azokat a repülőgépen használatos bombákat is, amelyeket szá Magyar Szó (Folytatás az 1. oldalról) GENF- Flavio Cotti, az EBESZ elnöklője tegnap tartózkodóan reagált Karadžić elhatározására. „A hír nem egészen világos”, jelentette ki Cotti újságíróknak a Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral megtartott találkozó után. Hozzátette: „Minél nagyobb befolyást gyakorolnak a választásokra a háborús bűnökkel vádolt személyek ..., annál katasztrofálisabbak lesznek a következmények a választásokra nézve”. KEMÉNY LÉPÉSEK KÖVETKEZHETNEK Carl Bildt nemzetközi főmegbízott tegnap figyelmeztetett, hogy kemény lépések következnek, ha a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadjjc továbbra is „bármiféle elnöki funkciót” tölt be a boszniai Szerb Köztársaságban. „Reagálni fogunk, ha kiderül, hogy Karadjc elnöki teendőket végez” - mondta Bildt Svédországban, mielőtt elindult Szarajevóba. Kérdésre válaszolva azonban elhatárolta magát a szankcióktól mint a nyomás eszközétől. „A szankciók bonyolult intézkedés, az útvonalak átfogó ellenőrzését követelik meg, és hatásuk általában nem azokra terjed ki, akik ellen szánták őket” - mondta Bildt. Michael Steiner, Bildt helyettese tegnap aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Karadjiéot ismét megválasztották a Szerb Demokrata Párt élére, mert a pártelnökség „egyértelműen nyilvános funkció”. Nyilvánvaló, hogy a szerbek szerint Karadjié sosem fog megjelenni Hágában a háborús bűnösök felett ítélkező törvényszék előtt, mondta Steiner, és hozzátette, hogy Karadzic még a párt azon bizottságának az elnöke is, amely a küszöbönálló választásokra kinevezi a jelölteket. „Véleményem szerint most a nemzetközi közösségen a sor, hogy saját kijelentéseit tettekkel támassza alá, mert ez az egyetlen dolog, az egyetlen nyelv, amelyet a palei körök megértenek” - mondta Steiner a hét legfejlettebb ország lyoni csúcsát kommentálva. „El kell mondanom, hogy a jelenlegi status quo nem olyan helyzet, amelyben elvárhatjuk, hogy a mindannyiunk által áhított választások eredményesek legyenek és az együttműködés szellemét biztosítsák a leendő közös állami szervekben” - mondta Steiner. Nem zárta ki a szankciók visszaállításának lehetőségét, de hozzátette, hogy Bildtnek most kell visszaérnie Szarajevóvá és majd felülvizsgálják a teendőket. MOSZKVA ELÉGEDETT Oroszország tegnap üdvözölte Radovan Karadzic döntését, hogy átruházza megbízatásait Biljana Plavšić alelnökre és kérte a nemzetközi közösséget, ne alkalmazzon katonai erőt Karadžić letartóztatására. Grigorij Karaszin, a külügyminisztérium szóvivője szerint Karadžićot le kellene tartóztatni, miután vasárnap távozott a politikai színtérről, ám figyelmeztetett arra, nem indíthatnak fegyveres hadműveletet a háborús cselekményekkel gyanúsított személyek őrizetbe vételére. A NATO elutasította, hogy nyomozzon a háborús bűnözők ügyében, ám letartóztatja őket, ha rájuk fut. A nemzetközi közösség szorgalmazza Karadžić lemondását és azt, hogy jelentkezzen a hágai nemzetközi törvényszéknél még a boszniai választások előtt. A boszniai választásokat békés, demokratikus légkörben kell megtartani, szögezte le Karaszin. LONDON - Nagy-Britannia tegnap szintén üdvözölte Carl Bildt közlését, miszerint Radovan Karadžić átruházta hatáskörét Biljana Plavšić alelnökre. EGYÉRTELMŰ, HOGY MEGŐRIZTE HATALMÁT... LONDON. A The Times szerint függetlenül a megbízatások átruházásától, egyértelmű, hogy Karadzié megőrizte hatalmát. A londoni külügyminisztérium maradéktalan támogatásáról biztosította Bildtet annak elérésében, hogy Karadzié soha többé ne jelenjen meg a politikai színtéren, noha nem zárható ki, hogy a színfalak mögött továbbra is kedvezőtlen befolyást gyakorol. Biljana Plavšić azt mondta, hogy Karadjic megmarad az elnöki tisztségen a szeptember 14-ére kiírt választásokig. A londoni külügyminisztérium szerint ez elfogadhatatlan álláspont. A Times ismertette Bildt helyettesének, Michael Steinernek a nyilatkozatát, amelyben elégedetlenségének adott hangot az ilyen magatartás miatt, s kijelentette, csak akkor lehetnek teljesen elégedettek, ha Karadnié megválik összes nyilvános tisztségétől. A The Daily Telegraph ismertette nemzetközi személyiségek nyilatkozatát, mely szerint figyelemmel kísérik majd a boszniai szerbek lépéseit, hogy megállapíthassák, vajon továbbra is Karadjic kezében futnak-e össze a hatalom szálai. A The Financial Times közölte egy meg nem nevezett szarajevói diplomata nyilatkozatát, mely szerint az epizódus kellemetlen mind Bildt, mind pedig az egész nemzetközi közösség számára, amelyből ismét csúfot űztek. E diplomata szavai szerint a lemondólevél eléggé hézagos, ám Bildt elfogadta mint végleges közleményt. Már másodszor fordul elő, hogy Bildt készpénznek vette azt, amit a boszniai szerbek mondtak, s utána derült ki, hogy az jóval jelentéktelenebb, mint ahogy az első pillanatban tűnik, hangsúlyozta a diplomata. (Beta, AFP) Újabb blöff? Radovan Karadžić, a boszniai szerbek elnöke vasárnap bejelentette: ideiglenesen távozik az elnöki posztról - A nemzetközi közvélemény üdvözli a lépést, de kétkedéssel fogadja Sikeres választások Mostarban " A választótestület 34-70 (Folytatás az 1. oldalról) A város jelenleg külföldön élő egykori lakosai Németországban, Svédországban, Norvégiában és Svájcban is leadhatták voksukat. Avdo Hebib boszniai belügyminiszter közölte, hogy vasárnap nem voltak biztonsági problémák. Szombat este viszont Kelet-Mostarban a helyi lakosok körbevettek egy Szerbiából érkező autóbuszt, s megvertek egy szerb férfit, aki nyilván szeretett volna részt venni a szavazáson. A tetteseket már azonosították, s rövidesen őrizetbe veszik őket - mondta a belügyminiszter. Sok választási körzetben nagy problémát okozott,hogy az emberek nem tudták leadni szavazatukat, mert nem szerepeltek az Európa 1 százaléka adta le voksát Unió által összeállított névjegyzékben. Danijela Kegelj, a mostani önkormányzat szóvivője ezt azzal magyarázta, hogy a választóhelyiségek az utolsó pillanatban más helyre költöztek, s emiatt problémák adódtak az adatnyilvántartással. Mile Puljic, a Horvát Demokratikus Közösség városi bizottságának elnöke tegnap kijelentette, a Horvát Demokratikus Közösség és a Demokratikus Akciópárt, a két nemzeti párt fölényesen vezet. A választók csupán elenyésző számban adták le szavazatukat más pártokra. Tegnap lapzártáig még nem közölték a hivatalos eredményeket. (Beta, MTI) „KARADŽIĆ TOVÁBBRA IS BOLONDJÁT JÁRATJA A VILÁGGAL” Az olasz hírközlő eszközök tegnap nyíltan kételyüknek adtak hangot, hogy Radovan Karadžić, a boszniai szerbek elnöke valóban lemondott, s átruházta a hatalmat Biljana Plavšićra, e lépést az olasz sajtó Karadžić újabb blöffjének nevezi. A Paléról érkező legfrissebb hírek megerősítik, hogy Karadžić továbbra is játszadozik a nemzetközi közösséggel, elsősorban az USA- val, az Európai Unióval és a NATO-val, írta a torinói La Stampa. Nem értett egyet azzal az értékeléssel, hogy Karadjic a hatalom átruházásával megtette az első lépést a politikai színtérről való távozására. A részleges lemondás csak akkor lehet az első lépés, ha a Nyugat nyomást gyakorol mind a boszniai szerbekre, mind pedig a belgrádi hatalomra, szögezte le a torinói napilap hírmagyarázója. Több olasz újság ismertette a balkáni vasladynek nevezett Biljana Plavšić életrajzát. A római Repubblica emlékeztetett arra, hogy Slobodan Milošević szerbiai elnök azt mondta Biljana Plavšicról, hogy pszichiátriai eset, az ANSA távirati iroda Plavšić asszonyt az etnikai tisztogatás teoretikusának nevezi. A Repubblica úgy véli, hogy Plavšić radikálisabb Karadiáénál is, s az etnikai tisztogatást áltudományos elméletekkel igazolta. Emlékeztetett Plavsic asszony nyilatkozatára, hogyha az ügy érdekében meg kell halnia hatmillió szerbnek, a másik hatmillió életben marad, s élvezni fogja e harc gyümölcsét. Ilyen hölgynek kell a Nyugatot arra késztetni, hogy elfelejtse Karadžićot, állapította meg a római lap. KÜLPOLITIKA 3 Feldúltak egy horvát temetőt Alekszandr Ivanko, az ENSZ rendőrségének szóvivője tegnap közölte, hogy a hétvégén a boszniai Mir horvát faluban a temetőben megrongáltak 23 sírt és a kápolnát. A falu 30 kilométerre északnyugatra van Szarajevótól, Vareš közelében. Felgyújtottak két üres horvát házat is, közölte a szóvivő. Ismertetésük szerint még nem tudni, ki követhette el a bűncselekményeket, a főleg muzulmánokból álló helyi rendőrség vizsgálatot indított. A boszniai horvátok rádióállomása vasárnap azt állította, hogy muzulmán szélsőségesek dúlták fel a temetőt és gyújtották fel a házakat. (Beta, AFP) Mongóliában (is) elvesztették a hatalmat a kommunisták Az ellenzék győzött a második többpárti választásokon A szavazatok többségének összeszámlálása alapján a mongol demokratikus ellenzék döntő arányban diadalmaskodott az 1921 óta uralmon lévő kommunista párt felett. Tegnap délelőtt Lagvaszüren, a központi választási bizottság elnöke bejelentette: a koalíciós Demokratikus Unió 48, míg a Mongol Népi Forradalmi Párt 23 helyet szerzett a 76 tagú Nagy Népi Hurálban. Öt választási körzetben egyelőre nem született meg az eredmény. Az első, 1992-es többpárti választásokon az MNFP 70, az ellenzék pedig mindössze 6 képviselői helyet szerzett. A DU vezetői a szavazás előtti napokban úgy nyilatkoztak, hogy legalább 30 helyre számítanak, ami vétójogot adott volna az ellenzéknek. A jelenlegi helyzetben viszont az MNFP-nek még 3 helyet meg kellene szereznie a függőben lévő ötből, hogy elérje a vétójogot jelentő egyharmados A Demokratikus Unióba tömörült pártok közül a Mongol Demokratikus Párt 33, a Mongol Szociáldemokrata Párt 12 képviselői helyet szerzett meg, három pedig független, de a koalíció színében indult jelölteknek jutott. (MTI)