Magyar Szó, 1997. október (54. évfolyam, 231-257. szám)
1997-10-01 / 231. szám
1997. október 1., szerda EGY ENSZ-MEGFIGYELŐ AZ USA-T ELLENŐRZI A halálbüntetés feltámadása Az amerikaiak nem szívesen veszik, amikor őket kívánja ellenőrizni a világ (Tudósítónktól) Washington, szeptember 30. Az ENSZ fennállása óta először egy világszervezeti megfigyelő az Egyesült Államokat járja, hogy jelentést tegyen az amerikai igazságszolgáltatás halálbüntetéseiről és a börtönökben bekövetkezett halálesetekről. A Clinton-kormányzat ugyan hivatalosan beleegyezett Bacre Waly Ndiaye szenegáli diplomata küldetésébe, sőt üdvözölte is azt, de az FNSZ-ből érkező hírek szerint az USA kormánya korántsem teszi lehetővé számára a zavartalan munkát. Az Egyesült Államok, a politikai és emberi jogok globális élharcosa, már sokkal kevésbé lelkesedik a nemzetközi ellenőrzésekért és megfigyelésekért, amikor saját gyakorlatát szeretné feltérképezni a világ. A rendkívüli jelentéstevőnek nem sikerült magas rangú tisztségviselőkkel találkoznia sem New Yorkban, sem Washingtonban, mielőtt a floridai, texasi és kaliforniai börtönökbe látogat. Az Egyesült Államok csak 1992- ben írta alá a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezményét, noha azt már 1966-ban meghozták. Az amerikai törvényhozás hagyományosan ellenezte az ENSZ-ben kidolgozott hasonló dokumentumok aláírását, mert attól tartott, hogy az „beleszólást engedélyezne” külföldi országok számára az amerikai politikai rendszer intézményeinek alakításába. Amerikai felfogás szerint az USA jogrendszere a legmagasabb fokú jogokat biztosítja állampolgárai számára, és csak a „formális, de nem megvalósítható” szociális jogok azok, amelyekben az Egyesült Államok nem kíván „teljesíthetetlen” kötelezettségeket vállalni. (Ilyennek tartják például Amerikában a munkához való jogot, mert az itteni hagyományok szerint a kormánynak nem az a dolga, hogy az állampolgárok jólétét vagy akár megélhetését biztosítsa.) Ndiaye úr 1992-től dolgozik ebben a fizetetlen tisztségben. Az utóbbi adat azért fontos, mert az amerikai nyilvánosság egy része azonnal elítélné azt, hogy - többek között - amerikai adófizetők pénzén olyan idegenek „bírálgassák” az amerikai rendszert, akiket ugyanazok az adófizető polgárok ezzel nem bíztak meg. Az alapokmányt alig ismeri valaki az Egyesült Államokban, ezért azt sem tudják, hogy - legalábbis Ndiaye szerint - az magasabb fokú jogokat biztosít az őrizetbe vett polgároknak, mint az USA alkotmánya. A jelentéstevő arra is figyelmeztet, hogy Kínán kívül ahol már a bűncselekmények 60 százaléka büntethető a legsúlyosabb ítélettel - az Egyesült Államok bővítette ki legjobban az utóbbi években a halálbüntetés alkalmazását. Amikor Ndiaye Kínába kívánt látogatni, Peking elutasította, hogy meghívja őt. A szenegáli diplomatának Amerikában sem sikerült az elnökkel vagy az alelnökkel, de még csak Janet Reno igazságügy-miniszterrel sem találkoznia. A legismertebb személyiség, akivel eddig tárgyalhatott, Mario Cuomo volt New York-i kormányzó, aki ellenzi a halálbüntetést. Az amerikai közvélemény azonban a kilencvenes években egyre nagyobb arányban támogatja azt. A jelentéstevő elmagyarázta az amerikai sajtónak, hogy a konvenció nem tiltja eleve a halálbüntetést, de igyekszik annak fokozatos eliminálásán dolgozni. Nem mellékes megjegyezni, hogy az USA-ban több mint egymillió-százezer ember van börtönben, ami az egyik legmagasabb arány a világon. A rendőrségi brutalitásról egyre több szó esik ebben az országban, ahol egy-két évtizeddel ezelőtt még a polgárok hatalmas többsége úgy tartotta, hogy a rendőr a jószándékú polgár leghűbb barátja. Csak az elmúlt nyáron több olyan eset történt, amelyben a rendőrök messze túllépték hivatali felhatalmazásukat, és eközben faji megkülönböztetést is alkalmaztak. Az amerikai igazságszolgáltatás egyik jellemzője, hogy a legkisebb kihágásért is letartóztatás jár, különösen, ha a rendőr által meggyanúsított személy - ugyancsak a rendőr megítélése szerint - akár csak szóban is ellenkezik. A letartóztatottat azonnal megbilincselik, sőt súlyosabb esetekben meg is láncolják. Washingtonban nemrég történt egy incidens, amelyben három posztgraduális egyetemi hallgatót azért tartóztattak le és hurcoltak a rendőrségre, mert egy bekerített magánház tornácán egy-egy sörrel a kezükben üldögéltek. Egy múlt századbeli törvény alapján ugyanis „nyilvános helyhez túl közel fogyasztottak alkoholt”. PURGER Tibor BOSZNIAI SZERB VÍZUMSZÜNET Magyar csatlakozás Az EU üdvözli a budapesti elhatározást Más államok között Magyarország is csatlakozott ahhoz az EU- határozathoz, amelynek értelmében korlátozzák a vízumok kiadását olyan boszniai szerb személyeknek, akik nem a vonatkozó békeszerződések szellemében ténykednek. A csatlakozásról szóló nyilatkozatot hétfőn tették közzé Brüsszelben, jelenti az MTI. Az Európai Unió külügyminiszterei Carlos Westendorp különmegbízott javaslatára legutóbbi ülésükön - két héttel ezelőtt - döntöttek úgy, hogy a vízumok kiadásának szüneteltetésével sújtják a boszniai szerbek több vezető hatósági személyiségét. A tilalmat egyelőre négy személyre terjesztették ki: Momcilo Krajišnikra, a boszniai elnökség szerb tagjára, Boro Bosic társ-miniszterelnökre, Spasoje Albijanicra, a távközlési és polgári ügyek miniszterére és Gavro Bogié gazdasági és külkereskedelmi miniszterhelyettesre. A brüsszeli közlemény szerint az EU-hoz társult közép- és kelet-európai államok mellett Ciprus és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai is csatlakoztak a határozathoz. Az említettek azt is bejelentették, ügyelnek rá, hogy nemzeti szabályozásuk igazodjék a közös állásfoglaláshoz. Az EU tudomásul vette és üdvözölte az érintett államok elhatározását - tette hozzá az EU-elnökség brüsszeli közleménye. Vita a kisgazdáknál Újabb aláírások földügyben - Nem változik az adótábla (Tudósítónktól) Budapest, szeptember 30. A belső perpatvaroktól eddig mentes kisgazdapárt háza táján is történik valami, miután G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP alelnöke (egyben az Országgyűlés alelnöke) a múlt héten Debrecenben úgymond magánprogrammal állt elő. Téziseit megismételte a Független Kisgazdapárt parlamenti képviselőcsoportjának minapi ülésén is, mondván, hogy a lengyel példa alapján magyar viszonylatokban is széles körű ellenzéki összefogás lenne célszerű, egészen pontosan: egy FKGPKDNP-MDF-MIÉP tömörülés. A szövetségnek nem lehetnek tagjai a liberálpaktumot kötők: „a szabad demokraták előretolt helyőrségének nevezett, álnemzeti Fidesz, a KDNP Isépy-Surján-Latorcai-féle pártütői és az MDF szakadárjai, a Szabó Iván fémjelezte MDNP”. Az SZDSZ trónfosztását és a jelenlegi kormány leváltását meghirdető Maczó azonban ezen túlmenően arról is szólt, hogy az ország élére olyan államférfiú kerestetik, akinek nem a politikusok és a tanácsadók a szövetségesei, hanem a magyar nép, ilyen viszont ez idő szerint nincs. Ehhez kapcsolódóan mondjuk el, hogy Csurka István a MIÉP szombati országos gyűlésén bejelentette: „Többfrontos harcot indítanak a magyarellenes SZDSZ, a magyartalan MSZP, az álmagyar Fidesz és a legveszélyesebb, felszínes ripacsmagyarság ellen, amelynek megtestesítője Torgyán József, az FKGP elnöke”. Mindezek nyomán nem volt meglepő, hogy a kisgazdák frakcióülésén Torgyán vitára méltatlannak minősítette Maczó javaslatait. A Népszava értesülése szerint Homoki László képviselő azt indítványozta, hogy az FKGP hívja vissza Maczó Ágnest az Országgyűlés alelnöki tisztségéből, a képviselőcsoport pedig zárja ki a frakcióból. Hosszas kölcsönös vádaskodások után Torgyán József elnapolta a vitát és szigorú hírzárlatot rendelt el. Az Országgyűlés megkezdte a jövő év elejétől érvénybe lépő adómódosítások vitáját. A kormány változatlanságot ígért az adórendszerben, és azt, hogy a módosítások csupán technikai jellegűek lesznek, s mindössze a kapcsolódó törvények változásait követik. Jóval nagyobb figyelem kíséri azonban a földtulajdonlás kérdésében kiéleződő vitát, azaz a tervezett népszavazáson a kormány vagy az ellenzék által javasolt szöveg szerepel-e a szavazócédulákon. Ez ügyben ma újabb 50 ezer aláírást adtak át a parlament elnökének, ily módon az ellenzéki pártok, valamint három mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet által folytatott kampány nyomán immár mintegy 300 ezer polgár támogatta, nevét és kézjegyét adva, a külföldiek földvásárlását meggátló népszavazás kiírását. Mint ismeretes, a kormány némi vonakodás után szintén elfogadta a referendum ötletét, de a szavazócédulákra már a saját maga által megfogalmazott kérdéseket javasolja. A Fidesz áthidaló megoldással állt elő, ezt azonban az alkotmányügyi bizottság elutasította. SINKOVITS Péter A MAGYARORSZÁGRA UTAZÓK ! FIGYELMÉBE | _ _______|____ « Pihenőnap lesz október 24-e X X . Mivel az idén október 23-a, I tehát az állami ünnep napja csü- Itörtökre esik, 24-ét, pénteket a • » Munkaügyi Minisztérium pihe- ; ; nőnapnak minősítette, helyette ; ; az előző hét szombatja (18-a) lesz ; 1 munkanap. Akik előre tervezik l ■ utazásukat, nem árt, ha tudják, " ; hasonlóképpen alakul majd a ka- ; ; rácsonyi munkarend is: a szerda- ; ; ra eső december 24-e helyett l 2 munkanapként szintén az előző 1 I szombat (december 20-a) helyet- '» ■ tesül. ; Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Kinek a zsebébe kerül a nemzetközi segély? Carlos Westendorp nemzetközi főmegbízott figyelmeztet a korrupció elharapózására Bosznia-Hercegovinában (Folytatás az 1. oldalról) A tanács igazgatóbizottsága a jelentésen kívül megvitatja a javasolt intézkedéseket is, amelyekkel véget lehet vetni a sikkasztásoknak és korrupciónak. A tanács a helyhatósági választások eredményeinek érvényesítéséről, mindkét entitás rendőrségének átszervezéséről, a boszniai szerb választások előkészületeiről, a svitrai tanácskozás határozatainak végrehajtásáról és a nemzetközi újjáépítési segély feltételeiről is tárgyalni fog. Westendorp követeli, hogy Boszniában vezessenek be nemzetközi ellenőrzést, az ENSZ Biztonsági Tanácsát pedig felszólította, hozzon határozatot, amellyel felhatalmazza az ENSZ tagállamait, hogy felkutassák és esetenként befagyasszák a háborús bűnösök számláit, és hozzájáruljanak annak megakadályozásához, hogy az elsikkasztott alapok eszközeit kivigyék az országból. Westendorp jelentésében hangsúlyozza, hogy a nemzetközi közösség rendkívül aggasztónak tartja a korrupciót és a sikkasztásokat, mert a jövedelem és a segélyek elherdálása további segélykövetelésekhez vezet, míg a korrupcióról szóló hírek csökkentik a támogató országok hajlandóságát, hogy további segélyeket nyújtsanak. A nemzetközi segély elsikkasztása elleni harcra alakult állami bizottságról, amelyet Alija Izetbegovic elnök alapított, a jelentés azt állítja, hogy nemzetközi tisztségviselők véleménye szerint „részrehajló” az összetétele, szavahihetősége pedig korlátozott, és ezért azt tanácsolják, hogy inkább a muzulmán-horvát föderáció parlamentjében alakult korrupcióellenes bizottsággal együttműködjenek. Westendorp elemzésében hangsúlyozza, hogy az említett jelenségek aláássák a békemegállapodás érvényesítését. „A jövedelembehajtás hiányosságai, az a tény, hogy lehetetlen betekinteni a kormány kiadásaiba és a könyvelés szinte teljes hiánya óriási lehetőségeket ad a korrupció elharapózására mindkét entitásban” - állítja Westendorp. Emiatt kéri, hogy az ellenőrzésbe kapcsolódjanak be a nemzetközi pénzintézetek, az Európai Bizottság és az amerikai kormány, mert mindezek a szervek már képviselve vannak a békeszerződés végrehajtásával foglalkozó tanácsban. Ehhez egy különleges korrupcióellenes testületet kellene alakítani - javasolja a nemzetközi főmegbízott. (Beta) Ljiljana Karadžić tiltakozik A volt boszniai szerb vezető felesége szerint Biljana Plavšić elnök asszony alaptalanul vádolja férjét 32 millió márka elsikkasztásával Ljiljana Zelen Karadzic, Radovan Karadžić volt boszniai szerb vezető felesége Manojlo Čorićhoz, a Szerb Köztársaság nemzeti bankjának volt kormányzójához intézett levelében kérte, hogy hivatalosan cáfolja meg Biljana Plavšićnak, a Szerb Köztársaság elnökének vádjait, miszerint 32 millió német márkát eltulajdonítottak a boszniai szerbek devizatartalékaiból. A boszniai szerbek rádió- és tévéállomása banjalukai stúdiójának adott interjújában Plavšić asszony azt mondta, nagyon nyilvánvalónak tűnik az, hogy Radovan Karadžić valamilyen kapcsolatban állt a boszniai szerbek devizatartalékaival való visszaéléssel abban az időszakban, amikor Čorić állt a jegypénztár élén. Ljiljana Karadžić szerint a vád alattomos inszinuáció, amelynek célja Karadžić lejáratása, akit nem mint nemzeti hőst, hanem bűnözőként börtönbe vetni. Ljiljana Karadžić szerint Plavšić asszony a Szerb Demokrata Párt választási lejáratására is törekedett. Felszólította Coricot, hivatalosan adjon választ: vajon férje törvényesen vagy törvénybe ütköző módon kezelte-e az állami devizatartalékot, volt-e vagy sem ebből valamilyen személyes haszna. Ljiljana Zelen Karadžić szerint a Szerb Köztársaság devizatartaléka valójában a jugoszláv dinár fedezeteként szolgál, amely a boszniai szerbek ellenőrzése alatt álló területen is fizetőeszköz volt, s e deviza a Jugoszláv Nemzeti Bank tulajdona, s ezért el sem lophatták. (Beta) Milutinovic meghívta Annant Milan Milutinovic szövetségi külügyminiszter az ENSZ New York-i székhelyén hétfőn találkozott Kofi Annannal, a világszervezet főtitkárával. Baráti hangú átfogó véleménycserét folytattak a legidőszerűbb nemzetközi eseményekről, elsősorban azokról, amelyek az ENSZ-közgyűlés 52. őszi ülésszakának napirendjén szerepelnek. Szó volt a daytoni megállapodás érvényesítéséről, valamint a térség békéjéről és biztonságáról is. Annan elismeréssel szólt a JSZK aktív és pozitív balkáni szerepéről. Milan Milutinovic csekk formájában átadta Kofi Annannak a JSZK 1997. évi ENSZ-beli tagsági díját. Ugyanakkor meghívta az ENSZ-főtitkárt, hogy a neki megfelelő időben látogasson a JSZK-ba. A meghívást elfogadták. (Tanjug) Felújítják az izraeli-palesztin konzultációkat Madeleine Albright amerikai külügyminiszter bejelentése Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hétfő este New Yorkban bejelentette, hogy a jövő héten felújulnak az izraeli-palesztin bizottsági egyeztetések az 1995-ös közbülső békemegállapodás végrehajtásáról. Azután nyilatkozott, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakának margóján először külön-külön tárgyalt, majd együttes találkozót tartott David Lévi izraeli külügyminiszterrel és Mahmud Abbász (Abu Mazen) palesztin vezetővel. A bizottságok munkáját márciusban, a kelet-jeruzsálemi zsidó építkezések nyomán függesztették fel. JERUZSÁLEM.- Az izraeli-palesztin béketárgyalások felújításához kapcsolódóan nem fagyasztják be a zsidó telepek létesítését - jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő. Nem változtat eddigi politikáján - válaszolta az izraeli miniszterelnök az újságíróknak, akik arról faggatták: jelenti-e a zsidó telepek létesítésének leállítását is az Egyesült Államoknak tett kötelezettségvállalás arra, hogy az elkövetkezendő izraeli-palesztin tárgyalások idején „befagyasztják” az egyoldalú intézkedéseket. Az izraeli kormányfő szerint még tisztázásra vár, mire vonatkozna a befagyasztás elképzelése. GÁZA. A palesztin hatóság tegnap bírálta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt, amiért elutasította azt, hogy kormányzata befagyassza a zsidó telepek létesítését. A palesztinok szerint ez a béketárgyalások újraindítására tett amerikai erőfeszítések megtorpedózása. (MTI)