Magyar Szó, 1998. október (55. évfolyam, 234-260. szám)
1998-10-01 / 234. szám
V! HIRDESSEN MAGYArSZÓban ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LV. évf., 234. (18 163.) szám Újvidék, 1998. október 1., csütörtök HIRDESSEN Magyarítóban SZABADKA Jovan Nenad cár tér 3. tel/fax: 024/552-458 Ára 4 dinár Rókaprém. „A gyógyszerhiány nagyon relatív dolog. Ha a mostani helyzetet az 1995. évihez viszonyítjuk, viszonylagos gyógyszerhiányról beszélhetünk” -jelentette ki dr. Leposava Miličević köztársasági egészségügy-miniszter. És nem szakadt le a plafon a parlamentben. Arról nem szólt ugyan, de elmondom, ha szabad, a középkorhoz viszonyítva - amely nemcsak sötét volt, hanem a középkorkutatók szerint a higiénia miatt büdös is - egészen jól állunk a gyógyszer- és a betegellátás terén, mert akkor még sem röntgen-, sem ultrahangos vizsgálat, sem antibiotikum nem volt. Ha így tekintünk a dolgok állására, akkor a gyógyszerhiány valóban viszonylagos. Rókalesre azonban nem ez a nyilatkozat állította az újságíróhadat, hanem a demokrata párti dokumentum. Kiszagolták ugyanis, hogy Szerbia 430 egészségügyi felügyelőjére 300 000 nyugatnémet márkát, azaz kétmillió dinárt, 2000 átlagnyugdíjat vagy átlagfizetést költöttek a Szerbiai Egészségügy-minisztérium pénztárából. Felöltöztették őket. A nőket 3900 dináros kabátba, a férfiakat 4800 dináros felölte be. És mivel a papírjaikat és a feljelentéseket nem szorongathatják a hónuk alatt, 1500 dináros bőrtáskát is a kezükbe nyomtak. Miről lehet őket felismerni? - kérdezhetik azok, akiket majd ellenőriznek. A sarkiróka-prémről. Mert sarki róka prémjével díszítették a lódenkabátjukat abban a magáncégben, ahonnan beszerezték. Madarat tolláról, egészségügyi felügyelőt a nemesszőrméről. A különféle minisztériumok felügyelői úgy különböztethetők meg egymástól, hogy másmilyen prém díszíti a kabátjukat. Miért e szőrszálhasogatás? - ha már a szőrménél tartunk. Azért tesszük fel e kérdéseket, mert a cukorbetegek a piacon szerzik be életmentő inzulinjukat, a kórházak ellátása kínkeserves, az állami gyógyszertárakban a piacot 60 százalékban ellátó ICN Galenika gyógyszereit csak pénzért veheti meg az, akinek van rávalója. Az árutartalékokból kevés gyógyszer kerül bedobásra, hiszen Kosovóban nagyobb az ínség. A szerb gyógyszeripar még nem kezdte el gyártani az ICN Galenika termékeit helyettesítő gyógyszereket. Nem, mert még mindig nem kapta meg hozzá a behozatali gyógyszeralapanyaghoz szükséges 50 millió dollárt. Az egészségügyet kezében tartó baloldal az elhúzódó tárgyalások során bevallotta: valóban felesleges a gyógyszerbehozatal, elvégre az országban ugyanazt gyártja az ICN, amit behoznánk, csak éppen nem akarja sem ingyen, sem féláron adni. Már-már úgy állt a helyzet, hogy kiegyezik a Milan Panic vezette ICN Galenika, amikor a százmillió dollárt meghaladó állami adósságot az ICN-nek mégsem utalták át, mert a helyzet Rigómezőn még jobban elmérgesedett. Közben suba alatt a kisebb gyógyszergyárakat máris megpróbálják privatizáció, csődeljárás, felszámolás útján bekebelezni nagypolitikusaink utódai. S ha már így állnak a dolgok, akkor mindjárt világosabbá válik, vajon miért szeretnék kirekeszteni a jugoszláv piacról a Panicféle orvosságokat. CSIPÁK Ibolya ERŐS FÖLDRENGÉS SZERBIÁBAN Beleremegett az egész ország A Mercalli-skála szerinti 8 fokos földmozgások epicentruma Belgrádtól 85 kilométerre délre volt - A rengések éjfél után felébresztették Vajdaságot is - Riadalom országszerte, a károk jelentéktelenek Erős földrengés rázta meg az egész országot szerdára virradó éjjel, éjfél után 15 perccel. A belgrádi Szeizmológiai Intézet a 12 fokozatú Mercalli-skála szerinti 8 fokos talajmozgást észlelt a fővárostól mintegy 85 kilométerre délnyugati irányban. A rengések epicentruma a Marjen hegység térségében, Cačak és Valjevo között, Lazarevactól 26 kilométerre délre volt, 16 kilométernyire a föld felszíne alatt. Jelentősebb anyagi károkat nem okozott, a lakosság körében azonban riadalmat keltett országszerte. A talajmozgást észlelték Vajdaságban, Crna Gorában, Boszniában, Dél-Magyarországon, sőt Budapesten is. A belgrádi és a podgoricai szeizmológiai intézetek egyaránt 8 fokos földrengést mértek, amely a Richter-skála szerint 5,7 fokos talajmozgásnak felel meg. A rengések mintegy 6 másodpercig tartottak, az első lökést több enyhébb követte. Belgrádban a földlökések ereje 5 fokos volt, Podgoricában 3, Újvidéken 3 és 4 között a Mercalli-skála szerint, ami azt jelenti, hogy az utóbbi 18 évben, az 1980. évi kopaoniki földrengés óta vidékünkön ez volt a legerősebb talajmozgás. A földrengés epicentrumához legközelebb eső városban is csak jelentéktelen károk keletkeztek. Valjevóban a régi épületekről lehullott a vakolat, helyenként megrepedeztek a falak és kitörtek az ablaküvegek. A lakosság az utcára menekült, egyesek elmondása szerint a talajmozgást erős föld alatti morajlás kísérte. Föld alatti vasút zajára emlékeztető morajlást hallottak a belgrádiak is. A fővárosban egyébként, akárcsak Újvidéken is, egyes városrészekben áramszünet volt, rövid időre a telefonvonalak is megszakadtak. Belgrádban azonnal mozgósították a mentőket és a tűzoltókat, de szerencsére komolyabb munkájuk nem akadt. A fővárosban egy régi földszintes ház összeomlott, tűz keletkezett, de azonnal eloltották. Négy könnyebb sérültet kellett a mentőknek gondozásba venni: kezek, lábak sérültek meg, miközben a lakók pánikszerűen menekültek a tömbházakból. Az áramszolgáltatás és a telefonkapcsolat még az éjszaka folyamán helyreállt, egyes városrészekben azonban csak a reggeli órákban. A földrengés csak az epicentrum közvetlen közelében, a Maijen lankáin fekvő falvakban okozott jelentősebb károkat. Maljovici és Vračevići falvakban több régi épület összeomlott. A Motoros szövetség jelentése szerint a térségben többfelé kő omlott az úttestre, helyenként csak egy forgalmi sáv járható, így a gépkocsivezetőket óvatosságra intik. A Magyar Távirati Iroda hírei szerint Szegeden 5-ös, Budapesten 4-es fokozatú rezgéseket éreztek. Magyarországon a földrengés az épületekben nem tett kárt, sérülést nem okozott. Vajdaság valamennyi helységében riadalmat keltett a talajmozgás, a tömbházak lakói az utcára menekültek. Az ijedtségnél nagyobb baj sehol sem történt, fél óra múltán mindenki nyugovóra tért. (A Magyar Szó riporterei tegnap az esti órákban értek vissza a földrengés színhelyéről, riportjukat az 5. oldalon közöljük) A földrengés előtt az ajtó még az erkélyre nyitt. A Prizren utca 11. számú ház Belgrádban A magyar szavazatok sorsa Az MKP készen áll bekapcsolódni a kormányzásba Szlovákiában - 3. oldal Todorović azt állítja: elrabolták - 3. oldal NATO-orosz egyeztetés Kosovóról A nyugati katonai szövetséget minden eddiginél jobban aggasztja a dél-szerbiai tartományban uralkodó helyzet Rendkívüli találkozót kértek a NATO nagykövetei orosz kollégájuktól annak érdekében, hogy megvitassák a kosovói helyzetet, amely minden eddiginél jobban aggasztja a szövetséget. A tegnap esti ülés a második alkalom volt, amelyet a havi rendszerességű szokásos NATO- orosz találkozókon kívül hívtak össze: az elsőre július elején került sor ugyancsak Kosovo ügyében. A NATO-tagországok állandó nagyköveteiből álló, döntések meghozatalára hivatott Észak-atlanti Tanács szokásos tegnapi ülésén igen súlyos aggodalmát fejezte ki a 90 százalékban albánok lakta szerb tartományban uralkodó helyzet miatt. A tanács valamennyi tagja úgy látja, hogy folytatódik a szerb agresszió albán falvak és ártatlanok ellen. A szövetség egyik magas rangú illetékese a találkozó után leszögezte, hogy nincs bizonyíték a szerb offenzíva hétfőre ígért leállítására, ellenben műholdas felvételek, televíziós képek és szemtanúk bizonyítják az agresszív fellépést. (Folytatása a 3. oldalon) Borulás, eső Időjárás-jelentésünk all. oldalon Újabb vérengzés Kosovóban Mészárlás színhelyére bukkantak Gornje Obrinje és Golubovac falvak közelében - Mintegy harminc albánt gyilkoltak le - A rendőrség nem tud az esetről (Hírösszefoglalónk) Nemzetközi megfigyelők és külföldi újságírók két mészárlás színhelyére bukkantak a kosovói Drenica térségében. A helyi albánok és a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet az összesen mintegy harminc albán megölésével a szerb rendőrséget vádolják. A Szerbiai Belügyminisztérium prištinai szóvivője tegnap cáfolta, hogy rendőrök voltak a tettesek. Božidar Filic ezredes kijelentette, hogy a belügyminisztérium a Gornje Obrinje-i ügyről a külföldi médiából értesült. A golubovaci esetről nem tett említést. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa részletes információkat kért a mintegy húsz civil Kosovo központi részében történt állítólagos lemészárlásáról - közölte tegnap Mary Robinson szóvivője. A főbiztosság képviselői megpróbálnak a helyszínen információkat gyűjteni - tette hozzá. A HRW kedden kiadott közleményében megvádolta a szerb biztonsági erőket, hogy szeptember 26-án a kosovói Drenica térségében „lemészárolták” a Delija család 18 tagját, közöttük öt gyermeket - jelentette tegnap a Beta hírügynökség. A HRW közleménye szerint a szervezet aktivistái a helyszínen hét holttestet láttak - öt nőét és két gyermekét. Mindannyian tarkólövést kaptak, és néhány testen szembetűnőek voltak a fizikai bántalmazás jelei. Az emberi iogi szervezet azt állítja, a Delija család szeptember 25-én menekült az erdőbe, miután falujukat, Donje Obrinjét bombázták a szerb erők. A rögtönzött menekülttábort 26- án érték el a szerb egységek - közölte a HRW, szemtanúkra hivatkozva. Az áldozatokat eltemető Donja Obrinja-iak állításai szerint az erdőben 16 polgári személyt öltek meg, magában a faluban pedig további kettőt. Több személyt, közöttük két kiskorú lányt az eltűntek listáján vezetnek. (Folytatása a 4. oldalon) Nemzetközi megfigyelők Drenica környékén (FoNet) PALll^A IT1HLH COSTIÜflH KISVtílOEGLÖ - Vasárnap is várjuk önöket HAGYOMÁNYOS VASÁRNAPI EBÉDÜNKÖN a KISVENDÉGLŐBEN - rossz idő esetén a NAGYTERASZ felújított termében! Helyfoglalás és érdeklődés a 024/753-447-es telefonon! I ^W//.VAV/AV.V.VZ.'.V.W.VZ.V/AV.V.V/AV.VAV.V.V.V.V.V/.VZ.1.V.V.V/.VZ.V/.,.V.V/Z///.V.V.V//ZAf/.V.VZZ/.,.VAV/Z/ZWZ/.V.V///WZM’/ZZ/ZZZZ.V//.v:-/