Magyar Szó, 1999. október (56. évfolyam, 190-212. szám)
1999-10-06 / 190. szám
1999. október 6., szerda Vonat-összeütközés Londonban Nyolc halálos áldozat és 124 sérült Több utas szenvedett életveszélyes sérüléseket Nyolc halálos áldozata és 124 sérültje van annak a vasúti szerencsétlenségnek, amely a tegnap reggeli csúcsforgalomban történt a London nyugati részén lévő Paddington pályaudvar közelében. A közlekedési rendőrség szóvivőjénekközlése szerint 140 kórházba szállított sérült közül hatnak életveszélyes, húsznak súlyos az állapota. Mintegy 100 könnyű sérültet a szerencsétlenség színhelyén láttak el. A Great Western társaság Cheltenhamből Londonba tartó gyorsvonata egy vasúti vonalak kereszteződésében rohant bele mintegy óránkénti 90-100 kilométeres sebességgel a Thames Trains londoni helyiérdekű vasúttársaság zsúfolt szerelvényébe, amely éppen kifutott a Paddington pályaudvarról. A vonatoknak egymás mellett futó síneken kellett volna haladniuk, de a helyiérdekű szerelvény még nem hagyta el a négy vágányú kereszteződést, amikor az Intercity járat beleütközött. Mindkét szerelvény kisiklott, a gyorsvonat egyes kocsijai felborultak és kigyulladtak. Az ütközés után öt órával tudták csak kimenekíteni a tűzoltók, mentők és rendőrök a szerelvényekben rekedt több tucat utast. London nyolc kórházának baleseti osztályán még tegnap délután is megállás nélkül látták el a sérülteket. A súlyos égési sérüléseket szenvedett utasokat szakintézetekbe irányították. A tegnapi vasúti ütközés majdnem napra pontosan két évvel London legutóbbi, legsúlyosabb vasúti balesete után történt ugyanazon a nyugati fővonalon, ahol 1997 szeptemberében Southallnál hét ember vesztette életét és 150 sérült meg, amikor a Great Western vasúttársaság gyorsvonata egy tehervonatba rohant. A southalli baleset még most is folyó vizsgálatának megállapítása szerint a gyorsvonat vezetője nem vette észre a tilos jelzést, és ezért ütközött a tehervonatba. II. Erzsébet uralkodó és Tony Blair brit kormányfő mély megrendülésének adott hangot a szörnyű tragédia miatt. A szerencsétlenség helyszínét meglátogató John Prescott közlekedésért felelős miniszterelnök-helyettes azonnal átfogó vizsgálatot rendelt el a baleset körülményeiről. A nyugati fővonalat teljesen lezárták a forgalom elől. Emiatt még holnap is szünetelni fog a Heathrow nemzetközi repülőtérről a fővárosba közlekedő szuperexpressz. (MTI) A két egymásba futott szerelvény (FoNet/AP-telefotó) Sziklás falba rohant egy busz Indonéziában Indonéziában 46-an vesztették életüket tegnap egy katasztrofális közúti szerencsétlenségben: egy a fővárost, Jakartát Bandunggal öszszekötő vonalon járó autóbusz belerohant az út mentén húzódó sziklás falba. A halálos áldozatokon kívül 19 ember súlyosan megsérült. A baleset Jakartától 85 kilométerre délkeletre, hegyvidéki úton történt. Közúti szerencsétlenség Egyiptomban Súlyos közúti szerencsétlenség történt tegnap Egyiptomban, a Szuezi-csatorna közelében húzódó úton; az első adatok szerint 23 ember vesztette életét, 22 megsérült. Egyelőre csak annyit tudni, hogy egy autóbusz, egy teherautó és egy taxi járt szerencsétlenül Kairótól 140 kilométernyire keletre, pontosabban nem ismeretesek a szerencsétlenség körülményei. Az AP rendőri forrásokra hivatkozva jelentette, hogy legnagyobbrészt egy közeli cementgyár munkába igyekvő dolgozói utaztak a bu DÉL-KOREA Huszonkét személy sugárfertőzést kapott Huszonkét munkás sugárfertőzést kapott hétfőn egy dél-koreai atomerőműben, mert az üzem hűtőszivattyújának karbantartása közben nehézvíz szivárgott ki - jelentette kedden a Reuters a Yonhap hírügynökségre hivatkozva. Magyar Szó Csecsenföld harmada orosz kézen Vlagyimir Putyin kormányfő nyilatkozata - Moszkva elismerte két repülőgép elvesztését A szövetségi erők Csecsenföld területének harmadát, csaknem 30 települést vontak ellenőrzésük alá - közölte kedden Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz kormányfő vezető pártpolitikusokkal találkozva. Grozniji források cáfolták, hogy az orosz előrenyomulás már ilyen mértékű lenne. Putyin adatai szerint a múlt héten kezdődött behatolás során az orosz erőknek eddig 4 halottjuk és 22 sebesültük van. Az orosz kormányfő beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szövetségi erők elérték a Tyerek folyó partját, s Dagesztánból is megindultak az ékek: a „biztonsági övezet” létrehozása korántsem fejeződött be, hiszen a végső cél a csecsenföldi terroristák és bázisaik megsemmisítése. Moszkva katonai akcióival nem kíván politikai kérdéseket megoldani. Csecsenföld státusának problémáját sem ily módon, hanem „kizárólag” politikai tárgyalások után fogja rendezni — mondta Putyin. Jelezte, hogy az orosz erők által elfoglalt területen már a közeljövőben újra létre kívánják hozni a helyi önkormányzatokat, a rendőrőrsöket, a belügyi szerveket, a hadkiegészítő parancsnokságokat, az iskolákat és kórházakat. Az emberek fizetést kapnak, s a nyugdíjakat is folyósítják - ígérte az orosz kormányfő. Putyin elnökletével tegnap ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági tanács is, amely a megváltozott körülményeknek megfelelően, a nemzetközi terrorizmus jelentette fenyegetés nyomán Oroszország új nemzetbiztonsági koncepciójának kidolgozásáról tárgyalt. A dokumentum a korábbi koncepcióhoz képest fele akkora terjedelmű, sarkítottabb és határozottabb megfogalmazásokat tartalmaz. Nyikolaj Patrusev, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője kedden különmegbeszélést tartott a Kremlben Borisz Jelcin orosz államfővel. Patrusev az oroszországi házrobbantások ügyében adott tájékoztatást az orosz elnöknek, közölve, hogy a gyanúsítottak ellen nemzetközi körözéseket adtak ki. Az orosz légierő tegnap elismerte, hogy két harci gépet - egy Szu-25-ös vadászbombázót és egy Szu- 24-es hadszíntéri bombázót - vesztett a csecsen légtérben az utóbbi napokban. A légi felderítést végző Szu-25-ös még vasárnap reggel zuhant le Tolsztoj-Jürt körzetében, de a gép roncsait, illetve a pilótát az intenzív kutatás ellenére nem sikerült felfedezni - közölte az orosz légierő sajtószolgálata. A lezuhant gép keresésében részt vevő egyik Szu-24-es pedig hétfőn kora este zuhant le, Groznijtól 20 kilométerre délre. A roncsokat és a pilótákat egyelőre nem sikerült megtalálni. Orosz rádiójelentések a gépek elvesztése kapcsán emlékeztetnek arra, hogy a Sáma Bászájev és Hattab parancsnokok vezette muszlim szélsőségesek az afganisztáni tálib erőktől vásároltak fegyvereket, egyebek között korszerű, vállról indítható Stinger légvédelmi rakétákat is. Csecsen hivatalos források szerint az Szu-25-öst valóban egy ilyen, amerikai gyártmányú rakétával lőtték le: a pilóta katapultált, de a robbanás még a levegőben megölte. A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet mélységesen aggódik a csecsenföldi bombázások elől a szomszédos Ingusföldre menekült emberek életkörülményei miatt. Az AFP által kedden ismertetett HRW-nyilatkozat szerint több mint 100 ezer ember hagyta el eddig Csecsenföldet. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint ellenőrzés alatt tarják a helyzetet, de az emberi jogi szervezet ezt kétségbe vonja a meleg ruhák, élelmiszer, gyógyszerek és átmeneti szállások hiányáról szóló jelentések miatt. Az oroszok megtiltották a csecsen menekülteknek, hogy elhagyják a térséget és a szomszédos orosz falvakban keressenek menedéket, mert így akarják elkerülni, hogy terrorista elemek szivárogjanak be orosz területre. A HRW szerint ez ellentmond a személyek szabad mozgását biztosító orosz törvénynek. Az emberi jogi szervezet felhívást intézett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) végrehajtó bizottságához, hogy nyújtson védelmet és segítséget az Ingusföldre menekült embereknek, ahogy azt az 1994-96-os csecsenföldi háború idején tette. (MTI) Orosz katonák Csecsenföldön (FoNet/AP-telefotó) Maszhadov hadiállapotot rendelt el Maszhadov csecsen elnök tegnap éjféltől hadiállapotot hirdetett meg a köztársaság egész területén, hogy a szövetségi erők támadásának visszaverésére mozgósítsa a csecsen gazdaságot. Maszhadov emellett azzal a kéréssel fordult a vallási vezetőkhöz, hogy hirdessenek szent háborút, dzsihádot a betolakodó orosz erők ellen. A csecsen elnök korábban már azzal a felhívással fordult a nemzetközi közösséghez, hogy küldjenek megfigyelőket Csecsenföldre. Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a világ országai kivétel nélkül elismerik Oroszország szuverenitását és területi épségét, így Csecsenföld problémája egyértelműen orosz belügy. Ezért a szövetségi erők lépéseit „megértéssel fogadják külföldön”, hiszen azok a nemzetközi terrorizmus ellen irányulnak. Ivanov nyilatkozatában egyértelműen elutasította, hogy nemzetközi megfigyelők érkezzenek a szakadár köztársaságba, hiszen „a bandák megsemmisítéséhez nincs szükség jelenlétükre”. Káprázatos fogás A moszkvai rendőrség sorozatos rajtaütések eredményeként nagy értékű lopott drágaköveket foglalt le Sorozatos rajtaütések eredményeként a moszkvai rendőrség több mint százmillió dollár értékben foglalt le lopott drágaköveket - adta hírül tegnapi számában a Moscow Times. A lefoglalt káprázatos kincsek között volt egy zafír és egy fekete smaragd, amelyek egyenként több mint egy kilogrammot nyomnak. Három embert tartóztattak le, amikor épp megkísérelték eladni a drágaköveket 16 millió dollár értékű ékszerekkel együtt - számolt be az angol nyelvű moszkvai lapnak Irina Dudukina, az orosz belügyminisztérium szóvivője. A nagy fogást követő nyomozás eredményeképpen a hatóságok 1475 drágakövet találtak, ezen belül 670 csiszolatlan gyémántot, 280 csiszolt gyémántot, 31 zafírt és négy rubint. Dudukina közlése szerint a lefoglalt drágakövek és ékszerek értéke legkevesebb 144 millió dollár. Ez a legnagyobb mennyiség, amit Oroszországban valaha is lefoglaltak - mondta. A drágakövek nagy részét az Urál hegység bányáiból lopták, a többit külföldről csempészték be Oroszországba. A gyanúsítottak azt tervezték, hogy - szervezett bűnözők segítségével - a feketepiacon, illetve törvényes ékszerkibocsátók útján értékesítik a drágaköveket. Dudukina szerint további letartóztatások is várhatók az ügyben. KÜLPOLITIKA 3 A KFOR eltávolította a Kosovo Polje-i úttorlaszokat Michael Jackson tábornok, a békeerők távozó parancsnoka szeretné, ha minden blokádot felszámolnának A kosovói nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) tegnap felszámolták a múlt heti véres merénylet után Kosovo Poljénál emelt úttorlaszokat, hogy helyreállítsák a közlekedést az egyik legfontosabb kosovói útvonalon. Mint Roland Lavoie, a békeerők kanadai szóvivője prištinai sajtóértekezletén elmondta, a KFOR katonái reggel ötkor léptek akcióba a Pristinától 7 kilométerre délnyugatra fekvő városnál. A komolyabb incidens nélkül lezajlott másfél órás „hadművelet” idején az úttorlaszoknál 20-30 szerb tartózkodott. A katonák tevékenységének akadályozása miatt néhány személyt rövid időre őrizetbe vettek. A Pristinából a nyugat-kosovói Pecbe vezető, s az egyik legfontosabbnak számító közút Kosovo Polje-i szakaszán a múlt hét közepén emeltek úttorlaszt a szerb lakosok. Ezt tiltakozásul szánták amiatt, hogy nem sokkal korábban egy közeli piacon becsapódó két aknagránát kioltotta két szerb életét és félszáz társukat megsebesítette. A helyi albán lakosság néhány nappal később „ellenbarikádokkal” lezárta a szerb negyedhez vezető több utat. Michael Jackson tábornok, a KFOR leköszönő brit parancsnoka a Beta hírügynökségnek tegnap elmondta, hogy a békeerők nem kívánnak hasonló módon eljárni az orahovaci albán blokádnál is, mert az ottani helyzet „nagyban különbözik” a Kosovo Poljeitól. Orahovacnál az albán lakosság zárta le a nyáron a bevezető utakat, meggátolandó az orosz békefenntartók helyszínre vezénylését. Jackson a „nagyon jó lenne” szavakkal válaszolt azon kérdésre, hogy felszámolnak-e minden blokádot a tábornok távozásáig hátralevő három napban.