Magyar Szó, 2000. szeptember (57. évfolyam, 206-232. szám)

2000-09-01 / 206. szám

2000. szeptember 1., péntek OROSZ TENGERALATTJÁRÓ Szeptember végén kezdik a búvárakciót Norvégok is segítenek a munkálatokban A Kurszk atom-tengeralattjáró tengerbe veszett legénységé­nek kiemelését szeptember 25- én kezdik el - közölte tegnap Murmanszkban az orosz Észa­ki Flotta szóvivője, Vlagyimir Navrockij. Orosz becslések szerint a hajó fe­délzetén rekedt 118 ember holttesté­nek kiemelése 5-7 millió dollárba ke­rül, s a munkálatokban norvég mentő­­hajó és norvég mélytengeri búvárok is részt vesznek. A százméteres mélység­ben a fenékbe süppedt Kurszk belse­jébe a burkolaton vágandó hat „léken” keresztül azonban csak orosz búvárok lépnek be - ez volt a norvég fél kérése. A norvég szakértők tegnap Szentpé­terváron megkezdték az akció részle­teinek egyeztetését orosz partnereik­kel. Az orosz haditengerészet tegnap egyébként megerősítette, hogy a Kurszk leghátsó, kilencedik részlegé­ben a víz alatti felvételeken egy holt­test körvonalai látszódtak, s ezzel cáfol­ta azt a norvég állítást, hogy a mentő­kijárathoz tartozó szekcióban senkit sem láttak. Orosz sajtóforrások szerint a holt­testek kiemelésével egyidejűleg meg­kezdődnek az előkészületek a Kurszk egy vagy két év múlva várható kieme­lésére is. A tengeralattjárót készítő „Rubin” cég konstruktőreinek javasla­tait fogadták el állítólag, s erre a célra külön hajót építenek, amely egyfajta „harapófogóval” emeli majd fel a fe­nékről a Kurszkot. Ezzel az orosz mér­nökök az amerikaiak példáját követik, akik a hetvenes években ilyen „fogó­val” emelték fel a Hawaii-szigeteknél elsüllyedt orosz K-129-est, ám a mind­össze 3,5 ezer tonna vízkiszorítású ten­geralattjáró félbetört. Korábban szovjet részről speciális acélhevederek segítségével emeltek ki tengeralattjárókat, ilyen célra külön hajó is épült, a „Kárpáti”, amely 1969- ben kétszáz méteres mélységből von­tatta sekélyebb vizekre az Sz-80-as ten­geralattjárót (vízkiszorítása 1660 ton­na, alig tizenötöd része a Kurszkénak). A Kurszk tengeralattjáró sérült or­részét levágják, s így emelik ki a száz­méteres mélységből, az atomreakto­rokkal együtt -jelentette ki Ilja Kleba­nov orosz miniszterelnök-helyettes. Klebanov az RTR orosz állami tv­­csatornának nyilatkozva azt hangoz­tatta, hogy a jövő szeptemberre terve­zett kiemelés előkészítése hosszú ideig tart majd, de maguk a munkálatok vi­szonylag gyorsan elvégezhetők. Szavai szerint a közel 100 millió dollárra be­csült költségeket nemzetközi összefo­gással finanszírozzák, de a Kurszkot orosz egységek emelik majd ki. Az atom-tengeralattjáró tragédiájá­nak okait vizsgáló kormánybizottság vezetője megerősítette, hogy a tucat­nyi lehetőségből többet kizártak, s im­már csak három változatot vizsgálnak a baleset okai kapcsán. Ezek szerint külföldi hajóval való ütközés, világhá­borús tengeri akna vagy pedig a Kurszk első részlegében, a fegyver­szekcióban - itt találhatók a torpedók és a szárnyas rakéták - bekövetkezett „rendkívüli események” vezethettek a tengeralattjáró alig néhány perc alatt lezajlott tragédiájához. Klebanov szerint az orr-részt az ott lévő fegyverek miatt kell levágni, s eze­ket később emelik ki. Ugyanakkor megerősítette, hogy az atomreaktoro­kat sikerült lefojtani, azok jelenleg semmiféle veszélyt nem jelentenek a környezetre nézve. (MTI) Magyar Szó 5?Elvben mindenki jogosult a szavazásra A nemzetközi közösség nem tiltja meg a kosovóiak részvételét a jugoszláviai választásokon­­ Javier Solana prištinai sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Javier Solana a kosovói állapotokat kommentálva megállapította, hogy „a helyzetet nem szabad általánosítani és a terrorizmus jelenségével azonosíta­ni”. Felszólította Kosovo polgárait, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, amely „néha a terrorizmus jegyeit vi­seli magán”. Solana tegnap Pristinában találko­zott az albánok és a szerbek képviselő­ivel is. Végül fogadta azoknak a dako­­vicai családoknak a tagjait, akiknek a hozzátartozói Szerbiában vannak bör­tönben vagy eltűntnek nyilvánították őket. Megígérte nekik, hogy minden gépezetet bevon e kérdés rendezésé­be. FELSZÓLÍTÁS AZ ALBÁNOKHOZ: MONDJANAK LE AZ ERŐSZAKRÓL Javier Solana csütörtökön este Uroševacon arra szólította fel az albá­nok képviselőit, hogy mondjanak le a „politikai gyűlöletről és erőszakról” és lássanak hozzá egy új társadalom ki­építéséhez. „Új társadalmat csakis szeretettel, nem pedig gyűlölettel lehet építeni” - mondta Solana a helyi sportcsarnok­ban összegyűlt mintegy 3000 albán előtt. „Európa várja magukat, elérke­zett az idejük. Szabadon válasszák meg képviselőiket, szavazzanak a legjob­­bakra, forduljanak a jövő felé” - mondta az albánoknak. Bernard Kouchner, a kosovói ENSZ-misszió vezetője pedig azt ígér­te nekik, hogy „soha többet nem ke­rülnek vissza Slobodan Milošević re­zsinkének fennhatósága alá”. Vélemé­nye szerint a szabad és demokratikus kosovói választások megállítják majd az erőszakot. Ismételten kijelentette, hogy elejét kell venni az etnikai erő­szakcselekményeknek Kosovóban. ARTEMIJE: BÜNTESSÉK MEG A BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETŐIT Artemije püspök, a Kosovói Szerb Nemzeti Tanács elnöke tegnap felszó­lította Javier Solanát, az EU kül- és biz­tonságpolitikai főmegbízottját, hogy a nemzetközi közösség azonosítsa a ko­sovói szerbek ellen végrehajtott bűn­­cselekmények elkövetőit és vonja őket felelősségre. A gracanicai kolostorban megtar­tott találkozón Artemije püspök emlé­keztette Solanát arra, hogy a nemzet­közi közösség nem teljesített egy sor­nyi ígéretet, melyeket a szerbeknek adott, és hangsúlyozta, hogy az albán szélsőségesek folytatják a kosovói szer­­bek, elsősorban a gyerekek terrorizá­lását .A kosovói szerbeknek többé nincs szükségük szavakra és puszta ígéretek­re, hanem konkrét cselekedetekre. A nemzetközi közösség kötelessége azo­nosítani az albán terrorizmust és a bű­nözőket, és felelősségre vonni őket. A terrorizmus ellen ugyanolyan lépése­ket kell tenni, mint a világ bármely más pontját” - hangsúlyozta Artemije. Elfogadhatatlannak minősítette azt, hogy a kosovói politikai folyamatot továbbra is olyanokkal építsék, akik ezt a folyamatot aláássák és részt vesznek a szerbek és a mérsékelt kosovói albá­nok elleni támadásokban. „A nemzet­közi közösségnek konkrétabban kelle­ne törekednie az elrabolt szerbek ki­szabadítására, és a kitelepítettek visz­­szatérsére” - mondta Artemije. Javier Solana elmondta, hogy a nemzetközi közösség folytatja a szer­­bek helyzetének javítására irányuló erőfeszítéseket és hozzátette, hogy sze­mély szerint megérti a szerb népet és együttérez vele. „Nem azért jöttem Kosovóba, hogy dicséretet arassak, hanem hogy barát­ként segítsek, amit tudok” - hangsú­lyozta Solana. A szerb képviselők eléggé kemény hangú és érzelmes kitöréseinek ellené­re Solana reményét fejezte ki, hogy folytatják a politikai kapcsolatokat és megígérte, hogy legközelebb konkrét eredményekkel jön Gracanicába. A találkozó után a Szerb Nemzeti Tanács vezetősége rövid ülést tartott, amelyen megerősítették készségüket, hogy folytatják az együttműködést a nemzetközi közösséggel annak mu­lasztásai ellenére. Artemije püspök a nap folyamán találkozott James Frowick amerikai nagykövettel, a State Department kü­­lönmegbízottjával is, akitől szintén azt követelte, hogy a nemzetközi közösség tegyen konkrét lépéseket a szerbek el­leni erőszak megfékezésére. Elisme­réssel szólt az amerikai kormányzat és kormányszervezetek erőfeszítéseiről, hogy segítsenek a Gnjilane környéki szerbeken, de azoknak leginkább moz­gásszabadságra, munkára és az életre való jogra van szükségük - hangsú­lyozta Artemije. (Beta) 9? Zágrábnak is érdeke a szerbiai demokratikus erők győzelme Stipe Mesić horvát elnök nemzetközi sajtóértekezlete (Tudósítónktól) Stipe Mesic horvát elnök bel- és külföldi újságíróknak tartott egyórás sajtótájékoztatóján egyebek között megerősítette, hogy Zágráb nem küld új horvát nagykövetet Belgrádba, amíg Milošević lesz hatalmon Jugo­szláviában. Csak ügyvivő áll majd dip­lomáciai képviselete élén, és a konzu­látusok végzik a munkát, mert számos európai és távolabbi ország is vissza­vonta belgrádi nagykövetét. A szeptember 24-ei szerbiai válasz­tásokkal kapcsolatban Mesic kijelentet­te, Horvátországnak érdeke, hogy de­mokratikus választások legyenek, a de­mokratikus erők győzzenek Szerbiában, hogy a horvát határon Európával kom­munikáló demokratikus ország legyen, amelynek a horvátokéval azonos céljai lesznek. Miloševictől pedig ez semmifé­leképpen sem várható. A Milošević­­rendszer négy háború kirobbantója volt, és új válságot kavar Crna­ Gorában - mondta Mesic. A szerbiai választások másnapján kezdődő horvát-amerikai hadgyakorlatokkal kapcsolatban emlé­keztetett, hogy azokat még a választások kiírása előtt rögzítették. Arra a kérdésre pedig, hogy egy Jugoszlávia elleni eset­leges újabb csapás esetén a támadók rendelkezésére állnak-e a horvát terüle­tek, így fogalmazott: Zágrábnak teljesí­tenie kell minden szövetségese iránti szerződéses kötelezettségét, és eleget is tesz ezeknek. A sajtótájékoztató központi témája a Gospicban tegnap eltemetett Milan Sevar hágai tanú hétfő óta­ nagy port kavart meggyilkolása volt. A tegnap délutáni temetésre a horvát elnök, a kormány és a parlament elnöke is el­küldte képviselőjét. Mint időközben kiderült, a horvát rendőrök és katonák száznál több likai szerb polgár meggyilkolásáról tanús­kodó 46 éves gospici autószerelő vé­delmére még a Tudman-korszakban felszólította a horvát kormányt a volt jugoszláviai háborús bűnök elkövetői felett ítélkező hágai nemzetközi tör­vényszék. A felszólítást tudomásul is vette az akkori horvát belügyminiszté­rium, de egyelőre még ismeretlen okokból sohasem továbbította azt Le­var lakóhelyére, a gospici rendőrség­nek. Mesic elnök a tegnapi sajtótájé­koztatón kiemelte, hogy Levar gyilko­sainak célja ismételt elszigeteltségbe sodorni Horvátországot. Racan miniszterelnök a horvát kor­mány tegnapi ülésén kijelentette, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnök és a gazdasági bűnözés felelősei nem akadályozhatják meg terrorral, zsarolással és gyilkosságokkal az új ha­talmat abban, hogy megbüntesse őket Tomosc parlamenti elnöknek a teg­napi horvát médiában megjelent nyi­latkozata szerint a hágai tanú meggyil­kolása esztelen tett volt az országra nézve. A belügyminiszter tegnap tájé­koztatta a horvát kormányt, hogy a hétfői merénylet elkövetőit felderítő nyomozás prioritást kapott, és két nyo­mozócsoport tegnapig 90 személyt ki­hallgatott. A horvát államfő tegnapi sajtótájé­koztatón bejelentette, hogy lemondta Sydneybe tervezett útját, és nem vesz részt az olimpiai játékok megnyitó ün­nepélyén. Ma Dubrovnikban Alija Izetbegovictyal, Bosznia-Hercegovina kollektív elnökségének soros elnöklő­jével találkozik, hétfőn pedig New Yorkba utazik az ENSZ-közgyűlés mil­lenniumi ülésszakára. Tegnapi média­hírek szerint New Yorkban, a parla­menti elnökök világtalálkozóján Zlat­­ko Tomirc, a horvát parlament elnöke külön tárgyalt Áder Jánossal, a magyar Országgyűlés elnökével. A tegnapi horvát lapok bejelentették, és az új horvát hatalom újabb sikerének minő­sítették, hogy Budapesten szeptember 13-án Horvátország is csatlakozik az eddigi háromoldalú magyar-szlovén­­olasz tömörüléshez. SZ. REMETE Péter BUDAPESTI INGATLANVASÁRLÁS Újabb korlátozások (Tudósítónktól) Budapest, augusztus 31. A külföldi állampolgárok és jogi sze­mélyek ingatlanvásárlásának további szi­gorítását tervezi Grespik László, a Fővá­rosi Közigazgatási Hivatal vezetője. A Magyar Nemzet értesülése szerint a hi­vatal egy olyan jogszabály-módosítási koncepciót dolgozott ki és juttatott el a kormánynak, amely pótolná az 1996-ban meghozott, a külföldiek ingatlanszerzé­­séről szóló kormányrendelet hiányossá­gait A kabinet állítólag már szeptember 1-jei rendkívüli ülésén tárgyal a kérdés­ről. A hivatal azt tervezi, hogy a budapesti ingatlant vásárolni szándékozó külföldi­ektől minden esetben megkérdezik: ma­gyar nemzetiségű-e, van-e tulajdonában budapesti, magyarországi ingatlan, mi­lyen célból akar ingatlant vásárolni, vélt­­e már büntetve, valamint melyik ország­ban kíván adózni. A kabinetnek beadott szakmai észre­vételekben megfontolásra ajánlják a köz- és önkormányzati érdekek meghatározá­sát, illetve kérik, hogy az új jogszabály a bizonyítási terhet egyértelműen nevezze meg; ez utóbbi egyébként mindig is a külföldi kérelmező kötelessége volt. A hi­vatalvezető emellett kezdeményezi, hogy egy meghozott döntés utólagosan is visszamondható legyen, ha kiderül a spe­kuláció, vagy ha az ingatlanvásárlás mö­gött a szervezett bűnözés áll. A lap által elkészített statisztika szerint egyébként a magyar fővárosban az ez év január 1-je és július 31-e közötti időszak­ban az engedélyezett kérelmek állampol­gárság szerinti megoszlása így alakult: kí­nai (21), orosz (21), francia (28), osztrák (28), brit (33), román (39), amerikai (48), jugoszláv (61), német (95) és izraeli (97), ami összesen 671 kérelmezőt jelent S. P. KÜLPOLITIKA 3 (FoNet/AP-telefotó) Nagy-Britannia csendben emlékezik Diana walesi hercegnő halálának 3. évfordulójára. Hódolói a Kensington-palota kapuját ismét virágba borítot­ták (a képen), a királyi család a skóciai Balmoralban tartózkodik az évfor­dulón, a nyilvánosságtól visszahúzódva. A néhai walesi hercegnő egykori lakhelye, a londoni Kensington-palota vált az elmúlt években Diana „nem hivatalos emlékművévé”. A palota hatalmas vaskapuit augusztus végén vi­rágcsokrok, emlékkártyák, égő gyertyák sokasága lepi el, az egyszerű em­berek így tisztelegnek a nép tragikusan elhunyt hercegnője előtt. A sziget­­országban ugyanis a közvélemény sürgetése ellenére nem emeltek semmi­lyen emlékművet, ahogy tették ezt az elmúlt három évben Párizsban, Ber­linben vagy az Egyesült Államokban. Hiába épült meg a palota közelében a hercegnőről elnevezett játszótér, alakították ki a londoni királyi parko­kon átvezető, több kilométeres Diana-sétányt, a közvélemény elégedetlen azzal, ahogy a hivatalos London a walesi hercegnő emlékét őrzi. Az embe­rek elzarándokolnak a Westminster-apátságba is, ahol az istentiszteleteken imát mondanak Dianáért JSZK ELLENI BÜNTETŐINTÉZKEDÉSEK Az EU felülvizsgálja a szankciók hatékonyságát A hét végén külügyminiszteri találkozót tartanak Evianban Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszteri szintű ülésszakán, melyet a hétvégén tartanak meg Evi­anban, alaposan megvitatják a belgrá­di rendszerrel szemben alkalmazott szankciók hatékonyságát. A miniszte­rek azt igyekeznek majd kipuhatolni, hogy kormányaik hajlanak-e a szank­ciók részleges feloldására - értesült a Beta hírügynökség az Európai Bizott­ság brüsszeli székhelyén, illetve Párizs­ban a francia külügyminisztériumban, Brüsszelben és Párizsban a kérdés­re, hogy mi a véleményük az osztrák diplomácia és Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának állás­pontjáról, mely szerint a JSZK elleni szankciók ellentétes hatást váltottak ki és azonnal fel kellene oldani legalább a kőolajembargót - azt válaszolták,­­ hogy „semmit sem lehet előre megjó­solni”. Evianban a nem hivatalos miniszte­ri ülésszakon „alaposan felülvizsgálják majd a szankciókat”, beleértve az úgy­nevezett fehér listán szereplő szerbiai cégeket is, amelyek kivételt képeznek az kereskedelmi tilalom alól. A tizenötök külügyminiszterei azt is igyekeznek majd megállapítani, ho­gyan lehetne a szerb népet és a JSZK demokratikus erőit meggyőzni, hogy politikájával és konkrét lépéseivel az EU valóban az újjáépítést és az ország demokratizálását szeretné segíteni. (Beta)

Next