Magyar Szó, 2000. szeptember (57. évfolyam, 206-232. szám)
2000-09-01 / 206. szám
2000. szeptember 1., péntek OROSZ TENGERALATTJÁRÓ Szeptember végén kezdik a búvárakciót Norvégok is segítenek a munkálatokban A Kurszk atom-tengeralattjáró tengerbe veszett legénységének kiemelését szeptember 25- én kezdik el - közölte tegnap Murmanszkban az orosz Északi Flotta szóvivője, Vlagyimir Navrockij. Orosz becslések szerint a hajó fedélzetén rekedt 118 ember holttestének kiemelése 5-7 millió dollárba kerül, s a munkálatokban norvég mentőhajó és norvég mélytengeri búvárok is részt vesznek. A százméteres mélységben a fenékbe süppedt Kurszk belsejébe a burkolaton vágandó hat „léken” keresztül azonban csak orosz búvárok lépnek be - ez volt a norvég fél kérése. A norvég szakértők tegnap Szentpéterváron megkezdték az akció részleteinek egyeztetését orosz partnereikkel. Az orosz haditengerészet tegnap egyébként megerősítette, hogy a Kurszk leghátsó, kilencedik részlegében a víz alatti felvételeken egy holttest körvonalai látszódtak, s ezzel cáfolta azt a norvég állítást, hogy a mentőkijárathoz tartozó szekcióban senkit sem láttak. Orosz sajtóforrások szerint a holttestek kiemelésével egyidejűleg megkezdődnek az előkészületek a Kurszk egy vagy két év múlva várható kiemelésére is. A tengeralattjárót készítő „Rubin” cég konstruktőreinek javaslatait fogadták el állítólag, s erre a célra külön hajót építenek, amely egyfajta „harapófogóval” emeli majd fel a fenékről a Kurszkot. Ezzel az orosz mérnökök az amerikaiak példáját követik, akik a hetvenes években ilyen „fogóval” emelték fel a Hawaii-szigeteknél elsüllyedt orosz K-129-est, ám a mindössze 3,5 ezer tonna vízkiszorítású tengeralattjáró félbetört. Korábban szovjet részről speciális acélhevederek segítségével emeltek ki tengeralattjárókat, ilyen célra külön hajó is épült, a „Kárpáti”, amely 1969- ben kétszáz méteres mélységből vontatta sekélyebb vizekre az Sz-80-as tengeralattjárót (vízkiszorítása 1660 tonna, alig tizenötöd része a Kurszkénak). A Kurszk tengeralattjáró sérült orrészét levágják, s így emelik ki a százméteres mélységből, az atomreaktorokkal együtt -jelentette ki Ilja Klebanov orosz miniszterelnök-helyettes. Klebanov az RTR orosz állami tvcsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a jövő szeptemberre tervezett kiemelés előkészítése hosszú ideig tart majd, de maguk a munkálatok viszonylag gyorsan elvégezhetők. Szavai szerint a közel 100 millió dollárra becsült költségeket nemzetközi összefogással finanszírozzák, de a Kurszkot orosz egységek emelik majd ki. Az atom-tengeralattjáró tragédiájának okait vizsgáló kormánybizottság vezetője megerősítette, hogy a tucatnyi lehetőségből többet kizártak, s immár csak három változatot vizsgálnak a baleset okai kapcsán. Ezek szerint külföldi hajóval való ütközés, világháborús tengeri akna vagy pedig a Kurszk első részlegében, a fegyverszekcióban - itt találhatók a torpedók és a szárnyas rakéták - bekövetkezett „rendkívüli események” vezethettek a tengeralattjáró alig néhány perc alatt lezajlott tragédiájához. Klebanov szerint az orr-részt az ott lévő fegyverek miatt kell levágni, s ezeket később emelik ki. Ugyanakkor megerősítette, hogy az atomreaktorokat sikerült lefojtani, azok jelenleg semmiféle veszélyt nem jelentenek a környezetre nézve. (MTI) Magyar Szó 5?Elvben mindenki jogosult a szavazásra A nemzetközi közösség nem tiltja meg a kosovóiak részvételét a jugoszláviai választásokon Javier Solana prištinai sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Javier Solana a kosovói állapotokat kommentálva megállapította, hogy „a helyzetet nem szabad általánosítani és a terrorizmus jelenségével azonosítani”. Felszólította Kosovo polgárait, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, amely „néha a terrorizmus jegyeit viseli magán”. Solana tegnap Pristinában találkozott az albánok és a szerbek képviselőivel is. Végül fogadta azoknak a dakovicai családoknak a tagjait, akiknek a hozzátartozói Szerbiában vannak börtönben vagy eltűntnek nyilvánították őket. Megígérte nekik, hogy minden gépezetet bevon e kérdés rendezésébe. FELSZÓLÍTÁS AZ ALBÁNOKHOZ: MONDJANAK LE AZ ERŐSZAKRÓL Javier Solana csütörtökön este Uroševacon arra szólította fel az albánok képviselőit, hogy mondjanak le a „politikai gyűlöletről és erőszakról” és lássanak hozzá egy új társadalom kiépítéséhez. „Új társadalmat csakis szeretettel, nem pedig gyűlölettel lehet építeni” - mondta Solana a helyi sportcsarnokban összegyűlt mintegy 3000 albán előtt. „Európa várja magukat, elérkezett az idejük. Szabadon válasszák meg képviselőiket, szavazzanak a legjobbakra, forduljanak a jövő felé” - mondta az albánoknak. Bernard Kouchner, a kosovói ENSZ-misszió vezetője pedig azt ígérte nekik, hogy „soha többet nem kerülnek vissza Slobodan Milošević rezsinkének fennhatósága alá”. Véleménye szerint a szabad és demokratikus kosovói választások megállítják majd az erőszakot. Ismételten kijelentette, hogy elejét kell venni az etnikai erőszakcselekményeknek Kosovóban. ARTEMIJE: BÜNTESSÉK MEG A BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETŐIT Artemije püspök, a Kosovói Szerb Nemzeti Tanács elnöke tegnap felszólította Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottját, hogy a nemzetközi közösség azonosítsa a kosovói szerbek ellen végrehajtott bűncselekmények elkövetőit és vonja őket felelősségre. A gracanicai kolostorban megtartott találkozón Artemije püspök emlékeztette Solanát arra, hogy a nemzetközi közösség nem teljesített egy sornyi ígéretet, melyeket a szerbeknek adott, és hangsúlyozta, hogy az albán szélsőségesek folytatják a kosovói szerbek, elsősorban a gyerekek terrorizálását .A kosovói szerbeknek többé nincs szükségük szavakra és puszta ígéretekre, hanem konkrét cselekedetekre. A nemzetközi közösség kötelessége azonosítani az albán terrorizmust és a bűnözőket, és felelősségre vonni őket. A terrorizmus ellen ugyanolyan lépéseket kell tenni, mint a világ bármely más pontját” - hangsúlyozta Artemije. Elfogadhatatlannak minősítette azt, hogy a kosovói politikai folyamatot továbbra is olyanokkal építsék, akik ezt a folyamatot aláássák és részt vesznek a szerbek és a mérsékelt kosovói albánok elleni támadásokban. „A nemzetközi közösségnek konkrétabban kellene törekednie az elrabolt szerbek kiszabadítására, és a kitelepítettek viszszatérsére” - mondta Artemije. Javier Solana elmondta, hogy a nemzetközi közösség folytatja a szerbek helyzetének javítására irányuló erőfeszítéseket és hozzátette, hogy személy szerint megérti a szerb népet és együttérez vele. „Nem azért jöttem Kosovóba, hogy dicséretet arassak, hanem hogy barátként segítsek, amit tudok” - hangsúlyozta Solana. A szerb képviselők eléggé kemény hangú és érzelmes kitöréseinek ellenére Solana reményét fejezte ki, hogy folytatják a politikai kapcsolatokat és megígérte, hogy legközelebb konkrét eredményekkel jön Gracanicába. A találkozó után a Szerb Nemzeti Tanács vezetősége rövid ülést tartott, amelyen megerősítették készségüket, hogy folytatják az együttműködést a nemzetközi közösséggel annak mulasztásai ellenére. Artemije püspök a nap folyamán találkozott James Frowick amerikai nagykövettel, a State Department különmegbízottjával is, akitől szintén azt követelte, hogy a nemzetközi közösség tegyen konkrét lépéseket a szerbek elleni erőszak megfékezésére. Elismeréssel szólt az amerikai kormányzat és kormányszervezetek erőfeszítéseiről, hogy segítsenek a Gnjilane környéki szerbeken, de azoknak leginkább mozgásszabadságra, munkára és az életre való jogra van szükségük - hangsúlyozta Artemije. (Beta) 9? Zágrábnak is érdeke a szerbiai demokratikus erők győzelme Stipe Mesić horvát elnök nemzetközi sajtóértekezlete (Tudósítónktól) Stipe Mesic horvát elnök bel- és külföldi újságíróknak tartott egyórás sajtótájékoztatóján egyebek között megerősítette, hogy Zágráb nem küld új horvát nagykövetet Belgrádba, amíg Milošević lesz hatalmon Jugoszláviában. Csak ügyvivő áll majd diplomáciai képviselete élén, és a konzulátusok végzik a munkát, mert számos európai és távolabbi ország is visszavonta belgrádi nagykövetét. A szeptember 24-ei szerbiai választásokkal kapcsolatban Mesic kijelentette, Horvátországnak érdeke, hogy demokratikus választások legyenek, a demokratikus erők győzzenek Szerbiában, hogy a horvát határon Európával kommunikáló demokratikus ország legyen, amelynek a horvátokéval azonos céljai lesznek. Miloševictől pedig ez semmiféleképpen sem várható. A Miloševićrendszer négy háború kirobbantója volt, és új válságot kavar Crna Gorában - mondta Mesic. A szerbiai választások másnapján kezdődő horvát-amerikai hadgyakorlatokkal kapcsolatban emlékeztetett, hogy azokat még a választások kiírása előtt rögzítették. Arra a kérdésre pedig, hogy egy Jugoszlávia elleni esetleges újabb csapás esetén a támadók rendelkezésére állnak-e a horvát területek, így fogalmazott: Zágrábnak teljesítenie kell minden szövetségese iránti szerződéses kötelezettségét, és eleget is tesz ezeknek. A sajtótájékoztató központi témája a Gospicban tegnap eltemetett Milan Sevar hágai tanú hétfő óta nagy port kavart meggyilkolása volt. A tegnap délutáni temetésre a horvát elnök, a kormány és a parlament elnöke is elküldte képviselőjét. Mint időközben kiderült, a horvát rendőrök és katonák száznál több likai szerb polgár meggyilkolásáról tanúskodó 46 éves gospici autószerelő védelmére még a Tudman-korszakban felszólította a horvát kormányt a volt jugoszláviai háborús bűnök elkövetői felett ítélkező hágai nemzetközi törvényszék. A felszólítást tudomásul is vette az akkori horvát belügyminisztérium, de egyelőre még ismeretlen okokból sohasem továbbította azt Levar lakóhelyére, a gospici rendőrségnek. Mesic elnök a tegnapi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Levar gyilkosainak célja ismételt elszigeteltségbe sodorni Horvátországot. Racan miniszterelnök a horvát kormány tegnapi ülésén kijelentette, hogy a Horvátországban elkövetett háborús bűnök és a gazdasági bűnözés felelősei nem akadályozhatják meg terrorral, zsarolással és gyilkosságokkal az új hatalmat abban, hogy megbüntesse őket Tomosc parlamenti elnöknek a tegnapi horvát médiában megjelent nyilatkozata szerint a hágai tanú meggyilkolása esztelen tett volt az országra nézve. A belügyminiszter tegnap tájékoztatta a horvát kormányt, hogy a hétfői merénylet elkövetőit felderítő nyomozás prioritást kapott, és két nyomozócsoport tegnapig 90 személyt kihallgatott. A horvát államfő tegnapi sajtótájékoztatón bejelentette, hogy lemondta Sydneybe tervezett útját, és nem vesz részt az olimpiai játékok megnyitó ünnepélyén. Ma Dubrovnikban Alija Izetbegovictyal, Bosznia-Hercegovina kollektív elnökségének soros elnöklőjével találkozik, hétfőn pedig New Yorkba utazik az ENSZ-közgyűlés millenniumi ülésszakára. Tegnapi médiahírek szerint New Yorkban, a parlamenti elnökök világtalálkozóján Zlatko Tomirc, a horvát parlament elnöke külön tárgyalt Áder Jánossal, a magyar Országgyűlés elnökével. A tegnapi horvát lapok bejelentették, és az új horvát hatalom újabb sikerének minősítették, hogy Budapesten szeptember 13-án Horvátország is csatlakozik az eddigi háromoldalú magyar-szlovénolasz tömörüléshez. SZ. REMETE Péter BUDAPESTI INGATLANVASÁRLÁS Újabb korlátozások (Tudósítónktól) Budapest, augusztus 31. A külföldi állampolgárok és jogi személyek ingatlanvásárlásának további szigorítását tervezi Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. A Magyar Nemzet értesülése szerint a hivatal egy olyan jogszabály-módosítási koncepciót dolgozott ki és juttatott el a kormánynak, amely pótolná az 1996-ban meghozott, a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló kormányrendelet hiányosságait A kabinet állítólag már szeptember 1-jei rendkívüli ülésén tárgyal a kérdésről. A hivatal azt tervezi, hogy a budapesti ingatlant vásárolni szándékozó külföldiektől minden esetben megkérdezik: magyar nemzetiségű-e, van-e tulajdonában budapesti, magyarországi ingatlan, milyen célból akar ingatlant vásárolni, vélte már büntetve, valamint melyik országban kíván adózni. A kabinetnek beadott szakmai észrevételekben megfontolásra ajánlják a köz- és önkormányzati érdekek meghatározását, illetve kérik, hogy az új jogszabály a bizonyítási terhet egyértelműen nevezze meg; ez utóbbi egyébként mindig is a külföldi kérelmező kötelessége volt. A hivatalvezető emellett kezdeményezi, hogy egy meghozott döntés utólagosan is visszamondható legyen, ha kiderül a spekuláció, vagy ha az ingatlanvásárlás mögött a szervezett bűnözés áll. A lap által elkészített statisztika szerint egyébként a magyar fővárosban az ez év január 1-je és július 31-e közötti időszakban az engedélyezett kérelmek állampolgárság szerinti megoszlása így alakult: kínai (21), orosz (21), francia (28), osztrák (28), brit (33), román (39), amerikai (48), jugoszláv (61), német (95) és izraeli (97), ami összesen 671 kérelmezőt jelent S. P. KÜLPOLITIKA 3 (FoNet/AP-telefotó) Nagy-Britannia csendben emlékezik Diana walesi hercegnő halálának 3. évfordulójára. Hódolói a Kensington-palota kapuját ismét virágba borították (a képen), a királyi család a skóciai Balmoralban tartózkodik az évfordulón, a nyilvánosságtól visszahúzódva. A néhai walesi hercegnő egykori lakhelye, a londoni Kensington-palota vált az elmúlt években Diana „nem hivatalos emlékművévé”. A palota hatalmas vaskapuit augusztus végén virágcsokrok, emlékkártyák, égő gyertyák sokasága lepi el, az egyszerű emberek így tisztelegnek a nép tragikusan elhunyt hercegnője előtt. A szigetországban ugyanis a közvélemény sürgetése ellenére nem emeltek semmilyen emlékművet, ahogy tették ezt az elmúlt három évben Párizsban, Berlinben vagy az Egyesült Államokban. Hiába épült meg a palota közelében a hercegnőről elnevezett játszótér, alakították ki a londoni királyi parkokon átvezető, több kilométeres Diana-sétányt, a közvélemény elégedetlen azzal, ahogy a hivatalos London a walesi hercegnő emlékét őrzi. Az emberek elzarándokolnak a Westminster-apátságba is, ahol az istentiszteleteken imát mondanak Dianáért JSZK ELLENI BÜNTETŐINTÉZKEDÉSEK Az EU felülvizsgálja a szankciók hatékonyságát A hét végén külügyminiszteri találkozót tartanak Evianban Az Európai Unió tagállamainak külügyminiszteri szintű ülésszakán, melyet a hétvégén tartanak meg Evianban, alaposan megvitatják a belgrádi rendszerrel szemben alkalmazott szankciók hatékonyságát. A miniszterek azt igyekeznek majd kipuhatolni, hogy kormányaik hajlanak-e a szankciók részleges feloldására - értesült a Beta hírügynökség az Európai Bizottság brüsszeli székhelyén, illetve Párizsban a francia külügyminisztériumban, Brüsszelben és Párizsban a kérdésre, hogy mi a véleményük az osztrák diplomácia és Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának álláspontjáról, mely szerint a JSZK elleni szankciók ellentétes hatást váltottak ki és azonnal fel kellene oldani legalább a kőolajembargót - azt válaszolták, hogy „semmit sem lehet előre megjósolni”. Evianban a nem hivatalos miniszteri ülésszakon „alaposan felülvizsgálják majd a szankciókat”, beleértve az úgynevezett fehér listán szereplő szerbiai cégeket is, amelyek kivételt képeznek az kereskedelmi tilalom alól. A tizenötök külügyminiszterei azt is igyekeznek majd megállapítani, hogyan lehetne a szerb népet és a JSZK demokratikus erőit meggyőzni, hogy politikájával és konkrét lépéseivel az EU valóban az újjáépítést és az ország demokratizálását szeretné segíteni. (Beta)